Nemerkényiné Hidegkúti Krisztina

A Testnevelési és Sporttudományi Karon az integráció előtt négy idegen nyelvet, oroszt, franciát, németet és angolt tanítottak. Főként az 1995-ös létszámleépítés illetve az orosz és francia nyelvet választók számának csökkenése miatt megszüntették az orosz és a francia nyelv tanítását. (Legújabban igény van a spanyol és az olasz nyelvek oktatására, azonban oktatói kapacitás híján a hallgatóknak egyelőre várniuk kell.) Jelenleg öt státuszos tanár – három angol és két német szakos – dolgozik a TF Karon. Rajtuk kívül az Oktatási Minisztérium jóvoltából egy-egy született angol és német anyanyelvi lektor is segíti a munkát teljes óraszámban.

– Sokan azt mondják, ha fizikálisan túlterheltek a hallgatók, kevés idejük marad az elméletre, a többi között a nyelvtanulásra – állapította meg Nemerkényiné Hidegkúti Krisztina (képünkön), a TF Nyelvi Lektorátusának vezetője.

– Ezt mi is tapasztaljuk, hiszen a diákok reggeltől estig edzenek, akadnak szép számmal olyanok is, akik hivatásos sportolók voltak. A megeröltető teljesítmény után, fáradtan ülnek be az órákra. Számunkra is örök dilemmát jelent, hová szervezzük az órákat. A karra jelentkező hallgatók 20 százaléka tudja magas szinten az idegen nyelvet és nagyon fontos számukra a rendszeresség, mert így fel tudják eleveníteni ismereteiket. A többieknek nagyon sokat kell tanulniuk azért, hogy a követelményszintet teljesíteni tudják. Mi készítjük a diákok számára a jegyzeteket. Tanév kezdetén felmérjük a tudásukat, egyúttal elmondjuk, hogy a diplomához szükséges a nyelvvizsga. Az idegen nyelvben teljesen kezdőket nem is vesszük fel. Ha alapfokon már bírnak egy nyelvet, a továbbiakban már nem lesz gondjuk.

– Mi a helyzet a szaknyelvvel?

– Már az integráció előtti években nagy hangsúlyt kapott a speciális sportszaknyelv oktatása. Négy éve kötelező jelleggel két szemeszteren keresztül tanítjuk a sportszaknyelvet, amiből vizsgáznak a hallgatók. Szeretnénk a jövőben akkreditáltatni a sportszaknyelv oktatást, de azt még nem döntöttük el, hogy a profex (egészségtudományi) szakrendszerhez csatlakozva tesszük-e.

A lényeg az, hogy a hallgatókat felkészítjük a szakmájuk idegen nyelven történő művelésére is, illetve az idegen nyelvű szakirodalom használatára. Karunkon például a tanár szakon a szakmai nyelvvizsga letétele kötelező. Az idő igazolt bennünket, hiszen ma már egyre inkább nyilvánvalóvá válik: a nálunk végzettek tudását külföldön is elismerik és szívesen alkalmaznák őket. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a kar minden szakán elfogadhatóvá tették a sportszaknyelvi vizsgát. Akkreditálási kérelmünket legkésőbb a jövő év elején szeretnénk benyújtani.

Sportszaknyelv

Tudomásom szerint a világon mi vagyunk az egyetlen olyan ország, ahol kötelező a sportszaknyelv. Ezt a tényt a külföldi egyetemekkel való kapcsolattartásból tudjuk. Ha végiglapozzuk az európai egyetemek honlapjait, Olaszországban és az isztambuli egyetemen találunk hasonló megoldást, ahol a diákok fakultatívan választhatják a sportszaknyelvet, amelynek keretében egy sportágat félévig tanulnak.

Az általános nyelvvizsga akkreditációja a karon folyamatban van: a jövőben – az Idegennyelvi Továbbképző Központhoz (Rigó utca) csatlakozva – nyelvvizsga helyként működik majd.

– A tanárok, akik többnyire nem sportolók, hogyan készülnek fel a szaknyelvi oktatásra?

– A nyelvi lektorátuson dolgozó tanárok főként tolmácsolás, fordítás útján válnak profivá. Egy FEFA-pályázaton jelentős összeget nyertünk és tanáraink több magas szintű továbbképzésben is részesültek. Most már ott tartunk, hogy mi is folytathatunk pedagógus továbbképzést a szaknyelvben. Két ilyen programunkat is akkreditálta az Oktatási Minisztérium.

I. M.