{"id":197,"date":"2015-11-12T16:02:51","date_gmt":"2015-11-12T15:02:51","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/?page_id=197"},"modified":"2022-10-25T13:28:59","modified_gmt":"2022-10-25T11:28:59","slug":"a-kenyszerbetegseg-tunetei-es-kezelese","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/kiket-gyogyitunk\/a-kenyszerbetegseg-tunetei-es-kezelese\/","title":{"rendered":"A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g t\u00fcnetei \u00e9s kezel\u00e9se"},"content":{"rendered":"<p>A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g az emberis\u00e9g \u00e1ltal \u00e9vezredek \u00f3ta ismert jelens\u00e9g. A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9get obszessz\u00edv-kompulz\u00edv zavarnak is nevezik, amelynek f\u0151 jellemz\u0151i a k\u00e9nyszergondolatok (obszesszi\u00f3k) \u00e9s\/vagy k\u00e9nyszercselekv\u00e9sek (kompulzi\u00f3k) visszat\u00e9r\u0151 fell\u00e9p\u00e9se, melyek az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra jelent\u0151s szorong\u00e1st okoznak \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3an befoly\u00e1solj\u00e1k mindennapi \u00e9let\u00e9t. A k\u00e9nyszeres p\u00e1ciensek tolakod\u00f3 gondolatokat \u00e9lnek meg, melyek szenved\u00e9st okoznak \u00e9s amelyeket m\u00e1s gondolatokkal vagy tev\u00e9kenys\u00e9gekkel (k\u00e9nyszercselekedetekkel) pr\u00f3b\u00e1lnak elnyomni vagy semleges\u00edteni.<\/p>\n<h4><strong>&#8222;Ne gondolj egy feh\u00e9r medv\u00e9re!&#8221;<\/strong><\/h4>\n<p>A k\u00e9nyszergondolatok, tartalmuk alapj\u00e1n lehetnek agressz\u00edv, szexu\u00e1lis, betegs\u00e9gekkel kapcsolatos, vall\u00e1sos vagy szimmetri\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 gondolatok. A k\u00e9nyszergondolatok elnyom\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletek gyakran kudarcot vallanak, azok megjelen\u00e9se egyre er\u0151teljesebb diszkomfort \u00e9rz\u00e9ssel j\u00e1r. A p\u00e1ciens arra ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1gya, hogy ezekt\u0151l a gondolatokt\u00f3l \u00e9s a hozz\u00e1juk t\u00e1rsul\u00f3 szorong\u00e1st\u00f3l megszabaduljon, arra sarkallja, hogy mintegy m\u00e1gikus m\u00f3don, k\u00e9nyszercselekedetek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel semleges\u00edtse k\u00ednz\u00f3 gondolatait. Ilyen k\u00e9nyszercselekv\u00e9sek lehetnek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ism\u00e9tl\u0151d\u0151 cselekv\u00e9sek (pl. mosakod\u00e1s, ellen\u0151rz\u00e9s, rendezget\u00e9s, stb) vagy ritu\u00e1l\u00e9k (pl. im\u00e1dkoz\u00e1s, sz\u00e1mol\u00e1s, szavak ism\u00e9telget\u00e9se, stb).<\/p>\n<h4><strong>Gyakoris\u00e1g<\/strong><\/h4>\n<p>A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g gyakoris\u00e1ga a teljes \u00e9lethosszra tekintve 1-3%. Legs\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebb peri\u00f3dus a serd\u00fcl\u0151kor, noha m\u00e1r gyermekkorban is megjelenhetnek k\u00e9nyszeres cselekedetek. Ezt k\u00f6vet\u0151en a betegs\u00e9g z\u00f6mmel lassan fejl\u0151dik ki.<\/p>\n<h4><strong>H\u00e1tt\u00e9r<\/strong><\/h4>\n<p><strong>\u00a0<\/strong>Genetikai t\u00e9nyez\u0151k jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszhatnak a k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban, hiszen els\u0151 fok\u00fa rokonok k\u00f6z\u00f6tt a k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g el\u0151fordul\u00e1sa l\u00e9nyegesen nagyobb (10-20%), mint norm\u00e1l, eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyek rokonai k\u00f6r\u00e9ben (2-3%). Emellett a pszichoszoci\u00e1lis faktorok szerepe sz\u00e1mottev\u0151.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<h4><strong>Kezel\u00e9s<\/strong><\/h4>\n<p><strong>\u00a0<\/strong>Sok\u00e1ig k\u00e9tkedve fogadt\u00e1k azt a gondolatot, hogy a k\u00e9nyszerbetegs\u00e9gben szenved\u0151 p\u00e1cienseknek el\u00e9gs\u00e9ges lehet b\u00e1rmif\u00e9le verb\u00e1lis ter\u00e1pia. A fenyeget\u0151 ingerek expoz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00e9s a k\u00e9nyszeres reag\u00e1l\u00e1s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t mag\u00e1ban foglal\u00f3 viselked\u00e9ster\u00e1pia sikere eredm\u00e9nyezte, hogy a k\u00e9nyszeres zavarok szeml\u00e9let\u00e9ben a hangs\u00faly megv\u00e1ltozott. Ma bizony\u00edtottan hat\u00e9kony elj\u00e1r\u00e1s k\u00e9nyszeres zavar eset\u00e9n a <a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/terapias-csoportok\/\">kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pia<\/a>, azonban a p\u00e1ciens gyakran szorul k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pszichi\u00e1triai gy\u00f3gyszerekre, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szerotonin anyagcser\u00e9re hat\u00f3 \u00fan. SSRI szerekre is.<\/p>\n<\/div>\n<h4><strong>A k\u00e9nyszeres zavar kognit\u00edv szeml\u00e9let\u0171 elm\u00e9lete \u00e9s kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1ja<\/strong><\/h4>\n<p>A k\u00e9nyszert\u00fcneteket tanul\u00e1sl\u00e9lektanilag az akt\u00edv elker\u00fcl\u0151 viselked\u00e9sm\u00f3dok k\u00f6z\u00e9 sorolhatjuk be. Az egy\u00e9n ezen tanul\u00e1si forma seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel saj\u00e1t\u00edthatja el azt, hogy bizonyos cselekv\u00e9sekkel kellemetlen esem\u00e9nyeket kiv\u00e9dhet, megel\u0151zhet, hat\u00e1sukat lecs\u00f6kkentheti. Ilyen megel\u0151z\u0151 magatart\u00e1s lehet pl. a k\u00e9nyszercselekv\u00e9s a k\u00e9nyszergondolat okozta szorong\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re. Ezt a tanul\u00e1si tapasztalatot a negat\u00edv meger\u0151s\u00edt\u00e9s eset\u00e9nek tekinthetj\u00fck.<\/p>\n<p>Kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek szerint a k\u00e9nyszeres p\u00e1ciensekre jellemz\u0151 kognit\u00edv be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s az abnorm\u00e1lis kock\u00e1zatbecsl\u00e9sre \u00e9s az irre\u00e1lis szem\u00e9lyes felel\u0151ss\u00e9gre terjed ki. A k\u00e9nyszerbetegeket az a feltev\u00e9s vez\u00e9rli, hogy mindenhat\u00f3 m\u00f3don kell gondoskodniuk \u00e9s kontrollt gyakorolniuk annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy valamilyen potenci\u00e1lis katasztr\u00f3f\u00e1t elker\u00fcljenek.<\/p>\n<p>A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g kognit\u00edv elm\u00e9let\u00e9nek megalkot\u00f3ja Paul Salkovskis, aki szerint a k\u00e9nyszergondolkod\u00e1s a norm\u00e1lis betolakod\u00f3 gondolatokb\u00f3l ered. Az ilyen betolakod\u00f3 \u00f6tleteket, gondolatokat, k\u00e9pzeteket vagy k\u00e9sztet\u00e9seket az egy\u00e9n nyugtalan\u00edt\u00f3nak, k\u00e9nyelmetlennek tal\u00e1lja. A norm\u00e1lis betolakod\u00f3 gondolatok \u00e9s a k\u00e9nyszeres gondolatok k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g alapvet\u0151en a k\u00e9nyszeres p\u00e1ciens \u00e9rtelmez\u00e9seiben keresend\u0151 a betolakod\u00f3 gondolatok el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t \u00e9s tartalm\u00e1t illet\u0151en. Ha az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s a k\u00e1rra vagy vesz\u00e9lyre, valamint a vesztes\u00e9gre vonatkozik, \u00fagy az \u00e9rzelmi v\u00e1lasz szorong\u00e1s vagy depresszi\u00f3 lesz. K\u00e9nyszeres mint\u00e1zat akkor jelenik meg, ha az egy\u00e9n a tolakod\u00f3 gondolatokat \u00fagy \u00e9rtelmezi, hogy \u0151 a felel\u0151s a k\u00e1r\u00e9rt vagy annak megel\u0151z\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Tulajdonk\u00e9ppen a felel\u0151ss\u00e9g saj\u00e1tos \u00e9rtelmez\u00e9se az, ami a betolakod\u00f3 gondolat \u00e9s a meg\u00e9lt diszkomfort, valamint a k\u00e9nyszeres (semleges\u00edt\u0151) viselked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6t\u0151 l\u00e1ncszem.<\/p>\n<p>A p\u00e1ciensek annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy megakad\u00e1lyozz\u00e1k a betolakod\u00f3 gondolatok megjelen\u00e9s\u00e9t vagy korl\u00e1tozz\u00e1k felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzet\u00fcket, gyakran sz\u00fcks\u00e9gesnek tartj\u00e1k, hogy ment\u00e1lis folyamataikat (eml\u00e9kezet\u00fcket, gondolataikat, k\u00e9ts\u00e9geiket) szorosan k\u00f6vess\u00e9k. Ez a folyamatos ellen\u0151rz\u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rul a k\u00e9nyszeres t\u00fcnetek megjelen\u00e9s\u00e9hez \u00e9s fennmarad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n<p>A kognit\u00edv elm\u00e9let szerint az egy\u00e9nek gyermekkori \u00e9lm\u00e9nyek vagy sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges esem\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra alak\u00edtj\u00e1k ki feltev\u00e9seiket, attit\u0171djeiket az esem\u00e9nyek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an. A k\u00e9nyszeres zavarban szenved\u0151 p\u00e1ciensek n\u00e9h\u00e1ny ilyen feltev\u00e9se lehet Salkovskis szerint:<\/p>\n<ul style=\"list-style-type: square;\">\n<li>\u201eEgy tettre gondolni annyi, mint megcselekedni azt.\u201d<\/li>\n<li>\u201eAz \u00f6nmagad vagy m\u00e1sok ellen ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e1rtalom megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak kudarca (vagy a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s kudarca) olyan, mintha te okoztad volna a k\u00e1rt.\u201d<\/li>\n<li>\u201eA felel\u0151ss\u00e9g nem cs\u00f6kkenthet\u0151 azzal, hogy valami kev\u00e9ss\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171.\u201d<\/li>\n<li>\u201eNem semleges\u00edteni egy betolakod\u00f3 gondolatot a megjelen\u00e9sekor egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 a benne foglalt \u00e1rtalom bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9nek keres\u00e9s\u00e9vel vagy akar\u00e1s\u00e1val.\u201d<\/li>\n<li>\u201eAz embernek kontroll\u00e1lnia kell a gondolatait.\u201d<\/li>\n<\/ul>\n<p>\u00d6sszefoglalva a k\u00e9nyszeres zavaroknak h\u00e1rom k\u00f6zponti jelens\u00e9ge van a kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1s n\u00e9z\u0151pont szerint: (1) az abnorm\u00e1lis kock\u00e1zat \u00e9s vesz\u00e9lybecsl\u00e9s, (2) a k\u00f3ros k\u00e9tked\u00e9s, 100%-os biztons\u00e1g keres\u00e9se, kontroll minden\u00e1ron, perfekcionizmus, saj\u00e1t felel\u0151ss\u00e9g kiterjeszt\u00e9se, valamint (3) a teljes befejezetts\u00e9g \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek hi\u00e1nya.<\/p>\n<p>A k\u00e9nyszerbetegek kezel\u00e9s\u00e9ben j\u00f3l bev\u00e1lt viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1s \u00e9s kognit\u00edv ter\u00e1pi\u00e1s intervenci\u00f3kat manaps\u00e1g kombin\u00e1ltan, a beteghez \u00e9s t\u00fcneteihez igazodva alkalmazz\u00e1k.<\/p>\n<p>Viselked\u00e9s-szempont\u00fa elj\u00e1r\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb elterjedt technika az. \u00fan. expoz\u00edci\u00f3 \u00e9s v\u00e1laszmegel\u0151z\u00e9s. Ennek sor\u00e1n a beteggel m\u00e1r kor\u00e1bban fel\u00e1ll\u00edtott, kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szorong\u00e1skelt\u0151 ingerhelyzetek hierarchikus rendj\u00e9nek megfelel\u0151en a helyzetekkel a beteget konfront\u00e1ljuk, de a megszokott v\u00e1lasztev\u00e9kenys\u00e9get megakad\u00e1lyozzuk. A technika a legt\u00f6bb k\u00e9nyszerben j\u00f3l alkalmazhat\u00f3, \u00e1ltal\u00e1ban a szorong\u00e1st n\u00f6vel\u0151 k\u00e9nyszerekn\u00e9l (pl. agressz\u00edv vagy szexu\u00e1lis tartalm\u00fa k\u00e9nyszergondolatok) az expoz\u00edci\u00f3ra, m\u00edg a szorong\u00e1st cs\u00f6kkent\u0151 k\u00e9nyszercselekedetekn\u00e9l a v\u00e1laszmegel\u0151z\u00e9sre helyezz\u00fck a hangs\u00falyt.<\/p>\n<p>Az expoz\u00edci\u00f3 \u00e9s v\u00e1laszmegel\u0151z\u00e9s technik\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl j\u00f3l bev\u00e1lt viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszer a k\u00e9nyszerv\u00e1lasz m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa (p\u00e9ld\u00e1ul t\u00falceremoniz\u00e1l\u00e1ssal vagy karik\u00edroz\u00e1ssal), valamint a habitu\u00e1ci\u00f3s tr\u00e9ning. Ut\u00f3bbi l\u00e9nyege, hogy az obszessz\u00edv gondolatot a p\u00e1ciens el\u0151re meghat\u00e1rozott id\u0151ben id\u00e9zi fel \u00e9s le\u00edrja vagy lerajzolja, ak\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is.<\/p>\n<p>A k\u00e9nyszeres zavarokkal k\u00fczd\u0151 p\u00e1ciensek kogn\u00edci\u00f3inak felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa kognit\u00edv ter\u00e1pi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sokkal lehets\u00e9ges, mellyel a beteg patog\u00e9n gondolatait igyeksz\u00fcnk megk\u00e9rd\u0151jelezni. A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re t\u00f6bb j\u00f3l struktur\u00e1lt, protokollk\u00e9nt alkalmazhat\u00f3 kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1st is kidolgoztak.<\/p>\n<h4><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom:<br \/>\n<\/strong><\/h4>\n<ul style=\"list-style-type: square;\">\n<li>Hars\u00e1nyi A., Csig\u00f3 K., Demeter Gy., 2010, K\u00e9nyszerbetegs\u00e9g \u2013 elm\u00e9let, kutat\u00e1s, ter\u00e1pia, Oriold \u00e9s T\u00e1rsai Kiad\u00f3, Budapest<\/li>\n<li>Perczel F. D., M\u00f3rotz K., 2010, Kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pia, Medicina Kiad\u00f3, Budapest<\/li>\n<li>Salkovskis, P., M., 1985, Obsessional-compulsive problems: A cognitive-behavioral analysis, Behavior Research and Therapy 25, 571-583.<\/li>\n<li>Salkovskis, P., M., 2000, A kognit\u00edv ter\u00e1pia t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa, Animula, Budapest<\/li>\n<li>Tringer L., 2005, A pszichi\u00e1tria tank\u00f6nyve, Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest<\/li>\n<li>Unoka Zs., Purebl Gy., T\u00fary F., Bitter I., 2012, A pszichoter\u00e1pia alapjai, Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g az emberis\u00e9g \u00e1ltal \u00e9vezredek \u00f3ta ismert jelens\u00e9g. A k\u00e9nyszerbetegs\u00e9get obszessz\u00edv-kompulz\u00edv zavarnak is nevezik, amelynek f\u0151 jellemz\u0151i a k\u00e9nyszergondolatok (obszesszi\u00f3k) \u00e9s\/vagy k\u00e9nyszercselekv\u00e9sek (kompulzi\u00f3k) visszat\u00e9r\u0151 fell\u00e9p\u00e9se, melyek az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra jelent\u0151s szorong\u00e1st okoznak \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3an befoly\u00e1solj\u00e1k mindennapi \u00e9let\u00e9t. A k\u00e9nyszeres p\u00e1ciensek tolakod\u00f3 gondolatokat \u00e9lnek meg, melyek szenved\u00e9st okoznak \u00e9s amelyeket m\u00e1s gondolatokkal vagy tev\u00e9kenys\u00e9gekkel (k\u00e9nyszercselekedetekkel) &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":360,"featured_media":0,"parent":174,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-197","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/197","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/users\/360"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=197"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/197\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":408,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/197\/revisions\/408"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/174"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=197"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=197"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichoterapiasosztaly\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=197"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}