Dr. Tringer Lászlóné

Az Egészségügyi Főiskolai Kar nagy hagyományokkal bír a gyógytornászképzésben. Az integrációval ebben a szakmában megteremtődött a képzés, illetve a gyógytornászok továbbképzésének lehetősége a Testnevelési és Sporttudományi Karral közösen. Bár a képzés elindítása még néhány hónapot várat magára, érdemes róla szót ejteni.

– A Testnevelési és Sporttudományi Karral való kooperációnk sem új keletű, mivel korábban az ő humánkineziológus képzésük már egyetemi szintű volt. Számunkra is fontossá vált, hogy később a nappali tagozaton végzett gyógytornászaink is magas szintű kiegészítő képzésben részesülhessenek – mondja elöljáróban dr. Tringer Lászlóné főiskolai docens, az EFK Fizioterápiai Tanszékének vezetője.

Tavaly ezzel az elgondolással indult útjára a humánkineziológia szak esti képzésben, ahová elsőként az Egészségügyi Főiskolai Karon oktatók és ott gyakorlatot vezető oktatók jelentkeztek, hogy minél magasabb szintű ismeretanyagot tudjanak átadni majd a hallgatóknak.

– Úgy értesültem, hogy ezt a lépést újabb együttműködés követte…

– Mind a Testnevelési és Sporttudományi Karon, mind pedig nálunk a tanszéken mozgásterápiával foglalkozunk. Igaz, egészen más profillal és filozófiával. A két intézmény vezetője elhatározta, hogy levelező gyógytornászképzést indítanak a már diplomával rendelkező főiskolát vagy egyetemet végzett azon tanárok számára, akik ezen a pályán gyógytornászként dolgoznak, vagy valamilyen mozgásterápiával foglalkoznak, de nem rendelkeznek gyógytornász oklevéllel. Számos egyeztető tárgyalás után sikerült egy kiválóan megvalósítható koncepciót kidolgozni, amely egy másik lépést eredményezett.

Feszthammer Artúrné

Dr. Feszthammer Artúrné főiskolai docens folytatja kolléganője szavait: – A levelező gyógytornász szak elindításával kapcsolatos egyeztető tárgyalásokon részt vettem. Egészségügyi vagy mozgásterápiával foglalkozó, nappali felsőfokú végzettségűek (orvos vagy egészségügyi főiskola bármely szakán végzett oklevelet szerzett szakember), valamint szomatopedagógus, testnevelőtanár, gyógytestnevelő, humánkineziológus és rekreációs szakember jelentkezhet erre a szakra. Mi igyekszünk a saját szakmánk védelmében a gyakorlati képzést úgy alakítani, hogy a szó szoros értelmében gyakorló szakembereket képezzünk. Korábban az adott intézetvezető döntésétől függött, hogy elfogadta-e a testnevelő tanári diplomát, és nagyon sok konduktor dolgozik gyógytornászként. Ők bizonyos területeken tényleg nagyszerű munkát végeznek, de mégsem képzett gyógytornászok. Sajnos a mi szakmánk tulajdonképpen hiányszakmának tekinthető.

– A levelező hallgatóknak szakmai gyakorlatokon is részt kell venniük. A képzés igazodik-e a hallgatók munkabeosztásához?

– Négy héten keresztül heti 36 óra a nyári gyakorlat. A második tanévben pedig két hosszabb nagy gyakorlaton vesznek részt a diákok a klinikákon az ortopédia, a belgyógyászat, a pulmonológia, a nőgyógyászat, a neurológia és a gyermekgyógyászat területén. Ezt a képzéstípust a nappalis gyógytornászképzéssel azonossá kívánjuk tenni.

– Mennyibe kerül egy másoddiplomás humánkineziológus hallgató tandíja?

– Egy félév 80 ezer forint, amit legnagyobb részt a munkahelyek fizetnek ki. Ha valaki vidéki kórházban gyakorol, ott megmondják előre, mennyit kérnek naponta, hetente, havonta egy hallgatóért.

Dr. Tringer Lászlóné veszi át a szót: – A kurrikulumban meghatároztuk a tantervet, amely szerint a hallgatók 4560 órás oktatást kapnak, melynek háromnegyede gyakorlati képzés, míg a fennmaradó egynegyede elméleti. Harminc hallgatót veszünk fel, pillanatnyilag nem tudunk többet vállalni. Az oktatást a Fizioterápiai Tanszéken tervezzük részint az Egészségügyi Főiskolai Kar épületében, részint pedig helyiségeket bérlünk az Irgalmas Rendtől.

I. M.