{"id":199,"date":"2015-11-12T16:03:37","date_gmt":"2015-11-12T15:03:37","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/?page_id=199"},"modified":"2022-10-25T13:28:47","modified_gmt":"2022-10-25T11:28:47","slug":"a-depresszio-tunetei-es-kezelese","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/kiket-gyogyitunk\/a-depresszio-tunetei-es-kezelese\/","title":{"rendered":"A depresszi\u00f3 t\u00fcnetei \u00e9s kezel\u00e9se"},"content":{"rendered":"<h1 class=\"entry-title\">Hangulatzavarok<\/h1>\n<div class=\"entry-content\">\n<p>A depresszi\u00f3 jelens\u00e9ge feltehet\u0151en az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9vel egyid\u0151s. A kor\u00e1bban, Hippokrat\u00e9sz \u00e1ltal melank\u00f3li\u00e1nak elnevezett lelki \u00e1llapotot az orvostudom\u00e1ny 19. sz\u00e1zadi fellend\u00fcl\u00e9se \u00f3ta kezelik betegs\u00e9gk\u00e9nt. A depresszi\u00f3, defin\u00edci\u00f3ja szerint rosszkedv\u0171, szomor\u00fa \u00e1llapotot jel\u00f6l, melyben a vil\u00e1g kietlennek a neh\u00e9zs\u00e9gek pedig lek\u00fczdhetetlennek t\u0171nnek<\/p>\n<h4><strong>Rosszkedv vagy depresszi\u00f3?<\/strong><\/h4>\n<p>Gyakran gondoljuk azt, ha szomor\u00faak vagyunk, hogy ez m\u00e1r bizony a depresszi\u00f3 jele, depresszi\u00f3sok vagyunk. Azonban a szomor\u00fas\u00e1g nem depresszi\u00f3.<\/p>\n<p>A depresszi\u00f3 betegs\u00e9g, hangulatzavar, m\u00edg a szomor\u00fas\u00e1g egy m\u00fal\u00e9kony \u00e1llapot, egy \u00e9rzelem. A depresszi\u00f3 diagnosztik\u00e1j\u00e1ban a szomor\u00fas\u00e1g csup\u00e1n egyetlen t\u00fcnet. Legl\u00e9nyegesebb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az id\u0151i lefoly\u00e1sban \u00e9s az \u00e1llapot m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben van. Vagyis a szomor\u00fas\u00e1g, rosszkedv, ha norm\u00e1lis, n\u00e9h\u00e1ny napon, legfeljebb n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ten bel\u00fcl elm\u00falik, m\u00edg a depresszi\u00f3 t\u00f6bb mint k\u00e9t h\u00e9ten \u00e1t, de ak\u00e1r h\u00f3napokig, bizonyos t\u00edpusok eset\u00e9n \u00e9vekig fenn\u00e1ll.<\/p>\n<p>Depresszi\u00f3r\u00f3l teh\u00e1t csak bizonyos tipikus t\u00fcnetek egyidej\u0171 el\u0151fordul\u00e1sa eset\u00e9n besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/p>\n<h4><strong>M\u00e1nia \u00e9s depresszi\u00f3?<\/strong><\/h4>\n<p>A hangulatzavarok diagnosztik\u00e1j\u00e1ban elk\u00fcl\u00f6n\u00edtj\u00fck egym\u00e1st\u00f3l a depresszi\u00f3s epiz\u00f3ddal jellemezhet\u0151 \u00e1llapotot az \u00fan. m\u00e1ni\u00e1val j\u00e1r\u00f3 megbeteged\u00e9st\u0151l.<\/p>\n<p>A kor\u00e1bban m\u00e1ni\u00e1s depresszi\u00f3s pszich\u00f3zis n\u00e9vvel illetett zavar l\u00e9nyege, hogy a major depressz\u00edv epiz\u00f3dokon t\u00fal fell\u00e9p a betegs\u00e9g lefoly\u00e1sa sor\u00e1n az \u00fan. m\u00e1nia f\u00e1zisa is. Amennyiben a m\u00e1nia teljesen kifejl\u0151dik, bipol\u00e1ris I. zavarr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, ha csak hipom\u00e1n \u00e1llapotok v\u00e1ltj\u00e1k a depresszi\u00f3t, bipol\u00e1ris II. zavarr\u00f3l van sz\u00f3. A bipol\u00e1ris zavar h\u00e1tter\u00e9ben els\u0151sorban biol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k \u00e1llhatnak, gy\u00f3gykezel\u00e9se is els\u0151sorban gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pi\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n<h4><strong>A depresszi\u00f3 t\u00fcnetei<\/strong><\/h4>\n<p>A depresszi\u00f3 t\u00fcnetei t\u00f6bb ter\u00fcleten megjelennek, \u00edgy \u00e9rzelmi, motiv\u00e1ci\u00f3s, viselked\u00e9ses, kognit\u00edv \u00e9s testi t\u00fcneteket azonos\u00edthatunk.<\/p>\n<ul style=\"list-style-type: square;\">\n<li>\u00c9rzelmi t\u00fcnetek: szomor\u00fas\u00e1g, rosszkedv, \u00f6r\u00f6mk\u00e9ptelens\u00e9g, \u00f6ngy\u0171l\u00f6let, szeretetk\u00e9ptelens\u00e9g.<\/li>\n<li>Motiv\u00e1ci\u00f3s t\u00fcnetek: a szem\u00e9ly \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se lecs\u00f6kken, nincs kedve semmihez \u2013 \u201esemmi \u00e9rtelme belev\u00e1gni egy \u00fajabb sz\u00e1nalmas napba\u201d.<\/li>\n<li>Viselked\u00e9ses t\u00fcnetek: produktivit\u00e1sa, aktivit\u00e1sa cs\u00f6kken, gyakran csak fekszik az \u00e1gyban, energiahi\u00e1nyr\u00f3l panaszkodik, lelassul. G\u00f6rnyedt testtart\u00e1s, halk besz\u00e9d jellemzi.<\/li>\n<li>Kognit\u00edv \u2013 gondolkod\u00e1si t\u00fcnetek: a depresszi\u00f3val k\u00fczd\u0151 szem\u00e9ly v\u00e9gtelen\u00fcl negat\u00edvan l\u00e1tja \u00f6nmag\u00e1t, a vil\u00e1got, j\u00f6v\u0151j\u00e9t, pesszimista, rem\u00e9nyvesztett, koncentr\u00e1ci\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge gyeng\u00fcl. Negat\u00edv \u00e9nk\u00e9p jellemzi. Gondolkod\u00e1s\u00e1t a \u201eKELL\u201d-ek hatj\u00e1k \u00e1t, nem l\u00e9nyeges az, ami van. A m\u00faltban \u00e9s a j\u00f6v\u0151ben \u00e9l, nem a jelenben.<\/li>\n<li>Testi t\u00fcnetek: fejf\u00e1j\u00e1s, em\u00e9szt\u00e9si zavar, fogy\u00e1s vagy h\u00edz\u00e1s, sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s, alv\u00e1szavar \u2013 nehezen tud elaludni vagy hajnalban fel\u00e9bred \u00e9s nem tud visszaaludni. \u00c1lland\u00f3 f\u00e1rad\u00e9konys\u00e1g jellemzi.<\/li>\n<\/ul>\n<p>A pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek kategoriz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 le\u00edr\u00e1sokban az itt felsorolt t\u00fcnetekb\u0151l nem kell mindnek teljes\u00fclnie ahhoz, hogy depresszi\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lj\u00fcnk, de a panaszok t\u00f6bb mint fel\u00e9nek jelen kell lennie a depresszi\u00f3 diagn\u00f3zis\u00e1hoz.<\/p>\n<h4><strong>Hangulatzavarok gyakoris\u00e1ga<\/strong><\/h4>\n<p><strong>\u00a0<\/strong>A n\u00e9pess\u00e9g kb. 10%-a \u00e9lete sor\u00e1n legal\u00e1bb egyszer \u00e1t\u00e9l s\u00falyos depresszi\u00f3t. A bipol\u00e1ris zavar gyakoris\u00e1ga 1-1,5%.<\/p>\n<h4><strong>H\u00e1tt\u00e9r<\/strong><\/h4>\n<p><strong>\u00a0<\/strong>A depresszi\u00f3 multifaktori\u00e1lis betegs\u00e9g, vagyis egyszerre t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 egyidej\u0171 megjelen\u00e9se vezethet a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1hoz. A depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban jelen van valamilyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 genetikai meghat\u00e1rozotts\u00e1g, hiszen ikervizsg\u00e1latok azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy ha egypet\u00e9j\u0171 ikerp\u00e1r egyik tagja depresszi\u00f3s, 43% a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy a m\u00e1sik tag is depresszi\u00f3s lesz. K\u00e9tpet\u00e9j\u0171 ikrekn\u00e9l ez az ar\u00e1ny 20%. Nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel fordul el\u0151 depresszi\u00f3 olyan egy\u00e9nn\u00e9l, akinek a sz\u00fclei k\u00f6z\u00fcl egyik\u00fck vagy mindketten depresszi\u00f3sok, szorong\u00e1sos zavarral k\u00fczdenek, esetleg alkoholist\u00e1k. \u00c1ltal\u00e1ban a depresszi\u00f3s egy\u00e9nek gyermekkor\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3 a hideg, elutas\u00edt\u00f3, emp\u00e1tiaszeg\u00e9ny, kritikus csal\u00e1di mili\u0151. A kora gyermekkori negat\u00edv kulcs\u00e9lm\u00e9nyek mellett stresszt okoz\u00f3 \u00e9letesem\u00e9nyek, valamint az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1st \u00e9rint\u0151 gondolkod\u00e1si zavarok jelenl\u00e9te is meghat\u00e1roz\u00f3 lehet a depresszi\u00f3s epiz\u00f3d kialakul\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n<h4><strong>K\u00f6vetkezm\u00e9nyek<\/strong><\/h4>\n<p>Legszomor\u00fabb k\u00f6vetkezm\u00e9nye az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlet vagy befejezett \u00f6ngyilkoss\u00e1g. Sajnos a depresszi\u00f3s egy\u00e9nek 7-15%-a k\u00f6vet el \u00f6ngyilkoss\u00e1got. Ennek legl\u00e9nyegesebb aspektusa a rem\u00e9nytelens\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke. A depresszi\u00f3 kezel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap alatt enyh\u00fclhet, elm\u00falhat, viszont a kezel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli esetekben nagy a visszaes\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<h4><strong>Kezel\u00e9s<\/strong><\/h4>\n<p>Visszat\u00e9r\u0151, s\u00falyos depresszi\u00f3k eset\u00e9n indokolt \u00e9s elker\u00fclhetetlen a gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s, antidepressz\u00e1nsok form\u00e1j\u00e1ban. Ezek a gy\u00f3gyszerek az agyi inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyagokra (neurotranszmitterekre) hatnak, f\u0151leg a noradrenalinra \u00e9s a szerotoninra.<\/p>\n<p>A pszichoter\u00e1pia ugyancsak indokolt \u00e9s hat\u00e9kony beavatkoz\u00e1s. A Pszichoter\u00e1pi\u00e1s R\u00e9szleg\u00fcnk\u00f6n zajl\u00f3 <a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/terapias-csoportok\/\">kognit\u00edv szeml\u00e9let\u0171 ter\u00e1pia<\/a> bizony\u00edtottan hat\u00e9kony elj\u00e1r\u00e1s depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n<\/div>\n<h4><strong>A depresszi\u00f3 kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1ja<\/strong><\/h4>\n<p>A kognit\u00edv ter\u00e1pi\u00e1s szeml\u00e9let els\u0151 ter\u00e1pi\u00e1s protokollj\u00e1t depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re dolgozt\u00e1k ki, hozz\u00e1vet\u0151leg f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt. Aaron T. Beck kognit\u00edv elm\u00e9lete abb\u00f3l a feltev\u00e9sb\u0151l indul ki, hogy az egy\u00e9n adapt\u00edv vagy inadapt\u00edv magatart\u00e1sa az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si \u00e9s jelent\u00e9sad\u00e1si folyamatok eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6n l\u00e9tre. Ennek a folyamatnak az alapj\u00e1t az \u00fan. alaps\u00e9m\u00e1k k\u00e9pezik. Beck szerint az alaps\u00e9m\u00e1k kognit\u00edv strukt\u00far\u00e1k, melyek t\u00e1rgyakra, esem\u00e9nyekre, illetve viszonyokra vonatkoz\u00f3 attit\u0171d\u00f6k, v\u00e9leked\u00e9sek \u00e9s feltev\u00e9sek szervezett nyal\u00e1bjaib\u00f3l \u00e1llnak, az egy\u00e9n korai \u00e9lm\u00e9nyei alapj\u00e1n szervez\u0151dnek \u00e9s viszonylagos stabilit\u00e1st mutatnak az \u00e9let folyam\u00e1n. Amennyiben a korai negat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek nyom\u00e1n kialakult alaps\u00e9m\u00e1k torzult val\u00f3s\u00e1g\u00e9szlel\u00e9st alak\u00edtanak ki, olyan percepci\u00f3s hib\u00e1k j\u00f6nnek l\u00e9tre, amely miatt az egy\u00e9n \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l, a vil\u00e1gr\u00f3l, j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l \u00e9s m\u00e1sokhoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1r\u00f3l irre\u00e1lisan negat\u00edvan gondolkodik. Ez a gondolkod\u00e1sm\u00f3d a h\u00e9tk\u00f6znapokban is tetten \u00e9rhet\u0151. A kognit\u00edv ter\u00e1pia f\u0151 c\u00e9lja, hogy a p\u00e1ciens felismerje ezeket a gondolatokat \u00e9s re\u00e1lisabb, val\u00f3s\u00e1gh\u0171bb szeml\u00e9letet alak\u00edtson ki az adott esem\u00e9nyekr\u0151l. Emellett a kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszer a depresszi\u00f3s egy\u00e9n aktivit\u00e1sfokoz\u00e1s\u00e1ra, probl\u00e9mamegold\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1inak fejleszt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a visszaes\u00e9sek megel\u0151z\u00e9s\u00e9re is f\u00f3kusz\u00e1l.<\/p>\n<p>\u00d6sszefoglalva a depresszi\u00f3 pszichoter\u00e1pi\u00e1j\u00e1nak f\u0151 c\u00e9lja a pozit\u00edv \u00e9rzelmek n\u00f6vel\u00e9se \u00e9s a negat\u00edvak cs\u00f6kkent\u00e9se.<\/p>\n<h4><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/h4>\n<ul style=\"list-style-type: square;\">\n<li><strong>\u00a0<\/strong>Comer R. J., 2000, A l\u00e9lek betegs\u00e9gei, Osiris Kiad\u00f3, Budapest<\/li>\n<li>Gilbert, P., 2007, Psychotherapy and counselling for depression (3<sup>rd<\/sup> Edition). London: Sage Publications<\/li>\n<li>Perczel F. D., M\u00f3rotz K., 2010, Kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pia, Medicina Kiad\u00f3, Budapest<\/li>\n<li>Unoka Zs., Purebl Gy., T\u00fary F., Bitter I., 2012, A pszichoter\u00e1pia alapjai, Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest<\/li>\n<\/ul>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Hangulatzavarok A depresszi\u00f3 jelens\u00e9ge feltehet\u0151en az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9vel egyid\u0151s. A kor\u00e1bban, Hippokrat\u00e9sz \u00e1ltal melank\u00f3li\u00e1nak elnevezett lelki \u00e1llapotot az orvostudom\u00e1ny 19. sz\u00e1zadi fellend\u00fcl\u00e9se \u00f3ta kezelik betegs\u00e9gk\u00e9nt. A depresszi\u00f3, defin\u00edci\u00f3ja szerint rosszkedv\u0171, szomor\u00fa \u00e1llapotot jel\u00f6l, melyben a vil\u00e1g kietlennek a neh\u00e9zs\u00e9gek pedig lek\u00fczdhetetlennek t\u0171nnek Rosszkedv vagy depresszi\u00f3? Gyakran gondoljuk azt, ha szomor\u00faak vagyunk, hogy ez m\u00e1r &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":360,"featured_media":0,"parent":174,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-199","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/199","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/users\/360"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=199"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/199\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":406,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/199\/revisions\/406"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/174"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=199"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=199"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=199"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}