![\"\"](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/0pdf_icon.jpg\"){kind=icon}
<\/a><\/p>\n| \n Semmelweis Egyetem Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet. Budapest, Nagyv\u00e1rad t\u00e9r 4. \u2013 1089 Az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g a leggyakoribb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi panaszok egyike. Mivel az \u00e9letmin\u0151s\u00e9get jelent\u0151sen rontja, a betegek sokszor vezet\u0151 panaszk\u00e9nt fogalmazz\u00e1k meg, h\u00e1tter\u00e9ben azonban sz\u00e1mos pszichi\u00e1triai \u00e9s belgy\u00f3gy\u00e1szati betegs\u00e9g \u00e1llhat. Az alv\u00e1si el\u00e9gtelen\u00e9g, az \u00e9letm\u00f3d, a depresszi\u00f3s t\u00fcnetek \u00e9s sz\u00e1mos fiziol\u00f3gi\u00e1s param\u00e9ter szoros cirkul\u00e1ris oks\u00e1gban \u00e1llnak egym\u00e1ssal. Legfontosabb k\u00f6z\u00f6s h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151ik a fokozott fiziol\u00f3giai \u00e9bers\u00e9g \u00e9s a megzavart napi (cirkadi\u00e1n) ritmus.<\/em><\/p>\n Az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g kezel\u00e9se komplex feladat. Legfontosabb eleme az \u00e9letm\u00f3dv\u00e1ltoz\u00e1s, a szellemi- fiziol\u00f3giai fesz\u00fclts\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9nek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmus helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, mert a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa t\u00fcnetmentess\u00e9get, a visszaes\u00e9sek megel\u0151z\u00e9s\u00e9t ez k\u00e9pes biztos\u00edtani. Ugyanakkor a ter\u00e1pia kezdeti szakasz\u00e1ban a legt\u00f6bb esetben egy\u00e9b kezel\u00e9si m\u00f3dokra is sz\u00fcks\u00e9g van: pszichoter\u00e1pi\u00e1ra, vagy gondosan megv\u00e1lasztott gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9sre. Hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 k\u00e9zben egy\u00e9b nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si m\u00f3dok is alkalmazhat\u00f3ak: f\u00e9nyter\u00e1pia, vagy alv\u00e1skorl\u00e1toz\u00e1s. Amennyiben a panaszok nem javulnak, az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s mindig a diagn\u00f3zis \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, mert sok esetben els\u0151re fel nem ismert h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151 lehet a ter\u00e1pia-rezisztencia oka. Makacs t\u00fcnetek eset\u00e9n alv\u00e1smedicin\u00e1ban j\u00e1rtas szakemberrel val\u00f3 konzult\u00e1ci\u00f3 javasolt.<\/em><\/p>\n Insomnia is one of the most frequent medical complaint. The disturbed sleep demonstrates high comorbidity with mental disorders and physical diseases, most notably with depression, diabetes and coronary artery disease. The disturbed circadian rhythm and its physiological and neurobehavioural consequences might have a significant contribution in the circular relationships of sleep, mental and somatic problems and lifestyle variables. Therefore the treatment of insomnia requires a complex, comprehensive approach which incorporates psychological therapies, carefully administered pharmacotherapy and lifestyle changes.<\/em><\/p>\n Az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g (inszomnia) a leggyakoribb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi panaszok egyike. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 epidemiol\u00f3giai felm\u00e9r\u00e9sek szerint a lakoss\u00e1g kb. egyharmad\u00e1t \u00e9rinti, a kr\u00f3nikuss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 esetek gyakoris\u00e1ga pedig egy \u00e9ven bel\u00fcl kb. 10%. A gyakoris\u00e1g az \u00e9letkorral emelkedik (Nau \u00e9s Lichstein 2005, K\u00f6ves 2000, Hohagen \u00e9s mtsai 1993).<\/p>\n Az inszomni\u00e1s panaszok t\u00f6bb form\u00e1ban jelentkezhetnek: elalv\u00e1si zavar, gyakori \u00e9jszakai fel\u00e9bred\u00e9sek vagy hajnali \u00e9bred\u00e9s visszaalv\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9ggel, ill. szubjekt\u00edve nem pihentet\u0151 alv\u00e1s. Az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g diagn\u00f3zis\u00e1nak fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz azonban elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gesek a k\u00f6vetkezm\u00e9nyes nappali t\u00fcnetek is: f\u00e1radts\u00e1g, koncentr\u00e1ci\u00f3-k\u00e9ptelens\u00e9g, mem\u00f3riazavar, irrit\u00e1bilit\u00e1s, fesz\u00fclts\u00e9g, szorong\u00e1s, rossz hangulat, a teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9g roml\u00e1sa \u00e9s a balesetek kock\u00e1zat\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se. Mindezek jelent\u0151s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g roml\u00e1st eredm\u00e9nyeznek.<\/p>\n Az inszomnia t\u00fcnetcsoport, mely sz\u00e1mos heterog\u00e9n okra vezethet\u0151 vissza. Az okok k\u00f6z\u00f6tt egyar\u00e1nt tal\u00e1lhatunk \u00e9letm\u00f3d faktorokat (rendszertelen napi ritmus, mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3d, a fiziol\u00f3gi\u00e1s alv\u00e1st ront\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gek, stressz) \u00e9s betegs\u00e9geket is, melyek egyar\u00e1nt lehetnek testi betegs\u00e9gek vagy ment\u00e1lis zavarok.<\/p>\n Az ut\u00f3bbi id\u0151k egyik legnagyobb elemsz\u00e1m\u00fa felm\u00e9r\u00e9se szerint (Sker \u00e9s mtsai 1999) az alv\u00e1si panaszokkal orvoshoz fordul\u00f3 betegek 57,4%-\u00e1nak van valamilyen ment\u00e1lis zavara, 31,7%-a pedig depresszi\u00f3s. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 prospekt\u00edv vizsg\u00e1latokban az alv\u00e1szavar kb. 4-szeres\u00e9re n\u00f6veli a ment\u00e1lis zavarok kock\u00e1zat\u00e1t, legjelent\u0151sebben a depresszi\u00f3\u00e9t (3,95-39,8-szoros\u00e1ra) \u00e9s a szorong\u00e1sos zavarok\u00e9t (1,97-6,30-szorosra) (Taylor \u00e9s mtsai 2003). Az alv\u00e1szavar n\u00f6veli az alkohol-ab\u00fazus kock\u00e1zat\u00e1t is (Crum \u00e9s mtsai 2004). A ment\u00e1lis zavaroknak teh\u00e1t az inszomni\u00e1s panaszok igen jelent\u0151s h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151it k\u00e9pezik (Krystal \u00e9s mtsai 2005). Mivel az epidemiol\u00f3giai adatok \u00e9s a klinikai tapasztalatok szerint is a depresszi\u00f3 a legjelent\u0151sebb inszomni\u00e1hoz t\u00e1rsul\u00f3 ment\u00e1lis zavar, s mivel a depresszi\u00f3 a WHO el\u0151rejelz\u00e9se szerint 2020-ra a m\u00e1sodik leggyakoribb munkak\u00e9pess\u00e9g-cs\u00f6kken\u00e9st okoz\u00f3 betegs\u00e9g lesz vil\u00e1gszerte (Murray \u00e9s Lopez 1996), ezzel az al\u00e1bbiakban b\u0151vebben foglalkozunk.<\/p>\n Jellegzetesen depresszi\u00f3ra utal\u00f3 inszomnia t\u00fcnetek a nehez\u00edtett elalv\u00e1s korai \u00e9bred\u00e9ssel \u00e9s az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel. A depressz\u00edv epiz\u00f3d alatt fontos alv\u00e1sszerkezeti v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nnek. A REM-f\u00e1zisok alatti szemmozg\u00e1s-aktivit\u00e1s fokoz\u00f3dik, az alv\u00e1s kezdeti r\u00e9sz\u00e9ben pedig megn\u0151 a REM-f\u00e1zisok id\u0151tartama (durva leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel ez az alv\u00e1sf\u00e1zis felel az \u00e9rzelmi folyamatok zavartalans\u00e1g\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt). Ugyanakkor igen jelent\u0151sen cs\u00f6kken a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s mennyis\u00e9ge is (szint\u00e9n nagyon leegyszer\u0171s\u00edtve ez a f\u00e1zis felel a testi regener\u00e1ci\u00f3\u00e9rt), b\u00e1r ez ut\u00f3bbival kapcsolatban ellent\u00e9tes adatok is napvil\u00e1got l\u00e1ttak (Riemann \u00e9s mtsai 2001). Ezek az alv\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1ra speci\u00e1lisan alkalmas k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel (a poliszomnogr\u00e1ffal) m\u00e9rve ak\u00e1r egyfajta diagnosztikus jelek is lehetn\u00e9nek, de ennek haszn\u00e1lata igen bonyolult, r\u00e1ad\u00e1sul a norm\u00e1l\u00e9rt\u00e9kek rendk\u00edv\u00fcl nehezen meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3k, mivel az alv\u00e1sszerkezet fiziol\u00f3gi\u00e1san is nagy egy\u00e9ni elt\u00e9r\u00e9seket mutat. A gyakorlatban sokkal jelent\u0151sebb tal\u00e1n, hogy a napi (cirkadi\u00e1n) bioritmusban \u00e9szlelhet\u0151 zavarok \u2013 melyek legmark\u00e1nsabb t\u00fcnete az alv\u00e1szavar \u2013 fontos t\u00fcnetei a depresszi\u00f3nak is. E szerint<\/p>\n A major depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt szerek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge megv\u00e1ltoztatja az alv\u00e1sszerkezetet. A hat\u00e1sok t\u00f6bbnyire az al\u00e1bbi k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 egyik\u00e9nek dominanci\u00e1j\u00e1val \u00edrhat\u00f3k le:<\/p>\n A REM szupresszi\u00f3s hat\u00e1s a legt\u00f6bb heterociklusos vegy\u00fclet, az SSRI-ok \u00e9s a MAO-inhib\u00edtorok, de m\u00e9g az elektrokonvulz\u00edv kezel\u00e9s hat\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt is szerepel. K\u00f6vetkezt\u00e9ben megn\u0151 a REM-nyom\u00e1s \u00e9s k\u00faraszer\u0171 kezel\u00e9ssel normaliz\u00e1l\u00f3dhat a rendellenes REM eloszl\u00e1s \u00e9s f\u0151leg a szemmozg\u00e1s-s\u0171r\u0171s\u00e9g. A lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s serkent\u00e9se az alv\u00e1s m\u00e9ly\u00edt\u00e9se ir\u00e1ny\u00e1ba hat, t\u00f6bbnyire a 2-es t\u00edpus\u00fa szerotonin-receptor antagonist\u00e1knak tulajdon\u00edthat\u00f3. \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy a k\u00e9t f\u0151 alv\u00e1si rendelleness\u00e9get rendez\u0151 szerek egyar\u00e1nt pozit\u00edv hat\u00e1ssal b\u00edrnak a betegek ked\u00e9ly\u00e1llapot\u00e1ra is.<\/p>\n Az SSRI-k, mint leggyakrabban alkalmazott ter\u00e1pia eset\u00e9n azt tal\u00e1ljuk, hogy b\u00e1r a depresszi\u00f3 egy\u00e9b t\u00fcnetei sikeresen javulnak, gyakori rezidu\u00e1lis t\u00fcnetk\u00e9nt megmarad az inszomnia (Lader 2007).<\/p>\n Egy szint\u00e9n egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli, nagy elemsz\u00e1m\u00fa felm\u00e9r\u00e9sben a kr\u00f3nikus alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9gben szenved\u0151k k\u00f6r\u00e9ben szignifik\u00e1nsan gyakrabban fordultak el\u0151 egyes testi probl\u00e9m\u00e1k, mint a n\u00e9pess\u00e9g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9ben. Ezek a testi probl\u00e9m\u00e1k a k\u00f6vetkez\u0151k voltak: magas v\u00e9rnyom\u00e1s (43,1%-os gyakoris\u00e1ggal), l\u00e9gz\u0151szervi betegs\u00e9g (24,8%), urol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1k (19,7%), kr\u00f3nikus f\u00e1jdalom (7,3%), gasztrointesztin\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k (33,6%) (Taylor \u00e9s mtsai, 2007). Az inszomnia fontos korai t\u00fcnete lehet az agyi kering\u00e9szavarral j\u00e1r\u00f3 \u00e1llapotoknak is (K\u00e1poszta \u00e9s R\u00e1cz 2007).<\/p>\n Az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre nagyobb az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a sz\u00e9nhidr\u00e1t-anyagcsere \u00e9s az alv\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seivel kapcsolatban. A megzavart alv\u00e1s cs\u00f6kkenti a j\u00f3llakotts\u00e1g\u00e9rt felel\u0151s leptin szintj\u00e9t \u00e9s n\u00f6veli az \u00e9hs\u00e9get k\u00f6zvet\u00edt\u0151 ghrelin szintet, \u00edgy n\u00f6veli az \u00e9tv\u00e1gyat (Spiegel \u00e9s mtsai 2004\/1). Megzavarja tov\u00e1bb\u00e1 a fiziol\u00f3gi\u00e1s gluk\u00f3z anyagcser\u00e9t, cs\u00f6kkent gluk\u00f3z toleranci\u00e1hoz, nagyobb kal\u00f3riabevitelhez vezet (Spiegel \u00e9s mtsai 1999, 2004\/2). A laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok mellett sz\u00e1mos epidemiol\u00f3giai vizsg\u00e1lat tal\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a t\u00fals\u00falyoss\u00e1g \u00e9s az alv\u00e1sid\u0151 r\u00f6vids\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt (Hasler \u00e9s mtsai 2004, Meisinger \u00e9s mtsai 2005, Spiegel \u00e9s mtsai 2005). \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy a megzavart alv\u00e1s sz\u00e1mos mechanizmuson kereszt\u00fcl fokozza a 2-es t\u00edpus\u00fa diab\u00e9tesz kock\u00e1zat\u00e1t (Meisinger \u00e9s mtsai 2005, Spiegel \u00e9s mtsai 2005).<\/p>\n Az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g hossz\u00fa t\u00e1von is sikeres kezel\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l legfontosabb szerepe az \u00e9letm\u00f3dv\u00e1ltoz\u00e1snak \u00e9s a napi bioritmus helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak van, ugyanakkor az akut t\u00fcnetek eset\u00e9n a legt\u00f6bb esetben egy\u00e9b kezel\u00e9s is sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt<\/em> legfontosabb az esetleges alapbetegs\u00e9gek felismer\u00e9se \u00e9s ell\u00e1t\u00e1sa (sok esetben a beteg vezet\u0151 t\u00fcnete az alv\u00e1szavar, hiszen ennek van az \u00e9letmin\u0151s\u00e9get legink\u00e1bb ront\u00f3 hat\u00e1sa, a h\u00e1tt\u00e9rben azonban sokszor pszichi\u00e1triai vagy belgy\u00f3gy\u00e1szati betegs\u00e9get t\u00e1rhatunk fel, pl. depresszi\u00f3, kezeletlen vagy rosszul be\u00e1ll\u00edtott hypertonia).<\/p>\n M\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9s<\/em> a nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si m\u00f3dok bevezet\u00e9se, sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n a gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pia. Ez ut\u00f3bbi azonban csak \u00e1tmeneti megold\u00e1s lehet. A c\u00e9l az, hogy a beteg ne csak gy\u00f3gyszerrel, hanem a n\u00e9lk\u00fcl is j\u00f3l aludjon.<\/p>\n Az \u00e9letm\u00f3d tan\u00e1csad\u00e1s<\/em> az alv\u00e1st \u00e9s cirkadi\u00e1n ritmust ront\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k kiiktat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az ezeket el\u0151seg\u00edt\u0151 \u00e9letm\u00f3dv\u00e1ltoz\u00e1sok bevezet\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul. Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos tan\u00e1csok (rendszeres testmozg\u00e1s, megfelel\u0151, rendszeres t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, a h\u00e9tk\u00f6znapi stressz megfelel\u0151 kezel\u00e9se, a rendszeres pihen\u00e9s \u00e9s t\u00e1rsas tev\u00e9kenys\u00e9g) egyar\u00e1nt fontosak az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9ben, valamint diab\u00e9teszben \u00e9s a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben. Ezen k\u00edv\u00fcl k\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt kell fektetni a napi rendszeress\u00e9g kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A felkel\u00e9sek, lefekv\u00e9sek \u00e9s \u00e9tkez\u00e9sek t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ugyanabban az id\u0151pontban t\u00f6rt\u00e9njenek mindig, \u00e9s ezt a ritmust ne szak\u00edtsuk meg alkalmank\u00e9nt beiktatott nappali szuny\u00f3k\u00e1l\u00e1ssal. Ez ut\u00f3bbi gyakori alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g eset\u00e9n, a nappali f\u00e1radts\u00e1g kompenz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul, de \u00f6sszezavarja a napi ritmust, rontja a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9jszaka alv\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, \u00edgy egyik fenntart\u00f3 oka a t\u00fcneteknek \u00e9s szerepet j\u00e1tszhat az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g kr\u00f3nikuss\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n A tan\u00e1csad\u00e1s m\u00e1sik f\u0151 ter\u00fclete az elalv\u00e1si helyzet, ill. a k\u00f6zvetlen\u00fcl az alv\u00e1ssal kapcsolatos viselked\u00e9sek optimaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s az optim\u00e1lis alv\u00e1si k\u00f6rnyezet megteremt\u00e9se (alv\u00e1shigi\u00e9n\u00e9s tan\u00e1csad\u00e1s)<\/em>.<\/p>\n Nagyon fontos hogy a tan\u00e1csad\u00e1si folyamat min\u00e9l ink\u00e1bb a beteg szem\u00e9ly\u00e9re \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geire szabott legyen, fokozatosan \u00e9s kis l\u00e9p\u00e9sekben t\u00f6rt\u00e9njen. A megfelel\u0151 alv\u00e1shigi\u00e9n\u00e9 3-4 h\u00e9t alatt ki\u00e9p\u00edthet\u0151, az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz azonban enn\u00e9l sokkal hosszabb id\u0151re van sz\u00fcks\u00e9g. A legfontosabb alv\u00e1shigi\u00e9n\u00e9s tan\u00e1csokat az I. t\u00e1bl\u00e1zatban foglaltuk \u00f6ssze (Purebl \u00e9s Sz\u00e9kely 2008).<\/p>\n A tan\u00e1csad\u00e1s \u00e9s pszichoter\u00e1pia az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9nyeges jelens\u00e9g\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lja meg pozit\u00edvan befoly\u00e1solni, \u00edgy az elalv\u00e1si helyzetben jelentkez\u0151 \u00e9bers\u00e9gi szint-n\u00f6veked\u00e9st \u00e9s az alv\u00e1si helyzet teljes\u00edtm\u00e9nyhelyzett\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t, az alv\u00e1szavar \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei miatti agg\u00f3d\u00e1st (\u201evajon ma megy-e majd az alv\u00e1s?\u201d), valamint azokat az alv\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben, vagy kialvatlans\u00e1g ellen\u00e9ben v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9geket, melyek az alv\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1got v\u00e9g\u00fcl rontj\u00e1k (Purebl \u00e9s Nov\u00e1k 2000, Wang \u00e9s mtsai 2005). Jelent\u0151s\u00e9ge a kr\u00f3nikus alv\u00e1szavarok eset\u00e9n a legnagyobb (Estivill \u00e9s mtsai 2003, Witman 2005, Purebl 2006, B\u00e1nki M. \u00e9s Purebl 2006), hiszen sok kr\u00f3nikus alv\u00e1szavarban szenved\u0151 beteg a lehet\u0151 \u00f6sszes altat\u00f3szert kipr\u00f3b\u00e1lta m\u00e1r. M\u00e1sodlagos inszomni\u00e1k eset\u00e9n pedig j\u00f3l kieg\u00e9sz\u00edti az alapbetegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9t. A pszichoter\u00e1pia fontos c\u00e9lpontja lehet a h\u00e9tk\u00f6znapi stressz \u00e9s az ezzel val\u00f3 megbirk\u00f3z\u00e1s is, mely gyakran fontos szerepet j\u00e1tszik az alv\u00e1szavarok fenntart\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n Hasznos nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si m\u00f3d lehet m\u00e9g a tapasztalt szakember \u00e1ltal v\u00e9gzett alv\u00e1skorl\u00e1toz\u00e1s, mely sor\u00e1n az alv\u00e1si id\u0151t a beteg szem\u00e9lyes bioritmus\u00e1nak megfelel\u0151en egy meghat\u00e1rozott rendszerben korl\u00e1tozzuk, valamint a f\u00e9nyter\u00e1pia is. F\u00e9nyter\u00e1pia sor\u00e1n 2000 vagy nagyobb lux f\u00e9nyerej\u0171 teljes vagy k\u00e9k spektrum\u00fa f\u00e9nyt alkalmazunk. Els\u0151sorban akkor haszn\u00e1ljuk, ha az alv\u00e1sf\u00e1zisok a norm\u00e1l napi ritmuson bel\u00fcl eltol\u00f3dtak, vagy sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen rendszertelenek (pl. v\u00e1ltott m\u0171szak eset\u00e9n). Fontos tudnunk, hogy a f\u00e9nyter\u00e1pia nem mell\u00e9khat\u00e1s-mentes beavatkoz\u00e1s, alkalmaz\u00e1sa k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9st ig\u00e9nyel. Bipol\u00e1ris betegekn\u00e9l m\u00e1ni\u00e1s \u00e1llapotot provok\u00e1lhat, de kiv\u00e1lthat epilepszi\u00e1s rohamot is, valamint fotoszenzitiz\u00e1l\u00f3 gy\u00f3gyszerek eset\u00e9n nem alkalmazhat\u00f3 (Perlis \u00e9s mtsai 2005).<\/p>\n A gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s sor\u00e1n r\u00e9szben altat\u00f3szereket, r\u00e9szben az alv\u00e1st el\u0151seg\u00edt\u0151, de m\u00e1s gy\u00f3gyszertani csoporthoz tartoz\u00f3 gy\u00f3gyszereket alkalmazunk. A gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9st is rendk\u00edv\u00fcl gondos, a h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151k, h\u00e1tt\u00e9rbetegs\u00e9gek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t v\u00e9gz\u0151 anamn\u00e9zis-felv\u00e9tel el\u0151zze meg. Fontos tiszt\u00e1zni azokat a gy\u00f3gyszereket vagy gy\u00f3gyhat\u00e1s\u00fa k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeket is, melyeket a betegek kor\u00e1bban m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1ltak alkalmazni, illetve r\u00e1 kell k\u00e9rdezni a pszichofarmakol\u00f3giailag akt\u00edv szerek szed\u00e9s\u00e9re, hiszen sz\u00e1mos pszichofarmakon az alv\u00e1sszerkezetet negat\u00edvan befoly\u00e1solja.<\/p>\n Altat\u00f3szerek<\/strong><\/p>\n Az altat\u00f3szerek haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban az al\u00e1bbi alapelveket l\u00e9nyeges r\u00f6gz\u00edten\u00fcnk (Estivill \u00e9s mtsai 2003, Purebl 2006, B\u00e1nki M. \u00e9s Purebl 2006).<\/p>\n Melatonin, melatonin sz\u00e1rmaz\u00e9kok, melatonin agonist\u00e1k<\/strong><\/p>\n Kiterjedten haszn\u00e1lt szer az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re a melatonin is, mely azonban els\u0151sorban az alv\u00e1si f\u00e1zis id\u0151z\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00edgy a cirkadi\u00e1n ritmus zavarok (eltol\u00f3dott alv\u00e1s f\u00e1zis, v\u00e1ltott m\u0171szak vagy id\u0151z\u00f3nav\u00e1lt\u00e1s miatti alv\u00e1szavarok) kezel\u00e9s\u00e9re alkalmas. H\u00e1tr\u00e1nya r\u00f6vid felez\u00e9si ideje.<\/p>\n A k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben ugyanakkor k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll m\u00f3dos\u00edtott felsz\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00fa melatonin, vagy melatonin receptor agonista szerek bevezet\u00e9se Eur\u00f3p\u00e1ban is. Ezek a szerek a cirkadi\u00e1n ritmus \u00fajraid\u0151z\u00edt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl fejtik ki hat\u00e1sukat az alv\u00e1sra. Az agomelatin pedig (mely a melatonin \u00e9s szerotonin rendszereken egyar\u00e1nt hat) az alv\u00e1sra gyakorolt kedvez\u0151 hat\u00e1s\u00e1n t\u00fal az antidepressz\u00edvumok \u00faj gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00e9pviseli, \u00e9s egyben \u00faj szeml\u00e9letet jelent a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9ben (Rouillon 2006).<\/p>\n A melatonin sz\u00e1rmaz\u00e9kok \u00e9s melatonin agonist\u00e1k alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9gben val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1val kapcsolatban az eddigi vizsg\u00e1latok igen kedvez\u0151 tapasztalatokr\u00f3l sz\u00e1molnak be. A m\u00f3dos\u00edtott felsz\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00fa melatonin, \u00e9s a melatonin agonist\u00e1k forgalomba hozatala a legt\u00f6bb eur\u00f3pai orsz\u00e1gban m\u00e9g nem t\u00f6rt\u00e9nt meg, \u00edgy az inszomni\u00e1ban val\u00f3 alkalmaz\u00e1suk hely\u00e9t a mindennapi gyakorlatban a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151 sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 vizsg\u00e1latai hat\u00e1rozz\u00e1k majd meg.<\/p>\n Egy\u00e9b gy\u00f3gyszerek az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9ben<\/strong><\/p>\n N\u00e9h\u00e1ny, \u201ealv\u00e1sszerkezet-bar\u00e1t\u201d antidepressz\u00edvumot kiterjedten alkalmaznak az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re. Ezek a trazodon, valamint a mirtazapin. B\u00e1r a klinikai tapasztalatok kedvez\u0151ek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kr\u00f3nikus \u00e9s\/vagy hangulatzavarral t\u00e1rsult inszomni\u00e1k eset\u00e9n, hat\u00e9konys\u00e1gukat \u00e9s az alv\u00e1szavarok kezel\u00e9s\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt hely\u00fcket tov\u00e1bbi kutat\u00e1soknak kell tiszt\u00e1zni, mell\u00e9khat\u00e1saik figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel (Estivill \u00e9s mtsai 2003, Purebl 2006, B\u00e1nki M. \u00e9s Purebl 2006).<\/p>\n Az inszomia kezel\u00e9s\u00e9re nem javasolt szerek<\/strong><\/p>\n Egy\u00e9b szerek alkalmaz\u00e1sa az alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re (antipszichotikumok, antihisztaminok, barbitur\u00e1tok, glutetimid, klometiazol, meprobam\u00e1t) nem javasolt, annak ellen\u00e9re, hogy ezek inszomni\u00e1ban val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1val sajnos m\u00e9g ma is gyakran tal\u00e1lkozunk. Hat\u00e1suk az alv\u00e1s folyamat\u00e1ra \u00e1ltal\u00e1ban negat\u00edv, az alv\u00e1szavarra legal\u00e1bb is k\u00e9ts\u00e9ges, kock\u00e1zat\/haszon ar\u00e1nyuk kedvez\u0151tlen. Ezen szerek haszn\u00e1lata alv\u00e1si el\u00e9gtelens\u00e9gben csak akkor fogadhat\u00f3 el, ha az indik\u00e1ci\u00f3s ter\u00fclet\u00fcknek megfelel\u0151 alapbetegs\u00e9g is fenn\u00e1ll.<\/p>\n Az alv\u00e1s min\u0151s\u00e9ge az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g \u00e9s j\u00f3l-l\u00e9t egyik legfontosabb indik\u00e1tora, \u00e9s l\u00e1thattuk, hogy az alv\u00e1szavar ez\u00e9rt sz\u00e1mos kedvez\u0151tlen fiziol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s elind\u00edt\u00f3ja lehet. A megzavart alv\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban is sz\u00e1mos betegs\u00e9g kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhat, vagy ezek lefoly\u00e1s\u00e1t ronthatja. Az alv\u00e1szavar kezel\u00e9se teh\u00e1t prevenci\u00f3: mind a pszich\u00e9s, mind a szomatikus eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatot cs\u00f6kkenti. Tov\u00e1bbi szerencs\u00e9s el\u0151ny, hogy az alv\u00e1szavarokban javasolt \u00e9letm\u00f3dv\u00e1ltoz\u00e1sok jelent\u0151s r\u00e9sze az \u00e1ltal\u00e1nos testi eg\u00e9szs\u00e9g, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig a metabolikus zavarok \u00e9s a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9se \u00e9s kezel\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l is hasznos. \u00cdgy az egy\u00e9bk\u00e9nt is gyakran t\u00e1rsul\u00f3 nagy n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9gek komplex m\u00f3don, egy\u00fctt kezelhet\u0151ek. Az alv\u00e1szavar nem megfelel\u0151 kezel\u00e9se a prevenci\u00f3 helyett viszont tov\u00e1bbi kock\u00e1zatn\u00f6veked\u00e9st eredm\u00e9nyez.<\/p>\n Az 1-23. sz. irodalom az MGYT honlapj\u00e1n (www.mgyt.hu) el\u00e9rhet\u0151 \u00e9s k\u00e9r\u00e9sre a szerkeszt\u0151s\u00e9g az \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek megk\u00fcldi.<\/p>\n 1. B\u00e1nki, M. Cs, Purebl, Gy.: A feln\u0151ttkori inszomnia kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gei. In: A pszichi\u00e1triai k\u00f3rk\u00e9pek kezel\u00e9se. A Szakmai Koll\u00e9gium \u00e9s a Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g \u00fatmutat\u00f3ja. Szerk.: N\u00e9meth, A. Docindex. Documed. 2006.<\/p>\n 2. B\u00f3dizs, R.: Alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s hipnotikumok: a benzodiazepin-receptor agonist\u00e1k hat\u00e1sai. Neuropsychopharmacologia Hungarica 8. 113-125. (2006)<\/p>\n 3. Crum R.M., Storr C.L., Chan Y.F., Ford D.E.: Sleep Disturbance and Risk for Alcohol-Related Problems Am J Psychiatry 161. 1197-1203 (2004)<\/p>\n 4. Hohagen F., Rink K., Schramm E. \u00e9s mtsaik: Prevalence and treatment of insomnia in general practice: a longitudinal study. Eur. Arch. Psychiatry Clin. Neurosci. 242. 325-36 (1993)<\/p>\n 5. K\u00e1poszta Z., R\u00e1cz K.: Insomnia \u00e9s cerebr\u00e1lis hypoperfusio. Orv. Hetil. 148. 2163-66 (2007).<\/p>\n 6. K\u00f6ves P.: Az alv\u00e1s- \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok epidemiol\u00f3gi\u00e1ja. In.: Nov\u00e1k M (szerk): Az alv\u00e1s- \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja.. Okker Kiad\u00f3. Budapest, 2000.<\/p>\n 7. Krystal A.D., Thakur M., McCall V.W.: Psychiatric disorders and sleep. In: Carney P.R., Berry R.B., Geyxer J.D. (eds): Clinical sleep disorders. Lippincott Williams & Wilkins. Philadelphia, USA. 2005.<\/p>\n 8. Lader M.: Limitations of current medical treatments of depression: disturbed circadian rhythm as a possible therapeutic target. European psychopharmacology 17. 743-755 (2007).<\/p>\n 9. Meisinger C., Heier M., Loewel H., and the MONICA\/KORA Cohort Study. Sleep disturbance as a predictor of type 2 diabetes mellitus in men and women from the general population. Diabetologia 48. 235-241 (2005).<\/p>\n 10. Murray, C.J.L., Lopez, A.D.: Alternative projections of mortality and disability by cause 1990-2020: Global Burden of Disease Study. Lancet 349. 1498-1054 (1997).<\/p>\n 11. Nau S.D., Lichstein K.L.: Insomnia: Causes and treatments. In: Carney P.R., Berry R.B., Geyxer J.D. (eds): Clinical sleep disorders. Lippincott Williams & Wilkins. Philadelphia, USA 2005.<\/p>\n 12. Purebl Gy., Nov\u00e1k M.: Az insomni\u00e1k nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si m\u00f3dszerei In: Az alv\u00e1s- \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja, szerk: Nov\u00e1k M., Okker Kiad\u00f3 2000.<\/p>\n 13. Purebl Gy.: Az alv\u00e1szavarok gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9se. In. F\u00f3kuszban a neurol\u00f3gia \u00e9s pszichi\u00e1tria. Szerk: B\u00e1nki M. Cs., Bereczki D., Melinda Kiad\u00f3 Budapest, 2006.<\/p>\n 14. Purebl Gy., Sz\u00e9kely E.: \u00c9letreval\u00f3 \u00fatraval\u00f3. \u00d6nseg\u00edt\u0151 kalauz az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3dhoz. DIMENZI\u00d3 Eg\u00e9szs\u00e9gp\u00e9nzt\u00e1r, Budapest. 2008.<\/p>\n 15. Riemann D., Berger M., Voderholzer U.: Sleep and depression \u2013 results from psychobiological studies: an overview. Biol Psychol 57. 67-103 (2001)<\/p>\n 16. Rouillon F.: Efficacy and tolerance profile of agomelatine and practical use in depressed patients. Int. Clin. Psychopharmacol. 21 (suppl) 531-535 (2006)<\/p>\n 17. Skaer T.L., Robison L.R., Sclar D.A., Galin R.S.: Psychiatric Comorbidity and Pharmacological Treatment Patterns Among Patients Presenting With Insomnia Clin Drug Invest 18(2). 161-167 (1999)<\/p>\n 18. Spiegel K., Leproult R., van Cauter E.: Impact of sleep debt on metabolic and endocrine function. Lancet 354. 1435-1439 (1999)<\/p>\n 19. Spiegel K., Leproult R., L. Hermite-Baleriaux M., Copinschi G., Penev P.D., van Cauter E.: Leptin levels are dependent on sleep duration:relationships with sympathovagal balance, carbohydrate regulation, cortisol and thyreotropin. J. Clin. Endocrinol. Metab. 89. 5762-5771 (2004)<\/p>\n 20. Spiegel K., Tasali E., Penev P.D., van Cauter E.: Brief communication: sleep curtailment in healthy young men is associated with decreased leptin levels, elevated leptin levels and increased hunger and appetite. Ann. Ingtern. Med. 141. 846-850 (2004)<\/p>\n 21. Spiegel K., Knutson K., Leproult R., Tasali E., van Cauter E.: Sleep loss: a novel risk factor for insulin resistance and Type 2 diabetes. J. App. Pshysiology 99. 2008- 2019 (2005)<\/p>\n 22. Taylor D.J., Mallory L.J., Lichstein K.L., Durrence H.H., Riedel B.W., Bush A.J.: Comorbidity of chronic insomnia with medical problems. Sleep. 30(2). 213- 218 (2007)<\/p>\n 23. Taylor D.J., Lichstein K.L., Durrence H.H.: Insomnia as a health risk factor. Behav. Sleep Med..1. 227- 47 (2003)<\/p>\n 24. Turek F.W.: From circadian rhythms to clock genes in depression. Int. Clin. Psychopharmacol. 22 Suppl 2: S1-8, (2007 Oct.)<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n \u00a0<\/span><\/p>\n |
![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk09_table01.png\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk09_table02.png\")
<\/p>\n