Semmelweis Egyetem |
Semmelweis Egyetem újság |
2000/1. szám |
Előző cikk |
Következő cikk |
|
Semmelweis Egyetem · I. évfolyam 1. szám · 2000. szeptember 15. |
Új igazgató |
Dr. Tarján Ildikó gimnazistaként két hivatás között ingadozott. Orvos legyen-e vagy tanár? Érdekelte a gyermekgyógyászat, de vonzotta az angol-történelem szakpár is. Azután – némi apai ráhatás is volt a dologban – a SOTE-ra jelentkezett. Medika korában Winter Mihály és Simon György professzorok mellett végzett kórélettani TDK munkát, sőt egy rektori pályázaton I. helyet is szerzett egyik pályamunkájával. 1970-ben diplomázott, s egyenesen a Gyermekfogászati Klinikára került, ahol megvalósultak elképzelései. Gyermekeket gyógyíthatott és hallgatókat oktathatott. 1972-ben, a szakvizsga után megkapta a tanársegédi kinevezését, 1983-ban pedig megvédte kandidátusi disszertációját. 1984-ben lett adjunktus, 1990-ben docens. Kutatómunkát a Klinikára való belépése pillanatától végez. Témái közé tartozik (többi között) a „Kemény fogszövetek permeabilitásának vizsgálata és a caries kialakulás”, a „Fejlődésben lévő maradó fogak gyökérkezelési eljárása”, ami a fogbalesetek ellátásához kötődik. Idén júliustól Ő vette át a Klinika irányítását. Ennek előzménye az, hogy elődjének, dr. Dénes József professzornak váratlan halála után, mint habilitált klinikai „őstag”-nak előtérbe került a személye, amihez maximális klinikai támogatás is járult. Megírta hát pályázatát, melyet – mint arról már ez évi 5. számunkban hírt adtunk – a Kari Tanács túlnyomó többséggel elfogadott, kinevezését az Egyetemi Tanács megerősítette. Hogyan tovább? Nos, a már meglévő jó kollegiális légkört tovább szeretné erősíteni, ami úgy gondolja, nem lesz nehéz, hiszen a klinika közössége már egyszer tanújelét adta bizalmának. Nehezíteni fogja munkáját az a tényező, hogy két helyen vannak elhelyezve, s ez a szituáció már eddig is sok problémát okozott és várhatóan még okozni fog. Szeretné a hallgatók oktatását még életszerűbbé, színesebbé tenni, korszerű eszközöket alkalmazva. Feltétlenül szükségesnek tartja a tudományos kutatómunka fejlesztését. Az ellátás területén erőteljes hangsúlyt helyez a prevenció hatékonyabbá tételére, továbbá (a napi rutintevékenységen kívül) tervezi a szellemi és érzékszervi fogyatékos gyermekek komplex fogászati ellátásának további folytatását éppúgy, mint az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek széleskörű kezelését. Kiemelt feladatának tartja a rendszerbetegségekben (leukémia, szívbántalmak, diabetes) szenvedők fogászati gondozását és prevencióját. -kondor- |
Lap teteje |
Semmelweis Egyetem |
Semmelweis Egyetem újság |
2000/1. szám |
Előző cikk |
Következő cikk |
|