{"id":359,"date":"2015-11-24T13:28:20","date_gmt":"2015-11-24T12:28:20","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?p=359"},"modified":"2019-01-23T09:14:04","modified_gmt":"2019-01-23T08:14:04","slug":"bodizs-r-differencialpszichologia-alvaselettani-megkozelitesben-az-egyeni-eeg-mintazatok-jelentosege-magyar-pszichologiai-szemle-631-29-50-2008","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/24\/bodizs-r-differencialpszichologia-alvaselettani-megkozelitesben-az-egyeni-eeg-mintazatok-jelentosege-magyar-pszichologiai-szemle-631-29-50-2008\/","title":{"rendered":"B\u00f3dizs R*: Differenci\u00e1lpszichol\u00f3gia alv\u00e1s\u00e9lettani megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben: az egy\u00e9ni EEG mint\u00e1zatok jelent\u0151s\u00e9ge. Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle 63(1): 29-50. 2008"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\n

DOI: 10.1556\/MPSzle.63.2008.1.4<\/a><\/p>\n

Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet
\nE-mail:
\n#mailto#
\nbodrob@net.sote.hu
\n<\/em><\/small><\/p>\n

Be\u00e9rkezett: 2007. 12. 10. \u2013 Elfogadva: 2008. 01. 15. <\/em><\/small><\/p>\n

*A szerz\u0151t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Bolyai J\u00e1nos Kutat\u00f3i \u00d6szt\u00f6nd\u00edjjal t\u00e1mogatja.<\/em><\/small><\/p>\n

Absztrakt<\/h3>\n

A neur\u00e1lis rendszerek szinkroniz\u00e1lt oszcill\u00e1ci\u00f3kba szervez\u0151d\u00e9se az alv\u00e1s elektrofiziol\u00f3giailag j\u00f3l megragadhat\u00f3 vonatkoz\u00e1sainak egyike. Az oszcill\u00e1ci\u00f3k \u00e1ltal\u00e1nos, mindenkire jellemz\u0151 jegyei mellett egyre ismertebb\u00e9 v\u00e1lnak a szem\u00e9lyre specifikus von\u00e1sok is, amelyek az alv\u00e1s egy\u00e9ni topografikus \u00e9s spektr\u00e1lis electroencefalogr\u00e1fi\u00e1s (EEG) ujjlenyomatai form\u00e1j\u00e1ban sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151k. Az egy\u00e9ni alv\u00e1s-EEG ujjlenyomatokra a figyelemre m\u00e9lt\u00f3 id\u0151beli stabilit\u00e1s, az idegrendszer plasztikus folyamataival val\u00f3 k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kapcsolat \u00e9s a neur\u00e1lis konnektivit\u00e1s \u00e1ltali nagyfok\u00fa meghat\u00e1rozotts\u00e1g jellemz\u0151. Ez ut\u00f3bbi k\u00f6vetkezt\u00e9ben az alv\u00e1s-EEG ujjlenyomatok alkalmasak lehetnek az egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti pszichol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek neurobiol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sainak kutat\u00e1s\u00e1ra. E megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s helyt\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t egyre t\u00f6bb bizony\u00edt\u00e9k t\u00e1mogatja. Az alv\u00e1sra jellemz\u0151 lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa aktivit\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll a mem\u00f3ria \u00e9s a v\u00e9grehajt\u00f3 funkci\u00f3k hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val, m\u00edg az alv\u00e1si ors\u00f3k \u00e9s a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt bonyolult sokr\u00e9t\u0171 kapcsolatrendszer felt\u00e9telezhet\u0151, amiben az \u00e1ltal\u00e1nos ment\u00e1lis r\u00e1termetts\u00e9g vagy az intelligencia neurobiol\u00f3gi\u00e1ja is \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fclhet. Az affekt\u00edv szf\u00e9ra \u00e9s az alv\u00e1s-EEG korrel\u00e1ci\u00f3ja tekintet\u00e9ben rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 sz\u00f3rv\u00e1nyos adatok szint\u00e9n az alv\u00e1s-EEG differenci\u00e1lpszichol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t er\u0151s\u00edt\u0151 megfigyel\u00e9sek. Az alv\u00e1s-EEG oszcill\u00e1ci\u00f3k az egy\u00e9ni funkcion\u00e1lis neuroanat\u00f3mi\u00e1t\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s\u00fck k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00fckr\u00f6zik a neur\u00e1lis kapcsolatrendszer jelenlegi \u00e1llapot\u00e1t, de a plasztikus folyamatok el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se r\u00e9v\u00e9n egyben lehet\u0151s\u00e9get is teremtenek a rendszer hat\u00e9kony \u00e9s adapt\u00edv \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Kulcsszavak:<\/strong> alv\u00e1s-EEG ujjlenyomatok, konnektivit\u00e1s, intelligencia, kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek, mem\u00f3ria, alv\u00e1si ors\u00f3k, delta hull\u00e1mok, lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/p>\n

SLEEP PHYSIOLOGY AS AN APPROACH OF DIFFERENTIAL PSYCHOLOGY: SIGNIFICANCE OF INDIVIDUAL EEG PATTERNS<\/h3>\n

One of the well described aspects of the electrophysiology of sleep is related to the organization of neural systems in synchronized oscillations. Beside the general aspects of these oscillations there is increasing evidence for the existence of some individual-specific traits, which can be quantified by the individual topographic and spectral fingerprints of sleep-EEG. Individual fingerprints of human sleep-EEG are characterized by remarkable stability, bidirectional relationship with neural plasticity and definiteness by neural connectivity. Given the latter characteristic, these fingerprints could play an important role in research work aiming to reveal the neurobiological bases of psychological differences. Accumulating evidence supports the pertinence of this approach. Correlations of sleep-dependent slow wave activity with memory and executive functions were found, while sleep spindling was shown to have a complex relationship with cognitive performance. This relationship may shed light on the neurobiological bases of general mental ability or intelligence. Some preliminary data supporting the correlation between sleep-EEG and the affective traits of human subjects strengthen the differential psychological relevance of sleep-EEG activity. Given the fact that individual functional neuroanatomy is a major factor that shapes sleep-EEG oscillations, the latter reflect the actual state of synaptic infrastructure. However, by facilitating plastic processes neural oscillations also open the door to the efficient and adaptive reorganization of neural connectivity.<\/p>\n

Key words:<\/strong> sleep-EEG fingerprints, connectivity, intelligence, cognitive abilities, memory, sleep spindles, delta waves, slow oscillation<\/strong><\/p>\n

ELM\u00c9LETI MEGFONTOL\u00c1SOK<\/h3>\n

Az egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kutat\u00e1sa hossz\u00fa m\u00faltra tekint vissza, a tudom\u00e1nyos diszcipl\u00edn\u00e1k igen sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t \u00f6lelve fel. Ezen a sk\u00e1l\u00e1n a molekul\u00e1ris genetik\u00e1t\u00f3l a szociol\u00f3gi\u00e1ig \u00e9s az antropol\u00f3gi\u00e1ig az elemz\u00e9sek elt\u00e9r\u0151 szintjeit \u00e9s a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dok sz\u00e9les spektrum\u00e1t tal\u00e1ljuk. Mindazon\u00e1ltal a kult\u00fara, a szoci\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k \u00e9s a genetika szem\u00e9lyis\u00e9get l\u00e9trehoz\u00f3 \u00e9s alak\u00edt\u00f3 hat\u00e1sainak egyfajta v\u00e9gs\u0151 k\u00f6z\u00f6s \u00fatj\u00e1nak az idegrendszer egy\u00e9ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9se tekinthet\u0151 (DAVIDSON, 2001). Az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vizsg\u00e1lat\u00e1nak \u00e9s becsl\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1mottev\u0151 tudom\u00e1nyos \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re sz\u00e1mos megfigyel\u00e9s utal (LUBINSKI, 2000). Ennek ellen\u00e9re \u2014 n\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151s kezdem\u00e9nyez\u00e9st\u0151l (GRAY, THOMPSON, 2004) eltekintve \u2014 m\u00e9g mindig igen szeg\u00e9nyesnek, szervezetlennek \u00e9s sz\u00f3rv\u00e1nyosnak mondhat\u00f3 azon tudom\u00e1nyos kutat\u00e1si programok k\u00f6re, amelyek kifejezetten a viselked\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek idegrendszeri korrel\u00e1tumait k\u00edv\u00e1nj\u00e1k felt\u00e1rni. Az idegtudom\u00e1nyok jelenlegi f\u0151 \u00e1rama a viselked\u00e9ses \u00e9s l\u00e9lektani jelens\u00e9gek olyan k\u00f6z\u00f6s neur\u00e1lis mechanizmusainak f\u00f6lt\u00e1r\u00e1s\u00e1val foglalkozik, amelyeknek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen \u00e1ltal\u00e1nos, mindenkire \u00e9rv\u00e9nyes modellek sz\u00fclet(het)nek. A r\u00e9szmechanizmusok egyre m\u00e9lyebb felt\u00e1r\u00e1sa azonban h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta a stabil szem\u00e9lyi saj\u00e1toss\u00e1gok m\u00f6g\u00f6tti biol\u00f3gia megismer\u00e9s\u00e9t, azaz a hangs\u00falyok rendszerint az id\u0151beli lefoly\u00e1son \u00e9s a hat\u00e1sokon vannak a stabil mutat\u00f3k \u00e9s a von\u00e1sok helyett, ami a biol\u00f3giai rendszerek egyenl\u0151 alak\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak m\u00f6g\u00f6ttes metaelm\u00e9let\u00e9t implik\u00e1lja. Az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9nek mell\u0151z\u00f6tts\u00e9g\u00e9hez burkoltan az a jelenleg \u00e9rv\u00e9nyes kutat\u00e1si hagyom\u00e1ny is hozz\u00e1j\u00e1rul, miszerint a vizsg\u00e1latokat mesters\u00e9gesen \u00e9s er\u0151teljesen homogeniz\u00e1lt, kor\u00e1ntsem reprezentat\u00edv (leggyakrabban egyetemi hallgat\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3) popul\u00e1ci\u00f3kon kell v\u00e9gezni. Az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kutat\u00e1sa \u2013 a genetik\u00e1t\u00f3l eltekintve \u2013 a k\u00f6zhelyek szintj\u00e9n van, \u00e9s k\u00edv\u00fcl maradt napjaink idegtudom\u00e1ny\u00e1nak, illetve pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak f\u0151 \u00e1ram\u00e1n. Saj\u00e1t kutat\u00e1si programunk \u00e9s egyben a jelenlegi \u00f6sszefoglal\u00f3 c\u00e9lja az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek idegtudom\u00e1ny\u00e1nak kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se egy \u00faj t\u00e9m\u00e1val: az alv\u00e1s-electroencefalogram (alv\u00e1s-EEG) egy\u00e9ni mint\u00e1zatainak differenci\u00e1lpszichol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel. Hangs\u00falyozni k\u00edv\u00e1njuk, hogy a viselked\u00e9ses fenot\u00edpusok funkcion\u00e1lis \u00e9s neuroanat\u00f3miai alapjainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben kiemelked\u0151 szerep jut az alv\u00e1skutat\u00e1snak. Ugyanakkor \u2013 a dimenzion\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st k\u00f6vetve \u2013 felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pszichopatol\u00f3giai \u00e9s neuropszichi\u00e1triai jelens\u00e9geket, mint a kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv saj\u00e1toss\u00e1gok extr\u00e9m megnyilv\u00e1nul\u00e1sait eddig ismeretlen biol\u00f3giai markerekkel t\u00e1rs\u00edtjuk, illetve \u00faj mechanizmusszint\u0171 \u00e9s konceptu\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9si keretekkel magyar\u00e1zzuk egy ilyen megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d sikeres alkalmaz\u00e1sa eset\u00e9n.<\/p>\n

AZ ALV\u00c1S-EEG EGY\u00c9NI UJJLENYOMATAI<\/h3>\n

Az \u00e1llapotok \u00e9s a von\u00e1sok l\u00e9nyegi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge az id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1s, illetve stabilit\u00e1s tulajdons\u00e1gaiban keresend\u0151ek. Amennyiben az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kutat\u00e1s\u00e1t az alv\u00e1ssal kapcsolatos fiziol\u00f3giai param\u00e9terekre alapozzuk, alapvet\u0151 felt\u00e9tel, hogy a megfelel\u0151 param\u00e9ter id\u0151ben stabil legyen. Ez a sarkalatos k\u00e9rd\u00e9s elvileg minden a szem\u00e9lyis\u00e9g, illetve a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek ter\u00e9n v\u00e9gzett pszichofiziol\u00f3giai kutat\u00e1ssal kapcsolatban f\u00f6lmer\u00fcl. Az al\u00e1bbiakban az alv\u00e1s-EEG n\u00e9mely karakterisztikus von\u00e1s\u00e1nak id\u0151beli \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1val, valamint v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1val kapcsolatos kutat\u00e1s kritikai \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t adjuk meg.<\/p>\n

Lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g<\/h3>\n

Az alv\u00e1s-EEG egyik l\u00e9nyegi von\u00e1sa a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g (<4 Hz) \u00e9brenl\u00e9thez viszony\u00edtott dominanci\u00e1ja (B\u00d3DIZS, 2000). A szakirodalom jelent\u0151s r\u00e9sze foglalkozik az alv\u00e1s alatti lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g homeosztatikus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val, ami k\u00f6zvetve az alv\u00e1s homeosztatikus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. Ez azt jelenti, hogy a jellemz\u0151en a nem-REM (NREM) alv\u00e1shoz k\u00f6t\u00f6tten megjelen\u0151 lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke, az alv\u00e1st megel\u0151z\u0151en \u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151vel, illetve region\u00e1lisan, a k\u00f6zponti idegrendszeri (t\u00f6bbnyire, de nem kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00e9rgi) strukt\u00far\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1val ar\u00e1nyos (BORB\u00c9LY, 2001). Ez a v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g elvileg kiz\u00e1rn\u00e1 a von\u00e1sszer\u0171s\u00e9g elv\u00e9nek alkalmaz\u00e1s\u00e1t a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9ggel kapcsolatosan, azonban egyes \u00fajabb eredm\u00e9nyek m\u00e1s k\u00f6vetkeztet\u00e9seket is megengednek, s\u0151t \u00fagy t\u0171nik, val\u00f3sz\u00edn\u0171bb\u00e9 is tesznek. A lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g teljes\u00edtm\u00e9nys\u0171r\u0171s\u00e9g-spektrum\u00e1nak ism\u00e9tl\u00e9si megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val kapcsolatos korrel\u00e1ci\u00f3s vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00fcl az egyik legalaposabb 0,84-es er\u0151ss\u00e9g\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sr\u0151l sz\u00e1mol be, ami azt jelenti, hogy az \u00e9jszakai alv\u00e1s ezen EEG-mutat\u00f3ja 70%-os pontoss\u00e1ggal el\u0151re jelezhet\u0151 egyszer\u0171en csak egy kor\u00e1bbi \u00e9jszakai vizsg\u00e1lat eredm\u00e9ny\u00e9nek ismeret\u00e9ben (TAN, CAMPBELL \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2000). Ez elvileg azt is jelentheti, hogy a szem\u00e9lyek megb\u00edzhat\u00f3an k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek napk\u00f6zbeni aktivit\u00e1suk \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti idej\u00fck tekintet\u00e9ben, ami az \u00e9jszakai lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9gben is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. Egy \u00fajabb vizsg\u00e1latban azonban az alv\u00e1smegvon\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t is figyelembe v\u00e9ve kimutatt\u00e1k, hogy az alv\u00e1s alatti lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1nak foka majdnem t\u00edzszerese annak a v\u00e1ltoz\u00e1snak, amit egy \u00e9jszakai alv\u00e1s kimarad\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n az \u00e9brenl\u00e9t idej\u00e9nek meghosszabbod\u00e1sa okoz (TUCKER, DINGES, VAN DONGEN, 2007). Az egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek teh\u00e1t az \u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl is igen jelent\u0151sek, s\u0151t a kor\u00e1bbi kutat\u00e1sok els\u0151rend\u0171 f\u00f3kusz\u00e1val ellent\u00e9tben jelent\u0151sebbeknek mondhat\u00f3ak, mint az am\u00fagy kimutathat\u00f3 \u00e9s funkcion\u00e1lisan jelent\u0151s homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s. Ezek az eredm\u00e9nyek \u00f6sszhangban vannak egyes kor\u00e1bbi ikervizsg\u00e1latokkal. Ut\u00f3bbiak szerint ugyanis sz\u00e1mottev\u0151 genetikai meghat\u00e1rozotts\u00e1g mutathat\u00f3 ki az alv\u00e1s lass\u00fa hull\u00e1mokkal jellemezhet\u0151 szakaszainak (3. \u00e9s 4. st\u00e1diumok) id\u0151tartama tekintet\u00e9ben, ami k\u00f6zvetve a fenti megfigyel\u00e9seket er\u0151s\u00edt\u0151 adat (LINKOWSKI, KERKHOFS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 1989, 1991). \u00dajabb ikervizsg\u00e1latok ugyanakkor arra h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet, hogy a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g id\u0151beli lefut\u00e1s\u00e1nak mint\u00e1zat\u00e1ban is er\u0151teljes genetikai hat\u00e1sok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetnek (KIMURA, WINKELMAN, 2007).<\/p>\n

A lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g t\u00e9rbeli (skalp f\u00f6l\u00f6tti) eloszl\u00e1sa tekintet\u00e9ben hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyek sz\u00fclettek. A skalp f\u00f6l\u00f6tti eloszl\u00e1s mint\u00e1zat\u00e1t nagyfok\u00fa egy\u00e9ni v\u00e1ltozatoss\u00e1g \u00e9s kimagasl\u00f3 szem\u00e9lyeken bel\u00fcli stabilit\u00e1s jellemzi. Az alv\u00e1smegvon\u00e1st k\u00f6vet\u0151 alv\u00e1sban m\u00e9rt lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g fokozott ugyan az alv\u00e1smegvon\u00e1s el\u0151ttihez k\u00e9pest, m\u00e9gis a normaliz\u00e1lt spektr\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek t\u00e9rk\u00e9pe v\u00e1ltozatlan \u00e9s egy\u00e9nre jellemz\u0151en stabil marad (FINELLI, ACHERMANN, BORB\u00c9LY, 2001). A hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyek robusztuss\u00e1ga vezette Luca Finellit \u00e9s munkat\u00e1rsait (2001) arra, hogy az alv\u00e1s EEG-topogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak egy\u00e9ni ujjlenyomatair\u00f3l besz\u00e9ljen, ami szerint\u00fck az idegrendszer egy\u00e9ni funkcion\u00e1lis neuroanat\u00f3mi\u00e1j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi.<\/p>\n

Alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s alv\u00e1s alatti alfa aktivit\u00e1s<\/h3>\n

Az alv\u00e1si ors\u00f3k hozz\u00e1vet\u0151legesen 12\u201315 Hz-es (m\u00e1s meghat\u00e1roz\u00e1sok szerint 9\u201316 Hz-es) szinuszoid hull\u00e1mcsomagok, amelyeknek a kezdeti n\u00f6vekv\u0151, majd fokozatosan cs\u00f6kken\u0151 amplit\u00fad\u00f3 ors\u00f3alakot k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zhet (1. \u00e1bra). Leggyakrabban a 2-es st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sban figyelhet\u0151ek meg, de a NREM alv\u00e1s minden f\u00e1zis\u00e1ban jelen lehetnek (DE GENNARO, FERRARA, 2003).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az alv\u00e1si ors\u00f3kra jellemz\u0151 frekvencias\u00e1vban az EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g teljes\u00edtm\u00e9nys\u0171r\u0171s\u00e9g-spektrum\u00e1nak ism\u00e9tl\u00e9si megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga m\u00e9g a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n\u00e9l is kimagasl\u00f3bb, TAN, CAMPBELL \u00e9s munkat\u00e1rsai (2000) vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyei szerint 0,98. Az ors\u00f3knak megfelel\u0151 frekvenciatartom\u00e1ny\u00fa EEG-teljes\u00edtm\u00e9nys\u0171r\u0171s\u00e9gspektrumok skalp f\u00f6l\u00f6tti megoszl\u00e1s\u00e1nak mint\u00e1zat\u00e1ra ugyanaz az ujjlenyomatszer\u0171s\u00e9g jellemz\u0151, mint a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re (FINELLI, ACHERMANN, BORB\u00c9LY, 2001). Az ors\u00f3k spektr\u00e1lis \u00e9s topogr\u00e1fiai jellemz\u0151i azonban \u00f6sszetettebbek a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n\u00e9l. Az emberek nagyobb r\u00e9sz\u00e9ben k\u00e9t elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt spektr\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151 (cs\u00facs) figyelhet\u0151 meg az ors\u00f3frekvenci\u00e1n bel\u00fcl (2. \u00e1bra). Ezek topografikusan is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek: a lass\u00fabb cs\u00facsnak (~11 Hz) megfelel\u0151 EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g front\u00e1lis maximum\u00fa, m\u00edg a gyorsabb cs\u00facsnak megfelel\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g pariet\u00e1lis maximum\u00fa. A lass\u00fa \u00e9s a gyors ors\u00f3z\u00e1s agyi hemodinamikai saj\u00e1toss\u00e1gainak vannak k\u00f6z\u00f6s \u00e9s elt\u00e9r\u0151 elemei. Mindk\u00e9t ors\u00f3t\u00edpust a thalamus, az el\u00fcls\u0151 cingul\u00e1ris k\u00e9reg, az insularis k\u00e9reg \u00e9s a superior temporalis gyrus fokozottabb agyi v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1sa jellemzi. Ugyanakkor a superior frontalis gyrus els\u0151sorban a lass\u00fa ors\u00f3k ideje alatt, m\u00edg a szenzomotoros ter\u00fcletek, a tempor\u00e1lis lebeny medi\u00e1lis felsz\u00edne \u00e9s a hippocampus a gyors ors\u00f3k ideje alatt akt\u00edvabbak (SCHABUS, DANG-VU \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2007). A k\u00e9tf\u00e9le ors\u00f3frekvenci\u00e1nak megfelel\u0151 spektr\u00e1lis cs\u00facs egym\u00e1shoz viszony\u00edtott dominanci\u00e1ja, pontos frekvenci\u00e1ja \u00e9s topogr\u00e1fi\u00e1ja egy\u00e9nre jellemz\u0151 stabil tulajdons\u00e1g (WERTH, ACHERMANN \u00e9s munkat\u00e1rsai, 1997; DE GENNARO, FERRARA \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2005). Az alfa hull\u00e1moknak \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1snak megfelel\u0151 frekvencia\u00f6vezet (8\u201315 Hz) von\u00e1s-, illetve \u00e1llapotjellemz\u0151inek r\u00e9szletes vizsg\u00e1lata nyom\u00e1n kider\u00fclt, hogy b\u00e1r mindk\u00e9t ors\u00f3t\u00edpusban kimutathat\u00f3ak \u00e1llapott\u00f3l f\u00fcgg\u0151 hat\u00e1sok (alv\u00e1smegvon\u00e1s vagy az alv\u00e1s folyamat\u00e1nak k\u00eds\u00e9rletes c\u00e9l\u00fa megzavar\u00e1sa), ennek ellen\u00e9re az EEG teljes\u00edtm\u00e9nyspektrum\u00e1nak z-transzform\u00e1lt \u00e9rt\u00e9kei kiemelked\u0151en stabil szem\u00e9lyi jellemz\u0151k, melyeknek ism\u00e9tl\u00e9si megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga minden esetben 0,90 f\u00f6l\u00f6tti (DE GENNARO, FERRARA \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2005). Ugyanakkor az ors\u00f3frekvenci\u00e1j\u00fa EEG-aktivit\u00e1s id\u0151beli lefut\u00e1s\u00e1nak mint\u00e1zata egy ikervizsg\u00e1lat el\u0151zetes eredm\u00e9nyei szerint sz\u00e1mottev\u0151 genetikai hat\u00e1sok t\u00fckr\u00f6z\u0151je is egyben (KIMURA, WINKELMAN, 2007).<\/p>\n

Fontos megjegyezni, hogy az ors\u00f3frekvenci\u00e1j\u00fa EEG-aktivit\u00e1s spektruma nem t\u00fckr\u00f6zi t\u00f6k\u00e9letesen a jellegzetes f\u00e1zisos ors\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9get, ami id\u0151ben elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 EEG-jelens\u00e9gek ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1ll. A teljes\u00edtm\u00e9nyspektrum ugyanis olyan EEG-komponensekre is \u00e9rz\u00e9keny, amelyek nem csoportosulnak ors\u00f3kk\u00e1, de ors\u00f3frekvenci\u00e1j\u00faak (DE GENNARO, FERRARA, 2003). Ez\u00e9rt az ors\u00f3k detekci\u00f3ja \u00e9s az EEG- tev\u00e9kenys\u00e9g teljes\u00edtm\u00e9nyspektrum\u00e1nak ors\u00f3frekvenci\u00e1j\u00fa \u00f6sszetev\u0151i nem teljesen azonosak. Mindazon\u00e1ltal a vizu\u00e1lisan \u00e9s az automatikusan detekt\u00e1lt ors\u00f3k sz\u00e1ma \u00e9s id\u0151beli megoszl\u00e1s\u00e1nak mint\u00e1zata szint\u00e9n stabil szem\u00e9lyi jellemz\u0151nek bizonyult (SILVERSTEIN, LEVY, 1976; AZUMI, SHIRAKAWA, 1982; GAILLARD, BLOIS, 1981).<\/p>\n

Az alv\u00e1s-EEG glob\u00e1lis mutat\u00f3inak stabilit\u00e1sa \u00e9s szem\u00e9lyf\u00fcgg\u0151s\u00e9ge<\/h3>\n

R\u00e9szben az eddig eml\u00edtett eredm\u00e9nyek \u00e1ltal ind\u00edttatva t\u00f6bb pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nt a glob\u00e1lis, teljes frekvenciatartom\u00e1nyra kiterjed\u0151 alv\u00e1s alatti EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g von\u00e1sjelleg\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. Az egyik, erre a k\u00e9rd\u00e9sre \u00f6sszpontos\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei szerint a h\u00fasznapos id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt f\u00f6lvett, szem\u00e9lyenk\u00e9nt n\u00e9gy alv\u00e1s-EEG logaritmiz\u00e1lt teljes\u00edtm\u00e9nys\u0171r\u0171s\u00e9g-spektrumai majdnem t\u00f6k\u00e9letes egyez\u00e9st mutatnak a teljes frekvenciatartom\u00e1nyon, NREM \u00e9s REM alv\u00e1sban, illetve fiatalokn\u00e1l \u00e9s id\u0151sekn\u00e9l egyar\u00e1nt. Ugyanakkor megfigyelhet\u0151 egy jelent\u0151s \u00e9letkori hat\u00e1s is (a fiatal \u00e9s az id\u0151s csoport k\u00f6z\u00f6tti szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel), teh\u00e1t az id\u0151beli v\u00e1ltozatlans\u00e1g bizonyos keretek k\u00f6z\u00f6tt kezelend\u0151 (TAN, CAMPBELL, FEINBERG, 2001). Saj\u00e1t adatb\u00e1zisunkban rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 t\u00f6bb mint egy \u00e9ves ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9ses adatok feldolgoz\u00e1sa nyom\u00e1n is rendk\u00edv\u00fcl figyelemrem\u00e9lt\u00f3 id\u0151beli stabilit\u00e1s l\u00e1that\u00f3 (2. \u00e1bra).<\/p>\n

Egy \u00fajabb vizsg\u00e1latban 8 szem\u00e9ly, fejenk\u00e9nt n\u00e9gy teljes \u00e9jszakai alv\u00e1s-EEG spektrum\u00e1b\u00f3l matematikai elj\u00e1r\u00e1ssal von\u00e1svektorokat k\u00e9peztek, majd ezeket klaszteranal\u00edzisnek vetett\u00e9k al\u00e1. A klaszteranal\u00edzis \u00e9ppen 8 klasztert mutatott ki, amelyek a 8 vizsg\u00e1lt szem\u00e9ly klaszterenk\u00e9nt 4 felv\u00e9tel\u00e9t tartalmazt\u00e1k. Vagyis minden szem\u00e9ly nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben hasonl\u00edt saj\u00e1t kor\u00e1bbi felv\u00e9teleihez, mint m\u00e1sok\u00e9hoz (BUCKELM\u00dcLLER, LANDOLT \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006). Egy ikervizsg\u00e1lat el\u0151zetes eredm\u00e9nyei arra utalnak, hogy az alv\u00e1s alatt r\u00f6gz\u00edtett EEG-felv\u00e9telek teljes\u00edtm\u00e9nyspektrumainak alakj\u00e1ban jelent\u0151s genetikai hat\u00e1sok is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetnek (KIMURA, WINKELMAN, 2007).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

ALV\u00c1S-EEG, KONNEKTIVIT\u00c1S, IDEGRENDSZERI PLASZTICIT\u00c1S<\/h3>\n

Konnektivit\u00e1s \u00e9s plaszticit\u00e1s a lass\u00fa hull\u00e1mok viszonylat\u00e1ban<\/h3>\n

Egyre t\u00f6bb bizony\u00edt\u00e9k t\u00e1mogatja a NREM alv\u00e1s alatti lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG- tev\u00e9kenys\u00e9gnek a k\u00e9rgi szinaptikus h\u00e1l\u00f3 szerkezeti \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si saj\u00e1toss\u00e1gaival val\u00f3 kapcsolat\u00e1t. Az \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletes adatok egyike a korai vizu\u00e1lis depriv\u00e1ci\u00f3 paradigm\u00e1j\u00e1t alkalmazta a l\u00e1t\u00f3k\u00e9reg szerkezet\u00e9nek befoly\u00e1sol\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A szerz\u0151k kimutatt\u00e1k, hogy a s\u00f6t\u00e9tben nevelt \u00e1llatok l\u00e1t\u00f3k\u00e9rge f\u00f6l\u00f6tt kev\u00e9sb\u00e9 kifejezett az alv\u00e1s alatti lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-aktivit\u00e1s (MIYAMOTO, KATAGIRI, HENSCH, 2003). A szerz\u0151k kimutatt\u00e1k, hogy a folyamat az NMDA-receptorok aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e1ll kapcsolatban, \u00e9s az idegrendszeri plaszticit\u00e1s egyik megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1ja. A szinaptikus plaszticit\u00e1s \u00e9s az alv\u00e1sf\u00fcgg\u0151 lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kapcsolat figyelhet\u0151 meg (MIYAMOTO, HENSCH, 2006), ami az\u00e9rt is \u00fajszer\u0171 megl\u00e1t\u00e1s, mert r\u00e1mutathat az emberekn\u00e9l megfigyelt stabil egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek term\u00e9szet\u00e9re, a haszn\u00e1latt\u00f3l f\u00fcgg\u0151 szinaptikus plaszticit\u00e1s mechanizmusa r\u00e9v\u00e9n. Kor\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rleti adatokban is tal\u00e1lhatunk bizony\u00edt\u00e9kokat arra vonatkoz\u00f3an, hogy az alv\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g t\u00fckr\u00f6zi a szinaptikus jel\u00e1tvitel hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t. AMZICA \u00e9s STERIADE (1995) k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben macsk\u00e1k k\u00e9t t\u00e1voli k\u00e9rgi ter\u00fclete k\u00f6z\u00f6tt helyi \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151kkel felf\u00fcggesztett\u00e9k a szinaptikus jel\u00e1tvitelt. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra a k\u00e9t ter\u00fclet 1 Hz alatti elektromos oszcill\u00e1ci\u00f3ja, a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3, aszinkron m\u00f3don jelent meg, holott ennek a tev\u00e9kenys\u00e9gnek a szinkroniz\u00e1ci\u00f3 alapvet\u0151 tulajdons\u00e1ga. ESSER, HILL \u00e9s TONONI (2007) modellk\u00eds\u00e9rletben mutattak r\u00e1 arra, hogy a k\u00e9rgi szinaptikus jel\u00e1tvitel gyeng\u00fcl\u00e9se cs\u00f6kkenti a lass\u00fa hull\u00e1mok megjelen\u00e9s\u00e9nek gyakoris\u00e1g\u00e1t az EEG-ben. Ezt olyan v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00eds\u00e9rt\u00e9k, mint a hull\u00e1mok meredeks\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9se \u00e9s a j\u00f3l kivehet\u0151 cs\u00facsokkal jellemezhet\u0151 lass\u00fa hull\u00e1mok helyett felbukkan\u00f3 t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s cs\u00facsokat mutat\u00f3 lass\u00fa hull\u00e1mok.<\/p>\n

A lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9gen bel\u00fcl elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 egy lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3nak nevezett hull\u00e1mtev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s az \u00fagynevezett delta aktivit\u00e1s. A lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 frekvenci\u00e1ja 1 Hz alatti, \u00e9s az egyedi k\u00e9rgi neuronokban, illetve neuronh\u00e1l\u00f3zatokban keletkezik. Terjed\u00e9se \u00e9s szinkroniz\u00e1ci\u00f3ja szinte teljes m\u00e9rt\u00e9kben az intrakortik\u00e1lis konnektivit\u00e1s \u00fatj\u00e1n (teh\u00e1t hat\u00e9kony, m\u0171k\u00f6d\u0151 szinapszish\u00e1l\u00f3zatok r\u00e9v\u00e9n) val\u00f3sul meg (STERIADE, 2003). Ezek a neurofiziol\u00f3giai eredm\u00e9nyek teh\u00e1t arra utalnak, hogy maga a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 egyben a konnektivit\u00e1s mutat\u00f3ja is, a konnektivit\u00e1s pedig a haszn\u00e1latt\u00f3l f\u00fcgg\u0151 \u00e9s a genetikailag meghat\u00e1rozott plaszticit\u00e1s ered\u0151je (B\u00d3DIZS, 2006). Ugyanakkor, az alv\u00e1si ors\u00f3k triggerel\u00e9se r\u00e9v\u00e9n k\u00f6zvetve maga a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 is el\u0151seg\u00edti a plaszticit\u00e1st (STERIADE, 2006). Egyes megfigyel\u00e9sek szerint a delta hull\u00e1mok, melyeknek frekvenci\u00e1ja hozz\u00e1vet\u0151legesen 1 \u00e9s 4 Hz k\u00f6z\u00f6tti \u2013 a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3val szemben \u2013 legal\u00e1bbis r\u00e9szben, a thalamus \u00e9s a k\u00e9reg k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatrendszerben keletkeznek (STERIADE, 2003), alv\u00e1sciklusok k\u00f6z\u00f6tti dinamik\u00e1juk, illetve homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerep\u00fck pedig elt\u00e9r a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3\u00e9t\u00f3l (ACHERMANN, BORB\u00c9LY, 1997; CAMPBELL, HIGGINS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006). M\u00edg egyes kognit\u00edv vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei szerint jogos a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a delta hull\u00e1mok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se (B\u00d3DIZS, B\u00c9K\u00c9SY \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002; ANDERSON, HORNE, 2003), m\u00e1s vizsg\u00e1latok szerint a k\u00e9t sz\u00f3ban forg\u00f3 frekvenciatartom\u00e1ny funkcion\u00e1lisan egys\u00e9gesnek tekinthet\u0151 (MIYAMOTO, KATAGIRI, HENSCH, 2003; ESSER, HILL, TONONI, 2007; MASSIMINI, FERRARELLI \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2007).<\/p>\n

Konnektivit\u00e1s \u00e9s plaszticit\u00e1s az alv\u00e1si ors\u00f3k viszonylat\u00e1ban<\/h3>\n

A cellul\u00e1ris neurofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyeinek f\u00e9ny\u00e9ben felt\u00e9telezhet\u0151, hogy az alv\u00e1s-EEG ors\u00f3z\u00f3 hull\u00e1mform\u00e1i a thalamocorticalis neuronok ritmikus hiperpolariz\u00e1ci\u00f3-rebound szekvenci\u00e1inak a k\u00e9rgi neuronok membr\u00e1npotenci\u00e1ljaiban val\u00f3 t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9sei, amelyekben a nucleus reticularis thalami neuronjai k\u00e9pezik a g\u00e1tl\u00f3 komponenst (STERIADE, 2003; 2006). Az ors\u00f3k keletkez\u00e9si mechanizmus\u00e1nak ezen modellje szerint a thalamocorticalis hurkok az ors\u00f3z\u00e1s funkcion\u00e1lis elemei (3. \u00e1bra).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mindez azonban felt\u00e9telez egy szinkroniz\u00e1l\u00f3 mechanizmust is, ami az egyedi thalamocorticalis hurkokban egyidej\u0171v\u00e9 teszi az oszcill\u00e1ci\u00f3t. Tekintve, hogy a thalamuson bel\u00fcli kapcsolatok szeg\u00e9nyesek, ezt a szinkroniz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1st legink\u00e1bb a k\u00e9reg biztos\u00edthatja, az intrakortik\u00e1lis konnektivit\u00e1s \u00e9s a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 neuron\u00e1lisan akt\u00edv szakasz\u00e1ban a lesz\u00e1ll\u00f3 corticothalamicus rostok szinkron m\u00f3don hozz\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe a thalamus ors\u00f3z\u00f3 \u00fczemm\u00f3dj\u00e1t (STERIADE, 2006). Ennek a mechanizmusnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az ors\u00f3z\u00e1s spont\u00e1n m\u00f3don a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 meghat\u00e1rozott f\u00e1zisaiban (a felsz\u00ednen regisztr\u00e1lt pozit\u00edv f\u00e1zisban) cs\u00facsosodik ki. Ezt h\u00edvj\u00e1k az alv\u00e1si ors\u00f3k lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltali csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1nak (M\u00d6LLE, MARSHALL \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002). Vagyis az igen nagysz\u00e1m\u00fa k\u00e9rgi neuron membr\u00e1npotenci\u00e1l-ingadoz\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszegz\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l kirajzol\u00f3d\u00f3 felsz\u00edni EEG-ben nem is l\u00e1thatn\u00e1nk ors\u00f3kat, ha a k\u00e9rgi szinkroniz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclne, illetve a lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 nem csoportos\u00edtan\u00e1 az ors\u00f3z\u00e1st. Ebb\u0151l elvileg az is k\u00f6vetkezik, hogy a k\u00e9rgi kapcsolatrendszer\/konnektivit\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1ga az ors\u00f3z\u00e1s \u00e9l\u00e9nks\u00e9g\u00e9ben is kifejez\u0151dik (B\u00d3DIZS, 2006; 4. \u00e1bra).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mindemellett az ors\u00f3z\u00e1snak k\u00f6zvetlen hat\u00e1sa is lehet az idegrendszeri plaszticit\u00e1sra. A fokoz\u00f3d\u00f3 v\u00e1lasz (augmenting response) jelens\u00e9ge r\u00e9gr\u0151l ismert az ideg\u00e9lettanban. L\u00e9nyege, hogy a thalamus felsz\u00e1ll\u00f3 rostjainak 8\u201315 Hz-en t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ritmikus ingerl\u00e9se k\u00f6zben a k\u00e9rgi v\u00e1lasz fokozatosan n\u0151, an\u00e9lk\u00fcl hogy az ingerl\u00e9s er\u0151ss\u00e9g\u00e9t v\u00e1ltoztatn\u00e1nk (MAGOUN, 1963). Ez a frekvencia az alfa hull\u00e1mok \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3k tartom\u00e1ny\u00e1val megegyez\u0151. M\u00e1ra ismertt\u00e9 v\u00e1lt, hogy a spont\u00e1n megjelen\u0151 alv\u00e1si ors\u00f3k ideje alatti egyszeri (nem ritmusos) k\u00e9rgi ingerl\u00e9s sokkal tart\u00f3sabb nyomot hagy az ingerelt neuronpopul\u00e1ci\u00f3k v\u00e1laszk\u00e9szs\u00e9g\u00e9ben, mint a nem ors\u00f3z\u00f3 szakaszban adott ingerl\u00e9s (TIMOFEEV, GRENIER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002). Sz\u00e1mos hasonl\u00f3 megfigyel\u00e9ssel p\u00e1ros\u00edtva ezek az eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1snak megfelel\u0151 agyi \u00fczemm\u00f3d (8\u201315 Hz-es ritmikus t\u00fczel\u00e9s) fokozottan plasztikus \u00e1llapot, amelyben fokozott az es\u00e9lye a neuron\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e1tszervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek. Vagyis az alv\u00e1si ors\u00f3k v\u00e9lhet\u0151en egyszerre t\u00fckr\u00f6zik \u00e9s form\u00e1lj\u00e1k a k\u00e9rgi, illetve corticothalamicus kapcsolatrendszert.<\/p>\n

ALV\u00c1S-EEG \u00c9S KOGNIT\u00cdV TELJES\u00cdTM\u00c9NY<\/h3>\n

Lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-aktivit\u00e1s alv\u00e1sban \u00e9s kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9brenl\u00e9tben: figyelemre m\u00e9lt\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek<\/h3>\n

Az alv\u00e1s NREM f\u00e1zis\u00e1ban regisztr\u00e1lt lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g bizonyos mutat\u00f3i \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapot\u00e1ban becs\u00fclt kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszetev\u0151i k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat gondolata nem \u00faj a szakirodalomban. A kutat\u00f3k nagyobbik r\u00e9sze els\u0151sorban az alv\u00e1snak a kognit\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9gekre gyakorolt kedvez\u0151 hat\u00e1sa keret\u00e9ben vizsg\u00e1lja, illetve \u00e9rtelmezi az eredm\u00e9nyeit. An\u00e9lk\u00fcl, hogy tagadn\u00e1nk az alv\u00e1snak a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyekre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t, ehely\u00fctt els\u0151sorban azokat a vonatkoz\u00e1sokat igyeksz\u00fcnk kidombor\u00edtani, amelyek a k\u00e9t jelens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti von\u00e1sszer\u0171 kapcsolatra engednek k\u00f6vetkeztetni.<\/p>\n

A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 adatok egy r\u00e9sze azt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st l\u00e1tszik t\u00e1mogatni, miszerint az alv\u00e1s NREM f\u00e1zis\u00e1ban regisztr\u00e1lt lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 (< 1 Hz) kifejezett volta a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyek kedvez\u0151 mutat\u00f3j\u00e1nak tekinthet\u0151. Az eg\u00e9szs\u00e9ges id\u0151s szem\u00e9lyek alv\u00e1s\u00e1nak els\u0151 NREM f\u00e1zis\u00e1ban a front\u00e1lis ter\u00fcletek f\u00f6l\u00f6tt m\u00e9rt lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 relat\u00edv spektr\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nye pozit\u00edvan korrel\u00e1lt a v\u00e9grehajt\u00f3 funkci\u00f3k becsl\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 neuropszichol\u00f3giai tesztekben ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9nyekkel (ANDERSON, HORNE, 2003). Ut\u00f3bbira p\u00e9lda a verb\u00e1lis fluencia becsl\u00e9s\u00e9nek egyik v\u00e1ltozata (a vizsg\u00e1lati szem\u00e9ly azon k\u00e9pess\u00e9ge, hogy egy-egy ig\u00e9hez \u00e9rtelmesen rendeljen hozz\u00e1 min\u00e9l t\u00f6bb f\u0151nevet) vagy a London-torony megold\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge. ANDERSON \u00e9s HORNE (2003) az alv\u00e1svizsg\u00e1lat ut\u00e1n egy h\u00e9ttel tesztelt\u00e9k a neuropszichol\u00f3giai funkci\u00f3kat, m\u00e9gis f\u00f6lvetik az alv\u00e1s proakt\u00edv hat\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is (az alv\u00e1s ideje alatti lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9letkorf\u00fcgg\u0151 cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel egyetemben). E tekintetben fontos ism\u00e9t megeml\u00edteni, a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g tekintet\u00e9ben m\u00e9rt egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g meglehet\u0151sen stabil \u00e9s jelent\u0151s volt\u00e1t (TUCKER, DINGES, VAN DONGEN, 2007). Ennek f\u00e9ny\u00e9ben pedig az oks\u00e1gi l\u00e1ncolatr\u00f3l nem sokat mondhatunk egy korrelat\u00edv vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyeinek \u00e9rtelmez\u00e9sekor. Vagyis a j\u00f3l teljes\u00edt\u0151 szem\u00e9lyek front\u00e1lis lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak er\u0151teljess\u00e9ge \u00e9ppen \u00fagy lehet a habitu\u00e1lis napk\u00f6zbeni ig\u00e9nybev\u00e9tel k\u00f6vetkezm\u00e9nye, mint annak az el\u0151id\u00e9z\u0151je, vagy ak\u00e1r egy harmadik k\u00f6z\u00f6s \u2013 a teljes\u00edtm\u00e9nyt \u00e9s az EEG-t egyar\u00e1nt befoly\u00e1sol\u00f3 \u2013 t\u00e9nyez\u0151 ered\u0151je.<\/p>\n

Saj\u00e1t kor\u00e1bbi vizsg\u00e1lataink egyik\u00e9ben epilepszi\u00e1s popul\u00e1ci\u00f3n mutattuk ki az intrakrani\u00e1lis elektr\u00f3d\u00e1kkal regisztr\u00e1lt temporo-medi\u00e1lis \u00e9s a hagyom\u00e1nyos felsz\u00edni elektr\u00f3d\u00e1kkal m\u00e9rt temporo-later\u00e1lis lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 relat\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nye \u00e9s a Rey\u2013Osterrieth Komplex \u00c1bra felid\u00e9z\u00e9se (eml\u00e9kezetb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00fajrarajzol\u00e1sa) k\u00f6z\u00f6tti szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, \u00fagy, hogy az alv\u00e1s \u00e9s a neuropszichol\u00f3giai tesztel\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt hetek, esetenk\u00e9nt h\u00f3napok teltek el (B\u00d3DIZS, B\u00c9K\u00c9SY \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002). B\u00e1r az eredm\u00e9nyeket az epilepszia \u00e9s minden bizonnyal az antiepileptikus gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s is befoly\u00e1solhatta, m\u00e9gis figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy a klinikailag igen hasonl\u00f3nak l\u00e1tsz\u00f3 esetek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g szemmel is megfigyelhet\u0151 alv\u00e1s- EEG k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel t\u00e1rsult (5. \u00e1bra). Magyarul az alv\u00e1s-EEG jobb el\u0151rejelz\u0151je volt a teljes\u00edtm\u00e9nynek, mint a klinikai st\u00e1tusz.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Egy \u00fajabb vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei szerint a 3\u20134. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1s-EEG teljes lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa tartom\u00e1ny\u00e1nak (0,5\u20134 Hz) logaritmiz\u00e1lt teljes\u00edtm\u00e9nys\u0171r\u0171s\u00e9g-spektruma pozit\u00edvan korrel\u00e1l nemcsak a Rey\u2013Osterrieth Komplex \u00c1bra Tesztben, de a Trailmaking Tesztben ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9nnyel is. Er\u0151teljes \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket els\u0151sorban a front\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3ban figyeltek meg (G\u00d6DER, ALDENHOFF \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006). Stabil amisulprid-kezel\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 szkizofr\u00e9n popul\u00e1ci\u00f3ban szignifik\u00e1nsan cs\u00f6kkent a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s (3\u20134. st\u00e1diumok) ideje, ami a Rey\u2013Osterrieth Komplex \u00c1bra Tesztben ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9nyroml\u00e1s el\u0151rejelz\u0151j\u00e9nek bizonyult (G\u00d6DER, BOIGS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004). Cs\u00f6kkent a 3\u20134. st\u00e1diumok lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG- tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek teljes\u00edtm\u00e9nys\u0171r\u0171s\u00e9g-spektruma is, ez viszont \u2013 a kontrollmint\u00e1val ellent\u00e9tben \u2013 nem korrel\u00e1lt a Rey\u2013Osterrieth Komplex \u00c1bra Tesztben ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9nyekkel, csak a Trail Making pontsz\u00e1mokkal (G\u00d6DER, ALDENHOFF \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006).<\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy az eddigi megfigyel\u00e9sek \u00e9rtelm\u00e9ben az alv\u00e1s alatt m\u00e9rt lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g egy\u00e9ni elt\u00e9r\u00e9sei els\u0151sorban a kivitelez\u0151 funkci\u00f3kkal vagy \u00e1ltal\u00e1ban a homloklebenyi m\u0171k\u00f6d\u00e9sekre \u00e9rz\u00e9keny feladatokkal \u00e9s a vizu\u00e1lis-t\u00e9ri eml\u00e9kezeti teljes\u00edtm\u00e9ny egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geivel \u00e1llhatnak kapcsolatban.<\/p>\n

Alv\u00e1si ors\u00f3k \u00e9s kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny<\/h3>\n

Az alv\u00e1si ors\u00f3k \u00e9s a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat jelenleg intenz\u00edv kutat\u00e1sok t\u00e1rgya. A vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek prefer\u00e1lt \u00e9rtelmez\u00e9si kerete az alv\u00e1si ors\u00f3knak az eml\u00e9kezeti r\u00f6gz\u00fcl\u00e9sben j\u00e1tszott szerep\u00e9vel kapcsolatos. Ezzel kapcsolatban igen sokr\u00e9t\u0171 empirikus bizony\u00edt\u00e9k l\u00e1tott napvil\u00e1got (CLEMENS, FAB\u00d3, HAL\u00c1SZ, 2005; 2006; SCHABUS, HODLMOSER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2008; GAIS, M\u00d6LLE \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002). Ugyanakkor jelent\u0151s megfigyel\u00e9sek utalnak arra is, hogy az ors\u00f3z\u00e1sban mutatkoz\u00f3 egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kapcsolatban \u00e1llnak a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gekkel (B\u00d3DIZS, KIS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2005; FOGEL, NADER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2007; BERNER, SCHABUS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006; B\u00d3DIZS, L\u00c1Z\u00c1R, RIG\u00d3, 2008). A k\u00e9t hat\u00e1s egy\u00fcttes \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re lehet\u0151s\u00e9get ad\u00f3 vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek \u00fajabban szint\u00e9n felbukkantak e t\u00e9mak\u00f6rben (SCHABUS, HODLMOSER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006; 2008).<\/p>\n

Az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s egy\u00e9ni szintj\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mutat\u00f3i \u00e9s az intelligencia k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat az egyik e t\u00e9m\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt jelent\u0151s megfigyel\u00e9s. Az alv\u00e1s 2. st\u00e1dium\u00e1ban a front\u00e1lis ter\u00fcletek f\u00f6l\u00f6tt m\u00e9rt percenk\u00e9nti gyorsors\u00f3-gyakoris\u00e1g \u00e9s a Raven Progressz\u00edv M\u00e1trix Tesztben ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti \u2013 \u00e9letkorra korrig\u00e1lt \u2013 pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3 az egyik eredm\u00e9ny. A 3\u20134. alv\u00e1sst\u00e1diumokban m\u00e9rt lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltali gyorsors\u00f3-csoportos\u00edt\u00e1s \u00e9s a Raven Tesztben ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9ny \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se szint\u00e9n prefront\u00e1lis lokaliz\u00e1ci\u00f3j\u00fa (B\u00d3DIZS, KIS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2005). Hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyt k\u00f6z\u00f6ltek az ors\u00f3z\u00e1s \u00e1tlagos er\u0151ss\u00e9ge tekintet\u00e9ben: az ors\u00f3k \u00e1tlagos amplit\u00fad\u00f3j\u00e1nak \u00e9s id\u0151tartam\u00e1nak szorzata pozit\u00edv kapcsolatban \u00e1llt a Raven Progressz\u00edv M\u00e1trix Teszt halad\u00f3 v\u00e1ltozat\u00e1ban ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9nnyel egyetemi hallgat\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben. Az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s a lass\u00fa \u00e9s a gyors ors\u00f3kkal kapcsolatban is szignifik\u00e1ns volt, \u00e9s igen kev\u00e9ss\u00e9 f\u00fcgg\u00f6tt att\u00f3l, hogy alv\u00e1s el\u0151tt a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyek procedur\u00e1lis vagy deklarat\u00edv anyag elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban vettek-e r\u00e9szt vagy nem kaptak tanul\u00e1sra utal\u00f3 instrukci\u00f3t, illetve feladatot (SCHABUS, HODLMOSER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006; 2008). FOGEL, NADER \u00e9s munkat\u00e1rsai (2007) a lass\u00fa \u00e9s a gyors ors\u00f3k differenci\u00e1lt elemz\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl vizsg\u00e1lt\u00e1k az ors\u00f3k gyakoris\u00e1ga, valamint az ors\u00f3frekvenci\u00e1j\u00fa EEG-aktivit\u00e1s teljes\u00edtm\u00e9nyspektruma \u00e9s a MAB\u2013II (Multiple Aptitude Battery) intelligenciateszt eredm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. Mindk\u00e9t ors\u00f3-mutat\u00f3 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sra sz\u00e1m\u00edtott \u00e9rt\u00e9ke pozit\u00edvan korrel\u00e1lt az intelligenciah\u00e1nyadossal \u00e9s a perform\u00e1ci\u00f3s (cselekv\u00e9ses) h\u00e1nyadossal (PQ), de nem f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze a verb\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nnyel (VQ). A leger\u0151sebb kapcsolatot az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s a k\u00e9pkieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s pr\u00f3ba k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lt\u00e1k. Ugyanakkor f\u00f6lmer\u00fclt egy arra utal\u00f3 eredm\u00e9ny is, amely szerint az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s nem minden intelligencia\u00f6vezetben \u00e9rv\u00e9nyes, \u00e9s esetleg csak a 115 \u00e9s 126 k\u00f6z\u00f6tti PQ \u00e9rt\u00e9k\u0171 szem\u00e9lyek k\u00f6r\u00e9ben mutathat\u00f3 ki.<\/p>\n

Az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1sban megfigyelhet\u0151 egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek azonban nemcsak az intelligenciatesztekben ny\u00fajtott kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyekkel, hanem m\u00e1s, specifikusabb k\u00e9pess\u00e9gekkel is kapcsolatban \u00e1llhatnak, ami n\u00e9mileg ellentmond\u00e1soss\u00e1, de mindenk\u00e9ppen \u00f6sszetettebb\u00e9 teszi a k\u00e9pet. B\u00e1r a p\u00e1rosan asszoci\u00e1lt f\u0151nevek tanul\u00e1s\u00e1nak hat\u00e9konys\u00e1ga nem t\u0171nik az \u00e1ltal\u00e1nos ment\u00e1lis r\u00e1termetts\u00e9ggel szorosan \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e9pess\u00e9gnek, m\u00e9gis k\u00f6z\u00f6ltek olyan megfigyel\u00e9seket, amelyek szerint ez a teljes\u00edtm\u00e9ny is korrel\u00e1l, b\u00e1r l\u00e9nyegesen gyeng\u00e9bb kapcsolatot jelezve, az alv\u00e1si ors\u00f3k 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sra sz\u00e1m\u00edtott gyakoris\u00e1g\u00e1val (GAIS, M\u00d6LLE \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002), illetve az alv\u00e1s els\u0151 fel\u00e9nek 3\u20134. st\u00e1diumaira sz\u00e1m\u00edtott intenzit\u00e1s\u00e1val (BERNER, SCHABUS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006). Ez l\u00e1tsz\u00f3lag ellent\u00e9tben \u00e1ll FOGEL, NADER \u00e9s munkat\u00e1rsai (2007) f\u00f6nt eml\u00edtett eredm\u00e9ny\u00e9vel, akik a nem verb\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gter\u00fcleteknek az alv\u00e1si ors\u00f3kkal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t tal\u00e1lt\u00e1k, ugyanakkor f\u00f6lvet egy m\u00e1sik szempontot is. Ez a feladatok megold\u00e1sakor alkalmazott egy\u00e9ni kognit\u00edv strat\u00e9gi\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se, amit a mem\u00f3riavizsg\u00e1latokban \u00e9s az intelligenciatesztekben egyar\u00e1nt nagyon neh\u00e9z kontroll\u00e1lni.<\/p>\n

Vizu\u00e1lis-t\u00e9ri (non-verb\u00e1lis) k\u00e9pess\u00e9gter\u00fcleten a Rey\u2013Osterrieth Komplex \u00c1bra Tesztben ny\u00fajtott felid\u00e9z\u00e9si teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9s a 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sban a jobb pariet\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt m\u00e9rt gyors alv\u00e1si ors\u00f3k percenk\u00e9nti gyakoris\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ltunk \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st (B\u00d3DIZS, L\u00c1Z\u00c1R, RIG\u00d3, 2008). Ez az eredm\u00e9ny, kor\u00e1bbi megfigyel\u00e9s\u00fcnkkel \u00f6sszevetve a k\u00e9rgi lokaliz\u00e1ci\u00f3 alv\u00e1si-ors\u00f3z\u00e1son alapul\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel kecsegtet, hiszen az intelligencia neurobiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t a prefront\u00e1lis k\u00e9reg struktur\u00e1lis \u00e9s funkcion\u00e1lis jellemz\u0151ivel (GRAY, THOMPSON, 2004), m\u00edg a vizu\u00e1lis-t\u00e9ri eml\u00e9kezeti teljes\u00edtm\u00e9nyt a jobb agyk\u00e9reg t\u00e9rfogat\u00e1val (FJELL, WALHOVD \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2005) \u00e9s a jobb pariet\u00e1lis lebeny m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel (MOSCOVITCH, KAPUR \u00e9s munkat\u00e1rsai, 1995) hozt\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. Eredm\u00e9nyeink ugyanakkor az intelligencia- \u00e9s a front\u00e1lis ter\u00fcletek f\u00f6l\u00f6tti alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s (B\u00d3DIZS, KIS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2005), illetve a vizu\u00e1lis-t\u00e9ri eml\u00e9kezet \u00e9s a jobb pariet\u00e1lis ter\u00fclet f\u00f6l\u00f6tti alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s (B\u00d3DIZS, L\u00c1Z\u00c1R, RIG\u00d3, 2008) kapcsolat\u00e1t jelzik. Term\u00e9szetesen a k\u00e9t alv\u00e1s-EEG mutat\u00f3 kor\u00e1ntsem f\u00fcggetlen egym\u00e1st\u00f3l, ami \u00fajra f\u00f6lveti az intelligencia \u00e9s a specifikus kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek kapcsolat\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. A Rey\u2013Osterrieth Komplex \u00c1bra Teszt vonatkoz\u00e1s\u00e1ban ellentmond\u00e1sos a szakirodalom, ugyanis alacsony korrel\u00e1ci\u00f3r\u00f3l (F\u00d6LDI, TOMASOVSZKY, 2003), illetve szorosabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sr\u0151l (GALLAGHER, BURKE, 2007) egyar\u00e1nt besz\u00e1moltak. Saj\u00e1t mint\u00e1nkon az alacsony korrel\u00e1ci\u00f3, teh\u00e1t az intelligenci\u00e1t\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g bizonyult \u00e9rv\u00e9nyesnek (B\u00d3DIZS, L\u00c1Z\u00c1R, RIG\u00d3, 2008).<\/p>\n

Az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s neuropszichol\u00f3giai lokaliz\u00e1l\u00f3 szerep\u00e9re utalnak m\u00e9g azok a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek is, amelyeket az alv\u00e1s ideje alatti eml\u00e9kezeti konszolid\u00e1ci\u00f3 vizsg\u00e1lata c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l v\u00e9geztek. A bal front\u00e1lis ter\u00fcletek f\u00f6l\u00f6tt regisztr\u00e1lt alv\u00e1si ors\u00f3k sz\u00e1ma a verb\u00e1lis (CLEMENS, FAB\u00d3, HAL\u00c1SZ, 2005), m\u00edg a jobb pariet\u00e1lis ter\u00fcletek f\u00f6l\u00f6tti alv\u00e1si ors\u00f3k sz\u00e1ma a vizu\u00e1lis-t\u00e9ri (Rey\u2013Osterrieth Komplex \u00c1bra; CLEMENS, FAB\u00d3, HAL\u00c1SZ, 2006) eml\u00e9kezeti meg\u0151rz\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val korrel\u00e1l pozit\u00edvan.<\/p>\n

B\u00e1r, mint a fenti r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3b\u00f3l l\u00e1tszik, az alv\u00e1si ors\u00f3k \u00e9s a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti von\u00e1sszer\u0171 korrelat\u00edv kapcsolat kor\u00e1ntsem tekinthet\u0151 lez\u00e1rt kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1nak (1. t\u00e1bl\u00e1zat), r\u00e9gr\u0151l ismert \u00e9s \u00faj eredm\u00e9nyek is t\u00e1mogatj\u00e1k a ter\u00fclet kognit\u00edv neuropszichi\u00e1triai relevanci\u00e1j\u00e1t. Ezek k\u00f6z\u00e9 a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 tartoznak a ment\u00e1lis retard\u00e1ci\u00f3ban (SHIBAGAKI, 2005), az id\u0151skori kognit\u00edv hanyatl\u00e1sban \u00e9s neurodegenerat\u00edv megbeteged\u00e9sekben (PETIT, GAGNON \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004), illetve az Aszperger-szindr\u00f3m\u00e1ban (LIMOGES, MOTTRON \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2005) \u00e9s a szkizofr\u00e9ni\u00e1ban (FERRARELLI, HUBER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2007) \u00e9szlelt m\u00f3dosult vagy cs\u00f6kkent ors\u00f3z\u00e1si mint\u00e1zatok. Ezeknek a megfigyel\u00e9seknek a z\u00f6me az alapkutat\u00e1s klinikai validit\u00e1svizsg\u00e1latak\u00e9nt is felfoghat\u00f3. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul cs\u00f6kkent alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s jellemz\u0151 a Creutzfeldt\u2013Jakob-k\u00f3r korai st\u00e1dium\u00e1ra (DONNET, FARNARIER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 1992), az Alzheimer-k\u00f3rra (PETIT, GAGNON \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004) \u00e9s a szkizofr\u00e9ni\u00e1ra (FERRARELLI, HUBER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2007), mik\u00f6zben mindh\u00e1rom rendelleness\u00e9g k\u00e9rgi atr\u00f3fi\u00e1val (FINKENSTAEDT, SZUDRA \u00e9s munkat\u00e1rsai, 1996; KARAS, SCHELTENS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004; ANDREONE, TANSELLA \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2007) \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a vizu\u00e1lis-t\u00e9ri mem\u00f3ria mark\u00e1ns zavar\u00e1val j\u00e1r (CHERRIER, MENDEZ \u00e9s munkat\u00e1rsai, 1999; KAPUR, ABBOTT \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2003; G\u00d6DER, BOIGS \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u00c1llapotok \u00e9s von\u00e1sok: akut hat\u00e1sok lek\u00e9pez\u0151d\u00e9se az alv\u00e1s-EEG-ben<\/h3>\n

Az alv\u00e1s-EEG egy\u00e9nre jellemz\u0151 volta, id\u0151beli stabilit\u00e1sa \u00e9s egyes kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyekkel val\u00f3 von\u00e1sszer\u0171 korrel\u00e1ci\u00f3ja nem jelenti azt, hogy az embert napk\u00f6zben \u00e9rt hat\u00e1sok egy\u00e1ltal\u00e1n nem befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00e9rd\u00e9ses mutat\u00f3kat. A lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-aktivit\u00e1s alv\u00e1s k\u00f6zben m\u00e9rt \u00e9s topografikusan specifikus fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t lehet el\u00e9rni olyan napk\u00f6zbeni hat\u00e1sokkal, mint az egyik kart \u00e9rt t\u00f6bb \u00f3r\u00e1s szomatoszenzoros stimul\u00e1ci\u00f3 (KATTLER, DIJK, BORB\u00c9LY, 1994) vagy egyes vizuomotoros koordin\u00e1ci\u00f3s feladatok (HUBER, GHILARDI \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004). Ut\u00f3bbi esetben a tanul\u00e1snak megfelel\u0151 agyi r\u00e9gi\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-ben m\u00e9rt lok\u00e1lis fokoz\u00f3d\u00e1s pozit\u00edvan korrel\u00e1lt az \u00e9jszaka sor\u00e1n, gyakorl\u00e1s h\u00edj\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt teljes\u00edtm\u00e9nyfokoz\u00f3d\u00e1ssal.<\/p>\n

Hasonl\u00f3 jelens\u00e9geket \u00edrtak le az alv\u00e1si ors\u00f3kkal kapcsolatban. Kimutatt\u00e1k, hogy az alv\u00e1st megel\u0151z\u0151 deklarat\u00edv, verb\u00e1lis tanul\u00e1s fokozza az alv\u00e1si ors\u00f3k gyakoris\u00e1g\u00e1t (GAIS, M\u00d6LLE \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002; SCHABUS, GRUBER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004). Igaz az ors\u00f3fokoz\u00f3d\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s az eml\u00e9kezeti meg\u0151rz\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt csak az egyik kutat\u00e1sban tal\u00e1ltak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st (SCHABUS, GRUBER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004), de az ors\u00f3z\u00e1sukat a tanul\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra fokoz\u00f3 szem\u00e9lyek az alapszinten is er\u0151teljesen ors\u00f3z\u00f3k k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. \u00cdgy, ha az e t\u00e9ren ismert von\u00e1sszer\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket is figyelembe vessz\u00fck, nem vil\u00e1gos, hogy az ors\u00f3k \u00e1ltal biztos\u00edtott hat\u00e9kony eml\u00e9kezeti meg\u0151rz\u00e9sr\u0151l vagy ink\u00e1bb a kognit\u00edvan hat\u00e9kony \u00e9s alapszinten is er\u0151teljes ors\u00f3z\u00e1ssal jellemezhet\u0151 szem\u00e9lyek eset\u00e9n hat\u00e9kony k\u00f3dol\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk (STICKGOLD, 2004). Motoros tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151en is le\u00edrt\u00e1k az alv\u00e1si ors\u00f3k megszaporod\u00e1s\u00e1t (FOGEL, SMITH, 2006), ami els\u0151sorban a jobb mozg\u00e1stanul\u00e1si k\u00e9szs\u00e9gekkel jellemezhet\u0151 k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyekre jellemz\u0151 (PETERS, SMITH, SMITH, 2007). A bal k\u00e9zre szor\u00edtkoz\u00f3 mozg\u00e1sos k\u00e9szs\u00e9gelsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s eset\u00e9ben az ors\u00f3z\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1sa, az elv\u00e1rtnak megfelel\u0151en a jobb centr\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3ban mutatkozott meg (NISHIDA, WALKER, 2007).<\/p>\n

A fenti eredm\u00e9nyek teh\u00e1t kev\u00e9s k\u00e9ts\u00e9get hagynak afel\u0151l, hogy a tanul\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i kihatnak az alv\u00e1sf\u00fcgg\u0151 EEG-oszcill\u00e1ci\u00f3kra. Az is t\u00f6bb eredm\u00e9nyb\u0151l kivil\u00e1glik, hogy a szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek befoly\u00e1ssal vannak a tanul\u00e1sinduk\u00e1lt alv\u00e1sm\u00f3dosul\u00e1sra (SCHABUS, GRUBER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2004; PETERS, SMITH, SMITH, 2007). Jogosan mer\u00fcl teh\u00e1t fel a k\u00e9rd\u00e9s: mennyire megb\u00edzhat\u00f3ak a von\u00e1sszer\u0171 jegyek az alv\u00e1s-EEG-ben, illetve mennyire megb\u00edzhat\u00f3ak az \u00e1llapotszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok? A von\u00e1s versus \u00e1llapot jelleg k\u00f6z\u00f6tti ellentmond\u00e1s felold\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l eddig k\u00e9t vizsg\u00e1lat sz\u00fcletett, \u00e1tfed\u0151 mint\u00e1kon. Az egyik egy\u00e9rtelm\u0171en r\u00e1mutatott arra, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s deklarat\u00edv \u00e9s procedur\u00e1lis tanul\u00e1s el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n egyar\u00e1nt \u00f6sszef\u00fcgg a Raven-f\u00e9le Progressz\u00edv M\u00e1trix Teszt eredm\u00e9nyeivel, teh\u00e1t elvileg a von\u00e1sszer\u0171s\u00e9get helyezte el\u0151t\u00e9rbe (SCHABUS, HODLMOSER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2006). A m\u00e1sik, n\u00e9mileg \u00f6sszetettebb elemz\u00e9s nyom\u00e1n kider\u00fclt, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3k a deklarat\u00edv verb\u00e1lis tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151en n\u00f6vekedhetnek ugyan, \u00e9s ez a n\u00f6veked\u00e9s kapcsolatban \u00e1ll azzal, hogy a szem\u00e9lyek mennyit \u0151riznek meg a tanult anyagb\u00f3l, a v\u00e1ltoz\u00e1s l\u00e9pt\u00e9ke azonban j\u00f3val kisebb a szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekn\u00e9l (SCHABUS, HOEDLMOSER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2008). Vagyis mindk\u00e9t hat\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sk\u00e1l\u00e1kon kell m\u00e9rni \u0151ket. Az egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nagyok \u00e9s ezek a von\u00e1sszer\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekkel kapcsolatosak, m\u00edg az \u00e1llapotszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok viszonylag kicsik, de szerep\u00fck jelent\u0151s, \u00e9s amennyiben k\u00f6vetkezetesen kimutathat\u00f3ak, statisztikailag szignifik\u00e1ns eredm\u00e9nyekhez vezetnek.<\/p>\n

Egy\u00e9b alv\u00e1s-EEG jegyek von\u00e1sszer\u0171 kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv korrel\u00e1tumai: az alfa hull\u00e1mok problematik\u00e1ja<\/h3>\n

B\u00e1r az alv\u00e1s-EEG \u00e9s a viselked\u00e9s, illetve a kogn\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat von\u00e1sszer\u0171 aspektusait sok\u00e1ig mostoh\u00e1n kezelte a szakirodalom, ennek ellen\u00e9re elsz\u00f3rtan t\u00f6bb olyan megfigyel\u00e9s is sz\u00fcletett, amelyek valamilyen form\u00e1ban megfontol\u00e1sra \u00e9rdemesek, illetve k\u00f6zvetetten t\u00e1mogatj\u00e1k is az \u00e1ltalunk f\u00f6lvetett megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny ilyen jelleg\u0171 adat az alv\u00e1s alatt m\u00e9rt alfa (7\u201312 Hz) aktivit\u00e1ssal kapcsolatos. Mivel az alfa hull\u00e1mok legink\u00e1bb a nyugodt, ingermentes \u00e9brenl\u00e9t jelei, alv\u00e1s k\u00f6zbeni megjelen\u00e9s\u00fckre sok\u00e1ig \u00fagy tekintettek, mint egyfajta megzavart, \u00e9brenl\u00e9thez k\u00f6zelebbi alv\u00e1s\u00e1llapotra, ami az \u00e1lmatlans\u00e1ggal \u00e9s a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1ssal is kapcsolatos (SCHNEIDER-HELMERT, WHITEHOUSE \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2001). Ez a hipervigilencia-elm\u00e9let l\u00e9nyeg\u00e9ben f\u00fcggetlen a jelen felvet\u00e9sben k\u00f6vetett konnektivit\u00e1s-plaszticit\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st\u0151l, de seg\u00edthet az olyan von\u00e1sszer\u0171 eredm\u00e9nyek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben, mint amilyen a feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9s bizonytalans\u00e1ga \u00e9s az alv\u00e1s alatti alfa aktivit\u00e1s t\u00falteng\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s (SLOAN, MAUNDER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2007). A viselked\u00e9ses korrel\u00e1tumok azonban nem minden esetben t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 az egyszer\u0171 hipervigilencia-f\u00e9le elk\u00e9pzel\u00e9st. Azok az inszomni\u00e1s p\u00e1ciensek, akiknek alv\u00e1s k\u00f6zben sok alfa aktivit\u00e1suk van, szubjekt\u00edv becsl\u00e9s alapj\u00e1n a val\u00f3s\u00e1gosn\u00e1l hosszabb alv\u00e1sr\u00f3l sz\u00e1molnak be, teh\u00e1t nem \u00e9rzik olyan rossznak az alv\u00e1sukat, \u00e9s ami m\u00e9g meglep\u0151bb, egyben jobban teljes\u00edtenek a munkamem\u00f3ria sz\u00e1mterjedelem pr\u00f3b\u00e1j\u00e1ban is azokn\u00e1l az inszomni\u00e1sokn\u00e1l, akikre a kev\u00e9s alv\u00e1s alatti alfa aktivit\u00e1s jellemz\u0151 (SCHNEIDER-HELMERT, KUMAR, 1995). K\u00f6zismert, hogy a sz\u00e1mterjedelem pr\u00f3b\u00e1ban ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9ny \u00f6sszef\u00fcgg az intelligenci\u00e1val (GRAY, THOMPSON, 2004), mint ahogy az is, hogy az intelligencia \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9t alatti alfa frekvencia, illetve gyors alfa komponens is megb\u00edzhat\u00f3an korrel\u00e1lnak egym\u00e1ssal (DOPPELMAYR, KLIMESCH \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002). Az alv\u00e1s alatti alfa aktivit\u00e1s von\u00e1sszer\u0171 kognit\u00edv korrel\u00e1tumainak k\u00e9rd\u00e9se ez\u00e9rt fontos felismer\u00e9sek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t rejti mag\u00e1ban.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik j\u00f3l ismert \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s az \u00e9brenl\u00e9t alatti alfa hull\u00e1mok front\u00e1lis aszimmetri\u00e1ja \u00e9s a pozit\u00edv, illetve negat\u00edv emocionalit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll f\u00f6nn. Egy vizsg\u00e1latban kimutatt\u00e1k, hogy az \u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapot\u00e1ban m\u00e9rt alfa aszimmetria szenderg\u00e9sben (1. st\u00e1dium) \u00e9s REM alv\u00e1sban is f\u00f6nnmarad, vagyis az aktiv\u00e1lt \u00e1llapotok stabil \u00e9s von\u00e1sszer\u0171 saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1nak tekinthet\u0151. Ugyanakkor a 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sban m\u00e9rt alfa aszimmetria, meglep\u0151 m\u00f3don ford\u00edtottan predik\u00e1lta az emocion\u00e1lis diszpoz\u00edci\u00f3kat: a jobb front\u00e1lis alfa t\u00f6bblet (ami \u00e9brenl\u00e9tben cs\u00f6kkent front\u00e1lis agyi aktivit\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151) negat\u00edv emocionalit\u00e1st jelzett el\u0151re (SCHMIDT, COTE \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2003). Ez az eredm\u00e9ny azonban \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, ha figyelembe vessz\u00fck az \u00e1llapotok arousal-szintjeinek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit: ami \u00e9brenl\u00e9tben inaktivit\u00e1snak min\u0151s\u00fcl (alfa hull\u00e1mok) a 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sban relat\u00edv aktivit\u00e1st\u00f6bblet lehet. Vagyis a front\u00e1lis alfa szimmetria \u00e9s az emocionalit\u00e1s kapcsolat\u00e1t nemcsak \u00e9brenl\u00e9tben, de egyes alv\u00e1s\u00e1llapotokban is vizsg\u00e1lhatjuk, figyelembe v\u00e9ve term\u00e9szetesen az adott alv\u00e1s\u00e1llapot saj\u00e1toss\u00e1gait.<\/p>\n

\u00d6SSZEGZ\u00c9S<\/h3>\n

Az \u00e1llapotok \u00e9s von\u00e1sok alv\u00e1s-elektrofiziol\u00f3giai markereinek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t egy anal\u00f3gi\u00e1val az izomzathoz hasonl\u00edthatjuk. Ha megm\u00e9rj\u00fck egy ember izomt\u00f6meg\u00e9t, akkor abb\u00f3l bizonyos fokig kik\u00f6vetkeztethet\u0151 a fizikai er\u0151nl\u00e9te \u00e9s teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9ge is. A szem\u00e9ly ebben a tekintetben el\u00e9g nagy bizonyoss\u00e1ggal m\u00e1s szem\u00e9lyekhez hasonl\u00edthat\u00f3. Ha arra vagyunk k\u00edv\u00e1ncsiak, hogy egy adott er\u0151pr\u00f3b\u00e1ban gyakorl\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra mennyit fejl\u0151d\u00f6tt, akkor a saj\u00e1t mag\u00e1hoz m\u00e9rt (helyi) izomt\u00f6meggyarapod\u00e1s ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak egy biol\u00f3giai markere \u00e9s egyben a pr\u00f3ba kivitelez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9snek a mechanizmusa is. Az ism\u00e9telt v\u00e1ltoz\u00e1sok azonban tart\u00f3s von\u00e1sokk\u00e1 v\u00e1lhatnak, p\u00e9ld\u00e1ul valamilyen sporttev\u00e9kenys\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Visszat\u00e9rve az alv\u00e1s-EEG-ben m\u00e9rhet\u0151 oszcill\u00e1ci\u00f3kra elmondhat\u00f3, hogy az alv\u00e1s-EEG mint\u00e1zatok \u00e9pp\u00fagy eredm\u00e9nyei a kor\u00e1bbi tanul\u00e1snak, mint form\u00e1l\u00f3i az \u00faj eml\u00e9knyomoknak. Vagyis t\u00fckr\u00f6zik az idegrendszeri konnektivit\u00e1st, de egyben fokozz\u00e1k is azt. Az el\u0151bbire utal az a megfigyel\u00e9s miszerint a k\u00e9rgi szinaptikus kapcsolatok er\u0151ss\u00e9g\u00e9t fokoz\u00f3, k\u00eds\u00e9rletileg el\u0151id\u00e9zett hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa potenc\u00edroz\u00e1s facilit\u00e1lja az ors\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9t (WERK, HARBOUR, CHAPMAN, 2005). Ut\u00f3bbira p\u00e9lda az a m\u00e1r eml\u00edtett hat\u00e1s, miszerint az ors\u00f3k ideje alatti ingerl\u00e9s tart\u00f3sabb m\u00f3dosul\u00e1st id\u00e9z el\u0151 a v\u00e1laszk\u00e9szs\u00e9gben, mint az ors\u00f3kt\u00f3l f\u00fcggetlen ingerl\u00e9s (TIMOFEEV, GRENIER \u00e9s munkat\u00e1rsai, 2002). El\u0151bbi a von\u00e1sszer\u0171, ut\u00f3bbi az \u00e1llapothat\u00e1sokkal kapcsolatos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek felel meg.<\/p>\n

IRODALOM<\/h3>\n

ACHERMANN, P., BORB\u00c9LY, A. A. (1997) Low-frequency (<1 Hz) oscillations in the human sleep electroencephalogram. Neuroscience, 81, 213\u2013222.<\/p>\n

AMZICA, F., STERIADE, M. (1995) Disconnection of intracortical synaptic linkages disrupts synchronization of a slow oscillation. Journal of Neuroscience, 15, 4658\u20134677.<\/p>\n

ANDERSON, C., HORNE, J. A. (2003) Prefrontal cortex: links between low frequency delta EEG in sleep and neuropsychological performance in healthy, older people. Psychophysiology, 40, 349\u2013357.<\/p>\n

ANDREONE, N., TANSELLA, M., CERINI, R., RAMBALDELLI, G., VERSACE, A., MARRELLA, G., PERLINI, C., DUSI, N., PELIZZA, L., BALESTRIERI, M., BARBUI, C., NOSE, M., GASPARINI, A., BRAMBILLA, P. (2007) Cerebral atrophy and white matter disruption in chronic schizophrenia. European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience, 257, 3\u201311.<\/p>\n

AZUMI, K., SHIRAKAWA, S. (1982) Characteristics of spindle activity and their use in evaluation of hypnotics. Sleep, 5, 95\u2013105.<\/p>\n

BERNER, I., SCHABUS, M., WIENERROITHER, T., KLIMESCH, W. (2006) The significance of sigma neurofeedback training on sleep spindles and aspects of declarative memory. Applied Psychophysiology and Biofeedback, 31, 97\u2013114.<\/p>\n

B\u00d3DIZS R. (2000) Alv\u00e1s, \u00e1lom, bioritmusok. Medicina k\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest<\/p>\n

B\u00d3DIZS R. (2006) Megragadhat\u00f3-e a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s az intellektus a front\u00e1lis alv\u00e1s-EEG finomelemz\u00e9se \u00e1ltal? In HAL\u00c1SZ P. (szerk.) Front\u00e1lis lebeny mint a neurol\u00f3gia \u00e9s a pszichi\u00e1tria k\u00f6z\u00f6s ter\u00fclete. 91\u2013102. Melinda kiad\u00f3, Budapest<\/p>\n

B\u00d3DIZS, R., B\u00c9K\u00c9SY, M., SZ\u0170CS, A., BARSI, P., HAL\u00c1SZ, P. (2002) Sleep-dependent hippocampal slow activity correlates with waking memory performance in humans. Neurobiology of Learning and Memory, 78, 441\u2013457.<\/p>\n

B\u00d3DIZS, R., KIS, T., L\u00c1Z\u00c1R, A. S., RIG\u00d3, P., HAVR\u00c1N, L., CLEMENS, Z., HAL\u00c1SZ, P. (2005) Prediction of general mental ability based on neural oscillation measures of sleep. Journal of Sleep Research, 14, 285\u2013292.<\/p>\n

B\u00d3DIZS, R., L\u00c1Z\u00c1R, A. S., RIG\u00d3, P. (2008) Correlation of visuospatial memory ability with right parietal EEG spindling during sleep. Acta Physiologica Hungarica (in press)<\/p>\n

BORB\u00c9LY, A. A. (2001) From slow waves to sleep homeostasis: new perspectives. Archives Italiennes de Biologie, 139, 53\u201361.<\/p>\n

BUCKELM\u00dcLLER, J., LANDOLT, H. P., STASSEN, H. H., ACHERMANN, P. (2006) Trait-like individual differences in the human sleep electroencephalogram. Neuroscience, 138, 351\u2013 356.<\/p>\n

CAMPBELL, I. G., HIGGINS, L. M., DARCHIA, N., FEINBERG, I. (2006) Homeostatic behavior of fast Fourier transform power in very low frequency non-rapid eye movement human electroencephalogram. Neuroscience, 140, 1395\u20131399.<\/p>\n

CHERRIER, M. M., MENDEZ, M. F., DAVE, M., PERRYMAN, K. M. (1999) Performance on the Rey-Osterrieth Complex Figure Test in Alzheimer disease and vascular dementia. Neuropsychiatry, Neuropsychology and Behavioral Neurology, 12, 95\u2013101.<\/p>\n

CLEMENS, Z., FAB\u00d3, D., HAL\u00c1SZ, P. (2005) Overnight verbal memory retention correlates with the number of sleep spindles. Neuroscience, 132, 529\u2013535.<\/p>\n

CLEMENS, Z., FAB\u00d3, D., HAL\u00c1SZ, P. (2006) Twenty-four hours retention of visuospatial memory correlates with the number of parietal sleep spindles. Neuroscience Letters, 403, 52\u2013 56.<\/p>\n

DAVIDSON, R. J. (2001) Toward a biology of personality and emotion. Annals of the New York Academy of Sciences, 935, 191\u2013207.<\/p>\n

DE GENNARO, L., FERRARA, M. (2003) Sleep spindles: an overview. Sleep Medicine Reviews, 7, 423\u2013440.<\/p>\n

DE GENNARO, L., FERRARA, M., VECCHIO, F., CURCIO, G., BERTINI, M. (2005) An electroencephalographic fingerprint of human sleep. Neuroimage, 26, 114\u2013122.<\/p>\n

DONNET, G., FARNARIER, D., GAMBARELLI, U., AGUGLIA, H., REGIS, H. (1992) Sleep electroencephalogram at the early stage of Creutzfeldt-Jakob disease. Clinical Electroencephalography, 23, 118\u2013125.<\/p>\n

DOPPELMAYR, M., KLIMESCH, W., StADLER, W., P\u00d6LLHUBER, D., HEINE, C. (2002) EEG alpha power and intelligence. Intelligence, 30, 289\u2013302.<\/p>\n

ESSER, S. K., HILL, S. L., TONONI, G. (2007) Sleep Homeostasis and Cortical Synchronization: I. Modeling the Effects of Synaptic Strength on Sleep Slow Waves. Sleep, 30, 1617\u2013 1630.<\/p>\n

FERRARELLI, F., HUBER, R., PETERSON, M. J., MASSIMINI, M., MURPHY, M., RIEDNER, B. A., WATSON, A., BRIA, P., TONONI, G. (2007) Reduced sleep spindle activity in schizophrenia patients. American Journal of Psychiatry, 164, 483\u2013492.<\/p>\n

FINELLI, L. A., ACHERMANN, P., BORB\u00c9LY, A. A. (2001) Individual ‘fingerprints’ in human sleep EEG topography. Neuropsychopharmacology, 25, S57\u2013S62.<\/p>\n

FINKENSTAEDT, M., SZUDRA, A., ZERR, I., POSER, S., HISE, J. H., STOEBNER, J. M., WEBER, T. (1996) MR imaging of Creutzfeldt-Jakob disease. Radiology, 199, 793\u2013798.<\/p>\n

FJELL, A. M., WALHOVD, K. B., REINVANG, I., LUNDERVOLD, A., DALE, A. M., QUINN, B. T., MAKRIS, N., FISCHL, B. (2005) Age does not increase rate of forgetting over weeks \u2013 Neuroanatomical volumes and visual memory across the adult life-span. Journal of the International Neuropsychological Society, 11, 2\u201315.<\/p>\n

FOGEL, S. M., NADER, R., COTE, K. A., SMITH, C. T. (2007) Sleep spindles and learning potential. Behavioral Neuroscience, 121, 1\u201310.<\/p>\n

FOGEL, S. M., SMITH, C. T. (2006) Learning-dependent changes in sleep spindles and Stage 2 sleep. Journal of Sleep Research, 15, 250\u2013255.<\/p>\n

F\u00d6LDI R., TOMASOVSZKI L. (2003) A Rey-f\u00e9le \u00f6sszetett figura \u00e9s felismer\u00e9si pr\u00f3ba neuropszichol\u00f3giai alkalmaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gei. Ideggy\u00f3gy\u00e1szati Szemle, 56, 82\u201391.<\/p>\n

GAILLARD, J. M., BLOIS, R. (1981) Spindle density in sleep of normal subjects. Sleep, 4, 385\u2013 391.<\/p>\n

GAIS, S., M\u00d6LLE, M., HELMS, K., BORN, J. (2002) Learning-dependent increases in sleep spindle density. Journal of Neuroscience, 22, 6830\u20136834.<\/p>\n

GALLAGHER, C., BURKE, T. (2007) Age, gender and IQ effects on the Rey-Osterrieth Complex Figure Test. British Journal of Clinical Psychology, 46 (Pt 1), 35\u201345.<\/p>\n

G\u00d6DER, R., ALDENHOFF, J. B., BOIGS, M., BRAUN, S., KOCH, J., FRITZER, G. (2006) Delta power in sleep in relation to neuropsychological performance in healthy subjects and schizophrenia patients. Journal of Neuropsychiatry and Clinical Neurosciences, 18, 529\u2013535.<\/p>\n

G\u00d6DER, R., BOIGS, M., BRAUN, S., FRIEGE, L., FRITZER, G., ALDENHOFF, J. B., HINZE-SELCH, D. (2004) Impairment of visual memory is associated with decreased slow wave sleep in schizophrenia. Journal of Psychiatric Research, 38, 591\u2013599.<\/p>\n

GRAY, J. R., THOMPSON, P. M. (2004) Neurobiology of intelligence: science and ethics. Nature Reviews Neuroscience, 5, 471\u2013482.<\/p>\n

HUBER, R., GHILARDI, M. F., MASSIMINI, M., TONONI, G. (2004) Local sleep and learning. Nature, 430, 78\u201381.<\/p>\n

KAPUR, N., ABBOTT, P., LOWMAN, A., WILL, R. G. (2003) The neuropsychological profile associated with variant Creutzfeldt-Jakob disease. Brain, 126, 2693\u20132702.<\/p>\n

KARAS, G. B., SCHELTENS, P., ROMBOUTS, S. A., VISSER, P. J., VAN SCHIJNDEL, R. A., FOX, N. C., BARKHOF, F. (2004) Global and local gray matter loss in mild cognitive impairment and Alzheimer’s disease. Neuroimage, 23, 708\u2013716.<\/p>\n

KATTLER, H., DIJK, D. J., BORB\u00c9LY, A. A. (1994) Effect of unilateral somatosensory stimulation prior to sleep on the sleep EEG in humans. Journal of Sleep Research, 3 (3), 159\u2013164.<\/p>\n

KIMURA, M., WINKELMANN, J. (2007) Genetics of sleep and sleep disorders. Cellular and Molecular Life Sciences, 64, 1216\u20131226.<\/p>\n

LIMOGES, E., MOTTRON, L., BOLDUC, C., BERTHIAUME, C., GODBOUT, R. (2005) Atypical sleep architecture and the autism phenotype. Brain, 128 (Pt 5), 1049\u20131061.<\/p>\n

LINKOWSKI, P., KERKHOFS, M., HAUSPIE, R., MENDLEWICZ, J. (1991) Genetic determinants of EEG sleep: a study in twins living apart. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology, 79, 114\u2013118.<\/p>\n

LINKOWSKI, P., KERKHOFS, M., HAUSPIE, R., SUSANNE, C., MENDLEWICZ, J. (1989) EEG sleep patterns in man: a twin study. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology, 73, 279\u2013284.<\/p>\n

LUBINSKI, D. (2000) Scientific and social significance of assessing individual differences: \u2018\u2018sinking shafts at a few critical points\u2019\u2019. Annual Review of Psychology, 51, 405\u2013444.<\/p>\n

MAGOUN, H. W. (1963) The waking brain. Charles C. Thomas Publisher, Springfield, Illinois<\/p>\n

MASSIMINI, M., FERRARELLI, F., ESSER, S. K., RIEDNER, B. A., HUBER, R., MURPHY, M., PETERSON, M. J., TONONI, G. (2007) Triggering sleep slow waves by transcranial magnetic stimulation. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 104, 8496\u20138501.<\/p>\n

MIYAMOTO, H., HENSCH, T. K. (2006) Bidirectional interaction of sleep and synaptic plasticity: A view from visual cortex. Sleep and Biological Rhythms, 4, 35\u201343.<\/p>\n

MIYAMOTO, H., KATAGIRI, H., HENSCH, T. (2003) Experience-dependent slow-wave sleep development. Nature Neuroscience, 6, 553\u2013554.<\/p>\n

M\u00d6LLE, M., MARSHALL, L., GAIS, S., BORN, J. (2002) Grouping of spindle activity during slow oscillations in human non-REM sleep. Journal of Neuroscience, 22, 10 941\u201310 947.<\/p>\n

MOSCOVITCH, C., KAPUR, S., KOHLER, S., HOULE, S. (1995) Distinct neural correlates of visual long-term memory for spatial location and object identity: a positron emission tomography study in humans. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 92, 3721\u20133725.<\/p>\n

NISHIDA, M., WALKER, M. P. (2007) Daytime naps, motor memory consolidation and regionally specific sleep spindles. PLoS ONE, 2 (4), e341.<\/p>\n

PETERS, K. R., SMITH, V., SMITH, C. T. (2007) Changes in sleep architecture following motor learning depend on initial skill level. Journal of Cognitive Neuroscience, 19, 817\u2013829.<\/p>\n

PETIT, D., GAGNON, J. F., FANTINI, M. L., FERINI-STRAMBI, L. MONTPLAISIR, J. (2004) Sleep and quantitative EEG in neurodegenerative disorders. Journal of Psychosomatic Research, 56, 487\u2013496.<\/p>\n

SCHABUS, M., DANG-VU, T. T., ALBOUY, G., BALTEAU, E., BOLY, M., CARRIER, J., DARSAUD, A., DEGUELDRE, C., DESSEILLES, M., GAIS, S., PHILLIPS, C., RAUCHS, G., SCHNAKERS, C., STERPENICH, V., VANDEWALLE, G., LUXEN, A., MAQUET, P. (2007) Hemodynamic cerebral correlates of sleep spindles during human non-rapid eye movement sleep. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 104, 13 164\u201313 169.<\/p>\n

SCHABUS, M., GRUBER, G., PARAPATICS, S., SAUTER, C., KL\u00d6SCH, G., ANDERER, P., KLIMESCH, W., SALETU, B., ZEITLHOFER, J. (2004) Sleep spindles and their significance for declarative memory consolidation. Sleep, 27, 1479\u20131485.<\/p>\n

SCHABUS, M., HODLMOSER, K., GRUBER, G., SAUTER, C., ANDERER, P., KLOSCH, G., PARAPATICS, S., SALETU, B., KLIMESCH, W., ZEITLHOFER, J. (2006) Sleep spindle-related activity in the human EEG and its relation to general cognitive and learning abilities. European Journal of Neuroscience, 23, 1738\u20131746.<\/p>\n

SCHABUS, M., HOEDLMOSER, K., PECHERSTOFER, T., ANDERER, P., GRUBER, G., PARAPATICS, S., SAUTER, C., KLOESCH, G., KLIMESCH, W., SALETU, B., ZEITLHOFER, J. (2008) Interindividual sleep spindle differences and their relation to learning related enhancements. Brain Research, 1191, 127\u2013135.<\/p>\n

SCHMIDT, L. A., COTE, K. A., SANTESSO, D. L., MILNER, C. E. (2003) Frontal electroencephalogram alpha asymmetry during sleep: stability and its relation to affective style. Emotion, 3, 401\u2013407.<\/p>\n

SCHNEIDER-HELMERT, D., KUMAR, A. (1995) Sleep, its subjective perception, and daytime performance in insomniacs with a pattern of alpha sleep. Biological Psychiatry, 37, 99\u2013 105.<\/p>\n

SCHNEIDER-HELMERT, D., WHITEHOUSE, I., KUMAR, A., LIJZENGA, C. (2001) Insomnia and alpha sleep in chronic non-organic pain as compared to primary insomnia. Neuropsychobiology, 43, 54\u201358.<\/p>\n

SHIBAGAKI, M. (2005) Delta and spindle components in the integrated EEG during nocturnal sleep for infants with developmental disabilities. Perceptual and Motor Skills, 101, 811\u2013818.<\/p>\n

SILVERSTEIN, L. D., LEVY, C. M. (1976) The stability of the sigma sleep spindle. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology, 40, 666\u2013670.<\/p>\n

SLOAN, E. P., MAUNDER, R. G., HUNTER, J. J., MOLDOFSKY, H. (2007) Insecure attachment is associated with the alpha-EEG anomaly during sleep. BioPsychoSocial Medicine, 1, 20.<\/p>\n

STERIADE, M. (2003) The corticothalamic system is sleep. Frontiers in Biosciences, 8, d878\u2013 d899.<\/p>\n

STERIADE, M. (2006) Grouping of brain rhythms in corticothalamic systems. Neuroscience, 137, 1087\u20131106.<\/p>\n

STICKGOLD, R. (2004) Dissecting sleep-dependent learning and memory consolidation. Comment on Schabus M et al. Sleep spindles and their significance for declarative memory consolidation. Sleep, 27 (8), 1479\u20131485.; Sleep, 27, 1443\u20131445.<\/p>\n

TAN, X., CAMPBELL, I. G., FEINBERG, I. (2001) Internight reliability and benchmark values for computer analyses of non-rapid eye movement (NREM) and REM EEG in normal young adult and elderly subjects. Clinical Neurophysiology, 112, 1540\u20131552.<\/p>\n

TAN, X., CAMPBELL, I. G., PALAGINI, L., FEINBERG, I. (2000) High internight reliability of computer-measured NREM delta, sigma, and beta: biological implications. Biological Psychiatry, 48, 1010\u20131019.<\/p>\n

TIMOFEEV, I., GRENIER, F., BAZHENOV, M., HOUWELING, A. R., SEJNOWSKI, T. J., STERIADE, M. (2002) Short- and medium-term plasticity associated with augmenting responses in cortical slabs and spindles in intact cortex of cats in vivo. Journal of Physiology, 542 (Pt 2), 583\u2013598.<\/p>\n

TUCKER, A. M., DINGES, D. F., VAN DONGEN, H. P. (2007) Trait interindividual differences in the sleep physiology of healthy young adults. Journal of Sleep Research, 16, 170\u2013180.<\/p>\n

WERK, C. M., HARBOUR, V. L., CHAPMAN, C. A. (2005) Induction of long-term potentiation leads to increased reliability of evoked neocortical spindles in vivo. Neuroscience, 131, 793\u2013800.<\/p>\n

WERTH, E., ACHERMANN, P., DIJK, D. J., BORB\u00c9LY, A. A. (1997) Spindle frequency activity in the sleep EEG: individual differences and topographic distribution. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology, 103, 535\u2013542.<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

DOI: 10.1556\/MPSzle.63.2008.1.4<\/a> Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet E-mail: #mailto# bodrob@net.sote.hu Be\u00e9rkezett: 2007. 12. 10. \u2013 Elfogadva: 2008. 01. 15. *A szerz\u0151t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Bolyai J\u00e1nos Kutat\u00f3i \u00d6szt\u00f6nd\u00edjjal t\u00e1mogatja. Absztrakt A neur\u00e1lis rendszerek szinkroniz\u00e1lt oszcill\u00e1ci\u00f3kba szervez\u0151d\u00e9se az alv\u00e1s elektrofiziol\u00f3giailag j\u00f3l megragadhat\u00f3 vonatkoz\u00e1sainak egyike. Az oszcill\u00e1ci\u00f3k \u00e1ltal\u00e1nos, mindenkire jellemz\u0151 jegyei mellett egyre ismertebb\u00e9 v\u00e1lnak a szem\u00e9lyre specifikus …<\/p>\n","protected":false},"author":363,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-359","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/359","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/363"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=359"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/359\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1359,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/359\/revisions\/1359"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=359"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=359"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=359"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}