A \u201cszkizofr\u00e9nia\u201d kifejez\u00e9st szinte mindenki hallotta m\u00e1r valahol. Az emberek z\u00f6me azonban m\u00e9gsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, \u00e9s hogyan gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3. Maga a \u201cszkizofr\u00e9nia\u201d sz\u00f3 g\u00f6r\u00f6g eredet\u0171, sz\u00f3 szerinti ford\u00edt\u00e1sban \u201ehasadt elm\u00e9\u201d-t jelent.\u00a0\u00a0 Ez azonban nem azonos a k\u00f6znyelvben haszn\u00e1lt \u201et\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s szem\u00e9lyis\u00e9ggel\u201d vagy \u201etudathasad\u00e1ssal\u201d, szkizofr\u00e9ni\u00e1ban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ment\u00e1lis funkci\u00f3k (pl. gondolkod\u00e1s, \u00e9rzelmi \u00e9let, viselked\u00e9s) k\u00f6z\u00f6tti \u201ehasad\u00e1sr\u00f3l\u201d lehet ink\u00e1bb besz\u00e9lni.<\/p>\n
A szkizofr\u00e9nia \u00fan. spektrumbetegs\u00e9g, azaz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00falyoss\u00e1g\u00fa, v\u00e1ltozatos t\u00fcnetekkel j\u00e1r\u00f3 betegs\u00e9gek csoportj\u00e1t foglalja mag\u00e1ban. A leggyakrabban \u00e9szlelt t\u00fcnetek \u00e9rintik a gondolkod\u00e1st, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st, figyelmet, az \u00e9rzelmi-akarati \u00e9letet, a viselked\u00e9st\u00a0; ezekhez gyakran t\u00e1rsulnak jelent\u0151s szoci\u00e1lis \u00e9s foglalkoz\u00e1si zavarok is.<\/p>\n
A szkizofr\u00e9nia rendszerint f\u00e1zisokban kialakul\u00f3 betegs\u00e9g, t\u00fcnetei leggyakrabban a fiatal feln\u0151ttkorban jelentkeznek (f\u00e9rfiak eset\u00e9n 15-25 \u00e9ves korban, n\u0151k eset\u00e9ben 25-35 \u00e9ves korban jellemz\u0151), a betegek 20-40%-\u00e1n\u00e1l a serd\u00fcl\u0151kor t\u00e1j\u00e1n jelentkezhet, de kiala\u00adkulhat k\u00e9s\u0151bbi \u00e9letkorban is. N\u0151k eset\u00e9ben kritikus a gyermeksz\u00fcl\u00e9s \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1s kora, 40-45 \u00e9ves korban ism\u00e9t gyakoribb.<\/p>\n
A szkizofr\u00e9nia kialul\u00e1s\u00e1ban genetikai \u00e9s k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k egyar\u00e1nt szerepet j\u00e1tszanak. A vil\u00e1gon minden t\u00e1rsadalomban, kult\u00far\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl a n\u00e9pess\u00e9g mintegy 1%-\u00e1t \u00e9rinti. A rokons\u00e1gban el\u0151fordul\u00f3 megbeteged\u00e9s eset\u00e9n a vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g a rokons\u00e1gi fokkal ar\u00e1nyosan n\u0151. A szkizofr\u00e9nia kialakul\u00e1s\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00e9 tartozik pl. a lak\u00f3k\u00f6rnyezet, a droghaszn\u00e1lat \u00e9s sz\u00fclet\u00e9s el\u0151tti stressz hat\u00e1sa. K\u00e1b\u00edt\u00f3szerek k\u00f6z\u00fcl els\u0151sorban a kannabiszt (marihu\u00e1na, f\u0171 stb) hozz\u00e1k\u00a0 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe a szkizofr\u00e9nia kialakul\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n
T\u00fcnetek<\/strong><\/p>\n A szkizofr\u00e9nia t\u00fcnetei meglehet\u0151sen v\u00e1ltozatosak, t\u00f6bbf\u00e9le feloszt\u00e1suk ismert, leggyakrabban pozit\u00edv\u00a0<\/em>illetve negat\u00edv\u00a0<\/em>t\u00fcnetekre osztjuk ezeket. A betegs\u00e9g t\u00fcneteinek h\u00e1tter\u00e9ben mai tud\u00e1sunk szerint f\u0151k\u00e9nt a\u00a0dopamin \u00e9s szerotonin<\/em><\/strong>\u00a0(\u00e9s n\u00e9h\u00e1ny ezek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szt vev\u0151 molekula) nev\u0171 neurotransztmitter anyagok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyter\u00fcleteken val\u00f3 egyens\u00falyeltol\u00f3d\u00e1sa \u00e1ll.<\/p>\n A szkizofr\u00e9nia\u00a0pozit\u00edv t\u00fcnetei<\/u><\/strong>\u00a0k\u00f6z\u00e9 tartozik pl:<\/p>\n Hallucin\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>\u00a0inger n\u00e9lk\u00fcl keletkezett \u00e9szlel\u00e9sek. A betegek leggyakrabban olyan hangokat, elemi z\u00f6rejeket, zen\u00e9t stb. hallanak, melyet m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra nem \u00e9szlelhet\u0151k. El\u0151fordulhat kritiz\u00e1l\u00f3, komment\u00e1l\u00f3 vagy parancs-jelleg\u0171 hallucin\u00e1ci\u00f3 is, ut\u00f3bbi esetben a hangok a beteget utas\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n T\u00e9veszm\u00e9k<\/strong>: \u00e1ltal\u00e1ban az \u00e9n-re vonatkoz\u00f3, megingathatatlan t\u00e9ves gondolatok, ami nem magyar\u00e1zhat\u00f3 a kultur\u00e1lis-k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokkal. Esetenk\u00e9nt id\u0151vel egyre jobban kidolgozott\u00e1 v\u00e1lhatnak, \u00e9s t\u00e9veszmerendszerek j\u00f6hetnek l\u00e9tre. Tartalmukat tekintve lehetnek \u00fcld\u00f6ztet\u00e9ses,\u00a0 vonatkoztat\u00e1sos; vall\u00e1sos\u00a0; nagyz\u00e1sos; b\u0171n\u00f6ss\u00e9gi; hipochondri\u00e1s; nihilisztikus;\u00a0 f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9gi stb. A gondolatelvon\u00e1s, gondolatbe\u00fcltet\u00e9s, gondolatsug\u00e1rz\u00e1s, a saj\u00e1t gondolatok elidegened\u00e9se (a szem\u00e9ly k\u00fcls\u0151nek \u00e9rzi azokat) tipikusan szkizofr\u00e9ni\u00e1ban \u00e9szlelhet\u0151 t\u00fcnetek.<\/p>\n Bizarr\/dezorganioz\u00e1lt viselked\u00e9s:\u00a0<\/strong>K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, \u00f6sszerendezetlen magatart\u00e1s illetve besz\u00e9d. El\u0151fordulhat pl.\u00a0 mozg\u00e1sos nyugtalans\u00e1g vagy g\u00e1tolts\u00e1g, illetve negativizmus, amikor a beteg megszak\u00edtja, visszautas\u00edtja k\u00f6rnyezet\u00e9vel a kapcsolatot, nem besz\u00e9l, mozog, t\u00e1pl\u00e1lkozik, stb.<\/p>\n A szkizofr\u00e9nia\u00a0negat\u00edv t\u00fcnetei<\/u><\/strong>\u00a0k\u00f6z\u00e9 tartozik p\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n \u00c9rzelmi \u00e9let elszeg\u00e9nyed\u00e9se:\u00a0<\/strong>az \u00e9rzelmek \u00a0eltompul\u00e1sa, ki\u00fcresedetts\u00e9g-\u00e9rz\u00e9s.<\/p>\n Motiv\u00e1ci\u00f3 cs\u00f6kken\u00e9se\/hi\u00e1nya<\/strong>: a tervez\u0151- \u00e9s kivitelez\u0151 k\u00e9pess\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se. Az ambivalencia \u00e1ttev\u0151dhet az akarati \u00e9letre is, ami az elhat\u00e1roz\u00e1sokat, d\u00f6nt\u00e9seket ellehetetlen\u00edti, mindez t\u00e1rsul a k\u00e9sztet\u00e9sek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n Szoci\u00e1lis \u00e9let<\/strong>: bizalmatlans\u00e1g, elt\u00e1volod\u00e1s a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l, \u00e9s a saj\u00e1t, bels\u0151 vil\u00e1gba val\u00f3 visszavonul\u00e1s, ami egyr\u00e9szt a t\u00f6bbi t\u00fcnet k\u00f6vetkezm\u00e9nye, m\u00e1sr\u00e9szt annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a k\u00f6rnyezet reakci\u00f3i a t\u00fcnetekre \u00e1ltal\u00e1ban negat\u00edvak.<\/p>\n Emellett a betegs\u00e9g kognit\u00edv t\u00fcnetei is ismertek, ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a koncentr\u00e1ci\u00f3- vagy figyelemzavar, mem\u00f3riazavarok, v\u00e9grehajt\u00f3 funkci\u00f3k zavara.\u00a0<\/p>\n A betegs\u00e9g szakaszokban (\u00fan. shubokban) zajlik. A pozit\u00edv t\u00fcnetek felismer\u00e9se \u00e1ltal\u00e1ban nem okoz gondot, a szkizofr\u00e9nia negat\u00edv t\u00fcnetei azonban sokszor lappangva, lassan alakulnak ki, \u00edgy laikusok sz\u00e1m\u00e1ra sokszor \u00f6sszekeverhet\u0151 a depresszi\u00f3val, azonban att\u00f3l l\u00e9nyegesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, ez\u00e9rt fontos, hogy a p\u00e1ciens vagy csal\u00e1dja miel\u0151bb szakember seg\u00edts\u00e9g\u00e9t k\u00e9rje.<\/p>\n A betegs\u00e9g term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a p\u00e1ciensek sokszor nem ismerik fel, hogy betegek, ill. tagadj\u00e1k a betegs\u00e9g\u00fck l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t (betegs\u00e9gbel\u00e1t\u00e1s hi\u00e1nya). Ilyenkor is fontos azonban, hogy miel\u0151bb megfelel\u0151 kezel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclj\u00f6n a beteg, mert min\u00e9l hosszabb id\u0151 telik el kezeletlen\u00fcl, ann\u00e1l ink\u00e1bb romlanak az es\u00e9lyek a fel\u00e9p\u00fcl\u00e9sre.<\/p>\n A szkizofr\u00e9nia k\u00f3rlefoly\u00e1sa nagyon v\u00e1ltozatos k\u00e9pet mutat. Jelen tud\u00e1sunk szerint a gy\u00f3gyszeres kezl\u00e9st a t\u00fcnetek megjelen\u00e9sekor min\u00e9l hamarabb el kell kezdeni. A hossz\u00fat\u00e1v\u00fa fenntart\u00f3 (gy\u00f3gyszeres) kezel\u00e9s jav\u00edthatja a tart\u00f3s fel\u00e9p\u00fcl\u00e9st. Az esetek egy r\u00e9sz\u00e9ben teljes fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s v\u00e1rhat\u00f3, m\u00edg m\u00e1sokn\u00e1l t\u00f6bb-kevesebb t\u00fcnet, enyh\u00e9bb form\u00e1ban, a kezel\u00e9s mellett is megmarad. Az egy\u00e9ni, csoportos \u00e9s csal\u00e1di intervenci\u00f3k, pszichoter\u00e1pi\u00e1k seg\u00edthetik a funkcion\u00e1lis fel\u00e9p\u00fcl\u00e9st.<\/p>\n Ter\u00e1pia:<\/strong><\/p>\n A szkizofr\u00e9nia gy\u00f3gykezel\u00e9se t\u00f6bbr\u00e9t\u0171.<\/p>\n Legfontosabb kezel\u00e9si m\u00f3dja mai tud\u00e1sunk szerint az\u00a0antipszichotikus gy\u00f3gyszeres<\/em><\/strong>\u00a0kezel\u00e9s. Ez a m\u00e1r eml\u00edtett dopamin nev\u0171 inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyag szintj\u00e9t m\u00f3dos\u00edtja. T\u00f6bbf\u00e9le antipszichotikum ismert, l\u00e9teznek els\u0151- \u00e9s m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3s gy\u00f3gyszerek. A korszer\u0171 antipszichotikumokkal a pozit\u00edv t\u00fcnetek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze megsz\u00fcntethet\u0151, \u00e9s a negat\u00edv t\u00fcnetek jelent\u0151s r\u00e9sze is jav\u00edthat\u00f3.<\/p>\n A gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s mellett a legt\u00f6bb esetben\u00a0 sz\u00fcks\u00e9g van pszichoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9sre is, melynek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i haszn\u00e1latosak. A t\u00e1mogat\u00f3 ter\u00e1pi\u00e1k mellett az egyik legfontosabb a betegek\u00a0pszichoeduk\u00e1ci\u00f3ja\u00a0<\/em><\/strong>(felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s a betegs\u00e9gr\u0151l, t\u00fcnetekr\u0151l, gy\u00f3gyszerel\u00e9sr\u0151l). Emellett a korszer\u0171 pszichi\u00e1triai kezel\u00e9s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a szkizofr\u00e9n betegeknek\u00a0tartott kognit\u00edv szeml\u00e9let\u0171 pszichoter\u00e1pia (metakognit\u00edv tr\u00e9ning)<\/em><\/strong>, stresszkezel\u00e9si technik\u00e1k fejleszt\u00e9se, szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u0151 tr\u00e9ning, csal\u00e1dter\u00e1pia, mozg\u00e1s-t\u00e1ncter\u00e1pia, m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pia stb. Fontos tudni, hogy a pszichoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9s hat\u00e9kony \u00e9s fontos, de nem helyettes\u00edti a gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9st szkizofr\u00e9ni\u00e1ban!<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Felhaszn\u00e1lt irodalom\u00a0:<\/p>\n Lieberman, A., Stroup, S., Perkins, D.: A szkizofr\u00e9nia tank\u00f6nyve. Budapest: L\u00e9lekben Otthon Kft, 2006 A \u201cszkizofr\u00e9nia\u201d kifejez\u00e9st szinte mindenki hallotta m\u00e1r valahol. Az emberek z\u00f6me azonban m\u00e9gsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, \u00e9s hogyan gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3. Maga a \u201cszkizofr\u00e9nia\u201d sz\u00f3 g\u00f6r\u00f6g eredet\u0171, sz\u00f3 szerinti ford\u00edt\u00e1sban \u201ehasadt elm\u00e9\u201d-t jelent.\u00a0\u00a0 Ez azonban nem azonos a k\u00f6znyelvben haszn\u00e1lt \u201et\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s szem\u00e9lyis\u00e9ggel\u201d vagy \u201etudathasad\u00e1ssal\u201d, szkizofr\u00e9ni\u00e1ban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ment\u00e1lis funkci\u00f3k (pl. gondolkod\u00e1s, \u00e9rzelmi …<\/p>\n","protected":false},"author":101123,"featured_media":0,"parent":14,"menu_order":3,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2285","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2285","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101123"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2285"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2285\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2286,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2285\/revisions\/2286"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2285"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2285"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pszichiatria\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2285"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nPerczel F. D., M\u00f3rotz K., 2010, Kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pia, Medicina Kiad\u00f3, Budapest
\nUnoka Zs., Purebl Gy., T\u00fary F., Bitter I., 2012, A pszichoter\u00e1pia alapjai, Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest
\nTai S, Turkington D:\u00a0 The evolution of cognitive behavior therapy for schizophrenia: current practice and recent developments. Schizophr Bull 2009 Sep;35(5):865-73.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"