2007-ben a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének és a Füles Szerkesztőségének kezdeményezésére, az oktatási és kulturális miniszter támogatásával, február 3-át, a Füles újság születésnapját, a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították. Azóta minden évben ebben az időpontban fejtörő versenyekkel várják az érdeklődőket. Népszerűségét mutatja, hogy az idei három órás megmérettetésen körülbelül 200 játékos vett részt.

A rejtvényeknek különböző típusai léteznek: logikai, (mint például a sudoku), nyelvi játékok, titkosírásfejtés, vizuális rejtvények, ám talán a legelterjettebb a keresztrejtvény, amelynek szintén számos változatával találkozhattunk már.

De honnan is indult el ez az agytekerő tevékenység?

Az angolok szerint ők az elsők a keresztrejtvény feltalálásában, melyet a XIX. századra datálnak. Az Egyesült Államokban 1913-ban a New York World karácsonyi mellékletében debütált a  mai értelemben vett keresztrejtvény, melyet Arthur Wynne szerkesztő készített és elnevezte szókeresztnek. Átütő sikere mégis 1924-ben jött, amikor a Simon & Schuster kiadó közzétette az első keresztrejtvénykönyvet, mely szédületes gyorsasággal száguldott végig az Egyesült Államokon, az óceánjáró gőzösöktől kezdve a fekete-fehér kockás divaton át a Broadway-ig, ahol egy revüjelenetet is bemutattak erről a népszerű hobbiról. 

Az új játék elérte és meghódította Európát, bár nem mindenki fogadta örömmel. Ezt tükrözte többek között a Londoni Állatkert bejelentése, miszerint nem áll módjában a gnúkkal, emukkal, és más hárombetűs állatokkal kapcsolatos tárgykörben információt adni. 

A rejtvényláz eljutott a királyi házba is. Egy alkalommal az akkor még hercegnő Erzsébet az aláírásával ellátva, a Buckingham Palota dombornyomásos levélpapírján küldött be egy megfejtést, ami nagy meglepetést és némi kételkedést váltott ki a szerkesztőségben azzal, hogy ez talán tréfa. Az udvarral történt egyeztetés után azonban sikerült eloszlatni ezt a feltételezést. A hercegnő segítség nélkül, egyedül fejtette meg a feladványt, saját maga adta fel a megoldást és bizony ő nyerte meg a fődíjat. 


A “pepita fejtörőkért” több híresség rajongott, többek között:


Tristan Bernard francia író, aki 1925-ben létrehozta a Keresztrejtvény Akadémiát. A híresség azt állította, hogy sokkal többre értékeli egy-egy jól sikerült keresztrejtvényét, mint némely regényét.
Marlene Dietrich, a német származású énekes, színésznő szintén szenvedélyesen bolondult a játékért. Állítólag az öltözőjében mindig volt keresztrejtvény.
Heltai Jenő, hazánk szülöttje nem csak az irodalom terén, de a fejtörőkben is olyan tehetséges volt, hogy a magyaron kívül három nyelven is legyőzhetetlen gyorsasággal fejtette meg a keresztrejtvényeket.

Magyarországon első ízben 1925. január 22-én, a Ma Este című hetilap hasábjain látott napvilágot a kockás fejtörő, mely Kristóf Károly nevéhez fűződik. Az első keresztrejtvénnyel még csekély jutalom járt, később azonban, például a Pesti Napló játékával egy Andrássy úti bérházat lehetett megnyerni. A játék felé elkötelezetteket valószínűleg nem is a nyeremény, hanem a szórakozás ösztönözte. Egykor színes tévét lehetett nyerni a Füles-ben, mégsem érkezett be több megfejtés, mint amikor egy perzsamacska volt a főnyeremény.
A hazai rejtvényfejtő-mozgalom egyedülálló abban, hogy évente több mint 20 országos versenyt rendeznek meg, melyből az egyik non-stop, azaz 24 órás. A nemzetközi versenyeken számtalan érmet nyertünk, az egyik legkiemelkedőbb versenyző Madarassy Pál, aki 2007-ben egyéniben világbajnok lett.

A keresztrejtvény a világ legelterjedtebb szójátéka, amelyet ma már számtalan nyelven kiadnak, még Braille-írással is. Habár több típusa létezik, egy-egy nemzeten belül is megvan a rejtvények saját jellemzője:

Csehországban például egy kockába több betűt is be lehet írni. Lengyelországban azt favorizálják, ha több a fekete kocka, mint a fehér.  Franciaországban és Romániában azt az ábrát szeretik, amelyben a fekete kockák elhelyezkedése szabálytalan, ugyanis erről azt vélik, hogy készítője a belső tartalomra helyezte a figyelmet. Kanadában, a két nyelv használata miatt, egyik irányba angolul, a másik irányba franciául kell a szavakat beírni. A legnehezebbek az olasz módra szerkesztett rejtvények, ahol a számozást és a fekete kockákat is be kell rajzolni az ábrába!

Magyarországon a legkedveltebb a skandináv típusú rejtvény, ahol a meghatározások a kockákba vannak írva. A hazai keresztrejtvény sajátossága a hosszú megfejtések, és az emiatt elkanyarodó sorok. 

Míg az idősebb korosztály a papíralapút részesíti előnyben, addig a fiatalok az internetes rejtvényfejtésnek hódolnak. A jó feladvány – ami érdekes, informatív, figyelemfelkeltő és legfőkepp nem unalmas – a készítője munkáját dicséri. Ám a rejtvényfejtés nem csupán szórakoztató ténykedés, hanem egészségre gyakorolt hatása is jelentős.

Javítja kedélyállapotunkat

Mindenkit örömmel tölt el, amikor sikerül megfejtenie egy rejtvényt, ugyanis ennek az elégedettség érzésnek a hatására az agyban dopamin termelődik. Következményeként jobb lesz a hangulatunk.

Csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét

A keresztrejtvény nemcsak szórakoztató, de egészséges is. Ez a közkedvelt hobbi – mely egyben lebilincselő szellemi munka – segít megakadályozni, illetve késleltetni az életkorral járó “elbutulást”. Egyes kutatások szerint, azoknak, akik rendszeresen végeznek olyan tevékenységeket, mint amilyen a keresztrejtvény-fejtés, az agyában kevésbé rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék.

Mérsékli a stresszt

A rejtvényfejtés eltereli a figyelmet a hétköznapi problémákról, ezáltal csökkenti a szorongást.

Fejleszti a verbális készségeket

A szavakkal való játék fejleszti a kommunikációt. Egy vizsgálat szerint a rendszeres rejtvényfejtők gazdagabb szókinccsel rendelkeznek és színesebben, választékosabban fejezik ki magukat, mint e tevékenységet nem gyakorló társaik.

Nem utolsó sorban fontos ismeretekre tehetünk szert a rejtvényfejtés által

Több olyan tevékenység van, amivel agyunkat kondícióban tarthatjuk, ám ezek nem ugyanolyan eredményt adnak. Egy tanulmány során, melyet a brit Exeter Egyetem és a King’s College London közösen végzett, többezer 50 év feletti embert vizsgáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy akik a fejtörőket részesítik előnyben, azoknak gyorsabb az agyműködésük, és jobb a memóriájuk. Keith Wesnes professzor, a tanulmány egyik szerzője, arra a megállapításra jutott, hogy a rejtvényfejtés minden bizonnyal kapcsolatban áll a kognitív funkciókkal – mivel bizonyos agyterületeken fokozza a véráramlást, és ezzel akár 10 évvel is fiatalíthatja agyunkat. A kutatás arra is kiterjedt, hogy a szavakon és számokon alapuló rejtvények ugyanazt azt eredményt mutatták.

A rendszeres testmozgás mellett nagyon fontos agyunk tornáztatása is, hogy fiatalosak és egészségesek maradhassunk. Az már csak hab a tortán, hogy mindezt a rejtvényfejtés által, szórakozva tehetjük meg.