{"id":3225,"date":"2019-08-01T11:37:05","date_gmt":"2019-08-01T09:37:05","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/?page_id=3225"},"modified":"2019-08-28T11:50:03","modified_gmt":"2019-08-28T09:50:03","slug":"molekularis-pszichiatriai-kutatocsoport","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/kutatasi-teruletek\/molekularis-pszichiatriai-kutatocsoport\/","title":{"rendered":"Molekul\u00e1ris Pszichi\u00e1triai Kutat\u00f3csoport"},"content":{"rendered":"<p><strong><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignnone size-medium wp-image-3250\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01-300x202.png\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"202\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01-300x202.png 300w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01-768x518.png 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01-1024x691.png 1024w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01-753x508.png 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01.png 1901w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><\/a><\/strong><\/p>\n<p><strong>Szkizofr\u00e9nia \u00e9s feln\u0151ttkori ADHD genetikai h\u00e1tter\u00e9nek vizsg\u00e1lata<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Kutat\u00e1sainkban k\u00e9t feln\u0151ttkori pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gben, szkizofr\u00e9ni\u00e1ban \u00e9s feln\u0151ttkori ADHD-ban vizsg\u00e1lunk gyakori \u00e9s ritka genetikai vari\u00e1nsokat, ezek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t a t\u00fcneti s\u00falyoss\u00e1ggal. Az Orvosi Vegytani, Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai \u00e9s Patobiok\u00e9miai Int\u00e9zettel \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi partnerekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben TaqMan-alap\u00fa genotipiz\u00e1l\u00e1s, genom-szint\u0171 asszoci\u00e1ci\u00f3s vizsg\u00e1lat \u00e9s exom-szekven\u00e1l\u00e1s elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re van lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk. Ezen t\u00falmen\u0151en m\u00e1s fenot\u00edpusok (EEG, MR agyi k\u00e9palkot\u00e1s) asszoci\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is vizsg\u00e1ljuk a genetikai vari\u00e1nsokkal.<\/p>\n<p><strong>Kognit\u00edv elt\u00e9r\u00e9sek vizsg\u00e1lata szkizofr\u00e9ni\u00e1ban \u00e9s feln\u0151ttkori ADHD-ban<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A kutat\u00f3csoport c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a feln\u0151ttkori pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gekben kognit\u00edv elt\u00e9r\u00e9sek vizsg\u00e1lata a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes alap\u00fa CANTAB szoftvercsomaggal. Ezek a vizsg\u00e1latok abban seg\u00edtenek, hogy jobban megismerj\u00fck az egyes pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gekre jellemz\u0151 specifikus neurokognit\u00edv profilokat.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>Impulzivit\u00e1skutat\u00e1s feln\u0151ttkori ADHD-ban \u00e9s borderline szem\u00e9lyis\u00e9gzavarban<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Az impulzivit\u00e1s olyan pszichi\u00e1triai t\u00fcnet, amely sok pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gben jelenik meg, ezek k\u00f6z\u00fcl a k\u00e9t legfontosabb az ADHD \u00e9s a borderline szem\u00e9lyis\u00e9gzavar. Vizsg\u00e1latunkban az impulzivit\u00e1s neuropszichol\u00f3giai, t\u00fcnettani, genetikai \u00e9s elektrofiziol\u00f3giai korrel\u00e1tumait elemezz\u00fck.<\/p>\n<p><strong>In vitro pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gmodellez\u00e9s<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Ez ir\u00e1ny\u00fa vizsg\u00e1latainkban induk\u00e1lt pluripotens \u0151ssejt alap\u00fa sejtes rendszert hozunk l\u00e9tre szkizofr\u00e9n betegekb\u0151l. Ez\u00e1ltal a betegs\u00e9gekre jellemz\u0151 molekul\u00e1ris \u00fatvonalakat tudjuk elemezni funkcion\u00e1lis \u00e9s transzkriptomikai m\u00f3dszerekkel.<\/p>\n<p><strong>Anti-NMDA encephalitis \u00e9s autoimmunit\u00e1s vizsg\u00e1lata szkizofr\u00e9ni\u00e1ban\u00a0<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Klinikai alap\u00fa vizsg\u00e1latunkban immunol\u00f3giai m\u00f3dszerekkel vizsg\u00e1ljuk az autoimmun elt\u00e9r\u00e9sek \u00e9s a klinikai t\u00fcnetek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t szkizofr\u00e9ni\u00e1ban.<\/p>\n<p><strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n<p><strong>Kutat\u00f3csoport vezet\u0151je<\/strong>: <br \/>\nDr. R\u00e9thelyi J\u00e1nos, PhD, egyetemi tan\u00e1r, a pszichi\u00e1tria, pszichoter\u00e1pia, klinikai genetika szakorvosa<br \/>\n<strong>A kutat\u00f3csoport tagjai:<\/strong><br \/>\nDr. Balogh L\u00edvia, PhD, adjunktus, pszichi\u00e1ter szakorvos <br \/>\nDr. Sz\u0151cs Katalin, PhD, pszichi\u00e1ter szakorvos<br \/>\nDr. Somogyi Szilvia, PhD-hallgat\u00f3, pszichi\u00e1ter szakorvos<br \/>\nDr. Herm\u00e1n Levente, PhD-hallgat\u00f3, pszichi\u00e1ter szakorvos<br \/>\nDr. Ken\u00e9zl\u0151i Eszter, PhD-hallgat\u00f3, gyerekpszichi\u00e1ter szakorvos<br \/>\nDr. Zsigmond R\u00e9ka, pszichi\u00e1ter szakorvosjel\u00f6lt<br \/>\nDr. Szepes Borb\u00e1la, PhD-hallgat\u00f3<br \/>\nKilencz T\u00fcnde pszichol\u00f3gus<br \/>\nHathy Edit, PhD-hallgat\u00f3, biol\u00f3gus<br \/>\nVincze Katalin, PhD-hallgat\u00f3, biol\u00f3gus<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/files\/2019\/08\/mol_psi_logo-01.png\"><\/a> Szkizofr\u00e9nia \u00e9s feln\u0151ttkori ADHD genetikai h\u00e1tter\u00e9nek vizsg\u00e1lata Kutat\u00e1sainkban k\u00e9t feln\u0151ttkori pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gben, szkizofr\u00e9ni\u00e1ban \u00e9s feln\u0151ttkori ADHD-ban vizsg\u00e1lunk gyakori \u00e9s ritka genetikai vari\u00e1nsokat, ezek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t a t\u00fcneti s\u00falyoss\u00e1ggal. Az Orvosi Vegytani, Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai \u00e9s Patobiok\u00e9miai Int\u00e9zettel \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi partnerekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben TaqMan-alap\u00fa genotipiz\u00e1l\u00e1s, genom-szint\u0171 asszoci\u00e1ci\u00f3s vizsg\u00e1lat \u00e9s exom-szekven\u00e1l\u00e1s elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re van lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk. Ezen t\u00falmen\u0151en m\u00e1s fenot\u00edpusok (EEG, MR &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101149,"featured_media":0,"parent":11,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-3225","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3225","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101149"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3225"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3225\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3257,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/3225\/revisions\/3257"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/11"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3225"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3225"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3225"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}