Betűméret: A A A

SARS-CoV 2 információk

Szemészeti vizsgálat juvenilis idioptahiás arthritis, illetve uveitis miatt gondozott betegeinknél a 2020-as COVID járványügyi helyzet idején

 Szemészeti Klinika és II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika ajánlása, saját belső használatra

Dohán Judit, Ponyi Andrea, Constantin Tamás

– érvényes 2020.03. tól visszavonásig –

Betegkategóriák

Kinél szükséges továbbra is és kinél halasztódhat a szemészeti vizsgálat?

Azon ANA negatív, szemészeti szempontból panasz- és tünetmentes JIA-s betegekben, ahol a kórlefolyás során eddig uveitis sosem jelentkezett, a szemészeti szűrővizsgálat előnyei és kockázatai mérlegelendőek. A vizsgálat halasztása javasolt.

Azon ANA pozitív, szemészeti szempontból panasz- és tünetmentes JIA-s betegekben, ahol a kórlefolyás során eddig uveitis sosem jelentkezett, a szemészeti szűrővizsgálat előnyei és kockázatai mérlegelendőek.

Azon ANA pozitív, szemészeti szempontból panasz- és tünetmentes JIA-s betegekben, ahol a kórlefolyás során uveitis korábban már jelentkezett, a szemészeti szűrővizsgálat 3 havonkénti folytatása javasolt, de előnyei és kockázatai mérlegelendőek.

Aki aktív uveitis miatt lokális szteroidos kezelést igényel, ott az ellenőrző vizsgálat nem maradhat el.

A betegség vagy a kezelések következtében szövődményes szemnyomás emelkedés kockázata vagy kezelése esetén a kontroll vizsgálat javasolt, tartós egyensúly esetén a vizsgálat előnye és kockázata mérlegelendő, tartósan alkalmazott szemcsepp felírása elektronikusan is lehetséges, csak recept írásért megjelenés nem szükséges.

Csak uveitis miatt gondozott beteg esetében a szemészeti vizsgálat gyakorisága a szemész döntése alapján történik.

Amennyiben az alábbi szemészeti panaszok jelentkeznek a vizsgálat indokolt lehet

  1. látóélesség csökkenése
  2. szemvörösség
  3. fényérzékenység (gyakori hunyorgás, könnyezés)
  4. pupilla/szembogár reakciója megváltozik (sötét szobában a szemébe világítva megfigyelhető-e a szembogár összehúzódása?)
  5. úszkáló homályok észlelése

Szemészeti vizsgálat helyszíne

Vidéki betegek esetében amennyiben a kontrollvizsgálatra érkezés hosszadalmas tömegközlekedést kíván, úgy időlegesen a területi szemészeti szakrendelőben történő vizsgálat javasolt az utazás járványügyi kockázata miatt. Amennyiben az eddigi szemészeti gondozó intézmény személygépjárművel elérhető, úgy további ellenőrzésre ott javasolt jelentkezni.

Telefonos konzultációra a Szemészeti Klinika Uveitis Ambulanciáján munkanapokon munkaidőben lehetőség van akár a területi szemészeten történt vizsgálat során orvoskolléga részéről felmerülő kérdés, vagy a beteggel kapcsolatos szülői kérdés esetén is.

 

Uveitis kontroll, kockázat mérlegelés a SARS-CoV 2 járvány idején

(összeállította: dr. Dohán Judit)

 

A potenciálisan súlyos – akár halálos kimenetelű – megbetegedést okozó, magas kontagiozitású (erősen ragályos) új vírus által előidézett veszélyhelyzetben az uveitises betegek kontrollja miatt többekben felmerült a kérdés, hogy kell-e és mikor kell ellenőrző vizsgálatra jelentkezni.

Erre a kérdésre egyértelműen, kockázatot kizáró választ egyelőre senki nem tud adni, ezért nincs egységes ajánlás. Jelen összefoglalásunkban összegyűjtöttük azokat a szempontokat, melyeknek figyelembe vétele, átgondolása segíthet a közös mérlegelésben, az optimális eljárás, a legkisebb kockázat közös felmérésében:

  1. Az új vírus által okozott betegség erősen fertőző, és potenciálisan súlyos megbetegedéssel járhat. Össztársadalmi érdek a megbetegedések számának, a járvány terjedésének csökkentése. Ennek céljából kormányrendelet írja elő az emberek mozgására, kontaktusaira vonatkozó szigorú korlátozást.
  2. Ennek részeként az egészségügyi célú kontaktusok korlátozására is szükség van. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága utasítása alapján az egészségesek szűrővizsgálatát, valamint a panaszmentes kontroll vizsgálatokat el kell halasztani, a krónikus gyógyszer ellátást lehetőség esetén elektronikusan kell biztosítani. Panasz esetén első lépésként a kezelőorvossal telefonon kell konzultálni, az orvos – amennyiben ennek alapján fel tudja mérni a helyzetet – dönt a vizsgálat halasztásáról/szükségességéről, és időpontot határoz meg. Konkrét betegségpanasz/tünet esetén kezelést javasol és elektronikusan rendel gyógyszert, vagy megvizsgálja a beteget, és a vizsgálat során dönt a kezelésről.
  3. Fentiek az egyén érdekében „békeidőben” megszokott, indokolt és eredményes, nagyobb mértékű biztonságot nyújtó „szűrővizsgálatok” szempontját most az össztársadalmi fenyegetettséget és súlyos terhet jelentő járvány elleni küzdelem szempontja alapján mérlegelni indokolt.
  4. A gyermekkori uveitisről ismert, hogy lappangó (hosszasan panasz, ill. feltűnő tünettől mentes) módon is kezdődhet, valamint, hogy a gyermek kevéssé tud panaszkodni. Ez indokolja a szűrővizsgálatot normál helyzetben. Az uveitissel járó betegségek azonban autoimmun megbetegedések, amelyek esetén az immunrendszer működése az egészségestől eltérő lehet, a fertőzésekre való fokozott fogékonysággal, vagy kóros reakcióval járhat, továbbá az alapbetegség miatt alkalmazott immunszupresszív kezelés is fertőzésekre való fokozott fogékonyságot, és csökkent védekező képességet okoz a kezelt személy esetében. Tehát az autoimmun betegségek bár szemészeti szempontból fokozott odafigyelést indokolnak, ugyanakkor az autoimmun betegség, ill. az immunszupresszív kezelés miatt a beteg fokozott kockázatnak van kitéve a járvány szempontjából is, ezért kiemelt elővigyázatosságot, védelmet igényel.
  5. A fertőzés gyanúját már nem csak a külföldi utazás, és az ismert Covid 19 betegségben szenvedővel való érintkezés jelenti. Magyarország is járvány sújtotta ország, a tömeges megbetegedések idejébe lépünk, a fertőzöttség kiterjedt, bárki, bárhol lehet fertőzött. A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változik. Ez idő alatt a fertőzött személy tünetmentesen is ürítheti a vírust (egészségügyi dolgozó is, és bármelyik, előzőleg vizsgált beteg is). Tehát senkiről nem állapítható meg biztonsággal, hogy adott időben vírust ürítő vektorként terjeszti-e a vírust. Ezt az egészségügyi ellátó helyeken felállított szűrő-beléptető rendszer sem tudja garantálni, csak az aktív betegség gyanúját lehet így szűrni.
  6. Az egészségügyi személyzet munkája során a beteg, gyanús, vagy tünetmentes rejtett vírushordozókkal történő érintkezés miatt állandóan fokozott kockázatnak van kitéve, bármikor fertőződhet ismeretlenül, majd vektorként továbbfertőzheti betegeit.
  7. Az egészségügyi ellátó helyek a látogatottságtól függően fertőzés szempontjából kockázatot jelenthetnek.

 

  1. A uveitises tünetek , panaszok észlelése: A szem belső gyulladásának aktivitása többnyire panaszhoz vezet. Ezek fokozott megfigyelésével könnyebben meghatározható az a korai időpont, ami már feltétlenül indokolja a vizsgálatot, de még nem jár visszafordíthatatlan látásromlással, szövődményekkel. Ezen jelek megfigyelése segíthet a kontroll indokoltságának mérlegelésében. A tünetek, panaszok felmérése a beteg saját, illetve gyermek esetén a szülő feladata. Gyanújelek, vagy panaszok esetén a szemészeti vizsgálat a látószerv funkciójának megőrzése érdekében elengedhetetlen a látáskárosodás megelőzése érdekében. Ezeket a gyanújeleket az alábbiakban foglaljuk össze:
    1. A látóélesség csökkenése: A látóélesség otthon is vizsgálható. Olvasni tudó gyermek esetén a távoli látást meghatározott méretben, fehér papírra fekete festékkel nyomtatott kb. 1 cm. nagyságú, normál (pl. arial, calibri) típusú véletlenszerűen válogatott betűk olvastatásával. Ezt a betűméretet átlagos látóélességű személy kb 5 méterről tudja olvasni. A kiválasztott nyomtatott betűkkel vizsgáljuk, hogy mi az a legnagyobb távolság, amelyből a gyermek azokat még jól látja. Végezzünk a gyermeknél ilyen felmérő vizsgálatot hetente egy alkalommal, először a bal szemet letakarva a jobb szemmel, majd fordítva.
    2. Úszkáló pontszerű vagy formátlan homályok látása: A gyulladásos sejtek vagy sejtcsoportok, izzadmány okozhatja ezt a látási élményt. Leginkább jól megvilágított helyen fehér fal, az égbolt, vagy fehér papír –mint háttér- előtt tűnnek fel ezek a jelenségek. Kérjük a gyermeket, hogy külön szemmel vizsgálja magát, és számoljon be a tapasztalatáról.
    3. Szemvörösség: ez a gyermekkori uveitis esetén gyakran hiányzik, vagy csak kis mértékű. Fokozott megfigyeléssel a szülők észlelhetik az enyhe szemvörösséget. A szem autoimmun belső gyulladása soha nem jár váladék képződéssel, ezért a váladék megjelenése vörös szem esetén ellene mond a a vörösség uveitiszes eredetének.
    4. Fényérzékenység: a szem belső gyulladása, elsősorban az elülső szegmentum (szivárványhártya, ciliaris test) érintettsége esetén a pupilla fény hatására történő mozgása során a szivárványhártya és a ciliaris test gyulladt izmainak, szövetének nyújtása, feszítése fájdalommal, diszkomfort érzéssel társulhat. Erős fény hatására ez hunyorgást vált ki normál esetben is, a gyulladt szem esetében ez a fényre való érzékenység fokozódik, a személy alig tudja nyitni a szemét, normál fényben is hunyorog, illetve kifejezett esetben könnyezés is indul.
    5. A szembogár letapadása: normál esetben a szembogár fényre összehúzódik, sötétben kitágul (szabályozza a szembe bejutó fény mennyiségét). A gyulladás huzamos, kezeletlen fennállása során a keletkező izzadmány miatt a szembogár letapadhat a szemlencsére. Ha ezt korán észleljük, megoldható. A letapadás tartós, kezeletlen fennállás esetén állandósulhat. Olyan személynél, akinél korábban még nem volt szembogár letapadás, a szembogár szabad mozgását ellenőrizni lehet otthon is. Sötét helységben néhány másodperc elteltével megvilágítjuk (ehhez elég lehet mobiltelefon képernyőjének fénye) először az egyik szemet, és figyeljük, hogy az előzetes sötétségben megtágult pupilla összehúzódik-e. Ha látunk pupillaszűkülést, ez azt jelenti, hogy sötétben meg tudott tágulni, tehát mozog, nincs letapadva. Ismételt sötétítést követően ugyanezt megfigyeljük a másik szemen is. (a két szemen egyszerre működik a szembogár fényreakciója, a külön-szemes vizsgálat azért kell, hogy biztosan jól meg tudjuk figyelni mindkét oldalt. Amennyiben a szembogár nem mozog, vagy szabálytalan alakú, vagy a két oldal között különbség van, kóros állapotra utal, és orvosi vizsgálat szükséges.
    6. A már ismerten aktív uveitises folyamat ellenőrzése halasztást nem tűr.
    7. Csecsemők és kisdedek esetén a látási funkció felmérése, szemészeti kockázat otthon nem mérlegelhető, az ő esetükben a kezelőorvos mérlegel és tesz javaslatot telefonos konzultáció keretében, egyéni-, ill. szülői, valamint utazási kockázat figyelembe vétele alapján.

Kiemelendő: Klinikánkon a panasszal jelentkező szemészeti betegek ellátása folyamatos a járvány ideje alatt is, tekintettel arra, hogy az uveitis – aktivitás esetén – kezelés nélkül látásromláshoz vezethet.

  1. Telefonos konzultáció a kezelőorvossal: Amennyiben bármelyik tényezőre utaló jelet észlelünk, úgy telefonon konzultáljunk a kezelőorvossal! A kezelőorvos értesítése azért javasolt, hogy a járvány idején meghatározott időpontot tudjon adni, az egészségügyi intézményen belüli betegcsoportosulások, torlódások elkerülése céljából.
  2. A szükséges vizsgálatok körülményei:
    1. Fontos szempont, hogy kerülni kell a tömegközlekedéssel illetve mentőszállítással (több személy egy járműben) kontroll vizsgálatra történő utazást. Aki vidékről utazna Budapestre, most csökkentheti a fertőzés- kockázatot, ha időlegesen területi szemészeten kéri vizsgálatát. Uveitis panaszával a területi szemészet is meg kell, hogy vizsgálja a beteget, és szükség esetén döntést tud hozni kezelés indításáról. Amennyiben a helyi szemészeten dilemma alakul ki, szemész szakorvosi konzultáció céljából bármikor elérhetők vagyunk a kollégák számára. Az autoimmun beteg, immunszupresszív kezelés alatt álló gyermek utaztatását lehetőleg el kell kerülni! Ha elkerülhetetlen, akkor izolált szállítását kell megoldani.
    2. Amennyiben orvosi vizsgálatra szükség van, kérjük, minden személy viseljen orrát és száját takaró maszkot, ügyelve a maszk használatának szabályaira! A szemészeti vizsgálat 20-30 cm közelségből történik, amikor az orvos és a páciens közelsége kiemelt kockázatot jelent a kilégzés során a légutakból a környezetre – nyálkacseppek, aeroszol részecskék útján – kijutó vírus átvitel szempontjából!!!
    3. A járvány idején az egészségügyi intézményekbe történő jelentkezés alkalmával átgondoltan kell válaszolni a rizikót mérlegelő kérdésekre: aktuálisan van-e, vagy volt-e a közelmúltban ismerten koronavírusos megbetegedés, továbbá van-e, a közelmúltban volt-e a betegnél (illetve környezetében és kísérőjénél) láz, hőemelkedés, légúti panasz, gyomor-bélrendszeri panasz, vagy kötőhártya gyulladás? Ezek feltárása nem jelenti a vizsgálat elutasítását, csak a vizsgálat körülményeit határozza meg, és az egészségügyi személyzet védőfelszerelését, valamint a vizsgálat helyszínén a vizsgálatot követő fertőtlenítés szükségességét a fertőzés esetleges terjedésének kivédése céljából. A fertőzés gyanúja, vagy fertőző betegség esetén alapvetően maradjunk otthon, és gyógyulást követően jelentkezzünk a szemészeten, amennyiben nincs látásvesztéssel fenyegető panasz! Ha látásvesztéssel fenyegető állapot lép fel, akkor a szemészeti ellátás megtörténik, de ilyenkor a fertőzésveszélyt csökkentő speciális körülmények biztosítása járványügyi előírás!
    4. Egy beteget egy kísérő kísérhet a Klinikára, amennyiben szükséges. A betegvizsgálatra a beteg kísérő nélkül lépjen a rendelőbe. (kivétel: gyermekek vizsgálata csak szülő, törvényes gondviselő jelenlétében történhet). A gyermek kíséretében lehetőség szerint a szülő betegen ne jelenjen meg, hanem kérjen másik időpontot!
    5. A szükségessé váló orvosi ellátás alkalmával javasolt (amennyiben lehetséges) kerülni a nyilvános mellékhelyiségek használatát!
    6. A megjelenés során mellőzni kell az étkezést.

Az egészségügyi intézmény elhagyását követően fokozott gondot kell fordítani a kéz és a saját tárgyak fertőtlenítésére.