Pszichiátria a globalizáció korában címet választotta XI. vándorgyűlése összefogó témájául a Magyar Pszichiátriai Társaság. A napjainkban talán legtöbbet emlegetett jelenség negatív és pozitív hatásait többféle megközelítésben elemezte a január utolsó négy napján tartott szegedi tanácskozás. Néhány kiragadott példa: a globalizáció és a leszakadó rétegek rosszabbodó egészségi állapota közötti összefüggést a hazai változások tükrében figyelte prof. dr. Kopp Mária, a Magatartástudományi Intézet igazgatója. A szakmai nyelv nemzetközivé válásának aggodalmat és helyeslést egyként kiváltó folyamatáról, a depresszióról, mint globalizálódó lelki szenvedés egyéni és társadalmi jelentőségéről beszélt prof. dr. Tringer László, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgató-professzora. A társaság elnöki tisztjét az utóbbi két évben ellátó professzor (utódja dr. Túry Ferenc, a Magatartástudományi Intézet docense) a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón egy WHO-tól kölcsönzött adattal jellemezte a pszichiátria helyzetét: minden száz forintból - amelyet a társadalom valamilyen betegség miatt elveszít - húszat mentális betegségek okoznak. Ezzel szemben az egészségügyi költségvetésnek csak az 1-1,5 százalékát fordítják az országok a pszichiátriai ellátásra. (Következő lapszámunkban megszólaltatjuk dr. Túry Ferencet.) T. A.

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/1. szám | Előző cikk | Következő cikk