A látóélesség vizsgálatát követően előbb réslámpával a szem elülső részét és a szemnyomást, majd szembogártágítást követően a szemfeneket vizsgáljuk meg.
A szemnyomás méréséhez a szemet egy cseppel érzéstelenítjük, majd egy műszerrel óvatosan megérintjük a szem felszínét, a benyomódás mértékéből a műszerrel megmérve a szembelnyomást. Léteznek levegővel működő, a szemet nem érintő szemnyomásmérők is, amik a szemre fújt levegőnyaláb segítségével számítják ki a szembelnyomást. Ezek azonban messze nem olyan pontosak, mint a szem megérintésével működő szemnyomásmérők. Fontos, hogy a mérést követőek az érzéstelenítő szemcsepp hatása még körülbelül 20 percig tart, ezért ilyenkor nem szabad erősen megdörzsölni a szemet, nehogy sérülést okozzunk magunknak.
A szemfenékvizsgálathoz szükséges szembogár tágítás szintén szemcsepp csöppentésével történik. Fájdalmatlan és általában 4-6 óra alatt elmúlik a hatása. Szembogár tágítás után a sok bejövő fény és az alkalmazkodás kiesése miatt nehezebb lehet a tájékozódás, ezért tilos autót vezetni, és értelemszerűen érdemes gondoskodni kísérőről. Amennyiben a szemorvos a szemfenéken eltérést lát, úgy további vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A retina vérkeringésének vizsgálatára szolgáló eljárás az ún. fluoreszcein angiográfia. Az eljárás lényege, hogy a könyök vénába kis mennyiségű fluoreszcein festéket fecskendezünk, ami a vérben feloldódva a szemfenéki erekbe is eljut. A festék (fluoreszcein) egy speciális anyag, ami zöld fény hatására élénk sárgán világítani kezd. Ezt a tulajdonságát kihasználva, egy különleges kamera segítségével, felvillanó zöld fénnyel egymás után különböző időközönként bevilágítva többször is lefényképezzük a szemfenék keringését.
Az vizsgálat során a kapott képeken kirajzolódnak a retina legkisebb erei is, megfigyelhetők az ereken kórosan létrejött kiboltosulások, a keringéstől elzárt és ezáltal oxigénhiányos területek, és ábrázolódnak az ideghártya vizenyő által érintett ideghártya részek is. Emelett jól megfigyelhetővé válnak az ideghártyán kórosan létrejött erek is. A festék a bőrt és a vizeletet is sárgára festi, de egy nap alatt kiürül a szervezetből.
Újabban a szemorvosok rendelkezésére áll egy, a szemfenék keresztmetszeti képét optikai elven vizsgáló eljárás is, az optikai koherencia tomográfia (az angol rövidítés után OCT). A berendezés egy speciális (lézer)fénynyalábot használ a szemfenék letapogatásához. A módszer felbontása igen nagy, ezáltal az ideghártya morfológiai eltéréseit (pl. a vizenyő képződést) jól ábrázolja. További előnye, hogy sem a szembogár tágítása, sem a szem érintése nem szükséges a vizsgálat elvégzéséhez, sőt a vizsgálat során injekciót sem kell adni.
Amennyiben szükséges, a szemről ultrahang vizsgálat is végezhető, például üvegtesti vérzések esetében, amikor a szemfenék állapota szemfenék vizsgálattal nem ítélhető meg. Ilyenkor a szemhéjakra helyezett tompa vizsgálófej segítségével a szem belsejének az állapota figyelhető meg. Megítélhetőek az érújdonképződés következtében kialakult, esetlegesen zsugorodó és a retina leválásához vezető lemezek, amik vitrektómia műtét javallatát képezhetik.