{"id":984,"date":"2017-11-23T16:10:39","date_gmt":"2017-11-23T15:10:39","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?p=984"},"modified":"2019-01-23T17:03:20","modified_gmt":"2019-01-23T16:03:20","slug":"a-melatonin-es-az-alvas-a-napszakos-ritmusok-rendezesetol-a-pihenteto-almokig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2017\/11\/23\/a-melatonin-es-az-alvas-a-napszakos-ritmusok-rendezesetol-a-pihenteto-almokig\/","title":{"rendered":"A melatonin \u00e9s az alv\u00e1s: a napszakos ritmusok rendez\u00e9s\u00e9t\u0151l a pihentet\u0151 \u00e1lmokig"},"content":{"rendered":"<p>[Melatonin and Sleep: From the Arrangement of Circadian Rhythms to Refreshing Dreams] [Article in Hungarian]\u00a0<\/p>\n<p><em>Asszisztens Tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s<\/em> 2016; 5 (3): 1\u2013x.<\/p>\n<p>B\u00f3dizs R\u00f3bert dr.<\/p>\n<p>Semmelweis Egyetem Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest<\/p>\n<p><strong>Absztrakt<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9sben elterjedt besz\u00e9dm\u00f3d szerint a melatonint szok\u00e1s az alv\u00e1s, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g vagy \u00e9ppen a fiatals\u00e1g hormonj\u00e1nak nevezni. B\u00e1r mindegyik meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sban van igazs\u00e1g, mindegyik meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s r\u00e9szigazs\u00e1g, ez\u00e9rt \u2013 valamint a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos ismeretek szakszer\u0171 klinikai hasznos\u00edt\u00e1sa v\u00e9gett is \u2013 fontos a k\u00e9rd\u00e9s aktu\u00e1lis ismeretek f\u00e9ny\u00e9ben val\u00f3 tiszt\u00e1z\u00e1sa \u00e9s az egyes funkci\u00f3k, hat\u00e1sok egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elemz\u00e9se. Az elm\u00falt \u00e9vek kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeinek f\u00e9ny\u00e9ben meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st nyert, hogy a melatonin a biol\u00f3giai \u00e9jszaka hormonja, amely a cirkadi\u00e1n ritmusoknak a fotoperi\u00f3dusokhoz (a nappal \u00e9s \u00e9jszaka v\u00e1ltakoz\u00e1saihoz) val\u00f3 igazod\u00e1s\u00e1t seg\u00edti el\u0151, az alv\u00e1sra kedvez\u0151 hat\u00e1st gyakorol, ami azonban n\u00e9h\u00e1ny saj\u00e1tos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyhez is k\u00f6t\u00f6tt, illetve kiterjedt fiziol\u00f3giai hat\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6regkori alv\u00e1s \u00e9s eg\u00e9sz\u00e9ben az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6regkor fontos t\u00e9nyez\u0151je is egyben. A legut\u00f3bbi \u00e9vek klinikai kutat\u00e1sai megalapozott eredm\u00e9nyekkel j\u00f3csk\u00e1n kiterjesztett\u00e9k a probl\u00e9mak\u00f6r hat\u00f3sugar\u00e1t, r\u00e1mutatva, hogy sz\u00e1mos neur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9g, illetve els\u0151dleges vagy m\u00e1sodlagos alv\u00e1szavar m\u00f6g\u00f6tt melatonin-deficiencia vagy diszregul\u00e1ci\u00f3 v\u00e9lelmezhet\u0151. Ezeknek a zavaroknak \u00e9s t\u00fcneteknek a kezel\u00e9s\u00e9ben a melatonin kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g hormonja<\/strong><\/p>\n<p><strong>\u00a0<\/strong>Az 1958-ban Aaron Lerner \u00e1ltal felfedezett \u00e9s a tobozmirigyben a szerotoninb\u00f3l szintetiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 melatonin az \u00e9l\u0151vil\u00e1g egyik leg\u00e1ltal\u00e1nosabban elterjedt \u00e9s hat\u00e1sait tekintve tal\u00e1n a legfontosabb fotorecept\u00edv mechanizmushoz kapcsolt endokrin fiziol\u00f3giai h\u00edrviv\u0151je (1). T\u00e9ny, hogy s\u00f6t\u00e9tben n\u00e9h\u00e1ny percen bel\u00fcl megkezd\u0151dhet a tobozmirigy melatonintermel\u00e9se. M\u00edg 1000-3000 lux mellett m\u00e9g csak 30%-os a termel\u00e9s, 500-1000 lux mellett ez 50%-osra emelkedik. A fordul\u00f3pont 200-400 lux k\u00f6z\u00f6tt van, amely \u00e9rt\u00e9k alatt a termel\u00e9s f\u00e9ny \u00e1ltali g\u00e1tl\u00e1sa megsz\u0171nik (2, 3). A 446-477 nm-es hull\u00e1mhossz\u00fa (k\u00e9k) f\u00e9ny melatonin-termel\u00e9st cs\u00f6kkent\u0151 hat\u00e1sa m\u00e1s hull\u00e1mhossz\u00fa komponensekn\u00e9l er\u0151teljesebb. Mindez azonban csak meghat\u00e1rozott napszakban, a term\u00e9szetes f\u00e9nyviszonyok ritmusa \u00e9s a biol\u00f3giai ritmusok k\u00f6z\u00f6tti \u2013 am\u00fagy k\u00edv\u00e1natosnak mond hat\u00f3 \u2013 \u00f6sszhang eset\u00e9n, az esti \u00e9s \u00e9jszakai \u00f3r\u00e1kban \u00e9rv\u00e9nyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s. Napk\u00f6zben ugyanis hi\u00e1nyzik a melatonintermel\u00e9s cirkadi\u00e1n inputja, ez\u00e9rt a napk\u00f6zbeni s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g (a hagyom\u00e1nyosan a k\u00fcls\u0151 f\u00e9nyviszonyok altern\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz szinkroniz\u00e1lt cirkadi\u00e1n ritmusok eset\u00e9n) nem induk\u00e1l melatonin-termel\u00e9st. Vagyis a melatonin termel\u00e9s\u00e9t a cirkadi\u00e1n ritmus k\u00f6zponti gener\u00e1l\u00f3 mechanizmusa, a l\u00e1t\u00f3idegkeresztez\u0151d\u00e9s f\u00f6l\u00f6tti mag (Suprachismatic nucleus \u2013 SCN) induk\u00e1lja a biol\u00f3giai \u00e9jszaka idej\u00e9n. Val\u00f3j\u00e1ban teh\u00e1t nem a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, hanem az \u00e9jszaka hormonja a melatonin. A k\u00fcls\u0151 f\u00e9ny, a retinohypothalamicus p\u00e1ly\u00e1n kereszt\u00fcl (vagyis nem a l\u00e1t\u00e1s, hanem egy primer fotorecept\u00edv p\u00e1lya r\u00e9v\u00e9n) k\u00e9pes g\u00e1tolni a melatonin termel\u00e9s\u00e9t, mintegy maszk\u00edrozva a cirkadi\u00e1n ritmus hat\u00e1s\u00e1t. A melatonin-szekr\u00e9ci\u00f3 napszakos ritmusa teh\u00e1t nem a fotoperi\u00f3dusokra adott passz\u00edv reakci\u00f3, hanem a k\u00f6zponti cirkadi\u00e1n pacemaker, az SCN \u00e1ltal gener\u00e1lt endog\u00e9n ritmus. A f\u00e9ny azonban a retinohypothalamicus p\u00e1ly\u00e1n kereszt\u00fcl g\u00e1tolja a melatonintermel\u00e9s cirkadi\u00e1n trigger\u00e9t. Figyelembe v\u00e9ve, hogy a kering\u00e9sben l\u00e9v\u0151 melatonin visszahat a cirkadi\u00e1n pacemakerre, annak \u201e\u00e9jszakai szign\u00e1lj\u00e1t\u201d er\u0151s\u00edtve, elmondhat\u00f3, hogy a k\u00fcls\u0151 f\u00e9nyviszonyok \u00e9s a bels\u0151 cirkadi\u00e1n f\u00e1zis szinkroniz\u00e1l\u00e1sa a melatonin seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. Ennek megfelel\u0151en a melatonin er\u0151teljes fiziol\u00f3giai id\u0151z\u00edt\u0151, azaz kronofarmakol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gokkal b\u00edr: a biol\u00f3giai \u00e9jszak\u00e1n k\u00edv\u00fcli peri\u00f3dusokban bevitt melatonin gyors cirkadi\u00e1n f\u00e1zisv\u00e1lt\u00e1st (pl. jet-lag eset\u00e9n) vagy cirkadi\u00e1n reszinkroniz\u00e1ci\u00f3t (pl. v\u00e1ltott m\u0171szakban dolgoz\u00f3k cirkadi\u00e1n ritmuszavaraiban) k\u00e9pes kiv\u00e1ltani. A cirkadi\u00e1n f\u00e1zisv\u00e1lt\u00e1sokra \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban jellemz\u0151, hogy a d\u00e9lel\u0151tti melatonin-bevitel f\u00e1zisk\u00e9sleltet\u00e9st, a d\u00e9lut\u00e1ni pedig f\u00e1zis-el\u0151retol\u00f3d\u00e1st v\u00e1lt ki. Nem 24 \u00f3r\u00e1s cirkadi\u00e1n ritmus vagy v\u00e1ltott m\u0171szak \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett teljes cirkadi\u00e1n deszinkroniz\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben az esti adagol\u00e1s tekinthet\u0151 ir\u00e1nyad\u00f3nak. Vagyis a melatonin az endog\u00e9n cirkadi\u00e1n oszcill\u00e1tor \u00e9s a k\u00fcls\u0151 foto peri\u00f3dusok k\u00f6z\u00f6tti szinkroniz\u00e1ci\u00f3t biztos\u00edt\u00f3 humor\u00e1lis mechanizmus kulcs fontoss\u00e1g\u00fa eleme, amely elm\u00e9letileg igazolt \u00e9s felt\u00e1rt m\u00f3don hasznos\u00edthat\u00f3 kronobiotikum (4).<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Az alv\u00e1s hormonja<\/strong><\/p>\n<p>Az endog\u00e9n \u00e9s exog\u00e9n (t\u00f6bbnyire or\u00e1lisan adott) melatonin alv\u00e1st kelt\u0151 (hipnog\u00e9n) hat\u00e1sait placebokontroll\u00e1lt klinikai vizsg\u00e1latok igazolj\u00e1k. A hat\u00e1smechanizmushoz nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel k\u00f6ze van a melatonin hypothermi\u00e1s hat\u00e1s\u00e1nak, valamint a f\u00e9ny \u00e9s a hangingerekre adott agyi reakci\u00f3k alv\u00e1s-\u00fczemm\u00f3dba (inger-induk\u00e1lt k\u00e9rgi v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s- cs\u00f6kken\u00e9s) v\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak is (3, 4). A magtemperat\u00fara cs\u00f6kken\u00e9se az alv\u00e1s term\u00e9szetes velej\u00e1r\u00f3ja \u00e9s egyben kedvez\u0151 fiziol\u00f3giai felt\u00e9telrendszere. Az exog\u00e9n melatonin \u00e1ltal induk\u00e1lt hipnog\u00e9n hat\u00e1s a metaanal\u00edzisek f\u00e9ny\u00e9ben \u00e1tlagosan 4 percnyi alv\u00e1sl\u00e1tencia cs\u00f6kken\u00e9ssel, 2,2%-os alv\u00e1shat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6veked\u00e9ssel, valamint 12,8 perces teljes alv\u00e1sid\u0151 n\u00f6veked\u00e9ssel jellemezhet\u0151 (5). A hat\u00e1st ugyanakkor sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 modul\u00e1lja. A legfontosabb ezek k\u00f6z\u00fcl, hogy az exog\u00e9n melatonin az endog\u00e9n melatonin alacsony szintje eset\u00e9n k\u00e9pes jelent\u0151sebb hipnog\u00e9n hat\u00e1st kiv\u00e1ltani. Megeml\u00edtend\u0151 m\u00e9g, hogy a fekv\u0151 testhelyzet el\u0151felt\u00e9tele a melatonin \u00e1ltal induk\u00e1lt szedat\u00edv hat\u00e1s szubjekt\u00edv \u00e9s objekt\u00edv (EEG theta hull\u00e1mok r\u00e9v\u00e9n m\u00e9rt) megjelen\u00e9s\u00e9nek. V\u00e9g\u00fcl pedig: hasonl\u00f3s\u00e1g mutathat\u00f3 ki a benzodiazepinek \u00e9s a melatonin alv\u00e1s-EEG hat\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt: mindk\u00e9t esetben a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa (delta) EEG tev\u00e9kenys\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s (szigma aktivit\u00e1s) fokoz\u00f3d\u00e1sa figyelhet\u0151 meg. A benzodiazepinek \u00e9s a melatonin alv\u00e1s-EEG hat\u00e1saiban \u00e9szlelhet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is figyelemre m\u00e9lt\u00f3ak: a benzodiazepinekkel szemben a melatonin nem fokozza az EEG gyors b\u00e9ta komponenseinek r\u00e9szar\u00e1ny\u00e1t a teljes\u00edtm\u00e9nyspektrumban, ugyanakkor nagyobb d\u00f3zisban a REM alv\u00e1s fokoz\u00e1s\u00e1ra is k\u00e9pes (ami benzodiazepinekre nem jellemz\u0151 vagy annak ford\u00edtottja jellemz\u0151) (4, 6). Egyes megfigyel\u00e9sek szerint az exog\u00e9n melatonin \u00e9l\u00e9nkebb, bizarrabb \u00e1lmokat id\u00e9z el\u0151 (7, 8), ugyanakkor azt is megfigyelt\u00e9k, hogy a melatoninszint cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t tart\u00f3san el\u0151id\u00e9z\u0151 b\u00e9ta-blokkol\u00f3kkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kezel\u00e9s viszont gyakori r\u00e9m\u00e1lmokkal j\u00e1r egy\u00fctt (9). Lehets\u00e9ges teh\u00e1t, hogy a melatonin \u00e9s az \u00e1lmod\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti viszony komplex, nem line\u00e1ris, amelybe a melatoninhi\u00e1ny \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett r\u00e9m\u00e1lmok \u00e9s az exog\u00e9n bevitellel megn\u00f6velt melatonin szint \u00e9l\u00e9nk \u00e1loml\u00e1t\u00e1st el\u0151id\u00e9z\u0151 hat\u00e1sai (ut\u00f3bbiak azonban nem r\u00e9m \u00e1lmok) is elf\u00e9rnek.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A fiatals\u00e1g hormonja<\/strong><\/p>\n<p><strong>\u00a0<\/strong>Pierpaoli \u00e9s Regelson r\u00e1mutattak, hogy a melatonin plazm\u00e1ban m\u00e9rt szintje jellegzetes \u00e9letkor-f\u00fcgg\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal jellemezhet\u0151: a sz\u00fclet\u00e9skor m\u00e9g igen alacsony melatonin-szint kora gyerekkorra maxim\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lik, majd a pubert\u00e1skorban cs\u00f6kkenni kezd, utat engedve az \u00e1ltala g\u00e1tolt nemi hormonok termel\u00e9s\u00e9nek (10). A melatoninszint cs\u00f6kken\u00e9se azonban ezt k\u00f6vet\u0151en is tart, a folyamat v\u00e9g\u00e9n, id\u0151skorban pedig m\u00e1r elhanyagolhat\u00f3 melatoninszint m\u00e9rhet\u0151 a plazm\u00e1ban. Az id\u00e9zett szerz\u0151p\u00e1ros k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatok melatonin-kezel\u00e9se r\u00e9v\u00e9n n\u00f6velte az \u00e1llatok t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t. Ez a megfigyel\u00e9s \u00e9rthet\u0151 izgalmat keltett tudom\u00e1nyos \u00e9s laikus k\u00f6r\u00f6kben egyar\u00e1nt, ez\u00e9rt a mai napig sz\u00e1mos kritika \u00e9s kritik\u00e1tlans\u00e1g lengi k\u00f6r\u00fcl a t\u00e9m\u00e1t. Mindenesetre meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a melatonintermel\u00e9s val\u00f3ban jelent\u0151sen cs\u00f6k ken id\u0151skorban, m\u00e9gpedig a tobozmirigy kalcifik\u00e1ci\u00f3ja miatt. M\u00e1s &#8211; r\u00e9szt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st nyert a melatonin sz\u00e1mos kedvez\u0151nek mond hat\u00f3 \u00e9lettani hat\u00e1sa, amelyek szerepet j\u00e1tszhatnak az eredeti Pierpaoli-f\u00e9le megfigyel\u00e9s pozit\u00edv \u00e9s id\u0151t\u00e1ll\u00f3 aspektus\u00e1nak megragad\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n<p>\u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e1mos k\u00eds\u00e9rlet bebizony\u00edtotta, hogy a melatoninnak antioxid\u00e1ns, immunstimul\u00e1ns, illetve az eml\u00edtettekkel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben tumorn\u00f6veked\u00e9st g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sa is van. A fiatals\u00e1g \u00e9s a melatonin kapcsolat\u00e1t firtat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre adott egyik aktu\u00e1lisabb v\u00e1lasz \u00edgy hangzik: b\u00e1r az \u00e9letkor melatonin \u00e1ltali n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t ritk\u00e1n siker\u00fclt minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an igazolni, az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6regs\u00e9ggel kapcsolatos hat\u00e1sok megalapozottnak t\u0171nnek \u00e9s figyelmet \u00e9rdemelnek (11). Ehhez hozz\u00e1tenn\u00e9nk m\u00e9g a magunk r\u00e9sz\u00e9r\u0151l azt is, hogy az id\u0151skori alv\u00e1szavar\/\u00e1lmatlans\u00e1g gyakran j\u00f3l kezelhet\u0151 melatoninnal, hiszen az exog\u00e9n melatonin szedatohipnotikus hat\u00e1sai az alacsony endog\u00e9n melatoninszint mellett a legkifejezettebbek, amely ut\u00f3bbi felt\u00e9tel id\u0151skorban a tobozmirigy kalcifik\u00e1ci\u00f3ja miatt eleve adott (12\u201314).<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Melatonin-hi\u00e1ny \u00e9s alv\u00e1szavar az \u00f6reged\u00e9sen t\u00fal: tov\u00e1bbi klinikai ter\u00fcletek<\/strong><\/p>\n<p>Az elm\u00falt \u00e9vek sor\u00e1n sz\u00e1mos olyan, alv\u00e1szavarral kapcsolatos klinikai \u00e9s kutat\u00e1si ter\u00fclet v\u00e1lt ismertt\u00e9, amelyek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben a melatoninhi\u00e1ny k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszhat. Az al\u00e1bbiakban a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl ismertet\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny ilyen, klinikailag is \u00edg\u00e9retesnek bizonyul\u00f3 ter\u00fcletet.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong><em>Neur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek\/fejl\u0151d\u00e9si zavarok <\/em><\/strong><\/p>\n<p>A neur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek sz\u00e1mos fajt\u00e1j\u00e1ban kimutatt\u00e1k a melatoninerg rendszer valamilyen zavar\u00e1t, t\u00f6bbnyire a melatonin termel\u00e9s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t vagy cirkadi\u00e1n diszritmi\u00e1b\u00f3l ered\u0151 id\u0151z\u00edt\u00e9si probl\u00e9m\u00e1kat \u00e9s f\u00e1ziseltol\u00f3d\u00e1sokat. Melatonin deficienci\u00e1t vagy zavart figyeltek meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Angelman-szindr\u00f3m\u00e1ban, Williams-szindr\u00f3m\u00e1ban \u00e9s autizmus spektrumzavarban. Ezzel egybehangz\u00f3an ny\u00edlt \u00e9s placebo kontroll\u00e1lt kett\u0151s vak vizsg\u00e1latok is igazolj\u00e1k az or\u00e1lisan adagolt melatonin alv\u00e1szavarok remisszi\u00f3ja \u00e9s betegs\u00e9gspecifikus magatart\u00e1si t\u00fcnetek enyh\u00fcl\u00e9se form\u00e1j\u00e1ban \u00e9szlelhet\u0151 pozit\u00edv hat\u00e1sait vegyes \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gekkel \u00e9l\u0151k csoportj\u00e1ban (15, 16).<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong><em>REM magatart\u00e1szavar <\/em><\/strong><\/p>\n<p>Az alv\u00e1szavarok egy m\u00e1sik j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 csoportj\u00e1ban, a REMparaszomni\u00e1kban, azon bel\u00fcl is a REM magatart\u00e1szavarban a melatonin pozit\u00edv hat\u00e1s\u00e1t egyre t\u00f6bb vizsg\u00e1lat igazolja. A REM magatart\u00e1szavar a v\u00e1zizomzat REM alv\u00e1s k\u00f6zbeni at\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak el\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad\u00f3, degenerat\u00edv, k\u00f6zponti idegrendszeri eredet\u0171 k\u00f3rk\u00e9p, amelynek t\u00fcnetei a viharos mozg\u00e1ssorozatok kivitelez\u00e9se REM alv\u00e1s k\u00f6zben, illetve az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 intenz\u00edv, zavar\u00f3 \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyek. A hagyom\u00e1nyosan javasolt clonazepam kezel\u00e9s mellett vagy annak kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt jelenleg elterjed\u0151ben van a melatoninnal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kezel\u00e9s, amelynek hat\u00e1soss\u00e1ga az \u00e9jszakai izomtev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a kellemetlen \u00e1lmok cs\u00f6kken\u00e9se form\u00e1j\u00e1ban \u00e9szlelhet\u0151ek (17, 18).<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong><em>Neurodegenerat\u00edv megbeteged\u00e9sek <\/em><\/strong><\/p>\n<p>A REM magatart\u00e1szavaron \u00e9s az id\u0151skori inszomni\u00e1n t\u00fal a neurodegenerat\u00edv megbeteged\u00e9sekkel \u00f6szszef\u00fcgg\u0151 alv\u00e1szavarokban is egyre gyakrabban alkalmazz\u00e1k sikerrel a melatonin-kezel\u00e9st. Egy a k\u00e9rd\u00e9st vizsg\u00e1l\u00f3 alapos metaanal\u00edzis k\u00f6vetkeztet\u00e9sei szerint a melatonin jav\u00edtja az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9get Alzheimer-k\u00f3rban \u00e9s Parkinson-k\u00f3rban szenved\u0151k k\u00f6r\u00e9ben (18).<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong><em>Benzodiazepin-megvon\u00e1s <\/em><\/strong><\/p>\n<p>Az inszomni\u00e1s t\u00fcnetek gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s\u00e9nek leggyakoribb m\u00f3dja a benzodiazepinek vagy benzodiazepin-receptor agonist\u00e1k (z-szerek) \u00e1ltal kiv\u00e1ltott szedatohipnotikus hat\u00e1sra \u00e9p\u00fcl. Mindk\u00e9t eml\u00edtett gy\u00f3gyszercsoportra igaz, hogy \u2013 egyes kiv\u00e9telekt\u0151l eltekintve \u2013 haszn\u00e1latuk csak \u00e1tmenetileg indokolt. Visszat\u00e9r\u0151 probl\u00e9ma ez\u00e9rt a benzodiazepinek megvon\u00e1sa, le\u00e9p\u00edt\u00e9se, amely gyakran az inszomni\u00e1s t\u00fcnetek fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t v\u00e1ltja ki a p\u00e1ciensekben. Doron Garfinkel \u00e9s munkat\u00e1rsai vizsg\u00e1lata egy \u00faj klinikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sen, a benzodiazepin-megvon\u00e1s melatonin-kezel\u00e9ssel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megk\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u00e9n alapul (19). A szerz\u0151k k\u00f6vetkeztet\u00e9se szerint a kontroll\u00e1lt felszabadul\u00e1s\u00fa melatonin-k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek sikerrel seg\u00edthetik \u00e1t a betegeket a benzodiazepinek elhagy\u00e1s\u00e1val jellemezhet\u0151 neh\u00e9z peri\u00f3duson.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>\u00d6sszegz\u00e9s \u00e9s kitekint\u00e9s<\/strong><\/p>\n<p>A melatoninnal kapcsolatos ismeretek gyarapod\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan klinikai probl\u00e9mak\u00f6r\u00f6k kezel\u00e9se v\u00e1lhat sikeresebb\u00e9 \u00e9s hat\u00e1sosabb\u00e1, amely probl\u00e9mak\u00f6r\u00f6ket eredetileg nem hoztak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe a tobozmirigy m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, a cirka &#8211; di\u00e1n ritmussal vagy ak\u00e1r m\u00e9g az alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal sem. A j\u00f6v\u0151ben c\u00e9lzott prospekt\u00edv vizsg\u00e1latok elv\u00e9gz\u00e9se v\u00e1lhat sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 ezeknek a zavaroknak a melatonin-adagol\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kezel\u00e9si m\u00f3dozatait tiszt\u00e1zand\u00f3. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 biztons\u00e1goss\u00e1gi adatok azonban lehet\u0151v\u00e9 teszik a melatonin-kezel\u00e9s ny\u00edlt vagy megfigyel\u00e9ses vizsg\u00e1latokban, esetleg esettanulm\u00e1nyok r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tesztel\u00e9s\u00e9t is, amire sz\u00e1mos p\u00e9lda van a szakirodalomban.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Irodalom<\/strong><\/p>\n<ol>\n<li>Lerner AB, Case JD, Takahashi Y, et al. Isolation of melatonin, the pineal gland factor that lightens melanocytes. J Am Chem Soc 1958; 80 (10): 2587.<\/li>\n<li>McIntyre IM, Norman TR, Burrows GD, et al. Quantal melatonin suppression by exposure to low intensity light in man. Life Sci 1989; 45 (4): 327\u2013332.<\/li>\n<li>Brzezinski A. Melatonin in humans. N Engl J Med 1997; 336 (3): 186\u2013195.<\/li>\n<li>B\u00f3dizs R. A melatonin, az alv\u00e1s \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmusok: elm\u00e9leti megfontol\u00e1sok \u00e9s kronofarmakol\u00f3giai alkalmaz\u00e1saik. LAM Lege Artis Medicinae 2009; 19 (6-7): 369\u2013374.<\/li>\n<li>Brzezinski A, Vangel MG, Wurtman RJ, et al. Effects of exogenous melatonin on sleep: a meta-analysis. Sleep Med Rev 2005; 9 (1): 41\u201350.<\/li>\n<li>Kunz D, Mahlberg R, Muller C, et al. Melatonin in patients with reduced REM sleep duration: two randomized controlled trials. J Clin Endocrinol Metab 2004; 89 (1): 128\u2013134.<\/li>\n<li>Jan JE. Melatonin therapy for the sleep disorders in children. In Barrett D, McNamara P (Eds). Encyclopedia of Sleep and Dreams, Vol. 2., Santa Barbara: Greenwood, 2012; pp. 416\u2013418.<\/li>\n<li>Kahan T, Hays J, Hirashima B, et al. Effects of melatonin on dream bizarreness among male and female college students. Sleep Hypnosis 2000; 2 (2): 74\u201383.<\/li>\n<li>Brismar K, Hylander B, Eliasson K, et al. Melatonin secretion related to side-effects of beta-blockers from the central nervous system. Acta Med Scand 1988; 223 (6): 525\u2013530.<\/li>\n<li>Pierpaoli W, Regelson W. Pineal control of aging: effect of melatonin and pineal grafting on aging mice. Proc Natl Acad Sci USA 1994; 91 (2): 787\u2013791.<\/li>\n<li>Hardeland R. Melatonin and the theories of aging: a critical appraisal of melatonin&#8217;s role in antiaging mechanisms. J Pineal Res 2013; 55 (4): 325\u2013356. doi: 10.1111\/jpi.12090.<\/li>\n<li>Haimov I, Laudon M, Zisapel N, et al. Sleep disorders and melatonin rhythms in elderly people. BMJ 1994; 309: 167.<\/li>\n<li>Kunz D, Schmitz S, Mahlberg R, et al. A new concept for melatonin deficit: on pineal calcification and melatonin excretion. Neuropsychopharmacology 1999; 21 (6): 765\u2013772.<\/li>\n<li>Olde Rikkert MG, Rigaud AS. Melatonin in elderly patients with insomnia. A systematic review. Z Gerontol Geriatr 2001; 34 (6): 491\u2013497.<\/li>\n<li>Appleton RE, Jones AP, Gamble C, et al. The use of MElatonin in children with Neurodevelopmental Disorders and impaired Sleep: a randomised, double-blind, placebo-controlled, parallel study (MENDS). Health Technol Assess 2012; 16 (40): i-239. doi: 10.3310\/hta16400.<\/li>\n<li>Ross C, Davies P, Whitehouse W. Melatonin treatment for sleep disorders in children with neurodevelopmental disorders: an observational study. Dev Med Child Neurol 2002; 44: 339\u2013344. doi: 10.1111\/j.1469-8749.2002.tb00821.x<\/li>\n<li>McGrane IR, Leung JG, St Louis EK, et al. Melatonin therapy for REM sleep behavior disorder: a critical review of evidence. Sleep Medicine 2015; 16 (1): 19\u201326. doi:10.1016\/j.sleep.2014.09.011.<\/li>\n<li>Zhang W, Chen XY, Su SW, et al. Exogenous melatonin for sleep disorders in neurodegenerative diseases: a meta-analysis of randomized clinical trials. Neurol Sci 2016; 37 (1): 57\u201365. doi: 10.1007\/s10072-015-2357-0.<\/li>\n<li>Garfinkel D, Zisapel N, Wainstein J, et al. Facilitation of benzodiazepine discontinuation by melatonin: a new clinical approach. Arch Intern Med 1999; 159 (20): 2456\u20132460.<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>[Melatonin and Sleep: From the Arrangement of Circadian Rhythms to Refreshing Dreams] [Article in Hungarian]\u00a0 Asszisztens Tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s 2016; 5 (3): 1\u2013x. B\u00f3dizs R\u00f3bert dr. Semmelweis Egyetem Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest Absztrakt A tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9sben elterjedt besz\u00e9dm\u00f3d szerint a melatonint szok\u00e1s az alv\u00e1s, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g vagy \u00e9ppen a fiatals\u00e1g hormonj\u00e1nak nevezni. B\u00e1r mindegyik meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sban van igazs\u00e1g, mindegyik &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101277,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-984","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/984","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101277"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=984"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/984\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1391,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/984\/revisions\/1391"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=984"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=984"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=984"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}