Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. október 22.
406992 Összes oltás

Szécsény Andor (1920-2002)

1920. április 8-án született Faddon. A nagykőrösi Arany János gimnáziumban maturált, majd a festészet iránt érdeklődve Olaszországi körutat tett. Látván a remekműveket, letesz festészeti ambícióiról és beiratkozik az orvosi egyetemre.1944-ben nyert orvosi diplomát a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Azonnal a 11. Hadikórház sebészetére kerül. A háború vége Bajorországban éri, ahol egy, az amerikai hadsereg által létesített civil kórházban dolgozik – egyedüli sebészként. Friss diplomával a zsebében, szinte autodidaktaként tanulta a sebészetet. Nem tudni milyen szintre jutott, de biztos hogy az önfegyelmet, a higgadtságot ekkor jellett elsajátítania.

Hazatérése után a Szent Ferenc Kórház sebészeti osztályán kapott alorvosi kinevezést. További pályafutása kissé kalandos. Igaz szinte ki sem mozdult a Fiumei ,majd a Baross utcai klinikákról, mégis a kor legkiválóbb sebészei alatt dolgozhatott. (Ádám Lajos, Sebestény Gyula, B.V. Petrovszkij és Rubányi Pál) A III. Sebészeti Klinika a Fiumei úti épületben, az I.sz. a Baross utcában volt. Az Üllői úti klinika volt ekkor a II. számú. 1963-tól I.sz. Sebészeti Klinika. Ide érkeznek Rubányi professzorral.1948-ban sebész-, 1959-ben tüdősebész szakképesítést szerzett.

1971-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. 1975-től 1990-ig az I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója. 1979-től 1985-ig az Egyetem rektora. 1975-től 1990-ig az Országos Sebészeti Intézet igazgatója. A Magyar Sebész Társaság elnöke 1979-83, 1985-91-ig a MOTESZ elnöke.

Első kísérleti munkái a vese vérkeringésével foglalkoztak, shockban, hepatorenalis syndromában. Később betegen vizsgálta a shock és toxicus károsodások hatását a vesék pathológiájában, valamint a vesék tubuláris működésének neuro-regulatióját. Elindítja a Klinika Kísérleti Műtőjét: szervátültetés előkészítését célzó állatkísérletek kezdődnek. 1954-től számos klinikai tanulmányban foglalkozott a portalis hypertensio diagnosztikájának és terápiájának kérdéseivel. Kiemelkedő tevékenysége a portosystemas shuntműtétet területén. A portalis hypertensio, az acut nyelőcső visszér vérzés ellátásában a Klinika tevékenysége világszintet ért el, előbb a portosystemás shuntműtétet, majd az endoszkópos kezelési módszereket alkalmazva.

Szécsény Andor jelentősége egyrészt szakmai előrelátása másrészt a sebészet minősége iránti tántoríthatatlan elkötelezettségéből fakad. Tanítványai között akad ugyan akinek eltérő a véleménye; de Szécsény Andor szerepe a hazai szervátültetés kialakításában megkérdőjelezhetetlen. 1973-ban indította el a hazai vese transplantációs programot, ő végezte munkacsoportjával az első hazai májátültetést 1983-ban. Pontosan látta a világban megjelenő szakmai irányokat, követte és fejlesztette a módszereket. Rektorként, a Sebész Társaság és a MOTESZ elnökeként minden tőle telhetőt megtett –és ez nem volt kevés- hogy az Egyetem legyen a magyarországi szervátültetés központja.

Vezetésével a chronicus pancreatitis műtéti kezelésével a Klinika világviszonylatban is egyedülálló eredményeket ért el. 1978-tól nagy beteganyagon több közleményben számolt be a chronicus pancreatitis területén végzett munkásságáról. Hasonlóan nemzetközi szintre fejlődött a májdaganatok sebészete. Az endokrin sebészetet-melynek kezdetei Rubányi nevéhez fűződnek- a kor színvonalára emelte. Több dolgozata jelent meg a máj daganatainak sebészetéről, és a mellékvese sebészetértől. 133 közleménye jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban, három szakkönyv , és négy könyvrészlet szerzője. Berentey György-el közösen szerkesztette a ’Sebészet és Traumatológia’ c. tankönyvét, mely két kiadásban jelent meg. Szécsény Andor igazgatói működése alatt az I. sz. Sebészeti Klinika vitathatatlanul az ország vezető sebészeti intézményévé vált.
Két periodusban volt az Egyetem rektora, tevékenységét általános elismerés övezte. Nevéhez fűződik a Baross utcai Sebészeti Klinika újjáépítése, mely később a magyarországi szervátültetés központja lett. Hosszú időn át az ETT Igazságügyi Bizottságának elnöke, mely testület munkájában nyugdíjazását követően is –egészen halálig- aktív részt vállalt.

Volt nemzeti delegátusa a Societé Internationale de Chirurgie-nek, több nemzetközi társaság tagja. Tiszteletbeli tagja a Panamerican Medical Association-nak, az olasz, a csehszlovák, az NDK, a kubai és az Alsószászországi Sebész Társaságnak. Főszerkesztője volt a ’Magyar Sebészet’ c. folyóiratnak és szerkesztőbizottsági tagja a World Journal of Surgery-nek.

Az Üllői úti Sebészeti Klinika iskolateremtő hagyományai Dollinger Gyulától Hedri Endréig nagyformátumú tanárok kezei alatt alakultak ki. Rubányi Pál őrizte ezeket, Szécsény Andor folytatta, a hatások a mai napig érvényesülnek. Szécsény a Petrovszkij féle klinikán találkozott először Rubányival és ettől fogva barátság és kölcsönös szakmai elismerés fűzte őket egymáshoz. Szécsény Andor részéről minden bizonnyal az idősebbnek kijáró tisztelet mellett a szervezőkészség, a vezetői képességek elismerése lehetett meghatározó, Rubányi részéről valószínűleg a sebészi talentum, a csillogó elme iránti elismerés.

A Klinikán minden fontos kérdés, gond, probléma, bonyolult műtéti helyzet, Szécsény Andor közreműködésével oldódott meg. Nem korlátozta a kollegák önállóságát. Nem szabályokat tett kötelezővé. Mindenhol érezhető jelenléte az orvosi gondosság magától értetődő követelményét jelentette minden kollega számára. Jellemző volt rá az érzelemmentes letisztult, maximalistán objektív helyzetmegítélés, mind a kórismézés, mint a műtéti helyzetek megoldása területén. Soha nem veszett el a részletekben. Az egészet volt képes átlátni és ezt a képességét adta át munkatársainak is. Az I. sz. Sebészeti Klinikán ősrégi hagyomány volt, hogy minden reggel az ügyelet beszámolt az előző nap eseményeiről, megbeszélték az előző napi műtéteket, megtervezték az aznapiakat és a bonyolultabb eseteket műtét előtt referálták. A referátumokat mindig az osztályos orvos, azaz általában fiatal tanársegédek vagy gyakornokok tartották. Szécsény Andor könyörtelenül kikövetelte, hogy a referáló orvos pontosan ismerje nemcsak a beteg adatait, hanem azokat a kezelési terveket, amelyek a kórtörténet és a vizsgálatai leletek alapján felállíthatók. Mindig ragaszkodott ahhoz, hogy világos gondolatmenet és ellentmondásmentes logika jellemezze ezeket a referátumokat. Nem habozott, ha élesen kritizálnia kellett, ritkán dicsért, de ha igen akkor annak volt hatása és jelentősége.
Szécsény –száraz stílusa, érdes modora ellenére- igazi reneszánsz alkat volt. Elvárta a széleskörű sebészi és fiziológiai ismerteket, és a kifogástalan műtéti technikát. Az erre képes munkatársak érezhették elismerését. Meggyőződése volt, hogy a sebészet csak művészi szinten végezhető: nincs két egyforma eset, sem két egyforma műtét. Minden egyes betegre annyi időt kell szakítani, amit egyedi tulajdonságai és bajai igényelnek. A műtőben kivételes érzékkel operált. Ritka adottság a sebészi kiválóság és a vezetői-, oktatói képesség olyan kombinációja, amely Szécsénynek megadatott.

A 80 éves születésnapján tartott emlékülésen az Egyetem dékánja így fogalmazott: Szécsény Andor nagyságát jelzi, hogy a mai ünnepi alkalommal nem csak barátai, de ellenségei is tisztelegve köszöntik őt. Kétségtelenül akadtak akik nem szerették. Irigyek, kisstílűek mindig is voltak találhatók a magyar sebészek nagyjai körül: sem Balassa, sem Dollinger nem szűkölködött hasonlókban. Szécsény Andor pózoktól mentes stílusa –mely mind a műtőben, mind közéleti tevékenysége során rá jellemző volt- nem változott a sikerek, vagy elismerések hatására sem. Nem vezette tanítványai kezét, de hagyta hogy tanuljanak tőle, és ez adott elég feladatot a mellette felnövőknek.

Kitüntetései: Balassa Emlékérem 1978, Markusovszky Emlékérem 1979, Szovjet Sebész Társaság Pirogov Emlékérem 1979, Politzer Ádám Emlékérem 1981, A Magyar Gastroenterológiai Társaság „Pro Optimo Merito” díja, 1983, Krompecher Emlékérem 1984, Pólya Emlékérem.1984. 1983-ban kapott Állami Díjat, 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetésben részesült. 2002. január 4-én hunyt el Budapesten.

Kupcsulik Péter