[Sleep and Melatonin, the Conductor of Circadian Rhythms]\u00a0 [article in Hungarian]<\/p>\n
H\u00e1ziorvosi Tov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151 Szemle<\/em> 2017, 22: 19-22.<\/p>\n \u00d6sszefoglal\u00f3<\/strong><\/p>\n Az emberi alv\u00e1s a biol\u00f3giai, a fizikai (georitmusok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott) \u00e9s a t\u00e1rsadalmi id\u0151 keresztmetszet\u00e9ben helyezhet\u0151 el. A h\u00e1rom id\u0151 egyeztet\u00e9se a j\u00f3 alv\u00e1s alapvet\u0151 kulcsa. A biol\u00f3giai \u00e9s a fizikai id\u0151 szinkroniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban fontos szerepet kap a tobozmirigyben termel\u0151d\u0151 melatonin, mely hormon termel\u00e9s\u00e9t cirkadi\u00e1n \u00e9s f\u00e9nnyel kapcsolatos inputok egyar\u00e1nt szab\u00e1lyozz\u00e1k. Ugyanakkor a melatonin vissza is hat a cirkadi\u00e1n pacemakerre, mely ut\u00f3bbi hat\u00e1s ered\u0151je nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcgg a melatoninbevitel vagy az endog\u00e9n melatoninszekr\u00e9ci\u00f3 id\u0151z\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l, f\u00e1zis\u00e1t\u00f3l. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy a habitu\u00e1lis alv\u00e1speri\u00f3dust megel\u0151z\u0151 (d\u00e9lut\u00e1ni) melatoninbevitel cirkadi\u00e1n f\u00e1zis el\u0151retol\u00f3d\u00e1st (a ritmus \u201esiettet\u00e9s\u00e9t\u201d), m\u00edg az alv\u00e1st k\u00f6vet\u0151 adagol\u00e1s annak k\u00e9sleltet\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi el\u0151. A habitu\u00e1lis alv\u00e1speri\u00f3duson bel\u00fcli melatoninbevitel alv\u00e1skonszolid\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa, ami els\u0151sorban a melatonin-deficittel vagy diszregul\u00e1ci\u00f3val j\u00e1r\u00f3 \u00e1llapotokban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Ut\u00f3bbi \u00e1llapotok list\u00e1j\u00e1ba a fiziol\u00f3gi\u00e1s \u00f6reged\u00e9s, illetve a cirkadi\u00e1n diszregul\u00e1ci\u00f3b\u00f3l ered\u0151 alv\u00e1szavarok, tov\u00e1bb\u00e1 \u2013 a leg\u00fajabb kutat\u00e1sok f\u00e9ny\u00e9ben – egyes neuropszichi\u00e1triai (sclerosis multiplex) \u00e9s fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek (autizmus spektrumzavar, Williams szindr\u00f3ma, ADHD, Smith-Magenis szindr\u00f3ma, Angelman szindr\u00f3ma) sorolhat\u00f3ak. A potenci\u00e1lis diagnosztikai elj\u00e1r\u00e1sok sor\u00e1ban a plazma \u00e9s a ny\u00e1l melatoninszintj\u00e9nek b\u0151v\u00fcl\u0151 alkalmaz\u00e1si ter\u00fclettel jellemezhet\u0151 m\u00e9r\u00e9se mellett, az ut\u00f3bbi \u00e9vekben megjelentek a struktur\u00e1lis agyi k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok is. Ut\u00f3bbiak a tobozmirigy t\u00e9rfogat\u00e1nak becsl\u00e9s r\u00e9v\u00e9n adnak k\u00e9pet a melatonin-szekr\u00e9ci\u00f3 \u00e9s cirkadi\u00e1n regul\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n Kulcsszavak<\/strong>: melatonin, alv\u00e1s, cirkadi\u00e1n ritmus, corpus pineale<\/p>\n Alv\u00e1s, id\u0151, id\u0151z\u00edt\u00e9s<\/strong><\/p>\n Az emberi alv\u00e1s, m\u00e1s fajok alv\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3an az id\u0151 f\u00fcggv\u00e9nye, illetve jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben az id\u0151z\u00edt\u00e9sben \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ritmikus folyamatok szinkroniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban rejlik a j\u00f3 alv\u00e1s kulcsa is. Az id\u0151nek sz\u00e1mos felfog\u00e1sa \u00e9s aspektusa k\u00f6z\u00fcl az alv\u00e1st els\u0151sorban a biol\u00f3giai, a fizikai (georitmusok \u00e1ltal determin\u00e1lt) \u00e9s a t\u00e1rsadalmi id\u0151(beoszt\u00e1s) hat\u00e1rozz\u00e1k meg.<\/p>\n <\/p>\n Biol\u00f3giai id\u0151<\/em><\/p>\n Az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban az id\u0151 egyes biok\u00e9miai \u00e9s neur\u00e1lis folyamatok id\u0151tartama \u00e9s ciklicit\u00e1sa \u00e1ltal meghat\u00e1rozott illetve k\u00f3dolt. Az id\u0151tartamokat k\u00f3dol\u00f3 biol\u00f3giai \u00f3r\u00e1kat homok\u00f3ra-mechanizmusoknak h\u00edvjuk, melyek k\u00f6z\u00fcl kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 az alv\u00e1s homeoszt\u00e1zisa, ami az \u00e9bren illetve alv\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 k\u00f6z\u00f6tti egyens\u00falyt szab\u00e1lyozza.<\/p>\n Az alv\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l kiemelt jelent\u0151s\u00e9g\u0171 m\u00e1sik homok\u00f3ra-mechanizmus az \u00e9letkor. Az \u00e9letkor sz\u00e1mos tekintetben az alv\u00e1s egyik legfontosabb \u00e9s leger\u00e9lyesebb modul\u00e1tora.<\/p>\n A ciklikus biol\u00f3giai folyamatok \u00e1ltal k\u00f3dolt id\u0151h\u00f6z tartoznak a cirkadi\u00e1n ritmusok, melyeket egy k\u00f6zponti idegrendszeri mechanizmus vez\u00e9rel \u00e9s szinkroniz\u00e1l. A cirkadi\u00e1n pacemaker sz\u00e9khelye a hypothalamus l\u00e1t\u00f3ideg-keresztez\u0151d\u00e9s f\u00f6l\u00f6tti magja, a nucleus suprachiasmaticus (1). Ezen k\u00edv\u00fcl l\u00e9teznek napn\u00e1l r\u00f6videbb (ultradi\u00e1n) \u00e9s hosszabb (infradi\u00e1n) ritmusok is, melyek t\u00e9m\u00e1nk szempontj\u00e1b\u00f3l jelent\u0151snek mondhat\u00f3ak. El\u0151bbiekre p\u00e9lda az alv\u00e1s ciklicit\u00e1sa (embern\u00e9l 90 perc), melybe a NREM \u00e9s a REM szakaszok altern\u00e1l\u00e1sa illeszkedik. Az infradi\u00e1n ritmusok k\u00f6z\u00f6tt embern\u00e9l a reprodukt\u00edv \u00e9letkorban l\u00e9v\u0151 n\u0151k menstru\u00e1ci\u00f3s ciklusa a legismertebb, melynek szint\u00e9n jelent\u0151s hat\u00e1sa lehet az alv\u00e1s bizonyos elektrofiziol\u00f3giai mutat\u00f3ira.<\/p>\n Optim\u00e1lis esetben a fenti homok\u00f3ra-mechanizmusok \u00e9s ritmusok egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen er\u0151s\u00edtve illetve kieg\u00e9sz\u00edtve, mintegy szinergisztikusan hatva, tov\u00e1bb\u00e1 f\u00e1ziskapcsoltan egym\u00e1sba fon\u00f3dva seg\u00edtik el\u0151 az alv\u00e1s \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9t v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1t, a j\u00f3 alv\u00e1smin\u0151s\u00e9get.<\/p>\n <\/p>\n \u201eFizikai id\u0151\u201d = georitmusok<\/em><\/p>\n A k\u00f6rnyezeti param\u00e9tereknek az emberi faj szempontj\u00e1b\u00f3l jelent\u0151s \u00e9s az alv\u00e1ssal szorosan \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, predik\u00e1lhat\u00f3 ciklikus v\u00e1ltoz\u00e1sai kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl georitmusok, vagyis a F\u00f6ldnek a Nap k\u00f6r\u00fcli \u00e9s a saj\u00e1t tengelye k\u00f6r\u00fcli forg\u00e1s\u00e1b\u00f3l erednek. Ezen georitmusok a legt\u00f6bb \u00e9l\u0151l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra, ide \u00e9rtve az embert is a fotoperi\u00f3dusok r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lnak megragadhat\u00f3v\u00e1, vagyis a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s az, ami a georitmusok \u00e9s a biol\u00f3giai ritmusok k\u00f6z\u00f6tti legszorosabb kapocs (1, 2).<\/p>\n <\/p>\n T\u00e1rsadalmi id\u0151<\/em><\/p>\n Szoci\u00e1lis konvenci\u00f3 \u00e9s konszenzus eredm\u00e9nyek\u00e9nt is el\u0151\u00e1llnak ritmusok, els\u0151sorban a t\u00e1rsadalmi tev\u00e9kenys\u00e9gekben, melyek azonban jelent\u0151s befoly\u00e1ssal \u00e9s\/vagy k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 er\u0151vel b\u00edrnak a t\u00e1rsadalom tagjai sz\u00e1m\u00e1ra. A t\u00e1rsadalmi id\u0151 jelens\u00e9gk\u00f6r\u00e9be tartoznak a munkaid\u0151 napi, heti illetve \u00e9ves beoszt\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered\u0151 ciklicit\u00e1sok, melyeknek vannak lok\u00e1lis \u00e9s kultur\u00e1lisan determin\u00e1lt aspektusai is (pl. f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 t\u00e1rsadalmak id\u0151beoszt\u00e1sa, szieszta kult\u00fara, stb). K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy a t\u00e1rsadalmi id\u0151 r\u00e9szben igazodik a biol\u00f3giai id\u0151h\u00f6z (pl. nagyobbr\u00e9szt napk\u00f6zbeni aktivit\u00e1st v\u00e1r el tagjait\u00f3l a t\u00e1rsadalom) \u00e9s a georitmusokhoz (ny\u00e1ri id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s), de a konszenzus \u00fatj\u00e1n l\u00e9trehozott id\u0151 nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e9s nem mindig racion\u00e1lis \u00e9s optim\u00e1lis.<\/p>\n <\/p>\n A melatonin: \u0151si fotorecepci\u00f3 \u00e9s cirkadi\u00e1n szab\u00e1lyozotts\u00e1g<\/strong><\/p>\n H\u00fcll\u0151k \u00e9s k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek fejtet\u0151j\u00e9n a k\u00e9t szem k\u00f6z\u00f6tt, egy harmadik, \u00fagynevezett pariet\u00e1lis fotoszenzit\u00edv szerv (\u201eszem\u201d) is tal\u00e1lhat\u00f3, mely az epithalamus r\u00e9sze, \u00e9s azon bel\u00fcl is az epif\u00edzishez vagy tobozmirigyhez (corpus pineale) kapcsol\u00f3dik. Embern\u00e9l \u00e9s m\u00e1s eml\u0151s\u00f6kn\u00e9l a tobozmirigy az agy m\u00e9ly\u00e9n helyezkedik el, k\u00f6zvetlen f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 szerepe j\u00f3csk\u00e1n h\u00e1tt\u00e9rbe szorult (de a kopony\u00e1n \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u0151 kis mennyis\u00e9g\u0171 f\u00e9ny egyes felt\u00e9telez\u00e9sek szerint m\u00e9g hat\u00e1ssal lehet a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re), k\u00f6zvetve viszont tov\u00e1bbra is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe van a f\u00e9nyhez val\u00f3 viselked\u00e9ses \u00e9s neurohumor\u00e1lis adapt\u00e1ci\u00f3ban. Ez ut\u00f3bbi k\u00f6zvetett f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 \u00fatvonal a retin\u00e1b\u00f3l ered. A kapcsolatrendszer anat\u00f3miai-fiziol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kkel alaposan igazolt \u00e9s k\u00f6r\u00fclj\u00e1rt \u00e1llom\u00e1sai \u00e9s \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sei az al\u00e1bbiak: retina \u2192 retino-hypothalamicus p\u00e1lya \u2192 nucleus suprachiasmaticus \u2192 ganglion cervicale superior \u2192 corpus pineale. E legut\u00f3bbi \u00e1llom\u00e1s kimenete humor\u00e1lis term\u00e9szet\u0171: az 1958-ban Lerner \u00e1ltal f\u00f6lfedezett melatonin (3). A szekr\u00e9ci\u00f3 nyom\u00e1n a liquorban \u00e9s a kering\u00e9sben (plazm\u00e1ban) is kimutathat\u00f3 melatonin: el\u0151bbiben nagys\u00e1grendekkel nagyobb koncentr\u00e1ci\u00f3ban, de a plazma melatoninszinttel szoros pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3ban (magas plazma melatoninszint magas liquor melatoninszintet predik\u00e1l).<\/p>\n A centr\u00e1lis cirkadi\u00e1n pacemaker, a nucleus suprachiasmaticus a retina ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l ered\u0151 fotikus input hi\u00e1ny\u00e1ban is cirkadi\u00e1n mint\u00e1zat szerinti melatoninszekr\u00e9ci\u00f3t induk\u00e1l a tobozmirigyben, aminek saj\u00e1toss\u00e1gai az \u00e9jszakai szekr\u00e9ci\u00f3 (biol\u00f3giai \u00e9jszaka) \u00e9s a nappali depl\u00e9ci\u00f3 (biol\u00f3giai nappal). F\u00e9ny hi\u00e1ny\u00e1ban teh\u00e1t az esti \u00f3r\u00e1kban spont\u00e1n elkezd termel\u0151dni a melatonin (1-3).<\/p>\n A retin\u00e1t \u00e9r\u0151 f\u00e9ny a spont\u00e1n melatoninszekr\u00e9ci\u00f3 gyors \u00e9s er\u00e9lyes g\u00e1tl\u00e1s\u00e1t k\u00e9pes el\u0151id\u00e9zni, teh\u00e1t maszk\u00edrozza a cirkadi\u00e1n ritmust. Vizsg\u00e1latok szerint a szignifik\u00e1ns cs\u00f6kken\u00e9s 400 lux k\u00f6r\u00fcli f\u00e9nyintenzit\u00e1sn\u00e1l kezd\u0151dik, tov\u00e1bb\u00e1 a 450 nm-es hull\u00e1mhossz\u00fa, k\u00e9k komponens az, amelyik a hat\u00e1s\u00e9rt d\u00f6nt\u0151en felel\u0151s (4).<\/p>\n A melatonin a nucleus suprachiasmaticus neuronjain elhelyezked\u0151 speci\u00e1lis receptorok r\u00e9v\u00e9n er\u00e9lyesen modul\u00e1lja centr\u00e1lis cirkadi\u00e1n pacemaker m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A spont\u00e1n szekr\u00e9ci\u00f3 beindul\u00e1sa egyben annak a jele is, hogy a biol\u00f3giai \u00e9s a napszaki \u00e9jszaka fed\u00e9sben vannak, hiszen a szekr\u00e9ci\u00f3t k\u00fcls\u0151 f\u00e9ny nem g\u00e1tolja (1-2).<\/p>\n <\/p>\n A biol\u00f3giai \u00e9jszaka sz\u0151nyeg-modellje<\/strong><\/p>\n A feni \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket egy intuit\u00edv \u00e9s didaktikai c\u00e9l\u00fa modellben jelen\u00edthetj\u00fck meg, az al\u00e1bbiak szerint. A biol\u00f3giai \u00e9jszak\u00e1t (spont\u00e1n melatoninszekr\u00e9ci\u00f3 id\u0151szak\u00e1t) egy a padl\u00f3ra helyezett sz\u0151nyegen megjelen\u0151 kit\u00fcremked\u00e9sk\u00e9nt k\u00e9pzelj\u00fck el, melyet k\u00e9tf\u00e9le hat\u00e1s \u00e9rhet: a k\u00fcls\u0151 f\u00e9ny a sz\u0151nyegre nehezed\u0151 nyom\u00e1s, ami k\u00e9pes el\u0151retolni a kit\u00fcremked\u00e9st (esti megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s) vagy visszafel\u00e9 tolni azt (reggeli megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s). A biol\u00f3giai \u00e9jszaka f\u00e1ziseltol\u00f3d\u00e1s\u00e1t ugyanakkor melatonin \u00fatj\u00e1n is kiv\u00e1lthatjuk: ha a melatonin egy a sz\u0151nyeg alatt l\u00e9v\u0151 t\u00e1rgy (vagy \u00e9l\u0151l\u00e9ny, pl. egy eg\u00e9r), akkor annak elhelyezked\u00e9se vagy \u00e1thelyez\u00e9se elmozd\u00edtja a sz\u0151nyeg kit\u00fcremked\u00e9s\u00e9nek hely\u00e9t. D\u00e9lut\u00e1ni melatonin-adagol\u00e1s el\u0151rehozza a biol\u00f3giai \u00e9jszak\u00e1t (cirkadi\u00e1n f\u00e1zis el\u0151rehoz\u00e1sa), reggeli\/d\u00e9lel\u0151tti melatonin-adagol\u00e1s pedig f\u00e1zis-k\u00e9sleltet\u00e9st von maga ut\u00e1n. A k\u00e9t hat\u00e1s kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1val (f\u00e9ny \u00e9s or\u00e1lisan adagolt melatonin megfelel\u0151 protokoll szerinti alkalmaz\u00e1sa \u00fatj\u00e1n) m\u00e9g gyorsabb \u00e9s hat\u00e9konyabb cirkadi\u00e1n f\u00e1zisv\u00e1lt\u00e1sokat \u00e9rhet\u00fcnk el, el\u0151zetesen f\u00f6lk\u00e9sz\u00fclve a jet-lag t\u00fcneteinek csillap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A k\u00e9k komponens\u0171 f\u00e9ny c\u00e9lzott alkalmaz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a kor\u00e1bbin\u00e1l sokkal kisebb f\u00e9nyintenzit\u00e1sok \u00e9s ak\u00e1r ambul\u00e1nsan hordhat\u00f3 speci\u00e1lis f\u00e9nykibocs\u00e1jt\u00f3 szem\u00fcvegek r\u00e9v\u00e9n is sikeres kronoter\u00e1pia megtervez\u00e9s\u00e9re ny\u00edlik lehet\u0151s\u00e9g (1).<\/p>\n Az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9get negat\u00edvan \u00e9rint\u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00e1rtalmak sor\u00e1ban a korl\u00e1tlan vil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u00e9s a d\u00f6nt\u0151en belt\u00e9ri munka elterjed\u00e9se mellett a mobil-alkalmaz\u00e1sok \u00e9s t\u00e1blag\u00e9pek t\u00e9rnyer\u00e9se is megeml\u00edtend\u0151, mely ut\u00f3bbiak domin\u00e1nsan k\u00e9k komponens\u0171 f\u00e9nyt bocs\u00e1jtanak ki, \u00e9s mint ilyenek sokkal er\u00e9lyesebben cs\u00f6kkenthetik a melatonin termel\u0151d\u00e9s\u00e9t, mint a hagyom\u00e1nyos, vegyes f\u00e9nykomponens\u0171 forr\u00e1sok. Mindez persze az esti \u00f3r\u00e1kba ny\u00fal\u00f3 haszn\u00e1lat eset\u00e9n jelent probl\u00e9m\u00e1t. A korl\u00e1tlan vil\u00e1g\u00edt\u00e1s egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00e9t\u00e9l\u0171 dolog \u00e9s a belt\u00e9ri megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt hossz\u00fa id\u0151tartamokkal egy\u00fctt, tulajdonk\u00e9ppen egyfajta viszonylagos f\u00e9nyhi\u00e1ny \u00e9s f\u00e9nyt\u00f6bblet egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1s\u00e1t hozza mag\u00e1val. A belt\u00e9ri vil\u00e1g\u00edt\u00e1s intenzit\u00e1sa \u2013 f\u0151leg a cirkadi\u00e1n ritmus szempontj\u00e1b\u00f3l jelent\u0151s k\u00e9k komponens\u00e9 \u2013 t\u00fals\u00e1gosan alacsony a k\u00fclt\u00e9rihez k\u00e9pest, mely a biol\u00f3giai nappal exog\u00e9n t\u00e1mpontja, a cirkadi\u00e1n ritmus f\u0151 id\u0151tagol\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je (zeitgebere). \u00cdgy a belt\u00e9ri munka egyben egy napk\u00f6zbeni f\u00e9nyhi\u00e1nyt is jelent. A munka mellett term\u00e9szetesen sz\u00e1mos helyzetben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet ez az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt vagy a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal r\u00e1nk k\u00e9nyszer\u00edtett szedentarizmussal kapcsolatos negat\u00edv hat\u00e1s: a p\u00e9ld\u00e1kat az int\u00e9zm\u00e9nyes gyereknevel\u00e9st\u0151l az id\u0151sek otthon\u00e1ig hosszan sorolhatn\u00e1nk.<\/p>\n <\/p>\n Alv\u00e1s-inicializ\u00e1ci\u00f3 \u00e9s konszolid\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/p>\n A spont\u00e1n melatoninszekr\u00e9ci\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban alkalmazott melatonin \u2013 els\u0151sorban a melatonin-deficittel vagy diszregul\u00e1ci\u00f3val jellemezhet\u0151 zavarok vagy \u00e1llapotok eset\u00e9ben k\u00e9pes az alv\u00e1st konszolid\u00e1lni illetve cirkadi\u00e1n reszinkroniz\u00e1ci\u00f3t el\u0151id\u00e9zni. Az exog\u00e9n melatonin-bevitel egyes megfigyel\u00e9sek szerint fokozhatja a REM-alv\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 mennyis\u00e9g\u00e9t is (1, 2).<\/p>\n A melatoninnak az alv\u00e1sra gyakorolt hat\u00e1s az alv\u00e1st anticip\u00e1l\u00f3 agyi \u00fczemm\u00f3d, reag\u00e1l\u00e1si m\u00f3d el\u0151hangol\u00e1s\u00e1val veszi kezdet\u00e9t. Kimutatt\u00e1k, hogy or\u00e1lis melatonin-adagol\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a k\u00eds\u00e9rleti alanyok fMRI-al m\u00e9rt region\u00e1lis agyi v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1sa gyakrabban utal inger-induk\u00e1lt cs\u00f6kken\u00e9sre (negat\u00edv fMRI BOLD v\u00e1lasz). Ut\u00f3bbi vizu\u00e1lis \u00e9s auditoros ingerek eset\u00e9ben egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyesnek l\u00e1tszik (5). Ismert az is, hogy az inger-induk\u00e1lt region\u00e1lis agyi v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s-cs\u00f6kken\u00e9s a NREM alv\u00e1s saj\u00e1tja: alv\u00f3 embereket \u00e9r\u0151, \u00e9bred\u00e9si k\u00fcsz\u00f6b alatti intenzit\u00e1s\u00fa auditoros \u00e9s vizu\u00e1lis ingerek negat\u00edv fMRI BOLD v\u00e1laszt mobiliz\u00e1lnak (6, 7). Napk\u00f6zbeni (biol\u00f3giai nappal) or\u00e1lis melatonin-adagol\u00e1st k\u00f6vet\u0151en az alv\u00e1sl\u00e1tencia szignifik\u00e1ns cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t m\u00e1r 0,5 mg-os d\u00f3zis alkalmaz\u00e1sa eset\u00e9n megfigyelt\u00e9k.<\/p>\n Azokban a k\u00eds\u00e9rleti elrendez\u00e9sekben, melyekben az alanyokat fokozatosan deszinkroniz\u00e1lj\u00e1k saj\u00e1t cirkadi\u00e1n ritmusukt\u00f3l (pl. mesters\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt el\u0151id\u00e9zett 26 \u00f3r\u00e1s napok szerinti laborat\u00f3riumi \u00e9letvitel kialak\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n) a spont\u00e1n melatoninszekr\u00e9ci\u00f3 peri\u00f3dusa az \u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r egy\u00fctt. Vagyis az alanyok akkor hajlamosak elaludni, amikor tobozmirigy\u00fckben melatonin termel\u0151dik, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a szoci\u00e1lis konvenci\u00f3k vagy a k\u00fcls\u0151 elv\u00e1r\u00e1s milyen napszakot dikt\u00e1lnak sz\u00e1m\u00e1ra. Ugyanezekben a peri\u00f3dusokban figyelhet\u0151 meg a magtemperat\u00fara napi minimuma is, ami nagyr\u00e9szt a melatonin \u00e1ltal kiv\u00e1ltott hypothermia t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se.<\/p>\n Fontos megjegyezni, hogy az \u00e9letvitel \u00e9s a fotoperi\u00f3dusok hossza tart\u00f3san is befoly\u00e1solhatja a melatonin-termel\u00e9st. Amennyiben k\u00eds\u00e9rleti alanyokat ny\u00e1ri napoknak megfelel\u0151en r\u00f6vid (8 \u00f3r\u00e1s) \u00e9s t\u00e9li napokra jellemz\u0151 hossz\u00fa (14 \u00f3r\u00e1s) \u00e9jszak\u00e1k szerinti csoportokba sorolva r\u00f6vid illetve hossz\u00fa alv\u00e1sid\u0151re \u201eszoktatj\u00e1k r\u00e1\u201d (ez gyakorlatilag 1 illetve 4 hetes peri\u00f3dusokat jelent), a melatonin-termel\u00e9si peri\u00f3dusuk \u00e9s \u00e1lmoss\u00e1gi mint\u00e1zatuk f\u00f6lveszi \u00e9letritmusukat \u00e9s az el\u0151zetes felt\u00e9teleknek megfelel\u0151en r\u00f6videbb vagy hosszabb lesz. Ez akkor is fenn\u00e1ll, ha a m\u00e9r\u00e9st az \u00e1tszoktat\u00e1st k\u00f6vet\u0151 napon, m\u00e1r konstans f\u00e9nyviszonyok mellett, folyamatos s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben (<1 lux) \u00e9s folyamatos \u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapot\u00e1ban v\u00e9gzik. Tekintve, hogy a vil\u00e1gos\/s\u00f6t\u00e9t peri\u00f3dusok hossz\u00e1t gyakran magunk v\u00e1lasztjuk meg, ez a megfigyel\u00e9s az \u00e9letvitelnek az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban \u00e9s a melatonin-produkci\u00f3ban j\u00e1tszott fontos szerep\u00e9t szeml\u00e9lteti.<\/p>\n Nemcsak a melatonin termel\u0151d\u00e9se, de az exog\u00e9n melatonin hat\u00e1sa is \u00f6sszef\u00fcgg olyan t\u00e9nyez\u0151kkel, melyek impliciten az \u00e9letvitelbeli k\u00e9rd\u00e9sekhez vezetnek el. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a napk\u00f6zbeni or\u00e1lis melatonin-adagol\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra fell\u00e9p\u0151 szubjekt\u00edv (sk\u00e1l\u00e1kkal m\u00e9rt) \u00e9s objekt\u00edv (theta-frekvenci\u00e1j\u00fa EEG tev\u00e9kenys\u00e9g) \u00e1lmoss\u00e1g-fokoz\u00f3d\u00e1s el\u0151felt\u00e9tele a v\u00edzszintes testhelyzet f\u00f6lv\u00e9tele: talpon maradva az \u00e1lmos\u00edt\u00f3 hat\u00e1s nem jelenik meg.<\/p>\n <\/p>\n Melatonin \u00e9s \u00e9letkor<\/strong><\/p>\n A melatonin-produkci\u00f3 a biol\u00f3giai id\u0151 f\u00fcggv\u00e9nye, t\u00f6bb szempontb\u00f3l is: nem csak a cirkadi\u00e1n ritmus szerinti szekr\u00e9ci\u00f3 mutatja ezt, hanem a termel\u0151d\u00e9s \u00e9letkorral kapcsolatos v\u00e1ltoz\u00e1sai is. A sz\u00fclet\u00e9st k\u00f6vet\u0151 kezdeti emelked\u00e9s er\u0151teljes \u00e9s a pubert\u00e1skor kezdet\u00e9ig tart. Pubert\u00e1skorban a melatonin-termel\u00e9s er\u00e9lyes cs\u00f6kken\u00e9se figyelhet\u0151 meg, ami a nemi \u00e9r\u00e9s \u00e9s a m\u00e1sodlagos nemi jegyek kifejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l permissz\u00edv jelens\u00e9g. A cs\u00f6kken\u00e9s azonban \u2013 ha cs\u00f6kkent \u00fctemben is – a feln\u0151ttkorban \u00e9s az eg\u00e9sz \u00e9leten \u00e1t folytat\u00f3dik, igaz nagy egy\u00e9ni elt\u00e9r\u00e9sekkel. A feln\u0151ttkori\/id\u0151skori cs\u00f6kken\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00f6sszef\u00fcgg a tobozmirigyben lerakod\u00f3 kalcium-szemcs\u00e9k n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00e1val, illetve a pinealis sz\u00f6vet t\u00e9rfogat\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel. A tobozmirigy t\u00e9rfogat\u00e1nak szignifik\u00e1ns cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t egy\u00e9bk\u00e9nt inszomni\u00e1ban \u00e9s szkizofr\u00e9ni\u00e1ban is le\u00edrt\u00e1k. Megeml\u00edtend\u0151 tov\u00e1bb\u00e1, hogy az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe mellett a melatonin jelent\u0151s immunstimul\u00e1ns \u00e9s antioxid\u00e1ns hat\u00e1sokkal is rendelkezik. Ezeknek a hat\u00e1soknak tudj\u00e1k be, hogy egyes megfigyel\u00e9sek szerint a melatonin-adagol\u00e1s megn\u00f6veli a k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatok\/egerek t\u00fal\u00e9l\u00e9si idej\u00e9t (8). A cirkadi\u00e1n rendszer \u00e9s a kogn\u00edci\u00f3 kapcsolat\u00e1t jelzi az a megfigyel\u00e9s mely szerint a ny\u00e1l melatoninszintje cs\u00f6kkent ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g\u0171 id\u0151sek k\u00f6r\u00e9ben alacsonyabb a ment\u00e1lisan fitt id\u0151sekben m\u00e9rthez k\u00e9pest (9).<\/p>\n <\/p>\n Egy\u00e9b vonatkoz\u00e1sok: melatonin, neuropszichi\u00e1triai zavarok \u00e9s fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek<\/strong><\/p>\n Sclerosis multiplex diagn\u00f3zisa \u00e9s kezel\u00e9se mellett kialakul\u00f3 alv\u00e1szavarok kezel\u00e9s\u00e9ben, tov\u00e1bb\u00e1 egyes neurodegenerat\u00edv eredet\u0171 alv\u00e1szavarokban (els\u0151sorban REM magatart\u00e1szavar) t\u00f6bb vizsg\u00e1lat hat\u00e9konynak tal\u00e1lta a melatonin-adagol\u00e1st.<\/p>\n Melatonin-deficitet vagy diszregul\u00e1ci\u00f3t ezen k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gben le\u00edrtak; t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ide tartozik az autizmus, a Williams szindr\u00f3ma, a Smith-Magenis szindr\u00f3ma, az ADHD \u00e9s az Angelman szindr\u00f3ma. N\u00f6vekszik azoknak a meger\u0151s\u00edt\u0151 evidenci\u00e1knak a sz\u00e1ma is, melyek a fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gekkel t\u00e1rsul\u00f3 alv\u00e1szavarok kezel\u00e9s\u00e9ben a melatonin-bevitel klinikai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t t\u00e1mogatj\u00e1k (10).<\/p>\n <\/p>\n \u00d6sszegz\u00e9s<\/strong><\/p>\n A biol\u00f3giai, a fizikai \u00e9s a t\u00e1rsadalmi id\u0151 szinkroniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak fontos szerepl\u0151je a tobozmirigyben cirkadi\u00e1n mint\u00e1zat szerint termel\u0151d\u0151, fotoszenzit\u00edv endokrin \u00e1gens, a melatonin. A melatonin kedvez\u0151 hat\u00e1sai, j\u00f3 toler\u00e1lhat\u00f3s\u00e1ga \u00e9s er\u00e9lyes kronobiotikus jellemz\u0151i kiv\u00e1l\u00f3an alkalmazhat\u00f3k a primer \u00e9s a szekunder alv\u00e1szavarok kezel\u00e9s\u00e9ben, a cirkadi\u00e1n reszinkroniz\u00e1ci\u00f3ban. Sz\u00e1mos potenci\u00e1lis alkalmaz\u00e1si ter\u00fclete csak a legut\u00f3bbi \u00e9vekben ker\u00fclt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s f\u00f3kusz\u00e1ba (neurodegenerat\u00edv megbeteged\u00e9sek, fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek), ez\u00e9rt ut\u00f3bbiak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz m\u00e9g tov\u00e1bbi empirikus tapasztalatok sz\u00fcks\u00e9geltetnek.<\/p>\n <\/p>\n Hivatkoz\u00e1sok<\/strong><\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" [Sleep and Melatonin, the Conductor of Circadian Rhythms]\u00a0 [article in Hungarian] H\u00e1ziorvosi Tov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151 Szemle 2017, 22: 19-22. \u00d6sszefoglal\u00f3 Az emberi alv\u00e1s a biol\u00f3giai, a fizikai (georitmusok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott) \u00e9s a t\u00e1rsadalmi id\u0151 keresztmetszet\u00e9ben helyezhet\u0151 el. A h\u00e1rom id\u0151 egyeztet\u00e9se a j\u00f3 alv\u00e1s alapvet\u0151 kulcsa. A biol\u00f3giai \u00e9s a fizikai id\u0151 szinkroniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban fontos szerepet kap a …<\/p>\n","protected":false},"author":101277,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[117,118,84,43],"class_list":["post-929","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals","tag-circadian-rhythm","tag-corpus-pineale","tag-melatonin","tag-sleep"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/929","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101277"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=929"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/929\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1384,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/929\/revisions\/1384"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=929"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=929"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=929"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}\n