A világméretű migráció, a szaporodó hallgatói és oktatói csereprogramok során a hazai felsőfokú intézmények egyre inkább szembesülnek olyan új jelenségekkel, körülményekkel, amelyeket a jövőben, kivált a közelgő európai uniós tagság kapcsán, nem hagyhatnak figyelmen kívül. Mind gyakrabban kerül szóba a nemzetköziesedés fogalma, a felsőoktatásban érzékelhető egységesítési törekvés kérdésköre. Hol tart ma ez a folyamat az egészségügyi paramediális képzésben és mik a legfőbb jellemzői? Erről olvasható a Magyar Felsőoktatás című folyóirat 2003/9-10. számában. (Betlehem József - Sütő-Németh Timea - Goján Roberta: Nemzetköziesedés az ápolóképzésben, Egy nemzetközi projekt tapasztalatai, 18-21. o.). A tanulmány mindenekelőtt azért lehet érdekes a téma iránt érdeklődőknek, mert ilyen összehasonlító kutatást eddig még nem végeztek a szóban forgó területen. A szerzők a BIHUNE (Benchmarking Internationalisation at Home in Undergraduate Nursing Education) kísérleti program segítségével öt európai ország hat felsőfokú ápolóképző intézményénél vetették egybe a képzés kialakulásának jellegzetességeit, valamint azt, hogy mennyire épült be a nemzetközi dimenzió a helyi oktatásba. Érdekesség, hogy a projektben a svéd, finn, brit és portugál közreműködők mellett magyar résztvevő is található: a Pécsi Tudományegyetem EFK Klinikai és Ápolástudományi Intézete. A vizsgálatból kiderült, hogy a nemzetköziesedés fogalma még újnak számít a hazai egészségügyi paramediális képzésben - maga a kifejezés sem honosodott meg a magyar nyelvben -, ám ennek ellenére nagy a hajlandóság a koncepció bevezetésére. De más országbeli intézményekben sem kristályosodott még ki teljesen, hogy milyen speciális tudás, készségek szükségesek a sikeres interkulturális kommunikációhoz, s miképpen fejleszthetők a helyi nemzetköziesedési tevékenységek. Ez a jövő feladata. Olyan kurrikulumra van szükség, amely a társadalom igényeire épül és figyelembe veszi a kulturális különbségeket is. Ebből következik, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, készségekkel, képességekkel kell útra bocsátani a hallgatókat, amelyekkel megállják a helyüket multikulturális környezetben, azaz a helyi, a nemzeti és a nemzetközi betegellátásban egyaránt. Bővebb információ: http://www.ivosa.vxu.se/interntl/eu/ T. A.

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/2. szám | Előző cikk | Következő cikk