Középen Jim McGrath, A British Council magyarországi igazgatója, mellette egy kutató testvérpár: balra az oxfordi Molnár Zoltán, jobbra a bristoli Molnár Elek. Az "élet titkának" első ötven évét bemutató kiállítással kezdődtek el a február 24-től március 9-ig tartó nemzetközi DNS napok a Semmelweis Egyetemen. A British Council Hungary anyagi segítségével életre hívott rendezvényen "Humán Genomika az egészség szolgálatában" címmel kétnapos workshopot tartottak fiatal kutatóknak. A DNS50 kiállítás február 24-i ünnepélyes megnyitóján prof. dr. Tulassay Tivadar rektor felidézte az 1953-ban történteket, amikor a Francis Crick angol fizikus és James Watson amerikai biológus vezette cambridge-i kutatócsoport felvázolta a géneket hordozó és az átörökítésért felelős kettős spirálú DNS molekula szerkezetét. E felfedezés tudományos jelentőségének elemzése után a professzor megköszönte a British Council Hungary támogatását és nagylelkű adományát: az egyetemnek ajándékozott DNS-modellt, amelynek eredetijét még Crick és Watson építette 1953-ban. A NET aulájában látható másolatot brit iskolások készítették - dr. Graeme Jones (Keele University) irányításával -, de hazánkba érkezve már magyar középiskolások és főiskolások állították össze. A British Council magyarországi igazgatója, Jim McGrath az ünnepségen azt is elmondta, hogy a tavalyi évforduló kapcsán született kiállítással a brit külügyminisztérium és a British Council az Egyesült Királyságban dolgozó azon tudósok munkásságának bemutatására törekedett, akik eredményeikkel jelentősen hozzájárultak a felfedezés óta bekövezett fejlődéshez. Megemlítette még, hogy a team hölgytagja, Rosalind Franklin vegyész - aki kisztallográfiás eljárással készített felvételeivel hozzájárult a DNS spirális szerkezetének a felismeréséhez - még fiatalon, 38 éves korában 1958-ban elhunyt, így a Nobel-díj 1962-es átadását sajnos már nem érhette meg. Izgalmas eszmecserék A ceremónia után a DNS napokra meghívott néhány külföldi vendéggel beszélgettünk. Dr. Nicholaus Wick (Medical University of Wienna, Clinical Institute for Pathology) eddig csupán hírből ismerte a Semmelweis Egyetemet. Bár két évvel ezelőtt egy budapesti konferencián megismerkedett az egyik itteni vesespecialistával, de ez a kapcsolat később megszakadt. Ezúttal talán sikerül újabb ismerősökre szert tennie és olyan előadásokat hallhat, amelyek segítik munkájában. S természetesen nagyon kíváncsi saját eredményeinek (Molecular Mechanisms of Diabetic) visszhangjára is, de azért bízik abban, hogy nem kap túl sok bírálatot - jegyezte meg tréfásan. A német származású dr. Christine Vogel a Cambridge-i Egyetemet (Laboratory of Molecular Biology) képviselte az összejövetelen. Mint elmondta, a csoportnak szervezett eddigi programokon már szerzett némi információt a Semmelweis Egyetemről. A proteinek fejlődését tanulmányozó szakember még elárulta, hogy nemcsak a tudományos érdeklődés hozta hozzánk, szeretné megkóstolni a finom magyar ételeket is. Dr. Claudia Muresan a marosvásárhelyi orvosi egyetemről érkezett, szakterülete a rosszindulatú nyirokszervi daganatok kromoszóma-rendellenességeinek vizsgálata. Korábban nem volt kapcsolata a Semmelweis Egyetemmel, de figyelemmel kísérte a rákkutatással kapcsolatos magyar eredményeket. Ha úgy adódna, szívesen dolgozna együtt itteni kutatókkal. Hasonlóképpen vélekedett erről az Oxfordi Egyetem két megkérdezett munkatársa is. Dr. Marcel van den Heuvel (Department of Anatomy & Genesis) szerint az efféle közös munkák, eszmecserék mindig nagyon gyümölcsözőek. A holland tudós - aki The use of Drosophilia in studying human disease címmel tartott előadást a másnapi workshopon - az első benyomások alapján izgalmasnak ítélte a találkozót. Mindehhez kollégája, dr. Ioannis Ragoussis (Wellcome Trust Centre for Human Genetics) hozzáfűzte: reméljük, sok magyar kutatóval ismerkedhetünk meg itt-tartózkodásunk alatt és ezzel szorosabbá válhat a brit és a magyar tudósok közötti kapcsolat. Így talán a jövőben többen jönnének el hozzánk az Egyesült Királyságba és mi is gyakrabban látogathatnánk el a Semmelweis Egyetemre. Közös projektek A kutatók óhaja voltaképpen már teljesülőben van, hiszen, mint ismeretes, a brit és a magyar tudósok együttműködéséről, csereprogramjáról kötetett kétoldalú kormányközi megállapodás a Semmelweis Egyetemet is érinti. Ennek keretében az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet a Glasgow-i Egyetemmel, az Orvosi Biokémiai Intézet pedig a King's College London University-vel valósít meg 2003-2005 között közös projektet. Ezek költségeit az Oktatási Minisztérium (TÉT Alapítvány), valamint az oktatást, a kultúrát és a tudományt egyaránt felkaroló, manchesteri székhelyű British Council budapesti irodája fedezi. Tóth Andrea

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/3. szám | Előző cikk | Következő cikk