{"id":5651,"date":"2026-01-28T15:57:25","date_gmt":"2026-01-28T14:57:25","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/?page_id=5651"},"modified":"2026-01-28T16:00:21","modified_gmt":"2026-01-28T15:00:21","slug":"social_cognition_self_perception","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/kutatasi-teruletek\/dr-csukly-gabor-kutatocsoportja\/social_cognition_self_perception\/","title":{"rendered":"Szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 \u00e9s szelf-percepci\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sei"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\"><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-medium wp-image-3709 aligncenter\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun-300x114.png\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"114\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun-300x114.png 300w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun-1024x388.png 1024w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun-768x291.png 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun-753x286.png 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun.png 1382w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><\/a><\/span><\/p>\n<h2 style=\"text-align: center\"><span style=\"font-size: 14pt\">Szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 \u00e9s szelf-percepci\u00f3 elt\u00e9r\u00e9seinek transzdiagnosztikus elektrofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1lata <br \/>\nautizmus spektrum zavarban \u00e9s szkizofr\u00e9ni\u00e1ban<br \/>\n(OTKA-PD-146424)<\/span><\/h2>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\">Az autizmus spektrumzavar (ASD) \u00e9s a szkizofr\u00e9nia (SCH) k\u00e9t olyan \u00e1llapot, amelyek sz\u00e1mos tekintetben hasonl\u00f3ak, bele\u00e9rtve a szoci\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos neh\u00e9zs\u00e9geket, vagy azt, hogy h\u00e1tter\u00fckben r\u00e9szben \u00e1tfed\u0151 \u00f6r\u00f6kletes szempontokat, illetve az idegrendszeri elt\u00e9r\u0151 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezik. A szkizofr\u00e9nia s\u00falyos \u00e9s progressz\u00edv rendelleness\u00e9g, amely a n\u00e9pess\u00e9g k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1%-\u00e1t \u00e9rinti, m\u00edg az autizmus spektrum egyre t\u00f6bb embert \u00e9rint, a legfrissebb adatok szerint t\u00f6bb mint 2%-os prevalenci\u00e1val rendelkezik. Azonban ezeknek az \u00e1llapotoknak a diagnosztiz\u00e1l\u00e1sa tov\u00e1bbra is a klinikai t\u00fcnetek alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik, nem pedig objekt\u00edv biol\u00f3giai markerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Kutat\u00e1sunk c\u00e9lja annak felder\u00edt\u00e9se, hogy van-e kapcsolat az alapvet\u0151 agyi elektromos aktivit\u00e1s \u00e9s pszichol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6t\u0151d\u00e9s, a ment\u00e1liz\u00e1ci\u00f3, \u00f6nmagunk \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si k\u00e9pess\u00e9ge, valamint a t\u00fcnetek s\u00falyoss\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt. Emellett vizsg\u00e1ljuk a k\u00e9t \u00e1llapot k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, az EEG mikro\u00e1llapotok, a funkcion\u00e1lis konnektivit\u00e1s \u00e9s a sz\u00edvfrekvencia variabilit\u00e1s tekintet\u00e9ben. Fontos, hogy objekt\u00edv biol\u00f3giai markerek \u00e1lljanak rendelkez\u00e9sre a diagn\u00f3zisok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9hez, mivel ez seg\u00edthet a megfelel\u0151 kezel\u00e9si m\u00f3dszerek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a betegs\u00e9g lefoly\u00e1s\u00e1nak nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9ben. Ez szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthat a betegs\u00e9g s\u00falyoss\u00e1g\u00e1nak el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a kezel\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak m\u00e9r\u00e9s\u00e9ben, \u00edgy a kutat\u00e1s hozz\u00e1j\u00e1rulhat az ASD \u00e9s a SCH-ban szenved\u0151 emberek \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9nek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<br \/>\n<\/span><\/p>\n<div class=\"lead fontos_div\" style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 14pt\">K\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1lat, h\u00e1l\u00f3zatelemz\u00e9s<\/span><\/div>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\">A t\u00e1rsas kogn\u00edci\u00f3 zavarai, mind autizmus spektrumzavarban (ASD), mind szkizofr\u00e9ni\u00e1ban (SCH) gyakran fordulnak el\u0151, azonban kor\u00e1bban transzdiagnosztikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben kev\u00e9ss\u00e9 vizsg\u00e1lt ter\u00fclet. C\u00e9lunk az ASD \u00e9s az SCH k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tfed\u00e9sek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek azonos\u00edt\u00e1sa, melyhez h\u00e1l\u00f3zatelemz\u00e9si m\u00f3dszert alkalmazunk k\u00e9rd\u0151\u00edves adatokon. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a mentaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a dezorganiz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszik egy ilyen pszichol\u00f3giai konstruktumokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatban, magas korrel\u00e1ci\u00f3kat mutat pszichopatol\u00f3giai mutat\u00f3kkal.<br \/>\n<\/span><\/p>\n<div class=\"lead fontos_div\" style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\"><span style=\"font-size: 12pt\"><span style=\"font-size: 14pt\">Elektrofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1latok<\/span> <\/span><\/span><\/div>\n<h3 style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\"><span style=\"font-size: 12pt\">EEG<\/span><\/span><\/h3>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\"><span style=\"font-size: 12pt\">Kor\u00e1bban az EEG mikro\u00e1llapotokat \u00e9s a funkcion\u00e1lis konnektivit\u00e1st k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n vizsg\u00e1lt\u00e1k SCH-ban \u00e9s ASD-ben (gyermekekre koncentr\u00e1lva). Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a mikro\u00e1llapot-param\u00e9terek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokban t\u00e9rnek el, SCH-ban az alacsonyabb frekvencias\u00e1vokban fokozott, a magasabb frekvenciatartom\u00e1nyokban cs\u00f6kkent konnektivit\u00e1s\u00e1t, m\u00edg ASD-ben ennek ellenkez\u0151j\u00e9t, \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben kev\u00e9sb\u00e9 integr\u00e1lt h\u00e1l\u00f3zati strukt\u00far\u00e1kat v\u00e1runk. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a diagn\u00f3zisok elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9hez megfelel\u0151 EEG-param\u00e9tereket tal\u00e1lunk. A kategorikus oszt\u00e1lyoz\u00e1son t\u00fal vizsg\u00e1ljuk, hogy az EEG-v\u00e1ltoz\u00f3k el\u0151re tudj\u00e1k-e jelezni a pszichol\u00f3giai vagy klinikai t\u00fcnetei s\u00falyoss\u00e1got. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a EEG elt\u00e9r\u00e9sek meghat\u00e1rozz\u00e1k a dezorganiz\u00e1ci\u00f3t, a szelf-percepci\u00f3- \u00e9s a mentaliz\u00e1ci\u00f3 zavar\u00e1t &#8211; diagn\u00f3zist\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. <\/span><\/span><\/p>\n<h3><span style=\"font-size: 12pt\">EKG<\/span><\/h3>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\"><span style=\"font-size: 12pt\">V\u00e9g\u00fcl, mivel a t\u00e1rsas helyzetekben fontos a vegetat\u00edv szab\u00e1lyoz\u00e1si kapacit\u00e1s, regisztr\u00e1ljuk a sz\u00edvfrekvencia-variabilit\u00e1st (HRV), valamint a testp\u00e1szt\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sait. ASD-ben \u00e9s SCH-ban alacsonyabb a HRV-t, valamint a feladat sor\u00e1n a csoportok k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t v\u00e1rjuk. Egy k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 \u00e9s m\u00e9rhet\u0151 biomarker, amely alkalmas a diagn\u00f3zisok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re, sokkal relev\u00e1nsabb a klinikai gyakorlatban, mint az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s k\u00f3ros m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel. ASD \u00e9s a SCH eset\u00e9ben ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos k\u00e9rd\u00e9s. B\u00e1r mindk\u00e9t \u00e1llapot igen megterhel\u0151 lehet az \u00e9rintett \u00e9s k\u00f6rnyezete sz\u00e1m\u00e1ra, az alapvet\u0151 kezel\u00e9si m\u00f3dszer tekintet\u00e9ben l\u00e9nyegesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. Szkizofr\u00e9ni\u00e1ban a farmakoter\u00e1pia az els\u0151dlegesen v\u00e1lasztand\u00f3 ter\u00e1pia, m\u00edg autizmusban ak\u00e1r feln\u0151ttkorban is sz\u00fcks\u00e9g lehet speci\u00e1lis gy\u00f3gypedag\u00f3giai fejleszt\u00e9sre. Ugyanakkor a k\u00f6z\u00f6s t\u00fcnetek \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9gek (szoci\u00e1lis megismer\u00e9si hi\u00e1nyoss\u00e1gok, kommunik\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gek) hasonl\u00f3 pszichoter\u00e1pi\u00e1s vagy pszichoeduk\u00e1ci\u00f3s beavatkoz\u00e1sokat ig\u00e9nyelnek. Ebben az esetben a s\u00falyoss\u00e1g el\u0151rejelz\u00e9se, a lefoly\u00e1s nyomon k\u00f6vet\u00e9se \u00e9s a ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g m\u00e9r\u00e9se kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171. Ha rendelkez\u00e9sre \u00e1llna egy objekt\u00edv m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z, az megk\u00f6nny\u00edten\u00e9 a szakemberek munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n<p><\/span>A Kutat\u00e1s a az OTKA Posztdoktori Kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gi Program keret\u00e9ben az NKFI Alapb\u00f3l val\u00f3sul meg.<br \/>\nProjektazonos\u00edt\u00f3: [PD 146424]<br \/>\n<\/span><span style=\"font-size: 12pt\">A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3kban, valamint laikusok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151 form\u00e1ban kutat\u00f3csoportunk facebook oldal\u00e1n tessz\u00fck k\u00f6zz\u00e9.<br \/>\n<\/span><span style=\"font-size: 12pt\">Kutat\u00e1svezet\u0151 \/ kapcsolattart\u00f3: Farkas Kinga<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-size: 12pt\">\u00a0<\/span><\/p>\n<div class=\"fontos_div lead\">\n<p>A projekt keret\u00e9ben eddig megsz\u00fcletett eredm\u00e9nyek, publik\u00e1ci\u00f3k<\/p>\n<\/div>\n<ul>\n<li><span style=\"font-size: 12pt\">S\u00f6rnyei D\u00e1niel, Vass \u00c1gota, N\u00e9meth Dezs\u0151, Farkas Kinga: Autistic and schizotypal traits exhibit similarities in their impact on mentalization and adult attachment impairments: a cross-sectional study, BMC Psychiatry Volume 24, article number 654, 2024 https:\/\/doi.org\/<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1186\/s12888-024-06048-9\">10.1186\/s12888-024-06048-9\u00a0<\/a><\/span><\/li>\n<li><span style=\"font-size: 12pt\">Vass A, Csukly G, Farkas K. Transdiagnostic conceptualization of schizophrenia and autism spectrum disorder. An integrative framework of minimal self disturbance. Neuropsychopharmacol Hung. 2024 Dec;26(4):218-226. PMID: 39760675. <a href=\"https:\/\/mppt.hu\/magazin\/pdf\/vol26issue4\/v26i4p218.pdf\">link<\/a><\/span><\/li>\n<li><span style=\"font-size: 12pt\">Nagy CA, Hann F, Brez\u00f3czki B, Farkas K, V\u00e9kony T, Pesthy O, N\u00e9meth D. Intact ultrafast memory consolidation in adults with autism and neurotypicals with autism traits. Brain Res. 2025 Jan 15;1847:149299. <a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.brainres.2024.149299\">https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.brainres.2024.149299<\/a><\/span><\/li>\n<li><span style=\"font-size: 12pt\">Vass \u00c1gota, Farkas Kinga, L\u00e1nyi Orsolya, K\u00f3i Tam\u00e1s, Csukly G\u00e1bor, R\u00e9thelyi J\u00e1nos M., Baradits M\u00e1t\u00e9: Current Status of Electroencephalography Microstate in Psychiatric Disorders: A Systematic Review and Meta-Analysis, Biological Psychiatry: Cognitive Neuroscience and Neuroimaging Volume 10, Issue 10 Pages A1-A10, 999-1106, 2025 <a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.bpsc.2025.04.001\">https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.bpsc.2025.04.001<\/a><\/span><\/li>\n<\/ul>\n<p><span style=\"font-size: 12pt\">Konferencia absztrakt<\/span><\/p>\n<ul>\n<li><span style=\"font-size: 12pt\">Farkas Kinga, Vass \u00c1gota, Csukly G\u00e1bor: Transdiagnostic study of schizophrenia and autism spectrum: Heart rate variability reactivity across across rest, relaxation, and cognitive tasks, INTERNATIONAL JOURNAL OF PSYCHOPHYSIOLOGY 213: p. 112652., 2025 <a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.ijpsycho.2025.112652\">https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.ijpsycho.2025.112652<\/a>\u00a0<\/span><\/li>\n<li><span style=\"font-size: 12pt\">Kinga F., Zarka E. J., Pesthy O.: Transdiagnostic Analysis of Verbal Fluency across Autism Spectrum Disorder, Schizophrenia, and Neurotypical Healthy Control Groups, EUROPEAN PSYCHIATRY 67: (S1) pp. S89-S90., 2024\u00a0 <a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1192\/j.eurpsy.2024.226\">https:\/\/doi.org\/10.1192\/j.eurpsy.2024.226<\/a><\/span><\/li>\n<li><span style=\"font-size: 12pt\">Holka Szil\u00e1rd, S\u00f6rnyei D\u00e1niel, Vass \u00c1gota, Farkas Kinga: Network Analysis of Symptom Structures in Autism, Schizophrenia, and Non-Diagnosed Controls, In: EPA 2025 Digital Abstract Flipbook, (2025) EPA2025-ABS-4115, 2025 <a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1192\/j.eurpsy.2025.751\">https:\/\/doi.org\/10.1192\/j.eurpsy.2025.751<\/a><\/span><\/li>\n<\/ul>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignnone size-medium wp-image-5648\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117-400x170.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"170\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117-400x170.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117-1024x434.jpg 1024w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117-768x326.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117-1536x651.jpg 1536w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117-753x319.jpg 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2026\/01\/c75cfb86-d03f-41d8-a29e-f1c281800117.jpg 2048w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2021\/02\/dark_hun.png\"><\/a> Szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 \u00e9s szelf-percepci\u00f3 elt\u00e9r\u00e9seinek transzdiagnosztikus elektrofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1lata autizmus spektrum zavarban \u00e9s szkizofr\u00e9ni\u00e1ban (OTKA-PD-146424) Az autizmus spektrumzavar (ASD) \u00e9s a szkizofr\u00e9nia (SCH) k\u00e9t olyan \u00e1llapot, amelyek sz\u00e1mos tekintetben hasonl\u00f3ak, bele\u00e9rtve a szoci\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos neh\u00e9zs\u00e9geket, vagy azt, hogy h\u00e1tter\u00fckben r\u00e9szben \u00e1tfed\u0151 \u00f6r\u00f6kletes szempontokat, illetve az idegrendszeri elt\u00e9r\u0151 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezik. A szkizofr\u00e9nia s\u00falyos \u00e9s progressz\u00edv rendelleness\u00e9g, &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101907,"featured_media":0,"parent":2799,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-5651","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5651","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101907"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5651"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5651\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5655,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5651\/revisions\/5655"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2799"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5651"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5651"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5651"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}