Az idei év kilátásairól tanácskoztak a négy magyar orvosi egyetem vezetői december 23-án Budapesten. A szintén tavaly decemberben Szegeden tartott találkozó folytatásaként azért gyűltek össze ismét, hogy felhívják a figyelmet a 2004 évi költségvetés, illetve a hozzá kapcsolódó finanszírozási változások negatív hatásaira, amelyek különösen a progresszív ellátási intézményeket sújtják. A megbeszélésre eljött Rácz Jenő, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára és megfigyelőként részt vett néhány országos intézet képviselője is. A szigorodó költségvetés, a volumenkorlátozást előíró decemberi kormányrendelet, a februártól érvényes módosított HBCS-rendszer, továbbá az áfák és a gyógyszerárak emelkedése a Semmelweis Egyetemnek körülbelül 1-1,5 milliárdos bevételcsökkenéssel és nagyjából ugyanennyi kiadásnövekedéssel járhat. Ennek megfelelően az idei szaldó, óvatos becslések szerint is, mintegy 2 milliárd forinttal romolhat, vázolta a jelenlegi helyzetet az ülést követő sajtótájékoztatón dr. Stubnya Gusztáv stratégiai és működésfejlesztési főigazgató. Az elkövetkezendő hetekben derül ki, hogy az új szabályzók pontosan milyen pénzügyi következményekkel járnak. A tisztább képet adó számítások most készülnek. A HBCS visszanormálásával kapcsolatban dr. Bodnár Attila gyógyító ellátási igazgató elmondta: nemsokára választ kapnak arra a kérdésre, hogy a korábbi évekhez hasonló számú beteg ellátása esetén mennyivel kevesebb bevételhez jutnak az egyes szakmák. Már az eddigi kalkulációk is eléggé egyértelműsítik a megváltozott körülmények miatt várható nehézségeket. Ezzel szembesülve az egyetemek memorandumban fogalmazták meg szakmai állásfoglalásukat, konkrét javaslataikat, amelyeket a további tárgyalások szándékával jutattak el a döntéshozóknak. A találkozó lényegét a következő sajtóközleménybe foglalták össze: T. A.   Memorandum "Az egyetemi klinikák és az országos intézetek képviselői megvitatták a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét, valamint az aktuális rendeletváltozások 2004. évi intézményi gazdálkodásra és a progresszív betegellátásra várható hatásait. Mára bizonyossá vált, hogy a progresszív ellátás csúcsát biztosító intézetek nehéz helyzete nem oldható meg csupán az intézeti gazdálkodás hatékonyságának javításával, mivel jelenleg a belső tartalékok elhasználása után, már halmozottan jelentkeznek az egyetemi klinikák és az országos intézetek működésében azok a terhek, melyeket a nem megfelelő finanszírozási rendszer, a nem költségarányos HBCS, és a költségtartalom nélküli német pontrendszer okoz. Egyetértettünk abban, hogy a már bevezetett és a tervezett finanszírozás-szigorítási intézkedések az egyetemeket és az országos intézeteket rendkívül nehéz, akár kilátástalannak is nevezhető gazdasági helyzetbe hozhatja. A differenciálatlan, "fűnyíró elv" szerű bevezetés esetén rendkívüli veszélyét érezzük annak, hogy az ellátás csúcsát jelentő egyetemi klinikai és az országos intézeti ellátórendszer terhelése elviselhetetlenné fokozódik azon gyakorlat következtében, hogy a kórházak a bonyolultabb, ennek következtében drágább, eleve veszteséget eredményező eseteket a klinikák és az országos intézetek felé irányítják, az egész rendszer veszteségét ezen az ellátási szinten maximálva. Az ilyen gyakorlat megvalósulása pedig - a ma sem könnyű helyzetben lévő - klinikai betegellátás ellehetetlenüléséhez vezet. A helyzet további romlását okozhatja a szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet várható hatálybalépése is, mely a betegszám egyelőre kiszámíthatatlan növekedésével fog együtt járni. Állásfoglalásunk szerint a tervezett volumenszerződéseket, illetve az ehhez kapcsolódó degresszivitási arányokat az ellátási szintek különbözőségeinek figyelembe vételével differenciáltan kell megkötni. Meggyőződésünk, hogy a szigorítások csak a finanszírozás reálértékének megtartásával együtt akadályozhatják meg, hogy az egészségügyi ellátás területén átfogó intézményi válság alakuljon ki. Az illetékes döntéshozókkal a kérdés valamennyi fél számára megnyugtató módon történő rendezésének elérésére azonnali tárgyalásokat kezdeményezünk. Budapest, 2004. január 23."   Post-memorandum események A Semmelweis Egyetem által megfogalmazott, a média képviselőinek illetve a szakmai döntéshozóknak eljuttatott állásfoglalást követően az egészségügyi szaktárca felülvizsgálta a Semmelweis Egyetemet is érintő finanszírozási elképzeléseit. Lényeges változtatást jelent, hogy a 2004. évi degresszív finanszírozás viszonyítási alapjául szolgáló bázisév, az eredeti 2002. október - 2003. október időszakról, 2003. január 1 - 2004. január 1. időszakra módosult. Ez a módosítás a Semmelweis Egyetem számára több száz millió forintos bevételkiesést akadályoz meg. A Semmelweis Egyetem vezetői továbbra is úgy gondolják, hogy a 2004-évi finanszírozási változtatások rendkívül hátrányosan érintik a progresszív ellátás csúcsát képező egyetemi klinikákat és összességében az egyetem egészének működését. Az egyetem vezetése tovább keresi az összes érintett számára megnyugtató megoldás lehetőségét.

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/1. szám | Előző cikk | Következő cikk