Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 07.
231370 Összes oltás
14136 Beoltott Semmelweis Polgár

KARÁCSONYI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a keresztények számára Jézus születése napja ünnepének fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). A reformátusok szentestén, azaz 24-én Istentiszteleten vesznek részt, majd másnap Úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult, hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalokra.

Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. 

A drámajáték fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kis templomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.

KARÁCSONYI SZOKÁSOK ANGLIÁBAN

Az Egyesült Királyságban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és bár már december elején feltűnnek a Karácsony Apók (Father Christmas), de a december 6-i Mikulás-napot nem ünneplik.

Az angol protestánsok december 25-én (Christmas Day) templomba mennek, utána bontják ki a becsomagolt ajándékokat, melyek sok családban már egész hónapban gyűlnek a karácsonyfa alatt, de ezeket csak ezen a napon szabad felbontani. (A legenda szerint az ajándékokat Santa Claus a kandallók kéményén keresztül hozza).

Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. A karácsony elkerülhetetlen kelléke a szaloncukor formájú úgynevezett cracker, mely kinyitásakor pukkan, és amelyben apróbb ajándékok rejtőznek. A hagyományos karácsonyi ebéd a gesztenyével töltött pulyka, zöldségek (kelbimbó, sárgarépa, pasztinák, zöldborsópüré, krumpli) és vörösáfonya-szósz (cranberry sauce). A legszokásosabb desszert a karácsonyi puding (Christmas pudding) elnevezésű sütemény, mely alapja sokféle szárított gyümölcs (aszalt szilva, mazsola, füge), citrom- és narancslé, brandy, édes fűszerek és egyéb finomságok.

Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő karácsonyi üzenete (The Queen’s Christmas Message), mely beszéd hagyománya 1932-ig nyúlik vissza, a BBC közvetíti, és a legtöbb angol ember megnézi.

 

KARÁCSONYI SZOKÁSOK JAPÁNBAN

Bár a kereszténység a három fő vallás egyike Japánban, mégis, a lakosság csak pár százaléka vallja magát hívőjének. Ellenben hatása nagyon is jelentős – a nyugati civilizáció beáramlásával a karácsony is nemzetközi érdeklődésre tett szert.

Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett Japánba, az ő nevéhez köthető a karácsony behozatala az országba, az első írásos bizonyíték az 1552-es évből való. 1612-ben betiltották a kereszténységet, de az ünnepet páran titokban továbbra is megtartották. Amit mi japán karácsonyként ismerünk, az az 1960-as években jött létre.

Karácsony éjjel az a kevés keresztény templomba megy, ahol az istentisztelet mellett betlehemes előadást is láthatnak. Ezután összeülnek teázni, és gyerekek előadását nézni. Nem feledkezhetünk el a “karácsonyi tortáról” sem, mely hagyománya nagyjából egyidős a karácsonyfáéval Japánban – azaz körülbelül a hatvanas évek óta tart. A karácsonyfa díszítése kicsikét más, mint Magyarországon, gyakori díszek a legyezők, lampionok. Mivel nincs meg a hitbéli háttér, kifejezetten családi ünnepként sincs számon tartva, ezért a többség szórakozni megy.

Szombaton a karácsony eredetéről olvashattok majd, ne maradjatok le róla!