Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 12.
240506 Összes oltás
14164 Beoltott Semmelweis Polgár

-A légszennyezés egészségügyi hatásai-

Bizonyára mindannyian tisztában vagyunk a városban élés azon hátrányával, hogy jelentősen nagyobb légszennyezettségnek tesszük ki magunkat, mint vidéken élő társaink. Néha amikor szmogriasztást adnak ki, eszünkbe juthat kisebbet szippantani Budapestből, de a többi napon valószínűleg változatlanul éljük mindennapjainkat, hiszen a levegő nem veszélyes, tehát jó. De biztos ez?

Gondoljunk csak arra, ha egyszer egy évben elszívnánk hirtelen egy doboz cigarettát: bár rosszul éreznénk magunkat, de valószínűleg nem végezne velünk. Ellenben, ha egy évtized alatt minden nap egy szál cigarettát szívnánk el, akkor már lehet, hogy komolyabb lenne a gond. Ugyanez vonatkozik a légszennyezésre is. Általában a levegő minőségét jelző készülék akkor vált pirosra, ha azonnali rosszullétet okozó légszennyezés van jelen. Ha zöldet látunk, arra következtetünk, hogy teljesen biztonságos a környezet levegője, ám ez ritkán van így – írja a The Economist. 

A globális tendenciát mutató urbanizáció következtében a világ lakosságának több mint 90%-a él olyan helyen, ahol a levegő nem megfelelő a World Health Organization- (WHO-)ajánlások szerint. Európai nagyvárosok, mint például Párizs vagy London, levegőjének károsanyag-tartalma rendszeren átlépi a WHO által előírt évi átlagos határértékét (mely minősíti a hosszú távú veszélyt). Párizsban, bár a nemzeti jelentés ötből négy nap „jó” vagy „kiváló” minősítést ad, csaknem minden nap a három fő veszélyt jelentő részecske legalább egyike átlépi a WHO által ajánlott maximális értéket. London levegőjének nitrogén-dioxid- (NO2-)koncentrációja éves átlagban 41%-kal haladja meg nemzetközi limitet.

A hosszú távú, tartós kitettség a szennyezett levegőnek akár 9-16 hónappal rövidítheti meg a nagyvárosban élők életét, figyelmeztetnek a King’s College kutatói.

 

Milyen közvetlen hatásai ismertek a légszennyezésnek?

A légterünkben megtalálható három legkárosabb szennyező anyag a nitrogén-dioxid, az ózon (O3) és a finom részecskék (fine particulate matter, PM2,5). A felszínközeli ózon az energiafelhasználásból (ipar, közlekedés, háztartások) származó nitrogén-monoxidból keletkezik, mely első lépésben nitrogén-dioxiddá alakul. Ezt a folyamatot a kipufogógázok szénhidrogénjei katalizálják. (dízel üzemanyag égetésekor a NO2 extrém mértékben kerül a levegőbe) A nitrogén-dioxid napfény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá, valamint atomos oxigénné. Az így keletkezett atomos oxigén egy további oxigén molekulával ózont alkot, ezt a folyamatot a napsugárzás felgyorsítja. A városok felett, a nyári hónapokban jellemzőbb az úgynevezett fotokémiai szmog, amely közvetlenül roncsolja a légző szervrendszert; már igen kis mennyiségben légúti gyulladást okoz, növeli az asztma-exacerbációk számát és súlyosságát, infekciókra való fogékonyságot és krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) okoz. Súlyosságukat FEV1 (erőltetett kilégzési térfogat 1 másodperc alatt) mérésével kiválóan lehet mérni, mely hosszú- és rövid távú kitettség esetén ugyanúgy használható. Repülővel gyakran utazóknál megfigyelték, hogy főként a Kelet- és Dél-Ázsia súlyosan szennyezett nagyvárosaiba érkezők reggeli, illetve esti FEV1 értéke eltérést mutatott, a rosszabb minőségű levegő hatására romlott a tüdőkapacitásuk.

A triász tagjai a finom részecskék (PM2,5) is, melyek szervetlen és szerves, szilárd illetve folyékony részecskék keveréke, változó mérettel és összetétellel. Forrása leggyakrabban dízel kipufogógáz, erdőtüzek füstje, levegőben levő por, ipari vagy vulkánkitörésből származó hamu. Ezek a részecskék emelik gyermekkorban a megrekedt tüdőfejlődés, idősebb korban a tüdőrák előfordulásának esélyét. Erős korreláció van mind a gyermekkorban kialakuló, mind pedig a felnőttkori asztmában szenvedők száma, és a levegő NO2, PM10 és PM2,5 tartalma között. Ezt erősíti az a kutatás, amely a forgalmas utak mellett élők közötti allergiás rhinitis és asztma magasabb előfordulásáról számolt be. 

Molekuláris szinten azt találták, hogy a légúti hámsejtek nagyobb citokin felszabadítással válaszolnak PM vagy dízel kipufogógáz expozícióra súlyos asztmásokban, mint egészségesekben. Azonban nem csak a szennyezettség megléte, de annak ismétlődése, rendszeressége is szükséges ahhoz, hogy a citokin válasz kialakuljon.

A környezet a sejtekre epigenetikai szinten is hat, így hozhat létre egy külső hatás DNS modifikációt, mely megváltozott génkifejeződésben nyilvánul meg. New York-i gyermekpopulációt vizsgálva azt találták, hogy a korommal szennyezett levegő epigenetikai változást hozott létre az immun(o)génekben. Szájüregi nyálkahártya mintákat felhasználva, kevesebb metilációt találtak az interleukin 4-et (IL-4) kódoló génszakaszon, mely magasabb IL-4 szintet eredményezhetett, és ez még kifejezettebb volt az immunglobulin E-érzékenyített egyénekben.

Összességében elmondható, hogy szervezetünk megváltozott immunreakcióval válaszol a hosszan fennálló légszennyezettségre.

 

Mikroszintről globálisra: mindez hogyan függ össze a klímaváltozással?

A klímaváltozás és a légszennyezés között szoros korreláció van. Globális energiánk nagy részét fosszilis üzemanyag elégetésével nyerjük, melynek során hosszú (pl. szén-dioxid, CO2) és rövidebb (pl. metán) élettartamú anyagok keletkeznek. Az atmoszférában ezek felelősek az üvegházhatásért, mely bolygónk élhetőségének feltétele, azonban túltermelődése globális felmelegedéshez vezet. Bizonyítékok vannak arra, hogy a hőmérséklet és CO2-koncentráció a pollen produkcióval jól korrelál, kifejezetten a városokban. Duplájára emelkedett CO2-szint mellett kimutatható például a parlagfű pollen produkció 30%-ról 90%-ra való növekedése. Az allergiás betegségben szenvedőknél az allergén peptidek belégzése súlyos légúti tüneteket okozhat, illetve potenciálisan asztmás exacerbációt indukál. Az allergének mennyisége és földrajzi elterjedése mellett, a pollenszezon időbeli megnyúlása is mérhető Észak-Amerikában és Európában. Ezen kívül egy tanulmány három évtizedet átölelve írja le vizsgálatban résztvevők allergénnel szembeni érzékenységének emelkedését, feltehetően a klímaváltozás progressziónak köszönhetően.

 

Tehetünk valamit?

Ha megértjük a betegségek kialakulásának mechanizmusát, felkészülhetünk a kor új kihívásaira, amely ellen az egészségügyi rendszer hatékonyabban tud majd fellépni. Ha megfigyeljük a környezetben létrejövő változásokat, tudatosan tehetünk lépéseket az ártalmas faktorok eliminálására. Globális szinten a légszennyezés és a klímaváltozás mérséklése, egyéni szinten pedig a magatartásunk megváltoztatása jelentheti a megoldást. Szakemberek szerint, ha a párizsiak ingázási szokásaikon változtatnának, tehát reggel 9 és délután 6 helyett 1 órával korábban mennének munkába majd haza, 16%-kal csökkenne a napi NO2 kitettség. Két órával korábbi indulással akár 28%-kal kevesebb ártalmas levegőt lélegeznének be.

Megfontolandó ezen kívül az észak-amerikai kontinensre költözés lehetősége, hiszen ott csaknem mindig mérsékeltebb a szennyezettség Európához (vagy a világ legtöbb részéhez) képest.

Ha ehhez nincs túl sok kedvünk, akkor mi is mindennapjaink tervezésével tudunk legtöbbet tenni egészségünk érdekében. A légszennyezés elleni harcunkat segítheti az idén februárban bemutatott globális, valós időben frissülő adatbázis, melyre érdemes lehet rápillantani, ha éppen futni indulunk a szabadba: UN Environment Programme