{"id":2799,"date":"2018-10-10T00:28:43","date_gmt":"2018-10-09T22:28:43","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/?page_id=2799"},"modified":"2026-01-28T15:59:45","modified_gmt":"2026-01-28T14:59:45","slug":"dr-csukly-gabor-kutatocsoportja","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/kutatasi-teruletek\/dr-csukly-gabor-kutatocsoportja\/","title":{"rendered":"Klinikai Idegtudom\u00e1ny \u00e9s K\u00e9palkot\u00e1s Kutat\u00f3csoport"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/p>\n

\n

Enyhe kognit\u00edv zavar vizsg\u00e1lata \u00e9s nyomonk\u00f6vet\u00e9se k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszerekkel<\/strong><\/p>\n<\/div>\n

Vizsg\u00e1lataink f\u00f3kusz\u00e1ban a fiziol\u00f3gi\u00e1s \u00f6reged\u00e9s \u00e9s a demencia k\u00f6zti enyhe kognit\u00edv zavark\u00e9nt (Mild Cognitive Impairment, MCI) ismert \u00e1tmeneti \u00e1llapot \u00e1ll, mely megtartott glob\u00e1lis kognit\u00edv funkci\u00f3k \u00e9s mindennapi aktivit\u00e1s mellett a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek neuropszichol\u00f3giai tesztekkel objektiviz\u00e1lhat\u00f3 enyhe k\u00e1rosod\u00e1s\u00e1t jelenti. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t els\u0151sorban az adja, hogy fokozott rizik\u00f3t jelent a k\u00e9s\u0151bbi major neurokognit\u00edv zavarok (demenci\u00e1k) kialakul\u00e1s\u00e1ra. C\u00e9lunk felt\u00e9rk\u00e9pezni azokat az \u00e9letm\u00f3dbeli, genetikai, neuropszichol\u00f3giai, liquor, elektrofiziol\u00f3giai, FDG-PET, struktur\u00e1lis, funkcion\u00e1lis MR \u00e9s egy\u00e9b (pl. v\u00e9rplazm\u00e1b\u00f3l m\u00e9rhet\u0151) biomarkereket, melyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a min\u00e9l pontosabb \u00e9s koraibb diagn\u00f3zisalkot\u00e1st, valamint a demenica rizik\u00f3j\u00e1nak pontosabb becsl\u00e9s\u00e9t \u00e9s ez\u00e1ltal a megfelel\u0151 prevenci\u00f3s m\u00f3dszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1t, tov\u00e1bb\u00e1 a j\u00f6v\u0151ben hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a progresszi\u00f3 lass\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 ter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1sok kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz is.<\/span><\/p>\n

\n

Szkizofr\u00e9nia \u00e9s autizmus spektrum zavar elektrofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1lata<\/strong><\/p>\n<\/div>\n

A kutat\u00f3csoport egyik c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se az alapvet\u0151 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si- \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si folyamatok elt\u00e9r\u00e9seinek elektrofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1lata autizmus spektrum zavarral \u00e9s szkizofr\u00e9ni\u00e1val \u00e9l\u0151 feln\u0151tt szem\u00e9lyek k\u00f6r\u00e9ben. Az alapvet\u0151 perceptu\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9sek, a r\u00e9sztvev\u0151k \u00e9nk\u00e9p \u00e9lm\u00e9nye \u00e9s a t\u00e1rsas megismer\u00e9si funkci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre vonatkoz\u00f3 eredm\u00e9nyeink seg\u00edthetik a szkizofr\u00e9nia \u00e9s az autizmus spektrum zavar h\u00e1tter\u00e9nek jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, valamint a j\u00f6v\u0151ben elm\u00e9leti alapot jelenthetnek ter\u00e1pi\u00e1s intervenci\u00f3k megtervez\u00e9s\u00e9hez.<\/span><\/p>\n

\n

Repetet\u00edv Transzkrani\u00e1lis m\u00e1gneses stimul\u00e1ci\u00f3 (rTMS) alkalmaz\u00e1sa szkizofr\u00e9nia \u00e9s depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9ben<\/strong><\/p>\n<\/div>\n

A transzkrani\u00e1lis m\u00e1gneses stimul\u00e1ci\u00f3 (TMS) az agy stimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak non-invaz\u00edv form\u00e1ja, melyn\u00e9l egy v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e1gneses mez\u0151 elektromos \u00e1ramot gerjeszt specifikus agyter\u00fcleteken elektrom\u00e1gneses indukci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n. B\u00e1r depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9ben az rTMS hat\u00e1sa bizony\u00edtott, ami 2008-ban FDA (Food and Drug Administration, USA) j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1shoz vezetett, az rTMS kezel\u00e9s hat\u00e1soss\u00e1ga szkizofr\u00e9ni\u00e1ban azonban nem ennyire egy\u00e9rtelm\u0171. T\u00f6bb vizsg\u00e1lat kifejezett javul\u00e1sr\u00f3l sz\u00e1molt be, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az arckifejez\u00e9sek felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 javul\u00e1s\u00e1ban a bal oldali DLPFC felett szabv\u00e1nyos magas frekvenci\u00e1s (10 Hz) stimul\u00e1ci\u00f3s protokollt alkalmazva. N\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s, a negat\u00edv t\u00fcnetek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 vizsg\u00e1lat azonban sikertelennek bizonyult. \u00c9ppen ez\u00e9rt fontosnak gondoljuk, hogy \u00faj rTMS protokollokat alkalmazzunk szkizofr\u00e9ni\u00e1ban. Kutat\u00e1sunk f\u0151 c\u00e9lja, hogy \u00faj rTMS protokollok (pl. augment\u00e1lt theta-burst) hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1t vizsg\u00e1ljuk szkizofr\u00e9ni\u00e1ban \u00e9s depresszi\u00f3ban.<\/span><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
\n
\n

Szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 \u00e9s pszichopatol\u00f3giai faktorok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek vizsg\u00e1lata autizmus spektrum zavarban \u00e9s szkizofr\u00e9ni\u00e1ban\u00a0<\/strong><\/p>\n<\/div>\n

A reciprok t\u00e1rsas interakci\u00f3k zavara az autizmus spektrum zavar magt\u00fcneteihez tartozik, \u00e9s b\u00e1r feln\u0151ttkorra sz\u00e1mos kompenz\u00e1l\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1t saj\u00e1t\u00edthatnak el az \u00e9rintettek, sz\u00e1mos esetben a hi\u00e1ny feln\u0151ttkorban is megfigyelhet\u0151 marad. Szkizofr\u00e9nia eset\u00e9ben is jelent\u0151s neh\u00e9zs\u00e9get jelent az \u00e9rintettek sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00e1rsas kogn\u00edci\u00f3 zavara. A pszichoter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1ghoz alapvet\u0151en sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6t\u0151d\u00e9sre val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g, metakogn\u00edci\u00f3, t\u00e1mogat\u00f3 t\u00e1rsas kapcsolatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge sokszor \u00e9ppen a legink\u00e1bb \u00e9rintett ter\u00fclet autizmussal vagy szkizofr\u00e9ni\u00e1val \u00e9l\u0151k eset\u00e9ben. Ennek t\u00fckr\u00e9ben azt felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a megfelel\u0151 ell\u00e1t\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9st t\u00e1mogat\u00f3, mentaliz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 m\u00f3dszerek els\u0151vonalbeli alkalmaz\u00e1sa elengedhetetlen. Kutat\u00f3csoportunk c\u00e9lja tapasztalatok, gondolatok, \u00e9rzelmek \u00e9s a mindennapi \u00e9letben felmer\u00fcl\u0151 neh\u00e9zs\u00e9gek felm\u00e9r\u00e9se, \u00e9s annak vizsg\u00e1lata, hogy ezek milyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatnak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letesem\u00e9nyekkel, a t\u00fcneti s\u00falyoss\u00e1ggal \u00e9s bizonyos szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sokkal.
\n<\/span><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Eredm\u00e9nyeink hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak olyan j\u00f6v\u0151beni ter\u00e1pi\u00e1s-, kognit\u00edv remedi\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok \u00e9s pszichofarmakonok kifejleszt\u00e9s\u00e9hez, melyek az \u00e9rzelemfelismer\u00e9st \u00e9s a szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 jav\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozz\u00e1k majd, mindezek a betegek jobb funkcionalit\u00e1shoz \u00e9s a rokkants\u00e1g es\u00e9ly\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezethetnek majd.
\nA „Szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 \u00e9s szelf-percepci\u00f3 elt\u00e9r\u00e9seinek transzdiagnosztikus elektrofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1lata autizmus spektrum zavarban \u00e9s szkizofr\u00e9ni\u00e1ban (OTKA-PD-146424)”
\nkutat\u00e1s r\u00e9szletei a projekt oldal\u00e1n<\/a> olvashat\u00f3ak.<\/em><\/span><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A munkacsoport tagjai:<\/strong><\/div>\n

A k<\/span><\/em>utat\u00f3csoport vezet\u0151je<\/em>: Dr. Csukly G\u00e1bor, PhD, habilit\u00e1lt egyetemi docens, pszichi\u00e1ter szakorvos (csukly.gabor@med.semmelweis-univ.hu<\/a>)<\/span>
\nDr. Farkas Kinga, PhD, egyetemi adjunktus, pszichi\u00e1ter, pszichoterapeuta<\/span><\/p>\n

Dr. B\u00e9k\u00e9sy-Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m, PhD, radiol\u00f3gus szakorvos
\nDr. Marosi Csilla, PhD, pszichi\u00e1ter szakorvosjel\u00f6lt <\/span>
\nDr. Fodor Zsuzsanna, doktorjel\u00f6lt, pszichi\u00e1ter rezidens<\/span><\/p>\n

Dr. Husz\u00e1r Zsolt, PhD, pszichi\u00e1ter szakorvos \r\nDr. Orb\u00e1n-Szigeti Bogl\u00e1rka, PhD hallgat\u00f3, pszichi\u00e1ter szakorvos\r\nBecske Melinda, PhD hallgat\u00f3, pszichol\u00f3gus<\/span>\r\nDr. Moln\u00e1r Hajnalka, PhD hallgat\u00f3, pszichi\u00e1ter rezidens<\/span>\r\nKoszov\u00e1cz Wanda, PhD hallgat\u00f3, pszichol\u00f3gus\r\nVass \u00c1gota, PhD hallgat\u00f3, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00e9s kognit\u00edv idegtudom\u00e1nyi kutat\u00f3<\/span>\r\nL\u00e1nyi Orsolya PhD hallgat\u00f3, pszichol\u00f3gus\r\n<\/span>S\u00f6rnyei D\u00e1niel, PhD hallgat\u00f3, klinikai szakpszichol\u00f3gus rezidens\r\n<\/span>Holka Szil\u00e1rd, PhD hallgat\u00f3\r\nKov\u00e1cs Fanni Merc\u00e9desz, PhD hallgat\u00f3\r\nDr. Benedek T\u00fcnde, pszichi\u00e1ter szakorvosjel\u00f6lt, PhD hallgat\u00f3<\/span><\/span><\/pre>\n
Kov\u00e1cs S\u00e1ra Anna, kutat\u00f3asszisztens, orvostanhallgat\u00f3<\/span>\r\nVarga M\u00f3nika, kutat\u00f3asszisztens, szak\u00e1pol\u00f3<\/span><\/span><\/pre>\n
Dr. Szab\u00f3 Gy\u00f6ngyi, pszichi\u00e1ter szakorvosjel\u00f6lt
\nDr. Komor\u00f3czy Eszter, pszichi\u00e1ter\u00a0
\n<\/span><\/p>\n
Unoka S\u00e1muel, TDK hallgat\u00f3\r\nF\u00e1bi\u00e1n-Kov\u00e1cs \u00c1rp\u00e1d, TDk hallgat\u00f3 (NTA hallgat\u00f3)\r\nKuba Nikoletta, TDK hallgat\u00f3\r\nJazib Hussein, TDK hallgat\u00f3<\/span><\/span><\/pre>\n
Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 partnerek<\/strong><\/span><\/div>\n
BME, kognit\u00edv pszichol\u00f3gia tansz\u00e9k:<\/span><\/em><\/p>\n
P\u00e1lffy Zs\u00f3fia (BME), PhD, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00e9s kognit\u00edv idegtudom\u00e1nyi kutat\u00f3<\/span><\/p>\n
Neuroradiol\u00f3gia tansz\u00e9k:<\/span><\/em>
\nDr. Koz\u00e1k Lajos Rudolf, MD, PhD, egyetemi docens, radiol\u00f3gus szakorvos<\/span>
\nGyebn\u00e1r Gyula, PhD, tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs, MR fizikus<\/span>
\nK\u00f3bor Istv\u00e1n, PhD, tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs, vezet\u0151-radiogr\u00e1fus, oper\u00e1tor<\/span><\/p>\n
Nukle\u00e1ris Medicina Tansz\u00e9k:<\/span><\/em>\r\nDr. Czibor S\u00e1ndor, tan\u00e1rseg\u00e9d<\/span>\r\nDr. Krist\u00f3f Emese, szakorvosjel\u00f6lt<\/span>\r\nDr. Sz\u00e1raz Lili, PhD hallgat\u00f3\r\n<\/span>\r\nOrsz\u00e1gos Ment\u00e1lis Ideggy\u00f3gy\u00e1szati \u00e9s Idegseb\u00e9szeti Int\u00e9zet:<\/span><\/em>\r\nDr. Kamondi Anita, MD, DSc, Neurol\u00f3giai szakmai igazgat\u00f3<\/span>\r\nDr. Horv\u00e1th Andr\u00e1s, MD, PhD, kutat\u00f3csoport vezet\u0151 (OMIII), egyetemi adjunktus (SE)<\/span><\/span><\/pre>\n
ELTE PPK, Pszichol\u00f3giai Int\u00e9zet, Eml\u00e9kezet, Nyelv \u00e9s Idegtudom\u00e1ny Kutat\u00f3csoport:
\n<\/span><\/em>Dr. N\u00e9meth Dezs\u0151, PhD, egyetemi tan\u00e1r
\n<\/span>Dr. Pesthy Orsolya, PhD\u00a0<\/span><\/p>\n
Dr. Polner Bertalan (ELTE), PhD, egyetemi adjunktus
\nDr. R\u00f3nai Levente, PhD<\/span><\/p>\n
Mihalik \u00c1goston, MD, PhD (Cambridge University)<\/span>
\nStefanics G\u00e1bor, PhD (tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3)<\/span>
\nR\u00e1cz Frigyes S\u00e1muel, MD, PhD (SE, \u00c9lettani Int\u00e9zet)
\nDr. Szuromi B\u00e1lint, PhD, pszichi\u00e1ter, pszichoterapeuta, igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1ter\u00a0
\n<\/span><\/p>\n
Kor\u00e1bbi munkat\u00e1rsak: <\/span><\/em>
\nDr. Sir\u00e1ly Enik\u0151, PhD, pszichi\u00e1ter
\nDr. B\u00e9k\u00e9si Emese, orvos
\n<\/span><\/p>\n
 <\/p>\n
\n
PhD kurzusaink<\/strong><\/p>\n<\/div>\n
Adatelemz\u00e9s R programnyelven (datacamp<\/a>-et haszn\u00e1lunk)<\/p>\n
K\u00f6zponti idegrendszeri MRI vizsg\u00e1latok elemz\u00e9s\u00e9nek elm\u00e9lete \u00e9s gyakorlata<\/p>\n
A szoci\u00e1lis kogn\u00edci\u00f3 (t\u00e1rsas megismer\u00e9s) kognit\u00edv idegtudom\u00e1nyi vonatkoz\u00e1sai (Cognitive neuroscience of social cognition)<\/p>\n
B\u00e1lint-csoport PhD hallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Enyhe kognit\u00edv zavar vizsg\u00e1lata \u00e9s nyomonk\u00f6vet\u00e9se k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszerekkel Vizsg\u00e1lataink f\u00f3kusz\u00e1ban a fiziol\u00f3gi\u00e1s \u00f6reged\u00e9s \u00e9s a demencia k\u00f6zti enyhe kognit\u00edv zavark\u00e9nt (Mild Cognitive Impairment, MCI) ismert \u00e1tmeneti \u00e1llapot \u00e1ll, mely megtartott glob\u00e1lis kognit\u00edv funkci\u00f3k \u00e9s mindennapi aktivit\u00e1s mellett a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek neuropszichol\u00f3giai tesztekkel objektiviz\u00e1lhat\u00f3 enyhe k\u00e1rosod\u00e1s\u00e1t jelenti. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t els\u0151sorban az adja, hogy fokozott rizik\u00f3t jelent a …<\/p>\n","protected":false},"author":101149,"featured_media":0,"parent":11,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2799","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2799","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101149"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2799"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2799\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5654,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2799\/revisions\/5654"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/11"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2799"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2799"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2799"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
A kutat\u00f3csoport facebook oldala: <\/span>https:\/\/www.facebook.com\/klinikaiidegtudomany<\/span><\/a><\/p>\n