Dr. Kopp Mária "A XXI. század első évtizede a tudományban a magatartás évtizede elnevezést kapta, utalván arra, hogy az életminőség kulcsa egyre inkább életmódunkban és magatartásunkban rejlik. Ez a felismerés átformálja az orvoslás elméletét és a kutatási módszertant egyaránt." - A közelmúltban jelent meg cikke, amelyből a fenti idézet is való, a Magyar Tudományban a magatartástudományi kutatások lehetőségeiről az orvoslás területén. A Magyar Tudományos Akadémián tartott szakmai napon négy, a United Nations Development Program (UNDP) által támogatott projekt tudományos eredményei kerültek megvitatásra az uniós csatlakozás fényében. - Teljesen egyedülálló, hogy az általunk szervezett, a magyar népesség egészségi állapotát monitorozó Hungarostudy felmérések keretében a szociológiai, pszichológiai, életmódbeli és egészségi állapot háttértényezőit több év vonatkozásában együttesen tudtuk vizsgálni. 1988-ban 21.000 embert kérdeztünk meg, 1995-ben 18.000-et és 2002-ben 12.600-at. Ilyen összefoglaló felmérések hazai relációban még nem készültek, de a térség vonatkozásában sem. Ennek jelentőségét jelzi, hogy meghívtak főelőadónak a WHO februári munkaülésére, A testi- és lelkiállapot összefüggései a Közép-Kelet-Európai országokban címmel. Az értékelő munka még számos területet érinthetne, külön kellene foglalkoznunk az egyes krónikus megbetegedések, így a gyomor- bélbetegségek, a fájdalom szindrómák kérdéseivel is. Az adatbázisok további elemzése lehetőséget ad az egyes megbetegedésekre, illetve nemi különbségekre vonatkozó vizsgálatok végzésére. Az alapvető cél azonban az volt, hogy megelőzési programokat építsünk ezekre a kutatási eredményekre. Különösen fontos, hogy a leszakadó rétegek esetében milyen módszerekkel lehet elérni a kedvezőtlen egészségi viszonyok javulását. Szeretnénk elérni, hogy eredményeinket minél szélesebb körben hasznosíthassuk. - Milyen szakmai együttműködés alakult ki eddig a térség országai között? - Oroszországban, Szibéria területén készültek hasonló nagy felmérések, Litvániában szintén. 2004. augusztus végén a Nemzetközi Magatartásorvoslási Kongresszus keretében rendezünk itt, Budapesten konferenciát a "Közép-Kelet-Európai egészségi paradoxon" címmel. Legátfogóbb vizsgálat Olyan széles körű felmérés, mint nálunk, sehol nem készült még, a helyi statisztikai hivatalok most tervezik hasonló adatbázisok létrehozását. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az egész régió területén hasonló folyamatok zajlottak. Hosszú ideig Magyarországon volt a legrosszabb helyzet a középkorú férfiak halálozása tekintetében. Még a legutolsó demográfiai adatok szerint is magasabb a 45-64 éves férfiak halálozási aránya, többen halnak meg 1000 főre vetítve ma is ebben az aktív korosztályban évente, mint 1930-ban. Az okok kutatásában nagy szerepet játszanak a pszichológiai tényezők, és elmondhatjuk, hogy ennek felismerésben alkottunk nemzetközileg széles körben idézett, újszerű eredményeket. A krónikus stressz itt a kulcsfogalom. Hamarosan publikáljuk azt az újabb vizsgálatunkat is, melyben igazolást nyer, hogy a szív-érrendszeri halálozás hátterében milyen alapvető szerepet játszik a munkahelyi légkör. A munkahelyi stressz kérdéseivel ebben a régióban még csak kevéssé foglalkoztak. Magyar specifikum, hogy a hétvégi munka is jelentős kockázati tényező a betegségek alakulásában. - Milyen munkacsoportok működnek az intézet keretében? - Orvosi szociológiai, orvosi kommunikációs, orvosi antropológiai, orvosi pszichológiai, bioetikai és pszichoszomatika csoport. Alváslaboratóriumunkban is többféle vizsgálat folyik, így arra keressük például a választ, hogy az alvás és az intelligencia között milyen összefüggések feltételezhetők. A bioetikai csoport korunk nagy kihívásainak egészségügyi hatásait kutatja. Megnyertünk egy nagy EU ötös keretprogramot a csontvelő-átültetés etikai és szociológiai problémái témakörében. "Jobb egészséget a nőknek" munkacsoportunk nemzetközi pályázatot nyert el, amelynek keretében vizsgáltuk a fiatal nők egészségmagatartását s ebben az evészavarok kérdését, valamint a gyermekvállalás háttértényezőit. Kiderült, hogy a fiatalok sokkal több gyereket akarnának, mint ahány megszületik. A probléma hátterében számtalan kérdés húzódik, de fontos faktor a munkahely szemlélete, hozzáállása. Ebben igyekszünk jó példával elől járni. Intézetünk pályázott is az "Egészséges munkahely" kiírásra, büszkén mondhatjuk el, hogy a munkatársaimnak egy évtized alatt 29 gyermeke született. PhD program A múlt év óta önálló PhD programunk és jelenleg 11 ösztöndíjas hallgatónk van. Több levelező és egyéni hallgatónk is dolgozik az itt kutatott témákban. Sokan jelentkeznek, hogy szeretnének kapcsolódni munkánkhoz, részt venni az ambulancia vizsgálataiban. Fontosnak tartom megemlíteni az ambulanciánk működését is. Egyedül mi vagyunk olyan helyzetben az egyetemen, hogy nincs fekvőbeteg osztályunk, csak pszichoszomatikus szakambulanciánk A kezelés ilyen módját hangsúlyozza minden nemzetközi ajánlás is. Nálunk jelenleg az OEP nem támogatja megfelelően ezt a kezelési formát, a járóbeteg kezelésnek rendkívül rossz a finanszírozása. Ha ezeket a betegeket most fekvőbetegekként kezelhetnénk, akkor ebből az intézet meg tudna élni. Ezt olyan ellentmondásnak érzem, ami nem a hatékony kezelés irányába hat. A korszerű betegellátás és a kellő finanszírozás összhangját kellene biztosítani. Minden lehetséges erőnkkel új módszerek bevezetésén munkálkodunk. A világon másodikként mi indítottuk el Magyarországon, a vezetésemel, a pánikbetegség kognitív-viselkedésterápiáját. Most pedig az úgynevezett interperszonális pszichoterápia központja vagyunk, amely elsősorban a személy központú kapcsolatok és ez által a családterápia kérdéseit vizsgálja. Napjainkban ezek nagy horderejű kérdések. A magatartástudományi kutatások újszerű válaszokat adnak korunk kihívásaira. Tausz Anikó

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/2. szám | Előző cikk | Következő cikk