\n<\/div>
1986-ban influenz\u00e1s lettem, r\u00e1 2 h\u00e9tre r\u00e1h\u00faz\u00f3dott a ves\u00e9mre. Kivizsg\u00e1ltak, a diagn\u00f3zis: kr\u00f3nikus glomerulonephritis. Ekkor 22 \u00e9ves voltam, sportoltam. Azt, hogy gy\u00f3gy\u00edthatatlan beteg lettem, r\u00e9m\u00fclten vettem tudom\u00e1sul. Az orvosok azt mondt\u00e1k, 5-20 \u00e9vig lehet ezzel a betegs\u00e9ggel \u00e9lni, \u00e9s hamarosan m\u0171vesekezel\u00e9sre kell j\u00e1rnom, hogy \u00e9letben maradhassak. \u00dagy \u00e9reztem, kett\u00e9t\u00f6rt az \u00e9letem. Akkor nem tudtam, hogy 4 \u00e9ves l\u00e1nyomat fel tudom-e majd nevelni, hogy anyuk\u00e1m fel tudja- dolgozni, ha esetleg a l\u00e1nya \u2013 vagyis \u00e9n \u2013 esetleg el\u0151bb fogok meghalni, mint \u0150. A sportol\u00e1st teljesen abba kellett hagynom. 1986-ban azt gondoltam, hogy enn\u00e9l rosszabb nem t\u00f6rt\u00e9nhet velem. T\u00e9vedztem. 10 \u00e9vig lassan, fokozatosan romlott az \u00e1llapotom, de a kezel\u0151orvosomnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en viszonylag j\u00f3 \u00e1llapotot siker\u00fclt fenntartani, de ez a betegs\u00e9g kegyetlen, \u00e9s hirtelen \u00f6sszeomlott az eg\u00e9szs\u00e9gem: magas v\u00e9rnyom\u00e1s \u2013 v\u00e9rnyom\u00e1scs\u00f6kkent\u0151, \u00e1lland\u00f3 g\u00f6rcs\u00f6s fejf\u00e1j\u00e1s, h\u00e1nyinger, magas koleszterinszint, testszerte viszket\u00e9s, \u00f6d\u00e9ma, zsibbad\u00e1s, gyenges\u00e9g (v\u00edzhajt\u00f3k, Ketosteril, stb., vas, folsav, Eprex szed\u00e9se), v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9g, magas k\u00e1lium \u00e9s foszfor szint, feh\u00e9rje di\u00e9ta. Naponta maroknyi gy\u00f3gyszert kellett szednem, \u00e9s a szigor\u00fa di\u00e9t\u00e1t betartanom, hogy \u00e1llapotom valamelyest elviselhet\u0151 legyen, de a m\u0171vesekezel\u00e9s m\u00e1r ott l\u00f3gott a fejem felett, mint Demokl\u00e9sz kardja. A sorozatos rosszull\u00e9teim alig tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9, hogy dolgozzam \u00e9s a napi teend\u0151imet ell\u00e1ssam.<\/p>\n
A pokol bugyrai sem lehetnek sz\u00f6rny\u0171bbek, mint ahogy \u00e9n \u00e9reztem magam 1996 \u00e9s 1998 k\u00f6z\u00f6tt, az akkori \u00e1llapotomban, amelyben m\u00e1r majdhogynem \u00e9lni sincs kedve az embernek.<\/p>\n
Szerencse a szerencs\u00e9tlens\u00e9gben a transzplant\u00e1ci\u00f3s v\u00e1r\u00f3lista, melyre a kezel\u0151orvosom id\u0151ben feltetetett. Megbesz\u00e9lt\u00fck, hogy ez mivel j\u00e1r, mit kell tenni addog, hogy ves\u00e9t kaphassak, hogy min\u00e9l jobb \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1llapotban lehessek a riad\u00f3 idej\u00e9re.<\/p>\n
Ahhoz, hogy valakit transzplant\u00e1lhassanak, kell egy Donor. Viszont, hogy a Donorb\u00f3l a vese eljusson az oper\u00e1ci\u00f3 sz\u00ednhely\u00e9re, \u00f6sszehangolt \u00e9s kidolgozott csapatmunk\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n
1998-ban egy \u00faj \u00e9letet kaptam aj\u00e1nd\u00e9kba a transzplant\u00e1lt ves\u00e9mmel egy\u00fctt!<\/p>\n
Ma 37 \u00e9ves vagyok. \u00dajra \u00e9lek \u00e9s nem csak veget\u00e1lok! L\u00e1nyom 18 \u00e9ves, egyetemre j\u00e1r. \u00c9n ism\u00e9t teljes er\u0151mb\u0151l dolgozom, edz\u0151 \u00e9s versenyb\u00edr\u00f3k\u00e9nt. Akt\u00edvan sportolok a Magyar Transzplant\u00e1ltak Sportegyes\u00fclet\u00e9ben: atl\u00e9tiz\u00e1lok, tollasozom \u00e9s r\u00f6plabd\u00e1zom. Amit az \u201cel\u0151z\u0151 \u00e9letemben\u201d a veseel\u00e9gtelens\u00e9g miatt nem tudtam megval\u00f3s\u00edtani \u2013 ma versenyzem \u00e9s vil\u00e1gbajnok lehetek \u2013 t\u00f6bb vil\u00e1gcs\u00faccsal. 35 \u00e9vesen megtanulhattam v\u00edvni!<\/p>\n
Elmondhatom, hogy jelenlegi k\u00f6z\u00e9rzetem \u00e9s \u00e1llapotom megk\u00f6zel\u00edti az eg\u00e9szs\u00e9ges emberek \u00e1llapot\u00e1t.<\/p>\n
Mindig tudtam, hogy sz\u00e9p az \u00e9let, de hogy ezernyi sz\u00edn\u00e9t megtapasztalhatom: ezt \u00d6n\u00f6knek k\u00f6sz\u00f6nhetem. Ez\u00faton szeretn\u00e9m megk\u00f6sz\u00f6nni a sok tud\u00e1st, a r\u00e1ford\u00edtott plussz id\u0151t, a lelkiismeretes t\u00f6r\u0151d\u00e9st, amit mnden egyes r\u00e9sztvev\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi dolgoz\u00f3 megtett a hely\u00e9n \u00e9s feladatk\u00f6r\u00e9ben, hogy az \u00e9letment\u0151 vese a Donort\u00f3l eljuthasson a rem\u00e9nyked\u0151, agyongy\u00f6t\u00f6rt vesebetegig.<\/p>\n
K\u00e9rem az intenz\u00edv oszt\u00e1ly Orvosait, dolgoz\u00f3it, hogy munk\u00e1jukkal seg\u00edtsenek a sok r\u00e1szorul\u00f3 vese- \u00e9s egy\u00e9b betegre, akik transzplant\u00e1ci\u00f3ra v\u00e1rnak, mert rem\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl nem lehet \u00e9lni!<\/p>\n
Mivel a betegs\u00e9gek nem v\u00e1logatnak, b\u00e1rki lehet gy\u00f3gy\u00edthatatlan, transzplant\u00e1ci\u00f3ra v\u00e1r\u00f3 ember, vagy hozz\u00e1tartoz\u00f3i, bar\u00e1tai k\u00f6z\u00fcl b\u00e1rkit \u00e9rhet ilyen szerencs\u00e9tlens\u00e9g: \u00d6n\u00f6k\u00f6n is m\u00falik, hogy teljes \u00e9letet \u00e9lhessen mindenki.<\/p>\n
Ez\u00faton szeretn\u00e9m m\u00e9gegyszer megk\u00f6sz\u00f6nni, hogy amit annyiszor \u00e1lmodtam (\u00fajra \u00e9lek, \u00fajra eg\u00e9szs\u00e9ges vagyok, k\u00f6zben a l\u00e1nyom feln\u0151tt \u00e9s \u00e9n mellette lehetek \u00e9s \u00fajra nevetni tudok) val\u00f3ra v\u00e1lhatott. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m!<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
<\/p>\n
1995. november 29-\u00e9n hirtelen rosszul lettem, s a laborvizsg\u00e1lat alkalm\u00e1val der\u00fclt ki, hogy \u00e9letvesz\u00e9lyes az \u00e1llapotom, kr\u00f3nikus veseel\u00e9gtelens\u00e9gben szenvedek. M\u00e9g aznap d\u00e9lut\u00e1n a Szent Margit K\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fcltem, ahol azonnal megkezdt\u00e9k a m\u0171vesekezel\u00e9st. Nagyon kev\u00e9s es\u00e9lyt adtak, hogy \u00e9letben maradjak. Fel\u00fclkerekedett bennem az \u201c\u00e9lni akar\u00e1s\u201d, hogy v\u00e1r a csal\u00e1dom, k\u00e9t kiskor\u00fa gyerekem, akinek sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1m.<\/p>\n
Az orvosok itt vil\u00e1gos\u00edtottak fel, hogy a dial\u00edzissel csak meg lehet hosszabb\u00edtani az \u00e9letet, de az \u00e9letmin\u0151s\u00e9get csak transzplant\u00e1ci\u00f3val lehet megv\u00e1ltoztatni. \u00cdgy a dial\u00edzist csak \u00e1tmeneti \u00e1llapotnak lehet tekinteni.<\/p>\n
Nagyon f\u00e1raszt\u00f3 volt a heti h\u00e1romszori kezel\u00e9s: izgulni, hogy siker\u00fcl a sz\u00far\u00e1s; nem leszek-e rosszul, a hajnali kel\u00e9sek \u2013 mivel hatra j\u00e1rtam. Nyaralni meg csak \u00fagy lehetett, hogy olyan helyre kellett menni, ahol van dial\u00edzis\u00e1llom\u00e1s, vagy meg kellett szervezni a dial\u00edzisre val\u00f3 eljut\u00e1st. Tulajdonk\u00e9ppen \u00e1lland\u00f3an alkalmazkodni kellett a kezel\u00e9sekhez: vigy\u00e1zni, hogy mit eszem, mit iszom, sz\u00f3val nagy k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gekkel j\u00e1rt.<\/p>\n
Amikor sz\u00f3ltak, hogy f\u00f6lvesznek a v\u00e1r\u00f3list\u00e1ra, mivel az elv\u00e9gzett vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n alkalmas \u00e1llapotban vagyok a szerv\u00e1t\u00fcltet\u00e9sre,akkor kicsit megijedtem, hogyan lesz tov\u00e1bb. Most m\u00e1r a Szent Istv\u00e1n K\u00f3rh\u00e1z orvosai is er\u0151s\u00edtett\u00e9k bennem a hitet, hogy eg\u00e9szen m\u00e1s az \u00e9let \u00faj ves\u00e9vel.<\/p>\n
Otthon \u00e1lland\u00f3an \u00f6ssze volt k\u00e9sz\u00edtve a k\u00f3rh\u00e1zi t\u00e1sk\u00e1m, a telefon minden cs\u00f6rg\u00e9s\u00e9re ugrottam, h\u00e1tha. \u00c9vek teltek el, m\u00e1r kezdett megszokott\u00e1 v\u00e1lni az \u00e9let, minden a m\u0171vesekezel\u00e9s al\u00e1 volt rendelve. 2000 nyar\u00e1t\u00f3l volt egy olyan \u00e9rz\u00e9sem, hogy az id\u00e9n m\u00e9g lesz egy eredm\u00e9nyes \u00e9s sikeres veseriad\u00f3m. A csal\u00e1dom csak nevetett: ezt lehetetlen el\u0151re meg\u00e9rezni! De \u00edgy volt: okt\u00f3ber elej\u00e9n egy reggel a piacra mentem, s d\u00e9lben megsz\u00f3lalt a telefon: veseriad\u00f3ja van, mit sz\u00f3l hozz\u00e1? Ujjongva mondtam: Jaj de j\u00f3! \u00c9s csak annyi id\u0151t k\u00e9rtem, hogy a csal\u00e1domat \u00e9rtes\u00edtsem.<\/p>\n
Nemsok\u00e1ra m\u00e1r hallottam a szir\u00e9n\u00e1z\u00e1st, \u00e9s a ki\u00e9rkez\u0151 ment\u0151vel v\u00e1gtattunk a Klinika fel\u00e9. Itt m\u00e1r v\u00e1rtak, megkezd\u0151d\u00f6tt a gyors kivizsg\u00e1l\u00e1s, s t\u00e9nyleg \u00e9n voltam a kiv\u00e1lasztott!<\/p>\n
\u00c9jjel volt a m\u0171t\u00e9t, s mikor fel\u00e9bredtem, els\u0151 k\u00e9rd\u00e9sem az volt, hogy m\u0171k\u00f6dik-e az \u00faj vese? Ekkor m\u00e9g nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de az oper\u00e1l\u00f3 orvos szerint nem kell elkeseredni, meg fog indulni a vesem\u0171k\u00f6d\u00e9s. Igy is t\u00f6rt\u00e9nt. Els\u0151 h\u00e9t v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r volt eredm\u00e9ny, igaz, gondolatban \u00e1lland\u00f3an besz\u00e9ltem az \u00faj ves\u00e9mhez, hogy mi a feladata, hogy nem az\u00e9rt halt meg valaki, hogy most feladja, igenis dolgoznia kell, seg\u00edtenie kell, hogy az \u00e9letmin\u0151s\u00e9gem megv\u00e1ltozzon!<\/p>\n
A kreatinin-szintem lassan ment lefel\u00e9, ez\u00e9rt m\u00e9g tov\u00e1bb \u00e9lveztem a klinika vend\u00e9gszeret\u00e9t. Egy h\u00f3nap ut\u00e1n mekgaptam az elbocs\u00e1t\u00f3 sz\u00e9p \u00fczenetet, benne, hogy mikor kell kontrollra j\u00f6nni, s megkez\u0151d\u00f6dtt a szabad \u00e9let!<\/p>\n
Sokat k\u00f6sz\u00f6nhetek az ismeretlen k\u00f3rh\u00e1znak, s a Donornak, hogy \u00faj \u00e9letlehet\u0151s\u00e9get kaptam, nem kell \u00e1lland\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9gben \u00e9lni, megv\u00e1ltozott az eg\u00e9sz \u00e9letszeml\u00e9letem, \u00e9letmin\u0151s\u00e9gem.<\/p>\n
K\u00f6sz\u00f6netet szeretn\u00e9k mondani mindenkinek, aki lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy \u00fajj\u00e1sz\u00fclessek.<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
<\/p>\n
Az ember, ha v\u00e9gk\u00e9pp nem tud baj\u00e1t seg\u00edteni, jobb\u00e1ra a csod\u00e1ra v\u00e1r. Esetleg, ha lehet\u0151s\u00e9ge ad\u00f3dik, seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt \u00fczem egy j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u0171 marslak\u00f3nak. Tudom, mert megt\u00f6rt\u00e9nt velem is.<\/p>\n
Ekkor m\u00e1r egy v\u00e9rz\u0151 orm\u00e1ny\u00fa, dagat bok\u00e1j\u00fa, h\u00f6rg\u0151, tohonya elef\u00e1nt voltam, akiben nem tudatosult, hogy egy\u00e9rtelm\u0171 lejt\u0151n, a kasz\u00e1s fel\u00e9 sodr\u00f3dik. K\u00e9s\u0151bb m\u00e1r tudtam, hogy elef\u00e1ntk\u00e9nt sem h\u00fazhatom sok\u00e1ig. A v\u00edzhajt\u00f3kt\u00f3l imm\u00e1r kiz\u00e1rt, hogy \u00fajra ember lehessek, s\u0151t \u00e9letem m\u00e1r csak eml\u00e9k lehet m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra. Nincs t\u00f6bb \u00f6tlet, marad a hal\u00e1lf\u00e9lelem, a csodav\u00e1r\u00e1s \u00e9s az \u00fczenet. Ekkor dial\u00edzis, \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s.<\/p>\n
Legr\u00e9gibb bar\u00e1tn\u0151m l\u00e9lekszakadva felkeres, elmes\u00e9li \u00e1lm\u00e1t, miszerint \u00e9n m\u00e1r meghaltam. B\u00e1r \u00fagy is lehetne, l\u00e1m-l\u00e1m m\u00e9g \u00e9lek. S\u0151t m\u00e9g \u00f6r\u00f6meim is vannak. J\u00f3llehet az az \u00f6r\u00f6m p\u00e9ld\u00e1ul, hogy nem kell nyakig inni magam, mint kor\u00e1bban, hamar \u00e1tv\u00e1lt olthatatlan szomjaz\u00e1sba. Ennek k\u00eds\u00e9r\u0151 jelens\u00e9gei: a rajong\u00e1s egy k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sz\u00e9nyi savany\u00edtott \u00e1sv\u00e1nyv\u00edz\u00e9rt, mint f\u00f6ldi menyorsz\u00e1g\u00e9rt, az hogy az ember a b\u0151r\u00e9n kereszt\u00fcl is inna, \u00e9s a jelenet, amint percenk\u00e9nt a v\u00edzcsaphoz rohang\u00e1l, hogy \u00fagy pr\u00e1bljon inni, mint a cica, vagy a kutya, csak a nyelv\u00e9vel \u2013 h\u00e1tha \u00edgy kevesebb is el\u00e9g. De milyen az ember \u2013 id\u0151nk\u00e9nt \u201cv\u00e9letlen\u00fcl\u201d lecs\u00faszik egy-egy huncut korty.<\/p>\n
Alapvet\u0151 feladat \u2013 id\u0151nk\u00e9nt inni kell. Ha inni nem lehet az ev\u00e9ssel egy\u00fctt, a legt\u00f6bb \u00e9tel olyan, mintha vatt\u00e1t kellene legy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lni. De tov\u00e1bbra is, \u00e9s megint enni kell, mert a \u201csz\u00e1razs\u00faly\u201d araszol lefel\u00e9. Elfogyni pedig buta dolog lenne. Tejsz\u00ednhabos eper, h\u0171t\u00f6tt dinnye, m\u00e1kos, di\u00f3s beigli, s\u00f3smogyor\u00f3 \u00e9s \u00f3 gasztron\u00f3mia! Lehet k\u00f3stolgatni, de \u00e9pp csak annyit, hogy tudja, mire nem szabad m\u00e9g gondolni sem. Kiad\u00f3sabb k\u00f3stol\u00e1s\u00e9rt cser\u00e9ben \u00fajra megbizsergetheti a hal\u00e1lf\u00e9lelem k\u00e1lium-t\u00falteng\u00e9s c\u00edmen. Hosszabb utaz\u00e1s sor\u00e1n, meg\u00e9rkez\u00e9sn\u00e9l drukkolhat, vajon zsibbad\u00f3 nyelvvel, zsibbadt l\u00e1bbal fel tud-e \u00e1llni, nem csuklik-e \u00f6ssze a lesz\u00e1ll\u00e1sn\u00e1l, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n el tudja-e hagyni a j\u00e1rm\u0171vet. Ilyenkor \u00e1ltal\u00e1ban nincs k\u00e9zn\u00e9l a Rez\u00f3nium. M\u00e1s esetben fal\u00e1nk szenved\u00e9llyel ki\u00e9rdemelheti m\u00e9g a sz\u00e9gyen\u00e9rzet n\u00e9lk\u00fcli, kiel\u00e9g\u00edthetetlen vakar\u00f3z\u00e1st is, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a foszfornak.<\/p>\n
Ezek a p\u00e9ld\u00e1k tal\u00e1n csak kellemetlens\u00e9geknek t\u00fcnhetn\u00e9nek, ha nem t\u00e1sulna hozz\u00e1juk a dial\u00edzis r\u00e9me. R\u00e9ms\u00e9g\u00e9vel ellent\u00e9tben tulajdonk\u00e9ppen megv\u00e1lt\u00e1st jelent. M\u00e9gis sokak sz\u00e1m\u00e1ra beteljes\u00edti a f\u00e9lelem, a fenyegetetts\u00e9g, a m\u00e9gnagyobb kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. Tal\u00e1nolyan, mintha egy fog\u00e1t csattogtat\u00f3 r\u00e9m el\u0151re vigyorogna aljass\u00e1g\u00e1n, amit mondjuk a legk\u00f6zelebbi kezel\u00e9sen k\u00f6vet el. V\u00e9rnyom\u00e1s-ingadoz\u00e1s, h\u00e1nyinger, h\u00e1ny\u00e1s, g\u00f6rcs\u00f6k, esetleg \u00e1jul\u00e1s, stb., stb.. No \u00e9s ott van a g\u00e9p. Mikor \u00e1ramlik benne a p\u00e1ciens v\u00e9re, olyan \u00e9rz\u00e9s, mintha ki lenne ford\u00edtva az ember a vissz\u00e1j\u00e1ra, sebezhet\u0151en, kit\u00e9ve minden vesz\u00e9lynek. Nagy-nagy tisztelet a \u201cdi\u00e1s\u201d n\u0151v\u00e9reknek, de a kezeltnek \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kezel\u00e9s v\u00e9g\u00e9n, a \u201cvisszat\u00f6lt\u00e9s folyamat\u00e1n\u00e1l \u2013 esz\u00e9be jut, hogy a n\u0151v\u00e9r is csak ember, apr\u00f3 t\u00e9ved\u00e9se, figyelmetlens\u00e9ge a beteg \u00e9let\u00e9be ker\u00fclhet. A kezel\u00e9st akkor \u201c\u00faszta meg\u201d, ha elker\u00fclt\u00e9k a h\u00e9zk\u00f6znapi, ebben a helyzetben k\u00ednoss\u00e1 v\u00e1lhat\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k is. Ezek ellen sokan azzal pr\u00f3b\u00e1lnak v\u00e9dekezni, hogy a kezel\u00e9s ideje alatt \u00e9ppen csak vannak, vagyis alszanak \u2013 ha tudnak.<\/p>\n
\u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve kev\u00e9s probl\u00e9mamentes alkalom lelhet\u0151 a dializ\u00e1lt l\u00e9tben. A kiv\u00e9tel tal\u00e1n (?) amikor dolgozik az ember. Felt\u00e9ve ha van olyan \u00e1llapotban, jut r\u00e1 energi\u00e1ja, ha alkalmazz\u00e1k, miut\u00e1n kider\u00fcl, milyen cip\u0151ben j\u00e1r, \u00e9s egyeztetni tud a \u201cdi\u00e1s\u201d idej\u00e9vel.<\/p>\n
Mindezzel egy\u00fctt \u00e1llni kell a sarat. De meddig? Ameddig b\u00edrja. De meddig b\u00edrja? Az er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek jutalma csak az, hogy az \u00e9letbenmarad\u00e1s es\u00e9lye egyre rosszabb, az \u00e9lett\u00e9r, a ketrec egyre sz\u0171k\u00fcl. Egyre s\u0171r\u0171bb a r\u00e1cs, kevesebb az \u00e9ltet\u0151 f\u00e9ny.<\/p>\n
Mi, akik m\u00e1r egyszer kiker\u00fclt\u00fcnk a ketrecb\u0151l, sokat tudunk a k\u00ednl\u00f3d\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthatunk a m\u00e9g k\u00ednl\u00f3d\u00f3knak, de megv\u00e1ltani a r\u00e9ms\u00e9gekt\u0151l \u2013 ak\u00e1rcsak a transzplant\u00e1ci\u00f3 csoportok \u2013 nem tudjuk. Van azonban megold\u00e1s, de ehhez sz\u00fcks\u00e9g van valamire, illetve valakikre. Hiszen vannak, akik az egyik emberi \u00e9let megment\u00e9s\u00e9vel, illetve elveszt\u00e9s\u00e9vel szemben m\u00e1r tehetetlen\u00fcl \u00e1llnak, de a tehetetlens\u00e9get felcser\u00e9lhetik. Lehet\u0151s\u00e9get adhatnak a v\u00e1rva v\u00e1rt CSOD\u00c1HOZ. Elvileg \u201cintenz\u00edven\u201d \u2013 \u00e9s a gyakorlatban? Tudjuk, apr\u00f3 butas\u00e1gokra szabdalt vil\u00e1gunkban a sok munka, ezer gond k\u00f6z\u00f6tt tompul e lehet\u0151s\u00e9g f\u00e9nyess\u00e9ge, de els\u0151sorban rajtuk m\u00falik. \u00e9s \u00edgy nincs is sz\u00fcks\u00e9g a marslak\u00f3kra.<\/p>\n
K\u00f6sz\u00f6net a lelkiismeretes munk\u00e1juk\u00e9rt.<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
<\/p>\n
Egyke vagyok. Mint ahogy ez az egy gyermekes csal\u00e1dokn\u00e1l szok\u00e1s, k\u00e9nyeztettek, \u00f3vtak m\u00e9g a sz\u00e9lt\u0151l is. Boldog \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges gyermekkorom volt, eg\u00e9szen 18 \u00e9ves koromig. Le\u00e9retts\u00e9giztem, \u00e9s azut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt el minden.<\/p>\n
Pr\u00f3b\u00e1ltam l\u00e9p\u00e9st tartani a velem egykor\u00faak esem\u00e9nyd\u00fas \u00e9let\u00e9vel \u00e9s azt vettem \u00e9szre, hogy kevesebbet b\u00edrok a t\u00e1rsaimn\u00e1l. K\u00f6nnyen elf\u00e1radtam, a sportol\u00e1s kimondottan nehezemre esett. Mindennap valami \u00faj \u00e9s \u00faj kellemetlens\u00e9get fedeztem fel magamon. Bedagadtak a kis\u00edz\u00fcleteim, f\u00e1jtak, a b\u0151r\u00f6m\u00f6n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s ki\u00fct\u00e9sek jelentkeztek. Na, ennek fele sem tr\u00e9fa! A rendel\u0151int\u00e9zetek szakorvosain\u00e1l t\u00f6lt\u00f6ttem a napjaimat. V\u00e9rv\u00e9telek, viszg\u00e1latok \u00e9s tal\u00e1lgat\u00e1sok. \u00cdgy ut\u00f3lag visszagondolva, elmosolyodom a b\u0151rgy\u00f3gy\u00e1sz tan\u00e1cs\u00e1n: \u201cMosakodjon Fl\u00f3ra szappannal!\u201d. B\u00e1rcsak egy Fl\u00f3ra szappan elegend\u0151 lett volna a megold\u00e1shoz! Az id\u0151 telt, a t\u00fcneteim sokasodtak, de m\u00e9g mindig nem der\u00fclt ki, hogy mi a bajom. Egyik k\u00f3rh\u00e1zi kivizsg\u00e1l\u00e1s k\u00f6vette a m\u00e1sikat. G\u00f3ckeres\u00e9s, hogy vajon mi okoz mit, azut\u00e1n egyszercsak elhangzott a var\u00e1zssz\u00f3: autoimmun betegs\u00e9g. Laikus l\u00e9v\u00e9n megijedt\u00fcnk. Akkoriban kezdett a k\u00f6ztudatban elterjedni az AIDS fogalma, teh\u00e1t egy immunrendszeri betegs\u00e9g hallat\u00e1n csakis a legrosszabbra tudtunk gondolni, am\u00edg meg nem nyugtattak, hogy itt eg\u00e9szen m\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. Na de akkor mir\u0151l?<\/p>\n
\u00dajabb k\u00f3rh\u00e1z k\u00f6vetkett \u00e9s \u00fajabb kivizsg\u00e1l\u00e1s, de itt legal\u00e1bb m\u00e1r tudt\u00e1k, hogy merre keress\u00e9k a \u201chiba\u201d ok\u00e1t. A K\u00fatv\u00f6lgyi K\u00f3rh\u00e1zban egy kedves immunol\u00f3gus doktorn\u0151 vett a sz\u00e1rnyai al\u00e1. K\u00f6zben felvettek a f\u0151iskol\u00e1ra, de m\u00e9g egy \u00e9vig elmentem k\u00e9pes\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl tan\u00edtani. Rem\u00e9nykedtem, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v kezd\u00e9s\u00e9ig megold\u00f3dnak a probl\u00e9m\u00e1im. Nem \u00edgy lett. Egyre s\u00far\u00fabben kellett befek\u00fcdn\u00f6m a k\u00f3rh\u00e1zba. Az SLE teljesen levett a l\u00e1bamr\u00f3l. Folyamatos l\u00e1zzal k\u00fcszk\u00f6dtem, n\u00e9ha olyan f\u00e1jdalmaim voltak, hogy l\u00e1bra\u00e1llni is neh\u00e9z volt. Ilyenkor szteroid k\u00far\u00e1kat kaptam, aminek a mell\u00e9khat\u00e1sair\u00f3l nem is \u00e9rdemes besz\u00e9lni. Fiatal n\u0151k\u00e9nt m\u00e9g m\u00e9lyebben \u00e9rinti az embert, ha belen\u00e9z a t\u00fck\u00f6rbe \u00e9s egy majdnem idegen arc n\u00e9z vissza. Be kellett l\u00e1tnom, hogy \u00edgy a munk\u00e1mat sem tudom ell\u00e1tni. K\u00e9t hetet dolgoztam, majd k\u00e9t h\u00e9t k\u00f3rh\u00e1z k\u00f6vetkezett \u00e9s az az ideg\u00f6rl\u0151 v\u00e1rakoz\u00e1s, hogy vajon mimet fogja megt\u00e1madni az SLE. El\u0151sz\u00f6r a m\u00e1jfunkci\u00fcim billentek ki a hely\u00fckr\u0151l, de h\u00e1la az \u00e9gnek ez rendez\u0151d\u00f6tt. K\u00f6zben a sz\u00fcleim szem\u00e9ben egyre jobban a f\u00e9lelem \u00e9s a r\u00e9m\u00fclet jeleit v\u00e9ltem felfedezni. Tehetetlenek voltak.<\/p>\n
Az id\u0151 telt, k\u00f6zben lesz\u00e1zal\u00e9koltak \u00e9s egy olyan hivat\u00e1st kellett ink\u00e1bb v\u00e1lasztanom, amit a betegs\u00e9g mellett is el tudok l\u00e1tni. A tan\u00e1ri hivat\u00e1st csak teljes er\u0151bedob\u00e1ssal lehet csin\u00e1lni. Egy oszt\u00e1lyt \u00fagy nem lehetett vinni, hogy a tan\u00e9v nagy r\u00e9sz\u00e9t beteg\u00e1llom\u00e1nyban t\u00f6lt\u00f6m.<\/p>\n
Egy k\u00fclkereskedelmi c\u00e9gn\u00e9l helyezkedtem el, term\u00e9szetesen csal\u00e1don bel\u00fcl, hisz m\u00e1shol nem n\u00e9zt\u00e9k volna j\u00f3 szemmel a hi\u00e1nyz\u00e1saimat. K\u00f6zben folyamatosan k\u00e9peztem magam, nyelvet tanultam, tanfolyamokat v\u00e9geztem, hiszen nem tudhattam, mit hoz m\u00e9g az \u00e9let. A sz\u00fcleimre sem akartam \u00e9letem v\u00e9g\u00e9ig t\u00e1maszkodni.<\/p>\n
M\u00faltak az \u00e9vek, folyamatosan j\u00e1rtam a k\u00f3rh\u00e1zba, hol jobban \u00e9reztem magam, hol rosszabbul. A v\u00e9rnyom\u00e1som kezdett az egekbe m\u00e1szni. Maroksz\u00e1mra szedtem a y\u00f3gyszereket, de ezek ellen\u00e9re is s\u0171r\u0171n el\u0151fordult, hogy szaladni kellett. Volt, hogy \u00f6sszeszaladt a k\u00f3rh\u00e1z, a csod\u00e1mra j\u00e1rtak, hogy lehet t\u00fal\u00e9lni a 240\/120-as v\u00e9rnyom\u00e1st. Ezek m\u00e1r igencsak a ves\u00e9im roml\u00e1s\u00e1nak a jelei voltak. Folyamatosan di\u00e9t\u00e1ztam, de mindhi\u00e1ba. A vesefunkci\u00f3s \u00e9rt\u00e9keim lassan de biztosan romlottak. \u00c1lland\u00f3 h\u00e1nyinger gy\u00f6t\u00f6rt. K\u00f6zben kider\u00fclt, hogy a h\u00e1nyingerem h\u00e1tter\u00e9ben m\u00e1s is van. \u00c1llapotos vagyok. V\u00e1laszt\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtottak. Sz\u00e1molnom kellett azzal, hogy ha most nem pr\u00f3b\u00e1lom meg, lehet, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 nem lesz lehet\u0151s\u00e9gem r\u00e1. Ugyanakkor tudtam, hogy vesz\u00e9lyes. V\u00e9g\u00fcl a j\u00f3zan \u00e9sz d\u00f6nt\u00f6tt. Persze, hogy mindenn\u00e9l jobban szerettem volna gyermeket, de azt m\u00e1r nem b\u00edrtam volna elviselni, ha valami baja lett volna. Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy ann\u00e1l sz\u00f6rny\u0171bb nincs, amikor egy gyermek anya n\u00e9lk\u00fcl n\u0151 f\u00f6l.A lelki h\u00e1tter\u00e9r\u0151l nem is besz\u00e9lek, pedig ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett csak a java.<\/p>\n
Egyik este cs\u00f6ngettek. K\u00e9s\u0151 este l\u00e9v\u00e9n m\u00e1r nem v\u00e1rtam l\u00e1togat\u00f3t. A sz\u00fcleim \u00e1lltak az ajt\u00f3ban, k\u00e9ts\u00e9gbeesett arccal. Mivel nekem akkor m\u00e9g nem volt telefonom, \u0151ket \u00e9rtes\u00edtett\u00e9k, hogy az aznapi v\u00e9rv\u00e9telem eredm\u00e9nye katasztrof\u00e1lis volt. A k\u00e1lium szintem olyan magas volt, hogy azt javasolt\u00e1k, azonnal menjek be a k\u00f3rh\u00e1zba. \u00c9reztem \u00e9n, hogy kiss\u00e9 zsibbadok, \u00e9s a sz\u00edvem \u00f6ssze-vissza kalimp\u00e1l, de gondoltam, reggelre majd elm\u00falik. Rohan\u00e1s be a k\u00f3rh\u00e1zba: inf\u00fazi\u00f3k, injekci\u00f3k t\u00f6mkelege k\u00f6vetkezett, de az \u00e9rt\u00e9keim ezek ellen\u00e9re sem stabiliz\u00e1l\u00f3dtak. Amikor m\u00e1r tehetetlenek voltak, felk\u00e9sz\u00edtettek a legrosszabbra. \u00c1tk\u00f6lt\u00f6ztem a M\u00c1V K\u00f3rh\u00e1zba, ahol megcsin\u00e1lt\u00e1k a fisztul\u00e1t a kezemre, \u00e9s megmutatt\u00e1k milyen is egy m\u0171vese\u00e1llom\u00e1s, hiszen m\u00e1r biztos volt, hogy napjaim egy r\u00e9sz\u00e9t ott fogom t\u00f6lteni \u2013 egy g\u00e9phez l\u00e1ncolva. Az els\u0151 szembes\u00fcl\u00e9st soha nem fogom elfelejteni. K\u00f6nnyeimmel k\u00fcszk\u00f6dve ismerkedtem leend\u0151 \u201cm\u00e1sodik otthonommal\u201d. H\u00e1t mit mondjak, az a sok csontsov\u00e1ny, sz\u00fcrke ember l\u00e1tv\u00e1nya nem dobott fel. \u00c9n is ilyen leszek? Ilyen lettem. A poklok pokl\u00e1n mentem kereszt\u00fcl. A kezel
\u00e9sek nagyon megviseltek. A hajam majdnem teljesen kihullott, 16 kg-ot fogytam, azokon a napokon, amikor kezel\u00e9sre j\u00e1rtam, teljesen haszn\u00e1lhatatlan voltam. T\u00f6bbsz\u00f6r el\u00e1jultam, a v\u00e9rnyom\u00e1som a null\u00e1val volt egyenl\u0151re. Dial\u00edzis ut\u00e1n csak \u00f3r\u00e1kkal k\u00e9s\u0151bb tudtam talpra\u00e1llni \u00e9s azt a napot v\u00e9gigaludtam. Soha nem felejtem el azt a ny\u00e1ri napot, amikor a dial\u00edzisr\u0151l hazafe\u00e9 menet rosszul lettem az utc\u00e1n \u00e9s \u00f6sszeestem. Nem tudom, mennyi ideig fek\u00fcdhettem ott, de azt tudom, hogy senki nem k\u00e9rdezte, hogy seg\u00edtsen-e valamit. F\u00e9nyes nappal t\u00f6rt\u00e9nt a Wessel\u00e9nyi utc\u00e1n\u00e1l a k\u00f6r\u00faton. Igaz\u00e1b\u00f3l akkor \u00e9rtettem meg, hogy csakis magamra sz\u00e1m\u00edthatok. A beteg ember senkinek nem kell. Akkoriban lett kedvenc zenesz\u00e1mom az \u201cI will survive\u201d c\u00edm\u0171 dal, hiszen sz\u00e1momra is ez volt a jelsz\u00f3. Rem\u00e9nykedtem, hogy ez csak \u00e1tmeneti \u00e1llapot \u00e9s ennyi rossz ut\u00e1n m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nik velem valami j\u00f3 is. K\u00f6zben persze m\u00e9g egy-k\u00e9t apr\u00f3s\u00e1ggal meg lett f\u0171szerezve az \u00e9letem. Le\u00e1llt a fistul\u00e1m, t\u00f6bbsz\u00f6ri pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s ellen\u00e9re sem siker\u00fclt m\u00e1sikat csin\u00e1lni. Kan\u00fcl\u00f6n kereszt\u00fcl kezeltek, am\u00edg negyedik pr\u00f3b\u00e1koz\u00e1sra siker\u00fclt. M\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban ez is \u00f6r\u00f6mnek sz\u00e1m\u00edtott. Azut\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is transzf\u00fazi\u00f3t kellett kapnom, mert olyan borzalmasan v\u00e9rszeg\u00e9ny voltam.<\/p>\n
Titkon rem\u00e9nykedtem, hogy el\u0151bb vagy ut\u00f3bb csak v\u00e9ge lesz. Azokon a napokon, amikor nem j\u00e1rtam dial\u00edzisre, egy parf\u00fcm\u00e9ri\u00e1ban dolgoztam. De messze volt ez az \u00e9n terveimt\u0151l, de h\u00e1t ahogy a k\u00f6zhely sz\u00f3l: ezt kellett szeretni, mert ez volt. Dolgoznom musz\u00e1j volt, hiszen a 12.000 Ft-os nyugd\u00edjamb\u00f3l m\u00e9g a rezsire is alig futotta. K\u00f6zben az \u00fagynevezett \u201cbar\u00e1tok\u201d sz\u00e9pen lassan lemorzsol\u00f3dtak, csak az igazi bar\u00e1tok tartottak ki mellettem. \u0150k voltak kevesebben. Persze \u00fajakra is szert tettem, olyanokra, akiknek ugyanazokkal a gondokkal kellett megk\u00fczdeni, mint nekem. Sajnos m\u00e1r nagyon sokan nem \u00e9lnek k\u00f6z\u00fcl\u00fck. Egym\u00e1s mank\u00f3i voltunk, \u00e9s egy\u00fctt s\u00edrtunk, ha valami rossz t\u00f6rt\u00e9nt. Tudtuk, hogy sz\u00e1munkra csakis a transzplant\u00e1ci\u00f3 jelenti a \u201cszabadul\u00e1st\u201d. Azzal is tiszt\u00e1ban voltunk, hogy \u00edgy nem lehet a v\u00e9gtelens\u00e9gig h\u00fazni, hiszen a szem\u00fcnk el\u0151tt cser\u00e9l\u0151dtek le a betegek \u00e9s ez nem igaz\u00e1n volt korhoz k\u00f6tve.<\/p>\n
Azut\u00e1n egy k\u00e9s\u0151 \u0151szi \u00e9jszak\u00e1n csenget\u00e9sre \u00e9bredtem. Tudtam, vagyis \u00e9reztem, hogy ez nem lehet m\u00e1s. Igazam lett. Izgalommal \u00e9s n\u00e9mi f\u00e9lelemmel telve kapkodtam \u00f6ssze a holmimat \u00e9s mire felocs\u00fadtam, m\u00e1r a Transzplant\u00e1ci\u00f3s Klinik\u00e1n tal\u00e1ltam magam.<\/p>\n
Boldog voltam, hiszen \u00e9n voltam a leges\u00e9lyesebb a ves\u00e9re. Azut\u00e1n 6 \u00f3ra t\u00fcrelmetlen v\u00e1rakoz\u00e1s ut\u00e1n kider\u00fclt, hogy m\u00e9gsem \u00e9n vagyok a \u201cbefut\u00f3\u201d, ugyanis tal\u00e1ltak a v\u00e9remben olyan antitestet, amihez nem tudtak v\u00e9rt v\u00e1lasztani.<\/p>\n
Mintha nyakon \u00f6nt\u00f6ttek volna egy v\u00f6d\u00f6r hideg v\u00edzzel. Amilyen hirtelen csillant fel a rem\u00e9ny, olyan gyorsan tova is sz\u00e1llt. Ezekut\u00e1n m\u00e9g nehezebben telt a v\u00e1rakoz\u00e1s. F\u00e9ltem, hiszen m\u00e1r egyszer elh\u00fazt\u00e1k el\u0151ttem a m\u00e9zes madzagot. Most vajon h\u00e1ny \u00e9vig kell m\u00e9g v\u00e1rnom? F\u00e9l \u00e9v eltelt\u00e9vel egy kora tavaszi \u00e9jszak\u00e1n elj\u00f6tt a \u201cNagy Nap\u201d. Nagyon f\u00e9ltem, hogy ez\u00fattal nehogy valami t\u00f6rt\u00e9njen. Nagyon b\u00edztam benne \u00e9s nagyon akartam, hogy siker\u00fclj\u00f6n. Siker\u00fclt! 1996. \u00e1prilis\u00e1nak eleje a m\u00e1sodik sz\u00fclet\u00e9snapom. Igaz, hogy e\u00fattal sem mentek sim\u00e1n a dolgok, mivel a be\u00fcltetett vese nem indult el sim\u00e1n. Nem akartam elhinni, hogy ilyen szerencs\u00e9tlen vagyok. Annyira akartam, hogy siker\u00fclj\u00f6n! K\u00e9t h\u00e9t ut\u00e1n kiharcoltam, hogy hazaengedjenek a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l. Tudtam, ha otthon leszek, a saj\u00e1t kis k\u00f6rnyezetemben, minden j\u00f3ra fordul. Nekem lett igazam. Sz\u00e9pen fokozatosan egyre jobban lettem, m\u00e1r litersz\u00e1mra ihattam \u00e9s az \u00e9rt\u00e9keim is normaliz\u00e1l\u00f3dtak. Annyit ihattam, amennyi csak bel\u00e9mf\u00e9rt! Az ev\u00e9sr\u0151l m\u00e1r nem is besz\u00e9lve! V\u00e9gre ehettem gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t \u00e9s minden olyasmit, amir\u0151l eddig csak \u00e1lmodoztam. Szabadnak \u00e9reztem magam, mint a mad\u00e1r, a k\u00e9t \u00e1llapot k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get \u00f6ssze sem lehet hasonl\u00edtani. Ism\u00e9t visszanyertem az er\u0151met, \u00e9lni akartam, tenni, bep\u00f3tolni azt az id\u0151t, amit legsz\u00edvesebben kit\u00f6r\u00f6ln\u00e9k az eml\u00e9kezetemb\u0151l.<\/p>\n
Amikor m\u00e1r teljesen eg\u00e9szs\u00e9gesnek \u00e9reztem magamat, elhelyezkedtem egy rekl\u00e1mirod\u00e1ban, persze csak r\u00e9szmunkaid\u0151ben. Kontrollra j\u00e1rva hallottam arr\u00f3l, hogy l\u00e9tezik egy egyes\u00fclet, ahol sportol\u00e1sra is van lehet\u0151s\u00e9g. Mi\u00e9rt is ne? Az\u00f3ta r\u00e9szt veszek minden sportesem\u00e9nyen. Id\u00e9n \u0151sszel p\u00e9ld\u00e1ul Ath\u00e9nba utaztunk, mivel ott rendezt\u00e9k a Transzplant\u00e1ltak Eur\u00f3pai Bajnoks\u00e1g\u00e1t. Id\u00e9n ny\u00e1ron Jap\u00e1nban lesz a Transzplant\u00e1ltak Vil\u00e1gj\u00e1t\u00e9ka. Ugye ezekhez nem kell komment\u00e1r?!<\/p>\n
\u00c9n nem vagyok vall\u00e1sos, de \u00fagy hiszem, az \u00e9letben semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik ok n\u00e9lk\u00fcl. V\u00e9letlenek nincsenek. Biztos vagyok benne,h ogy ezeken a dolgokon kereszt\u00fcl kellett mennem, az\u00e9rt, hogy megtanuljak, megtapasztaljak valamit. Abban biztos vagyok, hogy a betegs\u00e9gen kereszt\u00fclmenve megv\u00e1ltozik az emberek \u00e9rt\u00e9krendje.<\/p>\n
Az eny\u00e9m megv\u00e1ltozott: k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m!<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
<\/p>\n
1999.november\u00e9ben gyomorf\u00e1jdalmak \u00e9s f\u00e1rad\u00e9konys\u00e1g miatt felkerestem orvosomat, aki el\u0151sz\u00f6r is v\u00e9rvizsg\u00e1latra k\u00fcld\u00f6tt. A leletemet m\u00e9g aznap este ut\u00e1nam hozt\u00e1k (kisv\u00e1rosban lakunk), miszerint olyan rosszak voltak a m\u00e1jeredm\u00e9nyeim, hogy azonnal k\u00f3rh\u00e1zba kellett vonulnom.<\/p>\n
\u00cdgy ker\u00fcltem a debreceni Ken\u00e9zy Gyula K\u00f3rh\u00e1z Fert\u0151z\u0151 Oszt\u00e1ly\u00e1ra. Minden v\u00edrusvizsg\u00e1latnak al\u00e1vetettek, de a m\u00e1jgyullad\u00e1s ok\u00e1t nem tudt\u00e1k meg\u00e1llap\u00edtani. A 3 h\u00e9t alatt, amelyet ott t\u00f6lt\u00f6ttem, v\u00e9reredm\u00e9nyeim egyre rosszabbak lettek, egyre jobban bes\u00e1rgultam, de betegs\u00e9gem oka nem der\u00fclt ki.<\/p>\n
November 28-\u00e1n (vas\u00e1rnap) reggelre m\u00e1jk\u00f3m\u00e1ba estem \u2013 t\u00f6rt\u00e9netemnek ezt a r\u00e9sz\u00e9t csak m\u00e1sok ut\u00e1n tudom elmondani \u2013 a legegyszer\u0171bb k\u00e9rd\u00e9sre sem tudtam v\u00e1laszolni, v\u00e9reredm\u00e9nyeim katasztr\u00f3f\u00e1lisak voltak (bi 800, prothrombin 0,24, stb.). Az \u00fcgyeletes orvos rohamment\u0151vel a L\u00e1szl\u00f3 K\u00f3rh\u00e1zba ind\u00edtott. D\u00e9lut\u00e1nra meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy csak m\u00e1jtranszplant\u00e1ci\u00f3 seg\u00edthet rajtam, ha nagyon r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl lesz donor.<\/p>\n
A Transzplant\u00e1ci\u00f3s Klinika a v\u00e1rakoz\u00f3lista els\u0151 hely\u00e9re tett, hiszen akut \u00e9letment\u00e9sr\u0151l volt sz\u00f3. Ut\u00f3lag \u00fagy tudom, hogy az illet\u0151, aki kapta volna azt a szervet, amelyet v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis nekem adtak, m\u00e1r bent fek\u00fcdt riad\u00f3 ut\u00e1n az intenz\u00edv oszt\u00e1lyon (az\u00f3ta \u0150 is \u00e1tesett sikeres m\u00e1j\u00e1t\u00fcltet\u00e9sen). Az \u00e9n v\u00e9rcsoportom \u201cB\u201d Rh negat\u00edv, a donor\u00e9 \u201c0\u201d Rh pozit\u00edv volt. Ebben az \u00e9letvesz\u00e9lyben azonban a v\u00e9rcsoport-k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gt\u0151l eltekintettek.<\/p>\n
1999. november\u00e9ben egy h\u00e9tf\u0151i naopn 7 \u00f3r\u00e1n \u00e1t tart\u00f3 m\u00e1jtranszplant\u00e1ci\u00f3n estem kereszt\u00fcl, mely komplik\u00e1ci\u00f3mentes volt. 5 nappal a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n t\u00e9rtem magamhoz. K\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem g\u00e9pek csipogtak \u00e9s nem tudtam, hol vagyok. F\u00e9rjem volt, aki els\u0151k\u00e9nt elmondta, mi is t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n
Az els\u0151 napok nagyon nehezek voltak. \u00c9n addig soha nem tal\u00e1lkoztam a transzplant\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel semmilyen form\u00e1ban.<\/p>\n
Mindennap a gyermekeimre gondoltam, arra, hogy meg kell gy\u00f3gyulnom, mert az \u00e9desany\u00e1kat senki sem p\u00f3tolhatja. Ezzel a gondolattal v\u00e9geztem a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1ni tornagyakorlatokat is, hiszen min\u00e9l el\u0151bb haza szerettem volna menni. Mivel viszonylag gyorsan javultam, a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n 2,5 h\u00e9ttel hazaengedtek. A diagn\u00f3zisom: ismeretlen eredet\u0171 akut m\u00e1jel\u00e9gtelens\u00e9g, vagyis nem der\u00fclt ki, hogy mi okozta a bajt.<\/p>\n
Itthon \u00fajabb neh\u00e9zs\u00e9gekkel kellett szemben\u00e9znem. A f\u00e9lelemnek, hogy kiker\u00fcltem a k\u00f3rh\u00e1z v\u00e9delmez\u0151 k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l, ismer\u0151s\u00f6k \u00e9s ismeretlenek csod\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s tudatlans\u00e1g\u00e1val, hogy hogyan is siker\u00fclt \u00faj szervet \u201cszerezni\u201d.<\/p>\n
Nem volt k\u00f6nny\u0171 szembes\u00fclni azzal, hogy valakinek meg kellett halnia, hogy \u00e9n tov\u00e1bb\u00e9lhessek, \u00e9s azzal sem, hogy m\u00e9g csak a m\u0171t\u00e9ten voltam t\u00fal, \u00e9s az elk\u00f6vetkez\u0151 egy \u00e9vben m\u00e9g b\u00e1rmikor probl\u00e9m\u00e1k ad\u00f3dhatnak az \u201cidegen szerv\u201d miatt.<\/p>\n
El kell mondanom, hogy a betegs\u00e9gem el\u0151tt a helyi gimn\u00e1zium igazgat\u00f3helyettesek\u00e9nt dolgoztam, \u00e9s 1999. szeptember\u00e9ben mint a vezet\u0151s\u00e9g legfiatalabb tagj\u00e1t egyetemi posztgradu\u00e1lis vezet\u0151k\u00e9pz\u0151be iskol\u00e1ztak be. Orvosaim azt mondt\u00e1k, hogy ha el\u00e9g er\u0151t \u00e9rzek magamban, nyugodtan letehetem a f\u00e9l\u00e9ves vizsg\u00e1imat.<\/p>\n
\u00cdgy azt\u00e1n ahelyett, hogy azon r\u00e1g\u00f3dtam volna, hogy mi \u00e9s mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nt velem, a tanul\u00e1ssal foglalkoztam, \u00e9s sikeresen letettem az els\u0151 f\u00e9l\u00e9ves vizsg\u00e1imat. Mindenki furcs\u00e1n n\u00e9zett r\u00e1m, hogy egy ilyen betegs\u00e9g ut\u00e1n ahelyett, hogy annak \u00f6r\u00fcln\u00e9k, hogy \u00e9letben maradtam, m\u00e9g tanulni akarok. Nem \u00e9rtett\u00e9k meg, hogy \u00e9n a tanul\u00e1sban kerestem a kapaszkod\u00f3t. \u00c9s persze a f\u00e9rjem is v\u00e9gig mellettem \u00e1llt \u00e9s mindenben seg\u00edtett.<\/p>\n
Munkahelyemen visszav\u00e1rtak, \u00edgy 2000. m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l \u2013 3 h\u00f3nappal a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n \u2013 \u00fajra dolgozni kezdtem. Tan\u00edtv\u00e1nyaim \u00e9s koll\u00e9g\u00e1im sem tudt\u00e1k eleinte, hogyan is viselkedjenek velem. De \u00e9n igyekeztem \u00fagy viselkedni, mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna. \u00cdgy m\u00e1r megszokt\u00e1k ezt a helyzetet, tudj\u00e1k, hogy m\u00e1jtranszplant\u00e1lt vagyok \u00e9s azt is, hogy nem szeretem, ha megk\u00e9rdezik t\u0151lem, hogy vagyok. Az\u00f3ta utols\u00f3 f\u00e9l\u00e9vemet kezdtem el az egyetemen, j\u00f3l vagyok.<\/p>\n
Sokszor gondolok arra, hogy milyen szerencs\u00e9m volt abban, hogy a sz\u00fcks\u00e9ges pillanatban volt be\u00fcltethet\u0151 m\u00e1j. Hiszen az \u00e9n m\u0171t\u00e9tem ut\u00e1n csak egy h\u00f3nappal volt megfelel\u0151 donor a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e1j\u00e1t\u00fcltet\u00e9shez. Ha csak egy nappal tov\u00e1bb tartanak Debrecenben, akkor nem kaptam volna meg ezt a m\u00e1jat, \u00e9s nem nevelhetn\u00e9m a gyerekeimet, \u00e9s ezt a t\u00f6rt\u00e9netet sem tudtam volna le\u00edrni.<\/p>\n
K\u00f6sz\u00f6net mindenkinek, aki k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt abban, hogy \u00e9lhetek.<\/p>\n
Pn\u00e9 K.J., 35 \u00e9ves, k\u00e9tgyermekes (7 \u00e9s 9) \u00e9desanya<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
<\/p>\n
Nem is olyan r\u00e9gen m\u00e9g az idegen szavak sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban n\u00e9zt\u00fck meg a jelent\u00e9s\u00e9t. S b\u00e1r sokak sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g mindig kicsit misztikusan hangzik, mi m\u00e1r m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben is \u00e1t\u00e9rezz\u00fck. F\u00e9lelem, bizonytalans\u00e1g, REM\u00c9NY!<\/p>\n
J\u00f3 hat \u00e9vvel ezel\u0151tt der\u00fclt ki egy alkalmass\u00e1gi vizsg\u00e1lat sor\u00e1n, hogy gy\u00f3gy\u00edthatatlan m\u00e1jbeteg lettem. Na az\u00e9rt nem volt r\u00f6gt\u00f6n ilyen egy\u00e9rtelm\u0171, csak \u00edgy ut\u00f3lag. Nem tudtam semmit err\u0151l a betegs\u00e9gr\u0151l. El\u0151sz\u00f6r az alkohol hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtott\u00e1k a bajt, de mivel egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt r\u00e1m jellemz\u0151 a m\u00e9rt\u00e9ktelen iv\u00e1s, s a csal\u00e1dom is bizonygatta ezt, vizsg\u00e1latok sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy mir\u0151l lehet sz\u00f3. V\u00edrusok! Egyszer \u201cB\u201d, azt\u00e1n \u201cC\u201d v\u00edrust diagnosztiz\u00e1ltak.<\/p>\n
Szerencs\u00e9re kider\u00fclt azonban, hogy egyik sem. Csak n\u00e9ztem kerekre ny\u00edlt szemekkel, \u00e9s f\u00e9ltem. K\u00e9rd\u00e9seimre nem igaz\u00e1n kaptam v\u00e1laszt, pedig ut\u00e1na akartam j\u00e1rni az okoknak, szerettem volna tudni, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nhetett. Telt-m\u00falt az id\u0151. A beteg m\u00e1j az\u00e9rt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, az \u00e1ltal\u00e1nos t\u00fcnetek k\u00f6z\u00fcl szinte egyik sem jelentkezett. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt betegs\u00e9gtudatom, rendszeresen j\u00e1rtam kontrollra, dolgoztam, \u00e9lt\u00fck a csal\u00e1dommal a megszokott \u00e9let\u00fcnket.<\/p>\n
Azt\u00e1n elkezd\u0151d\u00f6tt a r\u00e9m\u00e1lom. El\u0151sz\u00f6r enyh\u00e9bb bes\u00e1rgul\u00e1s, azt\u00e1n j\u00f3val er\u0151sebb, hasi vizesed\u00e9s, hangulatroml\u00e1s, f\u00e1rad\u00e9konys\u00e1g, \u00e9tv\u00e1gytalans\u00e1g, v\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g. Iszonyatos f\u00e1jdalom volt a feles\u00e9gemnek, sz\u00fcleimnek l\u00e1tni a le\u00e9p\u00fcl\u00e9semet, s b\u00e1r az orvosi szakirodalomban ez a folyamat \u00edgy szerepel, borzalmas \u00e1t\u00e9lni, nem lehet elfogadni!<\/p>\n
Ekkor m\u00e1r bizonyoss\u00e1 v\u00e1lt, hogy az \u00e9letben marad\u00e1somra egyetlen es\u00e9ly a transzplant\u00e1ci\u00f3. Sok-sok lelki v\u00edv\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n fogadtam el a m\u0171t\u00e9t gondolat\u00e1t. Megkezd\u0151d\u00f6tt a versenyfut\u00e1s az id\u0151vel. Nagyon alapos kivizsg\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n ker\u00fclhettem v\u00e1r\u00f3list\u00e1ra. Az \u00e1llapotom hol jobb, hol rosszabb volt, de a roml\u00e1s egyre l\u00e1tv\u00e1nyosabb\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n
Szinte hetetlen szerencs\u00e9re, hogy az els\u0151 riaszt\u00e1s sor\u00e1n m\u00e1r megkaphattam az \u00faj m\u00e1jamat. A sors sok-sok fesz\u00fclts\u00e9gt\u0151l, f\u00e1jdalmas v\u00e1rakoz\u00e1st\u00f3l k\u00edm\u00e9lte meg ezzel az eg\u00e9sz csal\u00e1dunkat. Sz\u00edvem minden meleg\u00e9vel K\u00d6SZ\u00d6N\u00d6M azoknak a nagyszer\u0171 embereknek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9t, akik hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy tov\u00e1bb \u00e9lhessem az \u00e9letemet, feles\u00e9gemmel egy\u00fctt nevelhessem gyermekeimet.<\/p>\n
Nagyon sok mindennel kellett \u00e9s kell szemben\u00e9zn\u00fcnk, \u00e9s sokkal er\u0151sebbnek kell lennie, mint azt valaha is elk\u00e9pzelt\u00fck. De en\u00e9lk\u00fcl a lehet\u0151s\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl azonban csak tehetetlen\u00fcl verg\u0151dne az ember az \u00e1rral szemben. B\u00e1rkinek v\u00e1lhat a transzplant\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ge utols\u00f3 rem\u00e9nysug\u00e1rr\u00e1, \u00e9s sajnos b\u00e1rki v\u00e1lhat valakinek az utols\u00f3 rem\u00e9nysugar\u00e1v\u00e1. S b\u00e1r ezen nem \u00e9rdemes r\u00e1g\u00f3dni, tiszt\u00e1ban kell lenni vele. Tudom, hogy vannak olyan emberek, akik m\u00e9g akkor is seg\u00edteni akarnak m\u00e1sokon, amikor sajnos m\u00e1r az \u0151 \u00e9let\u00fck menthetetlen.<\/p>\n
\u00c1ldja meg az Isten \u201c\u0150ket\u201d!<\/p>\n
Most m\u00e1r igaz\u00e1n tudom: transzplant\u00e1ci\u00f3 = \u00c9LETMENT\u00c9S!<\/p>\n
Ha b\u00e1rki ebben b\u00e1rmilyen form\u00e1ban seg\u00edt: \u00c9LETET MENT!<\/p>\n
Sok h\u00e1l\u00e1val \u00e9s szeretettel!<\/p>\n
<\/div><\/div><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Mi a betegs\u00e9g? A beteg ember meg van puffadva. \u00c9s a gyerek jobban beteg. (Anita, 7 \u00e9) Aki beteg, az mindig m\u00e1szk\u00e1lhat v\u00e9rv\u00e9telre. (M\u00e1t\u00e9, 12 \u00e9) Nem szabad annyit j\u00e1tszani, meg di\u00e9t\u00e1t kell tartani, j\u00e1rni kell a k\u00f3rh\u00e1zba \u00e9s nem lehet menni ak\u00e1rhov\u00e1. (L\u00f3ri, 11 \u00e9) Aki beteg, az k\u00f3rh\u00e1zba j\u00e1r, meg v\u00e9rt vesznek t\u0151le, …<\/p>\n","protected":false},"author":101236,"featured_media":0,"parent":6996,"menu_order":4,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-7116","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/7116","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101236"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7116"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/7116\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7121,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/7116\/revisions\/7121"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6996"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7116"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7116"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/sebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7116"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}