{"id":364,"date":"2015-11-24T13:31:25","date_gmt":"2015-11-24T12:31:25","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?p=364"},"modified":"2016-01-27T15:24:23","modified_gmt":"2016-01-27T14:24:23","slug":"lazar-as-bodizs-r-az-alvas-szerkezete-es-mintazatai-autizmus-spektrumzavarban-psychiatr-hung-232-109-128-2008","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/24\/lazar-as-bodizs-r-az-alvas-szerkezete-es-mintazatai-autizmus-spektrumzavarban-psychiatr-hung-232-109-128-2008\/","title":{"rendered":"L\u00e1z\u00e1r AS, B\u00f3dizs R : Az alv\u00e1s szerkezete \u00e9s mint\u00e1zatai autizmus spektrumzavarban. Psychiatr. Hung. 23(2): 109-128. 2008"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Semmelweis Egyetem Budapest. Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet<\/em><\/small><\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/h3>\n

Az emberi alv\u00e1s, mint a filogenetikai \u00e9s ontogenetikai agyfejl\u0151d\u00e9s, valamint a saj\u00e1tos k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k tal\u00e1lkoz\u00e1si pontj\u00e1n megval\u00f3sul\u00f3 \u0151si magatart\u00e1sforma, az \u00f6sszetett inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1si felt\u00e9telekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s sikeress\u00e9g\u00e9nek felt\u00e9telek\u00e9nt, illetve k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt \u00f6lt testet. Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag a modern alv\u00e1skutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a pszichikai \u00e9s biol\u00f3giai integrit\u00e1s \u00e9rz\u00e9keny mutat\u00f3jak\u00e9nt ker\u00fcl a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok gy\u00fajt\u00f3pontj\u00e1ba. Az autizmus spektrumzavar (ASZ) az \u00e9let sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n megnyilv\u00e1nul\u00f3 viselked\u00e9s m\u00f3dosult form\u00e1ival jellemezhet\u0151, ami az alv\u00e1s szerkezet\u00e9ben \u00e9s mint\u00e1zataiban is tetten \u00e9rhet\u0151. Napjainkra ismert t\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt, hogy az ASZ k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00falyoss\u00e1g\u00fa, olykor extr\u00e9m alv\u00e1szavarral t\u00e1rsul, melynek gyakoris\u00e1ga elt\u00e9r az \u00e9letkorban \u00e9s ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gekben megfeleltetett, tipikusan fejl\u0151d\u0151 gyerekekn\u00e9l tapasztaltt\u00f3l, illetve sz\u00e1mos \u00e1tfed\u00e9st mutat egy\u00e9b neuropszichi\u00e1triai zavarral \u00e9l\u0151 csoportok alv\u00e1szavar\u00e1val. Jelen tanulm\u00e1ny az alv\u00e1skutat\u00e1s m\u00f3dszertani fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek legismertebb m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vei ment\u00e9n haladva \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajt az ASZ-ban jelentkez\u0151 alv\u00e1s-rendelleness\u00e9gek term\u00e9szet\u00e9r\u0151l, ezeknek a nappali magatart\u00e1ssal, a teljes\u00edtm\u00e9nnyel, valamint a pszichol\u00f3giai \u00e9s fiziol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gokkal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seir\u0151l, illetve a h\u00e1tt\u00e9rben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 k\u00f3roki t\u00e9nyez\u0151k \u00e9s lehets\u00e9ges kezel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1saikkal kapcsolatos ismeretekr\u0151l.<\/p>\n

Kulcsszavak:<\/strong> autizmus spektrumzavar; Asperger-szindr\u00f3ma; alv\u00e1szavarok; aktigr\u00e1fia; poliszomnogr\u00e1fia; REM; NREM; alv\u00e1si ors\u00f3k; melatonin<\/p>\n

Summary<\/h3>\n

Human sleep, as an ancient demeanour emerging at the meeting-point of psychogenetic and ontogenetic brain development as well as of specific environmental factors, frames the basis of adaptation to complex information processing conditions. Therefore sleep befalls in the focus of modern sleep research as the sensitive indicator of psychological and biological integrity. Autism spectrum disorders (ASD) are characterized by peculiarly altered behaviours occurring in various life situations, which can be traced in the structure and patterns of sleep as well. There is convincing evidence suggesting that ASD are associated with various sleep disorders at times of extreme severity. The frequency of these sleep disorders is different from those seen in typically developing children of the same age and mental abilities, but often overlapping with other neuropsychiatric disorders. The present article while reviewin core methodological milestones of sleep research provides an extensive overview of the nature of sleep disorders emerging in ASD as weil as of the composite relationships between psychological and physiological features. Emerging knowledge regarding the etiological background and treatment options will be also addressed.<\/p>\n

Key words:<\/strong> autism spectrum disorders; Asperger syndrome; sleep disorders; actigraphy; polisomnography; REM; NREM; sleep spindies; melatonin<\/strong><\/p>\n

Bevezet\u0151<\/h3>\n

Az alv\u00e1szavarok gyakoriak gyermekkorban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatalabb \u00e9letkor\u00fa, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9geket mutat\u00f3 csoportokban (1). Amellett, hogy az alv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek jelent\u0151s stresszforr\u00e1st k\u00e9pviselnek mind a sz\u00fcl\u0151k, mind gyerekeik \u00e9let\u00e9ben, a t\u00e9nylegesen \u00e9rintett gyerekek nappali magatart\u00e1s\u00e1ra is jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorolnak (2): legt\u00f6bb esetben napk\u00f6zbeni \u00e1lmoss\u00e1got \u00e9s tanul\u00e1si probl\u00e9m\u00e1kat eredm\u00e9nyeznek (3, 4).<\/p>\n

Napjainkra m\u00e1r sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra a t\u00e9nyre, hogy az autizmus spektrumzavar (ASZ) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00falyoss\u00e1g\u00fa, olykor extr\u00e9m alv\u00e1szavarral t\u00e1rsul, melynek gyakoris\u00e1ga elt\u00e9r az \u00e9letkorban \u00e9s ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gekben megfeleltetett, tipikusan fejl\u0151d\u0151 gyerekekn\u00e9l tapasztaltt\u00f3l (5). A prevalencia 44%-t\u00f3l 83%-ig terjed (6), azaz a sz\u00f3ban forg\u00f3 gyerekek legal\u00e1bb 2\/3- a mutat valamilyen k\u00f6vetkezetesen jelentkez\u0151 alv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9get (5). A k\u00f6vetkezetesen jelentkez\u0151 alv\u00e1spanaszok t\u00f6bbnyire az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9ti ciklus szab\u00e1lytalans\u00e1g\u00e1ra, az elalv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gre, a gyakori \u00e9s hosszas \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sre, valamint a cs\u00f6kkent alv\u00e1si id\u0151re \u00e9s a kora reggeli fel\u00e9bred\u00e9sre vonatkoznak (7). Az etiol\u00f3gia, valamint az egyes specifikus alv\u00e1szavarok prevalenci\u00e1ja ma m\u00e9g viszonylag felt\u00e1ratlan ter\u00fcletek csak\u00fagy, mint az alv\u00e1szavar kezel\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1sa az autisztikus szimptomatol\u00f3gi\u00e1ra.<\/p>\n

Az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek alv\u00e1si saj\u00e1toss\u00e1gainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 vizsg\u00e1latok az alv\u00e1skutat\u00e1s hagyom\u00e1nyait k\u00f6vetve m\u00f3dszertanilag meglehet\u0151sen v\u00e1ltozatos k\u00e9pet mutatnak. A vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1lhat\u00f3ak a szubjekt\u00edvebb t\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1sainak kiszolg\u00e1ltatottabb, de egyben a nagyobb elemsz\u00e1mnak kedvez\u0151 sz\u00fcl\u0151i vagy \u00f6nkit\u00f6lt\u0151s k\u00e9rd\u0151\u00edves m\u00f3dszerek; illetve a m\u00e1r pontosabb inform\u00e1ci\u00f3kat szolg\u00e1ltat\u00f3 alv\u00e1si napl\u00f3s, valamint az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9ti f\u00e1zisokat felt\u00e9rk\u00e9pez\u0151 aktigr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sok is, amelyek azonban csup\u00e1n kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 adatokkal szolg\u00e1lhatnak az alv\u00e1s makro- \u00e9s mikrostrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak nagy felbont\u00e1s\u00fa \u00e9s egzakt elemz\u00e9s\u00e9re lehet\u0151s\u00e9\u00adget ny\u00fajt\u00f3 korszer\u0171 poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s technol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

Jelen tanulm\u00e1ny az alv\u00e1skutat\u00e1s e m\u00f3dszertani m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vei ment\u00e9n haladva \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajt az ASZ-ban jelentkez\u0151 alv\u00e1s-rendelleness\u00e9gek term\u00e9szet\u00e9r\u0151l, ezeknek a nappali magatart\u00e1ssal, a teljes\u00edtm\u00e9nnyel, valamint a pszichol\u00f3giai \u00e9s fiziol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gokkal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seir\u0151l, illetve a h\u00e1tt\u00e9rben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 k\u00f3roki t\u00e9nyez\u0151k \u00e9s a lehets\u00e9ges kezel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sokkal kapcsolatos ismeretekr\u0151l.<\/p>\n

Szubjekt\u00edv k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1latok<\/h3>\n

Ma m\u00e1r a pszichi\u00e1triai szakirodalom az ASZ- ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek alv\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 sz\u00fcl\u0151i, illetve feln\u0151ttek eset\u00e9n az \u00f6nkit\u00f6lt\u0151s, k\u00e9rd\u0151\u00edves kutat\u00e1sok hossz\u00fa sor\u00e1t ismeri, melyek t\u00f6bbnyire a vizsg\u00e1lati alanyok sz\u00e1m\u00e1ban, \u00e9letkor\u00e1ban, illetve az autisztikus t\u00fcnetek saj\u00e1toss\u00e1gaiban t\u00e9rnek el egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

Williams \u00e9s mtsai 210 autizmussal \u00e9l\u0151 2-16 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti gyerek alv\u00e1si saj\u00e1toss\u00e1gait m\u00e9rt\u00e9k fel sz\u00fcl\u0151k \u00e1ltal kit\u00f6lt\u00f6tt k\u00e9rd\u0151\u00edvek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel (8). A leggyakoribb alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt az elalv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9g, a nyugtalan alv\u00e1s, a saj\u00e1t \u00e1gyban val\u00f3 elalv\u00e1s k\u00e9ptelens\u00e9ge, valamint a gyakori \u00e9bred\u00e9sek szerepeltek. Az elalv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9g a gyerekek t\u00f6bb mint 50%-\u00e1n\u00e1l jelentkezett, ami megegyezik az e t\u00fcnetre vonatkoz\u00f3 kor\u00e1bbi 43-83%-os prevalencia adatokkal (6). Egy m\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9sben elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u00e9k az \u00e9rtelmileg elmaradott autista gyerekeket a nem elmaradott gyerekekt\u0151l, majd ily m\u00f3don \u00f6sszehasonl\u00edtva a csoportokat nem tal\u00e1ltak szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, lesz\u00e1m\u00edtva az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek gyakoris\u00e1g\u00e1t, ami az \u00e9rtelmileg akad\u00e1lyozott csoportban volt gyakoribb. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen elmondhat\u00f3, hogy az alv\u00e1s t\u00f6redezetts\u00e9g\u00e9n t\u00fal t\u00f6bbnyire az autizmus, \u00e9s nem az \u00e9rtelmi szint volt az a t\u00e9nyez\u0151, ami legink\u00e1bb megj\u00f3soita a gyerekekn\u00e9l az alv\u00e1s-rendelleness\u00e9gek jelenl\u00e9t\u00e9t. Ezt az \u00e9rtelmez\u00e9st egyr\u00e9szt al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k azok a vizsg\u00e1latok, amelyekben kimutatt\u00e1k, hogy az alv\u00e1szavarok valamennyi intelligencia \u00f6vezetbe tartoz\u00f3 autista gyerekn\u00e9l hasonl\u00f3 jelleggel voltak jelen (9), m\u00e1sr\u00e9szt pedig ellentmondanak neki azok az adatok, melyek szerint a zavart alv\u00e1s t\u00fcnetei hangs\u00falyosabban jelentkeztek a s\u00falyosabb \u00e9rtelmi fogyat\u00e9koss\u00e1ggal rendelkez\u0151 m\u00e1s fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gekben (6).<\/p>\n

Egy m\u00e1sik, nagy esetsz\u00e1mmal k\u00e9sz\u00edtett sz\u00fcl\u0151i k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1latban 167 ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerek (2,4-18,2 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tt) alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g\u00e9t t\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k fel (10). Az alv\u00e1si rendelleness\u00e9gek \u00f6sszes\u00edtett el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga 86,2%-os volt, az egyes alv\u00e1ssal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1k pedig elt\u00e9r\u0151 prevalenci\u00e1val jelentkeztek (lefekv\u00e9ssel szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s 53,9%, inszomnia 56,3%, paraszomni\u00e1k 53,3%, alv\u00e1si l\u00e9gz\u00e9szavarok 24,6%, reggeli \u00e9bred\u00e9si probl\u00e9m\u00e1k 44,9%, nappali alusz\u00e9konys\u00e1g 31,1%); illetve sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151vel (\u00e9letkor, komorbid hiperaktiv\u00edt\u00e1s, asztma, epilepszia, allergia, gasztrointesztin\u00e1lis t\u00fcnetek, az ingerekre val\u00f3 hiperszenzibilit\u00e1s, egy\u00fcttalv\u00e1s, gy\u00f3gyszerez\u00e9s, \u00e9s csal\u00e1di alv\u00e1szavar el\u0151t\u00f6rt\u00e9net) mutattak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. Az alv\u00e1si id\u0151t illet\u0151en a spektrumon bel\u00fcli alcsoportok k\u00f6z\u00f6tt nem tal\u00e1ltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, \u00e1m a norm\u00e1l hasonl\u00f3 kor\u00fa gyermekekn\u00e9l tapasztalthoz k\u00e9pest ez egy \u00f3r\u00e1val kevesebb volt (ll). Ezen eredm\u00e9nyek m\u00e1s kor\u00e1bbi kutat\u00e1si adatokkal \u00f6sszhangban (12) azt sugallj\u00e1k, hogy az ASZ-ban jelentkez\u0151 alv\u00e1srendelleness\u00e9gek nem k\u00e9peznek egy egys\u00e9ges klinikai probl\u00e9m\u00e1t, hanem ink\u00e1bb t\u00f6bb, egym\u00e1sra hat\u00f3 alv\u00e1si probl\u00e9ma egy\u00fcttes fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n

Tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u0151\u00edvvel (l3, 14), illetve alv\u00e1si napl\u00f3val v\u00e9gzett tanulm\u00e1nyok (l3) magas inszomnia gyakoris\u00e1gr\u00f3l sz\u00e1molnak be Asperger- szindr\u00f3m\u00e1s feln\u0151ttekn\u00e9l.<\/p>\n

K\u00e9rd\u0151\u00edvvel m\u00e9rt alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g \u00e9s magatart\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k<\/h4>\n

Az alv\u00e1szavarok, illetve az autisztikus saj\u00e1toss\u00e1gok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s is fellelhet\u0151 a szakirodalomban. Egy kor\u00e1bbi k\u00e9rd\u0151\u00edves kutat\u00e1s sor\u00e1n (15), amely a le\u00edr\u00e1s alapj\u00e1n felt\u00e9telezhet\u0151en Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s vagy magasan funkcion\u00e1l\u00f3 autizmussal \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek alv\u00e1smint\u00e1zat\u00e1nak a vizsg\u00e1lat\u00e1ra ir\u00e1nyult, \u00f6sszehasonl\u00edtott\u00e1k a k\u00e9t diagnosztikus csoport alv\u00e1smutat\u00f3it. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a magasan funkcion\u00e1l\u00f3 autista gyerekcsoport kevesebb alv\u00e1szavarral k\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt, mint az alacsonyabban funkcion\u00e1l\u00f3 csoport.<\/p>\n

Egyik k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1latban (16) egy 55 f\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3, 5-12 \u00e9ves korig terjed\u0151 ASZ-ral diagnosztiz\u00e1lt gyermekcsoport eset\u00e9ben az \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt kevesebb \u00e1taludt \u00f3ra \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatott a GARS-k\u00e9rd\u0151\u00edv (Gilliam Autism Rating Scale, Gilliam, 1995) alapj\u00e1n m\u00e9rt szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek zavar\u00e1val, valamint az autisztikus t\u00fcnetek \u00f6sszpontsz\u00e1mmal. Tov\u00e1bb\u00e1, m\u00edg az \u00e9jszakai kiab\u00e1l\u00e1s\/sikoltoz\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban a sztereotip magatart\u00e1ssal mutatott pozit\u00edv ir\u00e1ny\u00fa kapcsolatot, addig a h\u00e1l\u00f3szobai k\u00f6rnyezeti ingerekkel szembeni \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel egy\u00fcttesen a kommunik\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gekre vonatkoz\u00f3an b\u00edrt predikt\u00edv er\u0151vel.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik, hasonl\u00f3 \u00e9letkori spektrumot fel\u00f6lel\u0151 vizsg\u00e1latban (17) az alv\u00e1si l\u00e9gz\u00e9szavarok (apnoe) mutatt\u00e1k a legszorosabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a sztereotip viselked\u00e9ssel, a szoci\u00e1lis neh\u00e9zs\u00e9gekkel, valamint az \u00f6sszes\u00edtett autizmus pontsz\u00e1mmal. Az el\u0151bbi vizsg\u00e1lattal szemben, ahol legink\u00e1bb az \u00f6sszalv\u00e1si id\u0151 j\u00f3solta meg a nappali magatart\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t (16), a jelen vizsg\u00e1latban az alv\u00e1si paraszomni\u00e1k mutatt\u00e1k a legszorosabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9g glob\u00e1lis faktoraival. Az autizmus spektrumzavarban vizsg\u00e1lt paraszomni\u00e1kra vonatkoz\u00f3 adatok nem egys\u00e9gesek. M\u00edg egyes vizsg\u00e1latok szerint a paraszomni\u00e1k gyakoris\u00e1ga alacsony ASZ-ban, nem mutatva semmilyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az eg\u00e9szs\u00e9gesekkel val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sban (9, 18), addig m\u00e1s vizsg\u00e1latok bizonyos paraszomni\u00e1kra vonatkoz\u00f3an (\u00e9jszakai sikoltoz\u00e1s, REM magatart\u00e1s zavar, szomnambulizmus, r\u00e9m\u00e1lmok) j\u00f3val magasabb prevalenci\u00e1t r\u00f6gz\u00edtettek (12,17,19,20).<\/p>\n

Shreck (16) \u00e9s Hoffman (17) fent eml\u00edtett kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy az ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek alv\u00e1s\u00e1nak mennyis\u00e9ge, az alv\u00e1s alatt jelentkez\u0151 l\u00e9gz\u00e9si zavarok, valamint a paraszomni\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llnak az autisztikus t\u00fcnetek s\u00falyoss\u00e1g\u00e1val. Term\u00e9szeten az okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s ir\u00e1nya nem ismert. Mindk\u00e9t fent eml\u00edtett vizsg\u00e1latban az alv\u00e1sdepriv\u00e1lt gyerekek autisztikus szimptomatol\u00f3gi\u00e1ja jelent\u0151sen fokoz\u00f3dott napk\u00f6zben a f\u00e1radts\u00e1g hat\u00e1s\u00e1ra. A zavart alv\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 napk\u00f6zi alusz\u00e9konys\u00e1g norm\u00e1l gyerekek k\u00f6r\u00e9ben is gyakran nyilv\u00e1nul meg hiperaktivit\u00e1sban, figyelmetlens\u00e9gben, vagy ak\u00e1r agresszi\u00f3ban (21). Egyes vizsg\u00e1latok szerint k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az alv\u00e1si l\u00e9gz\u00e9szavarok (horkol\u00e1s, obstrukt\u00edv apnoe) t\u00e1rsulnak hasonl\u00f3 viselked\u00e9sprobl\u00e9m\u00e1kkal (22, 23). Malow \u00e9s mtsai (24) egy 5 \u00e9ves autista kisl\u00e1nyeset\u00e9r\u0151l sz\u00e1molnak be, akinek az obstrukt\u00edv apnoe seb\u00e9szi kezel\u00e9s\u00e9t (adenotonzillektomia) k\u00f6vet\u0151en javultak a poliszomnogr\u00e1fi\u00e1san m\u00e9rt alv\u00e1smutat\u00f3i (apnoe, az alv\u00e1si latencia, valamint az alv\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1g). Ezt a nappali viselked\u00e9s \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9ny p\u00e1rhuzamos normaliz\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6vette: megn\u00f6vekedett az \u00e9bers\u00e9g, javult az emocion\u00e1lis reaktivit\u00e1s, a szoci\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a taktilis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, cs\u00f6kkent a repetit\u00edv viselked\u00e9sek gyakoris\u00e1ga. Hasonl\u00f3 seb\u00e9szi elj\u00e1r\u00e1st k\u00f6vet\u0151 magatart\u00e1sbeli javul\u00e1sra m\u00e1s kutat\u00e1sban is akad p\u00e9lda (25). A fenti adatok t\u00fckr\u00e9ben elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy ASZ-ban jelentkez\u0151 saj\u00e1tos viselked\u00e9ses t\u00fcnetek ok-okozati kapcsolatban \u00e1llnak az alv\u00e1si rendelleness\u00e9gekkel, illetve ez ut\u00f3bbi enyh\u00edt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 kezel\u00e9si pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok – hozz\u00e1j\u00e1rulva a kiel\u00e9g\u00edt\u0151bb \u00e9s el\u00e9gs\u00e9gesebb \u00e9jszakai pihen\u00e9shez – a nappali magatart\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezhetik. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 az exog\u00e9n melatonin adagol\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra javul\u00f3 alv\u00e1smin\u0151s\u00e9ggel ar\u00e1nyosan cs\u00f6kken\u0151 nappali magatart\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k ar\u00e1nya ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyekn\u00e9l (26,27).<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9ppen elmondhat\u00f3, hogy a k\u00e9d\u0151\u00edves vizsg\u00e1latok t\u00f6bbs\u00e9ge az alv\u00e1ssal kapcsolatos rendelleness\u00e9gek sokkal nagyobb gyakoris\u00e1g\u00e1t \u00edrj\u00e1k le ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekekben \u00e9s feln\u0151t\u00adtekben, melyek f\u00fcggetlens\u00e9ge az intelligencia szintt\u0151l \u00e9s az autisztikus t\u00fcnetek s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u00e9st mutat a vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00f6tt. E vizsg\u00e1latok szerint az alv\u00e1s alatti l\u00e9gz\u00e9szavarok, a kevesebb \u00e1taludt \u00e9jszakai \u00f3ra, illetve a paraszomni\u00e1k \u00e9s az alv\u00e1s alatti l\u00e9gz\u00e9szavarok mutatj\u00e1k a legszorosabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st az autisztikus t\u00fcnetek s\u00falyoss\u00e1g\u00e1val.<\/p>\n

Aktigr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1latok<\/h3>\n

A testmozg\u00e1sra \u00e9rz\u00e9keny aktigr\u00e1fi\u00e1s technol\u00f3gia praktikus \u00e9s diszkr\u00e9t m\u00f3dszert k\u00e9pvisel a cirkadi\u00e1n ritmus m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ban, valamint az \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sekkel t\u00e1rsul\u00f3 motoros jelens\u00e9gek r\u00f6gz\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n az alv\u00e1smin\u0151\u00ads\u00e9g\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sek alapjait is k\u00e9pezi. J\u00f3llehet az \u00edgy szerzett inform\u00e1ci\u00f3 pontoss\u00e1ga messzemen\u0151en elmarad az alv\u00e1s r\u00e9szletes \u00e9s sokoldal\u00fa elemz\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1s\u00e9t\u00f3l, m\u00e9gis jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9st k\u00e9pvisel a szubjekt\u00edv dimenzi\u00f3t, illetve az ahhoz t\u00e1rsul\u00f3 megb\u00edzhatatlans\u00e1got mag\u00e1ba foglal\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edves m\u00f3dszerekkel szemben. Az aktigr\u00e1fia lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt sz\u00e1mos klinikai \u00e9s kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9s p\u00e1rhuzamos felvet\u00e9s\u00e9re az\u00e1ltal, hogy az objektivit\u00e1st optim\u00e1lisan pr\u00f3b\u00e1lja \u00f6tv\u00f6zni a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek \u00e9s csal\u00e1djaik saj\u00e1tos ig\u00e9nyeivel, ugyanis ez az elj\u00e1r\u00e1s otthoni k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6nnyen megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 \u00e9s szinte semmilyen fizikai korl\u00e1toz\u00e1st nem ig\u00e9nyel.<\/p>\n

Aktigr\u00e1fi\u00e1s vs. k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1latok<\/h4>\n

Sz\u00e1mos kutat\u00e1sban visszat\u00e9r\u0151 jelens\u00e9g, hogy a szubjekt\u00edv sz\u00fcl\u0151i k\u00e9rd\u0151\u00edvvel, illetve az objekt\u00edvebb aktigr\u00e1fi\u00e1val megbecs\u00fclt alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g mutatkozik az ASZ- ral \u00e9l\u0151 gyerekek csoport jaiban.<\/p>\n

Hering \u00e9s munkat\u00e1rsainak (28) neve f\u00e9mjelzi az els\u0151 olyan tanulm\u00e1nyt, amelyben ASZ- ral \u00e9l\u0151 gyerekek (6-10 \u00e9v) alv\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u0151\u00edves, illetve aktigr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1lat\u00e1nak eredm\u00e9nyeit teszik k\u00f6zz\u00e9. J\u00f3llehet a sz\u00fcl\u0151i k\u00e9rd\u0151\u00edves besz\u00e1mol\u00f3 alapj\u00e1n sz\u00e1mos \u00e9jszakai felriad\u00e1s, illetve kora reggeli \u00e9bred\u00e9s jellemezte gyerekeik alv\u00e1s\u00e1t, aktigr\u00e1fi\u00e1san csak ez ut\u00f3bbi panasz mutatott szignifik\u00e1ns elt\u00e9r\u00e9st az eg\u00e9szs\u00e9ges kontrollcsoporthoz viszony\u00edtva, ami viszont meger\u0151s\u00edt kor\u00e1bbi k\u00e9rd\u0151\u00edves adatokat (29). Jelen esetben a sz\u00fcl\u0151k sokkal zavartabb alv\u00e1sra panaszkodtak, mint amennyi aktigr\u00e1fi\u00e1san tetten \u00e9rhet\u0151 volt, amit a szerz\u0151k a sz\u00fcl\u0151k autizmussal \u00e9l\u0151 gyerekeik saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9nyei k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakult fokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel magyar\u00e1znak.<\/p>\n

Amint m\u00e1r az el\u0151z\u0151 fejezetben eml\u00edtett\u00fck, t\u00f6bb kor\u00e1bbi k\u00e9rd\u0151\u00edvvel (13, 14), illetve alv\u00e1si napl\u00f3val v\u00e9gzett (14) vizsg\u00e1lat gyakori inszomni\u00e1r\u00f3l sz\u00e1mol be Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s feln\u0151t\u00adtekn\u00e9l. Figyelembe v\u00e9ve, hogy az inszomnia \u00e9lm\u00e9nye egyr\u00e9szt t\u00e1rsulhat az alv\u00e1si strukt\u00fara objekt\u00edv m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1val, m\u00e1sr\u00e9szt betudhat\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pszichol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 m\u00f3dosult alv\u00e1s \u00e9szlel\u00e9snek (31), ugyanez a kutat\u00f3csoport egy k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1lat\u00e1ban (31) a szubjekt\u00edv \u00e9s objek\u00edv alv\u00e1sjellemz\u0151k \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul ugyanebben a c\u00e9lcsoportban. Gyakori szubjekt\u00edv inszomni\u00e1ra panaszkod\u00f3 19, Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s \u00e9s 10, eg\u00e9szs\u00e9ges feln\u0151tt szem\u00e9ly aktigr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lata sor\u00e1n az alv\u00e1sprofilban nem jelentkezett semmilyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a csoportok k\u00f6z\u00f6tt, ami arra utal, hogy az \u00e9letkorral fokozottan mutatkoz\u00f3 pervaz\u00edv jelleg\u0171 szorong\u00e1s tehet\u0151 felel\u0151ss\u00e9 az alv\u00e1smin\u0151\u00ads\u00e9g szubjekt\u00edven \u00e9rt\u00e9kelt roml\u00e1s\u00e1\u00e9rt ezekn\u00e9l a szem\u00e9lyekn\u00e9l.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik, nagy elemsz\u00e1m\u00fa vizsg\u00e1latban (32) ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek (5-16 \u00e9v) sz\u00fcl\u0151k \u00e1ltal jelentett leggyakoribb alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1ja az \u00e1lmatlans\u00e1g volt (64%-ban), melynek h\u00e1tter\u00e9ben els\u0151\u00ad sorban az alv\u00e1ssal kapcsolatos magatart\u00e1sbeli neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e1lltak, \u00e1m alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9ti ritmuszavar, illetve szorong\u00e1ssal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1k ugyancsak fellelhet\u0151ek voltak. Aktigr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1ssal nem mutatkozott k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal jellemzett, illetve azokt\u00f3l mentes ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerek alv\u00e1sprofilj\u00e1ban, j\u00f3llehet valamennyi vizsg\u00e1lati alany alv\u00e1smin\u0151s\u00e9ge elmaradt az eg\u00e9szs\u00e9gesekn\u00e9l tapasztaltt\u00f3l.<\/p>\n

Egy id\u0151sebb, (15-25 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti) autizmussal, illetve Asperger-szindr\u00f3m\u00e1val \u00e9l\u0151 csoporton k\u00e9rd\u0151\u00edvvel, alv\u00e1si napl\u00f3val, illetve aktigr\u00e1fi\u00e1s m\u00f3dszerrel v\u00e9gzett vizsg\u00e1latban (33) azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy m\u00edg a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s nevel\u0151k k\u00e9rd\u0151\u00edves felm\u00e9r\u00e9se csup\u00e1n m\u00e9rs\u00e9kelt alv\u00e1szavar jelenl\u00e9t\u00e9re utalt e szem\u00e9lyek \u00e9let\u00e9ben, addig aktigr\u00e1fi\u00e1san s\u00falyosabb t\u00fcnetek mutatkoztak. Ez ut\u00f3bbi elj\u00e1r\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel 85%-n\u00e1l alacsonyabb alv\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1got, tov\u00e1bb\u00e1 viszonylag megny\u00falt alv\u00e1si l\u00e1tenci\u00e1t (30 percn\u00e9l hosszabb) mutattak ki. M\u00e1s, kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyok \u00e1ltal jelentett korai \u00e9bred\u00e9s nem volt megfigyelhet\u0151 (28). K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy j\u00f3llehet serd\u00fcl\u0151-, illetve fiatal feln\u0151ttkorban cs\u00f6kken a szubjekt\u00edv alv\u00e1spanaszok gyakoris\u00e1ga az ASZ- ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben, ez ink\u00e1bb egy adapt\u00e1ci\u00f3s folyamatnak, mint a t\u00e9nyleges alv\u00e1szavarok gyakoris\u00e1gbeli cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek tudhat\u00f3 be.<\/p>\n

Egy nemr\u00e9g jegyzett hasonl\u00f3, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s elj\u00e1r\u00e1st alkalmaz\u00f3 kutat\u00e1sban (34) 32 iskol\u00e1skor\u00fa (8 \u00e9s 12 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti) Asperger-szindr\u00f3m\u00e1val \u00e9s magasan funkcion\u00e1l\u00f3 autizmussal \u00e9l\u0151, valamint ugyanannyi nemben \u00e9s korban, megfeleltetett tipikusan fejl\u0151d\u0151 gyerek alv\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k meg. A k\u00eds\u00e9rleti csoportba tartoz\u00f3 gyerekek sz\u00fclei j\u00f3val gyakrabban sz\u00e1moltak be gyerekeiket \u00e9rint\u0151 alv\u00e1si, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen pedig elalv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gekr\u0151l, mint a kontrollcsoport eset\u00e9ben. Mindezt al\u00e1t\u00e1masztotta az a t\u00e9ny, hogy alv\u00e1si napl\u00f3val \u00e9s aktigr\u00e1fi\u00e1san \u00e1tlagosan egy f\u00e9l \u00f3r\u00e1val hosszabb alv\u00e1si latencia volt megfigyelhet\u0151 a k\u00eds\u00e9rleti csoportban. Ez meger\u0151s\u00edt kor\u00e1bbi vizsg\u00e1lati adatokat (9, 26, 29, 33), viszont r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra a t\u00e9nyre, hogy az elalv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek t\u00f6bbnyire h\u00e9tk\u00f6znap, az iskolai napokon jelentkeztek. A sz\u00e1mos vizsg\u00e1lt alv\u00e1smutat\u00f3 k\u00f6z\u00fcl (alv\u00e1s id\u0151tartama, az 5 percet meghalad\u00f3 \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1ma, az aktigr\u00e1fi\u00e1s meg\u00e9bred\u00e9sek teljes id\u0151tartama) az egyed\u00fcli megb\u00edzhat\u00f3 elt\u00e9r\u00e9st a csoportok k\u00f6z\u00f6tt a megny\u00falt alv\u00e1si latencia k\u00e9pezte. \u00c9rdekes m\u00f3don az ASZ csoportba tartoz\u00f3 gyerekek kor\u00e1bban ker\u00fcltek \u00e1gyba, mint a kontrollcsoport tagjai. A szerz\u0151k (34) \u00fagy v\u00e9lik, hogy t\u00f6bbnyire ezzel a t\u00e9nyez\u0151vel f\u00fcgghet \u00f6ssze az autisztikus gyerekek megny\u00falt alv\u00e1si l\u00e1tenci\u00e1ja. Ennek oka lehet az alv\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1lmoss\u00e1g hi\u00e1nya lefekv\u00e9skor, vagy pedig a f\u00e1radts\u00e1g ellen\u00e9re fenn\u00e1ll\u00f3 problematikus nappali magatart\u00e1ssal, a szoci\u00e1lis kapcsolatok neh\u00e9zs\u00e9geivel, illetve a f\u00e9lelmekkel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 fiziol\u00f3giai arousal \u00e9s fokozottabb szorong\u00e1s (6, 9, 29). Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy a sz\u00fcl\u0151k mi\u00e9rt fektetik le est\u00e9nk\u00e9nt kor\u00e1bban az ASZ csoportba tartoz\u00f3 gyerekeiket, az elk\u00e9pzelhet\u0151 v\u00e1lasz az, hogy az autisztikus gyerekek speci\u00e1lis ig\u00e9nyeikb\u0151l \u00e9s viselked\u00e9si saj\u00e1toss\u00e1gaikb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an nagyobb terhet r\u00f3nak a sz\u00fcl\u0151kre (35), akik \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lnak n\u00e9mi pihen\u0151t nyerni az esti \u00f3r\u00e1kban (34).<\/p>\n

Ugyanezen a mint\u00e1n v\u00e9gzett tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latban (36), amely els\u0151sorban a gyermekkori inszomni\u00e1ra \u00f6sszepontos\u00edtott, a 32 vizsg\u00e1lt k\u00eds\u00e9rleti alanyb\u00f3l ID-ben a sz\u00fcl\u0151k \u00e1ltal jelentett t\u00fcnetek eleget tettek a k\u00e9rd\u00e9ses diagn\u00f3zis krit\u00e9riumainak, amit al\u00e1t\u00e1masztottak az aktigr\u00e1fi\u00e1s eredm\u00e9nyek is. Az inszomni\u00e1s ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek eset\u00e9ben jelent\u0151sen t\u00f6bb volt a sz\u00fcl\u0151k, illetve a tan\u00e1rok \u00e1ltal jellemzett autisztikus, emocion\u00e1lis \u00e9s hiperakt\u00edv t\u00fcnetek gyakoris\u00e1ga, mint az inszomni\u00e1val nem jellemzett t\u00e1rsaik eset\u00e9ben. A sz\u00fcl\u0151i besz\u00e1mol\u00f3k alapj\u00e1n teh\u00e1t elmondhat\u00f3, hogy ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek eset\u00e9ben az inszomnia gyakori \u00e9s jelent\u0151s distresszt okoz\u00f3 t\u00fcnet, amely gyakran t\u00e1rsul viselked\u00e9s-probl\u00e9m\u00e1kkal is. A fent bemutatott t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s elj\u00e1r\u00e1st haszn\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge a sz\u00fcl\u0151k t\u00fal- vagy alul\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re utal az alv\u00e1ssal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1kat illet\u0151en, m\u00edg az Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s feln\u0151ttekn\u00e9l ink\u00e1bb a t\u00fal\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s jelentkezik saj\u00e1t alv\u00e1suk min\u0151s\u00e9g\u00e9nek szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sekor. Felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi \u00e1llhat e torz\u00edt\u00e1sok h\u00e1tter\u00e9ben?<\/p>\n

Kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latok kimutatj\u00e1k, hogy az alv\u00e1szavarok fokozott napk\u00f6zbeni magatart\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal t\u00e1rsulnak (37-40) felt\u00e9telezhet\u0151\u00aden egy oda-vissza hat\u00f3 k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s ok-okozati l\u00e1ncolat r\u00e9v\u00e9n. Az alv\u00e1szavarok bizonyos form\u00e1i \u00f6nmagukban is egyfajta viselked\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gnek tekinthet\u0151k, \u00e1m f\u00fcggetlen\u00fcl a h\u00e1tt\u00e9rben tal\u00e1lhat\u00f3 oki t\u00e9nyez\u0151k term\u00e9szet\u00e9t\u0151l – ami lehet organikus vagy pszichol\u00f3giai -, bizony\u00edtott t\u00e9ny, hogy az alv\u00e1szavar szerepet j\u00e1tszik a nappali viselked\u00e9sprobl\u00e9m\u00e1k fenntart\u00e1s\u00e1ban, s\u0151t a kialakul\u00e1s\u00e1ban is (18). A sz\u00fcl\u0151k felt\u00e9telezhet\u0151en nagyobb jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtanak a nappali magatart\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1knak, mint az alv\u00e1szavaroknak, ami hozz\u00e1j\u00e1rulhat az \u00e1ltaluk \u00e9rt\u00e9kelt alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k lebecs\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. Ugyanakkor \u00e9pp a gyerekek nappali viselked\u00e9s-probl\u00e9m\u00e1i \u00e1ltal leterhelt sz\u00fcl\u0151k – amint m\u00e1r a fentiekben utaltunk r\u00e1 – hajlamosak gyerekeik alv\u00e1ssal kapcsolatos neh\u00e9zs\u00e9geinek t\u00falbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re, egyfajta kialakult t\u00fal\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g miatt. M\u00e1sr\u00e9szt a feln\u0151tt ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek is hajlamosak szubjekt\u00edven alul\u00e9rt\u00e9kelni alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g\u00fcket, ami felt\u00e9telezhet\u0151en a serd\u00fcl\u0151kort\u00f3l fokozott m\u00e9rt\u00e9kben jelentkez\u0151 szorong\u00e1sos t\u00fcnetekkel \u00e1llhat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben (31).<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9pp elmondhat\u00f3, hogy az aktigr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1latok sok esetben megc\u00e1folj\u00e1k a szubjekt\u00edv k\u00e9rd\u0151\u00edves besz\u00e1mol\u00f3k eredm\u00e9nyeit az ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek \u00e9s feln\u0151ttek alv\u00e1smin\u0151\u00ads\u00e9g\u00e9t illet\u0151en, ami \u00e9rtelemszer\u0171en indokolja az objekt\u00edvebb vizsg\u00e1lati elj\u00e1r\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Az aktigr\u00e1fi\u00e1san kimutathat\u00f3 leggyakoribb alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kat a megny\u00falt alv\u00e1si latencia, illetve az \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sek magas gyakoris\u00e1ga k\u00e9pviseli.<\/p>\n

Poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1latok<\/h3>\n

J\u00f3llehet az aktigr\u00e1fia fontos m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet k\u00e9pvisel az alv\u00e1s egzakt m\u00e9r\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sainak t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban, az alv\u00e1s r\u00e9szletes kvantitat\u00edv vizsg\u00e1lat\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1latok \u00faj fejezetet nyitottak az alv\u00e1skutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A hajas fejb\u0151rr\u0151l elvezetett agyi elektromos tev\u00e9kenys\u00e9g r\u00e9szletes elemz\u00e9se a szemmozg\u00e1st, az izomt\u00f3nust, a sz\u00edvritmust, a l\u00e9gz\u0151\u00ad \u00e9s v\u00e9gtagmozg\u00e1sokat, illetve egy\u00e9b fiziol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sokat nyomon k\u00f6vet\u0151 poligr\u00e1fi\u00e1s mutat\u00f3kb\u00f3l kinyert tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3kkal egy\u00fctt az alv\u00e1s makro- \u00e9s mikrostrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak messzemen\u0151en r\u00e9szletes \u00e9s pontos le\u00edr\u00e1s\u00e1t teszik lehet\u0151v\u00e9. Ez a m\u00f3dszertani el\u0151rel\u00e9p\u00e9s, a norm\u00e1l \u00e9s patol\u00f3gi\u00e1s alv\u00e1s gyermekkori vet\u00fclet\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban is \u00f3ri\u00e1si t\u00e1vlatokat nyitott.<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151kben az ASZ-ra jellemz\u0151 alv\u00e1si makro- \u00e9s mikrostrukt\u00fara saj\u00e1toss\u00e1gait c\u00e9lz\u00f3 kutat\u00e1sokat \u00e9s azok eredm\u00e9nyeit mutatjuk be, fokozott hangs\u00falyt helyezve a NREM alv\u00e1sra, m\u00edg a REM alv\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gait k\u00fcl\u00f6n alfejezetben t\u00e1rgyaljuk.<\/p>\n

Alv\u00e1si makrostrukt\u00fara<\/h4>\n

Egyik korai tanulm\u00e1ny (41), amely fiatal (12 \u00e9s 24 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti) autista szem\u00e9lyek poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s param\u00e9tereit vetette \u00f6ssze \u00e9rtelmi szint tekintet\u00e9ben megfeleltetett Down-k\u00f3ros, illetve norm\u00e1l szem\u00e9lyek\u00e9vel, a REM alv\u00e1s szignifik\u00e1ns cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t, az \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sek magas gyakoris\u00e1g\u00e1t \u00e9s az ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 alv\u00e1shat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t \u00edrja le mindk\u00e9t \u00e9rintett csoport eset\u00e9ben. Valamennyi alv\u00e1si makrostruktur\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9s a Down-k\u00f3ros \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos szem\u00e9lyekn\u00e9l jelentkezett a legs\u00falyosabb form\u00e1ban, ami az \u00e1ltal\u00e1nos ment\u00e1lis hat\u00e9konys\u00e1g\u00e9rt \u00e9s az alv\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s neurofiziol\u00f3giai mechanizmusok kapcsolat\u00e1ra enged k\u00f6vetkeztetni. Ugyanakkor Down-k\u00f3rn\u00e1l gyakori az alv\u00e1si apnoe jelens\u00e9ge is, amely jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rulhat mind az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek gyakoris\u00e1g\u00e1hoz, mind a p\u00e1rhuzamos alv\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Elia \u00e9s mtsai (42) azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy az \u00e1gyban, valamint az alv\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt teljes id\u0151, a REM-latencia, tov\u00e1bb\u00e1 az l-es st\u00e1dium\u00fa NREM alv\u00e1si sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1nya szignifik\u00e1nsan alacsonyabb volt autista gyerekekn\u00e9l, mint az \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos kontrollcsoportban, szemben az izomr\u00e1ng\u00e1sokkal, amelyek t\u00f6bbnyire a 2-es NREM alv\u00e1sban, illetve a REM-ben nagyobb gyakoris\u00e1ggal jelentkeztek autist\u00e1kn\u00e1l. Az \u00e9szlel\u00e9si \u00e9s szem-k\u00e9z koordin\u00e1ci\u00f3s feladatokban ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9ny \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatott bizonyos alv\u00e1smutat\u00f3kkal (\u00e1gyban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151, alv\u00e1si latencia, REM latencia \u00e9s elalv\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9brenl\u00e9t), Negat\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3 mutatkozott bizonyos alv\u00e1smutat\u00f3k (alv\u00e1si latencia, az alv\u00e1sst\u00e1dium-v\u00e1lt\u00e1sok sz\u00e1ma, els\u0151 REM latencia, elalv\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9brenl\u00e9tek sz\u00e1ma) \u00e9s a PEP-R (Psychoeducational Profile-Revised) vizsg\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6zzel m\u00e9rt \u00e9szlel\u00e9si \u00e9s szem-k\u00e9z koordin\u00e1ci\u00f3s pontsz\u00e1mok k\u00f6z\u00f6tt. Ezzel szemben az alv\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3t mutatott a fent eml\u00edtett pszichomotoros k\u00e9szs\u00e9gekkel. A CARS (Childhood Autism Rating Scale) vizu\u00e1lis v\u00e1lasz pontsz\u00e1m negat\u00edvan korrel\u00e1lt az alv\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151vel, \u00e9s pozit\u00edvan az elalv\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9brenl\u00e9tek sz\u00e1m\u00e1val, m\u00edg a nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3s teljes\u00edtm\u00e9ny a teljes alv\u00e1si id\u0151vel \u00e1llt ford\u00edtott ir\u00e1ny\u00fa \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben.<\/p>\n

Az ASZ- ral \u00e9rintett szem\u00e9lyek alv\u00e1s\u00e1t behat\u00f3an kutat\u00f3 montreali kutat\u00f3csoport sz\u00e1mos poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyeit tette k\u00f6zz\u00e9, amelyekben az alv\u00e1s makrostrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak objekt\u00edv nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9n t\u00fal els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt az EEG-spektrum elemz\u00e9s\u00e9t is elv\u00e9gezt\u00e9k Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s \u00e9s magasan funkcion\u00e1l\u00f3 autista szem\u00e9lyek teljes \u00e9jszakai NREM \u00e9s REM alv\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. Egyik, viszonylag nagy \u00e9letkori tartom\u00e1nyt (7-53 \u00e9v) fel\u00f6lel\u0151, Asperger- szindr\u00f3m\u00e1s mint\u00e1n v\u00e9gzett poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1latukban (43) kimutatt\u00e1k, hogy a k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyek az \u00e9jszaka els\u0151 k\u00e9t harmad\u00e1ban szignifik\u00e1nsan kevesebbet aludtak, mint a kontrollszem\u00e9lyek, j\u00f3llehet a k\u00e9t csoport alv\u00e1shat\u00e9konys\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt nem mutatkozott k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Ezen fel\u00fcl jelent\u0151sen gyakoribb volt az \u00e9brenl\u00e9tb\u0151l REM-be val\u00f3 \u00e1tmenet a kontrollhoz viszony\u00edtva, ahol t\u00f6bbnyire 2-es st\u00e1dium el\u0151zte meg a gyors szemmozg\u00e1sos alv\u00e1sszakaszt.<\/p>\n

Ugyanez a kutat\u00f3csoport tudhatja mag\u00e1nak eddig az egyik leg\u00e1tfog\u00f3bb vizsg\u00e1latot, amelyben Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s, magasan funkcion\u00e1l\u00f3 autizmussal \u00e9l\u0151, illetve eg\u00e9szs\u00e9ges fiatal feln\u0151ttek szubjekt\u00edv \u00e9s objekt\u00edv alv\u00e1smutat\u00f3inak egym\u00e1ssal, valamint egy\u00e9b pszichol\u00f3giai \u00e9s fiziol\u00f3giai mutat\u00f3kkal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek r\u00e9szletes elemz\u00e9s\u00e9t v\u00e9gezt\u00e9k el (44). Mindk\u00e9t k\u00eds\u00e9rleti csoport alv\u00e1sa inszomni\u00e1val vagy az alv\u00e1s\u00e9brenl\u00e9ti ciklus enyhe f\u00e1zis-el\u0151retol\u00f3d\u00e1s\u00e1val volt jellemezhet\u0151. Ezeket a szubjekt\u00edv alv\u00e1sjegyeket al\u00e1t\u00e1masztotta az objekt\u00edv alv\u00e1svizsg\u00e1lat, amelynek sor\u00e1n az ASZ csoportban szignifik\u00e1nsan megny\u00falt az alv\u00e1si latencia, gyakoribbak lettek az \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sek, alacsonyabb\u00e1 v\u00e1lt az alv\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1g, tov\u00e1bb\u00e1 megn\u00f6vekedett l-es st\u00e1dium\u00fa, valamint cs\u00f6kkent 2-es st\u00e1dium\u00fa, illetve lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa (3 + 4-es st\u00e1dium) NREM alv\u00e1s volt megfigyelhet\u0151. A teljes alv\u00e1sid\u0151 negat\u00edvan korrel\u00e1lt az ADI -R (Autism Diagnostic Interview-Revised) szoci\u00e1lis \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s sk\u00e1l\u00e1in el\u00e9rt pontsz\u00e1mokkal, ami \u00fagy \u00e9rtelmezhet\u0151, hogy min\u00e9l jobb alv\u00f3 egy autisztikus szem\u00e9ly, ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rintettek a fent eml\u00edtett k\u00e9pess\u00e9gter\u00fcletek. Az alv\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l nem irrelev\u00e1ns esetleges pszichi\u00e1triai komorbid\u00edt\u00e1sok beazonos\u00edt\u00e1sakor azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u0151\u00edvben el\u00e9rt pontsz\u00e1mokban nem mutatkozott k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t csoport k\u00f6z\u00f6tt, szemben a Spielberger Szorong\u00e1si K\u00e9rd\u0151\u00edvvel, ahol az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek magasabb von\u00e1sszorong\u00e1st mutattak. A Spielberger sk\u00e1la \u00e1llapotszorong\u00e1si pont\u00e9rt\u00e9kekben, valamint a m\u00e9rt kortizol szintben ugyancsak nem volt sz\u00e1mottev\u0151 elt\u00e9r\u00e9s a csoportok k\u00f6z\u00f6tt. Az ASZ alcsoportjain bel\u00fcl (10 magasan funkcion\u00e1l\u00f3 autista, \u00e9s 6 Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s) nem mutatkozott elt\u00e9r\u00e9s az alv\u00e1sjegyek k\u00f6z\u00f6tt, lesz\u00e1m\u00edtva az Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s vizsg\u00e1lati alanyokn\u00e1l jelentkez\u0151 alacsonyabb alv\u00e1si ors\u00f3 gyakoris\u00e1got. Ezek az eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy az atipikus alv\u00e1si mint\u00e1zat egy szembesz\u00f6k\u0151 velej\u00e1r\u00f3ja az ASZ fenot\u00edpus \u00e1nak.<\/p>\n

Tani \u00e9s mtsai (45) nem tal\u00e1ltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get inszomni\u00e1ra panaszkod\u00f3 Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s, illetve eg\u00e9szs\u00e9ges fiatal feln\u0151tt szem\u00e9lyek makrostruktr\u00e1lis alv\u00e1smutat\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt. Ez egybecseng az ASZ-ral \u00e9l\u0151 feln\u0151tt szem\u00e9lyekn\u00e9l norm\u00e1l homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1st le\u00edr\u00f3 kor\u00e1bbi vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyekkel (Limoges \u00e9s mtsai: Actas de Fisiologia 2001:315 konferencia absztrakt), j\u00f3llehet k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1latok meger\u0151s\u00edtik a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t ebben a popul\u00e1ci\u00f3ban (44). K\u00e9rd\u00e9s, hogy mi okozza a poligr\u00e1fi\u00e1san nem mutatkoz\u00f3 szubjekt\u00edv inszomnia panaszokat? Nem meglep\u0151 m\u00f3don szorong\u00e1si zavarok k\u00e9pezt\u00e9k az Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s szem\u00e9lyek komorbid pszichi\u00e1triai diagn\u00f3zisait. A 13 vizsg\u00e1lt esetb\u0151l 8 szoci\u00e1lis f\u00f3bi\u00e1ban szenvedett. Annak ellen\u00e9re, hogy a szorong\u00e1si zavaroknak a poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s param\u00e9terekre t\u00f6bbnyire csek\u00e9ly hat\u00e1sa van, m\u00e9gis az \u00e9rintettek az alv\u00e1s kezdem\u00e9nyez\u00e9s \u00e9s fenntart\u00e1s jelent\u0151s szubjekt\u00edv neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l sz\u00e1molnak be (46). A szoci\u00e1lis f\u00f3bia – mint a szorong\u00e1si zavarok egyik form\u00e1ja – nem t\u00e1rsul az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g objekt\u00edv mutat\u00f3inak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val (47), ellenben az alv\u00e1sk\u00e9rd\u0151\u00edvekkel v\u00e9gzett vizsg\u00e1latokban ezek a szem\u00e9lyek rossz alv\u00f3knak mutatkoznak megn\u00f6vekedett alv\u00e1si latenci\u00e1val, zavart alv\u00e1sfolyamattal, fokozottabb nappali diszfunkci\u00f3val, \u00e1m a norm\u00e1l kontrollhoz hasonl\u00f3 teljes alv\u00e1sid\u0151tartammal (48). Ez a jelens\u00e9g hasonl\u00f3s\u00e1got mutat az Asperger-szindr\u00f3m\u00e1sok alv\u00e1ssal kapcsolatos eredm\u00e9nyeivel (13). K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen elmondhat\u00f3, hogy az Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s feln\u0151tt szem\u00e9lyek szubjekt\u00edv inszomni\u00e1ja objekt\u00edv makro struktur\u00e1lis m\u00e9r\u00e9si m\u00f3dszerekkel nem kimutathat\u00f3, azaz “tiszt\u00e1n pszichikai” jelleg\u0171 alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g roml\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g pedig az, hogy az alv\u00e1smin\u0151\u00ads\u00e9g megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t nem a megfelel\u0151 param\u00e9terek ment\u00e9n jellemezt\u00e9k. \u00c9rdemes e tekintetben az obszessz\u00edv-kompulz\u00edv zavar vagy a poszttraum\u00e1s stressz szindr\u00f3ma p\u00e9ld\u00e1it figyelembe venni, amelyek j\u00f3l ismert jelens\u00e9gk\u00f6rei a szubjekt\u00edv alv\u00e1spanaszok \u00e9s az objekt\u00edv, makrostruktur\u00e1lis alv\u00e1sprofilok k\u00f6z\u00f6tti egyez\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1nak (49).<\/p>\n

Egy nemr\u00e9g jegyzett kutat\u00e1sban 21 ASZ-ral \u00e9l\u0151, illetve norm\u00e1l gyerek (4 \u00e9s 10 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tt) alv\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k meg k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9jszaka poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1ssal (50). A sz\u00fcl\u0151i k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1lat alapj\u00e1n az ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek csoportj\u00e1t j\u00f3 \u00e9s rossz alv\u00f3kra osztott\u00e1k. Az alv\u00e1s makrostruktur\u00e1lis elemz\u00e9se sor\u00e1n nem tal\u00e1ltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a j\u00f3 alv\u00f3 k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyek \u00e9s a tipikusan fejl\u0151d\u0151 gyerekek k\u00f6z\u00f6tt, azonban a rossz alv\u00f3 ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekekn\u00e9l a j\u00f3 alv\u00f3khoz k\u00e9pest megny\u00falt alv\u00e1si latenci\u00e1t, illetve alacsonyabb alv\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1got tal\u00e1ltak az els\u0151 \u00e9jszaka folyam\u00e1n. Tov\u00e1bb\u00e1 ezek a gyerekek magasabb pont\u00e9rt\u00e9ket kaptak a CBCL (Child Behavior Checklist) affekt\u00edv probl\u00e9m\u00e1k sk\u00e1l\u00e1n, illetve az ADOS-szal m\u00e9rt szoci\u00e1lis interakci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gek tartom\u00e1nyban.<\/p>\n

Alv\u00e1si mikrostrukt\u00fara<\/h4>\n

Az alv\u00e1s mikrostruktur\u00e1lis elemz\u00e9se alatt els\u0151\u00adsorban az elektr\u00f3d\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel r\u00f6gz\u00edtett agyi elektromos tev\u00e9kenys\u00e9get alkot\u00f3 diszkr\u00e9t \u00e9rt\u00e9k\u0171 frekvencia komponensek spektr\u00e1lis, illetve a t\u00f3nikus h\u00e1tt\u00e9rtev\u00e9kenys\u00e9gben felvillan\u00f3 saj\u00e1tos morfol\u00f3gi\u00e1val \u00e9s elt\u00e9r\u0151 frekvenci\u00e1val jellemezhet\u0151 f\u00e1zisos jelens\u00e9gek (alv\u00e1si ors\u00f3) elemz\u00e9s\u00e9t \u00e9rtj\u00fck.<\/p>\n

Az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ritmus homeosztatikus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban az egyik legjelent\u0151sebb szerep a delta (0,5-4 Hz) aktivit\u00e1snak jut. A delta aktivit\u00e1s a fokozott nappali ig\u00e9nybev\u00e9telt vagy hosszas \u00e9brenl\u00e9tet k\u00f6vet\u0151en sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en jelentkez\u0151 megn\u00f6vekedett alv\u00e1sig\u00e9ny kvantitat\u00edv EEG mutat\u00f3jak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, r\u00e1mutatva ezen oszcill\u00e1ci\u00f3nak a k\u00f6zponti neuron\u00e1lis regener\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos neurofiziol\u00f3giai folyamatokban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9re.<\/p>\n

Amint a fentiekben m\u00e1r sz\u00f3 volt r\u00f3la, t\u00f6bb ASZ-ral \u00e9l\u0151, feln\u0151ttekkel v\u00e9gzett k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1latban is feljegyezt\u00e9k az inszomni\u00e1ra utal\u00f3 alv\u00e1spanaszt (13, 14). Inszomni\u00e1r\u00f3l panaszkod\u00f3 feln\u0151ttek alv\u00e1s\u00e1ban megfigyelhet\u0151 egy spektr\u00e1lis eltol\u00f3d\u00e1s a norm\u00e1l k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt domin\u00e1ns delta frekvenci\u00e1r\u00f3l a gyorsabb th\u00e9ta (4-7 Hz), vagy a m\u00e9g gyorsabb b\u00e9ta (15-25 Hz) frekvencias\u00e1vok ir\u00e1ny\u00e1ba (51), ami fel\u00fcletesebb \u00e9s zavartabb alv\u00e1sra utal\u00f3 EEG jelk\u00e9nt \u00e9rtelmezend\u0151. J\u00f3llehet, a szubjekt\u00edv panaszok alapj\u00e1n (13, 14) ilyen ir\u00e1ny\u00fa EEG m\u00f3dosul\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 el az inszomni\u00e1ra panaszkod\u00f3, ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s\u00e1ban is, a m\u00e1r fentebb eml\u00edtett kutat\u00e1sban (45) – ahol semmilyen makrostruktur\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9st nem tal\u00e1ltak a kontroll \u00e9s az inszomni\u00e1ra panaszkod\u00f3 Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s feln\u0151tt csoportok k\u00f6z\u00f6tt – egy nem szignifik\u00e1ns, tendenciaszer\u0171 cs\u00f6kken\u00e9s volt tetten\u00e9rhet\u0151 a k\u00eds\u00e9rleti csoportn\u00e1l a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1sban m\u00e9rt delta frekvencia aktivit\u00e1s\u00e1ban a th\u00e9ta aktivit\u00e1s p\u00e1rhuzamos, ugyancsak tendenciaszer\u0171 n\u00f6veked\u00e9se mellett. Ut\u00f3bbi eredm\u00e9ny az\u00e9rt is t\u0171nik jelent\u0151snek, mert eg\u00e9szs\u00e9ges feln\u0151tt popul\u00e1ci\u00f3ban a r\u00f6vid alv\u00e1slatencia cs\u00f6kkent NREM alv\u00e1s alatti th\u00e9ta tev\u00e9kenys\u00e9ggel j\u00e1rt egy\u00fctt (52). \u00cdgy az Asperger-szindr\u00f3m\u00e1ban le\u00edrt NREM alv\u00e1s alatti th\u00e9ta n\u00f6veked\u00e9s az elalv\u00e1si k\u00e9szs\u00e9g (alv\u00e1shajland\u00f3s\u00e1g) cs\u00f6kkent volt\u00e1nak egyik indirekt – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg von\u00e1sszer\u0171 – mutat\u00f3jak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151.<\/p>\n

Ugyanakkor a montreali kutat\u00f3csoport (53) magasan funkcion\u00e1l\u00f3 ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lata sor\u00e1n az elalv\u00e1s el\u0151tti \u00e9brenl\u00e9ti EEG-ben is magasnak tal\u00e1lta a th\u00e9ta (4-7 Hz) aktivit\u00e1st a kontrollcsoporthoz k\u00e9pest. Az \u00e9brenl\u00e9t ideje alatti th\u00e9ta aktivit\u00e1s \u00e1lmoss\u00e1gra utal\u00f3 EEG jelk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, ami a kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n topogr\u00e1fiailag is \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat az elaiv\u00e1st k\u00f6vet\u0151 delta aktivit\u00e1ssal, annak mintegy \u00e9brenl\u00e9ti prediktor\u00e1t k\u00e9pezv\u00e9n (54). Val\u00f3sz\u00edn\u0171 teh\u00e1t, hogy a th\u00e9ta aktivit\u00e1s \u00e9brenl\u00e9tben \u00e9s NREM alv\u00e1sban egyar\u00e1nt magasabb szint\u0171 ASZ-ban, mint az \u00e9letkorban illesztett kontrollcsoportokban. Ez egyr\u00e9szt egy fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9ggel is \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 nappali ig\u00e9nybev\u00e9telt \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyes nappali alv\u00e1snyom\u00e1s-fokoz\u00f3d\u00e1st mutathat, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az \u00e9jszakai alv\u00e1s el\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9b\u0151l is k\u00f6vetkezhet. Ut\u00f3bbi az alv\u00e1s k\u00f6zbeni th\u00e9ta t\u00f6bblet form\u00e1j\u00e1ban \u00f6lthet testet, ami egy makrostruktur\u00e1lisan nehezebben megragadhat\u00f3 sek\u00e9lyebb alv\u00e1st is jelenthet.<\/p>\n

A mikrostruktur\u00e1lis alv\u00e1s elemz\u00e9s sor\u00e1n legk\u00f6vetkezetesebben felbukkan\u00f3 f\u00e1zisos EEG jelens\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl a NREM alv\u00e1s alatt jelentkez\u0151 alv\u00e1si ors\u00f3knak nevezett kb. 12-15 Hz-es n\u00f6vekv\u0151, majd cs\u00f6kken\u0151 amplit\u00fad\u00f3j\u00fa sinusoid hull\u00e1mcsomagok a legink\u00e1bb kutatott jelens\u00e9gek, melyek valamennyi mikrostruktur\u00e1lis elemz\u00e9sre is kiterjed\u0151 poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lat szerint cs\u00f6kkent gyakoris\u00e1ggal jelentkeznek az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek NREM alv\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Felt\u00e9telezhet\u0151 egyr\u00e9szt, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3k egy alv\u00e1smeg\u0151rz\u0151 mechanizmust k\u00e9pviselnek, ami a thalamocortic\u00e1lis hurkok ritmikus g\u00e1tl\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n cs\u00f6kkenti az afferens inger\u00fcletek hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9t a cortexhez (55). M\u00e1sr\u00e9szt egyre t\u00f6bb eredm\u00e9ny ismeretes, mely az alv\u00e1si ors\u00f3knak a procedur\u00e1lis (56), verb\u00e1lis (57-59) \u00e9s vizu\u00e1lis tanul\u00e1sban (60), valamint nem utols\u00f3sorban az \u00e1ltal\u00e1nos ment\u00e1lis hat\u00e9konys\u00e1gban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t hangs\u00falyozza (61-63).<\/p>\n

Amennyiben az alv\u00e1si ors\u00f3k jellemz\u0151 cs\u00f6kken\u00e9se elmaradhatatlan velej\u00e1r\u00f3ja e k\u00f3rk\u00e9pben mutatkoz\u00f3 alv\u00e1si EEG mint\u00e1zatnak (43, 44), elv\u00e1rhat\u00f3 lenne mind az alv\u00e1s zavartalans\u00e1g\u00e1nak csorbul\u00e1sa, mind pedig a thalamocortic\u00e1lis rendszer magas szint\u0171 integrat\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dosul\u00e1sa, amely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llhat egyr\u00e9szt az ASZ-ral diagnosztiz\u00e1lt szem\u00e9lyek m\u00f3dosult agyfejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel (64), m\u00e1sr\u00e9szt e neuropszichi\u00e1triai kateg\u00f3ri\u00e1ra jellemz\u0151 elt\u00e9r\u0151 kognit\u00edv funkci\u00f3mint\u00e1zattal (65).<\/p>\n

Nem EEG-hez k\u00f6t\u00f6tt alv\u00e1si f\u00e1zisos jelens\u00e9gekk\u00e9nt megeml\u00edtend\u0151k tov\u00e1bb\u00e1 a poligr\u00e1fi\u00e1san m\u00e9rt szem- \u00e9s v\u00e9gtagmozg\u00e1sok, valamint az izomr\u00e1ng\u00e1sok. T\u00f6bb poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lat sz\u00e1mol be ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek alv\u00e1sa sor\u00e1n a dopaminerg rendszer zavar\u00e1ra utal\u00f3 patol\u00f3gi\u00e1s mozg\u00e1szavarokra. Ezek k\u00f6zt megeml\u00edtend\u0151 a periodikus l\u00e1bmozg\u00e1s (43, 53), a nyugtalan l\u00e1bmozg\u00e1s szindr\u00f3ma (45), illetve a 2-es st\u00e1dium\u00fa NREM alv\u00e1sban, valamint a REM-ben jelentkez\u0151 gyors izomr\u00e1ng\u00e1sok megn\u00f6vekedett gyakoris\u00e1ga is (41, 42). Ezek a mozg\u00e1sos jelens\u00e9gek potenci\u00e1lis zavar\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k, amelyek az alv\u00e1shat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t \u00e9s az alv\u00e1s-EEG spektr\u00e1lis komponenseinek m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1t egyar\u00e1nt kiv\u00e1lthatj\u00e1k. Sajnos nem rendelkez\u00fcnk olyan k\u00f6zvetlen adatokkal, amelyek ezeket a potenci\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket tiszt\u00e1zhatn\u00e1k.<\/p>\n

A REM alv\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gai ASZ-ban<\/h3>\n

J\u00f3llehet, m\u00e1r az alv\u00e1skutat\u00e1s hajnala \u00f3ta sz\u00e1mtalan tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00f6vezi a REM alv\u00e1st, m\u00e9gis viszonylag keveset tudunk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gekkel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 REM alv\u00e1sjegyek saj\u00e1toss\u00e1gair\u00f3l. A REM alv\u00e1snak a k\u00f6zponti idegrendszeri \u00e9r\u00e9ssel, illetve a kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv funkci\u00f3kkal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se indokolja ennek az alv\u00e1sst\u00e1diumnak k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 kutat\u00e1s\u00e1t ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben.<\/p>\n

A REM alv\u00e1s kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv vonatkoz\u00e1sai<\/h4>\n

A REM alv\u00e1snak a tanul\u00e1ssal, valamint a mem\u00f3ria konszolid\u00e1ci\u00f3val fenn\u00e1ll\u00f3 kapcsolat\u00e1t ma m\u00e1r sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny le\u00edrja (66-68). Ilyen \u00e9rtelemben megeml\u00edtend\u0151, hogy \u00e1llatokban a REM megvon\u00e1s a mem\u00f3ria \u00e9s a tanul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gek zavar\u00e1hoz vezet (69, 70), valamint a tanul\u00e1ssal n\u0151 a REM alv\u00e1s mennyis\u00e9ge (71, 72), illetve az egyedfejl\u0151d\u00e9s folyam\u00e1n megfigyelhet\u0151 a REM alv\u00e1s sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se az \u00e9letkor el\u0151rehaladt\u00e1val (73). A tanul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ggel val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sre utal az a megfigyel\u00e9s is, hogy Alzheimer-k\u00f3rban cs\u00f6kkent a REM alv\u00e1s ar\u00e1nya (74), vagy a REM alv\u00e1s alatti EEG tev\u00e9kenys\u00e9g frekvenci\u00e1ja (75).<\/p>\n

Figyelembe v\u00e9ve a fentieket, illetve azt, hogy valamennyi fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9g a tanul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1t is eredm\u00e9nyezi, \u00e9rtelemszer\u0171 a REM vizsg\u00e1lata a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tanul\u00e1si zavarral is jellemezhet\u0151 fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gekben. A REM alv\u00e1snak a hangulatra \u00e9s a pszichikai integrit\u00e1sra val\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t t\u00fckr\u00f6zik azok a kutat\u00e1sok, melyek sz\u00e1mos REM specifikus elt\u00e9r\u00e9st \u00edrnak le depresszi\u00f3ban (cs\u00f6kkent REM latencia, gyakoribb szemmozg\u00e1sok, az els\u0151 REM megny\u00fal\u00e1sa), illetve szkizofr\u00e9ni\u00e1ban (cs\u00f6kkent REM latencia, a szemmozg\u00e1sok s\u0171r\u0171\u00ads\u00e9g\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se) (76-79), amely tov\u00e1bbi indokot k\u00e9pvisel a REM-alv\u00e1s \u00e9s ASZ-ok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 etiol\u00f3gi\u00e1j\u00fa \u00e9rtelmi fogyat\u00e9koss\u00e1gokban a REM alv\u00e1s sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t, illetve megn\u00f6vekedett REM latenci\u00e1t mutattak ki (80-82). M\u00e1s vizsg\u00e1latok jelent\u00e9st tesznek a REM alv\u00e1s ar\u00e1ny\u00e1nak, illetve a REM gyakoris\u00e1gnak az \u00e9rtelmi fogyat\u00e9koss\u00e1g s\u00falyoss\u00e1g\u00e1val azonos ar\u00e1ny\u00fa cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9r\u0151l (83,83). Tov\u00e1bb\u00e1 ismeretlen etiol\u00f3gi\u00e1j\u00fa fejl\u0151d\u00e9\u00adsi lemarad\u00e1st mutat\u00f3 csecsem\u0151k eset\u00e9ben le\u00edrt\u00e1k a REM alv\u00e1s \u00e9s azon bel\u00fcl a gyors szemmozg\u00e1sos szakaszok eg\u00e9sz \u00e9jszak\u00e1ra kivet\u00edtett sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1nak a fejl\u0151d\u00e9si koefficienssel val\u00f3 szignifik\u00e1ns \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t (85).<\/p>\n

T\u00f6bb korai vizsg\u00e1lat is kimutatta m\u00e1r, hogy Down-k\u00f3rban – amely sz\u00e1mos kutat\u00e1sban az autista gyerekek ment\u00e1lisan megfeleltetett kontrollcsoportj\u00e1t k\u00e9pezte -, a t\u00f3nikus REM aktivit\u00e1s m\u00f3dosul (86), szemben az autista gyerekekkel, ahol ink\u00e1bb a f\u00e1zisos elemek zavara mutathat\u00f3 ki (87, 88).<\/p>\n

A REM alv\u00e1s t\u00f3nusos \u00e9s spektr\u00e1lis vonatkoz\u00e1sai ASZ-ban<\/h4>\n

ASZ-ban a REM alv\u00e1s t\u00f3nusos param\u00e9tereire vonatkoz\u00f3 adatok igen elt\u00e9r\u0151ek. A legt\u00f6bb kutat\u00e1s nem tal\u00e1l elt\u00e9r\u00e9st a t\u00f3nusos REM alv\u00e1si jegyeket illet\u0151en az ASZ-ban. Mindazon\u00e1ltal egyes tanulm\u00e1nyok le\u00edrt\u00e1k a REM alv\u00e1s sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1nak szignifik\u00e1ns, illetve a REM ciklusok sz\u00e1m\u00e1nak tendenciaszer\u0171 cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t az eg\u00e9szs\u00e9ges kontrollhoz, illetve mindkett\u0151 szignifik\u00e1ns n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t az \u00e9rtelmileg megfeleltetett Down-k\u00f3ros szem\u00e9lyekhez viszony\u00edtva (41). M\u00e1s tanulm\u00e1nyok ugyancsak ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyekben kimutatt\u00e1k az \u00e9brenl\u00e9tb\u0151l a REM alv\u00e1sba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tmenet magasabb gyakoris\u00e1g\u00e1t (43), cs\u00f6kkent REM latenci\u00e1t (42), illetve ez ut\u00f3bbinak a depresszi\u00f3s \u00e9s internaliz\u00e1ci\u00f3s t\u00fcnetekkel (44), valamint az \u00e9szlel\u00e9si \u00e9s szem-k\u00e9z koordin\u00e1ci\u00f3s feladatokban ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9nnyel (42) val\u00f3 negat\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3 mutatkozott tov\u00e1bb\u00e1 a REM alv\u00e1s ar\u00e1nya, a depresszi\u00f3s t\u00fcnetek, valamint az \u00f6sszinternaliz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s externaliz\u00e1ci\u00f3s t\u00fcnetek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Daoust \u00e9s mtsai (53) a REM alv\u00e1s spektr\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gainak vonatkoz\u00e1s\u00e1ban az alv\u00e1s alatti temporo-occipit\u00e1lis b\u00e9ta-aktivit\u00e1s (13,0-19,75 Hz) cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t, illetve a kontrollokra jellemz\u00f3 jobb front\u00e1lis, illetve bal h\u00e1ts\u00f3 tempor\u00e1lis aszimmetri\u00e1j\u00e1nak a hi\u00e1ny\u00e1t \u00edrj\u00e1k le. Ezek az elt\u00e9r\u00e9sek a szerz\u0151k szerint az els\u0151dleges \u00e9s asszoci\u00e1ci\u00f3s vizu\u00e1lis ter\u00fcleteket \u00e9rint\u0151 thalamocortic\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 zavar\u00e1ra utalnak, amely az \u00e1lom tartalmi saj\u00e1toss\u00e1gaiban is megnyilv\u00e1nulhat. Ez ut\u00f3bbira a k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n r\u00e9szletesebben is kit\u00e9r\u00fcnk.<\/p>\n

A REM alv\u00e1s f\u00e1zisos saj\u00e1toss\u00e1gai ASZ-ban<\/h4>\n

A REM f\u00e1zisos jelens\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt a gyors szemmozg\u00e1sok \u00e9s izomr\u00e1ng\u00e1sok m\u00e1r hossz\u00fa \u00e9vtizedekre visszamen\u0151leg intenz\u00edv tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezik autizmusban.<\/p>\n

Egyik korai vizsg\u00e1latban (88), ahol 3-68 h\u00f3nap k\u00f6z\u00f6tti nem autisztikus, valamint 36-62 h\u00f3nap k\u00f6z\u00f6tti autista gyerekek REM alv\u00e1s\u00e1t k\u00f6vett\u00e9k nyomon, szignifik\u00e1ns kapcsolat mutatkozott az \u00e9letkor, illetve a gyors szemmozg\u00e1sok diszkr\u00e9t burst-\u00f6kbe val\u00f3 szervez\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt az eg\u00e9szs\u00e9ges gyerekcsoportban, szemben az autista gyerekekkel, ahol ez a jelens\u00e9g a 18 h\u00f3napn\u00e1l fiatalabb kontroll gyerekek szintj\u00e9nek felelt meg. Nevezetesen a REM burst-\u00f6kbe, \u00e9s az azon k\u00edv\u00fcl jelentkez\u0151 szemmozg\u00e1sok ar\u00e1nya sokkal kisebb volt, mint a kontrollban, amint azt m\u00e1r kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyaik is kimutatt\u00e1k (89).<\/p>\n

Ugyanez a kutat\u00f3csoport egy kor\u00e1bbi vizsg\u00e1lat\u00e1ban azt tal\u00e1lta norm\u00e1l gyerekekben, hogy a REM burst-\u00f6k id\u0151tartama \u00e9s szervez\u0151d\u00e9se az \u00e9jszaka folyam\u00e1n n\u00f6vekv\u0151 tendenci\u00e1t mutatott a REM alv\u00e1s alatti vesztibul\u00e1ris ingerl\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a REM t\u00f3nikus mutat\u00f3inak (REM id\u0151tartam) p\u00e1rhuzamos v\u00e1ltoz\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl (87). \u00c1llatk\u00eds\u00e9rletek kimutatt\u00e1k a vesztibul\u00e1ris magvak szerep\u00e9t a nappali \u00e9s \u00e9jszakai szenzomotoros integr\u00e1ci\u00f3ban (90). Tov\u00e1bb\u00e1, Pompeiano munk\u00e1ss\u00e1ga bizonyoss\u00e1 tette a centr\u00e1lis vesztibul\u00e1ris modul\u00e1ci\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a REM alv\u00e1s alatti gyors szemmozg\u00e1sokkal t\u00e1rsult f\u00e1zisos szenzoros \u00e9s motoros esem\u00e9nyek kapcs\u00e1n (90, 91). Autista gyerekekn\u00e9l nem volt tetten \u00e9rhet\u0151 a REM alatti gyors szemmozg\u00e1sok csoportosul\u00e1sa az eml\u00edtett ingerl\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra, ami mintegy al\u00e1t\u00e1masztja a m\u00e1r j\u00f3 ideje megfogalmazott vesztibul\u00e1ris diszfunkci\u00f3 hipot\u00e9zis\u00e9t, ami az autizmust szenzomotoros integr\u00e1ci\u00f3s rendelleness\u00e9ggel hozza \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe (92).<\/p>\n

A REM alv\u00e1s szemmozg\u00e1sos szakaszain bel\u00fcli szemmozg\u00e1sok frekvenci\u00e1j\u00e1nak (k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gyors szemmozg\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti intervallum hossza) kvantifik\u00e1l\u00e1sa fontos neurofiziol\u00f3giai param\u00e9ter a REM aktivit\u00e1s intenzit\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ban. A magas \u00e9s az alacsony frekvenci\u00e1j\u00fa szemmozg\u00e1sok ar\u00e1ny\u00e1t az R index fejezi ki. Egyes vizsg\u00e1latok tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 R index n\u00f6veked\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00e1molnak norm\u00e1l szem\u00e9lyekn\u00e9l (93), illetve igen struktur\u00e1lt tanul\u00e1si id\u0151szakot k\u00f6vet\u0151en \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kosokn\u00e1l is (94). K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az R index olyan komplex neurofiziol\u00f3giai rendszerek aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, amelyek egyben gyors szemmozg\u00e1st is gener\u00e1lnak REM-ben. Diomedi \u00e9s mtsai (41) a REM alv\u00e1s \u00e9s az R index cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9r\u0151l, valamint ezen alv\u00e1smutat\u00f3knak az IQ-val val\u00f3 korrel\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00e1moltak be Down-k\u00f3ros szem\u00e9lyekn\u00e9l.<\/p>\n

Az R index ontogenetikai profilja eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyekben az \u00e9letkorral val\u00f3 n\u00f6veked\u00e9st, majd 60 \u00e9ves kor ut\u00e1n cs\u00f6kken\u00e9st mutat (95). M\u00e9gis Down-k\u00f3ros szem\u00e9lyekn\u00e9l ez a mutat\u00f3 alacsony szinten marad nem k\u00f6vetve a norm\u00e1l maturiz\u00e1ci\u00f3s n\u00f6veked\u00e9st (96), valamint pozit\u00edvan korrel\u00e1l az IQ-val (41,94,95,97). Felt\u00e9telezhet\u0151 teh\u00e1t, hogy az R index t\u00fckr\u00f6zi a nappal elsaj\u00e1t\u00edtott inform\u00e1ci\u00f3k szervez\u00e9si k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t (41, 95), amely Down-k\u00f3rban nem t\u00fal magas. Elia \u00e9s mtsai (98) az R index jelent\u0151sen magas \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1molnak be autisztikus gyerekekn\u00e9l. Ezzel szemben Tanguay \u00e9s mtsai (88) alacsonyabb csoportos izol\u00e1lt gyors szemmozg\u00e1s ar\u00e1nyt \u00edrnak le autisztikus gyerekekn\u00e9l. Ez az elt\u00e9r\u00e9s a vizsg\u00e1lt korcsoportok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9vel is magyar\u00e1zhat\u00f3. \u00c9rdemes itt utalni arra, hogy az eddigi vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n az R index \u00f6nmag\u00e1ban ink\u00e1bb t\u0171nik a ment\u00e1lis hat\u00e9konys\u00e1g vagy kognit\u00edv struktur\u00e1lts\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos mutat\u00f3j\u00e1nak, mint valamely speci\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9si zavar biomarker\u00e9nek (95). Ez\u00e9rt az ASZ-ban megfigyelhet\u0151 sz\u00e9les spektrum\u00fa teljes\u00edtm\u00e9nyprofil mellett igen v\u00e1ltozatos R indexek megfigyel\u00e9se val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151. Ugyanakkor az R index vesztibul\u00e1ris stimul\u00e1ci\u00f3val szembeni inszenzitivit\u00e1sa (92) m\u00e1r specifikusabb mutat\u00f3, ami tov\u00e1bbi empirikus meger\u0151s\u00edt\u00e9s eset\u00e9n ak\u00e1r ASZ- ra specifikus markerr\u00e9 is v\u00e1lhat.<\/p>\n

A REM aktivit\u00e1s (gyors szemmozg\u00e1sok\/teljes alv\u00e1si id\u0151), de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a REM s\u0171r\u0171s\u00e9g (gyors szemmozg\u00e1sok\/teljes REM alv\u00e1s, vagy a REM alatti k\u00e9t m\u00e1sodperces epochok sz\u00e1ma, amelyekben el\u0151fordul legal\u00e1bb egy gyors szemmozg\u00e1s) tov\u00e1bbi fontos mutat\u00f3i a REM alv\u00e1s intenzit\u00e1s\u00e1nak. \u00c9rtelmi fogyat\u00e9kos autist\u00e1kn\u00e1l magasabb szemmozg\u00e1sos aktivit\u00e1st tal\u00e1ltak, mint az intellektu\u00e1lisan megfeleltetett Down-k\u00f3ros csoport eset\u00e9ben (41). Elia \u00e9s mtsai (98) a gyors szemmozg\u00e1sok megn\u00f6vekedett sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l \u00e9s hasonl\u00f3k\u00e9ppen magas REM s\u0171r\u0171s\u00e9gr\u0151l sz\u00e1mol be autista gyerekekn\u00e9l. K\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1lataik nem er\u0151s\u00edtik meg ezt az eredm\u00e9nyt (42). A CARS alapj\u00e1n m\u00e9rt szoci\u00e1lis interakci\u00f3k min\u0151\u00ads\u00e9ge, illetve az \u00e1ltal\u00e1nos aktivit\u00e1si szint pozit\u00edvan korrel\u00e1lt a szemmozg\u00e1sok s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9vel az autista gyerekek csoportj\u00e1ban (42). Egy m\u00e1sik kutat\u00e1s Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s szem\u00e9lyek gyors szemmozg\u00e1sainak cs\u00f6kkent gyakoris\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00e1molt be (44). Ut\u00f3bbi eredm\u00e9nyek r\u00e9szben megegyeznek azokkal a megfigyel\u00e9sekkel, amelyek a napk\u00f6zbeni affekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek intenzit\u00e1sa \u00e9s a REM-ben m\u00e9rt szemmozg\u00e1s-aktivit\u00e1snak a pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3j\u00e1t er\u0151s\u00edtik meg major depresszi\u00f3ban (99). Tekintve, hogy depresszi\u00f3ban egy fokozott REM -beli szemmozg\u00e1s-s\u0171r\u0171s\u00e9g is jellemz\u0151 (100), az Asperger-szindr\u00f3ma a dimenzi\u00f3 negat\u00edv p\u00f3lusak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 (alacsony szemmozg\u00e1s-s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e9s az \u00e9rzelmi \u00e9let deficitje). \u00c9ppen ez\u00e9rt a REM-beli szemmozg\u00e1sok s\u0171r\u0171s\u00e9\u00adge az ASZ-t jellemz\u0151 affekt\u00edv intenzit\u00e1sbeli \u00f6vezetben, a depresszi\u00f3n\u00e1l tapasztalttal szemben ink\u00e1bb pozit\u00edv jelk\u00e9nt t\u0171nik fel, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi a szoci\u00e1lis interakci\u00f3k \u00e1ltal megk\u00edv\u00e1nt affektivit\u00e1s r\u00e9szleges mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl elmondhat\u00f3, hogy ASZ-ban a legk\u00f6vetkezetesebben tal\u00e1lt REM alv\u00e1st \u00e9rint\u0151 elt\u00e9r\u00e9sek t\u00f6bbnyire a f\u00e1zisos jelens\u00e9gekre vonatkoznak, nevezetesen a gyors szemmozg\u00e1sok gyakoris\u00e1g\u00e1ra \u00e9s szervez\u0151d\u00e9s\u00e9re, amelyek a kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv funkci\u00f3k\u00e9rt felel\u0151s agyi strukt\u00far\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek neurofiziol\u00f3giai markereik\u00e9nt is \u00e9rtelmezend\u0151k. Az eredm\u00e9nyek meglehet\u0151sen ellentmond\u00e1sosak, azonban az ASZ csoportban kirajzol\u00f3dik egy szenzomotoros integr\u00e1ci\u00f3s rendelleness\u00e9gre utal\u00f3 vesztibul\u00e1ris modul\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett szemmozg\u00e1s csoportosul\u00e1si elmarad\u00e1s, t\u00f6bbnyire magasabb R index, illetve gyakori az emelkedett REM aktivit\u00e1s \u00e9s s\u0171r\u0171s\u00e9g, azonban az eredm\u00e9nyek t\u00f6bb esetben ellentmond\u00e1sosak. Az eml\u00edtett mutat\u00f3k \u00e9rtekei v\u00e1ltoznak a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyek \u00e9letkor\u00e1t\u00f3l, illetve intellektu\u00e1lis funkcion\u00e1l\u00e1si szintj\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en, valamint \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatnak bizonyos pszichol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gokkal.<\/p>\n

\u00c1lom\u00e9lm\u00e9nyek ASZ-ban<\/h3>\n

M\u00edg a REM alv\u00e1s t\u00f6bb vizsg\u00e1lat szerint \u00e9rintetlen ASZ-ban, az \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyekkel kapcsolatos besz\u00e1mol\u00f3k sokkal ritk\u00e1bban fordulnak el\u0151 ezekn\u00e9l a szem\u00e9lyekn\u00e9l (101), akik \u00e1lmaikat t\u00f6bbnyire konkr\u00e9t, realisztikus esem\u00e9nyk\u00e9nt kezelik (102). Ez term\u00e9szetesen \u00e9rthet\u0151, ha az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek mentaliz\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9geire gondolunk (102). Term\u00e9szetesen, a t\u00e9nyleges \u00e1lomtartalmak mennyis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9nek megbecs\u00fcl\u00e9se jelent\u0151sen torzulhat ezen szem\u00e9lyek cs\u00f6kkent kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9sztet\u00e9se miatt. Az objekt\u00edvebb vizsg\u00e1latok sz\u00e1ma ezen a t\u00e9ren sajnos nagyon alacsony. Egy nemr\u00e9g jegyzett poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s kutat\u00e1sban (103), ahol ASZ-ral \u00e9l\u0151, valamint hasonl\u00f3 verb\u00e1lis IQ-val rendelkez\u0151 eg\u00e9szs\u00e9ges fiatal feln\u0151ttek \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyeit vizsg\u00e1lt\u00e1k k\u00f6zvetlen\u00fcl REM alv\u00e1sb\u00f3l val\u00f3 fel\u00e9bred\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy az autisztikus szem\u00e9lyek sokkal ritk\u00e1bban id\u00e9zt\u00e9k fel \u00e1lmaikat, besz\u00e1mol\u00f3ik r\u00f6videbbek voltak, kevesebb volt a “rossz \u00e1lom”, illetve az emocion\u00e1lis t\u00f6ltet. Ugyanakkor a besz\u00e1mol\u00f3 hossz\u00e1ra val\u00f3 kontroll\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en, azt is kimutatt\u00e1k, hogy az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek ritk\u00e1bban tettek eml\u00edt\u00e9st k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 helyzetekr\u0151l, t\u00e1rgyakr\u00f3l, szem\u00e9lyekr\u0151l, szoci\u00e1lis interakci\u00f3kr\u00f3l, aktivit\u00e1sr\u00f3l, valamint a zavarts\u00e1g, f\u00e9l\u00e9nks\u00e9g, illetve a szexu\u00e1lis v\u00e1gy \u00e9lm\u00e9nyei szignifik\u00e1nsan ritk\u00e1bban jelentkeztek, mint a kontrollszem\u00e9lyek eset\u00e9ben. Az eredm\u00e9nyek \u00e9rtelmez\u00e9se term\u00e9szetesen nem k\u00f6nny\u0171. Szkizofr\u00e9n szem\u00e9lyek \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3i ugyancsak kevesebb szem\u00e9lyt, t\u00e1rgyat \u00e9s le\u00edr\u00f3 elemet tartalmaznak, mint az eg\u00e9szs\u00e9gesek\u00e9, azonban ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyekkel ellent\u00e9tben gyakoribbak az \u00e1lomban megjelen\u0151 \u00e1llatszerepl\u0151k (104). Ugyanakkor az ASZ-os csoport \u00e1lomprofilja, az alexithymi\u00e1s szem\u00e9lyek \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyeivel is mutat hasonl\u00f3s\u00e1got. Mint ismeretes, az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek gyakran mutatnak alexythimi\u00e1s jegyeket (105).<\/p>\n

ASZ-ok \u00e9s differenci\u00e1latlan alv\u00e1s<\/h3>\n

Egy korai vizsg\u00e1latban Aihara \u00e9s Hashimoto (106) hasonl\u00f3 mennyis\u00e9g\u0171 REM alv\u00e1st tal\u00e1lt norm\u00e1l \u00e9s \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos autista szem\u00e9lyekben, \u00e1m ez ut\u00f3bbi csoportban saj\u00e1tos 10,5-15 Hz k\u00f6z\u00f6tti ors\u00f3 szer\u0171 f\u00e1zisos EEG mint\u00e1zat jelentkezett REM alv\u00e1sban, illetve az l-es \u00e9s 2-es NREM alv\u00e1sban pedig gyors szemmozg\u00e1sok voltak tetten \u00e9rhet\u0151k. Ma m\u00e1r t\u00f6bb poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lati feljegyz\u00e9s is van arra vonatkoz\u00f3lag, hogy az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek alv\u00e1sstrukt\u00far\u00e1j\u00e1ban a norm\u00e1lt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 meghat\u00e1rozhatatlan, \u00fagynevezett differenci\u00e1latlan alv\u00e1sst\u00e1diumok mutatkoznak, ami gyakorlatilag az ugyanazon regisztr\u00e1tum szakaszon bel\u00fcli REM \u00e9s NREM elemek kevered\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151 alv\u00e1sst\u00e1diumot jel\u00f6l. Ilyen lehet a REM-szer\u0171 EEG mint\u00e1zat (f\u0171r\u00e9szfog-hull\u00e1mok, alacsony fesz\u00fclts\u00e9g\u0171 h\u00e1tt\u00e9rtev\u00e9kenys\u00e9g) gyors szemmozg\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s megn\u00f6vekedett izomt\u00f3nussal, ami legink\u00e1bb az l-es st\u00e1diumra eml\u00e9keztet, vagy pedig a 2-es st\u00e1diumra utal\u00f3 EEG mint\u00e1zattal (magasabb fesz\u00fclts\u00e9g\u0171 h\u00e1tt\u00e9rtev\u00e9kenys\u00e9g) \u00e9s alv\u00e1si ors\u00f3kkal p\u00e1rhuzamosan jelentkez\u0151 gyors szemmozg\u00e1sok.<\/p>\n

A differenci\u00e1latlan alv\u00e1s a k\u00f6zponti idegrendszer \u00e9retlens\u00e9g\u00e9re utal, figyelembe v\u00e9ve, hogy az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttek \u00e9s a korasz\u00fcl\u00f6ttek akt\u00edv alv\u00e1s\u00e1ban figyeltek meg (l07) hasonl\u00f3 jelens\u00e9get. Ezt a felt\u00e9telez\u00e9st t\u00e1masztja al\u00e1 tov\u00e1bb\u00e1 a fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek alv\u00e1smint\u00e1zat\u00e1val imm\u00e1r tradicion\u00e1lisan foglakoz\u00f3 jap\u00e1n kutat\u00f3csoport (108), amikor egy kor\u00e1bbi vizsg\u00e1lat\u00e1ban 45 \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos gyerek alv\u00e1s\u00e1ban figyelt meg egyidej\u0171 REM \u00e9s alv\u00e1si ors\u00f3 jelens\u00e9get. A szerz\u0151k arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy az \u00edgy jellemezhet\u0151 differenci\u00e1latlan alv\u00e1s az \u00e9rtelmi fogyat\u00e9koss\u00e1g korai diagn\u00f3zis\u00e1hoz hozz\u00e1seg\u00edt\u0151 EEG mutat\u00f3k\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151.<\/p>\n

ASZ-ban a k\u00f6zelm\u00faltban is t\u00f6bb \u00edzben \u00edrtak le a norm\u00e1l popul\u00e1ci\u00f3n\u00e1l (41, 43) vagy az \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos Down-k\u00f3ros kontrollcsoportn\u00e1l szignifik\u00e1nsan gyakrabban jelentkez\u0151 (41) differenci\u00e1latlan alv\u00e1st. Ez a jelens\u00e9g a fenti adatok t\u00fckr\u00e9ben az EEG aktivit\u00e1s maturiz\u00e1ci\u00f3s zavar\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, amit az a t\u00e9ny is al\u00e1t\u00e1maszt, hogy s\u00falyos \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos autista csoportban ez a jelens\u00e9g fennmarad m\u00e9g feln\u0151ttkorban is.<\/p>\n

A h\u00e1tt\u00e9rben rejl\u0151 okok<\/h3>\n

Az ASZ-ban jelentkez\u0151 alv\u00e1si rendelleness\u00e9gek h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 k\u00f3roki t\u00e9nyez\u0151k m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 ismertek, azonban az alv\u00e1szavaroknak a nappali magatart\u00e1si probl\u00e9m\u00e1kkal, szoci\u00e1lis \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gekkel fenn\u00e1ll\u00f3 kapcsolata egy neurobiol\u00f3giai \u00e9s egy pszichol\u00f3giai megalapozotts\u00e1g lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t egyar\u00e1nt sugallja.<\/p>\n

Biol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k<\/h4>\n

Az ASZ egy kiz\u00e1r\u00f3lagosan neurobiol\u00f3giailag meghat\u00e1rozott neuropszichi\u00e1triai kateg\u00f3ri\u00e1t k\u00e9pvisel. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen e szem\u00e9lyekn\u00e9l le\u00edrt alv\u00e1ssal kapcsolatos rendelleness\u00e9gek okai is els\u0151sorban a m\u00f3dosult agyi funkci\u00f3ban, illetve strukt\u00far\u00e1ban keresend\u0151k.<\/p>\n

A kr\u00f3nikus szorong\u00e1ssal \u00e9s inszomni\u00e1s t\u00fcnetekkel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, megn\u00f6vekedett kortizol szint nem \u00e9rhet\u0151 tetten ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben a p\u00e1rhuzamosan fenn\u00e1ll\u00f3 zavart alv\u00e1s mellett, ami ily m\u00f3don egy\u00e9b lehets\u00e9ges t\u00e9nyez\u0151k\u00adre tereli a figyelmet (44).<\/p>\n

Mindenekel\u0151tt megeml\u00edtend\u0151k az ASZ-ban t\u00f6bb \u00edzben le\u00edrt cirkadi\u00e1n ritmust \u00e9rint\u0151 elt\u00e9r\u00e9sek, mint a f\u00e1zisk\u00e9s\u00e9s (9) vagy el\u0151retol\u00f3d\u00e1s (44), az alacsonyabb amplit\u00fad\u00f3 (l09), valamint a napok k\u00f6z\u00f6tti stabilit\u00e1snak, \u00e9s a napon bel\u00fcli variabilit\u00e1snak a m\u00f3dosul\u00e1sa (ll0), melyek az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ritmikus v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s komplex agyi rendszerek szerep\u00e9re h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet.<\/p>\n

Egyre b\u0151s\u00e9gesebb szakirodalmi adat bizony\u00edtja, hogy a pervaz\u00edv fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gekben kr\u00f3nikusan jelentkez\u0151 alv\u00e1s-rendelleness\u00e9gek zavart melatonin szekr\u00e9ci\u00f3val t\u00e1rsulnak (lll,1l2), ami megnyilv\u00e1nulhat a melatonin szint nappali n\u00f6veked\u00e9sben, cs\u00f6kkent cirkadi\u00e1n amplit\u00fad\u00f3ban, illetve az \u00e9jszakai n\u00f6veked\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban (6,1l2-ll4). Egyes javaslatok szerint a melatonin termel\u00e9s k\u00e9s\u0151bbi tet\u0151z\u0151d\u00e9se az \u00e9jszaka folyam\u00e1n felel\u0151s az elalv\u00e1si probl\u00e9m\u00e1k\u00e9rt, m\u00edg a cs\u00f6kkent amplit\u00fad\u00f3 kapcsolatban \u00e1llhat az \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sekkel \u00e9s a kora hajnali kel\u00e9ssel (6, 9). Ugyancsak bizony\u00edtott t\u00e9ny az exog\u00e9n melatonin kedvez\u0151 hat\u00e1sa az ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek alv\u00e1s\u00e1ra (26,27).<\/p>\n

Tov\u00e1bb\u00e1 megeml\u00edtend\u0151 a melatonin szint\u00e9zis\u00e9rt, a NREM alv\u00e1s gerjeszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, illetve a REM alv\u00e1s g\u00e1tl\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s szerotonin, melyet az alv\u00e1s neurotranszmitterek\u00e9nt is szok\u00e1s nevezni (ll5). A szerotonin szint\u00e9zis\u00e9rt felel\u0151 triptof\u00e1n nev\u0171 esszenci\u00e1lis aminosav koncentr\u00e1ci\u00f3ja autista gyerekek v\u00e9r\u00e9ben egyar\u00e1nt mutat cs\u00f6kkent, illetve n\u00f6vekedett \u00e9rt\u00e9keket. A szerotonin v\u00e9rkoncentr\u00e1ci\u00f3 az autista gyerekek egy negyed\u00e9n\u00e9l, illetve k\u00e9tharmad\u00e1n\u00e1l emelkedett (6).<\/p>\n

Ugyanakkor t\u00f6bb tanulm\u00e1ny ismeretes, mely az agyi szerotonin rendszer fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00e1mol be autizmusban (116,117). Az autizmus \u00e1llatmodellj\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 prenat\u00e1lis id\u0151szakban valpro\u00e1t savnak (VPA) kitett patk\u00e1nyokban a k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n alv\u00e1si rendelleness\u00e9get, illetve a cirkadi\u00e1n ritmus szab\u00e1lytalans\u00e1g\u00e1t \u00edrt\u00e1k le a front\u00e1lis szerotonin szint\u00e9zis kapacit\u00e1s\u00e1nak p\u00e1rhuzamos n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel (118).<\/p>\n

Az agyi szerotonin a differenci\u00e1latlan alv\u00e1ssal is kapcsolatban \u00e1ll. A monoaminerg rendszer szerepe a neur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9sben ma m\u00e1r ismert t\u00e9ny (119). Az autizmusban kimutattak egy megn\u00f6vekedett szerotonin szinttel t\u00e1rsul\u00f3 cs\u00f6kkent szerotonin 5-HT2 receptor k\u00f6t\u0151d\u00e9st (120). A dorsalis Raphe magban megboml\u00f3 szerotonerg egyens\u00faly a h\u00eddi k\u00f6zpontban cs\u00f6kkent g\u00e1tl\u00e1st gyakorol a PGO (ponto-geniculooccipital) hull\u00e1mokra, amelyek \u00edgy felt\u00e9telezhet\u0151en f\u00e1zisos REM jelens\u00e9geket eredm\u00e9nyeznek NREM alv\u00e1sban, mint amilyen a gyors szemmozg\u00e1s is. A filogenetikai, illetve ontogenetikai fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a tudat\u00e1llapotok, valamint azok agyi korrel\u00e1tumai egyre differenci\u00e1ltabb form\u00e1ban jelennek meg. E maturiz\u00e1ci\u00f3s folyamat az alv\u00e1s alatt saj\u00e1tos agyi elektromos \u00e9s egy\u00e9b pszichofiziol\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9gmint\u00e1zattal jellemzett REM \u00e9s NREM alv\u00e1sst\u00e1diumok fokozatos differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ban is megnyilv\u00e1nul. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az autizmusban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyerekkorban, t\u00f6bb \u00edzben le\u00edrt differenci\u00e1latlan alv\u00e1s ennek az agyi maturiz\u00e1ci\u00f3s folyamatnak a zavar\u00e1ra enged k\u00f6vetkeztetni, ami egybecseng azokkal az eredm\u00e9nyekkel, melyek a korai \u00e9letkorban egy jelent\u0151sen m\u00f3dosult, kezdetben felgyorsult, majd meglassult agyi fejl\u0151d\u00e9si ritmusr\u00f3l sz\u00e1molnak be (121).<\/p>\n

A thalamocortic\u00e1lis eredet\u0171 alv\u00e1si ors\u00f3k a j\u00f3l ismert kognit\u00edv funkci\u00f3n t\u00fal (mem\u00f3ria konszolid\u00e1ci\u00f3) a k\u00f6rnyezeti ingerek kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1nak el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9vel jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszanak az alv\u00e1s integrit\u00e1s\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1ban (122). ASZ-ban t\u00f6bb \u00edzben is besz\u00e1moltak az alv\u00e1si ors\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9r\u0151l, mely \u00e9rtelemszer\u0171en fokozhatja a mikro\u00e9bred\u00e9sek el\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak val\u00f3sz\u00edn\u0171\u00ads\u00e9g\u00e9t, ily m\u00f3don hozz\u00e1j\u00e1rulva az alv\u00e1si folyamat t\u00f6redezetts\u00e9g\u00e9hez. Az alv\u00e1si ors\u00f3k cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek oki t\u00e9nyez\u0151i pontosan nem ismertek, azonban az autizmusban le\u00edrt, a thalamocortic\u00e1lis rendszert \u00e9rint\u0151 morfol\u00f3giai elt\u00e9r\u00e9sek, mint a megn\u00f6vekedett (123) vagy lecs\u00f6kkent (124) kortik\u00e1lis sz\u00fcrke\u00e1llom\u00e1ny, a cs\u00f6kkent thalamicus t\u00e9rfogat (125), illetve a post mortem sz\u00f6vettani vizsg\u00e1latokban kimutatott cortic\u00e1lis minicolumn\u00e1ris patol\u00f3gia (126). feltehet\u0151en nemcsak a nappali kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nnyel, de ezen NREM alv\u00e1s f\u00fcgg\u0151 f\u00e1zisos EEG mikrojelens\u00e9gek el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t \u00e9rint\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal is \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llnak.<\/p>\n

Tov\u00e1bbi \u00e9rtelmez\u00e9si keretet jelenthet az ASZ- ban nemr\u00e9g le\u00edrt vashi\u00e1nnyal \u00e9s an\u00e9mi\u00e1val j\u00e1r\u00f3 \u00e1llapotok nagy gyakoris\u00e1ga (127), valamint az or\u00e1lis vasp\u00f3tl\u00e1s szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u0151s\u00e9get jav\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa (128). Ez az\u00e9rt is figyelemrem\u00e9lt\u00f3 eredm\u00e9ny, mert a vashi\u00e1nnyal jellemezhet\u0151 an\u00e9mi\u00e1r\u00f3l kimutatt\u00e1k, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3k kisebb gyakoris\u00e1g\u00e1val \u00e9s alacsonyabb frekvenci\u00e1j\u00e1val j\u00e1r egy\u00fctt csecsem\u0151kben, amit a szerz\u0151k egy\u00e9rtelm\u0171en az alv\u00e1si ors\u00f3k \u00e9r\u00e9s\u00e9nek elmarad\u00e1s\u00e1val magyar\u00e1znak (129).<\/p>\n

A REM alv\u00e1s sor\u00e1n jelentkez\u0151 f\u00e1zisos jelens\u00e9gek ter\u00e9n mutatkoz\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek neurobiol\u00f3giai vonatkoz\u00e1saira r\u00e9szben m\u00e1r a k\u00e9rd\u00e9st t\u00e1rgyal\u00f3 fejezetben kit\u00e9rt\u00fcnk. Korai \u00e9letkorban, valamint \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos autista gyerekek eset\u00e9ben a magas frekvenci\u00e1j\u00fa szemmozg\u00e1sok – illetve ezeknek a t\u00f6bbnyire izol\u00e1ltan t\u00f6rt\u00e9n\u0151 – fokozott jelentkez\u00e9s\u00e9t \u00edrt\u00e1k le, amely egyes szerz\u0151k szerint egy redund\u00e1ns, folyamatosan ism\u00e9tl\u0151d\u0151 jelsorozatot k\u00e9pvisel informat\u00edv tartalom n\u00e9lk\u00fcl. Ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an az autist\u00e1kn\u00e1l gyakran megfigyelhet\u0151ek epilepszi\u00e1s kis\u00fcl\u00e9sek, a sz\u00f3rv\u00e1nyos ors\u00f3z\u00e1s, magas R index egyfajta kortik\u00e1lis g\u00e1tl\u00e1si cs\u00f6kken\u00e9sre utal, amely az inform\u00e1ci\u00f3k koherens rendszerekbe val\u00f3 szervez\u00e9si kudarc\u00e1nak \u00e9s bizonyos klinikai t\u00fcnetek (sztereot\u00edpi\u00e1k, szenzoros perceptu\u00e1lis aberr\u00e1ci\u00f3k, kognit\u00edv koherencia hi\u00e1ny, cs\u00f6kkent szociabilit\u00e1s, cs\u00f6kkent figyelem \u00e9s tanul\u00e1s) neurofiziol\u00f3giai alapj\u00e1t k\u00e9pezheti. Tov\u00e1bb\u00e1, az izol\u00e1lt szemmozg\u00e1sok, valamint a vesztibul\u00e1ris ingerl\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra elmarad\u00f3 burst-\u00f6kbe val\u00f3 szervez\u0151d\u00e9s \u00e9retlen agyi morfofunkcion\u00e1lis szervez\u0151d\u00e9sre, illetve a szenzomotoros integr\u00e1ci\u00f3 zavar\u00e1ra utalnak.<\/p>\n

A magasan funkcion\u00e1l\u00f3 Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s szem\u00e9lyekn\u00e9l le\u00edrt gyors szemmozg\u00e1sok cs\u00f6kken\u00e9se a kortik\u00e1lis \u00e9s szubkortik\u00e1lis k\u00f6zpontok m\u00f3dosult m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re utalnak. Magnetoencefalogr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1ssal nemr\u00e9g siker\u00fclt kimutatni egy REM alv\u00e1s szelekt\u00edv bottom-up inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1st (130): a hum\u00e1n REM alv\u00e1sban jelentkez\u0151 gyors szemmozg\u00e1sok a jobb f\u00e9ltekei dominanci\u00e1j\u00fa hurokban gener\u00e1l\u00f3dnak, ami fel\u00f6leli a k\u00f6z\u00e9ph\u00eddi r\u00e9gi\u00f3t, a front\u00e1lis szemter\u00fcletet, illetve a limbikus strukt\u00far\u00e1kat (orbitofront\u00e1lis cortex, amygdala \u00e9s parahippocampalis gyrus). majd az excitatorikus k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1thaladva az inger\u00fclet m\u00e9rhet\u0151 szemmozg\u00e1sokat eredm\u00e9nyez. Ezen szerz\u0151k szerint a jobb f\u00e9lteke preferenci\u00e1lis szerep\u00e9t ebben a neurofizil\u00f3giai mechanizmusban a bal oldalra ir\u00e1nyul\u00f3 szemmozg\u00e1sok prevalenci\u00e1ja bizony\u00edtja (131). K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp a gyors szemmozg\u00e1sok alacsony gyakoris\u00e1ga Asperger-szindr\u00f3m\u00e1ban e fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9g ‘jobb-f\u00e9ltekei’ elm\u00e9let\u00e9t t\u00e1masztja al\u00e1 (132).<\/p>\n

A REM alv\u00e1s alatt jelentkez\u0151 gyors izomr\u00e1ng\u00e1sok \u00e9s periodikus l\u00e1bmozg\u00e1s az ASZ-ban felt\u00e9telezett dopaminerg rendszert \u00e9rint\u0151 neurok\u00e9miai diszfunkci\u00f3 neurofiziol\u00f3giai jel\u00e9t k\u00e9pviselhetik (133). Ugyanakkor a periodikus l\u00e1bmozg\u00e1s zavar is lehet vashi\u00e1ny k\u00f6vetkezm\u00e9nye, mivel az alv\u00e1s alatti periodikus l\u00e1bmozg\u00e1st mutat\u00f3 nem autisztikus gyerekek v\u00e9r\u00e9ben is alacsony vasszintet tal\u00e1ltak, tov\u00e1bb\u00e1 a vasp\u00f3tl\u00e1s a t\u00fcnetek enyh\u00fcl\u00e9s\u00e9t vonta maga ut\u00e1n (134).<\/p>\n

Pszichol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k<\/h4>\n

Ismert t\u00e9ny, hogy a f\u00e9ny-s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g ciklikus v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3an, a szoci\u00e1lis jelz\u00e9seknek is fontos szerepe van a cirkadi\u00e1n ritmusok kialakul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1ban (135, 136). A rutin \u00e9s a szoci\u00e1lis jelz\u00e9sek seg\u00edtik a csecsem\u0151 stabil alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9ti mint\u00e1zat\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t az \u00e9jszaka folyam\u00e1n a leghosszabb alv\u00e1si id\u0151szak\u00adkal. A fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek elk\u00e9pzelhet\u0151\u00aden hajlamos\u00edtj\u00e1k a gyerekeket az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9ti ritmus zavaraira, felt\u00e9telezhet\u0151en az alv\u00e1snak a k\u00f6rnyezettel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1t seg\u00edt\u0151 t\u00e1mpontok \u00e9szlel\u00e9s\u00e9nek k\u00e9ptelens\u00e9ge miatt (lll). K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez azokra a primer szoci\u00e1lis-kommunik\u00e1ci\u00f3 zavarral \u00e9l\u0151 gyerekekre, mint amilyenek az ASZ-ral \u00e9l\u0151k, akik nehezen haszn\u00e1lj\u00e1k fel a t\u00e1rsas jelz\u00e9seket ezen ritmus kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, ami teh\u00e1t az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9ti ciklussal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1khoz vezet.<\/p>\n

Ez az \u00f6sszehangol\u00e1si kudarc pedig gyakran t\u00e1rsul m\u00f3dosult melatonin szekr\u00e9ci\u00f3val, ami magyar\u00e1zatul szolg\u00e1l e hormon ter\u00e1pi\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re az \u00e9rintett gyerekek alv\u00e1s\u00e1nak jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban (26, 27).<\/p>\n

Az ASZ-ral \u00e9l\u0151 gyerekek ugyanakkor t\u00f6bb szokatlan \u00e9s k\u00f6telez\u0151 jelleg\u0171 elalv\u00e1si rutinnal is rendelkeznek. Ilyen \u00e9rtelemben megeml\u00edtend\u0151 azon ig\u00e9ny\u00fck, hogy a sz\u00fcl\u0151k jelen legyenek este az \u00e1gyukn\u00e1l. hogy egy\u00fctt fek\u00fcdjenek le, vagy egy\u00fctt is aludjanak az \u00e9jszaka folyam\u00e1n. Gyakori jelens\u00e9g, hogy valamennyi csal\u00e1dtagnak t\u00f6bbnyire egy id\u0151ben kell lefek\u00fcdnie, a f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6knek, takar\u00f3knak vagy egy\u00e9b bels\u0151 k\u00f6rnyezeti elemeknek saj\u00e1tos elhelyez\u00e9sben kell \u00e1llnia, ami jelent\u0151s kih\u00edv\u00e1st jelent a sz\u00fcl\u0151knek az alv\u00e1s zavartalan megval\u00f3sul\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l (7). L\u00e1that\u00f3 teh\u00e1t, hogy az ASZ-ban le\u00edrt, valamint a neuropszichol\u00f3giailag m\u00e1r r\u00e9szletesen k\u00f6r\u00fclj\u00e1rt kognit\u00edv rigidit\u00e1s, amely valamennyi \u00e9lethelyzetben az adapt\u00edv viselked\u00e9ssel interfer\u00e1l\u00f3 sztereotip, olykor k\u00e9nyszeres magatart\u00e1sform\u00e1kat eredm\u00e9nyez, erre az \u00e9lettanilag fontos tev\u00e9kenys\u00e9gre is menthetetlen\u00fcl r\u00e1nyomja a b\u00e9lyeg\u00e9t. Amennyiben az adott rutinokat a csal\u00e1d nem futtatja le, valamint a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek nem felelnek meg a szok\u00e1sosnak, a gyermek \u00e9s term\u00e9szetesen egy\u00fattal a sz\u00fcl\u0151, illetve a csal\u00e1d valamennyi tagj\u00e1nak az alv\u00e1sa is k\u00e1rt szenved. Valamennyi vizsg\u00e1latban csup\u00e1n az autista gyerekek k\u00f6vett\u00e9k minden esetben a saj\u00e1t szigor\u00fa lefekv\u00e9si rutinjaikat (9) valamint az alv\u00e1szavarok jelenl\u00e9te a sz\u00fcl\u0151ket \u00e9r\u0151 distresszel szignifik\u00e1ns \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatott (5).<\/p>\n

A szorong\u00e1s, amint erre az el\u0151z\u0151ekben m\u00e1r t\u00f6bb \u00edzben is t\u00f6rt\u00e9nt utal\u00e1s, egy prominens velej\u00e1r\u00f3ja az autizmus spektrumzavarral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek mindennapi \u00e9let\u00e9nek, amely a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9s sz\u00e1mukra sokszor bej\u00f3solhatatlan szoci\u00e1lis k\u00f6rnyezet \u00e1ltal megk\u00f6vetelt fokozott alkalmazkod\u00e1si kih\u00edv\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, ugyanakkor jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben interfer\u00e1l a pihentet\u0151 alv\u00e1s megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1val. A szorong\u00e1s az \u00e9letkor el\u0151re\u00ad haladt\u00e1val csak s\u00falyosbodik. Attwood (65) szerint az Asperger-szindr\u00f3m\u00e1s serd\u00fcl\u0151k – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a l\u00e1nyok – fokozatosan ismernek r\u00e1 szoci\u00e1lis naivit\u00e1sukra \u00e9s a t\u00e1rsas \u00e9rintkez\u00e9sek sor\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6vetkezetes t\u00e9ved\u00e9seikre. A t\u00e1rsas inkompetencia miatti szorong\u00e1s visszah\u00faz\u00f3d\u00e1shoz \u00e9s szoci\u00e1lis f\u00f3bia kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezet. Cirkadi\u00e1n viszonylatban a szorong\u00e1s feler\u0151s\u00f6dhet est\u00e9re, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen elalv\u00e1s el\u0151tt, amikor az ASZ-ral \u00e9l\u0151 serd\u00fcl\u0151 visszatekint a napi esem\u00e9nyekre. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az inszomni\u00e1ra utal\u00f3 panaszok kell\u0151 megalapozotts\u00e1ggal rendelkeznek. J\u00f3llehet – a kor\u00e1bbiakban bemutatott- sz\u00e1mos vizsg\u00e1lat a szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st\u0151l jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 alv\u00e1sra utal\u00f3 alv\u00e1sstrukt\u00far\u00e1t tal\u00e1lt, a szoci\u00e1lis f\u00f3bi\u00e1ra jellemz\u0151 elalv\u00e1si \u00e9s \u00e1talv\u00e1si rendelleness\u00e9gek igencsak megalapozottnak t\u0171nnek.<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/h3>\n

Az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek alv\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1sok j\u00f3llehet, sok esetben ellentmond\u00f3 adatokr\u00f3l, de \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben a norm\u00e1l alv\u00e1st\u00f3l mennyis\u00e9gileg \u00e9s min\u0151s\u00e9gileg elt\u00e9r\u0151 makro- \u00e9s mikrostruktur\u00e1lis alv\u00e1smint\u00e1zatr\u00f3l sz\u00e1molnak be. Ezek az elt\u00e9r\u00e9sek legink\u00e1bb megny\u00falt alv\u00e1si latenci\u00e1ban, gyakoribb \u00e9jszakai meg\u00e9bred\u00e9sekben, cs\u00f6kkent alv\u00e1shat\u00e9konys\u00e1gban, kevesebb \u00e1taludt \u00f3r\u00e1ban, valamint megn\u00f6vekedett fel\u00fcletes \u00e9s cs\u00f6kkent lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1sban \u00f6ltenek testet. Tetten \u00e9rhet\u0151ek a REM \u00e9s a NREM alv\u00e1st \u00e9rint\u0151 mikro struktur\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9sek is, melyek jelent\u0151s\u00e9ge nem csup\u00e1n az alv\u00e1s homeosztatikus funkci\u00f3j\u00e1ban keresend\u0151, hanem az alv\u00e1s-kogn\u00edci\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer t\u00e1gabb keretei k\u00f6z\u00f6tt is.<\/p>\n

A bemutatott kutat\u00e1sok gyakori kritik\u00e1ja nemcsak a vizsg\u00e1lati elj\u00e1r\u00e1sok objektivit\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9g\u00e9ben, hanem a vizsg\u00e1lati alanyok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val kapcsolatos m\u00f3dszertani elt\u00e9r\u00e9sekben is keresend\u0151k. Ez ut\u00f3bbi kapcs\u00e1n kiemelend\u0151 a komorbidit\u00e1sok problematik\u00e1ja, mely a legt\u00f6bb kutat\u00e1s eset\u00e9ben hi\u00e1nyosan kontroll\u00e1lt, \u00edgy visszat\u00e9r\u0151 m\u00f3don korl\u00e1tot szab az eredm\u00e9nyek t\u00e1gabb \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n

A korszer\u0171 poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sok \u00faj t\u00e1vlatot nyitottak az alv\u00e1s objekt\u00edv vizsg\u00e1lata sz\u00e1m\u00e1ra, ami az ASZ-ral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek alv\u00e1s-saj\u00e1toss\u00e1gainak jobb megismer\u00e9s\u00e9re is igaz. Az ASZ els\u0151sorban az autisztikus t\u00fcnetcsoportok ment\u00e9n a patol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l a normalit\u00e1sba ny\u00fal\u00f3 fenotipikus hasonl\u00f3s\u00e1gok alapj\u00e1n l\u00e9trehozott kateg\u00f3ria. A kapcsolat term\u00e9szetesen a mindm\u00e1ig csak r\u00e9szlegesen felt\u00e1rt genetikai \u00e9s neurobiol\u00f3giai h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151k konvergens jelleg\u00e9ben is keresend\u0151. Megalapozott az a felt\u00e9telez\u00e9s, hogy a k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9si form\u00e1k v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1nak ellen\u00e9re az ASZ az alap neurobiol\u00f3giai gy\u00f6kerek szintj\u00e9n k\u00f6z\u00f6s eredettel rendelkez\u0151 endofenotipikus kateg\u00f3ria, amely m\u00e9g nem tiszt\u00e1zott k\u00fcls\u0151, illetve bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1s\u00e1ra elt\u00e9r\u0151 fenotipikus mint\u00e1zatokban jelentkezik.<\/p>\n

Az alv\u00e1skutat\u00e1s fejl\u0151d\u00e9se egyre t\u00f6bb adattal szolg\u00e1l arra vonatkoz\u00f3an, hogy mind az egyes betegs\u00e9gek \u00e9s fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek, mind pedig a kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv funkci\u00f3kban mutatkoz\u00f3 egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek agyi korrel\u00e1tumainak jobb megismer\u00e9s\u00e9ben az alv\u00e1s makro- \u00e9s mikrostruktur\u00e1lis mint\u00e1zatainak vizsg\u00e1lata nemcsak seg\u00e9d-, de n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen eszk\u00f6z is egyben. Az alv\u00e1s alatti agyi elektromos tev\u00e9kenys\u00e9g egyar\u00e1nt t\u00fckr\u00f6zi a stabil \u00e9s a plasztikus agyi neuron\u00e1lis h\u00e1zatok struktur\u00e1lis \u00e9s funkcion\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gait. Vizsg\u00e1lata ily m\u00f3don lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l a patol\u00f3gi\u00e1ba ny\u00fal\u00f3 egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 agyi mechanizmusok term\u00e9szet\u00e9nek kimer\u00edt\u0151bb megismer\u00e9s\u00e9hez is.<\/p>\n

T\u00e1mogat\u00f3k<\/h3>\n

A tanulm\u00e1ny elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se az Orsz\u00e1gos Tudom\u00e1nyos Kutat\u00e1si Alapprogramok, az OTKA T -048927 \u00e9s az OTKA T5-049785 p\u00e1ly\u00e1zatok, illetve a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Bolyai J\u00e1nos kutat\u00f3i \u00f6szt\u00f6nd\u00edj (BR) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nt<\/p>\n

Irodalom<\/h3>\n

1. FERBER R: Childhood sleep disorders. Neurol Clin 1996; 14: 493-511.<\/p>\n

2. STORES G: Sleep-wake function in children with neurodevelopmental and psychiatric disorders. Semin Pediatr Neuro1 2001; 8: 188-197.<\/p>\n

3. SHELDON SH: Insomnia in children. Curr Treat Options Neurol 2001; 3: 37-50.<\/p>\n

4. PAAVONEN EJ, ALMQVIST F, TAMMINEN T, MOILANEN I, PIHA J, RASANEN E \u00c9S MTSAI: Poor sleep and psychiatric symptoms at school: an epidemiological study. Eur Child Adolesc Psychiatry 2002; ll: 10-17.<\/p>\n

5. RICHDALE A: Sleep in children with autism and Asperger syndrome. In Stores G, Wiggs L, editors. Sleep disturbances in children and adolescents with disorders of development: Its significance and management. London: MacKeith Press. 2001: 181-191<\/p>\n

6. RICHDALE AL: Sleep problems in autism: prevalence, cause, and intervention. Dev Med Child Neuro1 1999; 4 ll: 60-66.<\/p>\n

7. FILIPEK PA: Medical aspects of autism. ln: Volkmar, Fred R, editors. Handbook of autism and pervasive developmental disorders, Volume l: Diagnosis, development, neurobiology and behavior (3rd Edition). Hoboken, NJ. USA: John Wiley & Sons, Incorporates, 2005: 538-543<\/p>\n

8. WILLIAMS PG, SEARS LL, ALLARD A: Sleep problems in children with autism. J Sleep Res 2004; 13: 265-268.<\/p>\n

9. PATZOLD LM, RICHDALE AL, TONGE BJ: An investigation into sleep characteristics of children with autism and Asperger’s Disorder. J Paediatr Child Health 1998; 34: 528-533.<\/p>\n

10. LIU X, HUBBARD JA, FABES RA, ADAM JB: Sleep disturbances and correlates of children with autism spectrum disorders. Child Psychiatry Hum Dev 2006; 37: 179-191.<\/p>\n

11. OWENS JA, SPIRITO A, MCGUINN M: The children’s sleep habits questionnaire (CSHQ): psychometric properties of a survey instrument for school-aged children. Sleep 2000; 8: 1043-1051.<\/p>\n

12. SCHRECK KA, MULICK JA: Parental report of sleep problems in children with autism. J Autism Dev Disord 2000; 30: 127-135.<\/p>\n

13. TANI P, LINDBERG N, NIEMEN-VON WENDT T, VON WENDT L, ALANKO L, APPELBERG B, \u00c9S MTSAI: Insomnia is a frequent finding in adults with Asperger syndrome. BMC Psychiatry 2003; 3: 12.<\/p>\n

14. TANI P, LINDBERG N, JOUKAMAA M, NIEMINEN-VON WENDT T, VON WENDT L, APPELBERG B, \u00c9S MTSAI: Asperger syndrome, alexithymia and perception of sleep. Neuropsychobiology 2004; 49: 64-70.<\/p>\n

15. HOSHINO Y, WATANABE H, YASHIMA Y, KANEKO M, KUMASHIRO H: An investigation on sleep disturbance of autistic children. Folia Psychiatr Neurol Ipu 1984; 38: 45-51.<\/p>\n

16. SHRECK KA, MULICK JA, SMITH AF: Sleep problems as possible predictors of intensified symptoms of autism. Res Dev Disabil 2004; 25: 57-66.<\/p>\n

17. HOFFMAN CD, SWEENEY DP, GILLIAM IE, APODACA DD, LOPEZ-WAGNER MC, CASTILLO, MM: Sleep problems and symptomology in children with autism. Focus Autism Other Dev Disabi 2005; 20: 194-200.<\/p>\n

18. WIGGS L, STORES G: Severe sleep disturbances and daytime challenging behaviour in children with severe learning disabilities. J Intellect Disabit Res 1996; 40: 518-528.<\/p>\n

19. THIRUMAIAI SS, SHUBIN RA, ROBINSON R: Rapid eye movement sleep behavior disorder in children with autism. J Child Neuro1 2002; 17: 173-178.<\/p>\n

20. HOFFMAN CD, SWEENEY DP, GILLIAM IE, APODACA DD, LOPEZ-WAGNER MC: Sleep problems in children with autism and in typically developing children. Focus Autism Other Dev Disab1 2006; 3: 146-152.<\/p>\n

21. OWENS J, OPIPARI L, NOBILE C, SPIRITO A: Sleep and daytime behavior in children with obstructive sleep apnea and behavioral sleep disorders. Pediatrics 1998; 102: 1178-1184.<\/p>\n

22. CHERVlN RD, ARCHBOLD KH, DILLON IE, PANAHI P, PITUCH KJ. DAHL RE, \u00c9S MTSAI: Inattention, hyperactivity, and symptoms of sleep-disordered breathing. Pediatrics 2002; 109: 449-456.<\/p>\n

23. GOTTLIEB DJ, VEZINA RM, CHASE C, LESKO SM, HEEREN TC, WEESE-MAYER DE, \u00c9S MTSAI: Symptoms of sleep-disordered breathing in 5-year-old children are associated with sleepiness and problem behaviors. Pediatrics 2003; 112: 870-877.<\/p>\n

24. MALOW BA, MCGREW SG, HARVEY M, HENDERSON LM, STONE WL: Impact of treating sleep apnea in a child with autism spectrum disorder. Pediatr Neurol 2006; 34: 325-328.<\/p>\n

25. GOLDSTEIN NA, FATIMA M, CAMPBELL TF, ROSENFELD RM: Child behavior and quality of life before and after tonsillectomy and adenoidectomy. Arch Otolaryngol Head Neck Surg 2002; 128: 770-775.<\/p>\n

26. PAAVONEN EJ. NIEMINEN-VON WENDT T, VANHALA R, ARONEN ET, VON WENDT L: Effectiveness of melatonin in the treatment of sleep disturbances in children with Asperger disorder. J Child Adolesc Psychopharmacol 2003; 13: 83-95.<\/p>\n

27. GIANNOTTI F, CORTESI F, CERQUIGLINI A, BERNABEI P: An open-label study of controlled-release melatonin in treatment of sleep disorders in children with autism. J Autism Dev Disord 2006; 36: 741-752.<\/p>\n

28. HERING E, EPSTEIN R, ELROY S, IANCU DR, ZELNIK N: Sleep patterns in Autistic children. J Autism Dev Disord 1999; 29: 143-147.<\/p>\n

29. RICHDALE AL, PRIOR MR: The sleep\/wake rhythm in children with autism. Eur Child Adolesc Psychiatry 1995; 4: 175-186.<\/p>\n

30. SATEIA MJ, DOGHRAM\/I K, HAURI PJ, MORIN CM: Evaluation of chronic insomnia. An American Academy of Sleep Medicine review. Sleep 2000; 23: 243-308.<\/p>\n

31. TANI P, LINDBERG N, NIEMINEN-VON WENDT T, VON WENDT L, ALANKO L, APPELBERG B, \u00c9S MTSAI: Actigraphic assessment of sleep in young adults with Asperger syndrome. Psychiatry Clin Neurosci 2005; 59: 206-208.<\/p>\n

32. WIGGS L, STORES G: Sleep patterns and sleep disorders in children with autistic spectrum disorders: insights using parent report and actigraphy. Dev Med Child Neuro1 2004; 46: 372-380.<\/p>\n

33. OYANE NM, BJORVATN B: Sleep disturbances in adolescents and young adults with autism and Asperger syndrome. Autism 2005; 9: 83-94.<\/p>\n

34. ALLIK H, LARSSON J0, SMEDJE H: Sleep patterns of school-age children with Asperger syndrome or high-functioning autism. J Autism Dev Disord 2006; 36: 585-95.<\/p>\n

35. FOMBONNE E: Is there an epidemic of autism? Pediatrics 2001; 107: 411-412.<\/p>\n

36. ALLIK H, LARSSON JO, SMEDJE H: Insomnia in school-age children with Asperger syndrome or high-functioning autism. BMC Psychiatry 2006; 6: 18.<\/p>\n

37. RICHMAN N: Sleep problems in young children. Arch Dis Child 1981; 56: 491-93.<\/p>\n

38. ZUCKERMAN B, STEVENSON J. BAILEY V: Sleep problems in early childhood: continuities, predictive factors, and behavioral correlates. Pediatrics 1987; 80: 664-671.<\/p>\n

39. QUINEL: Sleep problems in children with mental handicap. J Ment Defic Res 1991; 35: 269-290.<\/p>\n

40. OWENS J, OPIPARI L, NOBILE C, SPIRITO A: Sleep and daytime behavior in children with obstructive sleep apnea and behavioral sleep disorders. Pediatrics 1998; 102: 1178-1184.<\/p>\n

41. DIOMEDI M, CURATOLO P, SCALISE A, PLACIDI F, CARETTO F, GIGLI GL: Sleep abnormalities in mentally retarded autistic subjects: Down’s syndrome with mental retardation and normal subjects. Brain Dev 1999; 21: 548-553.<\/p>\n

42. ELIA M, FERRI R, MUSUMECI SA, DEL GRACCO S, BOTTITTA M, SCUDERI C, \u00c9S MTSAI: Sleep in subjects with autistic disorder. A neurophysiological and psychological study. Brain Dev 2000; 22: 88-92.<\/p>\n

43. GODBOUT R, BERGERON C, LIMOGES E, STIP E, MOTTRON L: A Laboratory study of sleep in Asperger’s syndrome. Neuroreport 2000; II: 127-130.<\/p>\n

44. LIMOGES \u00c9, MOTTRON L, BOLDUC C, BERTHIAUME C, GODBOUT R: Atypical sleep architecture and the autism phenotype. Brain 2005; 128: 1049-1061.<\/p>\n

45. TANI P, LINDBERG N, NIEMINEN-VON WENDT T, VON WENDT L, VIRKKALA I, APPELBERG B, \u00c9S MTSA: Sleep in young adults with Asperger syndrome. Neuropsychobiology 2004; 50: 147- 152.<\/p>\n

46. UHDE TW: Anxiety disorders. In: Kryger M, Roth T, Dement WC, editors. Principles and practice of sleep medicine. Third edition. WB Saunders Company, 2000: 1123-1139.<\/p>\n

47. BROWN TM, BLACK B, UHDE TW: The sleep architecture of social phobia. Biol Psychiatry 1994; 35: 420-421.<\/p>\n

48. STEIN MB, KROFT CDL, WALKER JR: Sleep impairment in patients with social phobia. Psych Res 1993; 49: 251-256.<\/p>\n

49. PAPADIMITRIOU GN, LINKOWSKI P: Sleep disturbances in anxiety disorders. Int Rev Psychiatry 2005; 17: 229-236.<\/p>\n

50. MALOW BA, MARZEC ML. MCGREW SG, WANG L, HENDERSON LM, STONE WL: Characterizing sleep in children with autism spectrum disorders: a multidimensional approach. Sleep 2006; 29: 1563-1571.<\/p>\n

51. KRYSTAL AD, EDINGER JD, WOHLGEMUTH WK, MARSH GR: NREM sleep EEG frequency spectral correlates of sleep complaints in primary insomnia subtypes. Sleep 2002; 25: 630-640.<\/p>\n

52. WICHNIAK A, GEISLER P, BRUNNER H, TRACIK F, CR\u00d6NLEIN T, FRIESS E, ZULLEY J: Spectral composition of NREM sleep in healthy subjects with moderately increased daytime sleepiness. Clinical Neurophysiology 2003; 114: 1549-1555.<\/p>\n

53. DAOUST AM, UMOGES E, BOLDUC C, MOTTRON L, GODBOUT R: EEG spectral analysis of wakefulness and REM sleep in high functioning autistic spectrum disorders. Clin Neurophysiol 2004; 115: 1368- 1373.<\/p>\n

54. FINELLI LA, BAUMANN H, BORBELY AA, ACHERMANN P: Dual electroencephalogram markers of human sleep homeostasis: correlation between theta activity in waking and slow-wave activity in sleep. Neuroscience 2000; 101: 523- 529.<\/p>\n

55. STERIADE M, MCCORMICK DA, SEJNOWSKI TI: Thalamocortical oscillations in the sleeping and aroused brain. Science 1993; 262: 679-685.<\/p>\n

56. SMITH C, MACNEILL C: Impaired motor memory for a pursuit rotor task following Stage 2 sleep loss in college students. J Sleep Res 1994; 3: 206-213.<\/p>\n

57. GAIS S, M\u00d6LLE M, HELMS K, BORN J: Learning-dependent increases in sleep spindle density. J Neurosci 2002; 22: 6830-6834.<\/p>\n

58. SCHABUS M, GRUBER G, PARAPATICS S, SAUTER C, KLOSCH G, ANDERER P, \u00c9S MTSAI: Sleep spindles and their significance for declarative memory consolidation. Sleep 2004; 27: 1479-1485.<\/p>\n

59. CLEMENS Z, FABO D, HALASZ P: Overnight verbal memory retention correlates with the number of sleep spindies. Neuroscience 2005; 132: 529-535.<\/p>\n

60. FOGEL SM, NADER R, COTE KA, SMITH CT: Sleep spindles and learning potential. Behav Neurosci 2007; 121: 1-10.<\/p>\n

61. NADER R, SMITH C: Intelligence and stage 2 sleep spindles. Actas Fisio1 2001; 7: 125.<\/p>\n

62. B\u00d3DIZS R, KIS T, L\u00c1Z\u00c1R AS, HAVR\u00c1N L, RIG\u00d3 P, CLEMENS Z, \u00c9S MTSAI: Prediction of general mental ability based on neural oscillation measures of sleep. J Sleep Res 2005; 14: 285-292.<\/p>\n

63. SCHABUS M, HODLMOSER K, GRUBER G, SAUTER C, ANDERER P, KLOSCH G, \u00c9S MTSAI: Sleep spindle-related activity in the human EEG and its relation to general cognitive and learning abilities. Eur J Neurosci 2006; 23: 1738-1746.<\/p>\n

64. LAINHART JE: Advances in autism neuroimaging research for the clinician and geneticist. Am J Med Genet C Semin Med Genet 2006; 142: 33-39.<\/p>\n

65. ATTWOOD T: The complete guide to Asperger’s Syndrome. London: Jessica Kingsley Publishers, 2006.<\/p>\n

66. LAUREYS S, PEIGNEUX P, PHILLIPS C, FUCHS S, DEGUELDRE C, AERTS J. \u00c9S MTSAI: Experience-dependent changes in cerebral functional connectivity during human rapid eye movement sleep. Neuroscience 2001; 105: 521-525.<\/p>\n

67. MAQUET P: The role of sleep in learning and memory. Science 2001; 294: 1048-1052.<\/p>\n

68. STICKGOLD R, HOBSON JA, FOSSE R, FOSSE M: Sleep, learning, and dreams: off-line memory reprocessing. Science 2001; 294: 1052-1057.<\/p>\n

69. LECONTE P, BLOCH V: Deficiency in retention of conditioning after deprivation of paradoxical sleep in rats. J R Acad Sci Hebd Seances Acad Sci D 1970; 271: 226-229.<\/p>\n

70. FISHBEIN W: Disruptive effects of rapid eye movement sleep deprivation on long-term memory. Physiol Behav 1971; 6: 279-282.<\/p>\n

71. LECONTE P, HENNEVIN E: Increase of the duration of paradoxical sleep due 10 learning in the rat C R Acad Sci Hebd Seances Acad Sci D 1971; 273: 86-88.<\/p>\n

72. MCGRATH MJ. COHEN DB: REM sleep facilitation of adaptive waking behavior: a review of the literature. Psychol Bull 1978; 85: 24-57.<\/p>\n

73. MCCARLEY RW: Neurobiology of REM and NREM sleep. Sleep Med 2007; 8: 302-330.<\/p>\n

74. MONTPLAISIR J, PETIT D, GAUTHIER S, GAUDREAU H, D\u00c9CARY A: Sleep disturbances and EEG slowing in a1zheimer’s disease. Sleep Res Online 1998; l: 147-151.<\/p>\n

75. PETIT D, GAGNON JF, FANTINI ML, FERINI-STRAMBI L, MONTPLAISIR J: Sleep and quantitative EEG in neurodegenerative disorders. J Psychsom Res 2004; 56: 487 -496.<\/p>\n

76. HIATT IF, FLOYD TC, KATZ PH, FEINBERGI: Further evidence of abnormal non-rapid-eye mouvement sleep in schizophrenia. Arch Gen Psychiatry 1985; 42: 797-802.<\/p>\n

77. TANDON R, SHIPLEY JE, TAYLOR S, GREDEN JF, EISERA, DEQUARDO J, \u00c9S MTSAI: Electroencephalographic sleep abnormalities in schizophrenia. Relationship to positive\/negative symptoms and prior neuroleptic treatment. Arch Gen Psychiatry 1992; 49: 185-194.<\/p>\n

78. HUDSON JI, LIPINSKI JF, KECK PE JR, AIZLEY HG, VUCKOVIC A, ZIERK KC, \u00c9S MTSAI: Polysomnographic characteristics of schizophrenia in comparison with mania and depression. Biol Psychiatry 1993; 34: 191-193.<\/p>\n

79. POULIN J, DAOUST AM, FOREST G, STIP E, GODBOUT R: Sleep architecture and its clinical correlates in first episode and neuroleptic-naive patients with schizophrenia. Schizophr Res 2003; 62: 147-153.<\/p>\n

80. PETRE-QUADENS O, J0UVET M: [Study of sleep disorders and of oneiric activity in the mentally retarded.] Rev Neurol (Paris) 1966; 115: 530.<\/p>\n

81. PETRE-QUADENS O, JOUVET M: Sleep in the mentally retarded. J Neurol Sci 1967; 4: 354-7.<\/p>\n

82. CASTALDO V, KRYNICKI V: Sleep and eye movement patterns in two groups of retardates. Biol Psychiatry 1974; 9: 231-244.<\/p>\n

83. ESPIE CA, TWEEDIE FM: Sleep patterns and sleep problems amongst people with mental handicap. J Ment Defic Res 1991; 35: 25-36.<\/p>\n

84. ESPIE CA, PAUL A, MCFIE J, AMOS P, HAMILTON D, MCCOLL IH, \u00c9S MTSAI: Sleep studies of adults with severe or profound mental retardation and epilepsy. Am J Ment Retard 1998; 103: 47-59.<\/p>\n

85. SHIBAGAKI M, SAWATA T, TACHIBANA T: Relation between polysornnographic measures during nocturnal sleep and a quotient of behavioral development in infants with developmental disabilities. Percept Mot Skills 2004; 99: 429-434.<\/p>\n

86. FEINBERG I. BRAUN M, SHULMAN E: EEG sleep patterns in mental retardation. Electroencephalogr Clin Neurophysiol 1969; 27: 128-141.<\/p>\n

87. ORNITZ EM, FORSYTHE AB, DE LA PENA A: Effect of vestibular and auditory stimulation on the REMs of REM sleep in autistic children, Arch Gen Psychiatry 1973; 29: 786-791.<\/p>\n

88. TANGUAY PE, ORNITZ EM, FORSYTHE AB, RITVO ER: Rapid eye movement (REM) activity in normal and autistic children during REM sleep. J Autism Child Schizophr 1976; 6: 275-288.<\/p>\n

89. ORNITZ EM, RITVO ER, BROWN MB, IA FRANCHI S, PARMELEE T, WALTER RD: The EEG and rapid eye movements during REM sleep in normal and autistic children. Electroencephalogr Clin Neurophysiol 1969; 26: 167-175.<\/p>\n

90. LENZI GL, POMPEIANO O: Orthodromic transmission of 8th nerve volleys through the vestibular nuclei during sleep. Adv Otorhinolaryngol1970; 17: 2-27.<\/p>\n

91. POMPEIANO O, MORRISON AR: Vestibular influences during sleep. J. Abolition of the rapid eye movements of desynchronized sleep following vestibular lesions. Alch tal Biol 1965; 103: 569-595.<\/p>\n

92. ORNITZ EM: Vestibular dysfunction in schizophrenia and childhood autism. Compr Psychiatry 1970; 11: 159-173.<\/p>\n

93. SPREUX F, LAMBERT C, CHEVALIER B, MERIAUX H, FREIXA I, BAQUE E, \u00c9S MTSAI: Modification des caracteritiques de sommeil paradoxal consecutif \u00e1 un apprentissage chez I’homme. Cahiers Psycol Cognitive 1982; 2: 327-334.<\/p>\n

94. GIGLI GL, GRUBAR IC, COLOGNOLA RM, AMATA MT, POLLICINA C, FERRI R, \u00c9S MTSAI: Butoctamide hydrogen succinate and intensive learning sessions: effects on night sleep of Down’s syndrome patients. Sleep 1987; 10: 563-569.<\/p>\n

95. QUADENS O: Order and disorder in the brain function. Neuroendocrinol Lett 2003; 24: 151-160.<\/p>\n

96. GRUBAR JC: Approche psychophysiologique du potentiel intellectuel. Enfance 1985; l: 85-90.<\/p>\n

97. GRUBAR JC: Sleep and mental deficiency. Rev Electroencephalogr Neurophysiol Clin 1983; 13: 107-113.<\/p>\n

98. ELIA M, FERRI R, MUSUMECI SA, CANDIAN C, ORVIATI S, MIANO GM, BERGONZI P: Further considerations on REM sleep in autistic subjects. Dev Brain Dysfunct 1993; 6: 352.<\/p>\n

99. NOFZINGER EA, SCHWARTZ RM, REYNOLDS CF, THASE ME, JENNINGS JR, FRANK E, FASICZKA AL, GARAMONI GL, KUPFER DJ: Affect intensity and phasic REM sleep in depressed men before and after treatment with cognitive-behavioral therapy. Journal of Consulting and Clinical Psychology 1994; 62: 83-91.<\/p>\n

100. RIEMANN D, BERGER M, VODERHOLZER U: Sleep and depression – results from psychobiological studies: an overview. Biol Psychol 200l; 57: 67-103.<\/p>\n

10J. CRAIG J, BARON-COHEN S: L’hypothese de la th\u00e9orie de I’ esprit: Les enfants autistes parlent-ils de leurs reves? Psychologie Francaise 1998; 43,169-176.<\/p>\n

102. BARON-COHEN S: Are autistic children “behaviorists “? An examination of their mental-physical and appearance-reality distinctions. J Autism Dev Disord 1989; 19: 579-600.<\/p>\n

103. DAOUST AM, LUSIGNAN FA, BRAUN CM, MOTTRON L, GODBOUT R: Dream content analysis in persons with an autism spectrum disorder. J Autism Dev Disord 2008; 38: 634-643.<\/p>\n

104. CHOUINARD S, PAMPOULOVA T, POULIN I. LECOMTE, Y, STIP, E, GODBOUT R: Sleep habits in middle-aged, non hospitalized patients with chronic schizophrenia. Sleep 2002; 25 (Suppl): A267-A268.<\/p>\n

105. BERTHOZ S, HILL EL: The validity of using self-reports to assess emotion regulation abilities in adults with autism spectrum disorder. Eur Psychiatry 2005, 20: 291-298.<\/p>\n

106. AIHARA R, HASHIMOTO T: Sleep polygraphic and neuroendocrinological studies on autistic children. Brainstem Telencephalon Behavior 1986; 29-43.<\/p>\n

107. PARMELEE AH JR, SCHULTE FJ, AKIYAMA Y, WENNER WH, SCHULTZ MA, STERN E: Maturation of EEG activity during sleep in premature infants. Electroencephalogr Clin Neurophysiol 1968; 24: 319-329.<\/p>\n

108. SHIBAGAKI M, KIYONO S, WATANABE K, HAKAMADA S: Concurrent occurrence of rapid eye movement with spindle burst during nocturnal sleep in mentally retarded children. Electroencephalogr Clin Neurophysiol 1982; 53: 27-35.<\/p>\n

109. HARE DJ, JONES S, EVERSHED K: A comparative study of circadian rhythm functioning and sleep in people with Asperger syndrome. Autism 2006; 10: 565-575.<\/p>\n

110. HARE DJ, J0NES S, EVERSHED K: Objective investigation of the sleep-wake cycle in adults with intellectual disabilities and autistic spectrum disorders. J Intellect Disabil Res 2006; 50: 701-710.<\/p>\n

111. JAN JE, O’ DONNELL ME: Use of melatonin in the treatment of paediatric sleep disorders. J Pineal Res 1996; 21: 193-199.<\/p>\n

112. MIYAMOTO A, OKI J, TAKAHASHI S, OKUN O A: Serum melatonin kinetics and long-term melatonin treatment for sleep disorders in Rett syndrome. Brain Dev 1999; 21: 59-62.<\/p>\n

113. JAN JE, FREEMAN RD, FAST DK: Melatonin treatment of sleep-wake cycle disorders in children and adolescents. Dev Med Child Neurol 1999; 41: 491-500.<\/p>\n

114. NIR J: Melatonin for the treatment of disorders in circadian rhythm and sleep: could it form a basis for medication? Receptors Channels 2003; 9: 379-385.<\/p>\n

115. PORTAS CM, BJORVATN B, URSIN R: Serotonin and the sleep\/wake cycle: special emphasis on microdialysis studies. Prog Neurobiol 2000; 60: 13-35.<\/p>\n

116. CHUGANI DC, MUZIK O, BEHEN M, ROTHERMEL R, JANISSE J, LEE J. \u00c9S MTSAI: Developmental changes in brain serotonin synthesis capacity in autistic and nonautistic children. Ann Neurol 1999; 45: 287-295.<\/p>\n

117. CHUGANI DC: Role of altered brain serotonin mechanisms in autism. Mol Psychiatry 2002; 7: 16-17.<\/p>\n

118. TSUJINO N, NAKATANI Y, SEKI Y, NAKASATO A, NAKAMURA M, SUGAWARAM, \u00c9S MTSA: Abnormality of circadian rhythm accompanied by an increase in frontal cortex serotonin in animal model of autism. Neurosci Res 2007; 57: 289-295.<\/p>\n

119. LEVITT P, HARVEY JA, FRIEDMAN E, SIMANSKY K, MURPHY EH: New evidence for neurotransmitter influences on brain development. Trends Neurosci 1997; 20: 269-274.<\/p>\n

120. COOK EH, LEVENTHAL BL: The serotonin system in autism. Curr Opin Pediatr 1996; 8: 348-354.<\/p>\n

121. REDCAY E, COURCHESNE E: When is the brain enlarged in autism? A meta-analysis of all brain size reports. Biol Psychiatry 2005; 58: l-9.<\/p>\n

122. STERIADE M: Corticothalamic resonance, states of vigilance and mentation. Neuroscience 2000; 101: 243- 276.<\/p>\n

123. WALTER GD, WILLIAMS JH, MURRAY AD, GILCHRIST A, PERRETT DI, WHITE NA: A voxel-based investigation of brain structure in male adolescents with autistic spectrum disorder. Neuroimage 2004; 22: 619-625.<\/p>\n

124. MCALONAN GM, CHEUNG V, CHEUNG C, SUCKLING J, LAM GY, TAI KS, YIP L, MURPHY DG, CHUA SE: Mapping the brain in autism. A voxel-based MRI study of volumetric differences and intercorrelations in autism. Brain 2005; 128: 268-276.<\/p>\n

125. TSATSANIS KD, ROURKE BP, KLIN A, VOLKMAR FR, CICCHETTI D, SCHULTZ RT: Reduced thalamic volume in high-functioning individuals with autism. Biol Psychiatry 2003; 53: 121-129.<\/p>\n

126. CASANOVA MF, BUXHOEVEDEN DP, SWITALA AE, ROY E: Minicolumnar pathology in autism. Neurology 2002; 58: 428-432.<\/p>\n

127. LATIF A, HENIZ P, COOK R: Iron deficiency in autism and Asperger syndrome. Autism 2002; 6: 103-114.<\/p>\n

128. DOSMAN CF, BRIAN JA, DRMIC IE, SENTHILSELVAN A, HARFORD MM, SMITH RW, \u00c9S MTSAI: Children with autism: effect of iron supplementation on sleep and ferritin. Pediatr Neuro1 2007; 36: 152-158.<\/p>\n

129. PEIRANO P, ALGAR\u00cdN C, GARRIDO M, ALGAR\u00cdN D, LOZOFF B: Iron-deficiency anemia is associated with altered characteristics of sleep spindles in NREM sleep in infancy. Neurochem Res 2007; 32: 1665-1672.<\/p>\n

130. JOANNIDES AA, CORSI-CABRERA M, FENWICK PB, DEL RIO PORTILLA Y, LASKARIS NA, KHURSHUDYAN A, \u00c9S MTSAI: MEG tomography of human cortex and brainstem activity in waking and REM sleep saccades. Cereb Cortex 2004; 14: 56-72.<\/p>\n

131. HONG CC, GILLIN JC, DOW BM, WU J, BUCHSBAUM MS: Localized and lateralized cerebral glucose metabolism associated with eye movements during REM sleep and wakefulness: a positron emission tomography (PET) study. Sleep 1995; 18: 570-580.<\/p>\n

132. GUNTER HL, GHAZIUDDIN M, ELLIS HD: Asperger syndrome: tests of right hemisphere functioning and interhemispheric communication. J Autism Dev Disord 2002; 32: 263-281.<\/p>\n

133. COOK EH: Autism: review of neurochemical investigation. Synapse 1990; 6: 292-308.<\/p>\n

134. SIMAKAJORNBOON N, GOZAL D, VLASIC V, MACK C, SHARON D, MCGINLEY BM: Periodic limb movements in sleep and iron status in children. Sleep 2003; 26: 735-738.<\/p>\n

135. ASCHOFF J, FATRANSK\u00c1 M, GIEDKE H, DOERR P, STAMM D, WISSER H: Human circadian rhythms in continuous darkness: entrainment by social cues. Science 1971; 171: 213-215.<\/p>\n

136. WEVER RA: Order and disorder in human circadian rhythmicity: possible relation to mental disorders. In: Kupfer DJ, Monk TH, Barchas JD, editors. Biological rhythms and mental disorders. New York: The Guilford Press. 1988: 253-346.<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/div>\n