Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. április 19.
164340 Összes oltás
13734 Beoltott Semmelweis Polgár

“Egy meleg mosoly a kedvesség világnyelve.” – William Arthur Ward

 Korunk elszigetelődő társadalmában egyre nagyobb érték és egyben hiány is kedvesnek lenni. De mi is a kedvesség? A kedvesség fogalma: szíves cselekedet vagy bánásmód, barátságos segítség, önzetlen szolgálat. Valóban csupán ennyi lenne?

Abban túlnyomóan egyetértünk, hogy egy olyan tulajdonságról van szó, ami az adó és a kapó személyben is pozitív érzéseket kelt. Nem is igazán adottság, hanem mindenekelőtt választás, mely jobbá teszi a világot, így miért ne legyünk kedvesek másokkal? Egy barátságos gesztus, vagy önzetlen segítség, egy mosoly, egy kedves szó vagy egy ölelés, bár nem gondolnánk, de mégis jónéhányunkra jellemző viselkedésforma. Az emberek többsége a normális empátiás tartományba tartozik, a maradék egyharmad viszont megoszlik. Az egyik hatod az átlagnál kevésbé empatikus, a másik hatod pedig az átlagnál magasabb empátiával rendelkező egyéneket foglalja magába. Azonban ne higgyük azt, hogy irreális empatikus készségekkel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kedvesen viselkedjünk. A kedvesség ösztönös magatartásforma, amely tartalmazza az öröklött és a tanult elemeket. Mindnyájunkban van bizonyos érzékenység embertársaink felé, ám nem mindenki ugyanúgy fejezi ki azt.

A kedvesség tudományos szemmel

A kedvesség vagy a jóindulat szorosan összefügg az alapvető emberi értékekkel, mégis nem csak morális, hanem biológiai érvek is szólnak mellette. Tudósok megvizsgálták, milyen hatással van az emberi szervezetre, ha barátságosan viselkedünk másokkal. A tanulmányok azt mutatják, hogy a mások iránti kedvesség boldogabbá teszi az embert, és az agyat is pozitívan stimulálja – számolt be az eredményekről a sussexi egyetem két pszichológus kutatója, Jo Cutler PhD és Dr. Robin Banerjee.

Christine L. Carter szociológus és boldogságszakértő szerint a kedvesség voltaképpen a hosszú és egészséges élet titka, továbbá számtalan jótékony pszichológiai és fizikai következménnyel is jár. Ezt a boldogság érzést a kutatók a segítés eufóriájaként (helper’s high) emlegetik. Kedvező hatásként elmondható, hogy erősebbnek és energikusabbnak, vagy éppen nyugodtabbnak, optimistábbnak érezhetjük magunkat tőle. Ennek megvan a tudományos magyarázata: ha kedvesek vagyunk valakivel, az aktiválja agyunk boldogságközpontját, és beindul az eufóriát okozó dopamintermelés. A jócselekedetre a szervezetünk endorfintermeléssel válaszol. A neurotranszmitterként működő “boldogsághormon” felszabadulása kellemes érzést eredményez a szervezetben.

A vizsgálatok megállapították, hogy a kedves viselkedés és az együttérzés a striatum területét aktiválja, melynek az agykéregből érkező új információk, folyamatok feldolgozásában van szerepe, mindemellett a fizikai és szellemi feladatok megoldásával, valamint a jutalmazással is kapcsolatban van. 

A kutatások szerint sokkal erősebben stimulálja az agyat, amikor kedvesek vagyunk másokkal, mint az, amikor velünk kedves valaki. Amit a tudósok a kedvesség hatásaként megjegyeznek, az az érte kapott mosoly. A neurobiológia megmagyarázza, hogy miért ragadós a mosolygás. A látott emóció automatikusan aktiválja ugyanazokat az agyterületeket, melyek a kedvességet kapóban is stimulálódnak, ezért olyan, mintha az érzést a kedvességet adó ember is megtapasztalná. Ugyanez az oka annak is, ha kényszert érzünk a nevetésre akkor, ha másokat nevetni látunk.

Kell-e a kedvességből mértéket tartanunk és lehet-e káros következménye, ha túlzásba visszük? 

Mindenkor figyelmesnek, jóindulatúnak és türelmesnek lenni lehetetlen, sőt, amennyiben túlzásba visszük a próbálkozást, káros is.
Ha a fogunkat összeszorítva is kedvesek maradunk, ha igent mondunk minden kérésre, ami áldozattal jár részünkről, akkor az eltúlzott kedvesség hibájába estünk. A másokkal szembeni jóindulat és segítőkészség pozitív hatással van pszichés jólétünkre, ám létezik egy határ, amelyen túl a kedvesség nem építi, hanem rombolja testi-lelki egészségünket. Mivel a kedvességet kényszernek érezhetjük, mely lemondással jár, érzelmeink elfojtása egyre növekvő, egyre gyakoribb feszültséget okoz. A mindenáron kedvességre törekvő személyekre jellemző a szinte semmiből kirobbanó indulatkitörés, és az azt követő bűntudat. Az érzelmek ilyen nagy mértékű korlátozása depresszióhoz, szorongáshoz, testi és lelki kimerültséghez vezethet.
Tehát, mint mindenből, ebből is tartsunk mértéket, találjuk meg az aranyközéputat! Következésképpen ne csak másokkal, önmagunkkal is bánjunk kedvesen!