{"id":607,"date":"2015-12-26T22:15:32","date_gmt":"2015-12-26T21:15:32","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?p=607"},"modified":"2019-01-23T17:58:49","modified_gmt":"2019-01-23T16:58:49","slug":"gyerekek-almai-modszerek-es-eredmenyek-a-gyerekalmodas-kutatasban-freudtol-napjainkig-kritikai-attekintes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/12\/26\/gyerekek-almai-modszerek-es-eredmenyek-a-gyerekalmodas-kutatasban-freudtol-napjainkig-kritikai-attekintes\/","title":{"rendered":"Gyerekek \u00e1lmai: M\u00f3dszerek \u00e9s eredm\u00e9nyek a gyerek\u00e1lmod\u00e1s-kutat\u00e1sban Freudt\u00f3l napjainkig-kritikai \u00e1ttekint\u00e9s"},"content":{"rendered":"

Psychiat Hung<\/em> 2014, 29 (3):257-272<\/p>\n

S\u00e1ndor Piroska1<\/sup>**, B\u00f3dizs R\u00f3bert1,2<\/sup><\/p>\n

1<\/sup> Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet
\n2<\/sup> P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem, \u00c1ltal\u00e1nos Pszichol\u00f3gia Tansz\u00e9k<\/p>\n

*\u00a0 A munk\u00e1t az OTKA-K105367 sz\u00e1m\u00fa p\u00e1ly\u00e1zata t\u00e1mogatta.
\n**\u00a0 A szerz\u00f4 Magyar \u00c1llami PhD \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas hallgat\u00f3.<\/p>\n

\u201eLehelnek, s\u00edrnak \u00e9s k\u00e9jcs\u00f3kban \u00e9gnek M\u00e9lys\u00e9ges rejtek\u00fckben \u00e1lmaink; R\u00e1nehez\u00fclnek \u00e9ber k\u00e9pzetinkre, Lev\u00e9ve m\u00e1skor \u00e9ber \u00f3ra gondj\u00e1t, K\u00e9tfele osztj\u00e1k \u00e9let\u00fcnk…\u201d
\n(Komj\u00e1thy Jen\u00f4 ford\u00edt\u00e1sa)<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s:<\/strong><\/p>\n

Az \u00e1lmod\u00e1s \u00e9letkori saj\u00e1toss\u00e1gainak \u00e9s fejl\u00f4d\u00e9s\u00e9nek kutat\u00e1sa Freud \u00f3ta jelent kih\u00edv\u00e1st a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A gyerek\u00e1lmok vizsg\u00e1lata m\u00f3dszertani szempontb\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, hiszen a r\u00e9sztvev\u00f4k \u00e9letkori saj\u00e1ts\u00e1gaival is sz\u00e1molni kell. A gyerekek \u00e1lmaira vonatkoz\u00f3 eredm\u00e9nyek ugyanakkor nem csup\u00e1n az \u00e1lmod\u00e1s szerep\u00e9re adhatnak v\u00e1laszt, de fontos adal\u00e9kokkal szolg\u00e1lhatnak a tudatoss\u00e1g \u00e9s kognit\u00edv fejl\u00f4d\u00e9s ter\u00fcleteinek megismer\u00e9s\u00e9hez is. Jelen tanulm\u00e1ny c\u00e9lja, a gyermek\u00e1lom-kutat\u00e1s f\u00f4bb k\u00e9rd\u00e9seinek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00f6sszefoglal\u00e1sa, azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy r\u00e1mutassunk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 k\u00eds\u00e9rleti \u00e9s adatgy\u00fbjt\u00e9si m\u00f3dszerek el\u00f4nyeire, h\u00e1tr\u00e1nyaira \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire. Laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok p\u00e9ld\u00e1ul a 3\u20135 \u00e9vesek \u00e1lmait egyszer\u00fbnek, statikusnak tal\u00e1lt\u00e1k, amelyekb\u00f4l hi\u00e1nyoznak az \u00e9rzelmek \u00e9s az \u00e9n mint akt\u00edv \u00e1lomszerepl\u00f4. Ezzel szemben m\u00e1sok elt\u00e9r\u00f4 m\u00f3dszertannal dolgozva sz\u00e1mottev\u00f4en gazdagabbnak, esem\u00e9ny- \u00e9s \u00e9rzelemd\u00fasabbnak \u00edrj\u00e1k le az \u00f3vod\u00e1sok \u00e1lmait. Mindezek nyom\u00e1n felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u00e9rv\u00e9nyesebbek-e az egyik m\u00f3dszerrel kapott eredm\u00e9nyek, mint egy m\u00e1sik m\u00f3dszer elt\u00e9r\u00f4 eredm\u00e9nyei? Figyelembe v\u00e9ve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 \u00e1lomgy\u00fbjt\u00e9si m\u00f3dszerekkel nyert tapasztalatokban megjelen\u00f4 alapvet\u00f4 divergenci\u00e1t, a m\u00f3dszertani aspektusokat fontos alaposan m\u00e9rlegelni.<\/p>\n

Kulcsszavak<\/strong>: gyerek\u00e1lom-kutat\u00e1s; m\u00f3dszertan; fejl\u00f4d\u00e9s; \u00e1lom<\/p>\n

Summary<\/strong>:<\/p>\n

Examining children\u2019s dream development is a significant challenge for researchers. Results from studies on children\u2019s dreaming may enlighten us on the nature and role of dreaming as well as broaden our knowledge of consciousness and cognitive development. This review summarizes the main questions and historical progress in developmental dream research, with the aim of shedding light on the advantages, disadvantages and effects of different settings and methods on research outcomes. A typical example would be the dreams of 3 to 5 year-olds: they are simple and static, with a relative absence of emotions and active self participation according to laboratory studies; studies using different methodology however found them to be vivid, rich in emotions, with the self as an active participant. Questions about the validity of different methods arise, and are considered within this review. Given that methodological differences can result in highly divergent outcomes, it is strongly recommended for future research to select methodology and treat results more carefully.<\/p>\n

Keywords<\/strong>: developmental dream research; methodology; development; ontogeny of dreaming<\/p>\n

Bevezet\u00e9s: A gyerekkori \u00e1lmok kutat\u00e1s\u00e1nak f\u00f4bb k\u00e9rd\u00e9sei<\/strong><\/p>\n

Az \u00e1lmok kutat\u00e1s\u00e1nak saj\u00e1tos m\u00f3dszertani probl\u00e9m\u00e1it els\u00f4sorban a bens\u00f4s\u00e9ges priv\u00e1t \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s az ut\u00f3lagos verbaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti id\u00f4i, kifejez\u00e9sm\u00f3dbeli \u00e9s \u00e9lm\u00e9nybeli szakad\u00e9k okozza. Emiatt az objekt\u00edv \u00e1lomkutat\u00e1s feln\u00f4tt popul\u00e1ci\u00f3n sem k\u00f6nnyen kivitelezhet\u00f4. Egy bens\u00f4s\u00e9ges, priv\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyt szavakba, t\u00f6rt\u00e9netbe foglalni sokszor a feln\u00f4ttek sz\u00e1m\u00e1ra is kih\u00edv\u00e1s. Hogy a hallott \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3 mennyire t\u00fckr\u00f6zi a szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyt, az sok befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e9nyez\u00f4t\u00f4l f\u00fcgghet, kezdve az \u00e1lmod\u00f3 kor\u00e1t\u00f3l, intelligenci\u00e1j\u00e1n, motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1n \u00e9s \u00e9rzelmein \u00e1t egy\u00e9b szem\u00e9lyis\u00e9gjegyein kereszt\u00fcl az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeiig. Mindezzel sz\u00e1molva elk\u00e9pzelhet\u00f4, hogy a gyerekek \u00e1lmainak gy\u00fbjt\u00e9se \u00e9s elemz\u00e9se, f\u00f4k\u00e9nt iskol\u00e1skor el\u00f4tt, mennyi buktat\u00f3t rejt. Az al\u00e1bbiakban n\u00e9h\u00e1ny ezzel kapcsolatos alapvet\u00f4 k\u00e9rd\u00e9st tekint\u00fcnk \u00e1t, majd r\u00e1t\u00e9r\u00fcnk a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 kutat\u00e1sok kritikai \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Els\u00f4 k\u00e9rd\u00e9s: a k\u00fcls\u00f4 \u00e9s bels\u00f4 val\u00f3s\u00e1g elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9se gyerekkorban<\/p>\n

A fentiekkel kapcsolatban f\u00f6lmer\u00fcl\u00f4 els\u00f4 sz\u00e1m\u00fa, \u00e9s a kutat\u00e1st eg\u00e9sz\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s a k\u00f6vetkez\u00f4: \u00e9rti-e a gyermek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get \u00e1lom, k\u00e9pzelet \u00e9s a k\u00fcls\u00f4 val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt? Amennyiben igen, \u00fagy \u2013 megfelel\u00f4 kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s egyben a kommunik\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1nd\u00e9k fenn\u00e1ll\u00e1sa eset\u00e9n \u2013 sz\u00e1mot adhat az \u00e9lm\u00e9nyeir\u00f4l. Ha nem, akkor a sz\u00e1mad\u00e1s sor\u00e1n teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a kutat\u00f3nak kell elk\u00fcl\u00f6n\u00edtenie a felt\u00e9telezhet\u00f4en alv\u00e1s\u00e1llapot-f\u00fcgg\u00f4en meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyeket az eml\u00e9kekt\u00f4l, fant\u00e1zi\u00e1kt\u00f3l \u00e9s a konfabul\u00e1ci\u00f3t\u00f3l. Ezt a probl\u00e9m\u00e1t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r Piaget (1) is felismerte, \u00e9s 1929-ben publik\u00e1lt vizsg\u00e1latai alapj\u00e1n azt tal\u00e1lta, hogy a gyerekek teljesen csak 9\u201311 \u00e9ves korukra \u00e9rtik meg az \u00e1lom bels\u00f4, szem\u00e9lyes jelleg\u00e9t. Ezzel ellent\u00e9tben a modern kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl Woolley \u00e9s mtsai (2, 3) szerint a gyerekek m\u00e1r 3\u20134 \u00e9ves korra meg\u00e9rtik az \u00e1lmok priv\u00e1t, bels\u00f4 term\u00e9szet\u00e9t, eredet\u00e9t \u00e9s val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 viszony\u00e1t. Meyer \u00e9s Shore (4) pedig 4,5\u20135 \u00e9ves korra teszi annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, hogy az \u00e1lmok szem\u00e9lyes konstrukci\u00f3k, \u00e9s nem a k\u00fcls\u00f4 val\u00f3s\u00e1g r\u00e9szei. Saj\u00e1t tapasztalataink szerint a 4\u20138 \u00e9ves gyerekek \u00e1ltal\u00e1ban tiszt\u00e1ban vannak az \u00e1lom mibenl\u00e9t\u00e9vel, \u00e9s t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben megb\u00edzhat\u00f3 \u00e1lmokat k\u00f6z\u00f6lnek (5). Persze a vizsg\u00e1latba val\u00f3 jelentkez\u00e9s er\u00f4sen sz\u00fbri a t\u00e9ma ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u00f4d\u00f4 csal\u00e1dokat, ahol az \u00e1lmokr\u00f3l val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 mindennapos. Azt azonban saj\u00e1t mint\u00e1nk is demonstr\u00e1lja, hogy az \u00e1lom koncepci\u00f3j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se lehets\u00e9ges a 4 \u00e9vesek sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n

M\u00e1sodik k\u00e9rd\u00e9s: az \u00e1lmok \u00e9rzelmi t\u00f6ltete<\/p>\n

Mivel az \u00e1lmok szem\u00e9lyes jelent\u00e9sad\u00e1si folyamat sor\u00e1n v\u00e1lnak elmes\u00e9lhet\u00f4 \u00e9s jelent\u00f4s\u00e9gteljes \u00e9lm\u00e9nyekk\u00e9, felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az esetleges \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fck hogyan befoly\u00e1solja a gyerekek \u00e1lomnarrat\u00edv\u00e1inak alakul\u00e1s\u00e1t. Piaget szerint: \u201e…emocion\u00e1lis \u00e1lmok eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp fenn\u00e1ll a vesz\u00e9ly, hogy teljesen \u00f6sszekeveredjenek a val\u00f3s\u00e1ggal.\u201d (1, 92. old.). Samuels \u00e9s Taylor (1994, id. 3) a fant\u00e1zia \u00e9s val\u00f3s\u00e1g elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lta gyerekekn\u00e9l; megfigyel\u00e9seik szerint az \u00e9rzelmileg tel\u00edtett ingerek eset\u00e9ben a gyerekek kev\u00e9sb\u00e9 tudtak megb\u00edzhat\u00f3an differenci\u00e1lni fant\u00e1zia \u00e9s val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00e1lmok tekintet\u00e9ben ilyen kutat\u00e1sr\u00f3l nincs tudom\u00e1sunk; tal\u00e1n az\u00e9rt sem vizsg\u00e1lt\u00e1k e k\u00e9rd\u00e9st, mert Foulkes (6\u20138) h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1lataiban az \u00e9rzelmeket nem tal\u00e1lta jellemz\u00f4nek a gyerekek \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3ira. Ennek ellen\u00e9re a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 megfigyel\u00e9sek nem z\u00e1rj\u00e1k ki annak a lehet\u00f4s\u00e9g\u00e9t, hogy az er\u00f4s \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyeket \u2013 mint a kontextussal teljesen inkongruens tapasztal\u00e1sokat \u2013 a legfiatalabb gyerekek nem mes\u00e9lik el vagy hi\u00e1nyosan \u00f6ntik szavakba az alv\u00e1slaborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok sor\u00e1n (9).<\/p>\n

Harmadik k\u00e9rd\u00e9s: az \u00e1lmokra val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9s<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u00f4 megv\u00e1laszoland\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon mennyire k\u00e9pesek eml\u00e9kezni a gyerekek egy m\u00e1sik tudat\u00e1llapotban tapasztalt \u00e9lm\u00e9nyre, \u00e9s hogyan tudj\u00e1k szavakban \u00e1tadni azt a k\u00e9rdez\u00f4nek. A kutat\u00e1sok az eml\u00e9kez\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t a nappali mem\u00f3ria-feladatokban (k\u00e9pi \u00e9s verb\u00e1lis) ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9ny szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edtik meg, vegyes eredm\u00e9nnyel. Foulkes (8) nem tal\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a mem\u00f3ria \u00e9s az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k gyakoris\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt, Colace (10) kutat\u00e1s\u00e1ban pedig kiz\u00e1r\u00f3lag a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa mem\u00f3ria f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze az \u00e1lmok bizarr jelleg\u00e9vel \u00e9s az is csak a legfiatalabbak eset\u00e9ben (3\u20135 \u00e9v). Ugyanakkor a verb\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s a szociabilit\u00e1s m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u00fb szerepet j\u00e1tszanak a besz\u00e1mol\u00f3k gyakoris\u00e1g\u00e1ban (7, 8) \u00e9s jelleg\u00e9ben (10, 11), azonban ez csak a 3\u20135 \u00e9ves korcsoportban jellemz\u00f4, k\u00e9s\u00f4bb nem. Ezek alapj\u00e1n felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy az eml\u00e9kezet \u00e9s a verb\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gok m\u00e9g befoly\u00e1solhatj\u00e1k az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3kat a legfiatalabb vizsg\u00e1lt koroszt\u00e1lyban (3\u20135 \u00e9v), ahogy azonban e k\u00e9pess\u00e9gek kifejl\u00f4dnek, m\u00e1r nem limit\u00e1lj\u00e1k t\u00f6bb\u00e9 a besz\u00e1mol\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s jelleg\u00e9t. Arra, hogy az esetleges \u00e9rzelmi t\u00f6ltet az \u00e1lomban hogyan befoly\u00e1solja annak reggeli felid\u00e9z\u00e9s\u00e9t, k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk \u00e9rzelemmel terhelt \u00e9letesem\u00e9nyek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1latai alapj\u00e1n. A negat\u00edv \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb, stressz-teli esem\u00e9nyekre val\u00f3 eml\u00e9kezet vizsg\u00e1lata gyerekekn\u00e9l el\u00e9g ellentmond\u00e1sos: vannak kutat\u00e1sok, amelyek szerint az ilyen esem\u00e9nyekre jobban eml\u00e9keznek a gyerekek, vannak, amelyek szerint rosszabbul, \u00e9s vannak, amelyek semmif\u00e9le kapcsolatot nem tal\u00e1ltak az eml\u00e9kezet \u00e9s az eml\u00e9k \u00e9rzelmi t\u00f6ltete k\u00f6z\u00f6tt (12). \u00c9rdemes kiemelni azonban, azt a megfigyel\u00e9st, mely szerint az esem\u00e9ny \u00e9rzelmi t\u00f6ltete \u00e9s az eml\u00e9kezeti teljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt megjelen\u00f4 kapcsolatot, egy\u00e9ni jellemz\u00f4k\u00e9nt medi\u00e1lta a sz\u00fcl\u00f4h\u00f6z val\u00f3 k\u00f6t\u00f4d\u00e9s min\u00f4s\u00e9ge (Goodman \u00e9s mtsai, 1997, id. 12). Ez ut\u00f3bbi v\u00e1ltoz\u00f3ra kontroll\u00e1lva az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s teh\u00e1t elt\u00fbnt. Ennek az eredm\u00e9nynek a jelent\u00f4s\u00e9g\u00e9t nem lehet el\u00e9gg\u00e9 hangs\u00falyozni. A k\u00f6t\u00f4d\u00e9s szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll az \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1ssal (13) \u00e9s az \u00e1lmok min\u00f4s\u00e9g\u00e9vel (14). A k\u00f6t\u00f4d\u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9se \u00e9s egy\u00e9b gyermekkori traumatikus hat\u00e1sok hossz\u00fa t\u00e1von befoly\u00e1solnak bizonyos biol\u00f3giai szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszereket. P\u00e9ld\u00e1ul a hipotalamusz\u2013hipof\u00edzis\u2013mell\u00e9kvesek\u00e9reg tengely (HPA tengely) t\u00falm\u00fbk\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ezzel pedig a kortizolszint nem megfelel\u00f4 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t okozz\u00e1k, ami a stresszel val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9sben fontos szerepet j\u00e1tszik (15). Ezek az \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek azut\u00e1n az alv\u00e1s \u00e9s az \u00e1lmod\u00e1s min\u00f4s\u00e9g\u00e9re, \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00e9re is hat\u00e1ssal vannak: r\u00f6vid \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1von megn\u00f6velik a rossz \u00e1lmok \u00e9s r\u00e9m\u00e1lmok ar\u00e1ny\u00e1t (14, 16, 17). Ha a felid\u00e9z\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk, gyakorlati tapasztalatokat tal\u00e1lunk, amelyek azt mutatj\u00e1k, f\u00f4k\u00e9nt kisgyermekekn\u00e9l, hogy bizonyos negat\u00edv \u00e1lmokr\u00f3l nem sz\u00edvesen, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1molnak be a sz\u00fcl\u00f4knek (18), \u00edgy hasonl\u00f3 m\u00f3don az is lehets\u00e9ges, hogy az \u00e1lommal \u00e1t\u00e9lt \u00e9rzelmi stressz a vizsg\u00e1latvezet\u00f4 \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott, \u00e9s a gyermek egy\u00e9ni \u00e9rzelem szab\u00e1lyoz\u00e1si-k\u00f6t\u00f4d\u00e9si mint\u00e1zat\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben alakul\u00f3 \u00e1lominterj\u00fa kimenetel\u00e9t is befoly\u00e1solhatja.<\/p>\n

Negyedik k\u00e9rd\u00e9s: Idegrendszeri \u00e9r\u00e9s, neur\u00e1lis fejl\u00f4d\u00e9s, REM alv\u00e1s, \u00e1lmod\u00e1s<\/p>\n

A fenti megfontol\u00e1sokon \u00e9s eredm\u00e9nyeken t\u00fal megfogalmaz\u00f3dhatnak benn\u00fcnk a k\u00f6vetkez\u00f4 k\u00e9rd\u00e9sek: vajon mennyire p\u00e1rhuzamos az idegrendszer \u00e9s a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9r\u00e9se az \u00e1lmod\u00e1s jellemz\u00f4inek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val a gyermek fejl\u00f4d\u00e9se sor\u00e1n? Vajon az \u00e1lmod\u00e1s vel\u00fcnk sz\u00fcletett k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk-e, vagy az idegrendszer \u00e9r\u00e9s\u00e9vel egyszer csak \u2013 mintegy emergens m\u00f3don \u2013 kifejl\u00f4dik ez a k\u00e9szs\u00e9g? A REM alv\u00e1s alatt jellemz\u00f4 later\u00e1lis szemmozg\u00e1s\u00e9rt felel\u00f4s idegp\u00e1ly\u00e1k j\u00f3val el\u00f4bb mieliniz\u00e1l\u00f3dnak mint a l\u00e1t\u00e1ssal kapcsolatos p\u00e1ly\u00e1k, \u00edgy a REM alv\u00e1s, amely sor\u00e1n az eml\u00e9kezetes, t\u00f6rt\u00e9netszer\u00fb \u00e1lmaink sz\u00fcletnek, egyes v\u00e9lem\u00e9nyek szerint m\u00e1r eg\u00e9szen kor\u00e1n, az anyam\u00e9hben kialakul (19). K\u00e9s\u00f4bb, az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt alv\u00e1sidej\u00e9nek 50%-\u00e1t REM alv\u00e1sban t\u00f6lti, ami bizony\u00edtottan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll a korban jellemz\u00f4 intenz\u00edv neur\u00e1lis \u00e9r\u00e9ssel (20, 21). Ezek alapj\u00e1n egyes kutat\u00f3k azt felt\u00e9telezik, hogy az \u00e1lmod\u00e1s m\u00e1r a REM alv\u00e1ssal egy id\u00f4ben megjelenik \u00e9s fejl\u00f4d\u00e9stani szempontb\u00f3l hasonl\u00f3an fontos a csecsem\u00f4 sz\u00e1m\u00e1ra (19). A csecsem\u00f4k REM alv\u00e1sa azonban EEG jegyeiben is \u00e9s viselked\u00e9sesen is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a feln\u00f4ttek\u00e9t\u00f4l (22), jelenl\u00e9te \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem bizony\u00edtja az \u00e1lmod\u00e1s megl\u00e9t\u00e9t. Egyes elk\u00e9pzel\u00e9sek szerint a REM alv\u00e1s egyes elemei (szemmozg\u00e1sok, izomr\u00e1ng\u00e1sok, k\u00e9rgi aktiv\u00e1ci\u00f3) fokozatosan \u00e1llnak \u00f6ssze egys\u00e9ges, \u00e9s a feln\u00f4ttkorban k\u00f6r\u00fcl\u00edrtabban manifeszt\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u00e1llapott\u00e1 az idegrendszer pre- \u00e9s posztnat\u00e1lis \u00e9r\u00e9se sor\u00e1n (23). Az \u00e1lmod\u00e1s fejl\u00f4d\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3k egyik meghat\u00e1roz\u00f3 csoportja szerint az \u00e1lmod\u00e1s felt\u00e9tele bizonyos agyi ter\u00fcletek, kognit\u00edv folyamatok \u00e9r\u00e9se (6\u20138, 24), amelyek elmarad\u00e1sa eset\u00e9n az egy\u00e9n nem k\u00e9pes \u00e1lmod\u00e1sra ( \u00f6sszefoglal\u00f3: 25). Hogy ezek alapj\u00e1n van-e az \u00e1lmod\u00e1snak valamif\u00e9le fejl\u00f4d\u00e9sbeli vagy egy\u00e9b funkci\u00f3ja, arra t\u00f6bb elm\u00e9letalkot\u00f3 is megk\u00eds\u00e9relt v\u00e1laszt tal\u00e1lni. Az els\u00f4 \u00e9s a gyerekek \u00e1lmait is alapul vev\u00f4 elm\u00e9let term\u00e9szetesen a pszichoanalitikus \u00e1lomelm\u00e9let (26), amely szerint a gyerekek \u00e1lmai \u00e1ltal\u00e1ban a mindennapi \u00e9letb\u00f4l vett egyszer\u00fb v\u00e1gyteljes\u00edt\u00e9sek. K\u00e9s\u00f4bb az EEG \u00e9s az agyi k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok felfedez\u00e9se \u00fajabb l\u00f6k\u00e9st adtak az \u00e1lmod\u00e1s \u00e9s REM alv\u00e1s neur\u00e1lis alapokon val\u00f3 \u00fajra-\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek a v\u00e9letlen neur\u00e1lis kis\u00fcl\u00e9sek okozta random hallucin\u00e1ci\u00f3s \u00e9lm\u00e9nyekt\u00f4l (27) az integrat\u00edv jelleg\u00fb, kognit\u00edv-affekt\u00edv szab\u00e1lyoz\u00f3 funkci\u00f3t hangs\u00falyoz\u00f3 neuro-kognit\u00edv elm\u00e9leteken kereszt\u00fcl (28, 29) az evol\u00faci\u00f3s alap\u00fa fenyeget\u00e9sszimul\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letig (30) terjednek. A fenti elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati k\u00e9rd\u00e9seket, probl\u00e9m\u00e1kat felvonultat\u00f3 bevezet\u00f4b\u00f4l j\u00f3l l\u00e1tszik, hogy ak\u00e1r a feln\u00f4ttek, ak\u00e1r a gyerekek \u00e1lmod\u00e1s\u00e1t tekintj\u00fck is vizsg\u00e1lati ter\u00fcletnek, ingov\u00e1nyos terepen j\u00e1runk. Val\u00f3j\u00e1ban nem sokat tudunk sem az \u00e1lmod\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, sem felt\u00e9teleir\u00f4l vagy funkci\u00f3ir\u00f3l. Miut\u00e1n \u2013 az \u00e9szlel\u00e9st\u00f4l elt\u00e9r\u00f4en \u2013 egy priv\u00e1t, m\u00e1sok \u00e1ltal csak k\u00f6zvetetten hozz\u00e1f\u00e9rhet\u00f4 \u00e9lm\u00e9nyr\u00f4l van sz\u00f3, a kutat\u00e1s sor\u00e1n m\u00f3dszertanilag is k\u00f6r\u00fcltekint\u00f4nek kell lenn\u00fcnk, hogy a lehet\u00f4 legk\u00f6zelebb ker\u00fclhess\u00fcnk a vizsg\u00e1land\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyhez. Meg kell jegyezn\u00fcnk azonban, hogy a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s alapegys\u00e9ge a legnagyobb k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9s mellett is a gyermek \u00e1ltal adott \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3 lehet, amely val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg nem azonos az \u00e1lom \u00e9lm\u00e9ny\u00e9vel; szem\u00e9lyes jelent\u00e9sad\u00e1si folyamatokon \u00e9s \u00e9rzelmi s\u00falyoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl. A tov\u00e1bbiakban a gyerek\u00e1lmok kutat\u00e1sa sor\u00e1n eddig haszn\u00e1lt m\u00f3dszereket \u00e9s azok meghat\u00e1roz\u00f3 jellemz\u00f4it k\u00eds\u00e9relj\u00fck meg bemutatni \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelni, a korai megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 vizsg\u00e1latokt\u00f3l napjaink f\u00f4k\u00e9nt kvantitat\u00edv \u00e1lomkutat\u00e1si trendjeiig.<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9s a 20. sz\u00e1zad els\u00f4 fel\u00e9nek gyerek\u00e1lom-kutat\u00e1s\u00e1b\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Korai, megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 vizsg\u00e1latok<\/strong>
\nFreud \u00e9s hagyom\u00e1nya<\/em><\/p>\n

Ha alapos \u00e1ttekint\u00e9st szeretn\u00e9nk kapni a gyerek\u00e1lmod\u00e1s kutat\u00e1sa ter\u00e9n, Freud megfigyel\u00e9seit\u00f4l (26, 31) kell kiindulnunk, amelyeket azonban nem mondhatunk sem szisztematikusnak sem pedig kontroll\u00e1ltnak. Freud \u00e1lomanyaga f\u00f4k\u00e9nt saj\u00e1t gyermekei, valamint egy\u00e9b rokonok \u00e9s ismer\u00f4s\u00f6k gyermekeinek spont\u00e1n reggeli \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3j\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik; \u00f6sszesen 15 \u00e1lmot mutat be, amelyek 11 gyerekt\u00f4l sz\u00e1rmaznak. Ehhez ad\u00f3dik m\u00e9g az a 13 feln\u00f4tt \u00e1ltal elmondott gyerekkori \u00e1lom besz\u00e1mol\u00f3ja, amelyb\u00f4l 7 a kis \u201eFarkasembert\u00f4l\u201d sz\u00e1rmazik. Freud ezeket is alapul vette a gyerek\u00e1lmok jellegzetess\u00e9geire vonatkoz\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sei levon\u00e1s\u00e1hoz. Az \u00c1lomfejt\u00e9s els\u00f4 kiad\u00e1s\u00e1ban m\u00e9g \u00edgy \u00edr a gyerekek \u00e1lmair\u00f3l: \u201eA kisgyermekek \u00e1lmai gyakran egyszer\u00fb v\u00e1gyteljes\u00fcl\u00e9sek, \u00e9s \u00edgy, szemben a feln\u00f4ttek \u00e1lmaival nem is \u00e9rdekesek.\u201d Majd k\u00e9s\u00f4bb, egy l\u00e1bjegyzetben hozz\u00e1f\u00fbzi: \u201eNem hagyhatom sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, hogy kisgyermekekn\u00e9l csakhamar komplik\u00e1ltabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 \u00e1lmok keletkeznek…\u201d (26, 99., 101. old.). Freud megfigyel\u00e9seit a k\u00f6vetkez\u00f4kben foglalhatjuk \u00f6ssze: a kisgyerekek \u00e1lmai egyszer\u00fbek, r\u00f6videk, legink\u00e1bb az el\u00f4z\u00f4 nap h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seihez k\u00f6thet\u00f4ek, de legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e9gis olyan esem\u00e9nyekhez, amivel kapcsolatban a gyereknek er\u00f4s \u00e9rzelmi reakci\u00f3i maradnak h\u00e1tra. K\u00f6nny\u00fb ezeket az \u00e1lmokat meg\u00e9rteni; a manifeszt \u00e1lomtartalom nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a pszichoanalitikus elm\u00e9letben nagy jelent\u00f4s\u00e9g\u00fbnek v\u00e9lt \u00e9s elm\u00e9leti alapon posztul\u00e1lt l\u00e1tenst\u00f4l. A gyerekek \u00e1lmai torz\u00edt\u00e1sokt\u00f3l mentesek 5 \u00e9ves korig, bizarr elemek pedig akkor keverednek bele el\u00f4sz\u00f6r, amikor a cenzor funkci\u00f3k fejl\u00f4d\u00e9snek indulnak. Freud ezekkel a megfigyel\u00e9seivel \u2013 mint k\u00e9s\u00f4bb l\u00e1tni fogjuk \u2013 sok fontos eredm\u00e9nyt el\u00f4legezett meg, amit k\u00e9s\u00f4bb kontroll\u00e1lt szisztematikus kvantitat\u00edv \u00e1lomkutat\u00e1sok meger\u00f4s\u00edtenek (6\u201310, 32, 33). Freud munk\u00e1ja sokakat inspir\u00e1lt az \u00e1lmok kutat\u00e1s\u00e1ra a 20. sz\u00e1zad els\u00f4 fel\u00e9ben, akik f\u00f4k\u00e9nt analitikus ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa szakemberek l\u00e9v\u00e9n a megfigyel\u00e9s hagyom\u00e1nyait folytatt\u00e1k. Kutat\u00e1saik, amelyeket f\u00f4k\u00e9nt esettanulm\u00e1nyok form\u00e1j\u00e1ban k\u00f6z\u00f6ltek, legink\u00e1bb arra a k\u00e9rd\u00e9sre kerest\u00e9k a v\u00e1laszt, amelyet Freud nyitva hagyott megfigyel\u00e9sei sor\u00e1n: mikor kezd\u00fcnk \u00e1lmodni \u00e9s vajon milyen lehet az \u00e1lom\u00e9lm\u00e9ny preverb\u00e1lis korban?<\/p>\n

Az egyik legkor\u00e1bbi megfigyel\u00e9s Hermine von Hug-Hellmuth (34) a gyerekek ment\u00e1lis fejl\u00f4d\u00e9s\u00e9r\u00f4l \u00edrott monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban jelent meg, amelyben \u00e9leth\u00fb besz\u00e1mol\u00f3t ad egy alig egy \u00e9ves kisgyerek alv\u00e1s alatti nevet\u00e9s\u00e9r\u00f4l, j\u00f3l meghat\u00e1rozhat\u00f3 csapkod\u00f3 mozg\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ezek a megfigyel\u00e9sek m\u00e9g persze nem bizony\u00edtanak semmit, legfeljebb sejtetni engednek, ez\u00e9rt is t\u00f6rekedtek a korai szerz\u00f4k min\u00e9l t\u00f6bbet tudni a gyerekek mindennapi, csal\u00e1di \u00e9let\u00e9r\u00f4l, ment\u00e1lis, \u00e9rzelmi fejl\u00f4d\u00e9s\u00e9r\u00f4l. Hug-Hellmuth azzal t\u00e1masztja al\u00e1 megfigyel\u00e9s\u00e9t, hogy a gyermek sz\u00fcleivel aznap eg\u00e9sz nap vid\u00e9ken egy medenc\u00e9ben pancsolt \u00e9s pontosan ugyanezekkel a mozdulatokkal \u00e9s lelkesed\u00e9ssel csapkodva a vizet. Amikor a megfigyel\u00f4 ilyen egy\u00e9rtelm\u00fben r\u00e1ismer egy kor\u00e1bbi \u00e9lm\u00e9ny fizikai \u00e9s \u00e9rzelmi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1ra, akkor m\u00e1r neh\u00e9z azt gondolni, hogy csak az \u00e9jszaka folyam\u00e1n el\u00f4\u00e1ll\u00f3 valamilyen fizikai diszkomfortra adott v\u00e1laszreakci\u00f3t l\u00e1tjuk a gyermeken. A fenti jelens\u00e9g eredeti \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t k\u00f6zvetetten t\u00e1mogathatj\u00e1k azok a megfigyel\u00e9sek, melyek szerint az izomt\u00f3nus REM alatti g\u00e1tolatlans\u00e1g\u00e1val j\u00e1r\u00f3 k\u00f3rk\u00e9pekben (REM magatart\u00e1szavar) az alv\u00e1s ideje alatt manifeszt\u00e1l\u00f3d\u00f3 mozg\u00e1ssorok \u00e9s az ut\u00f3lag elmes\u00e9lt \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt er\u00f4s a megfelel\u00e9s (35).<\/p>\n

\u00c9rzelemfeldolgoz\u00e1s \u00e9s \u00e1lmod\u00e1s?<\/em><\/p>\n

Grotjahn (36) tanulm\u00e1ny\u00e1ban, amelynek t\u00e9m\u00e1ja egy 2 \u00e9ves 4 h\u00f3napos kisfi\u00fa \u00e1lmainak \u00e9s nappali \u00e9let\u00e9nek megfigyel\u00e9se, hasonl\u00f3 egyez\u00e9seket tal\u00e1lt a gyermek nappali \u00e9lm\u00e9nyei \u00e9s \u00e9jszakai aktivit\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt, ebben az esetben azonban a kisfi\u00fa m\u00e1r sz\u00f3ban is meger\u00f4s\u00edtette az \u00e1lmok t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ezek alapj\u00e1n a szerz\u00f4 az al\u00e1bbi k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott: \u201e…[az \u00e1lmok egy r\u00e9sze] k\u00f6nnyen k\u00f6thet\u00f4 valamilyen hallucinat\u00f3rikus v\u00e1gyteljes\u00edt\u00e9shez, de t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck … ink\u00e1bb azt jelzi, hogy a gyermek valamilyen er\u00f4s \u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra furcsa \u00e9rzelemmel n\u00e9z szembe, amelyet a val\u00f3s\u00e1g izgalmai \u00e9s forgataga k\u00f6zepette nem tudott \u00e1tdolgozni, \u00edgy \u00e1lm\u00e1ban kellett hogy megism\u00e9telje, \u00e9s teljesen feldolgozza.\u201d (512. old.) Ide kapcsol\u00f3dik Erickson (37) vizsg\u00e1lata, aki egy kisl\u00e1ny \u00e1lmait k\u00f6vette nyomon. A kisl\u00e1ny 8 h\u00f3napos kor\u00e1ban elalv\u00e1s el\u00f4tt rendszeresen ugyanazt a j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszotta apj\u00e1val, amikor azonban az apa k\u00e9t este sem volt otthon a j\u00e1t\u00e9k idej\u00e9ben, a m\u00e1sodik \u00e9jszaka megfigyelte kisl\u00e1ny\u00e1t \u00e1lm\u00e1ban, aki felfel\u00e9 kiny\u00fajtott karral \u00e9s l\u00e1bbal a fej\u00e9t ide-oda g\u00f6rgetve hangosan kacagott, pontosan, ahogyan j\u00e1t\u00e9k k\u00f6zben teszi est\u00e9nk\u00e9nt. Erickson szerint ez azt bizony\u00edtja, hogy m\u00e1r ebben a korban is lehets\u00e9ges meghat\u00e1rozott pszich\u00e9s tartalom \u00e9s \u00e9rzelmi t\u00f6ltet az \u00e1lmokban, \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a j\u00e1t\u00e9k megvon\u00e1sa \u00e9rzelmileg er\u00f4s hat\u00e1ssal lehetett a gyermekre. Niederland (38) longitudin\u00e1lis vizsg\u00e1lat\u00e1ban hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jutott. A korai gyermekmegfigyel\u00e9sek egybehangz\u00f3ak abban a k\u00f6vetkeztet\u00e9sben, hogy b\u00e1r a kicsi gyerekek \u00e1lmai sokszor nagyon egyszer\u00fben \u00e9s r\u00f6viden le\u00edrhat\u00f3k, m\u00e9gis fontos szerepet j\u00e1tszanak a mindennapi \u00e9rzelmi \u00e9lm\u00e9nyek \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s felt\u00e9telezhet\u00f4en a feldolgoz\u00e1s\u00e1ban is (39). Az \u00e9rzelmi feldolgoz\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1t emelik ki \u00e9s viszik tov\u00e1bb azok a tanulm\u00e1nyok, amelyek kisgyerekek megfigyelt rossz- \u00e9s r\u00e9m\u00e1lmainak szerep\u00e9t \u00e9s val\u00f3s\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolat\u00e1t elemzik. J\u00f3 p\u00e9lda erre Anderson (40) tanulm\u00e1nya, amelyben egy 2 \u00e9v 8 h\u00f3napos kisl\u00e1ny r\u00e9m\u00e1lm\u00e1t \u00e9rt\u00e9keli egy kor\u00e1bbi f\u00e9lelmi reakci\u00f3 \u00fajrakondicion\u00e1l\u00e1sak\u00e9nt. A kisl\u00e1ny egy \u00e9vvel a r\u00e9m\u00e1lom el\u00f4tt nagyon megijedt egy kis fekete kuty\u00e1t\u00f3l, amely f\u00e9lelme meg is maradt egy ideig, majd spont\u00e1n megsz\u00fbnt. Egy \u00e9v ut\u00e1n az utc\u00e1n \u00fajra megk\u00f6zel\u00edtette egy kis fekete kutya, amit\u00f4l ugyan megijedt, de nem mutatott k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb f\u00e9lelmi reakci\u00f3t. \u00c9jszaka viszont kiab\u00e1lva \u00e9bredt r\u00e9m\u00e1lm\u00e1b\u00f3l, mely a kis fekete kuty\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt, \u00e9s amely ut\u00e1n kuty\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelme \u00e9vekig megmaradt. Az \u00e1lom itt a szerz\u00f4 szerint a nappal visszaszor\u00edtott \u00e9rzelmek megjelen\u00e9s\u00e9nek terep\u00e9t szolg\u00e1ltatta. Fraiberg (41) alv\u00e1szavarral k\u00fczd\u00f4 kisgyermekek kezel\u00e9se sor\u00e1n a r\u00e9m\u00e1lmokat a 2 \u00e9ves kor jellemz\u00f4 t\u00fcnet\u00e9nek tartotta, \u00e9s megjelen\u00e9s\u00fcket traumatikus esem\u00e9nyhez k\u00f6t\u00f6tte. Az \u00e1lmok az \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerep\u00e9nek megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 felt\u00e9telez\u00e9se el\u00f4rel\u00e9p\u00e9s Freudhoz k\u00e9pest, \u00e9s k\u00e9s\u00f4bb is visszak\u00f6sz\u00f6n a neurokognit\u00edv \u00e1lomelm\u00e9letekben, imm\u00e1r agyi k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok eredm\u00e9nyeire alapozva. Levin \u00e9s Nielsen (28, 29, 42) az affekt\u00edv inform\u00e1ci\u00f3kat tov\u00e1bb\u00edt\u00f3 k\u00e9reg alatti ter\u00fcletek \u00e9s az \u00e9rzelem-csillap\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa front\u00e1lis-kognit\u00edv funkci\u00f3k egy\u00fcttm\u00fbk\u00f6d\u00e9s\u00e9t hangs\u00falyozza az \u00e1lmod\u00e1s sor\u00e1n. Elm\u00e9let\u00fck szerint, ha ez a fajta, alv\u00e1s k\u00f6zbeni kognit\u00edv\u2013affekt\u00edv p\u00e1rbesz\u00e9d nem m\u00fbk\u00f6dik kiel\u00e9g\u00edt\u00f4en, az r\u00e9m\u00e1lmokhoz vezet, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa k\u00e1rosod\u00e1sa pedig szerepet j\u00e1tszik a poszttraum\u00e1s stressz zavar sor\u00e1n fell\u00e9p\u00f4 visszat\u00e9r\u00f4 r\u00e9m\u00e1lmok kialakul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s fennmarad\u00e1s\u00e1ban. A fenti esettanulm\u00e1nyok egy nagyon fontos aspektusban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a k\u00f6vetkez\u00f4 kvantitat\u00edv jelleg\u00fb \u00e1lomkutat\u00e1sokt\u00f3l, amennyiben az \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyt mag\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megragadni \u00e9s beleilleszteni az egy\u00e9ni \u00e9letbe (a fontosabb megfigyel\u00e9seket \u00e9s eredm\u00e9nyeket az 1. t\u00e1bl\u00e1zat foglalja \u00f6ssze). A nagy esetsz\u00e1mmal dolgoz\u00f3 vizsg\u00e1latok ink\u00e1bb az \u00e1lmok \u00e1ltal\u00e1nos formai \u00e9s tartalmi saj\u00e1toss\u00e1gaira koncentr\u00e1lnak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 tartalomelemz\u00e9si m\u00f3dszereket haszn\u00e1lva, ami \u00e9rv\u00e9nyes inform\u00e1ci\u00f3val \u00e9s adatokkal szolg\u00e1l az adott korban vagy k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e1tlagos \u00e1lmokra n\u00e9zve, de keveset mond azok szem\u00e9lyes jelleg\u00e9r\u00f4l (\u00f6sszefoglal\u00f3k\u00e9nt l\u00e1sd: 43\u201345).<\/p>\n

Korai, kvantitat\u00edv vizsg\u00e1latok<\/strong><\/p>\n

T\u00f6rekv\u00e9sek a reprezentat\u00edv vizsg\u00e1latok fel\u00e9<\/em><\/p>\n

Az \u00e1lmok megfigyel\u00e9ses vizsg\u00e1lataival p\u00e1rhuzamosan indult meg a kvantitat\u00edv \u00e1lomkutat\u00e1s. Az egyik legkor\u00e1bbi k\u00f6nyv, amely c\u00e9lzottan gyerek\u00e1lmod\u00e1ssal foglalkozik Kimmins (46) munk\u00e1ja, aki extenz\u00edv \u00e1lomgy\u00fbjt\u00e9sbe fogott a London \u00f3vod\u00e1iba (5\u20137 \u00e9v) \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 t\u00edpus\u00fa iskol\u00e1iba j\u00e1r\u00f3 7\u201318 \u00e9ves gyermekek k\u00f6z\u00f6tt. \u00d6sszesen t\u00f6bb mint 5000 gyermeket k\u00e9rdezett meg legut\u00f3bbi \u00e1lm\u00e1r\u00f3l 8 \u00e9ves kort\u00f3l \u00edr\u00e1sban: \u201e\u00cdrj egy igaz \u00e9s teljes besz\u00e1mol\u00f3t a legut\u00f3bbi \u00e1lmodr\u00f3l, amire eml\u00e9kszel…\u201d (16. old.); a legfiatalabb koroszt\u00e1lyba tartoz\u00f3kkal interj\u00fa form\u00e1j\u00e1ban gy\u00fbjt\u00f6ttek adatokat. Eredm\u00e9nyeit \u00f6sszefoglalva az 5\u20137 \u00e9vesek \u00e1lmai szerinte is egyszer\u00fbbbek \u00e9s jobban t\u00fckr\u00f6zik a val\u00f3s vil\u00e1got, az \u00e1lmod\u00f3 szelf \u00e1ltal\u00e1ban a k\u00f6z\u00e9ppontban van \u00e9s akt\u00edv szerepl\u00f4je az \u00e1lomnak, valamint sok az \u00e1lmod\u00f3 fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 agresszi\u00f3.<\/p>\n

1. t\u00e1bl\u00e1zat \u00d6sszefoglal\u00f3 a fontosabb korai gyerek\u00e1lom-megfigyel\u00e9sekr\u00f4l<\/em><\/p>\n

\"Gyerekek<\/a><\/p>\n

Szoros kapcsolat a nappali esem\u00e9nyekkel, \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9s \u00e9s szimbolikus tartalom kor\u00e1n megjelenik. Ez ut\u00f3bbi k\u00e9s\u00f4bb cs\u00f6kken, megszaporodnak a szerepl\u00f4k, megjelennek a h\u00f4siess\u00e9get \u00e9s kalandokat megjelen\u00edt\u00f4 \u00e1lmok \u00e9s az olvasott k\u00f6nyvek, mes\u00e9k nagyban befoly\u00e1solj\u00e1k az \u00e1lmokat. Egyik \u00e9rdekess\u00e9ge ennek a gy\u00fbjtem\u00e9nynek, hogy az els\u00f4 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt k\u00e9sz\u00fclt, \u00edgy speci\u00e1lis t\u00e9mak\u00e9nt megjelennek a l\u00e9giriad\u00f3t tartalmaz\u00f3 \u00e1lmok, a h\u00f4si\/kalandos \u00e1lmok is mind h\u00e1bor\u00faval kapcsolatos h\u00f4stetteket mutatnak be, valamint sok a hal\u00e1llal kapcsolatos t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s. A v\u00e1gyteljes\u00edt\u00f4 \u00e1lmok nagy r\u00e9sz\u00e9t pedig \u201erokonok visszat\u00e9r\u00e9se a harcmez\u00f4r\u00f4l\u201d t\u00e9m\u00e1j\u00fa \u00e1lmok teszik ki. B\u00e1r nem kvantitat\u00edv vizsg\u00e1lat, de a h\u00e1bor\u00fa hat\u00e1sa ment\u00e9n kapcsol\u00f3dik ide egy magyar kutat\u00e1s az 1930-as \u00e9vekb\u00f4l, amelyben Kozmutza Fl\u00f3ra gy\u00fbjt\u00f6tte \u00f6ssze egy, a h\u00e1bor\u00fa fenyeget\u00e9s\u00e9ben \u00e9s m\u00e9ly szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u00f4, kis tisz\u00e1nt\u00fali faluban a f\u00f6ldm\u00fbves lakoss\u00e1g gyermekeinek \u00e1lmait (47). Megd\u00f6bbent\u00f4, hogy a gyerekek majdnem mindegyike besz\u00e1mol fizikai er\u00f4szakot tartalmaz\u00f3 \u00e1lomr\u00f3l, amelyben az \u00e1lmod\u00f3 maga szinte minden esetben \u00e1ldozat, gyakori mot\u00edvum az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3kban a hal\u00e1l, ezen bel\u00fcl az \u00e1lmod\u00f3 saj\u00e1t hal\u00e1la, valamint gyakori a v\u00e1gyteljes\u00edt\u00e9s. Mindezen jellemz\u00f4k h\u00fben t\u00fckr\u00f6zik a vizsg\u00e1lt gyerekek kiszolg\u00e1ltatott helyzet\u00e9t. Speci\u00e1lis helyzet\u00fck t\u00fckr\u00f6z\u00f4dik \u00e1lmaikban azoknak a gyerekeknek is, akiket Blanchard (48) k\u00e9rdezett \u00e1lmaikr\u00f3l az \u201e\u00cdrj le b\u00e1rmilyen \u00e1lmodat, amire eml\u00e9kszel!\u201d m\u00f3dszerrel. A k\u00f6zel 200 18 \u00e9v alatti gyermek t\u00f6bbs\u00e9ge ment\u00e1lis, illetve \u00e9rzelmi gondokkal k\u00fczd\u00f6tt, k\u00e9s\u00f4bb diagnosztiz\u00e1lt\u00e1k is betegs\u00e9g\u00fcket, \u00edgy az eredm\u00e9nyek nem felt\u00e9tlen t\u00fckr\u00f6zik az eg\u00e9szs\u00e9ges popul\u00e1ci\u00f3 jellemz\u00f4it. Blanchard megfigyelte, hogy 6 \u00e9ves kor alatt kev\u00e9sb\u00e9 eml\u00e9keznek, vagy mondj\u00e1k el \u00e1lmaikat a gyerekek. A leggyakoribb karakterek az \u00e1lmokban a sz\u00fcl\u00f4k \u00e9s az \u00e1llatok. A v\u00e1gyteljes\u00edt\u00e9s \u00e9s a f\u00e9lelem \u2013 mint motiv\u00e1ci\u00f3 \u2013 gyakorinak mutatkoztak az \u00e1lmokban, \u00e9s magas sz\u00e1zal\u00e9kban tal\u00e1lt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 bels\u00f4 \u00e9s k\u00fcls\u00f4 konfliktusokra utal\u00f3 t\u00e9m\u00e1kat, ami tal\u00e1n a speci\u00e1lis popul\u00e1ci\u00f3 f\u00f4 neh\u00e9zs\u00e9geit t\u00fckr\u00f6zi. Despert (18) eg\u00e9szs\u00e9ges, 2\u20135 \u00e9ves gyerekek \u00e1lmait gy\u00fbjt\u00f6tte \u00f6ssze egy \u00f3vod\u00e1ban egy\u00e9ni j\u00e1t\u00e9kalkalmak sor\u00e1n. Tapasztalatai szerint a gyakori \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k mindig szorong\u00f3 gyerekekt\u00f4l sz\u00e1rmaztak, ugyanakkor a szorong\u00f3 gyerekek egy r\u00e9sze egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1molt be \u00e1lomr\u00f3l; \u00f4k \u00e1ltal\u00e1ban azok a kicsik voltak, akik fant\u00e1zi\u00e1jukban \u00e9s j\u00e1t\u00e9kukban is g\u00e1toltan viselkedtek. Az \u00e1lmokban domin\u00e1ns karakterek legt\u00f6bbsz\u00f6r emberi szerepl\u00f4k, akik, ha nem sz\u00fcl\u00f4k voltak, akkor t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben negat\u00edv, ijeszt\u00f4 szerepet kaptak. Despert tapasztalatai szerint az \u00e1lmok szerepe a ki nem \u00e9lt \u00e9rzelmek meg\u00e9l\u00e9se, \u00e1tdolgoz\u00e1sa, \u00e9s mint ilyen fesz\u00fclts\u00e9gcsatornak\u00e9nt is m\u00fbk\u00f6dik. Ugyanakkor vannak esetek, mikor az \u00e1lom maga v\u00e1lik a szorong\u00e1s forr\u00e1s\u00e1v\u00e1, \u00e9s ilyenkor a gyerekek sokszor nem akarnak r\u00f3la besz\u00e9lni, illetve k\u00e9s\u00f4bb letagadj\u00e1k, d\u00fch\u00f6sen reag\u00e1lnak, ha sz\u00f3ba hozz\u00e1k \u00f4ket. A szerz\u00f4 p\u00e9ld\u00e1kat hoz arra a szerinte gyakori esetre is, hogy nyomaszt\u00f3, f\u00e9lelmetes \u00e1lmokat a gyerekek tudatosan nem osztanak meg sz\u00fcleikkel. A fenti vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00f6s jellemz\u00f4je, hogy t\u00f6rekedtek min\u00e9l t\u00f6bb r\u00e9szvev\u00f4 bevon\u00e1s\u00e1val reprezentat\u00edvv\u00e1 tenni a kutat\u00e1st. K\u00f6vetkeztet\u00e9seik sz\u00e1mos aktu\u00e1lisan is kiemelked\u00f4en jelent\u00f4snek v\u00e9lt k\u00e9rd\u00e9st \u00e9rint. P\u00e9ld\u00e1ul a gyerek\u00e1lmok egyszer\u00fbs\u00e9g\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, a napk\u00f6zbeni tapasztalatok \u00e1lomtartalmakra gyakorolt hat\u00e1sait, az emocion\u00e1lis t\u00e9nyez\u00f4k kiemelked\u00f4 jelent\u00f4s\u00e9g\u00e9t, a gyakori r\u00e9m\u00e1lmokat, az \u00e1lomsaj\u00e1toss\u00e1gok \u00e9letkor\u00e9s alkatf\u00fcgg\u00f4s\u00e9g\u00e9t. A vizsg\u00e1lt mint\u00e1k reprezentativit\u00e1sa azonban a legt\u00f6bb esetben egy speci\u00e1lis popul\u00e1ci\u00f3ra vagy k\u00f6rnyezetre sz\u00fbk\u00fcl.<\/p>\n

Az objekt\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3k k\u00e9rd\u00e9se<\/em><\/p>\n

A \u201930-as \u00e9vekben k\u00e9t olyan tanulm\u00e1ny is sz\u00fcletett, amely az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k bizonytalans\u00e1gait igyekezett elker\u00fclni. Az egyik Berrien munk\u00e1ja (49) 1935-b\u00f4l, aki k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u00f4 (posztenchephalitikus pszich\u00f3zis, \u00e9rtelmi fogyat\u00e9koss\u00e1g, s\u00falyos szem\u00e9lyis\u00e9gzavarok, epilepszia stb.) gyerekek alv\u00e1s\u00e1t figyelte meg egy k\u00f3rh\u00e1zi oszt\u00e1lyon. Minden \u00e9jszakai arousal jelens\u00e9get, amelyet a megfigyel\u00f4, mint viselked\u00e9ses elt\u00e9r\u00e9st \u00e9szrevehet (pl.: besz\u00e9d, alvaj\u00e1r\u00e1s, nevet\u00e9s, hirtelen r\u00fag\u00e1sok, hangad\u00e1sok, fogcsikorgat\u00e1s) az \u00e1lmod\u00e1s objekt\u00edv bizony\u00edt\u00e9k\u00e1nak tekintett. Eredm\u00e9nyei szerint ezek a jelens\u00e9gek ink\u00e1bb az \u00e9jszaka els\u00f4 fel\u00e9ben jelentkeztek, ami (a viselked\u00e9ses jegyeken k\u00edv\u00fcl) szint\u00e9n sejtetni engedi, hogy ink\u00e1bb NREM alv\u00e1szavarokat m\u00e9rt, mint REM \u00e1lmokat. Tapasztalatai szerint ezek az \u00e9jszakai viselked\u00e9ses t\u00fcnetek nem mutattak kapcsolatot a nappali esem\u00e9nyekkel, viszont \u2013 meglep\u00f4 m\u00f3don \u2013 a korral \u00e9s intelligenci\u00e1val pozit\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st tal\u00e1lt. Hasonl\u00f3 m\u00f3dszertani hiba nehez\u00edti Foster \u00e9s Anderson (50) eredm\u00e9nyeinek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. A szerz\u00f4k szint\u00e9n viselked\u00e9ses t\u00fcnetek \u00fatj\u00e1n m\u00e9rt\u00e9k a kellemetlen \u00e1lmok mennyis\u00e9g\u00e9t 1\u201312 \u00e9ves korig, otthoni k\u00f6rnyezetben. A sz\u00fcl\u00f4k k\u00e9rd\u00f4\u00edv form\u00e1j\u00e1ban kaptak k\u00e9rd\u00e9seket arra vonatkoz\u00f3an, hogy hallj\u00e1k-e a gyermeket \u00e9jszaka s\u00edrni vagy nyafogni, \u00e1tj\u00f6n-e a gyerek a sz\u00fcl\u00f4kh\u00f6z \u00e9jjel, vagy besz\u00e1mol-e rossz \u00e1lomr\u00f3l reggel. Az eredm\u00e9nyek szerint a rossz \u00e1lmok gyakoris\u00e1ga a korral cs\u00f6kken, valamint azoknak a gyerekeknek, akik saj\u00e1t szob\u00e1ban, saj\u00e1t \u00e1gyban alszanak, kevesebb a rossz \u00e1lmuk. A szerz\u00f4k nem eml\u00edtik azonban, hogy ezekre az eredm\u00e9nyekre nagy hat\u00e1ssal lehetett a gyermekek kora, illetve a lak\u00e1sok elrendez\u00e9se: akik t\u00e1volabb alszanak a sz\u00fcleikt\u00f4l, azoknak az \u00e9jszakai tev\u00e9kenys\u00e9geit nehezebb nyomon k\u00f6vetni. A fenti vizsg\u00e1latokon m\u00e1r \u00e9rezhet\u00f4, hogy a kutat\u00f3k \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3 eredm\u00e9nyekre t\u00f6rekedtek, de nem ford\u00edtottak el\u00e9g figyelmet a kontroll\u00e1lt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, vagy a m\u00e9rt v\u00e1ltoz\u00f3 validit\u00e1s\u00e1ra: olyan objekt\u00edv, megfigyelhet\u00f4 viselked\u00e9sekre t\u00e1maszkodtak, amelyek f\u00e9lrevezet\u00f4nek mutatkoztak. Ezeket a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket persze neh\u00e9z megteremteni, amikor a kutat\u00f3 c\u00e9lja olyan, alapvet\u00f4en szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek tetten \u00e9r\u00e9se, mint amilyenek az \u00e1lmok. A k\u00e9s\u00f4bbiekben ezek a k\u00e9rd\u00e9sek m\u00f3dszertani vit\u00e1kat eredm\u00e9nyeznek, amelyek egy r\u00e9sze (pl.: Hol \u00e9s milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt lehet optim\u00e1lis m\u00f3don reprezentat\u00edv mint\u00e1t venni az \u00e1lmokb\u00f3l?) m\u00e1ig eld\u00f6ntetlen marad.<\/p>\n

Metodol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sek a modern gyerek\u00e1lom-kutat\u00e1sban<\/strong><\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a m\u00f3dszertani k\u00e9rd\u00e9sek egyre fontosabbakk\u00e1 v\u00e1ltak az \u00e1lomkutat\u00e1sban is. El\u00f4t\u00e9rbe ker\u00fcltek a kontroll\u00e1lt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, amelyek megism\u00e9telhet\u00f4v\u00e9 teszik a vizsg\u00e1latot \u00e9s egyre nagyobb hangs\u00falyt fektettek az adekv\u00e1t vizsg\u00e1lati m\u00f3dszerek \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3k kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra (m\u00f3dszertani \u00f6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1sd: 2. t\u00e1bl\u00e1zat). Ezzel egy\u00fctt az 50-es \u00e9vekben a REM alv\u00e1s \u00e9s a REM \u00e1lmok felfedez\u00e9se fellend\u00edtette az \u00e1lmod\u00e1s empirikus vizsg\u00e1lat\u00e1t az alv\u00e1sf\u00e1zisok monitoroz\u00e1sa \u00e9s szisztematikus \u00e9breszt\u00e9sek lehet\u00f4s\u00e9ge \u00e1ltal. \u00cdgy az ut\u00f3bbi 60 \u00e9v rengeteg \u00fajdons\u00e1ggal szolg\u00e1lt az \u00e1lmok strukt\u00far\u00e1j\u00e1val, tartalm\u00e1val kapcsolatban (44, 51).<\/p>\n

2. T\u00e1bl\u00e1zat A kvantitat\u00edv gyerek\u00e1lom-kutat\u00e1s m\u00f3dszerei<\/em><\/p>\n

\"table2\"<\/a><\/p>\n

\u00c1lomgy\u00fbjt\u00e9s a laborat\u00f3riumban<\/strong><\/p>\n

A gyerek\u00e1lmok vizsg\u00e1lat\u00e1ban term\u00e9szetes m\u00f3don kev\u00e9s laborat\u00f3riumi EEG felv\u00e9telre alapozott kutat\u00e1st tal\u00e1lunk. A legkiterjedtebb longitudin\u00e1lis vizsg\u00e1lat David Foulkes nev\u00e9hez f\u00fbz\u00f4dik, aki 3\u201315 \u00e9ves korig vizsg\u00e1lta gyerekek \u00e1lmait a laborat\u00f3riumban, szisztematikus \u00e9jszakai \u00e9breszt\u00e9sek mellett (6\u20138, 54). Eredm\u00e9nyei arra mutatnak r\u00e1, hogy az \u00e1lmod\u00e1s mennyis\u00e9ge \u00e9s min\u00f4s\u00e9ge egyar\u00e1nt p\u00e1rhuzamosan alakul a gyerekek kognit\u00edv fejl\u00f4d\u00e9s\u00e9vel. Hab\u00e1r Foulkes szerint az \u00e1lmok vizsg\u00e1lat\u00e1nak egyetlen megb\u00edzhat\u00f3 m\u00f3dja a semleges laborat\u00f3riumi k\u00f6rnyezetben, \u00e9breszt\u00e9s \u00fatj\u00e1n az \u00e1lmod\u00e1s pillanat\u00e1hoz legk\u00f6zelebb t\u00f6rt\u00e9n\u00f4 interj\u00fa, n\u00e9mely eredm\u00e9nye m\u00e9gis k\u00e9telked\u00e9sre k\u00e9sztetett m\u00e1s kutat\u00f3kat (9, 74). Foulkes vizsg\u00e1lat\u00e1ban a 3\u20135 \u00e9vesek kev\u00e9s \u00e1lomr\u00f3l sz\u00e1molnak be (a REM \u00e9breszt\u00e9sek 15%-\u00e1ban), \u00e1lmaik r\u00f6videk, egyszer\u00fbek (\u00e1tlagosan 14 sz\u00f3), hi\u00e1nyzik bel\u00f4l\u00fck az \u00e9rzelem, a mozg\u00e1s, \u00e9s mentesek minden bizarrs\u00e1gt\u00f3l. A saj\u00e1t szelf ritk\u00e1n jelenik meg benn\u00fck, akkor is ink\u00e1bb passz\u00edv megfigyel\u00f4 szerepben t\u00fbnik fel \u00e9s nem akt\u00edv cselekv\u00f4je az \u00e1lomnak. A kicsik leggyakoribb \u00e1lomszerepl\u00f4i \u00e1llatok, kev\u00e9s az emberi karakter, hi\u00e1nyzik a szem\u00e9lyes interakci\u00f3, jellemz\u00f4 viszont, hogy \u00f6nmagukat \u00e1lmodj\u00e1k valamilyen testhelyzetben (pl.: \u201ealudtam a k\u00e1dban\u201d). \u00cdgy a laborat\u00f3riumi kutat\u00e1sok is meger\u00f4s\u00edtik, amit m\u00e1r Freud \u00e9s m\u00e1sok is megfigyeltek a kisgyerekek \u00e1lomelbesz\u00e9l\u00e9seinek r\u00f6vids\u00e9g\u00e9vel, egyszer\u00fbs\u00e9g\u00e9vel kapcsolatban. Mivel azonban ebben a korban \u2013 mint a bevezet\u00f4ben l\u00e1ttuk \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg a mem\u00f3ria \u00e9s a nyelvi k\u00e9pess\u00e9gek m\u00e9g hat\u00e1ssal vannak a narrat\u00edv\u00e1kra, nem tudhatjuk, hogy esetleg a kicsik csak kiemelnek-e egy-egy elmes\u00e9lhet\u00f4, \u00e9rtelmes vagy \u00e9rzelmileg fontos elemet az \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyb\u00f4l, mikor az elbesz\u00e9l\u00e9sre ker\u00fcl a sor. DeMartino (75) szerint a kisgyerekek hajlamosak elhagyni a besz\u00e1mol\u00f3kb\u00f3l azokat a r\u00e9szeket, amelyek nem illeszkednek tapasztalataikhoz; ez magyar\u00e1zatk\u00e9nt szolg\u00e1lhat a bizarr elemek relat\u00edv hi\u00e1ny\u00e1ra (8). Foulkes eredm\u00e9ny\u00e9vel ellent\u00e9tben t\u00f6bb kutat\u00e1s szerint is megjelenik a bizarrs\u00e1g a 3\u20135 \u00e9ves koroszt\u00e1ly \u00e1lmaiban (9, 10). \u00c9rdekes azonban, hogy ezen bel\u00fcl bizonytalans\u00e1g egyetlen \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3ban sem mutatkozott a 4\u20135 \u00e9vesekn\u00e9l Resnick \u00e9s mtsai (9) vizsg\u00e1lat\u00e1ban, holott a k\u00e9s\u00f4bbi \u00e9letkorokban az \u00f6sszes bizarrs\u00e1g harmad\u00e1t a bizonytalans\u00e1g adta. Ez ut\u00f3bbi eredm\u00e9nyre szint\u00e9n magyar\u00e1zatul szolg\u00e1lhat DeMartino elm\u00e9lete, hiszen a bizonytalans\u00e1gok mell\u00f4z\u00e9se az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3kb\u00f3l szint\u00e9n lehet az \u00f6ssze nem ill\u00e9s eredm\u00e9nye.<\/p>\n

A labor-elrendez\u00e9s kritik\u00e1i<\/em><\/p>\n

Foulkes eredm\u00e9nyei meglep\u00f4en siv\u00e1rnak \u00e9s ritk\u00e1nak mutatj\u00e1k be a kisgyerekek \u00e1lmait, szemben m\u00e1s (nem-laborat\u00f3riumi k\u00f6rnyezetben kivitelezett) kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n lesz\u00fbrhet\u00f4 tapasztalatokkal (9, 10, 33). A leggyakoribb kritika a Foulkes-f\u00e9le vizsg\u00e1lati elrendez\u00e9ssel szemben, hogy a gyerekek idegen labor-k\u00f6rnyezetben egy idegen vizsg\u00e1latvezet\u00f4nek nehezen sz\u00e1molnak be \u00e9s\/vagy eleve nem \u00e9lik meg az \u00e1lmaikat (76), illetve a zavar\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt elfelejthetik azokat (9). Hab\u00e1r Foulkes szerint a gyerekeken nem l\u00e1tszott distressz a l\u00e1togat\u00e1sok alkalm\u00e1val, azt is megeml\u00edti, hogy az els\u00f4, longitudin\u00e1lis v\u00e1ltozatban nem maradtak ott a sz\u00fcl\u00f4k \u00e9jszak\u00e1ra (8), ellent\u00e9tben a k\u00e9s\u00f4bbi, keresztmetszeti vizsg\u00e1lat\u00e1val, amiben viszont a legkisebb koroszt\u00e1ly m\u00e1r nem vett r\u00e9szt (6). Ennek oka, hogy maga is k\u00e9ts\u00e9gesnek tal\u00e1lta a legkisebb koroszt\u00e1ly \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3inak val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t, ha nem is a fenti meglep\u00f4 jellemz\u00f4k miatt, hanem az\u00e9rt, mert n\u00e1luk nem a v\u00e1rtak szerint alakultak az \u00e1lomjellemz\u00f4k kognit\u00edv \u00e9s pszichol\u00f3giai korrel\u00e1tumai. Foulkes legkiemelked\u00f4bb eredm\u00e9nye ugyanis, hogy az \u00e1lmod\u00e1s kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny, ami p\u00e1rhuzamos a Wechsler intelligencia teszt Mozaik pr\u00f3b\u00e1j\u00e1val m\u00e9rt t\u00e9ri\u2013vizu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek fejl\u00f4d\u00e9s\u00e9vel. Ez az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se majdnem minden vizsg\u00e1lt koroszt\u00e1lyban egybehangz\u00f3an er\u00f4s szignifikanci\u00e1t mutatott, ugyanakkor egyikben sem f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze az \u00e1lmod\u00e1s a verb\u00e1lis \u00e9s mem\u00f3ria-teljes\u00edtm\u00e9nnyel. Egyetlen koroszt\u00e1lyban (a 3\u20135 \u00e9vesek) tapasztalta ennek \u00e9ppen az ellenkez\u00f4j\u00e9t: az \u00e1lmod\u00e1s a szoci\u00e1lis \u00e9s verb\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gekkel mutatott asszoci\u00e1ci\u00f3t. Foulkes ezek alapj\u00e1n az 5 \u00e9v alattiak \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3it nem \u00edt\u00e9lte megb\u00edzhat\u00f3nak, annak ellen\u00e9re, hogy a pszichofiziol\u00f3giai mutat\u00f3k amellett sz\u00f3ltak, hogy t\u00e9nylegesen \u00e1lmod\u00e1sra jellemz\u00f4 \u00e1llapotot, REM alv\u00e1st k\u00f6vet\u00f4en sz\u00fclettek a besz\u00e1mol\u00f3k (8). Ezzel Foulkes \u00e9pp az \u00e1lmok szempontj\u00e1b\u00f3l legvitatottabb koroszt\u00e1lyt nem vizsg\u00e1lta tov\u00e1bb keresztmetszeti kutat\u00e1s\u00e1ban, amely meger\u00f4s\u00edteni hivatott a longitudin\u00e1lis eredm\u00e9nyeket. A fentiek mellett egy\u00e9b kritika is megfogalmaz\u00f3dhat benn\u00fcnk, ha k\u00f6zelebbr\u00f4l megvizsg\u00e1ljuk a Foulkes-f\u00e9le munkacsoport publik\u00e1latlanul maradt tartalomelemz\u00e9si k\u00e9zik\u00f6nyv\u00e9t (77), ahol t\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1t is tal\u00e1lhatunk a laborat\u00f3riumban \u00e1ltaluk gy\u00fbjt\u00f6tt \u00e1lmokb\u00f3l. Az egyik kisfi\u00fa, Johnny (\u00e9letkora 3 \u00e9v \u00e9s 3 h\u00f3nap) \u00e1lomgy\u00fbjt\u00e9si proced\u00far\u00e1j\u00e1t olvasva felt\u00fbnik, hogy a gyermek gyakorlatilag \u00e9breszthetetlen az interj\u00fa alatt \u00e9s folyton belealszik a besz\u00e9lget\u00e9sbe. A k\u00e9rdez\u00f4 ett\u00f4l tehetetlennek \u00e9rzi mag\u00e1t \u00e9s a folyamat el\u00f4seg\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben nagyon is szuggeszt\u00edven vezeti a besz\u00e9lget\u00e9st (25\u201326. old.).<\/p>\n

\u201eVizsg\u00e1latvezet\u00f4: Johnny. Szia. Mir\u00f4l \u00e1lmodt\u00e1l? Johnny: (motyog)
\nE: Mi? Mir\u00f4l \u00e1lmodt\u00e1l?
\nJ: Halr\u00f3l.
\nE: \u00c9s mit csin\u00e1ltak a halak?
\n… (J. az es\u00f4r\u00f4l motyog odakint)
\nE: Mi t\u00f6rt\u00e9nt az \u00e1lomban, a halakkal? Mit csin\u00e1ltak?
\nJ: Csak \u00faszk\u00e1ltak.
\nE: Csak \u00faszk\u00e1ltak a v\u00edzben?
\nJ: Huh…
\n…
\nE: Egy foly\u00f3ban voltak ezek a halak, vagy csak egy tart\u00e1lyban? Mint p\u00e9ld\u00e1ul valaki nappalij\u00e1ban.
\nJ: Egy tart\u00e1lyban.
\nE: \u00c9s az hol volt? Valaki h\u00e1z\u00e1ban?
\nJ: Jaa.
\nE: Kinek a h\u00e1z\u00e1ban?
\n…
\nJ: Csak a sz\u00e9l\u00e9n.
\nE: Egy b\u00fator sz\u00e9l\u00e9n? Mint p\u00e9ld\u00e1ul az asztalon?
\nJ: Azt hiszem, a sz\u00e9l\u00e9n.
\nE: Minek a sz\u00e9l\u00e9n?
\nJ: A foly\u00f3 sz\u00e9l\u00e9n.
\n…\u201d<\/p>\n

A fenti besz\u00e9lget\u00e9sb\u00f4l alakul ki a sokat id\u00e9zett \u201ea foly\u00f3parton egy tart\u00e1lyban egy hal \u00faszk\u00e1l\u201d \u00e1lom (8, 78, 214. old.), amit Foulkes m\u00e1r \u00edgy \u00f6sszefoglalva tesz k\u00f6zz\u00e9. A besz\u00e9lget\u00e9s ismeret\u00e9ben k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az \u00e9breszthetetlens\u00e9g is befoly\u00e1solja az \u00e1lom narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t, mely esetenk\u00e9nt magyar\u00e1zatot adhat a kisgyerekek r\u00f6vid \u00e9s egyszer\u00fb \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3ira, vagy a kiemelked\u00f4 sz\u00e1m\u00fa testhelyzet, alv\u00e1s vagy f\u00e1radts\u00e1g t\u00e9m\u00e1j\u00fa \u00e1lmokra is. Az \u00e9breszthetetlens\u00e9g jelens\u00e9g\u00e9r\u00f4l Foulkes nem tesz eml\u00edt\u00e9st \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban (8), viszont probl\u00e9mak\u00e9nt besz\u00e1molnak r\u00f3la Resnick \u00e9s mtsai (9), akik otthoni k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt pr\u00f3b\u00e1ltak \u00e9breszt\u00e9ses m\u00f3dszerrel \u00e1lmokat gy\u00fbjteni 4\u201310 \u00e9vesek k\u00f6r\u00e9ben, kev\u00e9s sikerrel. Az otthon \u00e9s a laborban gy\u00fbjt\u00f6tt \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k min\u00f4s\u00e9gi \u00e9s mennyis\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge nem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a kisgyerekek \u00e1lmai eset\u00e9n \u2013 b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ebben a koroszt\u00e1lyban a legnagyobb a fenti elt\u00e9r\u00e9s \u2013, a feln\u00f4tt \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k saj\u00e1toss\u00e1gai is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 m\u00f3dszerek ment\u00e9n. A jelens\u00e9g heves vit\u00e1kat v\u00e1ltott ki mindk\u00e9t kutat\u00e1si ter\u00fcleten arr\u00f3l, hogy mik az \u00e1lmod\u00e1s \u201eterm\u00e9szetes\u201d k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei, \u00e9s milyenek az \u00e1lmok \u201eval\u00f3j\u00e1ban\u201d (79\u201381).<\/p>\n

\u00c9rvek a labor-elrendez\u00e9s mellett<\/em><\/p>\n

Foulkes magyar\u00e1zata a kora gyerekkori \u00e1lom\u00e9let egyes vizsg\u00e1latokban felt\u00e1rt jellemz\u00f4inek alapvet\u00f4 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geire az eml\u00e9kezeti torz\u00edt\u00e1s, ami a reggeli \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1n szelekt\u00edven azokat az \u00e1lmokat emeli ki a tudat sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek \u00e9rzelmi szempontb\u00f3l eml\u00e9kezetesek, vagy nagy hat\u00e1ssal voltak az \u00e1lmod\u00f3ra. Szerepet kap m\u00e9g az \u00e9ber konfabul\u00e1ci\u00f3, amivel az \u00e1lmod\u00f3 kieg\u00e9sz\u00edti a hi\u00e1nyos r\u00e9szeket. \u00cdgy a spont\u00e1n reggeli \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9sek mint\u00e1ja sokkal sz\u00ednesebbnek mutatja az \u00e1lmokat, mint amilyenek akkor lenn\u00e9nek, ha az \u00f6sszes REM-f\u00e1zisb\u00f3l reprezentat\u00edv mint\u00e1t venn\u00e9nk (54). A gyerekkori \u00e1lmok laborat\u00f3riumi k\u00f6rnyezetben t\u00f6rt\u00e9n\u00f4 vizsg\u00e1lat\u00e1nak el\u00f4nyeit sorolva Foulkes hangs\u00falyozza a sz\u00fcl\u00f4i elv\u00e1r\u00e1sok hi\u00e1ny\u00e1t is; ez ut\u00f3bbi miatt a gyerekek nyom\u00e1st \u00e9rezhetn\u00e9nek a min\u00e9l sz\u00ednesebb \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3 elmes\u00e9l\u00e9s\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ba (8). Foulkes eredm\u00e9nyei szerint k\u00e9s\u00f4bb a gyerekek egyre gyakrabban \u00e1lmodnak, egyre hosszabb \u00e9s komplexebb az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3juk, 7 \u00e9ves kor k\u00f6r\u00fcl megjelennek a mozg\u00e1sos \u00e1lmok, 9 \u00e9ves kor k\u00f6r\u00fcl megszaporodik az \u00e1lmod\u00f3 akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tele a narrat\u00edv\u00e1ban, az interakci\u00f3k \u00e9s hum\u00e1n szerepl\u00f4k gyakoris\u00e1ga elkezd hasonl\u00edtani a feln\u00f4ttek\u00e9hez. Strauch (56) hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyeket tal\u00e1lt laborvizsg\u00e1lat\u00e1ban, hab\u00e1r \u00f4 9\u201315 \u00e9ves kor k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6vette a gyerekeket, akiket otthoni \u00e1lomgy\u00fbjt\u00e9sre is k\u00e9rt. Az otthon gy\u00fbjt\u00f6tt \u00e1lmok szoci\u00e1lis \u00e9s agressz\u00edv interakci\u00f3kban gazdagabbnak mutatkoztak (82).<\/p>\n

\u00c1lomgy\u0171jt\u00e9s otthoni k\u00f6rnyezetben <\/strong><\/p>\n

R\u00f6gz\u00edtett interj\u00fa a sz\u00fcl\u00f4vel <\/em><\/p>\n

Resnick \u00e9s mtsai (9) v\u00e9gezt\u00e9k id\u00e1ig az egyetlen olyan vizsg\u00e1latot, amelyben sz\u00fcl\u00f4ket k\u00e9rtek a reggeli \u00e1lominterj\u00fak levezet\u00e9s\u00e9re, amiket hanghordoz\u00f3n r\u00f6gz\u00edtettek 13 napon kereszt\u00fcl. A szerz\u00f4k 4\u20135 \u00e9s 8\u201310 \u00e9veseket hasonl\u00edtottak \u00f6ssze, akik k\u00f6z\u00f6tt nem tal\u00e1ltak szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s gyakoris\u00e1ga ment\u00e9n. Az \u00e1lmod\u00f3 akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tele az \u00e1lmokban 80% felett volt a kisebb korcsoportban is, hum\u00e1n szerepl\u00f4k \u00e9s bizarr elemek mindk\u00e9t korcsoportban el\u00f4fordultak. A vizsg\u00e1lat kezdet\u00e9n a szerz\u00f4k kik\u00e9pezt\u00e9k a sz\u00fcl\u00f4ket az \u00e1lominterj\u00fak szuggeszti\u00f3mentes vezet\u00e9s\u00e9re, amit kontroll\u00e1lni tudtak a hangfelv\u00e9telek alapj\u00e1n. Szerint\u00fck a sz\u00fcl\u00f4k nem voltak szuggeszt\u00edv hat\u00e1ssal a gyerekekre, ugyanakkor a gyerekek biztons\u00e1gos, t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6rnyezetben mondhatt\u00e1k el \u00e1lmaikat. Saj\u00e1t tapasztalataink szerint a sz\u00fcl\u00f4\u2013gyermek kapcsolat \u00f3hatatlanul megjelenik az \u00e1lominterj\u00fakban, ugyanakkor a sz\u00fcl\u00f4k megb\u00edzhat\u00f3 k\u00e9rdez\u00f4biztosok lehetnek. Nem utols\u00f3sorban ez az egyetlen m\u00f3dszer, amellyel hosszabb t\u00e1von is vizsg\u00e1lhatjuk \u00f3vod\u00e1s kor\u00fa gyermekek napi \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9seit. Neh\u00e9zs\u00e9ge, hogy megb\u00edzhat\u00f3 sz\u00fcl\u00f4ket \u00e9s nagy elk\u00f6telez\u00f4d\u00e9st ig\u00e9nyel, \u00edgy neh\u00e9z toborozni \u00e9s er\u00f4sen sz\u00fbri a mint\u00e1t (5).<\/p>\n

Napl\u00f3<\/strong><\/p>\n

Megadott ideig vezetett \u00e1lomnapl\u00f3 szint\u00e9n elfogadott m\u00f3dja az \u00e1lomgy\u00fbjt\u00e9snek, amelyet a gyermek a h\u00e1l\u00f3szoba mag\u00e1ny\u00e1ban maga \u00edrhat, biztos\u00edtva az anonimit\u00e1st. \u00cdgy kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhet\u00f4, hogy megfelel\u00e9si v\u00e1gyb\u00f3l megv\u00e1ltoztasson valamit a narrat\u00edv\u00e1ban. H\u00e1tr\u00e1nya, hogy bizonyos kor alatt (kb. 8 \u00e9v) nem haszn\u00e1lhat\u00f3. F\u00f4k\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 kult\u00far\u00e1k \u00e9s v\u00e1ltozatos \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e1lombeli korrel\u00e1tumainak vizsg\u00e1lat\u00e1ban elterjedt (58, 83, 84). Traumatikus \u00e9s norm\u00e1l k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u00f4 gyerekek vizsg\u00e1lat\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k sz\u00e1ma szoros pozit\u00edv kapcsolatot mutatott a traum\u00e1nak val\u00f3 szem\u00e9lyes kitetts\u00e9ggel, ezzel szemben az \u00e9letkorral nem f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze. Az \u00e1lmok emocion\u00e1lis tartalma szint\u00e9n \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a trauma m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel, pozit\u00edv min\u00f4s\u00e9ge pedig jobb ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ggel \u00e9s kisebb m\u00e9rt\u00e9k\u00fb szorong\u00e1ssal j\u00e1rt egy\u00fctt (57, 58, 60).<\/p>\n

K\u00e9rd\u00f4\u00edvek <\/strong><\/p>\n

A k\u00e9rd\u00f4\u00edves vizsg\u00e1latok elterjedtek a gyerek\u00e1lmok kutat\u00e1sban is, mivel olcs\u00f3k \u00e9s viszonylag gyorsan nagysz\u00e1m\u00fa adatot szolg\u00e1ltatnak. H\u00e1tr\u00e1nyuk, hogy jelleg\u00fckn\u00e9l fogva az \u00e1lmod\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szlet\u00e9re kell, hogy koncentr\u00e1ljanak, nem adnak \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet az \u00e1lmokr\u00f3l. Alkalmas m\u00f3dszernek tal\u00e1lt\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ul rossz \u00e1lmok \u00e9s egy\u00e9b alv\u00e1szavarok vizsg\u00e1lat\u00e1ra (62\u201365), hab\u00e1r nem mindegy, hogy az adatokat sz\u00fcl\u00f4t\u00f4l vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl a gyerekekt\u00f4l gy\u00fbjtik-e be. A sz\u00fcl\u00f4k \u00e1ltal\u00e1ban alulbecs\u00fclik a gyerekek r\u00e9m\u00e1lom\/ rossz \u00e1lom gyakoris\u00e1g\u00e1t, ami torz\u00edthatja az eredm\u00e9nyeket (65). Ha azonban k\u00f6zvetlen\u00fcl a gyermek az inform\u00e1ci\u00f3forr\u00e1s, akkor a gyerek kora szab hat\u00e1rt a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1snak. Abban egyet\u00e9rtenek a sz\u00fcl\u00f4 \u00e9s a gyermek \u00e1ltal kit\u00f6lt\u00f6tt k\u00e9rd\u00f4\u00edvek, hogy vannak gyerekek, akikn\u00e9l a rossz \u00e1lmok megjelen\u00e9se \u00e9vekig tart\u00f3san jellemz\u00f4 (62, 64). Ezek a gyerekek \u00e1ltal\u00e1ban nappal is nagyobb szorong\u00e1ssal \u00e9s t\u00f6bb f\u00e9lelemmel jellemezhet\u00f4ek (62\u201364, 68). Colace (61) kutat\u00e1sa az egyetlen, amelyik megk\u00eds\u00e9relte a gyerek\u00e1lmok \u00e1ltal\u00e1nos saj\u00e1toss\u00e1gait meger\u00f4s\u00edteni sz\u00fcl\u00f4 \u00e1ltal kit\u00f6ltend\u00f4 k\u00e9rd\u00f4\u00edven kereszt\u00fcl, amelyben a gyermek legut\u00f3bb spont\u00e1n elmondott \u00e1lmait is r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k. Eredm\u00e9nyei legink\u00e1bb a fent eml\u00edtett otthoni \u00e9s iskolai interj\u00fa m\u00f3dszer\u00e9vel kapott eredm\u00e9nyeket t\u00e1masztja al\u00e1. Ennek megfelel\u00f4en a fiatal (3\u20135 \u00e9ves) \u00e9s id\u00f4sebb (5\u20139 \u00e9ves) korcsoport k\u00f6z\u00f6tt nem tal\u00e1lt szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az ut\u00f3bbi h\u00f3nap sor\u00e1n elmondott \u00e1lmok gyakoris\u00e1ga, a legut\u00f3bbi \u00e1lom hossza, a szerepl\u00f4k jellege, a saj\u00e1t szelf \u00e1lombeli reprezent\u00e1ci\u00f3ja, valamint a szoci\u00e1lis interakci\u00f3k el\u00f4fordul\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt sem. A le\u00edrt \u00e1lmok \u00e1ltal\u00e1ban kev\u00e9s agresszi\u00f3t tartalmaztak (az \u00e1lmok 72%-a agresszi\u00f3-mentesnek bizonyult), amely t\u00fckr\u00f6zheti a sz\u00fcl\u00f4k \u00e1ltal gyakorolt szelekci\u00f3t. Mindk\u00e9t korcsoportban k\u00f6zel ugyanannyi \u00e1lomhoz asszoci\u00e1ltak a sz\u00fcl\u00f4k konkr\u00e9t nappali t\u00f6rt\u00e9n\u00e9st, de ezek k\u00f6z\u00fcl negat\u00edv nappali \u00e9lm\u00e9ny nyom\u00e1n sz\u00fcletett \u00e1lom a fiatalabb korcsoportban kevesebb volt, mint az id\u00f4sebbekn\u00e9l. A k\u00e9rd\u00f4\u00edvet a szerz\u00f4 \u00e9rv\u00e9nyes \u00e9s hat\u00e9kony m\u00f3dszernek tartja a gyerek\u00e1lmok \u00e1ltal\u00e1nos saj\u00e1toss\u00e1gainak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9ben, ugyanakkor egy lehets\u00e9ges referenciapontnak is tekinti a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 m\u00f3dszerek elt\u00e9r\u00f4 eredm\u00e9nyeinek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben. H\u00e1tr\u00e1nya, hogy a lehet\u00f4 leger\u00f4sebben mer\u00fclhet fel a sz\u00fcl\u00f4 sz\u00fbr\u00f4\/torz\u00edt\u00f3 szerepe, hiszen minden adat t\u00f4le sz\u00e1rmazik. A felsorolt m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6z\u00f6k el\u00f4nyeit \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyait term\u00e9szetesen a kutat\u00e1si c\u00e9l ismeret\u00e9ben tudjuk j\u00f3l kihaszn\u00e1lni. Ha p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1ra vagyunk k\u00edv\u00e1ncsiak, akkor a k\u00e9rd\u00f4\u00edves sk\u00e1l\u00e1n\u00e1l megb\u00edzhat\u00f3bb a r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa \u00e1lomnapl\u00f3 haszn\u00e1lata (85). Ha az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k \u00e1ltal\u00e1nos saj\u00e1toss\u00e1gaira vagyunk k\u00edv\u00e1ncsiak, akkor a legt\u00f6bb inform\u00e1ci\u00f3val a \u201elegut\u00f3bbi \u00e1lom\u201d m\u00f3dszer vagy az \u00e1lomnapl\u00f3z\u00e1s, \u00e1lominterj\u00fa szolg\u00e1lhat. Ha speci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekre keress\u00fck a v\u00e1laszt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a r\u00e9m\u00e1lmod\u00e1s vagy az \u00e1lmok szokatlan jellege, akkor hasznos lehet a k\u00e9rd\u00f4\u00edv, olyan epidemiol\u00f3giai vizsg\u00e1latokn\u00e1l pedig, mint amilyen Simard \u00e9s mtsai (62) rossz \u00e1lom\/r\u00e9m\u00e1lom kutat\u00e1sa, ez ut\u00f3bbi elengedhetetlen eszk\u00f6z.<\/p>\n

\u00c1lomgy\u0171jt\u00e9s az \u00f3vod\u00e1ban\/iskol\u00e1ban<\/strong><\/p>\n

Interj\u00fa \u00e9s j\u00e1t\u00e9k<\/em><\/p>\n

\u00d3vod\u00e1sokn\u00e1l az adatgy\u00fbjt\u00e9s m\u00f3dszere a szem\u00e9lyes besz\u00e9lget\u00e9s (33, 86) vagy j\u00e1t\u00e9k (18) lehet. A fenti szerz\u00f4k mindegyike kiemeli a szem\u00e9lyes kapcsolat \u00e9s bens\u00f4s\u00e9ges l\u00e9gk\u00f6r fontoss\u00e1g\u00e1t, ami mentes a sz\u00fcl\u00f4i elv\u00e1r\u00e1sokt\u00f3l, de el\u00e9g biztons\u00e1got ny\u00fajt a megnyilatkoz\u00e1shoz. Kutat\u00e1saik megegyeznek abban, hogy \u2013 a Foulkes-f\u00e9le laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok tapasztalataival szemben \u2013 m\u00e1r a 2\u20135 \u00e9ves koroszt\u00e1lyban is t\u00f6bbs\u00e9gben vannak az akt\u00edv \u00e9nt \u00e9s hum\u00e1n szerepl\u00f4ket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00e1lmok, szinte mindegyikben mozg\u00e1sos cselekv\u00e9s zajlik, \u00e9s az \u00e9rzelmek jelenl\u00e9te az \u00e1lmokban \u00e1ltal\u00e1nos. Az 2\u20135 \u00e9ves kisgyermekek k\u00f6r\u00e9ben \u00f3vod\u00e1ban v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei is ink\u00e1bb az otthon gy\u00fbjt\u00f6tt \u00e1lmok mozgalmass\u00e1g\u00e1hoz \u00e1llnak k\u00f6zel, a m\u00f3dszer h\u00e1tr\u00e1nya, hogy az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s id\u00f4ben elv\u00e1lik az alv\u00e1st\u00f3l \u00e9s a felid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1g m\u00e9r\u00e9s\u00e9re nem alkalmas.<\/p>\n

A \u201eLegut\u00f3bbi \u00e1lom, amire eml\u00e9kszel\u201d m\u00f3dszer<\/em><\/p>\n

Iskolai k\u00f6rnyezetben v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00f6tt szem\u00e9lyes interj\u00fakra alapozott kutat\u00e1sb\u00f3l viszonylag kev\u00e9s van (66, 67), elterjedtebbek az egyszer\u00fbbben \u00e9s gyorsabban kivitelezhet\u00f4 k\u00e9rd\u00f4\u00edves m\u00f3dszerek. Az ut\u00f3bbinak egyik bev\u00e1lt v\u00e1ltozata, az \u201e\u00cdrd le a legut\u00f3bbi \u00e1lmot, amire eml\u00e9kszel!\u201d m\u00f3dszer. \u00cdgy lehet\u00f4v\u00e9 v\u00e1lik, hogy magukat az \u00e1lmokat is elemezz\u00e9k tartalom \u00e9s egy\u00e9b jellemz\u00f4k szempontj\u00e1b\u00f3l, ugyanakkor a k\u00e9rd\u00f4\u00edvre jellemz\u00f4 egyszer\u00fb k\u00e9rd\u00e9sek is megmaradhatnak (pl. \u00e1lomgyakoris\u00e1g, r\u00e9m\u00e1lmok stb.). A m\u00f3dszer f\u00f4k\u00e9nt a preadoleszcens koroszt\u00e1lyban terjedt el (~10\u201314 \u00e9v), \u00e9s mivel meger\u00f4s\u00edtette a kor\u00e1bban megfigyelt normat\u00edv adatokat a kamaszok \u00e1lmair\u00f3l (87), j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3, \u00e9rv\u00e9nyes m\u00f3dszerk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k (69\u201372). H\u00e1tr\u00e1nya, hogy a prezent\u00e1lt \u00e1lom kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t az \u00e1lom eml\u00e9kezetes jellege, \u00e9rzelmi t\u00f6ltete nagyban befoly\u00e1solja, illetve hogy fiatalabb gyerekek (10\u201311 \u00e9vesek) gyakrabban haszn\u00e1lj\u00e1k \u00e9ber fant\u00e1zi\u00e1jukat, hogy a kultur\u00e1lis sztereot\u00edpi\u00e1knak megfelel\u00f4 \u00e1lmot produk\u00e1ljanak (72, 88).<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s <\/strong><\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy a gyerekkori \u00e1lmod\u00e1s maga \u00e9s annak tudom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6kkel vizsg\u00e1lhat\u00f3 szintje, az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3, \u00f6sszetett jelens\u00e9gek: mindkett\u00f4re hat\u00e1ssal van a gyermek kognit\u00edv fejl\u00f4d\u00e9se, \u00e9rzelmi \u00e9r\u00e9se, amelyeket pedig nagyban befoly\u00e1sol csal\u00e1di h\u00e1ttere \u00e9s szem\u00e9lyes tapasztalatai (14, 89). Ezeket a t\u00e9teleket ma m\u00e1r sz\u00e1mos empirikus kutat\u00e1s bizony\u00edtja, p\u00e9ld\u00e1ul azok a vizsg\u00e1latok, melyek a szorong\u00e1s \u00e9s f\u00e9lelmek (64, 67, 68, 90), traumatikus k\u00f6rnyezet (17, 57, 58, 60) \u00e9s egy\u00e9b emocion\u00e1lis neh\u00e9zs\u00e9gek (53, 73) \u00e1lmod\u00e1ssal val\u00f3 kapcsolat\u00e1t elemzik. A fenti, ma m\u00e1r bizony\u00edtott t\u00e9telek azonban a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9g ismeretlenek voltak. Ennek ellen\u00e9re a korai megfigyel\u00e9ses vizsg\u00e1latok nagyon hasonl\u00f3 implicit alapfelt\u00e9telez\u00e9sekkel \u00e9lve v\u00e9gezt\u00e9k vizsg\u00e1lataikat, tal\u00e1n ez az oka, hogy a modern \u00e1lomelm\u00e9letekhez olyan meglep\u00f4en hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak \u00e1lmod\u00e1s \u00e9s \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1s kapcsolat\u00e1t illet\u00f4en (p\u00e9ld\u00e1nak l\u00e1sd Anderson, 1927 [28] \u00e9s Nielsen \u00e9s Levin, 2007 [89] munk\u00e1it). Tal\u00e1n az \u00e1lmod\u00e1st \u00e9s az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3kat befoly\u00e1sol\u00f3 sok t\u00e9nyez\u00f4 lehet az oka annak, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 m\u00f3dszerekkel gy\u00fbjt\u00f6tt \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k saj\u00e1toss\u00e1gai esetenk\u00e9nt \u00e9lesen elt\u00e9rnek egym\u00e1st\u00f3l. Ez fokozottan igaz a verb\u00e1lis m\u00f3dszerekkel m\u00e1r vizsg\u00e1lhat\u00f3 legfiatalabb koroszt\u00e1lyra, a 3\u20135 \u00e9vesekre. N\u00e9h\u00e1ny jellemz\u00f4ben az\u00e9rt szinte minden kutat\u00e1s egyet\u00e9rt, p\u00e9ld\u00e1ul abban, hogy a kisgyerekek \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3i r\u00f6videk \u00e9s a fejl\u00f4d\u00e9s sor\u00e1n egyre hosszabbakk\u00e1 v\u00e1lnak, t\u00e9m\u00e1ik a mindennapi \u00e9lethez k\u00f6zel \u00e1llnak, kevesebb benn\u00fck a v\u00e1ratlan, bizarr elem, valamint, hogy az \u00e1llatszerepl\u00f4k a kisebbek \u00e1lmaiban domin\u00e1ns szerepet kapnak. Ezeken k\u00edv\u00fcl azonban a laborat\u00f3riumi \u00e9breszt\u00e9sek sor\u00e1n tal\u00e1lt eredm\u00e9nyek (6\u20138) szinte mindegyike ellentmond\u00e1sba ker\u00fcl az otthoni vagy \u00f3vodai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt gy\u00fbjt\u00f6tt \u00e1lmok jellegzetess\u00e9geivel (9, 10, 18, 33). Az akt\u00edv \u00e9n-reprezent\u00e1ci\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul, amely Foulkes szerint 9 \u00e9ves korra v\u00e1lik \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3kban, Honig \u00e9s Nealis (33) vizsg\u00e1lat\u00e1ban m\u00e1r a 2\u20135 \u00e9vesek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban megjelenik (59,4%), Resnick \u00e9s mtsai (9) pedig 4\u20135 \u00e9vesek k\u00f6z\u00f6tt 85%-os ar\u00e1nyban m\u00e9rt\u00e9k. Az otthoni \u00e9s \u00f3vodai k\u00f6rnyezetben v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok egybehangz\u00f3 m\u00f3don azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a hum\u00e1n szerepl\u00f4k domin\u00e1nsak m\u00e1r a kisgyerekek \u00e1lmaiban is (9, 18), az \u00e1lmok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t jellemzi mozg\u00e1s \u00e9s aktivit\u00e1s, az \u00e9rzelmek \u00e1ltal\u00e1nos velej\u00e1r\u00f3i az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3knak (33), valamint megjelenik benn\u00fck a bizarrs\u00e1g is (9, 10). A gyerek\u00e1lom-kutat\u00e1sban, f\u00f4k\u00e9nt a semlegesnek gondolt k\u00f6rnyezet \u00e9s az abszol\u00fat kontroll\u00e1lt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt, eg\u00e9szen napjainkig Foulkes eredm\u00e9nyeit mint viszony\u00edt\u00e1si alapot eml\u00edtik a gyerekek \u00e1lomjellemz\u00f4it illet\u00f4en (l\u00e1sd: 25). Ha azonban a foulkesi laborvizsg\u00e1latokat egy t\u00e1gabb keretbe helyezz\u00fck, amelyben helyet kapnak m\u00e1s m\u00f3dszertannal dolgoz\u00f3 kutat\u00e1sok is, azt l\u00e1tjuk, hogy a laborvizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei a 3\u20135 \u00e9ves koroszt\u00e1lyt tekintve kisebbs\u00e9gben vannak, a nagyr\u00e9szt egybehangz\u00f3 otthoni \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00f6rnyezetben kivitelezett vizsg\u00e1latok n\u00f6vekv\u00f4 sz\u00e1ma mellett. Ut\u00f3bbi vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyeivel harmoniz\u00e1l a preverb\u00e1lis korban tett megfigyel\u00e9sek t\u00f6bbs\u00e9ge is (34, 36\u201338). Foulkes (8), laborvizsg\u00e1latai alapj\u00e1n \u00fagy v\u00e9li, hogy az \u00e1lmod\u00e1s specifikus kognit\u00edv ter\u00fcletek \u00e9r\u00e9s\u00e9vel v\u00e1lik lehet\u00f4v\u00e9 \u00e9s fejl\u00f4dik a feln\u00f4ttkorban megszokott min\u00f4s\u00e9g\u00fb \u00e1lmok el\u00e9r\u00e9s\u00e9ig. Kutat\u00e1saiban a kognit\u00edv mutat\u00f3k k\u00f6z\u00fcl a t\u00e9ri\u2013vizu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek f\u00fcggtek \u00f6ssze az \u00e1lmokkal korokon \u00e1t\u00edvel\u00f4 m\u00f3don a leger\u00f4sebben, ezzel egy\u00fctt nem tal\u00e1lt megb\u00edzhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a mem\u00f3ri\u00e1val \u00e9s a nyelvi teljes\u00edtm\u00e9nnyel. Ezen eredm\u00e9nyei nyom\u00e1n arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a t\u00e9ri\u2013vizu\u00e1lis ter\u00fcletek fejl\u00f4d\u00e9se mag\u00e1t az \u00e1lomprodukci\u00f3t t\u00fckr\u00f6zi, \u00e9s a gyerekek \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1ga nem az \u00e1lmokra val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9s, vagy a megoszt\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t jel\u00f6li. \u00cdgy jutott el addig a k\u00f6vetkeztet\u00e9sig, hogy fejletlen t\u00e9ri\u2013vizu\u00e1lis ter\u00fcletekkel nem is lehets\u00e9ges az \u00e1lmod\u00e1s, teh\u00e1t kisgyermekek 2,5\u20133 \u00e9ves kor alatt nem k\u00e9pesek \u00e1lmodni (8, 78. old.). Ennek a te\u00f3ri\u00e1nak szint\u00e9n ellentmondanak a szem\u00e9lyes megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 vizsg\u00e1latok \u00e9s esettanulm\u00e1nyok, amelyek ugyan k\u00f6zvetett inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1lnak, ugyanakkor azt is l\u00e1thattuk, hogy m\u00e9g a legkontroll\u00e1ltabb labork\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek melletti interj\u00faztat\u00e1s is lehet vitathat\u00f3 m\u00f3dszertani szempontb\u00f3l. A fentiek ismeret\u00e9ben a labor vs. otthoni helysz\u00edn vit\u00e1ja val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg eld\u00f6nthetetlen, ugyanis minden helysz\u00edn \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny valamilyen hat\u00e1ssal van az \u00e1lmod\u00e1sra \u00e9s az \u00e1lmod\u00f3ra, ebbe pedig ugyan\u00fagy beletartozik a labor, mint az otthon k\u00f6rnyezete; mindkett\u00f4 egy\u00e9ni jelent\u0151s\u00e9ggel \u00e9s \u00e9rzelmi s\u00fallyal b\u00edr minden egyes gyerek \u00e9s feln\u0151tt sz\u00e1m\u00e1ra. Ez\u00e9rt tal\u00e1n nem is \u00e9rdemes azt kutatni, hogy milyenek a term\u00e9szetes, \u201ebaseline\u201d \u00e1lmok, mert ilyet aligha tudunk meghat\u00e1rozni. Az minden esetre bizonyos, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekhez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 m\u00f3dszerek illeszthet\u00f4k legink\u00e1bb, a m\u00f3dszertani sokf\u00e9les\u00e9g pedig utat enged a gyerekek \u00e1lmaiban rejl\u00f4 sokf\u00e9les\u00e9g \u00e9s potenci\u00e1lok megtapasztal\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

K\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s<\/strong><\/p>\n

A szerz\u0151k k\u00f6sz\u00f6net\u00fcket fejezik ki Raduch Csill\u00e1nak a k\u00e9zirat szerkeszt\u00e9s\u00e9ben ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9g\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n

Irodalom<\/strong><\/p>\n

1. PIAGET J: The Child\u2019s Conception of the World. London: Routledge and Kegan Paul Ltd, 1971<\/p>\n

10. COLACE C: Children\u2019s Dreams: From Freud’s Observations to Modern Dream Research. 1st ed. London: Karnac Books Ltd, 2010<\/p>\n

2. WOOLLEY JD, WELLMAN HM: Children\u2019s Conceptions of Dreams. Cogn Dev 1992; 7: 365\u2013380.<\/p>\n

11. COLACE C: Dream Bizarreness Reconsidered. Sleep Hypn 2003; 5: 105\u2013128.<\/p>\n

3. WOOLLEY JD: The Fictional Mind: Young Children’s Understanding of Imagination, Pretense, and Dreams. Dev Rev 1995; 15: 172\u2013211.<\/p>\n

12. QUAS JA, GOODMAN GS, BIDROSE S, PIPE ME, CRAW S, ABLIN DS: Emotion and memory: Children\u2019s long-term remembering, forgetting, and suggestibility. J Exp Child Psychol 1999; 72: 235\u2013270.<\/p>\n

4. MEYER S, SHORE C: Children\u2019s Understanding of Dreams as Mental States. Dreaming 2001; 11: 179\u2013194.<\/p>\n

5. SZAKAD\u00c1T S, S\u00c1NDOR P, P\u00c9NTEK O, B\u00d3DIZS R: Is dreaming merely a cognitive performance? Analysis of the content and narrative structure of children\u2019s dreams. IV. Dubrovnik Conference on Cognitive Science, Dubrovnik, Croatia. http:\/\/www.cecog.eu\/ absbook_ ducog2012.pdf#44 (accessed: 17. 10. 2014.)<\/p>\n

6. FOULKES D, HOLLIFIELD M, SULLIVAN B, BRADLEY L, TERRY R: REM Dreaming and Cognitive Skills at Ages 5\u20138: A Cross-sectional Study. Int J Behav Dev 1990; 13: 447\u2013465. 7. FOULKES D: Children\u2019s Dreams: Longitudinal Studies. John Wiley & Sons Inc, 1982 8. FOULKES D: Children\u2019s Dreaming and the Development of Consciousness. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 1999<\/p>\n

9. RESNICK J, STICKGOLD R, RITTENHOUSE CD, HOBSON JA: Self-representation and bizarreness in children\u2019s dream reports collected in the home setting. Conscious Cogn 1994; 3: 30\u201345.<\/p>\n

13. FONAGY P, GERGELY G, JURIST EL, TARGET M: Affect Regulation, Mentalization and the Development of the Self. London: Karnac, 2004<\/p>\n

14. CS\u00d3KA S, SIMOR P, SZAB\u00d3 G, KOPP MS, B\u00d3DIZS R: Early maternal separation, nightmares, and bad dreams: Results from the Hungarostudy Epidemiological Panel. Attach Hum Dev, 2011; 13: 125\u2013140.<\/p>\n

15. FOX NA, HANE AA: Studying the Biology of Human Attachment. In: Cassidy J, Shaver PR (eds.): Handbook of Attachment: Theory, Research, and Clinical Applications. New York: The Guilford Press, 2008: 217\u2013241.<\/p>\n

16. TERR LC: Children of Chowchilla: a study of psychic trauma. Psychoanal Study Child. 1979; 34: 547\u2013623. 17. NADER K: Children\u2019s Traumatic Dreams. In: Barrett D (ed.): Trauma and Dreams. London: Harvard University Press, 1996<\/p>\n

18. DESPERT LJ: Dreams in Children of Preschool Age. Psychoanal Study Child. 1949; 3: 141\u2013180.<\/p>\n

19. STAUNTON H: The Function of Dreaming. Rev Neurosci 2001; 12: 365\u2013371.<\/p>\n

20. JENNI OG, DAHL RE: Sleep, cognition, and emotion: A developmental view. In: Nelson CA, Luciana M (eds.): Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience (2nd ed.). Cambridge: MIT Press, 2008: 807\u2013817.<\/p>\n

21. SCHER MS: Ontogeny of EEG-sleep from neonatal through infancy periods. Sleep Med 2008; 9: 615\u2013636.<\/p>\n

22. GRIGG-DAMBERGER M, GOZAL D, MARCUS CL, QUAN SF, ROSEN CL, CHERVIN RD \u00c9S MTSAI: The visual scoring of sleep and arousal in infants and children. J Clin Sleep Med 2007; 3: 201\u2013240.<\/p>\n

23. BLUMBERG MS, LUCAS DE: A Developmental And Component Analysis Of Active Sleep. Dev Psychobiol 1996; 29: 1\u201322. 24. FOULKES D: A cognitive-psychological model of REM dream production. Sleep 1982; 5: 169\u2013187.<\/p>\n

25. BURNHAM MM, CONTE C: Developmental perspective dreaming across the lifespan and what this tells us. Int Rev Neurobiol 2010; 92: 47\u201368. 26. FREUD S: \u00c1lomfejt\u00e9s. Budapest: Helikon, 1985<\/p>\n

27. HOBSON JA, PACE-SCHOTT EF: The cognitive neuroscience of sleep: neuronal systems, consciousness and learning. Nat Rev Neurosci 2002; 3: 679\u2013693.<\/p>\n

28. NIELSEN T, LEVIN R: Nightmares: A new neurocognitive model. Sleep Med Rev 2007; 11: 295\u2013310.<\/p>\n

29. LEVIN R, NIELSEN TA: Disturbed Dreaming, Posttraumatic Stress Disorder, and Affect Distress: A Review and Neurocognitive Model. Psychol Bull 2007; 133: 482\u2013528.<\/p>\n

30. VALLI K, REVONSUO A, P\u00c4LK\u00c4S O, ISMAIL KH, ALI KJ, PUNAM\u00c4KI RL: The threat simulation theory of the evolutionary function of dreaming: Evidence from dreams of traumatized children. Conscious Cogn 2005; 14: 188\u2013218.<\/p>\n

31. FREUD S: A Farkasember (Klinikai esettanulm\u00e1nyok II.). Budapest: Filum Kiad\u00f3, 1998<\/p>\n

32. COLACE C: Commentary on \u201cFreudian Dream Theory, Dream Bizarreness, and the Disguise-Censor Controversy.\u201d Neuropsychoanalysis. 2006; 8: 24\u201326.<\/p>\n

33. HONIG AS, NEALIS AL: What do young children dream about? Early Child Dev Care 2012; 182: 771\u2013795.<\/p>\n

34. HUG-HELLMUTH H VON: A Study of the Mental Life of the Child. Washington: Nervous And Mental Disease Publishing Company, 1919<\/p>\n

35. NIELSEN T, SVOB C, KUIKEN D: Dream-enacting behaviors in a normal population. Sleep 2009; 32: 1629\u20131636.<\/p>\n

36. GROTJAHN M: Dream Observations in a Two-Year-FourMonths-Old Baby. Psychoanal Q 1938; 7: 507\u2013513.<\/p>\n

37. ERICKSON MH: On the Possible Occurrence of a Dream in an Eight-Month-Old Infant. Psychoanal Q 1941; 10: 382\u2013384.<\/p>\n

38. NIEDERLAND WG: The Earliest Dreams of a Young Child. Psychoanal Study Child. 1957; 12: 190\u2013208.<\/p>\n

39. PIAGET J: Szimb\u00f3lumk\u00e9pz\u00e9s a gyermekkorban [La formation du symbole chez l\u2019enfant, 1945]. Paulus Hungarno\/ Kairosz, 1999<\/p>\n

40. ANDERSON JE: The dream as a re-conditioning process. J Abnorm Soc Psychol 1927; 22: 21\u201325.<\/p>\n

41. FRAIBERG S: On the Sleep Disturbances of Early Childhood. Psychoanal Q Study Child. 1950; 5: 285\u2013309.<\/p>\n

42. LEVIN R, NIELSEN T: Nightmares, Bad Dreams and Emotion Dysregulation. Curr Dir Psychol Sci 2009; 18: 84\u201388.<\/p>\n

43. ABLON SL, MACK JE: Children\u2019s Dreams Reconsidered. Psychoanal Study Child 1980; 35: 179\u2013217. 44. MURRAY JB: Children\u2019 s Dreams. J Genet Psychol 1995; 156: 303\u2013312. 45. WILKERSON DC: Children\u2019s Dreams \u2013 1900\u20131980. Annu Psychoanal 1981; 9: 57\u201371.<\/p>\n

48. BLANCHARD P: A study of subject matter and motivation of children\u2019s dreams. J Abnorm Soc Psychol 1926; 21: 24\u201337.<\/p>\n

49. BERRIEN FK: A study of objective dream activity in abnormal children. J Abnorm Soc Psychol 1935; 25: 284\u2013292.<\/p>\n

50. FOSTER JC, ANDERSON JE: Unpleasant Dreams in Childhood. Child Dev 1936; 7: 77-84.<\/p>\n

51. FOULKES D: Sleep And Dreams, Dream Research: 1953-1993. Sleep 1996; 19: 609\u2013624.<\/p>\n

52. FOULKES D, PIVIK T, STEADMAN HS, SPEAR PS, SYMONDS JD: Dreams of the Male Child: An EEG Study. J Abnorm Psychol 1967; 72: 457\u2013467.<\/p>\n

53. FOULKES D, LARSON JD, SWANSON EM, RARDIN M: Two Studies of Childhood Dreaming. Am J Orthopsychiatry 1969; 39: 627\u2013643.<\/p>\n

54. FOULKES D: Home and laboratory dreams: four empirical studies and a conceptual reevaluation. Sleep 1979; 2: 233\u2013251.<\/p>\n

55. PIERCE CM, WHITMAN R, MAAS J, GAY M: Enuresis And Dreaming: Experimental studies. Arch Gen Psychiatry 1961; 4: 166\u2013170.<\/p>\n

56. STRAUCH I: REM dreaming in the transition from late childhood to adolescence: A longitudinal study. Dreaming 2005; 15: 155\u2013169.<\/p>\n

57. HELMINEN E, PUNAM\u00c4KI RL: Contextualized emotional images in children\u2019s dreams: Psychological adjustment in conditions of military trauma. Int J Behav Dev 2008; 32: 177\u2013187.<\/p>\n

58. PUNAM\u00c4KI RL, ALI KJ, ISMAHIL KH, NUUTINEN J: Trauma, dreaming, and psychological distress among Kurdish children. Dreaming 2005; 15: 178\u2013194.<\/p>\n

59. PUNAM\u00c4KI RL: The Role of Dreams in Protecting Psychological Well-being in Traumatic Conditions. Int J Behav Dev 1998; 22: 559\u2013588.<\/p>\n

60. PUNAM\u00c4KI RL: The Relationship of Dream Content and Changes in Daytime Mood in Traumatized vs. Non-Traumatized Children. Dreaming 1999; 9: 213\u2013233.<\/p>\n

61. COLACE C: Children\u2019s Dreaming: A Study Based on Questionnaires Completed by Parents. Sleep Hypn 2006; 8: 19\u201332.<\/p>\n

46. KIMMINS CW: Children\u2019s dreams. London: Longmans, Green and Co., 1920.<\/p>\n

62. SIMARD V, NIELSEN T, TREMBLAY RE, BOIVIN M, MONTPLAISIR JIY: Longitudinal Study of Bad Dreams in Preschool-Aged Children: Prevalence, Demographic Correlates, Risk and Protective Factors. Sleep 2008; 31: 62\u201370.<\/p>\n

47. KOZMUTZA F: \u00c9rtelmess\u00e9gi \u00e9s \u00f6szt\u00f6nvizsg\u00e1latok. In: Illy\u00e9s G (ed.): L\u00e9lek \u00e9s keny\u00e9r. Budapest: Nyugat Kiad\u00f3 \u00e9s Irodalmi Rt, 1939: 195\u2013237.<\/p>\n

63. MINDELL JA, BARRETT KM: Nightmares and anxiety in elementary-aged children: is there a relationship? Child Care Health Dev 2002; 28: 317\u2013322.<\/p>\n

Hungarica<\/p>\n

64. SCHREDL M, FRICKE-OERKERMANN L, MITSCHKE A, WIATER A, LEHMKUHL G: Longitudinal study of nightmares in children: stability and effect of emotional symptoms. Child Psychiatry Hum Dev 2009; 40: 439\u2013449.<\/p>\n

65. SCHREDL M, FRICKE-OERKERMANN L, MITSCHKE A, WIATER A, LEHMKUHL G: Factors affecting nightmares in children: parents\u2019 vs. children’s ratings. Eur Child Adolesc Psychiatry 2009; 18: 20\u201325.<\/p>\n

66. ADAMS K: God Talks to Me in My Dreams: The occurrence and significance of children\u2019s dreams about God. Int J Child Spiritual 2001; 6: 99\u2013111.<\/p>\n

67. MURIS P, HERCKELBACH H, GADET B, MOULAERT V, MERCKELBACH H: Fears, Worries, and Scary Dreams in 4- to 12-Year-Old Children: Their Content, Developmental Pattern, and Origins. J Clin Child Psychol 2000; 29: 43\u201352.<\/p>\n

68. SCHREDL M, PALLMER R, MONTASSER A: Anxiety Dreams in School-Aged Children. Dreaming 1996; 6: 265\u2013270.<\/p>\n

69. AVILA-WHITE D, SCHNEIDER A, DOMHOFF GW: The Most Recent Dreams of 12\u201313 Year-Old Boys and Girls?: A Methodological Contribution to the Study of Dream Content in Teenagers. Dreaming 1999; 9: 163\u2013171.<\/p>\n

70. CRUGNOLA CR, MAGGIOLINI A, CAPRIN C, MARTINI C DE, GIUDICI F: Dream content of 10- to 11-year-old preadolescent boys and girls. Dreaming 2008; 18: 201\u2013216.<\/p>\n

71. OBERST U, CHARLES C, CHAMARRO A: Influence of gender and age in aggressive dream content of Spanish children and adolescents. Dreaming 2005; 15: 170\u2013177.<\/p>\n

72. SALINE S: The Most Recent Dreams of Children Ages 8-11. Dreaming 1999; 9: 173\u2013181. 73. SCHREDL M, SARTORIUS H: Dream recall and dream content in children with attention deficit\/hyperactivity disorder. Child Psychiatry Hum Dev 2010; 41: 230\u2013238.<\/p>\n

74. BULKELEY K, BROUGHTON B, SANCHEZ A, STILLER J: Earliest remembered dreams. Dreaming 2005; 15: 205\u2013222.<\/p>\n

75. DEMARTINO MF: A review of the literature on children\u2019s dreams. Psychiatr Q Suppl. 1955; 29:90\u2013101.<\/p>\n

76. DOMHOFF B: Home Dreams versus Laboratory Dreams: Home Dreams are better. In: Kramer M (ed.): Dream psychology and the new biology of dreaming. Charles C Thomas, Springfield; 1969: 199\u2013217.<\/p>\n

77. FOULKES D, SHEPHERD J: Manual for a Scoring System for Children\u2019s Dreams. University of Wyoming, 1971 78. B\u00d3DIZS R: Alv\u00e1s, \u00e1lom, bioritmusok. Budapest: Medicina K\u00f6nyvkiad\u00f3 Rt, 2000<\/p>\n

79. DOMHOFF B, KAMIYA J: Problems in Dream Content Study With Objective Indicators I. A Comparison of Home and Laboratory Dream Reports. Arch Gen Psychiatry 1964; 11: 519\u2013524.<\/p>\n

83. BILU Y: The Other as a Nightmare?: The Israeli-Arab in Children\u2019s Encounter as Reflected Dreams in Israel and the West Bank. Polit Psychol 2013; 10: 365\u2013389.<\/p>\n

80. DOMHOFF GW: The scientific study of dreams: Neural networks, cognitive development, and content analysis. Washington, DC: American Psychological Association, 2003<\/p>\n

84. PROKSCH K, SCHREDL M: Impact of Parental Divorce on Children\u2019s Dreams. J Divorce Remarriage, Routledge 1999; 30: 71\u201382.<\/p>\n

81. WEISZ R, FOULKES D: Home And Laboratory Dreams Collacted Under Uniform Sampling Conditions. Psychophysiology 1970; 6: 588\u2013596.<\/p>\n

82. STRAUCH I, LEDERBOGEN S: The home dreams and waking fantasies of boys and girls between ages 9 and 15: A longitudinal study. Dreaming 1999; 9: 153\u2013161.<\/p>\n

S\u00c1NDOR PIROSKA<\/p>\n

87. DOMHOFF GW: Finding Meaning In Dreams: A Quantitative Approach. New York: Plenum Press, 1996 88. ZADRA A, DOMHOFF GW: Dream Content: Qualitative Findings. In: Kryger, Meir H, Roth T, Dement W (eds.): Princ. Pract. sleep Med. 5th ed. Elsevier, Saunders, 2005: 585-594.<\/p>\n

85. SOFFER-DUDEK N, SADEH A: Dream Recall Frequency and Unusual Dream Experiences in Early Adolescence: Longitudinal Links to Behavior Problems. J Res Adolesc 2012; In press: 1\u201317.<\/p>\n

89. MIKULINCER M, SHAVER PR, AVIHOU-KANZA N: Individual differences in adult attachment are systematically related to dream narratives. Attach Hum Dev, Routledge 2011; 13: 105\u2013123.<\/p>\n

86. BEAUDET D: Encountering The Monster: Pathways in Children\u2019s Dreams. 1st ed. Continuum Intl Pub Group, 1990<\/p>\n

90. SCHREDL M, BLOMEYER D, G\u00d6RLINGER M: Nightmares in Children?: Influencing Factors. Somnologie (Berl) 2000; 4: 145\u2013149.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Psychiat Hung 2014, 29 (3):257-272 S\u00e1ndor Piroska1**, B\u00f3dizs R\u00f3bert1,2 1 Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet 2 P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem, \u00c1ltal\u00e1nos Pszichol\u00f3gia Tansz\u00e9k *\u00a0 A munk\u00e1t az OTKA-K105367 sz\u00e1m\u00fa p\u00e1ly\u00e1zata t\u00e1mogatta. **\u00a0 A szerz\u00f4 Magyar \u00c1llami PhD \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas hallgat\u00f3. \u201eLehelnek, s\u00edrnak \u00e9s k\u00e9jcs\u00f3kban \u00e9gnek M\u00e9lys\u00e9ges rejtek\u00fckben \u00e1lmaink; R\u00e1nehez\u00fclnek \u00e9ber k\u00e9pzetinkre, Lev\u00e9ve m\u00e1skor \u00e9ber \u00f3ra gondj\u00e1t, K\u00e9tfele …<\/p>\n","protected":false},"author":101077,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[37,36,39,38],"class_list":["post-607","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals","tag-development","tag-developmental-dream-research","tag-methodology","tag-ontogeny-of-dreaming"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/607","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101077"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=607"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/607\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1420,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/607\/revisions\/1420"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=607"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=607"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=607"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}