Dr. Bodnár Attila

Megkezdődött a Kútvölgyi Klinikai Tömb újjászervezése. A racionálisabb működést célzó intézkedésekről a nemrég kinevezett orvos-igazgatótól, dr. Bodnár Attilától tájékozódtunk.

Mint ismeretes, a KÚT-ban felhalmozódott jelentős adósságállomány miatt, az elmúlt év végén teljes körű átvilágítás indult az okok felderítésére. A szóban forgó tömbhöz tartozott eddig a Szakorvosi Rendelőintézetet, a három klinikai csoportot (pszichiátria, neurológia, szülészet-nőgyógyászat) és a központi diagnosztikai egységeket magában foglaló Kútvölgyi Igazgatóság, a FOK II. sz. Oktatási Részlege, valamint az Egyetemi Gyógyszertárhoz kapcsolódó Kútvölgyi Gyógyszertár. S mindezek mellé még a III. sz. Belgyógyászati Klinika, a II. sz. Sebészeti Klinika és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika társult. A felsorolt egységek egymástól elkülönülten gazdálkodtak.

A március végén lezárult átvilágítás eredményeként döntött úgy az egyetem vezetése, hogy az intézményt kórházszerűen működteti tovább. (Emlékezetes, hogy régebben ebben a formában funkcionált a tömb, építészeti adottságai is alkalmassá teszik erre.) Ezáltal lehetőség adódik az imént felsorolt részlegekben eddig meglévő kisegítő apparátusok párhuzamosságainak megszüntetésére. Már ezen intézkedéssel is számottevő megtakarítás, racionálisabb működés érhető el. Mivel azonban ez a „kórház” történetesen egy orvosegyetemen belül helyezkedik el, ezért a jövő útjának egyfajta vállalatvezetési struktúra kialakítása körvonalazódott. Ami annyit jelent, hogy a korábbi Kútvölgyi Igazgatóság élén álló prof. dr. Romics László immár a KÚT főigazgatója lett (azaz, ezentúl ő tölti be az elnöki szerepkört), és dr. Bodnár Attila vette át az operatív irányítással foglalkozó orvos-igazgatói (vagyis a vezérigazgatói) posztot.

Veszteségek kompenzálása

A belgyógyász-diabetológus és egészségügyi menedzseri végzettségű Bodnár doktor – aki tavaly augusztustól a Gyógyító-Megelőző Ellátási Igazgatóságot vezette – 1998-ig kizárólag orvosként dolgozott. A Szent István Kórház után a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálathoz került, ahol diabétesz gondozót hozott létre, majd igazgató-főorvos lett. Emellett nyolc éven át független képviselő volt a Ferencvárosi Önkormányzatnál. 2001-ben átvette a nehéz gazdasági helyzetben lévő váci Jávorszky Ödön Kórház vezetését, amelyet két év alatt úgy szabadított meg az adósságoktól, hogy közben a szakmai munka is fejlődhetett. Negyedik esztendeje tagja a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának. Nem adta fel orvosi praxisát sem, a II. sz. Belgyógyászati Klinikán hetente egyszer betegeket kezel.

– Amikor rektor úr felkért erre az új feladatra, úgy gondoltam, hogy a váci kórház főigazgató-főorvosaként szerzett gyakorlatom elegendő muníciót adhat e megtisztelő megbízatás elfogadásához. Ráadásul szeretem ezt a fajta kihívást, közel áll hozzám – indokolta meg a korábbi munkakörből való váltás okát dr. Bodnár Attila.

A legfontosabb teendő: olyan orvos-szakmai struktúra kialakítása, amely egyfelől megfelel a betegigényeknek – az átvilágításkor felmérték az egyes területek kihasználtsági mutatóit is –, másfelől megteremtené a nem egyforma gazdasági eredményességgel működő szakterületek közötti egyensúlyt is. Köztudomású – fejtegette az orvos-igazgató –, hogy például az aneszteziológia és az intenzív terápia semmiféle menedzseri bravúrral nem tehető nyereségessé, legfeljebb csak a vesztesége csökkenthető. Az itt keletkező hiányt tehát a kevésbé eszköz- és gyógyszerigényes szakmákkal kell kompenzálni. A pszichiátria nyereséges, kisebb szervezéssel azzá tehető a neurológia, de vannak még további kihasználható tartalékok a szülészet-nőgyógyászatban is. Ugyanez nem mondható el a belgyógyászatról, amelyen most egy új szakterület, a kardiológiai rehabilitáció telepítésével változtatnának, amely a fővárosban eléggé hiányzik, viszont nagyon jól finanszírozott.

Plasztikai sebészet

A sebészeten kisebb ágyszám-csökkentést terveznek a nagy forgalmú nőgyógyászat javára. S fontolgatják a plasztikai sebészeti profil bevezetését. Ennek a szakmának sosem volt akkreditált helye az egyetemen, pedig mind az ellátás, mind az oktatás szempontjából hasznos lenne – tanszék is alakulhatna –, és még jelentős bevételt is hozna. A fekvőbeteg-ellátással összefüggő további elképzelés: a múltból örökölt és magas színvonalon végzett „állami VIP-ellátás” mellé még egy emelt szintű hotelszolgáltatást hoznának létre a hatodik emeleten. A nyolc egyágyas, saját fürdőszobás kórterembe történő elhelyezésért természetesen fizetnének – például üzleti biztosítókkal kötött szerződés keretében – a jobb körülményeket igénylő betegek. A járóbeteg-ellátás monitorozása még folyik, októberre derül ki a módosítás mikéntje. Valószínűleg némileg korrigálni kell majd egyes rendelési időket és kapacitásokat.

– Könnyebbséget jelent, hogy az egészségügyi finanszírozással kapcsolatos nemrég módosított kormányrendelettel egyszerűsödött a szakmák közötti átcsoportosítás lehetősége. Ezért bízom abban, hogy talán már őszre véghezvihetjük a struktúraváltást. Minden intézkedésünkkel azon vagyunk, hogy ebben a jóhírű intézményben – amely az egyetemhez kerülve még inkább növelte rangját – megszűnjék a jelentős veszteségtermelés. Semmiképp sem szabad azonban, hogy a nullszaldóra való törekvésünk közben csökkenjen a szakmai színvonal. Ellenkezőleg, szeretnénk, ha tovább bővülne a jelenleg is széles ellátási paletta – jelentette ki dr. Bodnár Attila.

Tóth Andrea