{"id":575,"date":"2021-09-01T14:47:13","date_gmt":"2021-09-01T12:47:13","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/?p=575"},"modified":"2021-09-24T15:37:08","modified_gmt":"2021-09-24T13:37:08","slug":"bemutatkoznak-uj-phd-hallgatoink","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/2021\/09\/01\/bemutatkoznak-uj-phd-hallgatoink\/","title":{"rendered":"Bemutatkoznak \u00faj PhD hallgat\u00f3ink"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\u00a0<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
\n

\"\"<\/p>\n

M\u00f3gor Fruzsina<\/a><\/p>\n

\n\n\n\n
\n

A gastrointestinalis rendszer neuroimmunol\u00f3gi\u00e1ja: az embryo-t\u00f3l a klinikumig<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

Az elm\u00falt \u00e9vtizedben komoly tudom\u00e1nyos el\u0151rel\u00e9p\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek a neuroimmunol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n \u00e9s siker\u00fclt megfejten\u00fcnk azt is, hogy a gyomor-b\u00e9l traktus immunsejtjei hogyan kommunik\u00e1lnak a b\u00e9lidegrendszerrel (Muller et al, 2014; Gabanyi et al, 2016). Az \u00fagynevezett b\u00e9l-agy tengelyt, vagy kiterjesztve a mikrobiom-b\u00e9l-agy tengelyt vizsg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyok az elm\u00falt \u00e9vekben megsokszoroz\u00f3dtak. F\u00e9ny der\u00fclt a b\u00e9lfl\u00f3ra, a muscularis makrof\u00e1gok \u00e9s a b\u00e9lidegrendszer (ENS) k\u00f6z\u00f6tti molekul\u00e1ris p\u00e1rbesz\u00e9dre, valamint az extracellul\u00e1ris m\u00e1trix (ECM) \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1ra is (Schepper et al, 2018).<\/p>\n

A gyullad\u00e1sos b\u00e9lbetegs\u00e9gek (IBD), p\u00e9ld\u00e1ul a fek\u00e9lyes vastagb\u00e9lgyullad\u00e1s (colitis ulcerosa) \u00e9s a Crohn-betegs\u00e9g vil\u00e1gszerte s\u00falyos terhet r\u00f3nak az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszerekre (450 milli\u00f3 beteg). Ezek a betegek gyakran panaszkodnak az akut epiz\u00f3dok k\u00f6z\u00f6tti tart\u00f3san fenn\u00e1ll\u00f3 motilit\u00e1si rendelleness\u00e9gekre (hasmen\u00e9s, sz\u00e9kreked\u00e9s) is. A mucosalis immunit\u00e1sban \u00e9s a gyullad\u00e1sos v\u00e1laszban r\u00e9szt vev\u0151 molekul\u00e1ris milieu \u00e9s szignaliz\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonalak r\u00e9szben karakteriz\u00e1l\u00e1sra ker\u00fcltek. S\u0151t, ezt a tud\u00e1st alkalmazva az anti-TNF\u03b1 kezel\u00e9s – az infliximab monoklon\u00e1lis antitesttel – \u00faj ter\u00e1pi\u00e1s horizontot nyitott meg az IBD kezel\u00e9s\u00e9ben. Azonban m\u00e9g mindig nem igaz\u00e1n \u00e9rtj\u00fck, hogy a ny\u00e1lkah\u00e1rtya gyullad\u00e1sa hogyan befoly\u00e1solja az ENS-t \u00e9s a motilit\u00e1st hossz\u00fa t\u00e1von. A ki\u00edr\u00e1sban szerepl\u0151 doktori kutat\u00e1s c\u00e9lja, hogy kieg\u00e9sz\u00edts\u00fck a gasztrointesztin\u00e1lis neuroimmunol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n kialakult tudom\u00e1nyos konszenzust az IBD-vel kapcsolatos klinikai, patofiziol\u00f3giai ismeretekkel. Tov\u00e1bb\u00e1 c\u00e9lja molekul\u00e1ris \u00e9s funkcion\u00e1lis vizsg\u00e1latok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel r\u00e9szletesen felder\u00edteni, hogy a ny\u00e1lkah\u00e1rtya gyullad\u00e1sa hogyan befoly\u00e1solja az ENS-t morfol\u00f3giai \u00e9s molekul\u00e1ris szinten.<\/p>\n

A doktori t\u00e9m\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 kutat\u00e1s tervezete:<\/strong><\/span><\/p>\n

Doktori kutat\u00e1som c\u00e9lja a b\u00e9lgyullad\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 ECM remodelling, neurodegener\u00e1ci\u00f3 \u00e9s diszmotilit\u00e1s jellemz\u00e9se \u00e9s okainak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se. Ezt n\u00e9gy szorosan \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel k\u00edv\u00e1nom vizsg\u00e1lni.<\/p>\n

    \n
  1. A kutat\u00e1s t\u00f6rzs\u00e9t eg\u00e9r-modellen be\u00e1ll\u00edtott, colitis-indukci\u00f3n (DSS, citrobacter rodentium) alapul\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek k\u00e9pezik. A DSS-indukci\u00f3n \u00e1tesett \u00e1llatok in vivo farmakol\u00f3giai kezel\u00e9se, fluoreszcens tracer molekul\u00e1kkal val\u00f3 intraperitone\u00e1lis, vagy v\u00e9n\u00e1s felt\u00f6lt\u00e9se mellett intesztin\u00e1lis tranzitid\u0151 m\u00e9r\u00e9s \u00e9s fek\u00e1lis pellet sz\u00e1mol\u00e1st is tervezek. C\u00e9lom tov\u00e1bb\u00e1, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00eds\u00e9rleti be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok ut\u00e1n a vastagb\u00e9l mint\u00e1k morfol\u00f3giai vizsg\u00e1lata mellett (rutin hisztotechnika, konfok\u00e1lis mikroszk\u00f3pia) kollabor\u00e1ci\u00f3s partnereink r\u00e9v\u00e9n molekul\u00e1ris anal\u00edzisnek is al\u00e1vessem ezeket (RNAseq, bioinformatika, qPCR), illetve a j\u00f6v\u0151ben ex vivo motilit\u00e1s m\u00e9r\u00e9seket is v\u00e9gezzek rajtuk.<\/li>\n
  2. A b\u00e9l ECM \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vei k\u00f6z\u00fcl a fontos proteoglik\u00e1nok: az agrin, a szindek\u00e1n, a dekorin \u00e9s a biglik\u00e1n. Ezek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz T84 colon carcinoma sejtvonalat \u00e9s enter\u00e1lis idegi sejtaggreg\u00e1tumokat (neurosphere-eket) tervezek haszn\u00e1lni a gastrointestinalis traktus epitheli\u00e1lis barrierj\u00e9nek \u00e9s az enter\u00e1lis idegrendszer m\u00e1trix remodelling-ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9nek in vitro modellez\u00e9s\u00e9hez (Nagy et al 2018, 2020). Egy kiv\u00e1lasztott g\u00e9n expresszi\u00f3j\u00e1nak \u00e1tmeneti csendes\u00edt\u00e9s\u00e9hez az egyik legkiv\u00e1l\u00f3bb m\u00f3dszer az RNS-csendes\u00edt\u00e9s, melyet egy short-hairpin RNS (shRNA) T84 sejtvonalba, vagy neurosphere-ekbe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 in vitro elektropol\u00e1ci\u00f3j\u00e1val \u00e9rhet\u00fcnk el. A regener\u00e1ci\u00f3s potenci\u00e1lt scratch assay-jel, a gyullad\u00e1s induk\u00e1lta v\u00e1laszt farmakol\u00f3giai kezel\u00e9sekkel vizsg\u00e1ln\u00e1m a kontrol, agrin-, sydecan-, decorin- \u00e9s biglycan-csendes\u00edtett sejtvonalakon \u00e9s neurosphere-eken.<\/li>\n
  3. A kutat\u00e1s transzl\u00e1ci\u00f3s orient\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben kollabor\u00e1ci\u00f3s partnerek r\u00e9v\u00e9n sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 klinikai beteganyagb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 biopszi\u00e1s mint\u00e1k feldolgoz\u00e1s\u00e1ra van lehet\u0151s\u00e9g. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n infliximab kezel\u00e9s el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n \u00e1ll\u00f3 colitis ulcerosa-ban szenved\u0151 betegek mint\u00e1inak komparat\u00edv morfol\u00f3giai \u00e9s molekul\u00e1ris anal\u00edzis\u00e9t v\u00e9gezn\u00e9m el, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet szentelve a muscularis r\u00e9teg \u00e9s az enter\u00e1lis idegrendszer elv\u00e1ltoz\u00e1saira.<\/li>\n
  4. A fogad\u00f3 laborat\u00f3rium komoly kutat\u00e1si m\u00falttal rendelkezik a nyirokszervek \u00e9s a b\u00e9lidegrendszer fejl\u0151d\u00e9se ter\u00fclet\u00e9n. T\u00f6bb kor\u00e1bbi k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben haszn\u00e1lt csirke embri\u00f3t, mint fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai modellt sejtpopul\u00e1ci\u00f3k sorst\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9hez, hemopoietikus sejtvonalak differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1hoz (Dora et al, 2017; 2018; Nagy et al, 2018). \u00cdgy lehet\u0151s\u00e9gem ny\u00edlik gerinces embriol\u00f3giai modell alkalmaz\u00e1s\u00e1ra is a gyullad\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151 immunsejt popul\u00e1ci\u00f3k funkcion\u00e1lis karakteriz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s ontogenezis\u00e9nek megfejt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. \u00cdgy a feln\u0151tt eml\u0151s \u00e9s hum\u00e1n modellek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan, szeretn\u00e9m a b\u00e9l immunol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai aspektusait is felt\u00e1rni.<\/li>\n<\/ol>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/div>\n
    \"\"<\/div>\n
    Sz\u0151cs Em\u0151ke<\/a><\/p>\n
    \n

    H\u00e1m-mesenchyma k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok a b\u00e9lhez-asszoci\u00e1lt nyirokszervek <\/em>embryon\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n<\/em><\/strong><\/span><\/p>\n

    Az immunrendszert alkot\u00f3 nyirokszervek, sejtek, szolubilis faktorok komplex h\u00e1l\u00f3zata biztos\u00edtja a szervezet homeoszt\u00e1zis\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3k elleni hat\u00e9kony v\u00e9dekez\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1t. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 modellszervezeteken v\u00e9gzett immunol\u00f3giai kutat\u00e1sok gazdag ismeretanyagot szolg\u00e1ltattak az immunrendszer komponenseir\u0151l, ezek kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s egym\u00e1ssal val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sukr\u00f3l. A madarak immunrendszere alapvet\u0151 immunol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1t tette lehet\u0151v\u00e9, \u00e9rt\u00e9kes modellszervezetk\u00e9nt szolg\u00e1l a fejl\u0151d\u00e9simmunol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra, valamint olyan gyakorlati haszonnal j\u00e1r\u00f3 folyamatok kivitelez\u00e9s\u00e9t is eredm\u00e9nyezi, mint a vakcinatermel\u00e9s. A mad\u00e1rembryo egyszer\u0171 fenntart\u00e1sa laborat\u00f3riumi keltet\u0151g\u00e9pekben, k\u00f6nny\u0171 hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00fck, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 embryomanipul\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa miatt, sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt \u00e9s ide\u00e1lis modellszervezett\u00e9 v\u00e1lt az immunol\u00f3gia \u00e9s fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

    Az adapt\u00edv immunrendszer humor\u00e1lis \u00e1g\u00e1nak k\u00f6zponti elemeit, a B-sejteket, els\u0151k\u00e9nt a madarak jellegzetes primer nyirokszerv\u00e9ben a bursa Fabriciiben fedezt\u00e9k fel. A B-sejtek funkci\u00f3ja ma m\u00e1r alapvet\u0151 dogmak\u00e9nt van sz\u00e1mon tartva az immunol\u00f3gi\u00e1ban, az antig\u00e9nspecifikus ellenanyag reperto\u00e1r l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge k\u00f6zponti szerepet t\u00f6lt be a funkcion\u00e1lis immunrendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A B-sejtek funkci\u00f3j\u00e1t \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t m\u00e1s immunsejtekkel r\u00e9szletesen ismerj\u00fck, azonban azok a molekul\u00e1ris esem\u00e9nyek, sz\u00f6veti k\u00f6rnyezetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 szolubilis faktorok \u00e9s cellul\u00e1ris hat\u00e1sok, amelyek a B-sejtek ontogen\u00e9zis\u00e9t ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k csak r\u00e9szben ismertek. A B-sejt progenitorok in vitro <\/em>sejtkult\u00far\u00e1kban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fenntart\u00e1sa, differenci\u00e1ltat\u00e1sa mai napig k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyes \u00e9s sz\u00e1mos neh\u00e9zs\u00e9get \u00e1ll\u00edt a kutat\u00f3k el\u00e9. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 B-sejteket helyre\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u0151ssejt ter\u00e1pi\u00e1k nagy m\u00e9rt\u00e9kben ig\u00e9nylik, mind a m\u00f3dszertani fejleszt\u00e9seket, mind pedig a B-sejt fejl\u0151d\u00e9ssel kapcsolatos alapos tud\u00e1st. A bursa Fabricii speci\u00e1lis mikrok\u00f6rnyezete a B-sejt fejl\u0151d\u00e9st c\u00e9lz\u00f3 vizsg\u00e1latok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes inform\u00e1ci\u00f3kkal szolg\u00e1lhat, hiszen ebben a saj\u00e1tos sz\u00f6veti k\u00f6rnyezetben a B-sejtek kiz\u00e1r\u00f3lagos fejl\u0151d\u00e9se zajlik, izol\u00e1ltan m\u00e1s lymphoid, myeloid \u00e9s erythroid vonalak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l.<\/p>\n

    BsC \u00e9s MsC szakdolgozati munk\u00e1mat a Semmelweis Egyetem Anat\u00f3mia, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet\u00e9nek \u0150ssejt \u00e9s K\u00eds\u00e9rletes Embriol\u00f3gia Laborat\u00f3rium\u00e1ban v\u00e9geztem. Szakdolgozati munk\u00e1m sor\u00e1n a bursa Fabricii funkcion\u00e1lis alegys\u00e9geinek tekintett lymphoid follikulusok ontogenezis\u00e9nek r\u00e9szletes karakteriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezt\u00fck el. Els\u0151dleges c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seim k\u00f6z\u00f6tt szerepelt a bursa Fabricii epitheli\u00e1lis telep\u00e9t koloniz\u00e1l\u00f3 hematopoetikus sejtt\u00edpusok azonos\u00edt\u00e1sa \u00e9s jellemz\u00e9se, a lymphoid follikulusokat koloniz\u00e1l\u00f3, B-sejt prekurzorokat megel\u0151z\u0151 myeloid \u00e9s strom\u00e1lis sejtek ontogenezis\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa, immuncitok\u00e9miai \u00e9s hisztol\u00f3giai karakteriz\u00e1l\u00e1sa, valamint a follikulusok ontogenezis\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 lympho-myeloid \u0151ssejtek fejl\u0151d\u00e9si sorst\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se embryomanipul\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1val. Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n a korai EIVE12 antig\u00e9nt expressz\u00e1l\u00f3 \u201elymphoid follikulus inici\u00e1l\u00f3\u201d sejtek felel\u0151sek a bursa h\u00e1mj\u00e1nak t\u00f6bb pontj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 indukci\u00f3j\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n

    PhD munk\u00e1m sor\u00e1n ezt a kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1t szeretn\u00e9m tov\u00e1bb folytatni, kieg\u00e9sz\u00edtve a bursa Fabricii lympho-myeloid organogenezis\u00e9nek karakteriz\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Kiemelt figyelmet ford\u00edtunk az embryon\u00e1lis h\u00e1m-mesenchyma k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok szerep\u00e9re, valamint ezen strom\u00e1lis kompartment \u00e1ltal termelt mikrok\u00f6rnyezeti faktorokra a primer \u00e9s szekunder nyirokszervek embryon\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n.<\/p>\n

    C\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek:<\/u><\/strong><\/p>\n

      \n
    1. In situ<\/em> hibridiz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s immuncitok\u00e9mai m\u00f3dszerekkel azonos\u00edtani szeretn\u00e9m azokat a molekul\u00e1ris faktorokat (n\u00f6veked\u00e9si faktorok, integrinek, m\u00e1trix feh\u00e9rj\u00e9k), amelyek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lthetnek be a bursa Fabricii follikulusbimb\u00f3k hematopoetikus koloniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1ban.<\/li>\n
    2. A bursa Fabricii \u00e9s szekunder nyirokszervek (coecalis tonsilla, Peyer-plakk) h\u00e1m-mesenchyma k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sainak komparat\u00edv fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai vizsg\u00e1lata: a k\u00e9rd\u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re embryomanipul\u00e1ci\u00f3s h\u00e1m-mesenchyma rekombin\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1kat in vitro, ex vivo<\/em> \u00e9s in ovo<\/em> k\u00eds\u00e9rletekkel \u00f6tv\u00f6zz\u00fck.<\/li>\n
    3. A T- \u00e9s B sejtek \u00e9r\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s primer nyirokszervek, a thymus \u00e9s a bursa Fabricii h\u00e1m-mesenhyma k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sainak szerepe a lymphopoiezisben: jellemezni k\u00edv\u00e1njuk, hogy a primer \u00e9s szekunder nyirokszervek fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n a strom\u00e1lis elemek k\u00f6z\u00fcl a h\u00e1m vagy a mesenchyma t\u00f6lt be els\u0151dleges szerepet a v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtek \u201ehoming\u201d-ja \u00e9s az elt\u00e9r\u0151 lymphoid differenci\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonalak kialakul\u00e1sa sor\u00e1n.<\/li>\n<\/ol>\n<\/div>\n<\/div>\n
      \u00a0<\/div>\n
      \"\"<\/div>\n
      \n
      So\u00f3s \u00c1d\u00e1m<\/a><\/p>\n
      \n

      A b\u00e9lidegrendszer (ENS) a b\u00e9lfalban tal\u00e1lhat\u00f3 neuron \u00e9s gliasejtek komplex h\u00e1l\u00f3zata, mely a b\u00e9lmotilit\u00e1st, felsz\u00edv\u00f3d\u00e1st \u00e9s a szekr\u00e9ci\u00f3t szab\u00e1lyozza. A velesz\u00fcletett ENS-t \u00e9rint\u0151 hib\u00e1k a funkcion\u00e1lis em\u00e9szt\u0151rendszeri rendelleness\u00e9gek sz\u00e9les spektrum\u00e1t \u00f6lelik fel, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Hirschsprung-k\u00f3r (HSCR). A velesz\u00fcletett HSCR a r\u00e9szletesebben meg\u00e9rtett b\u00e9lidegrendszeri betegs\u00e9gekhez tartozik, ami a d\u00facl\u00e9c eredet\u0171 enter\u00e1lis sejtek (ENCC-k) b\u00e9lmesenchym\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 caudalis migr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak sikertelens\u00e9ge miatt alakul ki. Ez a migr\u00e1ci\u00f3 az ENCC-k \u00e9s mikrok\u00f6rnyezet\u00fck, n\u00f6veked\u00e9si faktorok \u00e9s az extracellul\u00e1ris m\u00e1trix (ECM) k\u00f6z\u00f6tti koordin\u00e1lt k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1son alapszik. HSCR eset\u00e9n a migr\u00e1ci\u00f3 sikertelens\u00e9ge a distalis b\u00e9lszakasz v\u00e1ltoz\u00f3 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa ganglionmentess\u00e9g\u00e9hez vezet (5000 \u00e9lvesz\u00fclet\u00e9sb\u0151l 1 sz\u00fcletik HSCR-rel). Jelenleg a betegs\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa seb\u00e9szi \u00faton lehets\u00e9ges, a ganglionmentes vastagbelet elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k, de sok gyermek ezut\u00e1n is sz\u00e9kreked\u00e9sben \u00e9s b\u00e9lgyullad\u00e1sban szenved. Az \u0151ssejt-alap\u00fa ter\u00e1pia lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajthat az abnorm\u00e1lis b\u00e9lidegrendszer helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A feln\u0151tt b\u00e9lfalba \u00e1t\u00fcltetett enter\u00e1lis idegi \u0151ssejtek (ENSC) prolifer\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s migr\u00e1ci\u00f3ja azonban korl\u00e1tozott. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az \u00e1t\u00fcltetett ENSC-k gyenge migr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00fagy lehet lek\u00fczdeni, hogy m\u00f3dos\u00edtjuk az \u0151ssejtekre hat\u00f3 extracellul\u00e1ris k\u00f6rnyezetet, illetve \u0151ssejtek transzplant\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n koloniz\u00e1ltathatjuk az ganglionmentes b\u00e9ltraktust. Az \u0151ssejtek forr\u00e1sa jelenleg a legelfogadottabb a biopszi\u00e1b\u00f3l kinyert sejtek teny\u00e9szt\u00e9se, ami egy sejtaggreg\u00e1tum, amit neuroszfernek neveznek. Ennek a manipul\u00e1cioja b\u00e1r \u00edg\u00e9retes nagyon sok neh\u00e9zs\u00e9gbe \u00fctk\u00f6zik. \u00a0<\/p>\n

      Tudom\u00e1nyos munk\u00e1mat \u00e9s MSc szakdolgozati t\u00e9m\u00e1mat a Semmelweis Egyetem, \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar, Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet, \u0150ssejt \u00e9s K\u00eds\u00e9rletes Embriol\u00f3gia Laborat\u00f3rium\u00e1ban v\u00e9geztem Dr. Nagy N\u00e1ndor t\u00e9mavezet\u00e9s\u00e9vel. Szakdolgozati munk\u00e1m sor\u00e1n a bursa Fabricii follikulusok k\u00e9reg\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak sejtsz\u00ednt\u0171 \u00e9s molekul\u00e1ris elemz\u00e9s\u00e9t v\u00e9gezt\u00fck immuncitok\u00e9miai \u00e9s hisztol\u00f3giai m\u00f3dszerekkel, kieg\u00e9sz\u00edtve sejtteny\u00e9szt\u00e9ses \u00e9s embri\u00f3manipul\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1kkal. Eredm\u00e9nyeimet \u00f6sszefoglalva elmondhatjuk hogy a k\u00e9reg\u00e1llom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9se a kikel\u00e9s el\u0151tt 5 nappal megkezd\u0151dik, a k\u00e9reg\u00e1llom\u00e1ny B-sejt popul\u00e1ci\u00f3ja Bu-1+\/CXCR4+\/IgM- expresszi\u00f3s mint\u00e1zatot mutat \u00e9s CSF1R+ dendritikus sejteket nem tartalmaz, viszont rendelkezik egy CSF1R+\/TIM4+\/Lep100+ makrof\u00e1g popul\u00e1ci\u00f3val. A k\u00e9reg\u00e1llom\u00e1ny v\u00e1zrendszer\u00e9t mesenchym\u00e1lis retikulum sejtek k\u00e9pezik, amelyek tenaszcin-C-ben gazdag extracellul\u00e1ris m\u00e1trixot termelnek. Illetve in vivo<\/em> \u00e9s in vitro<\/em> k\u00eds\u00e9rletek szerint a tenaszcin-C g\u00e1tl\u00f3 k\u00f6rnyezetet jelent a v\u00e1ndorl\u00f3 B-sejtek sz\u00e1m\u00e1ra. Ezek az eredm\u00e9nyek mellett egy teljesk\u00f6r\u0171 extracellul\u00e1ris m\u00e1trix karakteriz\u00e1l\u00e1st is v\u00e9gezt\u00fcnk \u00e9s elektronmikroszk\u00f3pos felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t a k\u00e9rgi kompartmentnek. PhD munk\u00e1m sor\u00e1n a szakdolgozat k\u00e9sz\u00edt\u00e9se alatt elsaj\u00e1t\u00edtott m\u00f3dszerek haszn\u00e1lat\u00e1val egy fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9st szeretn\u00e9k k\u00f6r\u00fclj\u00e1rni.<\/p>\n

      C\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek: <\/u><\/strong><\/p>\n

        \n
      1. Agrin lok\u00e1lis bejuttat\u00e1sa a vel\u0151cs\u0151be, ez\u00e1ltal a ganglion sejtek kiv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1nak megakad\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9s \u00edgy egy \u00faj Hirschsprung-k\u00f3ros \u00e1llatmodell bevezet\u00e9se (csirke modell).<\/li>\n
      2. Chondroitin-szulf\u00e1t proteoglik\u00e1nok jellemz\u00e9se \u00e9s lebont\u00e1s\u00e1nak megoldhat\u00f3s\u00e1ga.<\/li>\n
      3. A neuroszferek transzplant\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1ni integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak elektronmikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1lata.<\/li>\n<\/ol>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
        \u00a0<\/div>\n

         <\/p>\n

         <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

        \u00a0 M\u00f3gor Fruzsina<\/a> A gastrointestinalis rendszer neuroimmunol\u00f3gi\u00e1ja: az embryo-t\u00f3l a klinikumig Az elm\u00falt \u00e9vtizedben komoly tudom\u00e1nyos el\u0151rel\u00e9p\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek a neuroimmunol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n \u00e9s siker\u00fclt megfejten\u00fcnk azt is, hogy a gyomor-b\u00e9l traktus immunsejtjei hogyan kommunik\u00e1lnak a b\u00e9lidegrendszerrel (Muller et al, 2014; Gabanyi et al, 2016). Az \u00fagynevezett b\u00e9l-agy tengelyt, vagy kiterjesztve a mikrobiom-b\u00e9l-agy tengelyt vizsg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyok az elm\u00falt \u00e9vekben …<\/p>\n","protected":false},"author":101681,"featured_media":619,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-575","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hireink"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/575","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101681"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=575"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/575\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":618,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/575\/revisions\/618"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/media\/619"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=575"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=575"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/stemcell\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=575"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}