Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. július 28.
350845 Összes oltás

Talán mára már sokunk számára egyértelművé vált, hogy a téli D-vitamin pótlás szinte elengedhetetlen a megfelelő és egészséges élet fenntartásához. Természetesen ez így elsőre kicsit túlzásnak tűnik – kifejtjük miről is van szó:

Pár éve, hogy az első, D-vitamint népszerűsítő TV szpotok megjelentek a téli pótlásáról, de mégis miért fontos ennek a jótékony hormonná metabolizálódó anyag szintjének fenntartása? Kórélettani tanulmányaink során megtanultuk, hogy a D-vitamin a kalcium- és foszfor-anyagcsere szabályozása révén a csontok kalcium-mineralizációjában betöltött szerepe miatt a legfontosabb. Nagyon fontos azonban kiemelnünk, hogy extraszkeletális hatásokkal is rendelkezik. Röviden összefoglalva: kb. „mindenre is jó”.

 

Csak a legfontosabbak:

Daganatellenes hatása van – kutatások szerint a kemoterápiával együttesen nagy dózisú D-vitamint szedők között sokkal jobbak a túlélési adatok, mint D-vitamin hiányos betegtársaiknál. A terápia kiegészítése nem csupán a hagyományos szolid tumoros onkológiai betegeknél, de hematológiai pácienseknél is ugyanilyen fontos.

Immunmoduláns hatással is rendelkezik a természetes immunrendszer modulálása révén. Szabó András gyermekorvos professzor szavaival élve, ha a lakosság októbertől márciusig napi rendszerességgel szedné a D-vitamint, a téli megfázásos bakteriális és vírusos fertőzéseket a mai előfordulás 5%-ára lehetne csökkenteni. Az immunmoduláns hatásánál az autoimmun kórképek előfordulását is meg kell említenünk – a megfelelően dozírozott gyermekkori vitaminpótlás évekkel-évtizedekkel kitolhatja a betegség megjelenését és enyhítheti a fenotípusos megjelenést.

A bőrbetegségek kialakulását is csökkenti. Itt fontos kiemelnünk, hogy a bőrgyógyászok aggodalma alaptalan: nyáron napi 30-40 perc rövid ujjú ruhában történő napozás nem növeli a bőrrák rizikóját (viszont a téli napozás sajnos hatástalan a D-vitamin pótlása szempontjából).

Vesebetegségben elengedhetetlen a vitaminpótlás, ugyanígy a betegség megelőzésében is hasznos. A vesében fokozza a szükséges mértékű kalcium- és foszfátfelszívódást, és a vesehámsejtek alatt található, egyik legfontosabb szűrőként funkcionáló basalis membrán károsodását képes csökkenteni.

Javítja a szívelégtelenség kockázatát, éppúgy komplex kardiovaszkuláris betegségekben csökkenti a kialakulás kockázatát. Ezen felül 1-es és 2-es típusú diabetesben, valamint a metabolikus szindróma kialakulásában is jól alkalmazható, mint terápiás lehetőség, inzulin érzékenyítő hatása miatt. Nőbetegekben javítja a cikluszavart, és Policisztás Ovárium Szindróma kezelésére használjuk.

 

Mindezek alapján reméljük, nektek is érthető, hogy a D-vitamin szinte tényleg mindenre jó! Azonban a megfelelő hatás eléréséhez megfelelő dózisra is szükség van – lássuk mennyi az annyi!

A laborparamaméterek alapján 30-55ng/ml szérumkoncentrációt tekintünk ideálisnak – a lakosság kalcifediol szérumszintje (ez a táplálékkal vagy napsugárzással bevitt kolekalciferol (D3 vitamin) és a kész aktív metabolit kalcitriol köztes terméke, mely a legjobban reprezentálja a vitaminháztartást) sajnos átlag 15-25 ng/ml tél végére. Ezen megfelelő dozírozással változtathatunk: gyereknek (1 évestől serdülő korig) átlag napi 2000 NE vitaminpótlást adhatunk D3 vitamin formájában (sajnos a növényi eredetű D2 vitamin biohasznosulása kedvezőtlen). Felnőtteknek naponta 2000-3000 NE, vagy hetente egyszeri 25000-30000 NE pótlás javasolt. Várandós kismamáknak napi 4000 NE. Természetesen ezek csak átlagértékek! Mivel a D-vitamin zsírban oldódik, ezért a páciens testtömegarányai az adagolást egyénileg módosíthatják.

Miért van az, hogy 50-100 évvel ezelőtt a lakosság kevésbé szenvedett vitaminhiányban?

Csontanyagcserés belgyógyászati vagy gyermekgyógyászati tételek kapcsán, vizsgán gyakran felmerülhet a fentebbi kérdés! A válasz egyszerű: kapitalista társadalmunk életvitele sokat változott az elmúlt évszázadhoz képest: napjaink többségét irodákban, épületekben töltjük, és a szabad napfényre is erősen zárt ruházatban megyünk ki.

Az egyetlen napozási lehetőség talán a strandolás, ám akkor a bőrbetegségektől való félelem miatt pedig napvédő krémekkel gátoljuk a vitamintermelést. A lényeg a tudatosság: a szolárium ördögtől való, és soha az életbe nem ad D-vitamint!!! – lásd dr. Kuroli Enikő bőrpatológus Facebook oldalát! A mesterséges „napozás” csupán UV-A sugarakat ad, mely a basalioma és a melanoma malignum kialakulását segíti, miközben nem süt pecsenyére, míg a napfényből származó kevert főleg UV-B sugarakat is tartalmazó sugárzás segíti a D-vitamin termelést, és a szükséges dózishatárról a pirulás szolgál megfelelő indikátorként.

Tanulság: nyáron bátran menjünk ki a napra délelőtt 11 óra előtt vagy délután 15 óra után, és egy kellemes séta alatt megfelelő mennyiségű vitaminpótlásban lehet részünk. Októbertől márciusig pedig a tablettás módszer nyújthat segítséget. Utóbbi esetben a háziorvos által felírt recept birtokában szignifikánsan olcsóbban juthatunk hozzá a szükséges D-vitaminunkhoz. Ha pedig nincs receptünk, de mégis az egyszerű módszer hívei vagyunk, a vény nélkül kapható Vigantol-olajjal magunk saját igényre szabva dozírozhatjuk a D-vitamint (utóbbi esetben napi 5-10 csepp bevitele ajánlott, a jobb felszívódás érdekében zsírokat is tartalmazó étkezés mellett).

Galéria

2kép

A Cikket nem támogatta egyetlen gyógyszercég sem!