A Semmelweis Egyetem legkiterjedtebb nemzetközi projektjét a KÚT Igazgatósága Aktív Képzési Stúdiója szervezi dr. Szócska Gábor és dr. Palicz Tamás közreműködésével, amelynek angol neve „Flagship Hospital in Hungary". Jelenleg párhuzamosan folyik egy összehasonlító tanulmány a svédországi, az angliai és a hollandiai kórházak működtetési feltételeiről, illetve a hazai kórházműködtetés eddigi értékeiről. A külföldi tanulmány eredményeivel és a hazai témákat felvonultató előadássorozattal idén szeptembertől kezdve 2001 júniusáig ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A KÚT képviselői legutóbb a svédországi Linköping-ben, előtte pedig a londoni Kingston University-n jártak. A hazai összehasonlító programjukhoz több helyről kapnak támogatást.

Az itthon indult projekt célja az, hogy jelenjen meg a kórházon belül az „integrált multidiszciplináris” működés, ami annyit tesz, hogy egy kórházi egységen belül tudjon együttműködni, kommunikálni és döntéseket hozni az orvos, az ápoló, a gyógyszerész és a gazdasági vezető. A kérdésre, hogy milyen összefüggésben van a minőségügy a szakmával, dr. Szócska Gábor a következőket válaszolta: – A napi munkában résztvevő kollégák (orvosok és ápolók egyaránt) olyan túlterheltséggel dolgoznak, hogy kevés idejük jut önmaguk továbbképzésére. Gyakran csak a problémáikat észlelik és szembesülnek azzal, hogy nehezen tudják megoldani. A mi programunk abból indult ki, hogy az idehaza problémaként jelentkező helyzetekre külföldön hasonlóképpen reagálnak a folyamatban résztvevők.

Összeállítottunk 300 kérdést, ezek a kórházi működés minden részletére kitérnek, s ezeket eljuttattuk a svéd, a holland és az angol partnereknek. Ők biztosították, hogy a magyar csoport személyesen interjúvolhassa meg a külföldi egészségügyi intézményekben dolgozókat a feltett kérdésekről. A minőségügy a szakmaiságot kívánja támogatni, s ennek a projektnek köszönhetően a minőségügy fontos alkotórésze a témának. A kérdéseink között az is szerepelt, hogy a minőségügyet milyen módon művelik Nagy-Britanniában, Svédországban és Hollandiában. Az eredményekről beszámolunk majd az említett előadásokon. Mi a gyakorlati gondokat kérdésekké fogalmazva kezdtünk el gondolkodni, elsősorban a hétköznapi történésekre keressük a válaszokat.

Az összehasonlító tanulmányok lényege az, hogy felmutassuk azokat az alternatívákat, amelyeket Európa különböző országaiban alkalmaznak. Célunk az volt, hogy ebből egy preferencia sorrendiség is kialakuljon, hogy a hazai szakképzési és kórházi illetékesek is meg tudják valósítani azokat. Különösen időszerű ez a kérdésfelvetés azért, mert az egészségügy átalakítása jelenleg is tart és ma még nem látható előre, hogy néhány évtized múlva milyen körülmények között dolgozunk majd. Az EU-csatlakozás felé tartva fontosnak tartjuk az információcserét az európai országok szakembereivel.

Munkánkat aktívan támogatta a Kútvölgyi Tömbben a III. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója, dr. Romics László professzor és dr. Karádi István egyetemi tanár, a KÚT igazgatója.

Az értékek bemutatásánál számítunk az egyetem más vezető beosztású oktatóinak közreműködésére is, hiszen nem csak a külföldi, hanem a magyar példákat is ismertetni kívánjuk.

Dr. Palicz Tamás: – Még maradjunk az angliai példánál: ott néhány minőségügyi mérőszám a politika szintjén országosan jelen van. Lépéseket tettek a rendelőkben való várakozási idők lerövidítése érdekében. Az angolok szemléletében természetes módon és naprakészen jelen van ez a kérdés. A svédeknél viszont megyénként rendelkeznek a törvény által meghatározott jövedelemadókból összegyűjtött egészségügyi költségvetéssel. A megye dönti el a saját szintjén, hogy mennyi kerüljön a körzeti orvosok alapellátására és mennyi kórházi szakellátásra. Magyarországnak annak a preferenciának kell megfelelnie, amelyre a Tempus és a PHARE-támogatást kaptuk, vagyis az európai csatlakozással kapcsolatos legfontosabb intézményrendszeri teendőkről információkat gyűjtünk és információkhoz juttatjuk a magyar kollégákat. Ez valódi egyetemi feladat. Az a célunk, hogy ennek a tudásnak a bázisává váljon az egyetem. Szoros kapcsolatban dolgozunk segítőinkkel. Minél hamarabb el akarjuk érni, hogy a hazai környezetben olyan – külföldön is használt – elemeket vezessünk be, amelyek az egész komplex szakmai folyamat fejlesztésére irányulnak.

I. M.