Már megszoktuk (valljuk meg, megkedveltük) ezt az ízléses aranysárga kötésű füzetet és évről évre várjuk megjelenését. Az I. sz. Gyermekklinika évkönyve ez, mely keresztmetszetét adja egy év történéseinek a klinika életében, s minthogy kedvenc filozófiai tételem: „a rész tükrözi az egészet", kicsit betekintést enged az egész magyar egészségügy helyzetébe.

Emeljük ki például a munkaerő mozgást a klinikán az 1999. évben. A III./a munkakörben kilépett 27 fő, belépett 31 fő. Mi ez, ha nem egyben az országos kép is?

Vagy itt van az Előszó: „A gyermekgyógyászat védelmében". Veszély fenyegeti ezt a disciplinát? Igen, sajnos amit jelez a klinika, a válság a gyermekgyógyászatban, országos valóság. Úgy tűnik, hogy a ma egészségügyének minden hiányossága, a közelmúlt minden örökölt hibája e disciplinában fokozottan jelentkezik. Ami a jövőre mégis bíztató, az a megőrzött egységes gyermekgyógyászati szemlélet, az, ahogyan Tulassay Tivadar professzor fogalmaz: „nálunk a specializálódás a falakon belül maradt".