{"id":2767,"date":"2018-10-05T14:52:00","date_gmt":"2018-10-05T12:52:00","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/?page_id=2767"},"modified":"2022-05-20T09:31:16","modified_gmt":"2022-05-20T07:31:16","slug":"a-klinika-tortenete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/bemutatkozas\/a-klinika-tortenete\/","title":{"rendered":"A Klinika t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"

A Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinika t\u00f6rt\u00e9nete
\n<\/strong>\u00a0\u00a0 1908-2018<\/strong><\/p>\n

\"2\"A Balassa utca 6. sz\u00e1m alatt m\u0171k\u00f6d\u0151 klinika \u00e9p\u00fclete 2018. november 1-\u00e9n lesz sz\u00e1zt\u00edz \u00e9ves. Megnyit\u00e1s\u00e1val kapott egyetemi rangot Magyarorsz\u00e1gon az elme- \u00e9s ideggy\u00f3gy\u00e1szat oktat\u00e1sa, kutat\u00e1sa \u00e9s egyben a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gekben szenved\u0151k gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa. Az \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n eml\u00e9kez\u00fcnk meg azokr\u00f3l az igazgat\u00f3kr\u00f3l, akik e falak k\u00f6z\u00f6tt dolgoztak az elm\u00falt 110 \u00e9vben.\u00a0<\/p>\n

A klinika megalap\u00edt\u00e1sa annak ellen\u00e9re, hogy \u201eMoravcsik Klinik\u00e1nak\u201d is h\u00edvt\u00e1k, nem csak Moravcsik Ern\u0151 Emil nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151. Mestere Laufenauer K\u00e1roly – akinek az 1882-ben megalakult elmek\u00f3rtani tansz\u00e9k is a nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik- \u00e9veken \u00e1t j\u00e1rt a f\u0151v\u00e1ros nyak\u00e1ra, hogy az elmebetegeket megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s helyen lehessen kezelni, de \u00e1lland\u00f3 elutas\u00edt\u00e1sban volt r\u00e9sze. A megf\u00e1radt \u00e9s megt\u00f6rt ember soha nem \u00e9rhette meg, hogy \u00e1lma megval\u00f3suljon. Tan\u00edtv\u00e1nya, k\u00e9s\u0151bbi asszisztense, Moravcsik Ern\u0151 Emil nemcsak mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette tan\u00edt\u00f3ja \u00e1lm\u00e1t, hanem neki m\u00e1r siker\u00fclt fel\u00e9p\u00edteni az elmek\u00f3rtani klinik\u00e1t.<\/p>\n

Moravcsik egyetemi tanulm\u00e1nyainak befejez\u00e9se ut\u00e1n 1881-t\u0151l a Gy\u00f3gyszertani tansz\u00e9knek volt a gyakornoka, majd 1882-t\u0151l a R\u00f3kus k\u00f3rh\u00e1z b\u0151r-, majd sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati oszt\u00e1ly\u00e1n dolgozott. Ezt k\u00f6vet\u0151en alig egy \u00e9v m\u00falva m\u00e1r Laufenauer K\u00e1roly professzor \u00e1ltal vezetett pszichi\u00e1triai tansz\u00e9kre ker\u00fclt. Moravcsik m\u00e1r vezet\u0151i gyakorlattal \u00e9rkezett meg az \u00e1ltala \u00e9letre h\u00edvott klinik\u00e1ra, mivel 1895-ben az igazs\u00e1g\u00fcgy-miniszter egy olyan oszt\u00e1ly kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t b\u00edzta r\u00e1, amely az elmebetegs\u00e9gre gyan\u00fas letart\u00f3ztatottak megfigyel\u00e9s\u00e9re, illetve az elmebetegg\u00e9 v\u00e1l\u00f3 el\u00edt\u00e9ltek megfigyel\u00e9s\u00e9re \u00e9s gy\u00f3gykezel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lt (Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orsz\u00e1gos Megfigyel\u0151 \u00e9s Elmegy\u00f3gy\u00edt\u00f3 Int\u00e9zet). 1901-t\u0151l tansz\u00e9kvezet\u0151k\u00e9nt \u0151 lett Laufenauer ut\u00f3dja. Ezt k\u00f6vet\u0151en nagy er\u0151vel azon munk\u00e1lkodott, hogy l\u00e9trehozhassa a mester\u00e9vel k\u00f6z\u00f6sen meg\u00e1lmodott klinik\u00e1t. Felkereste Angli\u00e1t, Belgiumot, N\u00e9met- Francia-, Orosz- \u00e9s Olaszorsz\u00e1got, minden\u00fctt tanulm\u00e1nyozva az elmebeteg-\u00fcgyet, az elmebetegek elhelyez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. E tapasztalatait hasznos\u00edtotta, amikor val\u00f3ban sor ker\u00fclt a m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta napirenden l\u00e9v\u0151 pszichi\u00e1triai klinika fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, hisz a klinika tervei az \u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n

V\u00e9lem\u00e9nye szerint a pszichi\u00e1triai klinik\u00e1nak egy \u201eegys\u00e9ges, minden tekintetben megfelel\u0151 otthont<\/em>\u201d kell teremtenie. Az Elme- \u00e9s Idegk\u00f3rtani Klinika \u00e9p\u00edt\u00e9se 1906 \u0151sz\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s 1908. november 1-\u00e9n bocs\u00e1tott\u00e1k a betegek rendelkez\u00e9s\u00e9re. A klinik\u00e1t Korb Fl\u00f3ris \u00e9s Giergl K\u00e1lm\u00e1n tervezt\u00e9k 160 betegre, pavilon-rendszerben. C\u00e9l volt, hogy a tan\u00edt\u00e1sra, a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9gre, a betegek racion\u00e1lis szabadabb elhelyez\u00e9s\u00e9re legyen alkalmas. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/p>\n

Az Elme- \u00e9s Idegk\u00f3rtani Klinika k\u00e9pei 1908-b\u00f3l:<\/strong><\/p>\n[slb_exclude]

<\/a>
Tanterem<\/div><\/div><\/div>
<\/a>
A nyugodt betegek nappali csarnoka<\/div><\/div><\/div><\/div>
<\/a>
K\u00f3rterem<\/div><\/div><\/div>
<\/a>
Hidroter\u00e1pia<\/div><\/div><\/div><\/div>
<\/a>
Sz\u00f6vettani labor<\/div><\/div>
<\/a>
Villamoskezel\u0151<\/div><\/div><\/div>
<\/a>
Klinika \u00e9p\u00fclete<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>[\/slb_exclude]\n

 <\/p>\n

Moravcsik 1912-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edr arr\u00f3l, hogy milyen szempontok vez\u00e9relt\u00e9k klinik\u00e1j\u00e1nak szervez\u00e9s\u00e9ben. \u201eA lehet\u0151s\u00e9g hat\u00e1rai k\u00f6z\u00f6tt figyelem volt arra, hogy a betegek r\u00e9sz\u00e9re kellemes otthon biztos\u00edtass\u00e9k, s megtal\u00e1lhass\u00e1k mindazt, ami az \u00e9rtelemre, a ked\u00e9lyre \u00e9s a szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9sre fejleszt\u0151en, emel\u0151en hat.\u201d \u201e\u00c9ppen ez\u00e9rt az egyes helyis\u00e9geket, a nappali csarnokokat \u00e9s folyos\u00f3kat kellemes, l\u00e1gy, \u00f6sszhangz\u00f3 sz\u00ednekkel; az ablakokat, udvarokat, a s\u00e9t\u00e1l\u00f3 kerteket vir\u00e1gokkal, f\u00e1kkal, bokrokkal d\u00edsz\u00edtett\u00fck. A k\u00f3rtermeket \u00fagy rendezt\u00fck be, hogy azok ne k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zzenek a m\u00e1s term\u00e9szet\u0171 betegek befogad\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 klinik\u00e1k\u00e9it\u00f3l<\/em>\u201d. Meg kell eml\u00edteni, hogy Moravcsik idej\u00e9ben az egyik orvosi szoba lak\u00f3ja 1909-1913 k\u00f6z\u00f6tt Brenner J\u00f3zsef volt, aki Cs\u00e1th G\u00e9za n\u00e9ven lett ismertt\u00e9 a magyar irodalomban. Nev\u00e9t 2005. szeptember \u00f3ta eml\u00e9kt\u00e1bla \u0151rzi a klinika kertj\u00e9ben.\u00a0 Moravcsikot 1924-ben a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta, de a sz\u00e9kfoglal\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t \u2013 melyben a hallucin\u00e1ci\u00f3k keletkez\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9teleit taglalta volna – hal\u00e1la miatt m\u00e1r nem tudta megtartani.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Moravcsikot Schaffer K\u00e1roly k\u00f6vette, aki kinevez\u00e9se ut\u00e1n is folytatta sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 kutat\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t. Eredm\u00e9nyei \u00e9s tudom\u00e1nyos h\u00edrneve tehets\u00e9ges fiatalokat vonzott a klinik\u00e1ra. Schaffer neurol\u00f3giai \u00e9s pszichi\u00e1triai munk\u00e1ss\u00e1ga el\u0151revet\u00edtette az elmek\u00f3rtani tansz\u00e9k kett\u00e9v\u00e1l\u00e1s\u00e1t. A \u201eHirnpathologische Beitr\u00e4ge\u201d sorozata VII. k\u00f6tet\u00e9hez a Nobel-d\u00edjas Santiago Ram\u00f3n y Cajal \u00edrt el\u0151sz\u00f3t, amiben azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy Schaffer jellem\u00e9ben k\u00e9t csod\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3 tulajdons\u00e1g egyes\u00fcl, amely tud\u00f3sokn\u00e1l csak ritk\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3: az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kutat\u00e1sra val\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge mellett a kit\u0171n\u0151 alkalmazkod\u00e1s a modern tudom\u00e1ny \u00e9s technika halad\u00e1s\u00e1hoz. Az \u0151 vezet\u00e9se alatt a neurol\u00f3giai szeml\u00e9let er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, mivel \u00e1thozta a Balassa utc\u00e1ba az \u00e1ltala kor\u00e1bban az \u00dcll\u0151i \u00faton vezetett agykutat\u00f3 int\u00e9zetet is. Az idegrendszer elfajul\u00e1sos betegs\u00e9gei, azon bel\u00fcl is az agy t\u00e1rol\u00e1sos anyagcsere-betegs\u00e9gei k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekelt\u00e9k. Egy k\u00fclf\u00f6ldi szemorvos \u00e9s klinikus koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val \u00edgy fedezte fel Schaffer a h\u00e1rm\u00f3jukr\u00f3l elnevezett Tay-Sachs-Schaffer k\u00f3rt, amely s\u00falyos, elbutul\u00e1ssal, vaks\u00e1ggal \u00e9s b\u00e9nul\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 betegs\u00e9g, oka pedig a zs\u00edranyagcsere sor\u00e1n keletkez\u0151 gangliozidok felhalmoz\u00f3d\u00e1sa az agyban. Ezen k\u00edv\u00fcl a Schaffer-kollater\u00e1lisok n\u00e9ven ismert idegp\u00e1ly\u00e1k \u0151rzik a tud\u00f3s eml\u00e9k\u00e9t. A professzor 1934-ben vonult nyugalomba. \u00c9leteleme tov\u00e1bbra is a munka maradt. Jelszav\u00e1t – quieti non otio – ami annyit jelent, hogy \u201ea nyugalom nem t\u00e9tlens\u00e9g\u201d, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig betartotta. Hal\u00e1l\u00e1ig a k\u00fcl\u00f6nleges tehets\u00e9gek agy\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1val, \u00e9s a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem-irodalom jeles szem\u00e9lyeir\u0151l \u00edrt patogr\u00e1fi\u00e1k szerkeszt\u00e9s\u00e9vel foglalkozott. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt nagy\u00edt\u00f3 al\u00e1 vette a Bolyaiakat, V\u00f6r\u00f6smartyt, Sz\u00e9chenyit, Aranyt, \u00e9s Semmelweist.<\/p>\n

1934-t\u0151l a klinik\u00e1t \u00e1tmenetileg Somogyi Istv\u00e1n, tan\u00e1rseg\u00e9d vezette, aki 1936 \u0151sz\u00e9n \u201ehelyet cser\u00e9lt\u201d Benedek L\u00e1szl\u00f3val, aki a klinika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legellentmond\u00e1sosabb \u00e9s legink\u00e1bb vitatott igazgat\u00f3ja lett, ugyanis \u0151t tartj\u00e1k az eugenika magyar k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek. Ut\u00f3bbi \u00e1ll\u00edt\u00e1st a pszichi\u00e1tria t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s mai nagymestere Pisztora Ferenc t\u00f6bb k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben \u00e9s k\u00f6nyv\u00e9ben c\u00e1folja. Szerinte hangs\u00falyozni kell,<\/em> hogy \u201e j\u00f3llehet Benedek L\u00e1szl\u00f3 \u2013 poz\u00edci\u00f3j\u00e1n\u00e1l fogva is \u2013 beilleszkedett ugyan a Horthy-rendszerbe, s annak n\u00e9mely ideol\u00f3giai elem\u00e9vel egyet is \u00e9rtett, de sohasem ragadt le a kor jellemz\u0151 irredenta-soviniszta sz\u00f3lamain\u00e1l, faji usz\u00edt\u00e1sain\u00e1l, a napi p\u00e1rtpolitika kisst\u00edl\u0171, partikul\u00e1ris szintj\u00e9n. M\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert a provincializmus perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t messze meghalad\u00f3 eur\u00f3pai kitekint\u00e9s\u00e9vel \u00e9s magas m\u0171velts\u00e9g\u00e9vel, j\u00f3val fel\u00fcl \u00e1llt azon.<\/em>\u201d Tov\u00e1bb\u00e1 azt \u00edrja: \u201eBenedekn\u00e9l a steriliz\u00e1land\u00f3 \u00f6r\u00f6kletes betegs\u00e9gek indik\u00e1ci\u00f3s spektrum\u00e1ban soha nem mer\u00fclt fel n\u00e9pcsoportok vagy fajok szerinti javallat.<\/em>\u201d<\/p>\n

Mag\u00e1n\u00e9let\u00e9r\u0151l elmondhat\u00f3, hogy Benedek L\u00e1szl\u00f3 alapvet\u0151en a teljes\u00edtm\u00e9nyek hajszol\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a sikerek sz\u00fcntelen begy\u0171jt\u00e9s\u00e9nek az embere volt. Szakmai \u00e9s t\u00e1rsadalmi karrierje t\u00f6retlen\u00fcl \u00edvelt felfel\u00e9 eg\u00e9szen 1945-ig, amikor mind szakmailag \u00e9s mag\u00e1n\u00e9letileg is v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt. A r\u00e1 nehezed\u0151 megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokat nem tudta elviselni, \u00f6ngyilkos lett. Egyesek szerint legink\u00e1bb m\u00e1sodik feles\u00e9g\u00e9nek Zilahy Ir\u00e9n sz\u00ednm\u0171v\u00e9szn\u0151nek a csal\u00e1rds\u00e1ga viselte meg. Zilahyr\u00f3l tudni lehet, hogy Latab\u00e1r K\u00e1lm\u00e1n menyasszonya is volt, \u00e9s a legh\u00edresebb szerep\u00e9t az \u201e\u00daril\u00e1ny szob\u00e1t keres\u201d c\u00edm\u0171 filmben j\u00e1tszotta.<\/p>\n

Benedeket Hor\u00e1nyi B\u00e9la v\u00e1ltotta a klinika \u00e9l\u00e9n, akit 1945. december 22-\u00e9n b\u00edztak meg igazgat\u00f3nak. Hor\u00e1nyi szem\u00e9ly\u00e9ben Schaffer K\u00e1roly neuropatol\u00f3giai iskol\u00e1j\u00e1nak \u2013 melynek komoly szerepet tulajdon\u00edthatunk a biol\u00f3giai pszichi\u00e1tria megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben\u00a0\u2013 szelleme t\u00e9rt vissza \u00fajra a klinik\u00e1ra. Egyik legjelent\u0151sebb neuropatol\u00f3giai felismer\u00e9s\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ul \u2011 mely szerint az Alzheimer-k\u00f3r az idegrendszer els\u0151dleges amiloid\u00f3zis\u00e1nak tekinthet\u0151 – a belga Dirvy csak a n\u00e9met nyelv\u0171 publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kor\u00e1bbi megjelen\u00e9s\u00e9vel el\u0151zte meg. 1951-ben koncepci\u00f3s perben elmozd\u00edtott\u00e1k, \u201enyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1t\u201d k\u00f6vet\u0151en Ny\u00edr\u0151 Gyula vette \u00e1t a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t. Hor\u00e1nyit hat \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb rehabilit\u00e1lt\u00e1k, 1957-t\u0151l pedig megosztott\u00e1k az int\u00e9zetet, \u00e9s innent\u0151l m\u00e1r szervezetileg is k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n klinika m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb, a Neurol\u00f3giai \u00e9s Pszichi\u00e1triai.<\/p>\n

Ny\u00edr\u0151 Gyula mennyis\u00e9g\u00e9ben \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9ben is tiszteletet parancsol\u00f3 tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val az int\u00e9zetnek nemzetk\u00f6zi h\u00edrnevet szerzett. Mint neves pszichi\u00e1tria-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00fcnk Pisztora Ferenc megfogalmazta: \u201eNy\u00edr\u0151 egyike volt azoknak, akik elm\u00e9letalkot\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1gukat sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 klinikai tapasztalatukra alapozt\u00e1k, hiteles\u00edtve ezzel a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9snek egy saj\u00e1tos \u00fatj\u00e1t<\/em>.\u201d Az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a mindm\u00e1ig sokat vitatott elektrosokk kezel\u00e9s. Kaffka K\u00e1rollyal \u00e9s Zsombok Gy\u00f6rggyel k\u00f6z\u00f6sen saj\u00e1t elektrosokk-k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket szerkesztettek, amelyet hossz\u00fa \u00e9vtizedekig a klinik\u00e1n \u00e9s orsz\u00e1gosan is alkalmaztak. Ny\u00edr\u0151 elgondol\u00e1sa az volt, hogy a \u201eklasszikus t\u00e9bolyd\u00e1kat\u201d \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3rh\u00e1zz\u00e1 kell \u00e1talak\u00edtani, hogy a t\u00e9bolydai gy\u00f3gykezel\u00e9ssel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 t\u00e1rsadalmi megb\u00e9lyegz\u00e9s elker\u00fclhet\u0151 legyen.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Ny\u00edr\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n 1966-ban Juh\u00e1sz P\u00e1lt p\u00e1ly\u00e1zat ki\u00edr\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl h\u00edvta meg az egyetem az akkori nev\u00e9n II. sz. Neurol\u00f3giai \u00e9s Pszichi\u00e1triai klinika professzori \u00e1ll\u00e1s\u00e1nak bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re. 1968-ban bevezette az „open door” rendszert, valamennyi pszichi\u00e1triai oszt\u00e1ly ajtaj\u00e1t kinyittatta. \u00daj szakmai profilokat alak\u00edtott ki, klinikai pszichol\u00f3gusokat vett fel, bevezette a csoportter\u00e1pi\u00e1t \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket alak\u00edtott ki. Juh\u00e1sz nagy \u00e9rdeme volt m\u00e9g, hogy a debreceni epilepsziacsoportot \u00e1thozta a klinik\u00e1ra, ahol akkor m\u00e1r volt EEG-labor, \u00edgy lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a betegs\u00e9g eur\u00f3pai sz\u00ednvonal\u00fa kutat\u00e1sa. Csengersim\u00e1n v\u00e9gzett kutat\u00e1s\u00e1ban pedig azt mutatta ki, hogy azoknak a parasztoknak a k\u00f6r\u00e9ben, akiket belek\u00e9nyszer\u00edtettek a t\u00e9eszbe, igen megn\u0151tt a kock\u00e1zata bizonyos szorong\u00e1sos betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a neur\u00f3zisnak. A VIII. ker\u00fclet k\u00e9t k\u00f6rzet\u00e9ben folytatott epidemiol\u00f3giai vizsg\u00e1lat sor\u00e1n m\u00e9rte fel a roma csal\u00e1dok \u00e9s betegek helyzet\u00e9t. 1983. \u00e9vi Pszichi\u00e1triai Vil\u00e1gkongresszus budapesti megrendez\u00e9s\u00e9hez az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium nem j\u00e1rult hozz\u00e1. Azt is megtiltott\u00e1k Juh\u00e1sznak, hogy elv\u00e1llalja az id\u0151k\u00f6zben B\u00e9csbe \u00e1thelyezett vil\u00e1gkongresszuson esed\u00e9kes v\u00e1laszt\u00e1sokon a Pszichi\u00e1triai Vil\u00e1gsz\u00f6vets\u00e9g aleln\u00f6ki funkci\u00f3j\u00e1t, melyre komoly jel\u00f6ltt\u00e9 v\u00e1lt. A tilt\u00e1s ellen\u00e9re elv\u00e1llalta, az akkor m\u00e1r nagybeteg ember a hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n kapta k\u00e9zhez az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium fegyelmi elmarasztal\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Juh\u00e1sz P\u00e1l ut\u00f3dj\u00e1t Magyar Istv\u00e1n orvos ezredest, az Orvostudom\u00e1nyi Kar 1985-ben nevezte ki. Magyar Istv\u00e1n szeml\u00e9lete mindig az eg\u00e9sz embert helyezte a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Igazgat\u00f3i m\u0171k\u00f6d\u00e9se alatt olyan \u00faj, el\u0151remutat\u00f3 utakra l\u00e9pett, amelyek a klinika j\u00f6v\u0151j\u00e9re is jelent\u0151s pozit\u00edv hat\u00e1ssal voltak. Felismerte, hogy a pszichofarmakol\u00f3giai, genetikai kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei mellett a pszichol\u00f3gia, pszichoter\u00e1pia kognit\u00edv fordulata is komoly fejl\u0151d\u00e9st ind\u00edtott el t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a pszichoter\u00e1pi\u00e1s kutat\u00e1sok \u00e9s a pszichoter\u00e1pi\u00e1s gyakorlat ter\u00fclet\u00e9n is. 1989 \u00f3ta a klinika hivatalos neve Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinika. 1991-ben b\u00edr\u00f3s\u00e1gi bejegyz\u00e9ssel l\u00e9trej\u00f6tt a Moravcsik Alap\u00edtv\u00e1ny, azzal a c\u00e9llal, hogy a klinika m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogatva emelje a pszichi\u00e1triai betegek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak a sz\u00ednvonal\u00e1t, seg\u00edtse az itt foly\u00f3 kutat\u00e1sok, oktat\u00e1sok \u00e9s k\u00e9pz\u00e9sek finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Magyar nyugd\u00edjba vonul\u00e1sakor a rekonstrukci\u00f3t, sz\u00e9ttagolts\u00e1got megszenvedett, de v\u00e9gre \u00fajb\u00f3l az eredeti \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u0151 klinik\u00e1t adhatott \u00e1t ut\u00f3dj\u00e1nak, Tringer L\u00e1szl\u00f3nak, aki kinevez\u00e9sekor m\u00e1r t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9vtizede k\u00e9pviselte a 100 \u00e9ve megfogalmazott \u00e9s mesterei \u00e1ltal gyakorolt, magas sz\u00ednvonal\u00fa, halad\u00f3 \u00e9s humanista pszichi\u00e1tri\u00e1t.<\/p>\n

Tringer L\u00e1szl\u00f3 1994-t\u0151l 2004-ig, k\u00e9t cikluson kereszt\u00fcl volt a Semmelweis Egyetem Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinik\u00e1j\u00e1nak igazgat\u00f3ja. Ez alatt az id\u0151szak alatt a klinika a magyar pszichoter\u00e1pi\u00e1s k\u00e9pz\u00e9s, kutat\u00e1s \u00e9s gyakorlat\u00a0jelent\u0151s \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. A pszichoter\u00e1pia, mint j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 orvosi gyakorlat \u00e9s tudom\u00e1nyter\u00fclet \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga az orvos- \u00e9s szakorvosk\u00e9pz\u00e9sen bel\u00fcl meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt, a szakorvosok \u00e9s klinikai szakpszichol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3l struktur\u00e1lt, \u00e1tl\u00e1that\u00f3 pszichoter\u00e1pi\u00e1s k\u00e9pz\u00e9si rend, majd ezt k\u00f6vet\u0151 szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9s v\u00e1lt el\u00e9rhet\u0151v\u00e9. Tringer professzor a tudom\u00e1nyos munk\u00e1ban kezdett\u0151l fogva elk\u00f6telezettje volt a pszichoszomatikus szeml\u00e9letnek, valamint els\u0151 kezdem\u00e9nyez\u0151je a viselked\u00e9st-regisztr\u00e1l\u00f3 objekt\u00edv sk\u00e1l\u00e1k \u00e9s statisztikai elj\u00e1r\u00e1sok bevezet\u00e9s\u00e9nek. A pszichoter\u00e1pi\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fcleteken is a betegell\u00e1t\u00e1s hum\u00e1nusabb\u00e1 t\u00e9tele vez\u00e9relte: lelkes t\u00e1mogat\u00f3ja volt annak, hogy az elektrokonvulz\u00edv kezel\u00e9sek intrav\u00e9n\u00e1s nark\u00f3zisban \u00e9s relax\u00e1ci\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9njenek. A Tringer \u00e1ltal \u00a0\u00edrt \u201eA pszichi\u00e1tria tank\u00f6nyve\u201d c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fia 1999 \u00e9vi megjelen\u00e9se \u00f3ta az \u00e1ltal\u00e1nos orvosi kar hallgat\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra hivatalos tananyag. Egys\u00e9ges magatart\u00e1ster\u00e1pi\u00e1s szeml\u00e9letet t\u00fckr\u00f6z, eset-illusztr\u00e1ci\u00f3kkal gazdagon ell\u00e1tott. Szeml\u00e9letes, g\u00f6rd\u00fcl\u00e9keny st\u00edlusa \u00e1ltal nemcsak sz\u00ednvonalas szakmai tartalma, hanem olvasm\u00e1nyoss\u00e1ga miatt is k\u00f6zkedvelt a hallgat\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben. Tringer a pszichoter\u00e1pia ter\u00fclet\u00e9n alkotott jelent\u0151set, \u00faj m\u00f3dszereket hozott a klinik\u00e1ra: az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a kognit\u00edv-viselked\u00e9ster\u00e1pia \u00e9s n\u00e9met modell alapj\u00e1n az intenz\u00edv csoportter\u00e1pia bevezet\u00e9se. Legfontosabb tette pedig a Carl Rogers \u00e1ltal alap\u00edtott szem\u00e9lyk\u00f6zpont\u00fa pszichoter\u00e1pia magyarorsz\u00e1gi meghonos\u00edt\u00e1sa. Ez a m\u00f3dszer az emp\u00e1ti\u00e1n \u00e9s a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli elfogad\u00e1son alapul, Tringer szem\u00e9lyesen Rogerst\u0151l is tanulta.<\/p>\n

Bitter Istv\u00e1n folytatta a neves el\u0151d\u00f6k munk\u00e1j\u00e1t igazgat\u00e1sa alatt 2004-t\u0151l 2014-ig. Ebben az id\u0151szakban az int\u00e9zetben els\u0151sorban a szkizofr\u00e9ni\u00e1t \u00e9s a neurotikus k\u00f3rk\u00e9peket kutatt\u00e1k, \u00e9s bevontak eddig elhanyagolt k\u00f3rk\u00e9peket is, p\u00e9ld\u00e1ul a feln\u0151ttkori hiperakt\u00edv figyelemzavart. Az int\u00e9zetvezet\u0151 m\u00e1sik t\u00f6rekv\u00e9se az volt, hogy korszer\u0171s\u00edtse az oktat\u00e1st. A pszichoter\u00e1pi\u00e1s oszt\u00e1ly magas sz\u00ednvonalon m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, intenz\u00edv csoportter\u00e1pi\u00e1kat is tartottak \u00e9s tartanak ma is. A kutat\u00e1sok pedig a molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1ra is kiterjedtek, a DNS-ben is keresik a betegs\u00e9gek okait \u00e9s rizik\u00f3faktorait, az agyat a legkorszer\u0171bb MRI k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1lj\u00e1k. Igazgat\u00e1sa alatt \u00fajraindultak a m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1s foglalkoz\u00e1sok, \u00e9s a klinik\u00e1n \u00f6tv\u00f6zt\u00e9k a biol\u00f3giai szeml\u00e9letet a humanista szeml\u00e9lettel, ak\u00e1rcsak a pszichi\u00e1tria \u00fatt\u00f6r\u0151i sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt.<\/p>\n

2014 \u00e9s 2016 k\u00f6z\u00f6tt megb\u00edzott igazgat\u00f3k, Simon Lajos docens \u00e9s prof. Bereczki D\u00e1niel ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a Pszichi\u00e1triai Klinik\u00e1t.<\/p>\n

2016-t\u00f3l napjainkig R\u00e9thelyi J\u00e1nos vezeti, aki m\u00e1r igazgat\u00f3i kinevez\u00e9se el\u0151tti m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vben intenz\u00edven foglalkozott kutat\u00e1ssal a Nemzeti Agykutat\u00e1si Programban (NAP). 2005-t\u0151l foglalkozik a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek genetik\u00e1j\u00e1val: a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek genetikai \u00e9s biol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t vizsg\u00e1lja, illetve azt, hogy a genetikai t\u00e9nyez\u0151k hogyan \u00e1llnak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben bizonyos k\u00f6rnyezeti rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151kkel \u00e9s a g\u00e9n-k\u00f6rnyezeti interakci\u00f3k hogyan vezethetnek egy pszichi\u00e1triai betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1hoz. Els\u0151sorban szkizofr\u00e9ni\u00e1val foglalkozik, de vizsg\u00e1lta a bipol\u00e1ris affekt\u00edv zavar \u00e9s a figyelemhi\u00e1nyos hiperaktivit\u00e1si zavar genetikai h\u00e1tter\u00e9t is. Sz\u00edv\u00fcgye, hogy \u00e9rdekes, izgalmas \u00e9s lelkiismeretes m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9njen az oktat\u00e1s a klinik\u00e1n, \u00e9s a hallgat\u00f3k megfelel\u0151en motiv\u00e1ltak legyenek. C\u00e9lkit\u0171z\u00e9se, hogy magas szakmai sz\u00ednvonalon, lelkiismeretesen \u00e9s szeretettel tudja ell\u00e1tni a betegeket.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinika t\u00f6rt\u00e9nete \u00a0\u00a0 1908-2018 A Balassa utca 6. sz\u00e1m alatt m\u0171k\u00f6d\u0151 klinika \u00e9p\u00fclete 2018. november 1-\u00e9n lesz sz\u00e1zt\u00edz \u00e9ves. Megnyit\u00e1s\u00e1val kapott egyetemi rangot Magyarorsz\u00e1gon az elme- \u00e9s ideggy\u00f3gy\u00e1szat oktat\u00e1sa, kutat\u00e1sa \u00e9s egyben a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gekben szenved\u0151k gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa. Az \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n eml\u00e9kez\u00fcnk meg azokr\u00f3l az igazgat\u00f3kr\u00f3l, akik e falak k\u00f6z\u00f6tt dolgoztak az …<\/p>\n","protected":false},"author":101149,"featured_media":0,"parent":1405,"menu_order":3,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2767","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2767","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101149"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2767"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2767\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4309,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2767\/revisions\/4309"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1405"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2767"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2767"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2767"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}