Dr. Szabó Csaba

Természeti jelenségnek nevezte dr. Szabó Csabát egyik egykori tanára. Vélhetően üstökösre gondolhatott a professzor, bár hasonlíthatnánk a fiatal kutatóorvost akár a forgószélhez is, amilyen viharos gyorsasággal hódította meg a tudományt. Rekordsebességgel kandidált élettanból, PhD-fokozatot szerzett farmakológiából, majd akadémiai doktor lett és habilitált. Huszonhét évesen már kutatólabort épített Cincinnatiban, ma pedig a New Jersey-i Egyetem full professora, s bostoni cégénél több gyógyszerjelölt is a humán kipróbálás stádiumába került, de ez még nem minden...

Hosszasan sorolhatnánk, mi minden fért még bele dr. Szabó Csaba 36 évébe, ám érzékeltesse ezt csupán néhány példa: mintegy 110 előadás tartása tudományos rendezvényeken világszerte, 307 eredeti közlemény, 40 összefoglaló munka, 60 könyvfejezett, 14 elfogadott szabadalom – s mindehhez több mint 1300 impakt faktor, csaknem 8000 független hivatkozás meg tucatnyi hazai és külföldi kitüntetés minősíti eddigi pályafutását. Több mint két éve, dr. Kollai Márk professzornak köszönhetően, a Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézetben tudományos tanácsadóként oktat és kutat. Ugyanazt a labort vezeti, ahol valaha TDK-zott prof. dr. Dóra Eörs mellett. Ő és az akkori intézetvezető, dr. Kovách Arisztid – az első mentorok – ma fényképről „figyelik”. Mikor védencük 1991-ben végzett, már vagy 30 nemzetközi közleménye jelent meg. Majd pedig egyszerre dolgozott MTA-ösztöndíjasként az egyetemen és Sir John R. Vane Nobel-díjas farmakológus professzor londoni intézetében.

Tudományos triumvirátus

Akkoriban kezdődtek a nitrogén-monoxid vérkeringést, gyulladást, agyi funkciókat befolyásoló szerepével kapcsolatos kutatások. E szabad gyök vérkeringési sokkban túltermelődik, ezáltal az erek válaszkészsége romlik, a szívfunkció csökken, szervelégtelenség alakul ki. A miértre kereste a választ dr. Szabó Csaba a William Harvey Research Institute-ban. Dr. Garry Southan vegyész-farmakológussal együtt új enzimgátló szereket is készítettek, s azt tapasztalták, hogy vérkeringési sokkban és gyulladásos betegségekben előnyős hatásúak. A British Journal of Pharmacology-ban erről a témáról megjelent dolgozatuk évekig a lap hivatkozási listájának élén állt. Ezután dr. Szabó Csaba a Cincinnati Egyetemen kutatási részleget alakított ki a gyermekgyógyászati centrum intenzív osztálya mellé. Annak vezetőjével, dr. Andy Solzmannal egészült ki a Szabó-Southan duó. 1996-ban megalapították az Inotek Corporationt. Pályázati támogatással, gyógyszergyáraknak vállalt bérmunkákkal teremtették meg az anyagiakat. Egy idő után annyira ráálltak a gyógyszerkutatásra, hogy felfüggesztették egyetemi állásukat – Szabó doktor akkor már docens volt, a cégnél pedig kutatási igazgató. Időközben Vizi E. Szilveszter professzor, akadémikus a KOKI-ba hívta, ahol egy új kutatócsoport éppen azt vizsgálta, miképpen befolyásolják a különböző neurotraszmitterek receptorai a gyulladásos válaszok kialakulását. Ezt az alapkutatást később kollaborációban továbbfejlesztették az amerikai cégnél, amelyet 1999-ben Bostonba költöztetett a három tulajdonos. Addigra már olyan hírnevük volt, hogy válogathattak a munkatársak és a befektetők között. Mára már eljutottak az első szerek humán kipróbálásáig.

Kutatási projektek

Enzimkutatásaikkal sok új ismerettel gazdagították a tudományt. Elsőként mutatták ki például a nitrogén-monoxid fogágy-gyulladásban játszott szerepét, az ellene kifejlesztett gátlószer humán kipróbálása éppen befejeződött Németországban. Nemsokára szintén klinikai kipróbálásra kerül a xanthinoxidáz-gátló, amely, eredményesség esetén, egy 25 éves köszvény elleni gyógyszert váltana ki, illetve a vérben lévő húgysavszint csökkentésével a betegség megelőzésére is szolgálna. Készítettek egy olyan antioxidánst is, amely meggyorsítja a peroxidnitrit lebomlását, mielőtt még a sejtekben lévő fehérjéket károsítaná.

A legnagyobb ismertséget a poli ADP-ribóz polimerázzal (PARP) összefüggő kutatásokkal vívták ki. Ez a sejtmagban lévő enzim a szabad gyökök és oxidánsok által létrehozott DNS-törések hatására aktiválódik és sejthalált idéz elő. Szabó doktor elsőként tisztázta a PARP funkcióját infarktus esetén történő érelzáródáskor, illetve különböző gyulladásos folyamatokban, továbbá vérkeringési sokkban és azok komplikációiban. Sikerült kifejleszteni egy olyan gyógyszerjelöltet, amely, az állatkísérletek szerint, minden eddigi készítménynél hatékonyabban gátolja az enzimet. Klinikai kipróbálásában a tervek szerint részt vesz Eugene Braunwald kardiológus professzor (Harvard Egyetem) csapata, továbbá a Heidelbergi Egyetem, itthon pedig az Ér- Szívsebészeti Klinika, valamint a pécsi Szívcentrum. Rövidesen elkezdődik a thoracoabdominalis aortacsere káros mellékhatásainak kiküszöbölésére szolgáló protokoll multicentrikus vizsgálata is. A PARP-gátló, az eddigi állatkísérletek nyomán, kemoterápiát kiegészítő szerként elősegíthetné bizonyos tumorok (glioma, melanoma) elpusztítását, illetve az állapot stabilizálását is. Ami azonban a kutatónak leginkább szívügye: a diabétesz szövődményeinek megelőzése. Amint 2001-ben a Nature Medicine-ben leírta: a megemelkedett vércukorszint hatására a mitokondriumokban szabad gyökök és oxidánsok termelődnek, ezáltal DNS-törések jönnek létre. Ezen folyamatok gátlásával csökkenthetők az érkárosodások, késleltethető a sejtnekrózis.

Tudáshasznosítás itthon

A külföldön már elismert dr. Szabó Csabánál – aki egyébként a posztgraduális képzésben oktat a New Jersey-i Egyetemen – egymásnak adták kinti laborjának kilincsét a négy magyar orvosegyetem PhD-hallgatói és a nagydoktorijukra készülődő kutatók. Költségeiket az ő cége állta. Kutatási projekteket, klinikai gyógyszerkipróbálásokat hozott haza. Azt tervezi, hogy egy veszprémi céget bíz meg a gyógyszerbiztonsági vizsgálatokkal. Folyton azon töpreng, hogyan tudná anyagilag és tudományosan is gyarapítani az országot. Szeretne még inkább a Semmelweis Egyetem hasznára lenni. Körülbelül 200 ezer dollárból szerelte föl az intézeti labort, ahol hat fős kutatócsoportjában a vérkeringés korélettanát vizsgálják.

– Sokaktól hallom – mondja: neked mindened megvan kint. De én szeretek itthon élni, dolgozni, bár ezt némelyek nem értik, és fenntartásokkal fogadnak. A vártnál nehezebben megy a hazai kutatási támogatások megszerzése. Szeretném azt hinni, talán szükség van oktatói, kutatóorvosi, gyógyszerfejlesztői tapasztalataimra és nemzetközi kapcsolataimra Magyarországon.

Tóth Andrea