{"id":354,"date":"2015-11-24T13:24:14","date_gmt":"2015-11-24T12:24:14","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?p=354"},"modified":"2019-05-30T11:13:59","modified_gmt":"2019-05-30T09:13:59","slug":"bodizs-r-hullamok-nyelven-a-szerotonin-es-az-alvasi-oszcillaciok-neuropsychopharmacol-hung-113-191-199-2009","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/24\/bodizs-r-hullamok-nyelven-a-szerotonin-es-az-alvasi-oszcillaciok-neuropsychopharmacol-hung-113-191-199-2009\/","title":{"rendered":"B\u00f3dizs R: Hull\u00e1mok nyelv\u00e9n: a szerotonin \u00e9s az alv\u00e1si oszcill\u00e1ci\u00f3k. Neuropsychopharmacol Hung 11(3): 191-199 (2009)"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\n

link<\/a>
\npdf<\/a><\/p>\n

Semmelweis Egyetem Budapest, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet
\nMTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport, Budapest<\/em><\/small><\/p>\n

Levelez\u00e9si c\u00edm: Dr. B\u00f3dizs R\u00f3bert
\nSemmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet
\n1089 Budapest, Nagyv\u00e1rad t\u00e9r 4.
\nE-mail:
\n#mailto#
\nbodrob@
\n<\/em><\/small><\/p>\n

\u00d6SSZEFOGLAL\u00c1S<\/h3>\n

A szerotonin \u00e9s az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapotok szoros \u00e9s komplex \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se rendk\u00edv\u00fcli elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati jelentos\u00e9gu k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r. A probl\u00e9ma ellentmond\u00e1soss\u00e1ga \u00e9s a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 szakirodalmi adatok f\u00e9ny\u00e9ben sem kellok\u00e9ppen tiszt\u00e1zott jellege azonban nehez\u00edti az e t\u00e9mak\u00f6rrel kapcsolatos ismeretek rendszerez\u00e9s\u00e9t \u00e9s hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1t. A szerotonin alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerep\u00e9nek \u00e1ttekint\u00e9se sor\u00e1n kiemelt figyelmet szentel\u00fcnk az akut \u00e9breszto \u00e9s a hosszabb t\u00e1von \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclo, cirkadi\u00e1n f\u00e1zist m\u00f3dos\u00edt\u00f3 illetve az alv\u00e1s homeosztatikus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t modul\u00e1l\u00f3 funkci\u00f3k elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt elemz\u00e9s\u00e9nek. A receptort\u00edpusok szerinti differenci\u00e1lt hat\u00e1sok szempontj\u00e1b\u00f3l az 5-HT1A\/7 \u00e9s 5-HT3 receptorok cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1st illetve REM alv\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3\/ modul\u00e1l\u00f3, valamint az 5-HT2A receptoroknak az alv\u00e1s homeoszt\u00e1zis\u00e1ban, az alv\u00e1sintenzit\u00e1sban, az ultradi\u00e1n alv\u00e1sorganiz\u00e1ci\u00f3ban \u00e9s az alv\u00e1s folyamatoss\u00e1g\u00e1ban j\u00e1tszott szerepei ker\u00fclnek a tanulm\u00e1ny elemz\u00e9seinek f\u00f3kusz\u00e1ba. Ugyanakkor a szerotonin, a neur\u00e1lis plaszticit\u00e1s \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9re utal\u00f3 adatok \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezhetik a szerotoninerg rendszeren kereszt\u00fcl hat\u00f3 gy\u00f3gyszerek hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak \u00e9s hat\u00e1sainak neuropszichofarmakol\u00f3giai jellemz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

KULCSSZAVAK:<\/strong> 5-HT2A receptor, alv\u00e1sst\u00e1diumok, lass\u00fa-hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s, biol\u00f3giai \u00f3r\u00e1k, cirkadi\u00e1n ritmus, delta aktivit\u00e1<\/strong>s<\/p>\n

IN WAVES’ PARLANCE: SEROTONIN AND THE SLEEP OSCILLATIONS<\/h3>\n

The tight and complex relationship between serotonin and the sleep-waking states has special theoretical and practical importance. There are many available scientific data regarding this issue, but the apparently contradictory and insufficiently clarified nature of the problem holds up the systematization and exploitation of this knowledge. While reviewing the role of serotonin in sleep regulation a special attention to the differentiation between the immediate arousing and the slowly developing circadian phase resetting and sleep homeostatic functions of serotonin is paid. As regarding the differentiation of receptor subtypes the article focuses on circadian rhythm and REM regulatory\/modulatory functions in relation with 5-HT1A\/7 and 5-HT3 receptors, as well as on sleep homeostasis, sleep intensity, ultradian sleep organization, and sleep continuity in relation with 5-HT2A receptors. Moreover, there is suggestive data for the reciprocal interactions between serotonin, neural plasticity and sleep spindling, which might provide new insights in the neuropsychopharmacological characterization of the mechanisms of action and effects of drugs acting through the serotoninergic system.<\/p>\n

KEYWORDS: 5-HT2A receptor, sleep stages, slow-wave sleep, biological clocks, circadian rhythm, delta rhythms<\/strong><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/h3>\n

Az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 k\u00f6zponti idegrendszeri strukt\u00far\u00e1k felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 erofesz\u00edt\u00e9seik sor\u00e1n Michel Jouvet \u00e9s munkacsoportja felismert\u00e9k, hogy az agyt\u00f6rzsi magvak nem puszt\u00e1n \u00e9s nem elsosorban anat\u00f3miai lokaliz\u00e1ci\u00f3juk, hanem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen k\u00e9miai jellegzetess\u00e9geik szerint k\u00fcl\u00f6n\u00fclnek el abban a neurofiziol\u00f3giai rendszerben, amely az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapotok megjelen\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1solja vagy meghat\u00e1rozza (Jouvet, 1969, 1972). A l\u00e9zi\u00f3s k\u00eds\u00e9rletek mellett ekkor m\u00e1r neurofarmakol\u00f3giai elj\u00e1r\u00e1sok bov\u00edtett\u00e9k azt a m\u00f3dszertani reperto\u00e1rt, ami term\u00e9szetesen egybeesett az agyi monoaminerg rendszerek le\u00edr\u00f3 jellemz\u00e9s\u00e9vel (Dahlstr\u00f6m, Fuxe, 1964) \u00e9s az \u00fagynevezett nedves neurofiziol\u00f3gia elterjed\u00e9s\u00e9vel (Jouvet, 1999). A szerotonin alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott kiemelt szerep\u00e9t kezdetektol fogva sz\u00e1mos \u00e9rv t\u00e1mogatta (Portas \u00e9s mtsai 2000; Ursin, 2002). Ugyanakkor egyre t\u00f6bb olyan gy\u00f3gyszer jelent meg \u00e9s terjedt el a pszichi\u00e1triai gyakorlatban, amely egyben a szerotoninerg rendszerre is hatott. Ez minden bizonnyal szerepet j\u00e1tszott az \u00e9rdeklod\u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1ban, figyelemrem\u00e9lt\u00f3 azonban, hogy egyik gy\u00f3gyszer sem rendelkezett mark\u00e1ns altat\u00f3 (hipnotikus) hat\u00e1ssal \u00e9s a szerotonin prekurzora, a triptof\u00e1n sem v\u00e1ltotta be a hozz\u00e1 fuz\u00f6tt rem\u00e9nyeket. Az egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 eredm\u00e9nyek \u00e9s k\u00f6vetkeztet\u00e9sek folyom\u00e1nyak\u00e9nt tulajdonk\u00e9ppen csak annyi maradt meg a szakmai k\u00f6ztudatban, hogy a szerotonin fontos szerepet j\u00e1tszik az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban, aminek k\u00f6zhely jellege nem seg\u00edt sem a gyakorlatilag is hasznos\u00edthat\u00f3 ismeretek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban, sem pedig a tov\u00e1bbi elm\u00e9leti ismeretek bov\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A szerotonin sz\u00e1mos magatart\u00e1sforma szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szt vesz: az alv\u00e1s mellett a szexu\u00e1lis viselked\u00e9s, az agresszi\u00f3, a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kfelv\u00e9tel, a hangulat \u00e9s egyes kognit\u00edv folyamatok is jelentos szerotoninerg befoly\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 magatart\u00e1selemek. F\u00f6nnmarad azonban a k\u00e9rd\u00e9s: hogyan vesz r\u00e9szt a szerotonin az alv\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1sban? Mik\u00e9nt befoly\u00e1solja ez a klinikai gyakorlatot? \u00d6sszef\u00fcgg-e a szerotonin alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerepe m\u00e1s magatart\u00e1selemek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott szerep\u00e9vel \u00e9s hogyan?<\/p>\n

Ezeknek a k\u00e9rd\u00e9seknek a tiszt\u00e1z\u00e1sa v\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem k\u00e9pzelheto el a hagyom\u00e1nyos nedves neurofiziol\u00f3gia \u2013 vagyis a neurotranszmitterek \u00e9s neuromodul\u00e1torok dinamikus interakci\u00f3j\u00e1nak \u2013 fogalmi keretei k\u00f6z\u00f6tt. A receptor alt\u00edpusok szelekt\u00edv vizsg\u00e1lata elker\u00fclhetetlen, de \u00f6nmag\u00e1ban szint\u00e9n sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9st megv\u00e1laszolatlanul hagy\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. Igaz\u00e1b\u00f3l szinte minden olyan \u00fajabb keletu \u00e1ttekint\u00e9s, amely a szerotonin \u00e9s az alv\u00e1s kapcsolat\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t tuzi ki c\u00e9lul a szerotoninb\u00f3l indul ki (Portas \u00e9s mtsai 2000; Ursin 2002), n\u00e9mileg figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva a k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1sik \u00e9s csak rendszer szintu neurofiziol\u00f3gi\u00e1ban megragadhat\u00f3 oldal\u00e1t. Ut\u00f3bbi vonatkoz\u00e1sban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen lehet nemcsak az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s alapveto elemeinek tiszt\u00e1z\u00e1sa, de az idegrendszer oszcill\u00e1ci\u00f3s \u00e9s idoz\u00edt\u00e9ssel kapcsolatos funkcion\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gainak a figyelembev\u00e9tele.<\/p>\n

A szerotonin: az alv\u00e1s vagy az \u00e9brenl\u00e9t transzmittere?<\/h3>\n

A szerotonin alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerep\u00e9re Michel Jouvet h\u00edvta f\u00f6l a figyelmet azoknak a k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeknek az alapj\u00e1n, amelyek a szerotoninszint\u00e9zist g\u00e1tl\u00f3 p-klorofenilalanin \u00e1lmatlans\u00e1got eloid\u00e9zo hat\u00e1s\u00e1t mutatt\u00e1k macsk\u00e1kban (Jouvet, 1969). Igaz, ekkor m\u00e1r rendelkez\u00e9sre \u00e1llt n\u00e9h\u00e1ny megfigyel\u00e9s, amely szerint a szerotonin alv\u00e1st kelto hat\u00e1s\u00fa: macsk\u00e1k intraventrikul\u00e1ris 5-HT injekci\u00f3ra alv\u00e1st\u00f6bblettel reag\u00e1ltak (Bradley, 1958; Koella \u00e9s Czicman, 1966). Ezzel egybehangz\u00f3 a raphe magok l\u00e9zi\u00f3ja nyom\u00e1n kialakul\u00f3 inszomnia megfigyel\u00e9se, szint\u00e9n macsk\u00e1kban (Jouvet, 1969). A szerotoninhi\u00e1ny p\u00f3tl\u00e1sa ellens\u00falyozta az \u00e1lmatlans\u00e1g t\u00fcnet\u00e9t. Mivel a hat\u00e1s t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3dszerrel \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zo laborat\u00f3riumokban megfigyelheto volt, Jouvet megfogalmazta a szerotoninerg alv\u00e1ste\u00f3ri\u00e1t, amely szerint a szerotonin az alv\u00e1s, \u00e9s azon bel\u00fcl is elsosorban a REM alv\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 neurotranszmitter (Jouvet, 1969). A tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok azonban az elm\u00e9lettel \u00e9s az addigi eredm\u00e9nyekkel gy\u00f6keresen ellent\u00e9tes eredm\u00e9nyeket hoztak. Egyr\u00e9szt a macsk\u00e1kn\u00e1l megfigyelt jelens\u00e9gek patk\u00e1nyokn\u00e1l sokkal kev\u00e9sb\u00e9 voltak reproduk\u00e1lhat\u00f3ak, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a unit aktivit\u00e1s regisztr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak David H. Hubel (1957) \u00e1ltal megalkotott m\u00f3dszere r\u00e9v\u00e9n csakhamar kider\u00fclt: a szerotoninerg neuronok aktivit\u00e1sa \u00e9brenl\u00e9tben a legmagasabb, NREM alv\u00e1sban jelentosen cs\u00f6kken, REM alv\u00e1sban pedig gyakorlatilag megszunik (McGinty \u00e9s Harper, 1976). Az in vivo mikrodial\u00edzis r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9no extracellul\u00e1ris szerotoninszint-m\u00e9r\u00e9s ezzel teljes m\u00e9rt\u00e9kben megegyezo eredm\u00e9nyt hozott (Portas \u00e9s mtsai, 2000). K\u00e9sobb a szelekt\u00edv szerotonin visszav\u00e9telt g\u00e1tl\u00f3 antidepressz\u00e1nsok megjelen\u00e9se is egy\u00e9rtelmuv\u00e9 tette annak a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1snak a helyt\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t, miszerint a szerotonin- transzmisszi\u00f3 fokoz\u00e1sa nem csakhogy nem altat\u00f3 hat\u00e1s\u00fa, hanem \u00e9ppens\u00e9ggel \u00e9breszto \u00e9s eroteljesen g\u00e1tolja a REM alv\u00e1s megjelen\u00e9s\u00e9t (Wilson \u00e9s Argyropoulos, 2005). Ezzel a 180 fokos fordulattal a szerotoninerg alv\u00e1ste\u00f3ria \u00e1lma az 1970-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben szertefoszlott (Jouvet, 1999; Ursin, 2002). Eloker\u00fcltek azok az eddig figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott megfigyel\u00e9sek is, miszerint a szerotoninszint\u00e9zis g\u00e1tl\u00e1sa vagy a raphe magok l\u00e9zi\u00f3ja \u00e1tmenetileg inszomni\u00e1t okoznak ugyan, de k\u00e9sobb ezekben a modellekben az alv\u00e1s fokozatosan \u00fajra megjelenik, pedig a szerotoninerg rendszer k\u00e1rosod\u00e1sa maradand\u00f3 vagy tart\u00f3s.<\/p>\n

Ugyanakkor tov\u00e1bbra is vannak olyan megfigyel\u00e9sek, amelyek szerint a szerotonin n\u00e9mely receptora kifejezetten alv\u00e1skelto hat\u00e1s\u00fa. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az 5-HT1A receptor alv\u00e1skelto hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6zl\u00e9s ecetmuslic\u00e1ban (Yuan \u00e9s mtsai, 2006). Az ellentmond\u00e1sok felold\u00e1s\u00e1t a farmakol\u00f3gusok a receptor alt\u00edpusok elt\u00e9ro hat\u00e1saiban, az elsosorban alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sekben \u00e9rdekelt alv\u00e1skutat\u00f3k pedig emellett a hat\u00e1sok idoi lefut\u00e1s\u00e1ban \u00e9s r\u00e9szben a fajspecifikuss\u00e1gban l\u00e1tt\u00e1k. Az al\u00e1bbiakban ezeknek a t\u00e9nyezoknek a figyelembev\u00e9tel\u00e9vel vizsg\u00e1ljuk a szerotonin \u00e9s az alv\u00e1s kapcsolat\u00e1t.<\/p>\n

Alv\u00e1s, szerotonin, biol\u00f3giai \u00f3r\u00e1k<\/h3>\n

Vit\u00e1n fel\u00fclinek tekintheto az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, mely szerint az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapotok v\u00e1ltakoz\u00e1sa saj\u00e1tos idoz\u00edto mechanizmusok szerint t\u00f6rt\u00e9nik. A biol\u00f3giai idoz\u00edt\u00e9sben vannak homok\u00f3ra mechanizmusok, amelyek az \u00e9bren illetve alv\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt idotartamot haszn\u00e1latt\u00f3l-f\u00fcggo m\u00f3don \u201em\u00e9rik\u201d \u00e9s vannak oszcill\u00e1ci\u00f3k, amelyek az idoz\u00edt\u00e9st a napszak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben vagy att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, de alapvetoen ciklikusan val\u00f3s\u00edtj\u00e1k meg.<\/p>\n

A homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s a szerotonin<\/em><\/p>\n

A neur\u00e1lis rendszerek haszn\u00e1latt\u00f3l-f\u00fcggo vagy tapasztalatt\u00f3l-f\u00fcggo m\u00f3don szab\u00e1lyozott lok\u00e1lis alv\u00e1s\u00e1llapotainak sor\u00e1ban a szerotonin \u00e9brenl\u00e9t- \u00e9s mozg\u00e1sf\u00fcggo felszabadul\u00e1sa felt\u00e9telezhetoen aktiv\u00e1lja a hypothalamus hypnog\u00e9n hat\u00e1s\u00fa neuropeptidjeinek termelod\u00e9s\u00e9t, amelyek k\u00e9sleltetett felszabadul\u00e1sa szerepet j\u00e1tszhat az alv\u00e1s inicializ\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. A vazoakt\u00edv intesztin\u00e1lis polipeptid (VIP) illetve a kortikotropinszeru k\u00f6z\u00e9pso lebenyi peptid (corticotropine-like intermediate lobe peptide, CLIP) k\u00e9t olyan hipotalamikus neuropeptid, amely bizony\u00edtottan hipnotikus hat\u00e1sokkal rendelkezik illetve r\u00e9szben szerotoninerg kontroll alatt \u00e1ll. Ezenk\u00edv\u00fcl mindketto eroteljesen REM-kelto hat\u00e1s\u00fa is egyben (Jouvet, 1999). A szerotonin homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerep\u00e9t, ak\u00e1rcsak a szerotonin k\u00e9sleltetett alv\u00e1skelto hat\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatja az a megfigyel\u00e9s is, amely szerint az 5-HT2A receptor-deficiens patk\u00e1nyokban a tart\u00f3s \u00e9brenl\u00e9t hat\u00e1s\u00e1ra kialakul\u00f3, NREM alv\u00e1sban megfigyelheto delta EEG fokoz\u00f3d\u00e1s elmarad a vad t\u00f6rzsekben hasonl\u00f3 beavatkoz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra kialakul\u00f3 delta EEG fokoz\u00f3d\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9tol (Popa \u00e9s mtsai, 2005). \u00dagy tunik teh\u00e1t, hogy az \u00e9brenl\u00e9t alatti szerotoninerg aktivit\u00e1s kedvezo, valamilyen form\u00e1ban elok\u00e9sz\u00edti az alv\u00e1st, \u00e9s az adatok arra utalnak, hogy a szerotonin a noradrenalinnal egy\u00fctt (Cirelli \u00e9s mtsai, 2005) r\u00e9szt vehet az alv\u00e1s homeosztatikus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. Tekintve, hogy az 5-HT2A receptorok fontos szerepet j\u00e1tszanak a mem\u00f3ri\u00e1ban (de Quervain \u00e9s mtsai 2003), a noradrenalin pedig a szinaptikus plaszticit\u00e1sban (Cirelli \u00e9s mtsai, 2005), ezek a megfigyel\u00e9sek j\u00f3l illeszkednek a homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s azon elk\u00e9pzel\u00e9seinek sor\u00e1ba is, amelyek az \u00e9brenl\u00e9ti aktivit\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcggo alv\u00e1snyom\u00e1s-fokoz\u00f3d\u00e1st a tanul\u00e1ssal \u00e9s v\u00e9gso soron a szinaptikus plaszticit\u00e1ssal hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe, felt\u00e9telezve, hogy ez ut\u00f3bbiak okozz\u00e1k az alv\u00e1sban m\u00e9rheto delta EEG n\u00f6veked\u00e9st (Cirelli \u00e9s mtsai, 2005).<\/p>\n

Ugyanakkor a szerotonin a noradrenalinnal \u00e9s a GABA-val egy\u00fctt r\u00e9szt vesz az \u00e9brenl\u00e9t finomhangol\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ban, amennyiben az \u00e9bers\u00e9g fenntart\u00e1s\u00e1ban \u00e9s fokoz\u00e1s\u00e1ban alapveto szerepet j\u00e1tsz\u00f3 orexinerg rendszer \u00e1ltali stimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra negat\u00edv feedbackkel v\u00e1laszol, ezzel mintegy \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 k\u00f6rt k\u00e9pezve (Hajak \u00e9s Geisler, 2003).<\/p>\n

A cirkadi\u00e1n ritmusok kapcsolata a szerotoninerg transzmisszi\u00f3val<\/em><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s cirkadi\u00e1n ritmusokkal kapcsolatos komponense az ember \u00e9s m\u00e1s nappal akt\u00edv fajok eset\u00e9ben \u00e9jszaka, m\u00edg az \u00e9jszaka akt\u00edv fajok eset\u00e9ben nappal fokozza az alv\u00e1sk\u00e9sztet\u00e9st. A cirkadi\u00e1n ritmus pacemakere a nucleus suprachismatis, a hypothalamus opticus chiasma f\u00f6l\u00f6tti r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, ami az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapotok idoz\u00edt\u00e9se mellett \u00e9s azzal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a testhom\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s a melatonin-termel\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban is fontos szerepet j\u00e1tszik. M\u00edg a melatonin nappal \u00e9s \u00e9jszaka akt\u00edv fajok eset\u00e9ben egyar\u00e1nt \u00e9jszaka termelodik, a testhom\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s a hypothalamus szerotonin-forgalma egyar\u00e1nt az akt\u00edv peri\u00f3dusokban (nappal akt\u00edv fajok eset\u00e9ben nappal, \u00e9jszaka akt\u00edv fajok eset\u00e9ben pedig \u00e9jszaka) \u00e9ri el cs\u00facs\u00e1t (Challet, 2007). A szerotonin-forgalom nem csak a testhom\u00e9rs\u00e9klettel \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9ttel p\u00e1rhuzamos cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1s\u00fa, de a testmozg\u00e1ssal is szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll (1. \u00e1bra), \u00e9s mint ilyen a mozg\u00e1s kronobiotikus (phase-shifting) hat\u00e1sainak neurok\u00e9miai modul\u00e1tora. Ez a hat\u00e1s a nucleus suprachiasmatis szerotoninerg raphe inputjai r\u00e9v\u00e9n, az 5-HT1A \u00e9s az 5-HT7 receptorokon kereszt\u00fcl val\u00f3sul meg. Ez ut\u00f3bbiak fokozz\u00e1k a nucleus suprachiasmatis neuronjaiban a PER g\u00e9nek expresszi\u00f3j\u00e1t, \u00e9s a szubjekt\u00edv nappalok (nappal akt\u00edv fajok eset\u00e9ben nappal, \u00e9jszaka akt\u00edv fajok eset\u00e9ben pedig \u00e9jszaka) idej\u00e9n hatva f\u00e1zist eloretol\u00f3 (phase advance) hat\u00e1ssal b\u00edrnak. A cirkadi\u00e1n f\u00e1zist eloretol\u00f3 hat\u00e1sokat a szelekt\u00edv szerotonin visszav\u00e9telt g\u00e1tl\u00f3 fluoxetin \u00e9s az 5-HT1A\/7 agonista 8-OH-DPAT adagol\u00e1s eset\u00e9ben is megfigyelt\u00e9k (Challet, 2007). A szerotonin cirkadi\u00e1n alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerepe teh\u00e1t hasonl\u00edt a homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s eset\u00e9ben megfogalmazotthoz, amennyiben az \u00e9brenl\u00e9t alatt akt\u00edv, de az alv\u00e1speri\u00f3dust elok\u00e9sz\u00edto saj\u00e1toss\u00e1gokkal b\u00edr.<\/p>\n

Szerotonin, ultradi\u00e1n ritmusok \u00e9s alv\u00e1s<\/em><\/p>\n

A szerotoninerg raphe magok neuronjainak unit aktivit\u00e1s\u00e1ban megfigyelt \u00e1llapotf\u00fcggos\u00e9g (McGinty \u00e9s Harper, 1976) egy fontos m\u00e9rf\u00f6ldko volt a modern alv\u00e1skutat\u00e1sban. Ez a megfigyel\u00e9s nemcsak a NREM-REM ciklus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak kibontakoz\u00f3 f\u00e9lben l\u00e9vo te\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak (McCarley \u00e9s Hobson, 1975) tov\u00e1bbi r\u00e9szleteire, de az \u00e1lmod\u00e1s \u00e9s a tudat neurok\u00e9miai vonatkoz\u00e1saira (Hobson \u00e9s McCarley, 1977), valamint az antidepressz\u00e1nsok hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak n\u00e9mely fontos aspektus\u00e1ra (Vogel, 1983; Adrien, 2000) is r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet. Az a t\u00e9ny, hogy egy t\u00f6bb percen \u00e1t tart\u00f3 REM f\u00e1zis teljes ideje alatt csend uralkodik a szerotoninerg rendszerben potenci\u00e1lisan rendk\u00edv\u00fcli ideg\u00e9lettani \u00e9s magatart\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1si relevanci\u00e1val b\u00edrhat. Az ultradi\u00e1n alv\u00e1sciklusok \u00e9s a szerotoninerg aktivit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti szoros kapcsolatot nemcsak a unit aktivit\u00e1ssal, hanem az in vivo mikrodial\u00edzissel v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok is megeros\u00edtett\u00e9k: magas extracellul\u00e1ris szerotoninszintet mindig \u00e9brenl\u00e9tben, a legalacsonyabbat mindig REM alv\u00e1sban tapasztalt\u00e1k, m\u00edg a NREM alv\u00e1s a ketto k\u00f6z\u00f6tt volt elhelyezheto (Portas \u00e9s mtsai, 2000). A hum\u00e1n adatok tekintet\u00e9ben rendelkez\u00e9sre \u00e1ll egy mut\u00e9t elotti kivizsg\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n epilepszi\u00e1s beteg oldals\u00f3 agykamr\u00e1j\u00e1b\u00f3l in vivo mikrodial\u00edzis r\u00e9v\u00e9n nyert idosor, amely a szerotoninszint \u00e9s a NREM-REM ciklusok kapcsolat\u00e1t megeros\u00edti: alacsony ventrikul\u00e1ris szerotoninszinteket mindig a REM alv\u00e1sban m\u00e9rtek, az idosor pedig p\u00e1rhuzamos volt az alv\u00e1sciklusokkal (Zeitzer \u00e9s mtsai, 2002). Tov\u00e1bb\u00e1 a szelekt\u00edv szerotonin visszav\u00e9telt g\u00e1tl\u00f3 antidepressz\u00edvumok er\u00e9lyes REM-g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sa k\u00f6zvetetten szint\u00e9n megeros\u00edti a szerotonin \u00e9s a REM alv\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti antagonisztikus kapcsolatot (Vogel, 1983; Adrien, 2000; Wilson \u00e9s Argyropoulos, 2005). Az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s ultradi\u00e1n komponens\u00e9nek m\u00e1ig sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadott modellje a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s interakci\u00f3 elm\u00e9let, amely a szerotoninnak, a noradrenalinnal egy\u00fctt permissz\u00edv szerepet tulajdon\u00edt a REM alv\u00e1si f\u00e1zisok megjelen\u00e9s\u00e9ben. Eszerint a nucleus raphe dorsalisban a szerotonin a REM alv\u00e1st kikapcsol\u00f3 (REM-off) rendszer r\u00e9sze, amely g\u00e1tl\u00e1s alatt tartja a cholinerg REM-on rendszert mindaddig, am\u00edg a NREM f\u00e1zisok v\u00e9g\u00e9n aktivit\u00e1sa nagym\u00e9rt\u00e9kben lecs\u00f6kken \u00e9s a REM-on rendszer akt\u00edvv\u00e1 v\u00e1lik. A REM-on rendszer ezut\u00e1n szerepet j\u00e1tszik a REM- off rendszer \u00fajb\u00f3li muk\u00f6d\u00e9sbe hoz\u00e1s\u00e1ban, ez\u00e9rt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s az interakci\u00f3, b\u00e1r ez a hat\u00e1s k\u00e9sleltetett, \u00e9s ez\u00e9rt maradhatunk hosszabb ideig is REM alv\u00e1sban. A dorsalis raphe szerotoninerg aktivit\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t GABAerg mechanizmusok val\u00f3s\u00edtj\u00e1k meg (Pace-Schott \u00e9s Hobson, 2002), ugyanakkor a REM-on rendszer g\u00e1tl\u00e1sa az 5-HT1A receptorok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik (McCarley \u00e9s mtsai, 2000). A tudat neurok\u00e9mi\u00e1j\u00e1val \u00e9s az \u00e1lmod\u00e1s ideg\u00e9lettan\u00e1val kapcsolatos elk\u00e9pzel\u00e9sek jelentos m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9p\u00edtenek a szerotoninerg rendszer REM alv\u00e1s ideje alatti aktivit\u00e1scs\u00f6kken\u00e9s\u00e9re\/muk\u00f6d\u00e9skimarad\u00e1s\u00e1ra (Hobson \u00e9s mtsai 2000), t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt is, mert ehhez hasonl\u00f3 raphe unitaktivit\u00e1s-cs\u00f6kken\u00e9st a pszichedelikus szerek (DMT, LSD) k\u00e9pesek kiv\u00e1ltani \u00e1llatmodellekben (Rogawski \u00e9s Aghajanian, 1981), a pszichedelikus transz \u00e9s az \u00e1lom hasonl\u00f3s\u00e1ga pedig a vizu\u00e1lis hallucin\u00e1ci\u00f3k tekintet\u00e9ben k\u00e9zenfekvo.<\/p>\n

A NREM \u00e9s a REM f\u00e1zisok altern\u00e1l\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1sa mellett a szerotonin r\u00e9szt vesz az eg\u00e9szs\u00e9ges alv\u00e1si architekt\u00fara kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, nevezetesen az \u00e9jszaka m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9s az alv\u00e1s v\u00e9g\u00e9n tapasztalhat\u00f3 REM dominancia kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban az 5-HT3 receptorok stimul\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n (Staner \u00e9s mtsai, 2001).<\/p>\n

A szerotonin, az EEG spektrum \u00e9s az alv\u00e1s mikrostrukt\u00far\u00e1ja<\/h3>\n

Az alv\u00e1sintenzit\u00e1s \u00e9s az alv\u00e1s folytonoss\u00e1ga<\/em><\/p>\n

Az alv\u00e1s minos\u00e9g\u00e9nek egyik legfontosabb mutat\u00f3ja az alv\u00e1s m\u00e9lys\u00e9ge vagy \u2013 az alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s terminusaiban megfogalmazva \u2013 az alv\u00e1s intenzit\u00e1sa. A fogalom operacionaliz\u00e1l\u00e1sa t\u00f6bbnyire az EEG delta hull\u00e1mok valamilyen quantitat\u00edv mutat\u00f3j\u00e1n alapul: t\u00f6bb delta tev\u00e9kenys\u00e9g (lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa aktivit\u00e1s) m\u00e9lyebb, intenz\u00edvebb alv\u00e1st jelent, ami teh\u00e1t a NREM alv\u00e1sf\u00e1zissal kapcsolatos mutat\u00f3. A delta tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9jszakai alv\u00e1s sor\u00e1n tapasztalt eloszl\u00e1sa jellegzetesnek mondhat\u00f3: delta EEG tev\u00e9kenys\u00e9g domin\u00e1lja az alv\u00e1s elso harmad\u00e1t, azon bel\u00fcl is az alv\u00e1sciklusok k\u00f6zep\u00e9n \u00e9rve el a maxim\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket. Ezen k\u00edv\u00fcl a delta EEG tev\u00e9kenys\u00e9g f\u00e1zisos form\u00e1ban, az alv\u00e1s \u00fagynevezett \u00e9bred\u00e9si instabilit\u00e1s\u00e1t kifejezo ciklikusan v\u00e1ltakoz\u00f3 mint\u00e1zat EEG k\u00e9p\u00e9ben, reakt\u00edv lass\u00fa hull\u00e1m epiz\u00f3dok \u00e9s\/vagy K-komplexusok form\u00e1j\u00e1ban jelenik meg (B\u00f3dizs, 2000).<\/p>\n

Az alv\u00e1s homeosztatikus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9szben l\u00e1ttuk, hogy a szerotonin az 5-HT2A receptorokon hatva facilit\u00e1lja az \u00e9brenl\u00e9t ideje alatti alv\u00e1snyom\u00e1s-fokoz\u00f3d\u00e1st, aminek k\u00f6vetkezm\u00e9nye az alv\u00e1s ideje alatti delta tev\u00e9kenys\u00e9gben tapasztalhat\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s (Popa \u00e9s mtsai, 2005). A szerotonin-transzmisszi\u00f3 cirkadi\u00e1n ritmusa ugyanakkor a nappalihoz k\u00e9pest cs\u00f6kkent \u00e9jszakai szerotoninerg aktivit\u00e1sban jut kifejez\u00e9sre (Challet, 2007), ami n\u00e9mileg megtartott NREM f\u00e1zisokban \u00e9s teljesen megszunik a REM f\u00e1zisokkal \u00f6sszef\u00fcggoen (McGinty \u00e9s Harper, 1976).M\u00edg a nappali szerotoninerg aktivit\u00e1s facilit\u00e1lja az alv\u00e1sintenzit\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, az \u00e9jszakainak ink\u00e1bb permissz\u00edv szerepe lehet, mivel az akut 5-HT2A\/2C receptor-stimul\u00e1ci\u00f3 mark\u00e1nsan cs\u00f6kkenti a delta tev\u00e9kenys\u00e9get (Monti, Jantos 2006), az 5-HT2A\/2C, illetve \u00fajabb megfigyel\u00e9sek szerint az 5-HT6 antagonist\u00e1k pedig er\u00e9lyes delta tev\u00e9kenys\u00e9get n\u00f6velo szerek (Kantor \u00e9s mtsai, 2002; Viola \u00e9s mtsai, 2002; Morarity \u00e9s mtsai, 2008). A habitu\u00e1lis alv\u00e1speri\u00f3dus ideje alatt hat\u00f3 nem szelekt\u00edv 5-HT2A\/ 2B\/2C antagonista ritanserin a delta tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt ido fokoz\u00e1sa mellett (Dugovic \u00e9s mtsai 1989; Idzikowski 1989; Sharpley \u00e9s Cowen 1995) az alv\u00e1s-szerkezet normaliz\u00e1l\u00e1sa ir\u00e1ny\u00e1ban is hat, amennyiben a lass\u00fa hull\u00e1mok ultradi\u00e1n ritmicit\u00e1s\u00e1t \u00e9s 80-120 perces ciklusokban val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t seg\u00edti elo rosszul alv\u00f3 fiatal vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyekn\u00e9l (Viola \u00e9s mtsai 2002). A lefekv\u00e9s elott bevett ritanserin ezenk\u00edv\u00fcl a K-komplexusok sz\u00e1m\u00e1t is fokozhatja alacsony K-komplexus-sz\u00e1mmal jellemezheto diszt\u00edmi\u00e1s popul\u00e1ci\u00f3ban (Paiva \u00e9s mtsai, 1989), illetve ellens\u00falyozza a benzodiazepin agonista nitrazepam lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1st cs\u00f6kkento hat\u00e1s\u00e1t (Idzikowski, 1989). Az 5-HT2A\/2C antagonista hat\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 antidepressz\u00edvumok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban nemcsak a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt ido fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t, hanem az alv\u00e1s folyamatoss\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a szubjekt\u00edv alv\u00e1sminos\u00e9gnek a javul\u00e1s\u00e1t is le\u00edrt\u00e1k (Sharpley \u00e9s Cowen, 1995).<\/p>\n

A szelekt\u00edv ligandokkal kapcsolatos vizsg\u00e1latok arra utalnak, hogy a fenti hat\u00e1sokkal elsosorban az 5-HT2A \u00e9s r\u00e9szben az 5-HT2C receptorok hozhat\u00f3k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe (Kantor \u00e9s mtsai, 2004), b\u00e1r ut\u00f3bbiak egyben a szerotonin akut szorong\u00e1st kelto hat\u00e1s\u00e1t is k\u00f6zvet\u00edtik (Bagdy \u00e9s mtsai, 2001). Az 5-HT2B receptorok a fentiekkel ellent\u00e9tes hat\u00e1sprofilt mutatnak (Kantor \u00e9s mtsai 2004). Mindez ugyanakkor arra is utal, hogy a fiziol\u00f3gi\u00e1s alv\u00e1sprofil szempontj\u00e1b\u00f3l a direkt vagy indirekt 5-HT2A agonist\u00e1k hat\u00e1s\u00e1nak nappali peri\u00f3dusra val\u00f3 korl\u00e1toz\u00f3d\u00e1sa volna k\u00edv\u00e1natos. Az 5-HT2A antagonist\u00e1kra ugyanennek a ford\u00edtottja igaz: \u00e9jszaka hatva id\u00e9znek elo optim\u00e1lis alv\u00e1si hat\u00e1st, nappal viszont \u2013 amennyiben a knock-out modellen nyert eredm\u00e9nyek \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3nak bizonyulnak \u2013 cs\u00f6kkentik az alv\u00e1snyom\u00e1s term\u00e9szetes akkumul\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t. Ut\u00f3bbi vonatkoz\u00e1sban term\u00e9szetesen nemcsak az 5-HT2A antagonist\u00e1k, hanem az inverz agonist\u00e1k is sz\u00f3ba j\u00f6hetnek, amelyek esti adagol\u00e1sa ut\u00e1n szint\u00e9n le\u00edrt\u00e1k az alv\u00e1sfolytonoss\u00e1g \u00e9s az szubjekt\u00edv alv\u00e1sminos\u00e9g javul\u00e1s\u00e1t, ak\u00e1rcsak a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt ido n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t (Rosenberg \u00e9s mtsai 2008; Abbas, Roth 2008). Tekintve, hogy az alv\u00e1s folyamatoss\u00e1ga \u00e9s a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt ido d\u00f6nto szerepet j\u00e1tszik az alv\u00e1s restorat\u00edv \u00e9s pihenteto hat\u00e1s\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a jelenleg vizsg\u00e1lt 5-HT2A antagonist\u00e1k \u00e9s inverz agonist\u00e1k (APD125, volinanserin, eplivanserin, pruvanserin, pimavanserin) \u00faj korszakot nyithatnak az inszomnia kezel\u00e9s\u00e9ben (Teegarden \u00e9s mtsai, 2008). Ez egyben a benzodiazepin-agonist\u00e1k d\u00f6ntoen lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1st cs\u00f6kkento vagy azt csak saj\u00e1tos esetekben n\u00f6velni k\u00e9pes profilja (B\u00f3dizs, 2006) miatt fenn\u00e1ll\u00f3 klinikai probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1t is \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezheti.<\/p>\n

Ugyanakkor a primer inszomnia szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a neuroticizmussal mint szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1ssal, ak\u00e1rcsak az elt\u00e9r\u00e9si negativit\u00e1ssal becs\u00fclt thalamo-fronto-corticalis hiperreaktivit\u00e1ssal. Felt\u00e9telezik, hogy ezek m\u00f6g\u00f6tt a cs\u00f6kkent talamikus gating vagy a neurotranszmitter-rendszerek egyens\u00faly\u00e1nak zavara \u00e1ll (Wang \u00e9s mtsai, 2001). A neuroticizmus viszont pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3ban \u00e1ll a frontolimbikus 5-HT2A receptorsurus\u00e9ggel (Frokjaer \u00e9s mtsai, 2008), ez\u00e9rt az 5-HT2A receptorok antagonist\u00e1i vagy inverz agonist\u00e1i impliciten magukban hordozz\u00e1k az inszomnia kezel\u00e9s\u00e9nek indirekt, a neuroticizmus egyes aspektusainak redukci\u00f3j\u00e1n kereszt\u00fcli m\u00f3dozat\u00e1t is.<\/p>\n

Szerotonin, alv\u00e1si ors\u00f3k, neur\u00e1lis plaszticit\u00e1s: egy felt\u00e1r\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 probl\u00e9ma<\/em><\/p>\n

Az alv\u00e1sminos\u00e9g nem puszt\u00e1n az alv\u00e1sintenzit\u00e1s vagy az EEG k\u00e9pben m\u00e9rheto delta hull\u00e1mok f\u00fcggv\u00e9nye. Az alv\u00e1s legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t ugyanis a 2. st\u00e1dium teszi ki (B\u00f3dizs, 2000), ami m\u00e1r csak ez\u00e9rt sem tekintheto puszt\u00e1n fel\u00fcletes, a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa (3-4. st\u00e1diumok) vagy a REM f\u00e1zis bevezeto szakasz\u00e1nak. A 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1s egyik saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t a K-komplexusokat a fentiekben m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck. Egy m\u00e1sik a 2. st\u00e1diumra jellemzo f\u00e1zisos EEG jegy az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g, aminek az alv\u00e1s folyamatoss\u00e1g\u00e1ban (Nicolas \u00e9s mtsai, 2001), az idegrendszeri plaszticit\u00e1si folyamatokban (Timofeev \u00e9s mtsai, 2002) \u00e9s a neurokognit\u00edv funkci\u00f3kban (Clemens \u00e9s mtsai, 2005, 2006; B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2005, 2008) lehet kiemelt szerepe. Ez arra ind\u00edtotta az alv\u00e1skutat\u00f3kat, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3kkal, mint az alv\u00e1s egyik \u2013 a delta hull\u00e1mok \u00e9s a REM f\u00e1zis mellett \u2013 legfontosabb fiziol\u00f3giai jellemzoj\u00e9vel foglalkozzanak. A k\u00e9rd\u00e9st n\u00e9mileg bonyol\u00edtja a delta hull\u00e1mok \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9szleges antagonizmus, vagyis hogy a delta hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1sa az ors\u00f3k cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r. Ha viszont az ors\u00f3kat csak a term\u00e9szetes m\u00f3don am\u00fagy is alacsony delta aktivit\u00e1ssal jellemezheto 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1son bel\u00fcl \u00e9s nem a teljes NREM szakaszokban vizsg\u00e1ljuk, akkor egy fontos \u00e9s az alv\u00e1s funkci\u00f3ja szempontj\u00e1b\u00f3l potenci\u00e1lisan kiemelkedo jelentos\u00e9gu EEG jeggyel van dolgunk.<\/p>\n

A szerotonin \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3k kapcsolata egy j\u00f3r\u00e9szt m\u00e9g felt\u00e1r\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 ter\u00fclet, de az elso szakirodalmi k\u00f6zl\u00e9sek nyom\u00e1n \u00fagy tunik, \u00e9rdemes a k\u00e9rd\u00e9st k\u00f6zelebbrol is megvizsg\u00e1lni. A monoamin visszav\u00e9telt g\u00e1tl\u00f3 antidepressz\u00e1nsok alv\u00e1si ors\u00f3kra \u00e9s mem\u00f3riakonszolid\u00e1ci\u00f3ra gyakorolt hat\u00e1sainak egyik eg\u00e9szs\u00e9ges fiatal \u00f6nk\u00e9nteseken v\u00e9gzett vizsg\u00e1lat\u00e1ban azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy m\u00edg a szelekt\u00edv szerotonin visszav\u00e9telt g\u00e1tl\u00f3 fluvoxamin (50 mg) \u00e9s a szelekt\u00edv noradrenalin visszav\u00e9telt g\u00e1tl\u00f3 reboxetin (2 mg) egyar\u00e1nt cs\u00f6kkentik a REM alv\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt idot, addig a gyors (> 13 Hz) alv\u00e1si ors\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t csak a reboxetin fokozza szignifik\u00e1nsan. A lefekv\u00e9s elott tanult motoros szekvenci\u00e1k (\u201efinger tapping\u201d teszt) alv\u00e1s alatti konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1t viszont mindk\u00e9t hat\u00f3anyag szignifik\u00e1nsan jav\u00edtotta (a placebohoz k\u00e9pest), igaz az alv\u00e1s alatti teljes\u00edtm\u00e9nyfokoz\u00f3d\u00e1s a gyors alv\u00e1si ors\u00f3kkal \u00e1llt kapcsolatban, teh\u00e1t a fluvoxamin ink\u00e1bb csak azon k\u00eds\u00e9rleti alanyokn\u00e1l id\u00e9zett elo javul\u00e1st, akiknek a gyors ors\u00f3z\u00e1s\u00e1t is fokozta, m\u00edg az ors\u00f3z\u00e1st \u00e9rintetlen\u00fcl hagy\u00f3 alanyokn\u00e1l a javul\u00e1s sokkal kisebb m\u00e9rt\u00e9ku volt (Rasch \u00e9s mtsai, 2008).<\/p>\n

Egy poszttraum\u00e1s stressz betegeken v\u00e9gzett alv\u00e1slaborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latban ezzel szemben azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a szelekt\u00edv szerotonin visszav\u00e9tel g\u00e1tl\u00f3kkal folytatott kezel\u00e9s szignifik\u00e1nsan emelkedett alv\u00e1siors\u00f3-gyakoris\u00e1ggal j\u00e1rt egy\u00fctt, aminek potenci\u00e1lis klinikai jelentos\u00e9ge a fenti, alv\u00e1si ors\u00f3kkal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozott funkci\u00f3k alapj\u00e1n figyelemrem\u00e9lt\u00f3 (Dotan \u00e9s mtsai, 2008). Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben term\u00e9szetesen tart\u00f3s kezel\u00e9s k\u00f6zben, \u00e9s nem az egy esti d\u00f3zis bev\u00e9tel\u00e9t k\u00f6vetoen v\u00e9gzett alv\u00e1svizsg\u00e1latr\u00f3l volt sz\u00f3. A hat\u00e1s ideg\u00e9lettani magyar\u00e1zat\u00e1val m\u00e9g nem pr\u00f3b\u00e1lkoztak a szakirodalomban, de a nucleus reticularis thalami neuronjainak szerotonin \u00e9s a noradrenalin hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9no depolariz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s ritmikus oszcill\u00e1ci\u00f3s aktivit\u00e1sa (Destexhe \u00e9s mtsai 1994; Steriade, 2004) mindk\u00e9t fenti eredm\u00e9nyt megmagyar\u00e1zhatja. Ez egyben \u00faj \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben is \u00e9rtelmezhetov\u00e9 teszi a szerotonin az alv\u00e1s \u00e9s a depresszi\u00f3 kapcsolat\u00e1t, mivel a hagyom\u00e1nyosan k\u00e9miai egyens\u00falyzavarnak tekintett depresszi\u00f3 fogalom helyett elot\u00e9rbe ker\u00fclt alternat\u00edv elm\u00e9let a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok konnektivit\u00e1si \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si zavar\u00e1b\u00f3l vezeti le a hangulatzavart, aminek korrig\u00e1l\u00e1s\u00e1ra a k\u00e9miai beavatkoz\u00e1s a plaszticit\u00e1si folyamatok fokoz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n teremt lehetos\u00e9get (Castr\u00e9n, 2005).Mivel az alv\u00e1si ors\u00f3k a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok plaszticit\u00e1s\u00e1nak jelei \u00e9s form\u00e1l\u00f3i is egyben (B\u00f3dizs, 2008), az alv\u00e1si ors\u00f3k antidepressz\u00edvumok \u00e1ltali fokoz\u00e1sa a folyamat egyik potenci\u00e1lis biomarker\u00e9t k\u00e9pezheti.<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/h3>\n

Ezen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket figyelembe v\u00e9ve \u00e9rdemes \u00fajragondolni a bevezetoben f\u00f6ltett k\u00e9rd\u00e9st, vagyis azt, hogy a szerotonin az alv\u00e1s vagy az \u00e9brenl\u00e9t transzmittere-e? Az adatok ugyanis arra utalnak, hogy r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa akut hat\u00e1sait tekintve a szerotonin mindenk\u00e9ppen az \u00e9brenl\u00e9t transzmittere, amennyiben \u2013 n\u00e9h\u00e1ny saj\u00e1tos tulajdons\u00e1g\u00e1t\u00f3l eltekintve \u2013 az agyi \u00e9bresztorendszerek szerves r\u00e9sze (Jones, 2005). Hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sait figyelembe v\u00e9ve azonban a fenti t\u00e9zis megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, finom\u00edt\u00e1sa v\u00e1lik sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9: napk\u00f6zben vagy a habitu\u00e1lis aktivit\u00e1si peri\u00f3dusban hatva a szerotonin az alv\u00e1s transzmittere, amennyiben elok\u00e9sz\u00edti azt (homeosztatikus alv\u00e1snyom\u00e1s fokoz\u00e1sa, cirkadi\u00e1n phase resetting). A korai eredm\u00e9nyek ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1t a hagyom\u00e1nyos receptort\u00edpusok szerinti differenci\u00e1l\u00e1s mellett \u00edgy is \u00e9rdemes \u00fajragondolni, hiszen a raphe magok l\u00e9zi\u00f3i vagy a szerotonin szint\u00e9zis\u00e9nek g\u00e1tl\u00e1sa hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sokat is k\u00e9pesek kifejteni \u00e9s megg\u00e1tolhatj\u00e1k vagy cs\u00f6kkenthetik az alv\u00e1snyom\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t, m\u00edg a unit vizsg\u00e1latok \u00e9s a mikrodial\u00edzissel k\u00e9sz\u00fclt m\u00e9r\u00e9sek k\u00f6vetkezetesen az akut hat\u00e1snak megfelelo, arousal-f\u00fcggo szerotoninerg aktivit\u00e1st jeleznek. Ez a koncepci\u00f3 megfelel az egyik elso vizsg\u00e1latban le\u00edrtaknak is: Bradley (1958) intraventrikul\u00e1risan szerotonint adott be macsk\u00e1knak, amire az \u00e1llatok alv\u00e1st\u00f6bblettel reag\u00e1ltak, igaz csak egy kezdeti aktiv\u00e1ci\u00f3s f\u00e1zist k\u00f6vetoen. Vagyis a szerotonin m\u00e1r ekkor, ebben a k\u00eds\u00e9rletben sem egyszeruen az alv\u00e1s transzmitter\u00e9nek, hanem az \u00e9brenl\u00e9tet k\u00f6veto alv\u00e1s transzmitter\u00e9nek, az \u00e9brenl\u00e9t-alv\u00e1s ciklus neuromodul\u00e1tor\u00e1nak bizonyult. Ugyanakkor biztat\u00f3 adatok t\u00e1mogatj\u00e1k azt a felt\u00e9telez\u00e9st, miszerint a szerotonin \u00e9s a neuroplaszticit\u00e1s kapcsolat\u00e1t a j\u00f6voben \u00e9rdemes az alv\u00e1s-f\u00fcggo oszcill\u00e1ci\u00f3k f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben is vizsg\u00e1lni, amely v\u00e9lhetoen szint\u00e9n a lassan kialakul\u00f3, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sok \u00e9s az alv\u00e1shat\u00e1sok ma m\u00e9g nem kellok\u00e9ppen felt\u00e1rt \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n

IRODALOM<\/h3>\n

Abbas A, Roth BL (2008). Pimavanserin tartrate: a 5-HT2A inverse agonist with potential for treating various neuropsychiatric disorders. Expert Opin Pharmacother 9(18): 3251\u20139.<\/p>\n

Adrien J (2000). The regulation of REM sleep by 5-HT and its relationship to endogenous depression. In: AA Borb\u00e9ly, O Hayaishi, TJ Sejnowski, JS Altman (Eds): The regulation of sleep. Strasbourg: HFSP, p. 131\u20139.<\/p>\n

Bagdy G, Graf M, Anheuer ZE, Modos EA, Kantor S (2001). Anxiety-like effects induced by acute fluoxetine, sertraline or m-CPP treatment are reversed by pretreatment with the 5-HT2C receptor antagonist SB- 242084 but not the 5-HT1A receptor antagonist WAY-100635. Int J Neuropsychopharmacol 4(4): 399\u2013 408.<\/p>\n

B\u00f3dizs R (2000). Alv\u00e1s, \u00e1lom, bioritmusok. Budapest: Medicina.<\/p>\n

B\u00f3dizs R, Kis T, L\u00e1z\u00e1r AS, Havr\u00e1n L, Rig\u00f3 P, Clemens Z, Hal\u00e1sz P (2005). Prediction of general mental ability based on neural oscillation measures of sleep. J Sleep Res 14(3):285\u201392.<\/p>\n

B\u00f3dizs R (2006). Alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s hipnotikumok: a benzodiazepin-receptor agonist\u00e1k hat\u00e1sa. Neuropsychopharmacol Hung 8(3):113\u201325.<\/p>\n

B\u00f3dizs R (2008).<\/p>\n

Differenci\u00e1lpszichol\u00f3gia alv\u00e1s\u00e9lettani megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben: az egy\u00e9ni EEG mint\u00e1zatok jelentos\u00e9ge. Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle 63(1): 29\u201350.<\/p>\n

B\u00f3dizs R, L\u00e1z\u00e1r AS, Rig\u00f3 P (2008). Correlation of visuospatial memory ability with right parietal EEG spindling during sleep. Acta Physiol Hung 95(3):297\u2013306.<\/p>\n

Bradley PB (1958). The effects of 5-hydroxytryptamine on the electrical activity of the brain and on behavior in the conscious cat. In: GP Lewis (Ed): 5-Hydroxytryptamine. London: Pergamon Press, p. 214.<\/p>\n

Castr\u00e9n E (2005). Is mood chemistry? Nat Rev Neurosci 6:241\u20136.<\/p>\n

Challet E (2007). Minireview: Entrainment of the suprachiasmatic clockwork in diurnal and nocturnal mammals. Endocrinology 148(12):5648\u201355.<\/p>\n

Cirelli C, Huber R, Gopalakrishnan A, Southard TL, Tononi G (2005). Locus ceruleus control of slow-wave homeostasis. J Neurosci 25(18): 4503\u201311.<\/p>\n

Clemens Z, Fab\u00f3 D, Hal\u00e1sz P (2005). Overnight verbal memory retention correlates with the number of sleep spindles. Neuroscience 132(2): 529\u201335.<\/p>\n

Clemens Z, Fab\u00f3 D, Hal\u00e1sz P (2006). Twenty-four hours retention of visuospatial memory correlates with the number of parietal sleep spindles. Neurosci Lett 403(1-2):52\u20136.<\/p>\n

Dahlstr\u00f6m A, Fuxe K (1964). Evidence for the existence of monoamine neurons in the central nervous system. I. Demonstration of monoamines in the cell bodies of brain stem neurons. Acta Physiol Scand 62(Suppl.):232.<\/p>\n

De Quervain DJ-F, Henke K, Aerni A, Coluccia D, Wollmer MA, Hock C, Nitsch RM, Papassotiropoulos A (2003). A functional genetic variation of 5-HT2a receptor affects human memory. Nat Neurosci 6: 1141\u20132.<\/p>\n

Destexhe A, Contreras D, Sejnowski TJ, Steriade M (1994). Modeling the control of reticular thalamic oscillations by neuromodulators. NeuroReport 5:2217\u201320.<\/p>\n

Dotan Y, Suraiya S, Pillar G (2008). [Sleep spindles in post traumatic stress disorder: significant importance of selective serotonin reuptake inhibitors]. Harefuah 147(10): 763\u20137, 839\u201340.<\/p>\n

Dugovic C, Wauquier A, Leysen JE, Janssen PAJ (1989). Role of serotonin S2 receptors in the control of sleep-wakefulness states in the rat. In: A Wauquier, C Dugovic, M Radulovacki (Eds): Slow wave sleep: physiological, pathophysiological and functional aspects. New York: Raven Press. p. 183\u201396.<\/p>\n

Frokjaer VG, Mortensen EL, Nielsen FA, Haugbol S, Pinborg LH, Adams KH, Svarer C, Hasselbalch SG, Holm S, Paulson OB, Knudsen GM (2008). Frontolimbic serotonin 2A receptor binding in healthy subjects is associated with personality risk factors for affective disorder. Biol Psychiatry 63(6):569\u201376.<\/p>\n

Hajak G, Geisler P (2003). Orchestrating sleep-wake functions in the brain. Nat Med 9(2):170\u20131.<\/p>\n

Hobson JA, McCarley RW (1977). The brain as a dream state generator: an activation-synthesis hypothesis of the dream process. Am J Psychiatry 134(12):1335\u201348.<\/p>\n

Hobson JA, Pace-Schott EF, Stickgold R (2000). Toward a cognitive neuroscience of conscious states. Behav Brain Sci 23(6):793\u2013842.<\/p>\n

Hubel DH (1957). Tungsten microelectrode for recording from single units. Science 125:549\u201350.<\/p>\n

Idzikowski C (1989). The effects of ritanserin and seganserin on human slow wave sleep. In: A Wauquier, C Dugovic, M Radulovacki (Eds): Slow wave sleep: physiological, pathophysiological and functional aspects. New York: Raven Press. p. 197\u2013215.<\/p>\n

Jones B (2005). From waking to sleeping: neuronal and chemical substrates. Trends Pharmacol Sci 26(11):578\u201386.<\/p>\n

Jouvet M (1969). Biogenic amines and the states of sleep. Science 163: 32-41.<\/p>\n

Jouvet M (1972). The role of monoamines and acetylcholine containing neurons in the regulation of the sleep waking cycle. Ergebn Physiol 64:166\u2013307.<\/p>\n

Jouvet M (1999). Sleep and serotonin: an unfinished story. Neuropsychopharmacology 21:24S\u201327S.<\/p>\n

Kantor S, Jakus R, Bodizs R, Halasz P, Bagdy G (2002). Acute and long- term effects of the 5-HT2 receptor antagonist ritanserin on EEG power spectra, motor activity, and sleep: changes at the light-dark phase shift. Brain Res 943(1):105\u201311.<\/p>\n

Kantor S, Jakus R, Balogh B, Benko A, Bagdy G (2004). Increased wakefulness, motor activity and decreased theta activity after blockade of the 5-HT2B receptor by the subtype- selective antagonist SB-215505. Br J Pharmacol 142(8):1332\u201342.<\/p>\n

Koella WP, Czicman JS (1966). Mechanism of the EEG-synchronizing action of serotonin. Am J Physiol 211:926\u201334.<\/p>\n

McCarley RW, Hobson JA (1975). Neuronal excitability modulation over the sleep cycle: a structural and mathematical model. Science 189(4196):58\u201360.<\/p>\n

McCarley R, Strecker RE, Thakkar M, Porkka-Heiskanen T (2000). Adenosine and 5-HT as regulators of behavioural state. In: AA Borb\u00e9ly, O Hayaishi, TJ Sejnowski, JS Altman (Eds): The regulation of sleep. Strasbourg: HFSP, p. 103\u201312.<\/p>\n

McGinty D, Harper RM (1976). Dorsal raphe neurons: depression of firing during sleep in cats. Brain Res 101:569.<\/p>\n

Monti JM, Jantos H (2006). Effects of the serotonin 5-HT2A\/2C receptor agonist DOI and of the selective 5-HT2A or 5-HT2C receptor antagonists EMD 281014 and SB-243213, respectively, on sleep and waking in the rat. Eur J Pharmacol 553:163\u201370.<\/p>\n

Morairty SR, Hedley L, Flores J, Martin R, Kilduff TS (2008). Selective 5HT2A and 5HT6 receptor antagonists promote sleep in rats. Sleep 31(1):34\u201344.<\/p>\n

Nicolas A, Petit D, Rompr\u00e9 S, Montplaisir J (2001). Sleep spindle characteristics in healthy subjects of different age groups. Clin Neurophysiol 112(3):521\u20137.<\/p>\n

Pace-Schott EF, Hobson JA (2002). The neurobiology of sleep: genetics, cellular physiology and subcortical networks. Nat Rev Neurosci 3(8):591\u2013605.<\/p>\n

Paiva T, Arriaga F, Wauquier A, Lara E, Largo R, Leitao JN (1989). Changes in sleep disturbances of dysthymic patients induced by ritanserin. In: A Wauquier, C Dugovic, M Radulovacki (Eds): Slow wave sleep: physiological, pathophysiological and functional aspects. New York: Raven Press. p. 217\u201334.<\/p>\n

Popa D, L\u00e9na C, Fabre V, Prenat C, Gingrich J, Escourrou P, Hamon M, Adrien J (2005). Contribution of 5-HT2 receptor subtypes to sleep- wakefulness and respiratory control, and functional adaptations in knock-out mice lacking 5-HT2A receptors. J Neurosci 25(49):11231\u20138.<\/p>\n

Portas CM, Bjorvatn B, Ursin R (2000). Serotonin and the sleep\/wake cycle: special emphasis on microdialysis studies. Prog Neurobiol 60(1):13\u201335.<\/p>\n

Rasch B, Pommer J, Diekelmann S, Born J (2008). Pharmacological REM sleep suppression paradoxically improves rather than impairs skill memory. Nat Neurosci doi: 10.1038\/nn.2206<\/p>\n

Rogawski MA, Aghajanian GK (1981). Serotonin autoreceptors on dorsal raphe neurons: structure-activity relationships of tryptamine analogs. J Neurosci 1(10):1148\u201354.<\/p>\n

Rosenberg R, Seiden DJ, Hull SG, Erman M, Schwartz H, Anderson C, Prosser W, Shanahan W, Sanchez M, Chuang E, Roth T (2008). APD125, a selective serotonin 5-HT(2A) receptor inverse agonist, significantly improves sleep maintenance in primary insomnia. Sleep 31(12):1663\u201371.<\/p>\n

Sharpley AL, Cowen PJ (1995). Effect of pharmacologic treatments on the sleep of depressed patients. Biol Psychiatry 37(2):85\u201398.<\/p>\n

Staner L, Linker T, Toussaint M, Danjou P, Roegel JC, Luthringer R, Le Fur G, Macher JP (2001). Effects of the selective activation of 5-HT3 receptors on sleep: a polysomnographic study in healthy volunteers. Eur Neuropsychopharmacol 11(4):301\u20135.<\/p>\n

Steriade M (2004). Slow-wave sleep: serotonin, neuronal plasticity and seizures. Arch Ital Biol 142:359\u201367.<\/p>\n

Teegarden BR, Al Shamma H, Xiong Y (2008). 5-HT(2A) inverse-agonists for the treatment of insomnia. Curr Top Med Chem 8(11):969\u201376.<\/p>\n

Timofeev I, Grenier F, Bazhenov M, Houweling AR, Sejnowski TJ, Steriade M (2002). Short- and medium-term plasticity associated with augmenting responses in cortical slabs and spindles in intact cortex of cats in vivo. J Physiol 542 (Pt 2): 583\u201398.<\/p>\n

Ursin R (2002). Serotonin and sleep. Sleep Med Rev 6(1):57\u201369.<\/p>\n

Viola AU, Brandenberger G, Toussaint M, Bouhours P, Paul Macher J, Luthringer R (2002). Ritanserin, a serotonin-2 receptor antagonist, improves ultradian sleep rhythmicity in young poor sleepers. Clin Neurophysiol 113(3):429\u201334.<\/p>\n

Vogel GW (1983) Evidence for REM sleep deprivation as the mechanism of action of antidepressant drugs. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry 7(2-3):343\u20139.<\/p>\n

Wang W, Zhu SZ, Pan LC, Hu AH, Wang YH (2001). Mismatch negativity and personality traits in chronic primary insomniacs. Funct Neurol 16(1):3\u201310.<\/p>\n

Wilson S, Argyropoulos S (2005). Antidepressants and sleep: a qualitative review of the literature. Drugs 65(7):927\u201347.<\/p>\n

Yuan Q, Joiner WJ, Sehgal A (2006). A sleep-promoting role for the drosophila serotonin receptor 1A. Curr Biol 16:1051\u201362.<\/p>\n

Zeitzer JM, Maidment NT, Behnke EJ, Ackerson LC, Fried I, Engel J, Wilson CL (2002). Ultradian sleep-cycle variation of serotonin in the human lateral ventricle. Neurology 59:1272\u20134.<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

\u00a0<\/span>
\n