{"id":972,"date":"2026-03-24T09:38:06","date_gmt":"2026-03-24T08:38:06","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/?page_id=972"},"modified":"2026-03-24T10:20:22","modified_gmt":"2026-03-24T09:20:22","slug":"munkacsoportok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/kutatas\/munkacsoportok\/","title":{"rendered":"Munkacsoportok"},"content":{"rendered":"

1. K\u00eds\u00e9rletes reumatol\u00f3giai munkacsoport<\/strong><\/p>\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge:\u00a0<\/em>A nehezen kezelhet\u0151 (D2T – Difficult-to-Treat) Rheumatoid Arthritis (RA) kutat\u00e1sa kritikus ter\u00fclet, hiszen ezekn\u00e9l a betegekn\u00e9l a hagyom\u00e1nyos \u00e9s biol\u00f3giai ter\u00e1pi\u00e1k sorozatosan kudarcot vallanak. A munkacsoportunk komplex, k\u00e9tpill\u00e9res megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmaz a probl\u00e9ma felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra: Fenotipiz\u00e1l\u00e1s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g: a munkacsoport c\u00e9lja a D2T betegek pontosabb azonos\u00edt\u00e1sa \u00e9s alcsoportokba sorol\u00e1sa. Ez mag\u00e1ban foglalja a t\u00e1rsbetegs\u00e9gek (pl. fibromialgia, obesitas), a betegs\u00e9gaktivit\u00e1s szubjekt\u00edv \u00e9s objekt\u00edv m\u00e9r\u00e9s\u00e9t, valamint a kor\u00e1bbi ter\u00e1pi\u00e1s v\u00e1laszok elemz\u00e9s\u00e9t. Ezzel seg\u00edtik a szem\u00e9lyre szabottabb protokollok kidolgoz\u00e1s\u00e1t, hogy ne csak a gyullad\u00e1st, hanem a beteg \u00e1ltal meg\u00e9lt \u00e9letmin\u0151s\u00e9get is jav\u00edts\u00e1k. Molekul\u00e1ris mechanizmusok: a kutat\u00e1s a ter\u00e1piarezisztencia biol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t vizsg\u00e1lja. Ide tartozik a szinovi\u00e1lis sz\u00f6vetmint\u00e1k (biopszi\u00e1k) elemz\u00e9se, a gyullad\u00e1sos citokinh\u00e1l\u00f3zatok felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se \u00e9s a specifikus biomarkerek keres\u00e9se. Ezek a vizsg\u00e1latok seg\u00edtenek meg\u00e9rteni, mi\u00e9rt marad akt\u00edv a betegs\u00e9g molekul\u00e1ris szinten akkor is, ha a standard c\u00e9lzott ter\u00e1pi\u00e1k blokkolj\u00e1k a f\u0151bb \u00fatvonalakat.<\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>:\u00a0Prof. Dr. Nagy Gy\u00f6rgy<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Mong Nikolett, Dr. N\u00e9meth D\u00f3ra, Dr. Horv\u00e1th Be\u00e1ta, Dr. K\u0151halmi Kinga, Dr. Czirok Szabina, Dr. Majnik Judit<\/p>\n

K\u00fcls\u0151 tagok\/PhD hallgat\u00f3k<\/em>: Dr. Gunkl-T\u00f3th Lilla, Dr. Pint\u00e9r Anett, Dr. Kir\u00e1lyhidi Panna, Dorg\u00f3 Andr\u00e1s, Nagy D\u00e1vid, Szab\u00f3 M\u00e1rk\u00a0<\/p>\n

2. Transzl\u00e1ci\u00f3s reumatol\u00f3giai kutat\u00f3csoport<\/strong><\/p>\n

\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge:<\/em> A Transzl\u00e1ci\u00f3s Reumatol\u00f3giai Kutat\u00f3csoport c\u00e9lja egyes immun- \u00e9s nem-immunsejtek k\u00eds\u00e9rletes \u00e9s hum\u00e1n autoimmun gyullad\u00e1sban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 jel\u00e1tviteli folyamatainak a min\u00e9l pontosabb megismer\u00e9se. Az azonos\u00edtott molekul\u00e1k funkci\u00f3j\u00e1nak a m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa (pl. g\u00e1tl\u00e1sa) hozz\u00e1seg\u00edthet \u00fajabb gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pi\u00e1k kifejleszt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>:\u00a0Dr. N\u00e9meth Tam\u00e1s<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Fritsch Kinga, Dr. Varga Vikt\u00f3ria, Dr. Wargha Judit<\/p>\n

K\u00fcls\u0151 tagok\/PhD hallgat\u00f3k<\/em>: Dr. Balogh Lili, Bogn\u00e1r-Majerhoffer N\u00f3ra, K\u00e1poszt\u00e1s Eszter, Kov\u00e1cs Viktor, B\u00f3ka Adrienn (kutat\u00e1si munkat\u00e1rs)<\/p>\n

TDK hallgat\u00f3k<\/em>: Boone Alexander, Fritsch Zsuzsanna, J\u00f3zsa Tamara, Kov\u00e1cs Lilien, Kunszt Johanna, M\u00e1rki S\u00e1ra, Nagymih\u00e1ly Zita Panka, Rajnai Zs\u00f3fia, Rippert Soma<\/p>\n<\/div>\n

3. Metabolikus \u00e9s gyullad\u00e1sos mozg\u00e1sszervi k\u00f3rk\u00e9pek, biol\u00f3giai ter\u00e1pia<\/strong><\/p>\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge:\u00a0<\/em>A munkacsoport \u2013 nev\u00e9nek megfelel\u0151en \u2013 a metabolikus \u00e9s a gyullad\u00e1sos mozg\u00e1sszervi k\u00f3rk\u00e9pek patogenezis\u00e9nek, diagnosztik\u00e1j\u00e1nak \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1nak kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seivel foglalkozik, bele\u00e9rtve a biol\u00f3giai \u00e9s m\u00e1s c\u00e9lzott ter\u00e1pia hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

Ebbe a k\u00f6rbe kiemelten tartoznak bele a k\u00f6szv\u00e9ny, az osteoporosis, a Paget-k\u00f3r \u00e9s a diabeteshez t\u00e1rsul\u00f3 mozg\u00e1sszervi elv\u00e1ltoz\u00e1sok, valamint a rheumatoid arthritis \u00e9s a polymyalgia rheumatica illetve a felsorolt k\u00f3rk\u00e9pek epidemiol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai \u00e9s a piezo2 channelopathia potenci\u00e1lis k\u00f3roki szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata<\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>: Prof. Dr. Po\u00f3r Gyula<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. P\u00e1link\u00e1s M\u00e1rton, Dr. Don\u00e1th Judit, Dr. Juh\u00e1sz P\u00e9ter, Dr. Nagy Dorottya, Dr. Schmidt Zsuzsanna, Dr. Pokoly Bence, Dr. Juh\u00e1sz Eszter<\/p>\n

Felk\u00e9rt k\u00fcls\u0151 tagok<\/em>: Dr. Sonkodi Bal\u00e1zs (Semmelweis Egyetem), Dr. P\u00e9ntek M\u00e1rta (\u00d3budai Egyetem), Szab\u00f3 Edit (ELTE, HUN-REN), Dr. Bacskai Mikl\u00f3s (Healthware)<\/p>\n

4. Feln\u0151tt- \u00e9s gyermekkori klinikai immunol\u00f3gia<\/strong><\/p>\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge:<\/em> Az Immunol\u00f3giai Munkacsoport 2025-ben \u00e9s 2026 els\u0151 negyed\u00e9v\u00e9ben kiterjedt klinikai, oktat\u00e1si \u00e9s kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9gzett. A csoport tagjai t\u00f6bb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi publik\u00e1ci\u00f3val, folyamatban l\u00e9v\u0151 k\u00f6zlem\u00e9nnyel, valamint kiemelked\u0151en akt\u00edv konferencia- \u00e9s tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9si szerepl\u00e9ssel j\u00e1rultak hozz\u00e1 az immunol\u00f3gia \u00e9s reumatol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. Jelent\u0151s hangs\u00falyt kapott az SLE, APS, EGPA \u00e9s egy\u00e9b autoimmun k\u00f3rk\u00e9pek \u00e9s gyullad\u00e1sos mozg\u00e1sszervi betegs\u00e9gek korszer\u0171 kezel\u00e9se. Az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s nevel\u00e9sben \u00e9s iskolateremt\u00e9sben PhD- \u00e9s TDK-t\u00e9mavezet\u00e9ssel vesznek r\u00e9szt. Akt\u00edvan r\u00e9szt vettek hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos rendezv\u00e9nyek szervez\u00e9s\u00e9ben. A munkacsoport kutat\u00e1sai \u00e9s oktat\u00e1si programjai szorosan illeszkednek a klinikai gyakorlat aktu\u00e1lis kih\u00edv\u00e1saihoz.<\/span><\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151:<\/em> Prof. Dr. Kiss Emese<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Bazs\u00f3 Anna, Dr. Orb\u00e1n Ilonka, Dr. Sevcic Krisztina, Dr. P\u00e1lfi Patr\u00edcia, Dr. Szab\u00f3 N\u00f3ra, Dr. Herczeg Laura, Dr. D\u00e1nos Zs\u00f3fia, Dr. Vincze Anna<\/p>\n

K\u00fcls\u0151 tagok\/PhD hallgat\u00f3k<\/em>: Dr. Garai Klaudia, Dr. Orgov\u00e1n D\u00e1vid<\/p>\n

5. S\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi, terhess\u00e9gi \u00e9s kardio-immunol\u00f3gia munkacsoportok\u00a0<\/strong><\/p>\n

Munkacsoportok tev\u00e9kenys\u00e9gei: <\/em>Az Intenz\u00edv Oszt\u00e1ly Tudom\u00e1nyos Munkacsoportjai a klinikai betegell\u00e1t\u00e1s szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151, struktur\u00e1lt kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9geznek, amelynek c\u00e9lja a kritikus \u00e1llapot\u00fa betegek kimenetel\u00e9nek jav\u00edt\u00e1sa, a kock\u00e1zatbecsl\u00e9s pontos\u00edt\u00e1sa \u00e9s az ell\u00e1t\u00e1si protokollok fejleszt\u00e9se. Munk\u00e1nk a beteg\u00e1gy mellett szerzett tapasztalatokb\u00f3l indul ki, \u00e9s transzl\u00e1ci\u00f3s szeml\u00e9letben kapcsolja \u00f6ssze a klinikai megfigyel\u00e9seket a tudom\u00e1nyos elemz\u00e9ssel.<\/p>\n

A\u00a0Terhess\u00e9gi Tudom\u00e1nyos Munkacsoport<\/strong> kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9ge a terhess\u00e9gi immunol\u00f3gia mechanizmusaira f\u00f3kusz\u00e1l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az anyai\u2013magzati immunol\u00f3giai k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokra. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnk f\u00f3kusz\u00e1ban egyr\u00e9szt az uterinalis NK-sejtek szerepe \u00e1ll a trophoblast inv\u00e1zi\u00f3, a placenta kialakul\u00e1sa \u00e9s a spir\u00e1lis art\u00e9ri\u00e1k remodell\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n. Elemezz\u00fck az NK-sejt fenot\u00edpus \u00e9s funkcion\u00e1lis aktivit\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sait komplik\u00e1lt terhess\u00e9gekben, valamint azok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t a korai vet\u00e9l\u00e9s, praeeclampsia \u00e9s magzati n\u00f6veked\u00e9si zavar patomechanizmus\u00e1val.<\/p>\n

Kutatjuk tov\u00e1bb\u00e1 az anyai autoantitestek magzatra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t, bele\u00e9rtve a transzplacent\u00e1ris ellenanyag-\u00e1tjut\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Vizsg\u00e1lataink kiterjednek az autoantitest-medi\u00e1lt magzati sz\u00edvvezet\u00e9si zavarokra, struktur\u00e1lis \u00e9s funkcion\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9sekre, valamint az intrauterin gyullad\u00e1sos folyamatok szerep\u00e9re. C\u00e9lunk a korai immunol\u00f3giai rizik\u00f3azonos\u00edt\u00e1s, predikt\u00edv biomarkerek meghat\u00e1roz\u00e1sa \u00e9s olyan intervenci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1k kidolgoz\u00e1sa, amelyek cs\u00f6kkentik az anyai \u00e9s magzati sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s jav\u00edtj\u00e1k a perinat\u00e1lis kimenetelt.<\/p>\n

A munkacsoport f\u00f3kusz\u00e1ban \u00e1ll tov\u00e1bb\u00e1 az obstetrikai antifoszfolipid szindr\u00f3ma (oAPS) patomechanizmus\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa. Vizsg\u00e1ljuk az antifoszfolipid antitestek placent\u00e1ris mikrokering\u00e9sre, trophoblast-funkci\u00f3ra \u00e9s koagul\u00e1ci\u00f3s egyens\u00falyra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t, valamint ezek kapcsolat\u00e1t a vet\u00e9l\u00e9s, intrauterin n\u00f6veked\u00e9si elmarad\u00e1s \u00e9s korasz\u00fcl\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1val. T\u00f6reksz\u00fcnk olyan diagnosztikus \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1k kidolgoz\u00e1s\u00e1ra, amelyek cs\u00f6kkentik az anyai \u00e9s magzati sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek kock\u00e1zat\u00e1t, \u00e9s jav\u00edtj\u00e1k a terhess\u00e9gi kimenetelt.<\/p>\n

A\u00a0Kardio-immunol\u00f3giai Tudom\u00e1nyos Munkacsoport<\/strong>\u00a0f\u0151 kutat\u00e1si ir\u00e1nya az antifoszfolipid szindr\u00f3ma cardiovascularis sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyeinek elemz\u00e9se. Vizsg\u00e1ljuk a thrombotikus esem\u00e9nyek, a microangiopathi\u00e1s elt\u00e9r\u00e9sek \u00e9s a billenty\u0171\u00e9rintetts\u00e9g patofiziol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, valamint az APS-hez t\u00e1rsul\u00f3 akut \u00e9s kr\u00f3nikus kering\u00e9si instabilit\u00e1s intenz\u00edv ter\u00e1pi\u00e1s vonatkoz\u00e1sait. C\u00e9lunk a thrombotikus rizik\u00f3 pontosabb r\u00e9tegz\u00e9se \u00e9s az antikoagul\u00e1ns, illetve immunmodul\u00e1ns kezel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k optimaliz\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n

Emellett kiemelt ter\u00fclet az autoimmun betegs\u00e9gek \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sziszt\u00e9m\u00e1s autoimmun k\u00f3rk\u00e9pek \u2013 cardialis manifeszt\u00e1ci\u00f3inak vizsg\u00e1lata. Tanulm\u00e1nyozzuk a pericardialis \u00e9rintetts\u00e9get, a vezet\u00e9si zavarokat, a microvascularis diszfunkci\u00f3t \u00e9s a kr\u00f3nikus gyullad\u00e1s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa myocardialis k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. T\u00f6reksz\u00fcnk integr\u00e1lt rizik\u00f3modellek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amelyek egyes\u00edtik a klinikai, immunol\u00f3giai \u00e9s kardiol\u00f3giai adatokat.<\/p>\n

A\u00a0S\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi Tudom\u00e1nyos Munkacsoport<\/strong>\u00a0kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9ge az autoimmun \u00e9s gyullad\u00e1sos reumatol\u00f3giai betegs\u00e9gek akut, s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi \u00e9s intenz\u00edv ell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ra ir\u00e1nyul. Munk\u00e1nk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban azon \u00e9letet vesz\u00e9lyeztet\u0151 \u00e1llapotok \u00e1llnak, amelyek sziszt\u00e9m\u00e1s autoimmun k\u00f3rk\u00e9pek talaj\u00e1n alakulnak ki, \u00e9s gyors felismer\u00e9st, valamint c\u00e9lzott intenz\u00edv ter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1st ig\u00e9nyelnek.<\/p>\n

Kutatjuk az akut fell\u00e1ngol\u00e1sok, citokinvihar-szer\u0171 \u00e1llapotok menedzsmentj\u00e9t. Vizsg\u00e1lataink kiterjednek a szepszist\u0151l val\u00f3 elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s diagnosztikai kih\u00edv\u00e1saira, az immunszuppressz\u00edv kezel\u00e9s melletti infekci\u00f3s komplik\u00e1ci\u00f3k korai felismer\u00e9s\u00e9re, valamint a hemodinamikai instabilit\u00e1s patofiziol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9re.<\/p>\n

Elemz\u00e9seink sor\u00e1n integr\u00e1ljuk a klinikai param\u00e9tereket, laborat\u00f3riumi \u00e9s immunol\u00f3giai biomarkereket, valamint az intenz\u00edv ter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1sok kimeneteli adatait. C\u00e9lunk olyan d\u00f6nt\u00e9st\u00e1mogat\u00f3 algoritmusok \u00e9s rizik\u00f3becsl\u0151 modellek kialak\u00edt\u00e1sa, amelyek seg\u00edtik az id\u0151kritikus \u00e1llapotok korai azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t, optimaliz\u00e1lj\u00e1k az immunszuppressz\u00edv \u00e9s szervt\u00e1mogat\u00f3 kezel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kat, \u00e9s jav\u00edtj\u00e1k a r\u00f6vid- \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa t\u00fal\u00e9l\u00e9st.<\/p>\n

A munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge a s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi, intenz\u00edv ter\u00e1pi\u00e1s \u00e9s reumatol\u00f3giai szeml\u00e9let integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, a komplex autoimmun betegek biztons\u00e1gos \u00e9s hat\u00e9kony akut ell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak fejleszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n

Munkacsoportok vezet\u0151je<\/em>: Dr. V\u00e9gh Judit<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Tak\u00e1cs J\u00falia, Dr. Holhos N\u00f3ra, Dr. Z\u00f6ld Dominique, Dr. Gy\u0151ri Nikolett, Dr. T\u00f3th Klaudia \u00c1gnes<\/p>\n

6. Reumatol\u00f3giai ultrahang \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 diagnosztika<\/strong><\/p>\n

Munkacsoportok tev\u00e9kenys\u00e9gei:<\/em><\/p>\n

Mozg\u00e1sszervek morfol\u00f3giai \u00e9s funkcion\u00e1lis vizsg\u00e1lata ultrahanggal<\/strong><\/p>\n

A mozg\u00e1sszervi ultrahangkutat\u00e1s hossz\u00fa fejl\u0151d\u00e9si szakasz ut\u00e1n az utols\u00f3 \u00e9vtizedben kifejezetten felgyorsult. Az ultrahang vizsg\u00e1latnak szerepe van a patol\u00f3gi\u00e1s folyamat nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9ben, a kezel\u00e9s hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben, lok\u00e1lis injekci\u00f3k vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9ben. \u00daj pontrendszerek, s\u00falyoss\u00e1gi fokozatok kidolgoz\u00e1sa \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lata ma m\u00e1r synovitis, enthesitisek, csont \u00e9s porc elv\u00e1ltoz\u00e1sok vizsg\u00e1lata alapj\u00e1n gyakori kutat\u00e1si ter\u00fclett\u00e9 v\u00e1lt.
\nA k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ultrahang \u00fczemm\u00f3d – els\u0151sorban B-m\u00f3d \u00e9s Power Doppler-kutat\u00e1son t\u00fal anat\u00f3miai, mikr\u00f3- \u00e9s makroszk\u00f3pos cadaver \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1latokra, m\u00e1s radiol\u00f3giai elj\u00e1r\u00e1sokkal \u00edgy a hagyom\u00e1nyos rtg, CT, MR \u00e9s egy\u00e9b k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latokkal val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sra is lehet\u0151s\u00e9g van.<\/p>\n

Az arthrosis \u00e9s a gyullad\u00e1sos \u00edz\u00fcleti betegs\u00e9gek epidemiol\u00f3gi\u00e1ja, komorbidit\u00e1sai, kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151i, diagnosztik\u00e1ja<\/strong><\/p>\n

Az arthrosis a leggyakoribb betegs\u00e9gek egyike. Prevalenci\u00e1ja a 18 \u00e9ven fel\u00fcli n\u00e9pess\u00e9gben 10-15%. A betegek 50%-a munkak\u00e9pes kor\u00fa. Az arthrosis \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00e9rdarthrosis prevalenci\u00e1ja – Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s \u00c9szak-Amerik\u00e1ban els\u0151sorban a n\u00e9pess\u00e9g elh\u00edz\u00e1sa \u00e9s mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3dja k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyre n\u0151. Az arthrosis \u00e9s a gyullad\u00e1sos \u00edz\u00fcleti betegs\u00e9gek a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek kock\u00e1zat\u00e1t, el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1s\u00e1t k\u00e9tszeres\u00e9re emeli. Az \u00edz\u00fcleti betegs\u00e9gek epidemiol\u00f3gi\u00e1ja, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi terheinek, kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151inek, komorbidit\u00e1s\u00e1nak, modern fizik\u00e1lis sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1latainak m\u00f3dszereinek \u00e9s diagnosztikus k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latainak vizsg\u00e1lata a csoportunk f\u0151 c\u00e9lja.<\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>: Prof. Dr. B\u00e1lint P\u00e9ter<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Menyh\u00e1rt \u00c1kos, Dr. Gyergy\u00f3i Vikt\u00f3ria, Dr. Weidl M\u00e1rton, Dr. Niedermayer D\u00f3ra, Dr. Gunther Emese<\/p>\n

Felk\u00e9rt k\u00fcls\u0151 tagok (Semmelweis Egyetem): <\/em>Dr. Gyebn\u00e1r J\u00e1nos, Dr. Marton Nikolett, Dr. Gul\u00e1csi Gy\u00f6rgy<\/p>\n

7. Betegf\u00fcgg\u0151 kimeneti param\u00e9terek (PRO) \u00e9s sarcopenia vizsg\u00e1lata, a pszich\u00e9s \u00e9s gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei a reumatol\u00f3gi\u00e1ban<\/strong><\/p>\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge:<\/em><\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>: Dr. Vereckei Edit<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Kalap\u00e1cs Eszter, Dr. Ifj\u00fa Vivien, Dr. B\u00f3di Nikoletta, Dr. Hodinka L\u00e1szl\u00f3, Dr. Mihola D\u00f3ra, Dr. Levek Lili<\/p>\n

K\u00fcls\u0151 tagok<\/em>: Dr. Sus\u00e1nszky \u00c9va (Semmelweis Egyetem), Dr. Kr\u00e1nicz \u00c1gota (H\u00e9v\u00edz)<\/p>\n

8. A fizio-balneoter\u00e1pia bizony\u00edt\u00e9kokon alapul\u00f3 vizsg\u00e1lata, a ritka genetikai csontbetegs\u00e9gek jelent\u0151s\u00e9ge<\/strong><\/p>\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge:<\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>: Dr. Mik\u00f3 Ibolya<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Gomez Izabella, Dr. Kiss Csaba, Dr. N\u00e1dai Botond, Dr. Giczi Karolina, Dr. Szentgy\u00f6rgyi Kincs\u0151, Dr. Vit\u00e1rius D\u00e9nes, Dr. D\u00e1nyi Orsolya, S\u00e1nta Zs\u00f3fia<\/p>\n

9. Reumatol\u00f3giai rehabilit\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kapcsolata a sporttudom\u00e1nnyal<\/strong><\/p>\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge: <\/em>A degenerat\u00edv \u00e9s immunol\u00f3giai reumatol\u00f3giai betegs\u00e9gek rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, az eg\u00e9szs\u00e9gmeg\u0151rz\u00e9sben \u00e9s megel\u0151z\u00e9sben egyre nagyobb szerepet kap a mozg\u00e1ster\u00e1pia, ami t\u00falmutat a hagyom\u00e1nyos gy\u00f3gytorna keretein. Kutat\u00e1sunk c\u00e9lja, hogy megvizsg\u00e1ljuk, hogy a spottudom\u00e1ny eredm\u00e9nyei hogyan alkalmazhat\u00f3ak ezeknek a betegeknek a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa kezel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s gondoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>: Dr. Nagy Helga<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Szab\u00f3 Csilla, Dr. Dillmann J\u00f3zsef, Dr. St\u00e1musz Blanka, Dr. D\u00e9zsi Bence, Dr. Csapl\u00e1r Melinda, Dr. Farkas Edina, Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna, Dr. B\u00f3di Nikoletta, S\u00e1nta Zs\u00f3fia<\/p>\n

10. A kr\u00f3nikus f\u00e1jdalom szerepe a rehabilit\u00e1ci\u00f3ban<\/strong><\/p>\n

Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge: <\/em>A kr\u00f3nikus f\u00e1jdalom egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f3rk\u00e9p, mely m\u00e1s kr\u00f3nikus betegs\u00e9gekkel egy\u00fctt vagy an\u00e9lk\u00fcl jelenik meg. A munkacsoport c\u00e9lja, hogy felt\u00e1rja a kr\u00f3nikuss\u00e1 v\u00e1l\u00e1s okait \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. C\u00e9lunk kutat\u00e1sainkkal a mindennapi gyakorlatba is bevezetni hat\u00e9kony ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6ket. A betegek sz\u00e1m\u00e1ra betegs\u00e9g\u00fckr\u0151l k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k nyomtatott, vagy elektronikusan el\u00e9rhet\u0151 anyagok k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t tervezz\u00fck.<\/p>\n

Munkacsoport vezet\u0151<\/em>: Dr. Simoncsics Eszter<\/p>\n

Munkat\u00e1rsak<\/em>: Dr. Kurk\u00f3 J\u00falia, Dr. Korda Judit, Dr. Magyari Katalin, Dr. D\u00e9zsi K\u00e1roly, Dr. Heller S\u00e1ra, Zsoldos Bal\u00e1zs<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1. K\u00eds\u00e9rletes reumatol\u00f3giai munkacsoport Munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9ge:\u00a0A nehezen kezelhet\u0151 (D2T – Difficult-to-Treat) Rheumatoid Arthritis (RA) kutat\u00e1sa kritikus ter\u00fclet, hiszen ezekn\u00e9l a betegekn\u00e9l a hagyom\u00e1nyos \u00e9s biol\u00f3giai ter\u00e1pi\u00e1k sorozatosan kudarcot vallanak. A munkacsoportunk komplex, k\u00e9tpill\u00e9res megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmaz a probl\u00e9ma felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra: Fenotipiz\u00e1l\u00e1s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g: a munkacsoport c\u00e9lja a D2T betegek pontosabb azonos\u00edt\u00e1sa \u00e9s alcsoportokba sorol\u00e1sa. Ez mag\u00e1ban foglalja …<\/p>\n","protected":false},"author":102538,"featured_media":0,"parent":245,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-972","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/972","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/102538"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=972"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/972\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1100,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/972\/revisions\/1100"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/245"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=972"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=972"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/reumatologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=972"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}