Prof. Istvánfi Csaba Az Olimpikon Életút Program az élsportolók karrierjének és a civil életre való felkészülésének összehangolása érdekében született meg. A támogatási program kezdeteiről és az azóta elért eredményekről való tájékozódásunkban a program vezetője, professzor Istvánfi Csaba volt segítségünkre. Talán nem fölösleges megemlíteni, hogy a versenyszerűen sportolók az év nagy részét a különböző versenyekre való felkészüléssel töltik. Ha pedig egy olimpikonról beszélünk, a mérleg nyelve megingathatatlanul a sport, az edzés oldalára billen. Az év bármelyik szakaszában kezdődhetnek az edzőtáborok, a nemzetközi megmérettetések. Egy világbajnokság időpontját pedig nem szokták megváltoztatni a nyári vizsgaidőszak miatt. Ezek a mondatok természetesen nem a tanulás hasznosságát próbálják vitatni, csupán kísérletet tesznek arra, hogy az olimpikon-élet nehézségeit megvilágítsák. E sorok írójának többek özött feladata az is, hogy elhessegesse azt a porlepte téveszmét, mely szerint a sportolók körében nem divat a (tovább)tanulás. Számos sportolónk hallgatója az országban és a határainkon túl működő egyetemeknek. Ez a kitűnő program az eléjük tornyosuló akadályokat hivatott elhárítani, amelyek egy átlagember egyetemi évei alatt aligha jelenhetnek meg. Így teremtve némi egyenlőséget a felsőoktatási intézményekben tanulók esélyei között. A kezdet Az első lépést 2002. május 10-én tette meg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), mikor elnökségi ülési határozata szerint létrehozta az Olimpiai Életút Programot. A soron következő, májusi elnökségi ülésen felkérték prof. Istvánfi Csabát, a Testneveléselmélet és Pedagógia Tanszék tanárát, a TF korábbi rektorát a program megszervezésére és irányítására. Istvánfi tanár úr 1984-től 2000-ig a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja volt, jelenleg pedig teljes jogú tagja a MOB-nak. A kezdeményezés alapvető indoka, hogy számos élsportoló életében nincs kellő összhang a sportolói karrier és a civil élet, akár az arra való felkészülés között. A gépezet beindítását a korábbi tapasztalatok segítették: támogatás hiányában az olimpikonok egy része nem vehet részt felsőfokú oktatásban, illetve a kétfelé való elkötelezettség túlzott terhe miatt kénytelen lemondani tanulmányairól. Mivel pedig az olimpiai sportágakat bizonyos életkor felett képtelenség a megfelelő szinten űzni, probléma a sportkarriert követő munkahelyi elhelyezkedés. Kellő végzettség és nyelvtudás hiányában pedig mindenkinek nehéz a dolga egy-egy állásinterjún. Az Olimpikon Életút Program indulásakor alapvető kérdésként merült fel az olimpikonok igénye. Ennek felmérésére megfelelő kérdőív készült, melynek hatvanhárom pontja a sportolók továbbtanulási szándékaira, jelenlegi tanulmányi és munkahelyi helyzetükre vonatkozott. Ezt a kérdőívet 31 sportág 853 olimpiai kerettagjához juttatták el. A visszajelzésekből kiderült, hogy 166 élsportoló szeretné folytatni tanulmányait az ország valamely felsőoktatási intézményében. Az Olimpikon Életút Programnak köszönhetően 52-en kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat a 2003/2004-es tanévben. A szám az elképzeléseknek megfelelően fokozatosan növekedett, így jelenleg 187 olimpiai kerettag tanulmányait kíséri figyelemmel a program bizottsága és jelenleg 20 hazai felsőoktatási intézménnyel kötöttek már együttműködési megállapodást. Nem meglepő, hogy az elsők között szerepelt a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (TF) a kiszemelt intézmények közül. Lehetőségek A program nyújtotta lehetőségek a két oldal aktív részvételével valósulnak meg. Az egyik oldalról az adott felsőoktatási intézmény biztosít különböző kedvezményeket. A sportoló külön elbírálás alapján egyéni tanrend és vizsgarend szerint végezheti tanulmányait az adott intézményben. Ha szükséges, a hallgató tanulmányainak segítésére tutort jelölnek ki, akinek költségeit szintén a MOB állja. Szinte magától értetődik az a kedvezmény is, hogy az adott intézmény esetleges sportlétesítményeinek használatára jogot formálhat a sportoló. A program másik alapvető pólusa az anyagi támogatás, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság saját költségvetésén belül a program céljára elkülönített összegből tud megvalósítani. A támogatás hozzájárul a felvételi előkészítő, az idegen nyelvi képzés költségeihez. A legégetőbb probléma a tandíj kifizetése. A program vezetői meghatároztak egy financiális maximumot, amelyet egy félévben egyetlen sportoló tanulmányaira tudnak fordítani. Emellett meghatároztak három kategóriát, amelyekbe a sportolókat aktuális és prognosztizálható sportteljesítményük, illetve a félévente elért tanulmányi eredményük szerint tudják besorolni. A tandíjra vonatkozó anyagi támogatást azok az olimpiai kerettagok vehetik igénybe, akik költségtérítéses képzésben vesznek részt, illetve nem tudtak átjelentkezni az államilag finanszírozott kategóriába. A tandíjak jelentős részét (ha nem az egészet) tudja magára vállalni a program. Ez természetesen az adott intézmény tandíjfizetési rendszerétől függ, illetve attól, hogy az adott olimpikon melyik támogatási kategóriába sorolható. Olimpikonok a TF-en A sportolók körében továbbra is a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara, azaz a TF a legnépszerűbb. Az olimpikonok talán itt találkozhatnak a legtöbb megértéssel és támogatással, hiszen a tanárok nagy része valaha volt kiváló sportolókból áll. Természetesen nem csupán e tény miatt hárulnak el az akadályok az élsportolók elől. Az olimpián résztvevő TF-hallgatók megfelelő szakmai képzése és felkészítése alapvető feladata a Testnevelési és Sporttudományi Karnak. Nagy népszerűségnek örvend az idén februárban sportmenedzser-rekreáció szakon indult keresztféléves képzés. A kurzusra több olimpiai kerettag is felvételt nyert: Kovács Katalin olimpiai II. helyezett, tizenkétszeres világbajnok, Kósz Zoltán olimpiai és világbajnok vízilabdázó, Varga II. Zsolt világbajnok vízilabdázó, Varga Dániel vízilabdázó, Györe Anett és Györe Zsuzsa vízilabdázó. Többek között itt folytat tanulmányokat: Gál Róbert (torna), Zala György (kenu), Vörös Zsuzsa (öttusa), Sebestyén Júlia (műkorcsolya), Steinmetz Ádám (vízilabda), Pető Tibor (evezés), Stieber Mercédesz (vízilabda), Gádorfalvi Áron (szörf), Stift Edit (evezés). Csermely

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/5. szám | Előző cikk | Következő cikk