Ennyi maradt a tüzet okozó monitorból Két újabb témacsoport, a korszerű információszolgáltatás és a vagyonvédelem szerepelt a "Könyvtári értékek 2004" című konferencia második napján. A március 26-i programból idézünk néhány gondolatot. Korunkban a genomika és az informatika különleges koincidenciája zajlik. E két óriásléptekkel fejlődő tudomány szerencsés összetalálkozása nagymértékben felerősítette egymás hatását, állapította meg dr. Falus András tanszékvezető professzor. A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója előadásában vázolta a genomika in silico tudománnyá válásának folyamatát. Mindenekelőtt beszélt a DNS-ről, erről a "fantasztikus informatikai mikrochipről", amelynek varianciája sokszorosan meghaladja a világegyetem atomjainak a számát. Ha ezeket a minden sejtünkben megtalálható, egyenként két méteres molekulákat egymás mellé raknánk, akkor 4,6 fénynapnyi hosszúságot kapnánk (Összehasonlításként: a Nap és a Plútó közötti távolság csupán néhány fényperc). A genomikával elkezdődhetett a biológia "írásbelisége". Létrejött egy olyan "könyvtár", ahol katalogizált rendben olvasható mintegy 25 ezer kötetnyi könyv, vagyis az ember génkészlete. Nem tudjuk még mindegyikről, hogy milyen nyelven íródtak, de a szótárak már készülnek. A Humán Genom Projecthez hasonlóan, befejeződtek a törzsfejlődés különböző fokain álló élőlények génkészletét feltérképező programok. Létrejött egy aktív technika. Egy olyan chiprendszer, amelyben például az emberi genom egyetlen négyzetcentiméteren elhelyezhető, és számítógépes programmal rendkívül gyorsan megvizsgálható a beteg mintája. A fejlődés harmadik alappilléreként mindehhez társult a bioinformatika, amely a biológiai tudományok területén keletkezett információkat, adatokat korszerű informatikai (matematikai és számítástudományi) eszközökkel tárolja, dolgozza fel, illetve elemzi. Ez a interdiszciplináris tudományág gyökeresen új szemszögből foglalkozik az orvostudomány problémáival és integrált megoldásokra nyújt reményt. Speciális számítógép-szimulációs eszközöket, elemző és kereső algoritmusokat, illetve a világhálón megtalálható nagyméretű adatbankokat használ. A különböző adatbázisokhoz - a Központi Könyvtár közreműködésével - bármikor hozzáférhetnek az egyetem kutatói, orvosai. Néhány másodperc alatt kikereshető például egy adott génről az összes tudnivaló, beleértve a csak néhány hete közétett cikkeket is. Ez a lehetőség - amint a professzor jellemezte - elképesztő változást hozott az ismeretszerzés- és átadás folyamatában. Műszaki diagnosztika A híres alexandriai könyvtárat állítólag Julius Caesar gyújtotta föl i.e. 48-ban, bár nem szándékosan: a kikötőben lévő hajóhad ostromlásakor terjedtek át a lángok a közeli épületre. Ennél kevésbé érdekes ok vezetett a Központi Könyvtárban tavaly novemberben történt tűzhöz. Előadásában dr. Kováts László Dezső villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára képekkel illusztrálva ismertette a szakértői vizsgálat lépéseit az első gyanútól a végső bizonyosságig. A helyszínen talált 11 zsáknyi maradvány azonosításából kiderült, hogy a térfigyelő rendszerhez tartozó monitorban keletkezett túlhevülés. Hogy ez miért következett be, az már nem annyira a tűzvizsgálathoz tartozik, inkább a gyártó számára kérdés. Az ilyen és ehhez hasonló meghibásodások megelőzhetők. Ennek tudományával foglalkozik a műszaki diagnosztika, amelyet a Műegyetem Építőgépek, Anyagmozgató Gépek és Üzemi Logisztika Tanszékén oktatnak. Különböző vizsgálati módszerekkel, például hőképelemzéssel, következtetni lehet az adott berendezés állapotára, a terhelés és a hőmérséklet-változás figyelembe vételével pedig kiszámítható a meghibásodás várható időpontja. Így a prognózis birtokában még időben elkerülhető az üzemzavar vagy az ennél komolyabb következmény: az akár áldozatokat is követelő baleset, tűzeset, robbanás. Ám nem egyszer előfordul, hogy a figyelmeztető előrejelzés ellenére a hibákat mégsem javítják ki. Erre is akadt bőven példa az előadó által felidézett események tanulságainak elemzésékor. Mint ahogy arról is képet kaphatott a hallgatóság, hogy bár gyakorta komoly nehézségekkel, fejtöréssel jár egy-egy bonyolultabb tűzeset azonosítása, de a mai technikával, tudással előbb-utóbb mindegyik okára fény derül. A Központi Könyvtárat érintő tűzre és szakértői vizsgálatára később még visszatérünk. T. A.

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/5. szám | Előző cikk | Következő cikk