{"id":352,"date":"2015-11-24T13:21:57","date_gmt":"2015-11-24T12:21:57","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?p=352"},"modified":"2015-11-24T14:01:03","modified_gmt":"2015-11-24T13:01:03","slug":"nemeth-o-sandor-p-bodizs-r-az-alvo-agy-egyedspecifikus-vonatkozasai-az-intelligencia-es-az-alvo-agy-hadtudomanyi-szemle-32126-33-2010","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/24\/nemeth-o-sandor-p-bodizs-r-az-alvo-agy-egyedspecifikus-vonatkozasai-az-intelligencia-es-az-alvo-agy-hadtudomanyi-szemle-32126-33-2010\/","title":{"rendered":"N\u00e9meth O, S\u00e1ndor P, B\u00f3dizs R: Az alv\u00f3 agy egyedspecifikus vonatkoz\u00e1sai – Az intelligencia \u00e9s az alv\u00f3 agy. Hadtudom\u00e1nyi Szemle, 3(2):126-33 (2010)"},"content":{"rendered":"\n\n\n
 <\/p>\n

Rez\u00fcm\u00e9:<\/strong><\/p>\n

Jelen tanulm\u00e1ny a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s az agy alv\u00e1s k\u00f6zben felt\u00e1rulkoz\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seivel foglalkozik. C\u00e9lunk bemutatni a t\u00e9m\u00e1ban \u00f6sszegyult fontosabb felfedez\u00e9seket \u00e9s \u00faj\u00edt\u00e1sokat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s intelligencia kapcsolat\u00e1ra. Az alv\u00e1si EEG (elektro-enkefalogr\u00e1fia) ors\u00f3szeru k\u00e9pletei ujjlenyomatszeruen jellemzik az egy\u00e9nt, mely jelens\u00e9g fok\u00e9nt a NREM alv\u00e1s 2. st\u00e1dium\u00e1ban \u00e9szleheto. Az alv\u00e1si ors\u00f3 egyedspecifikuss\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n kapcsolatban \u00e1llhat egy\u00e9b kognit\u00edv ter\u00fcletekkel, mint p\u00e9ld\u00e1ul a tanul\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zo fajt\u00e1ival, a mem\u00f3ria konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1val \u00e9s az intelligenci\u00e1val. Bemutatjuk a SE Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9ben muk\u00f6do alv\u00e1skutat\u00f3 csoport alv\u00e1s EEG-t felt\u00e1r\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s eredm\u00e9nyeit, melyeket az intelligencia \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s rel\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban kapott, \u00e9s amely eredm\u00e9nyek r\u00e1vil\u00e1g\u00edthatnak az intelligencia viselked\u00e9ses \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9gbeli v\u00e1ltoz\u00f3ira.<\/p>\n

Kulcsszavak: <\/strong><\/p>\n

alv\u00e1s, EEG, alv\u00e1si ors\u00f3, intelligencia<\/p>\n

BEVEZET\u00c9S<\/h2>\n

Az elozo r\u00e9szben r\u00e9szletesen olvashattunk az alv\u00e1si EEG k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e9pzodm\u00e9nyeirol, az alv\u00e1si ors\u00f3kr\u00f3l \u00e9s azok egyedspecifikus, \u201eujjlenyomatszeru\u201d volt\u00e1r\u00f3l. Bemutattuk, hogyan f\u00fcgghet \u00f6ssze e jelens\u00e9g a kognit\u00edv funkci\u00f3kkal, a szinaptikus plaszticit\u00e1ssal \u00e9s az intelligenci\u00e1val. Ebben a r\u00e9szben r\u00e9szletesen besz\u00e1molunk r\u00f3la, milyen eredm\u00e9nyek sz\u00fclettek eddig az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s az intelligencia kapcsolat\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1b\u00f3l, melyben a Semmelweis Egyetem magyar kutat\u00f3i az \u00e9len j\u00e1rnak.<\/p>\n

Tudjuk, hogy a r\u00e9gi idokben is l\u00e9teztek elk\u00e9pzel\u00e9sek a magatart\u00e1sbeli jelens\u00e9gek \u00e9s az alv\u00e1s mennyis\u00e9g\u00e9nek, hossz\u00e1nak, idej\u00e9nek, minos\u00e9g\u00e9nek kapcsolat\u00e1r\u00f3l, de a kutat\u00e1sok csak az elektroenkefalogr\u00e1fia felfedez\u00e9se ut\u00e1n indulhattak meg igaz\u00e1n. A technikai felfedez\u00e9sek ellen\u00e9re azonban az alv\u00e1si EEG pszichol\u00f3giai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seirol nagyon keveset tudunk ma is.<\/p>\n

A Semmelweis Egyetem Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet alv\u00e1slaborat\u00f3rium\u00e1ban muk\u00f6do kutat\u00f3csoport behat\u00f3an \u00e9s eredm\u00e9nyesen foglalkozik az alv\u00e1si EEG \u00e9s annak egyes pszichol\u00f3giai \u00e9s kognit\u00edv korrel\u00e1tum\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1val. A laborban t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a zen\u00e9vel, az intelligenci\u00e1val \u00e9s az \u00e1lmokkal is v\u00e9geznek vizsg\u00e1latokat. Az alv\u00e1si EEG vizsg\u00e1lat eset\u00e9ben az \u00f6nk\u00e9ntes alv\u00f3k fej\u00fck\u00f6n az EEG elektr\u00f3d\u00e1kkal k\u00e9t \u00e9jszak\u00e1t t\u00f6ltenek a laborban (1. \u00e1bra), emellett pszichol\u00f3giai \u00e9s kognit\u00edv teszteket is kit\u00f6ltenek. Az al\u00e1bbiakban elsok\u00e9nt bemutatjuk az ebben a t\u00e9m\u00e1ban fontos, \u00fatt\u00f6ro kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeit, majd az alv\u00e1si EEG egy, a talamusz \u00e9s a k\u00e9reg k\u00f6zremuk\u00f6d\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6vo jelens\u00e9g\u00e9t, az alv\u00e1si ors\u00f3t, \u00e9s annak az intelligenci\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket. Az alv\u00e1si ors\u00f3k az\u00e9rt \u00e9rdemelnek kiemelt figyelmet ebben a t\u00e9m\u00e1ban, mert az alv\u00e1si EEG hull\u00e1maib\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zo elemz\u00e9sek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel eg\u00e9szen egy\u00e9ni mint\u00e1zat dek\u00f3dolhat\u00f3. Ennek az egy\u00e9ni mint\u00e1zatnak az egyik legfontosabb eleme az alv\u00e1si ors\u00f3, ami nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rul a \u201espektr\u00e1lis ujjlenyomatunk\u201d vagyis az egyedi, megism\u00e9telhetetlen alv\u00e1s-EEG jegy\u00fcnk fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez (Tan \u00e9s mtsi., 2000; DeGennaro, \u00e9s mtsi., 2008). Mit \u00e1rulhat el alv\u00f3 agyunk intelligenci\u00e1nkr\u00f3l? Hogyan vetodhet fel ilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s?<\/p>\n

AZ INTELLIGENCIA<\/h3>\n

Az intelligencia ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geink le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt t\u00e1g \u00e9rtelmu kifejez\u00e9s, mely sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zo jelent\u00e9st hordozhat. A szukebb \u00e9rtelemben vett pszichometrikus intelligencia a ment\u00e1lis (vagy IQ) teszteken el\u00e9rt eredm\u00e9nyt jelenti, amely felnottekn\u00e9l azt adja meg, hogy a szem\u00e9ly milyen eredm\u00e9nyt \u00e9rt el az adott n\u00e9pess\u00e9g \u00e1tlag\u00e1hoz viszony\u00edtva az adott tesztben.<\/p>\n

Az IQ m\u00e9r\u00e9se a Stanford\u2013Binet\u2013teszttel kezdod\u00f6tt, amit 1905-ben hoztak l\u00e9tre di\u00e1kok r\u00e9sz\u00e9re. A tesztek eredm\u00e9nyeinek v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t a Spearmann-i iskola k\u00e9tfaktoros elm\u00e9lete egy \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9g felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9vel, m\u00edg Thurstone (id. Pl\u00e9h, 2003) \u00e9s k\u00f6vetoi sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ggel \u00edrt\u00e1k le. A v\u00e1ltozatoss\u00e1got legjobban le\u00edr\u00f3 hierarchikus modell az \u00e1ltal\u00e1nos faktort \u00e9s a speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geket egyar\u00e1nt elfogadja. Galton nyom\u00e1n a brit iskola h\u00edvei szerint az intelligencia egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gei az idegrendszer jellegzetess\u00e9geire (vezet\u00e9si sebess\u00e9g, a jel\u00e1tvitel pontoss\u00e1ga) vezethetok vissza, m\u00edg m\u00e1sok ezt a tud\u00e1s, illetve \u00f6sszetett kognit\u00edv folyamatok (pl. v\u00e9grehajt\u00f3 funkci\u00f3k, figyelem) elt\u00e9r\u00e9seivel magyar\u00e1zz\u00e1k. Az intelligencia-tesztek viszonylag pontosan k\u00e9pesek elorevet\u00edteni az iskolai eredm\u00e9nyess\u00e9get \u00e9s a munkahelyi alkalmass\u00e1got. A kutat\u00e1si adatok f\u00e9nyben ma 50% -ra becs\u00fclik az intelligencia \u00f6r\u00f6kletess\u00e9g\u00e9t. Az intelligencia \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben l\u00e9teznek m\u00e1sfajta, t\u00e1gabb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek, melyek k\u00f6z\u00f6tt akadnak olyanok, amelyek az intelligenci\u00e1t az \u00fajdons\u00e1gra val\u00f3 nyitotts\u00e1g, az \u00faj gondolkod\u00e1si paradigm\u00e1k befogad\u00e1sa \u00e9s azok hasznos\u00edt\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edtik meg. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul Sternberg (1981) intelligencia-\u00e9rtelmez\u00e9se, miszerint az intelligencia r\u00e9sze az \u00e9rdeklod\u00e9s, a kutat\u00e1s \u00faj fogalmi \u00e9s gondolkod\u00e1si rendszerek ut\u00e1n, majd azok felfedez\u00e9se, elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa \u00e9s anal\u00f3gi\u00e1s felhaszn\u00e1l\u00e1sa r\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Az agy \u00e9lettani muk\u00f6d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l figyelmet \u00e9rdemel az intelligencia neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak hat\u00e9konys\u00e1g elm\u00e9lete, amely szerint a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny h\u00e1tter\u00e9ben az agy egy \u00e1ltal\u00e1nos tulajdons\u00e1ga, legval\u00f3sz\u00ednubben a k\u00e9rgi neur\u00e1lis \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sek hat\u00e9konys\u00e1ga \u00e1ll (Anderson, 1995; Fogel, 2007). Az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s az intelligencia kapcsolata szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos lesz ezen elm\u00e9let, hiszen az ors\u00f3k kialakul\u00e1s\u00e1nak fontos felt\u00e9tele a k\u00e9rgi lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 szinkroniz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sa.<\/p>\n

Az emberis\u00e9g 68,26 sz\u00e1zal\u00e9ka a 85 \u00e9s 115 pont k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tlagosnak nevezett intervallumba esik. 85 pont alatt gyenge \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9guekrol besz\u00e9l\u00fcnk. 115 pontt\u00f3l 135 pontig \u00e1tlag feletti tehets\u00e9grol, 140 pont felett nagyon kiv\u00e9teles tehets\u00e9grol besz\u00e9l\u00fcnk (2. \u00e1bra). A megtartott ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek h\u00e1tter\u00e9ben tal\u00e1lt legfobb t\u00e9nyezok (Schaie, 1996):<\/p>\n

    \n
  • rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g kialak\u00edt\u00e1sa az \u00e9let\u00fat k\u00f6z\u00e9pso szakasz\u00e1ig<\/li>\n
  • kardio-vaszkul\u00e1ris vagy m\u00e1s kr\u00f3nikus betegs\u00e9gek hi\u00e1nya<\/li>\n
  • a magas t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly \u00e1ltal kedvelt k\u00f6rnyezetben l\u00e9vo lakhely<\/li>\n
  • intellektu\u00e1lisan \u00f6szt\u00f6nzo, komplex k\u00f6rnyezet<\/li>\n
  • magas ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gu t\u00e1rssal val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s<\/li>\n
  • az agy gyors feldolgoz\u00e1si sebess\u00e9g\u00e9nek fenntart\u00e1sa<\/li>\n
  • az \u00e9lettel val\u00f3 megel\u00e9gedetts\u00e9g k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9s azut\u00e1n<\/li>\n<\/ul>\n

    30 \u00e9ves kor ut\u00e1n ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geink cs\u00f6kkenek, ezt a ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek \u00e1ltal\u00e1nos faktora, a g faktor okozza, ennek h\u00e1tter\u00e9ben pedig a ment\u00e1lis feldolgoz\u00e1s sebess\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9se \u00e1ll (Salthouse, 1996 id. Schaie, 1996). Ha a ment\u00e1lis tesztek eredm\u00e9nyeinek egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geibol statisztikai elj\u00e1r\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kivessz\u00fck a ment\u00e1lis sebess\u00e9g hat\u00e1s\u00e1t, akkor a fiatalok \u00e9s az idosek k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek gyakorlatilag eltunnek.<\/p>\n

    AZ ALV\u00c1SI ORS\u00d3Z\u00c1S JELENTOS\u00c9GE A MEM\u00d3RIAFOLYAMATOKBAN \u00c9S AZ INTELLIGENCIAH\u00c1NYADOS ALAKUL\u00c1S\u00c1BAN<\/h3>\n

    Az alv\u00e1s st\u00e1diumai \u00e9s a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9ny kutat\u00e1sa napjainkban az \u00e9rdeklod\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt. K\u00f6sz\u00f6nheto ez azon felfedez\u00e9seknek, melyek szerint az alv\u00e1s k\u00f6zben zavartalanul m\u00e9rheto agyi h\u00e1l\u00f3zati oszcill\u00e1ci\u00f3k az agymuk\u00f6d\u00e9s esszenci\u00e1lis \u00f6sszetevoi (B\u00f3dizs, 2005). Ezek k\u00f6z\u00f6tt kutatj\u00e1k a k\u00e9rgi lass\u00fa oszcill\u00e1ci\u00f3 (< 1 Hz), a delta aktivit\u00e1s (1\u20134 Hz) \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3k (12\u201315 Hz), mint a NREM alv\u00e1sban jelenlevo jellemzo oszcill\u00e1ci\u00f3s form\u00e1k egy\u00e9nre jellemzo karakterisztikumait. Ezen kutat\u00e1sok egyik fo \u00e1rama foglalkozik a nappali tanul\u00e1st k\u00f6vetoen jelentkezo v\u00e1ltoz\u00e1sokkal alv\u00e1si oszcill\u00e1ci\u00f3kban, \u00e9s foleg az eml\u00e9kezeti r\u00f6gz\u00fcl\u00e9sben j\u00e1tszott szerepekre f\u00f3kusz\u00e1l (ld.: Schabus, 2008; Gais, Molle, 2002; Peters, 2008). M\u00e1s r\u00e9szrol pedig jelentos megfigyel\u00e9sek utalnak arra is, hogy az ors\u00f3z\u00e1sban mutatkoz\u00f3 egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kapcsolatban \u00e1llnak a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gekkel (B\u00f3dizs, 2005, 2007; Berner, 2006; Fogel, 2007). Ezen ut\u00f3bbi kutat\u00e1sok, melyek az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre f\u00f3kusz\u00e1lnak, kiemelten kezelik azon szem\u00e9lyenk\u00e9nti stabil jellemzoket az alv\u00e1si oszcill\u00e1ci\u00f3kban, melyek von\u00e1sszeruen \u00e1lland\u00f3ak \u00e9s egy\u00e9ni azonos\u00edt\u00e1sra adnak lehetos\u00e9get.<\/p>\n

    A tanul\u00e1st k\u00f6vetoen l\u00e9trej\u00f6vo mem\u00f3riakonszolid\u00e1ci\u00f3s vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00fcl Gais, Molle, (2002) eredm\u00e9nye \u00e9rdekes, mely szerint az alv\u00e1s 2. st\u00e1dium\u00e1ban megfigyelheto (S2) alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s deklarat\u00edv tanul\u00e1st k\u00f6vetoen szignifik\u00e1nsan megn\u00f6vekedett, a hasonl\u00f3 kognit\u00edv megterhel\u00e9st kap\u00f3, de nem tanul\u00e1si feladatot ell\u00e1t\u00f3 kontroll csoporthoz k\u00e9pest. Fogel \u00e9s mtsi. (2006) egyszeru motoros feladat hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1sra. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a feladat elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa fokozta az ors\u00f3 gyakoris\u00e1got, amelynek n\u00f6veked\u00e9se r\u00e1ad\u00e1sul pozit\u00edv kapcsolatban \u00e1llt az elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel, \u00e9s a feladat teljes\u00edt\u00e9s\u00e9ben mutatott fejlod\u00e9ssel egy\u00fctt nott a 2. alv\u00e1sst\u00e1dium hossza is. Hasonl\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket tal\u00e1ltak Peters \u00e9s mtsi. (2008) is az egyszeru motoros feladatot k\u00f6veto mem\u00f3riakonszolid\u00e1ci\u00f3 m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3k gyakoris\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt. A mostanra \u00f6sszegyult bizony\u00edt\u00e9kok mind arra mutatnak, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s a deklarat\u00edv mem\u00f3ria \u00e9jszakai konszolid\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3 van (Schabus, 2004; Clemens, Fab\u00f3 \u00e9s Hal\u00e1sz, 2005).<\/p>\n

    A stabil tulajdons\u00e1gokra f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl jelentos megfigyel\u00e9sek vonatkoznak az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s egy\u00e9ni szintj\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zo mutat\u00f3i \u00e9s az intelligencia k\u00f6zti kapcsolatra. Az alv\u00e1s 2. st\u00e1dium\u00e1ban a front\u00e1lis ter\u00fcletek f\u00f6l\u00f6tt m\u00e9rt percenk\u00e9nti ors\u00f3-gyakoris\u00e1g \u00e9s a Raven Progressziv M\u00e1trix Tesztben ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3 az egyik ilyen eredm\u00e9ny (B\u00f3dizs, 2005). Fogel \u00e9s mtsi. (2007) az ors\u00f3k gyakoris\u00e1ga \u00e9s a MAB-II (Multiple Aptitude Battery) intelligenciateszt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit vizsg\u00e1lt\u00e1k. A 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sra vonatkoztatva az ors\u00f3mutat\u00f3 pozit\u00edvan korrel\u00e1lt az intelligenciah\u00e1nyadossal \u00e9s a perform\u00e1ci\u00f3s (cselekv\u00e9ses) h\u00e1nyadossal (PQ), de nem f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze a verb\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nnyel (VQ). A legerosebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s a k\u00e9pkieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s pr\u00f3ba k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lt\u00e1k. Vizu\u00e1lis-t\u00e9ri k\u00e9pess\u00e9gter\u00fcleten a Rey-Osterrieth Komplex \u00c1bra Teszten ny\u00fajtott felid\u00e9z\u00e9si teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9s a 2. st\u00e1dium\u00fa alv\u00e1sban a jobb pariet\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt m\u00e9rt gyors alv\u00e1si ors\u00f3k percenk\u00e9nt gyakoris\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ltak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st (B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008). Az alv\u00e1s-EEG egy\u00e9nspecifikus volta, stabilit\u00e1sa \u00e9s egyes kognit\u00edv ter\u00fcletekkel val\u00f3 von\u00e1sszeru \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se term\u00e9szetesen nem jelenti azt, hogy a napk\u00f6zbeni hat\u00e1sok nem befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00e9rd\u00e9ses mutat\u00f3kat, sot l\u00e9teznek kutat\u00e1sok, melyek mindk\u00e9t n\u00e9zopontot magukban foglalj\u00e1k.<\/p>\n

    Schabus \u00e9s mts-ai (2004 id. Berner \u00e9s mtsi, 2006) demonstr\u00e1lt\u00e1k, hogy a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00fcl azok, akiknek megsokasodtak az alv\u00e1si ors\u00f3ik a tanul\u00e1si feladat ut\u00e1n, azok mutattak az \u00e9jszaka folyam\u00e1n fejlod\u00e9st a teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fckben deklarat\u00edv mem\u00f3ria ter\u00e9n. Schabus 2006-ban a lass\u00fa (<13 Hz) \u00e9s a gyors (> 13 Hz) S2 alv\u00e1si ors\u00f3k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit vizsg\u00e1lta a Raven-f\u00e9le intelligencia teszttel \u00e9s a Wechsler intelligencia teszttel. Eredm\u00e9nyei szerint az S2 f\u00e1zisban detekt\u00e1lt ors\u00f3k sz\u00e1ma pozit\u00edvan f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze az S2 alv\u00e1s idotartam\u00e1val (perc) a tanul\u00e1si \u00e9s a kontroll helyzetben egyar\u00e1nt. A kutat\u00f3k robusztus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket tal\u00e1ltak mind a lass\u00fa, mind pedig a gyors alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s \u00e9s a kognit\u00edv \u00e9s eml\u00e9kezeti k\u00e9pess\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy tanul\u00e1si feladat vagy kontroll feladat elozte- e meg az alv\u00e1st. Meglepo m\u00f3don teh\u00e1t nem tal\u00e1ltak megn\u00f6vekedett ors\u00f3aktivit\u00e1st a tanul\u00e1si helyzetben a kontrollhoz viszony\u00edtva, amit azzal magyar\u00e1znak, hogy a megn\u00f6vekedett ors\u00f3aktivit\u00e1s specifikusan az alv\u00e1s elott sikeresen memoriz\u00e1l\u00f3 alanyokra jellemzo, teh\u00e1t \u00e1ltal\u00e1nosan jobb k\u00e9pess\u00e9ghez k\u00f6t\u00f6tt. A vizsg\u00e1lat pontos\u00edtott verzi\u00f3ja sor\u00e1n (2008) kider\u00fclt, hogy l\u00e9teznek egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is \u00e9s jelen vannak a tanul\u00e1s nyom\u00e1n fellelheto v\u00e1ltoz\u00e1sok is, ut\u00f3bbiak \u00f6sszef\u00fcggnek a tanul\u00e1s m\u00e9rheto hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val. Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok azonban j\u00f3val kisebb l\u00e9pt\u00e9kuek, mint az egy\u00e9ni variabilit\u00e1s, amely a vizsg\u00e1lat b\u00e1rmely szakasz\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s jellemzo az egy\u00e9nre. A k\u00e9tf\u00e9le jelens\u00e9g teh\u00e1t \u00e9rv\u00e9nyes, de m\u00e9r\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n kell v\u00e1lasztanunk oket (Schabus, 2008).<\/p>\n

    A fentiek nyom\u00e1n kev\u00e9s k\u00e9ts\u00e9g marad afelol, hogy az alv\u00e1sf\u00fcggo oszcill\u00e1ci\u00f3k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1sra, kapcsolatban \u00e1llnak bizonyos kognit\u00edv mutat\u00f3kkal, az intelligenci\u00e1val vagy a mem\u00f3ria-konszolid\u00e1ci\u00f3val. Ezenk\u00edv\u00fcl egyes szerzok szerint a kreativit\u00e1sban \u00e9s a tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1gban is fontos szerepe van az alv\u00e1s alatti agyi folyamatoknak (Wagner, 2004; id.:Schabus, 2008).<\/p>\n

    INTELLIGENCIA, ALV\u00c1SI ORS\u00d3Z\u00c1S \u00c9S SZEM\u00c9LYIS\u00c9G<\/h3>\n

    A Semmelweis Egyetemen tev\u00e9kenykedo kutat\u00f3csoportunk fent ismertetett felt\u00e1r\u00f3 munk\u00e1j\u00e1ban fontos helyet foglal el az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s egy\u00e9nspecifikus volt\u00e1nak hangs\u00falyoz\u00e1sa. Fontos eredm\u00e9nyeket \u00e9rt\u00fcnk el az intelligencia \u00e9s az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s kutat\u00e1s\u00e1ban, mely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a stabil, von\u00e1sszeru jelleget emelj\u00fck ki, ugyanakkor szem elott tartva a tanul\u00e1sf\u00fcggo v\u00e1ltoz\u00e1sokat is, amelyek a neur\u00e1lis rendszer plaszticit\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik. Kutat\u00f3csoportunk (B\u00f3dizs \u00e9s mtsi., 2005) szoros kapcsolatot tal\u00e1lt a gyors alv\u00e1si ors\u00f3k \u00e9s a nonverb\u00e1lis intelligencia (Raven Progressz\u00edv M\u00e1trixok Teszt) k\u00f6z\u00f6tt (3. \u00e1bra). Ezen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a prefront\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt regisztr\u00e1ltuk, ami az intelligencia felt\u00e9telezett lokaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val egybecseng, hiszen azt a prefront\u00e1lis k\u00e9reg funkcion\u00e1lis \u00e9s struktur\u00e1lis jellemzoivel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. Ez az eredm\u00e9ny a k\u00e9rgi lokaliz\u00e1ci\u00f3 alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1son alapul\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek lehetos\u00e9g\u00e9t veti fel. M\u00e1sik fontos eredm\u00e9ny\u00fck a non-verb\u00e1lis intelligencia ter\u00fclet\u00e9n, a m\u00e1r eml\u00edtett Rey-Osterrieth Komplex \u00c1bra Tesztben el\u00e9rt pontsz\u00e1mok \u00e9s a jobb pariet\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt regisztr\u00e1lt gyors ors\u00f3 gyakoris\u00e1g \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se (4. \u00e1bra) (B\u00f3dizs \u00e9s mtsi, 2008), amely az eml\u00edtett lokaliz\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letet is megeros\u00edti, hiszen a kutat\u00f3k a vizu\u00e1lis-t\u00e9ri eml\u00e9kezeti teljes\u00edtm\u00e9nyt a jobb pariet\u00e1lis lebeny muk\u00f6d\u00e9s\u00e9vel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe (Moscovitch, 1995).<\/p>\n

    Leg\u00fajabb kutat\u00e1saink az intelligencia viselked\u00e9ses korrel\u00e1tumait \u00e9s ezek lehets\u00e9ges megjelen\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lj\u00e1k az alv\u00e1si EEG-ben. Az intelligencia egy alternat\u00edv elm\u00e9lete szerint ezen k\u00e9pess\u00e9g alapja az \u00faj gondolkod\u00e1si paradigm\u00e1k keres\u00e9se, meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s haszn\u00e1lata anal\u00f3gi\u00e1s m\u00f3don r\u00e9gebbi probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra (Sternberg, 1981). Az elm\u00e9let szerint az \u00faj t\u00e1vlatok, megold\u00e1sok keres\u00e9se \u00e9s az azokban val\u00f3 anal\u00f3gi\u00e1s gondolkod\u00e1s teh\u00e1t olyan tulajdons\u00e1g, mely az intelligencia b\u00e1zisa. Ezzel szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a Cloinger \u00e1ltal kidolgozott TCI (Temperamentum \u00e9s Karakter K\u00e9rdo\u00edv) \u00dajdons\u00e1gkeres\u00e9s dimenzi\u00f3ja, mely egy olyan legink\u00e1bb vel\u00fcnk sz\u00fcletett temperamentum-von\u00e1st takar, amely mag\u00e1ban foglalja az \u00fajdons\u00e1gok keres\u00e9s\u00e9t, a felfedez\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 izgalmat. Ez a tulajdons\u00e1g teh\u00e1t tartalmazza azt a viselked\u00e9st, amely az elm\u00e9let szerint az intelligencia alapja. Eredm\u00e9nyeink szerint mindk\u00e9t jellemzo, az intelligencia \u00e9s az \u00fajdons\u00e1gkeres\u00e9s is \u00f6sszef\u00fcgg az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1ssal, m\u00e9gpedig pozit\u00edv ir\u00e1nyban. Teh\u00e1t min\u00e9l ink\u00e1bb intelligens illetve \u00fajdons\u00e1gkereso egy szem\u00e9ly, ann\u00e1l t\u00f6bb a gyors ors\u00f3ja.<\/p>\n

    A fenti eredm\u00e9nyek felvetik annak lehetos\u00e9g\u00e9t, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s az intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek k\u00f6zvetlen\u00fcl hatnak egym\u00e1sra. A csecsemokutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k ezt a felvet\u00e9st, hiszen bebizonyosodott, hogy az ingerkereso magatart\u00e1s csecsemokorban jobb k\u00e9sobbi iskolai \u00e9s intelligenciatesztbeli eredm\u00e9nyeket vet\u00edt elore (Raine, 2002).<\/p>\n

    Azt m\u00e1r kor\u00e1bban l\u00e1thattuk ( ld. Johnson, 1999), hogy a szem\u00e9lyis\u00e9g nyitotts\u00e1ga \u00e9s tanul\u00e1sra val\u00f3 motiv\u00e1lts\u00e1ga szerepet j\u00e1tszik a katonai sikerek el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben. Az \u00fajdons\u00e1gkeres\u00e9st hasonl\u00f3 temperamentum von\u00e1snak tartjuk, az \u00fajdons\u00e1gkereso viselked\u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul az intelligencia alapj\u00e1t is k\u00e9pezheti, amely tulajdons\u00e1gokat az alv\u00e1si EEG egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geinek t\u00fckr\u00e9ben vizsg\u00e1lva a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s intellektus egy \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9p\u00e9t kaphatjuk.<\/p>\n

    \u00cdgy a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek integr\u00e1lt m\u00e9r\u00e9se v\u00e1lhat lehetov\u00e9 az alv\u00e1si EEG finomelemz\u00e9se \u00e1ltal, ami a hadtudom\u00e1nyi kutat\u00e1sok ter\u00fclet\u00e9n is \u00fatt\u00f6ro ir\u00e1nyvonal lehet.<\/p>\n

    \u00d6SSZEFOGLAL\u00d3<\/h2>\n

    Az alv\u00e1si EEG \u00e9s az intelligencia fent ismertetett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei arra engednek k\u00f6vetkeztetni, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s t\u00f6bb m\u00e1s, viszonylag stabil \u00e9s m\u00e9rheto szem\u00e9lyes tulajdons\u00e1ggal is mutat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szem\u00e9lyis\u00e9ggel \u00e9s az intelligenci\u00e1val. Eddigi eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk arra, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9g viselked\u00e9ses megnyilv\u00e1nul\u00e1sai \u00e9s az intelligencia k\u00f6z\u00f6tt szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s h\u00faz\u00f3dik, \u00e9s hogy ezen tulajdons\u00e1gok integr\u00e1lt megragad\u00e1s\u00e1t az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kiemel\u00e9s\u00e9vel az alv\u00e1si EEG finomelemz\u00e9se lehetov\u00e9 teheti.<\/p>\n

    Az intelligenci\u00e1val kapott eredm\u00e9nyek \u00fajabb megeros\u00edtoi annak, hogy az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s nem csak az azonos\u00edt\u00e1s \u00e9s az alkalmass\u00e1g vizsg\u00e1latok korszeru eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9, de a tudom\u00e1nyos hadvisel\u00e9s \u00faj ir\u00e1nyvonal\u00e1v\u00e1 is v\u00e1lhat.<\/p>\n

    Kulcsszavak:<\/strong> alv\u00e1s, EEG, alv\u00e1si ors\u00f3, intelligencia<\/p>\n

    Keywords:<\/strong> sleep, EEG, sleep spindle, intelligence<\/p>\n

    \"\"<\/p>\n

    1.\u00e1bra: \u00d6nk\u00e9ntes alv\u00f3 az alv\u00e1slaborat\u00f3riumban<\/em><\/p>\n

    \"\"<\/p>\n

    2.\u00e1bra: az intelligencia eloszl\u00e1sa a n\u00e9pess\u00e9gben. (Czeizel, 2004)<\/em><\/p>\n

    \u00a0<\/em><\/p>\n

    \"\"<\/p>\n

    3.\u00e1bra: A Raven teszttel m\u00e9rt intelligencia \u00e9s a gyors ors\u00f3k prefront\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3ban m\u00e9rt percenk\u00e9nti gyakoris\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tti pozit\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s \u00e9s annak topografikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a NREM f\u00e1zisok \u00e1tlag\u00e1ban, valamint k\u00fcl\u00f6n az elso \u00e9s az utols\u00f3 alv\u00e1sciklus NREM f\u00e1zis\u00e1ban. (B\u00f3dizs, 2005 nyom\u00e1n)<\/em><\/p>\n

    \u00a0<\/em><\/p>\n

    \"\"<\/p>\n

    FELHASZN\u00c1LT IRODALOM<\/h2>\n

    Anderson, B. (1995): G explained. Med. Hypotheses, 45: 602\u2013604.<\/p>\n

    Berner, I., Schabus, M., Wienerroither, T., Klimesch1, W. (2006): The Significance of Sigma Neurofeedback Training on Sleep Spindles and Aspects of Declarative Memory , Applied Psychophysiology and Biofeedback,Vol.31, No.2<\/p>\n

    B\u00f3dizs R. (2006): Megragadhat\u00f3-e a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s az intellektus a front\u00e1lis alv\u00e1s-EEG finomelemz\u00e9se \u00e1ltal? In: Hal\u00e1sz P (szerk.) Front\u00e1lis lebeny mint a neurol\u00f3gia \u00e9s a pszichi\u00e1tria k\u00f6z\u00f6s ter\u00fclete. Budapest: Melinda kiad\u00f3, 91-102.<\/p>\n

    B\u00f3dizs, R., L\u00e1z\u00e1r AS, Rig\u00f3 P (2008): Correlation of visuospatial memory ability with right parietal EEG spindling during sleep, Acta Physiologica Hungarica, Volume 95 (3), pp. 297\u2013306.<\/p>\n

    B\u00f3dizs, R., Kis, T., Lazar, A. S., Havran, L., Rigo, P., Clemens, Z., & Halasz, P. (2005): Prediction of general mental ability based on neural oscillation measures of sleep. Journal of Sleep Research, 14, 285\u2013292.<\/p>\n

    Cemens, Z., Fabo, D., Hal\u00e1sz, P.(2005): Overnight verbal memory retention correlates with the number of seep spindles. Neuroscience , 132, 529-535.<\/p>\n

    DeGennaro, L., Marzano C., Fratello F. (2008): The Electroencephalographic Fingerprint of Sleep Is Genetically Determined: A Twin Study, Anuals of Neurology, vol. 64, 455 \u2013 460.<\/p>\n

    Fogel, S.M., Nader, R., Cote K.A., Smith, C.T (2007): Sleep Spindles and Learning Potential, Behavioral Neuroscience, Vol.121,No.1,1-10.<\/p>\n

    Fogel S.M., Smith C.(2006): Learning-dependent changes in sleep spindles and Stage2 sleep, J.SleepRes. 15, 250-255.<\/p>\n

    Gais, S., M\u00f6le, M., Helms, K., Born, J. (2002): Learning-dependent increases in sleep spindle density. Journal of Neuroscience, 22, 6830\u20136834.<\/p>\n

    Johnson, W. B. (1999): Personality characteristics of future military leaders, Military Medicine, 12<\/p>\n

    K\u00e9ri Sz., Guly\u00e1s B., (2003): Elektrofiziol\u00f3giai m\u00f3dszerek a kognit\u00edv idegtudom\u00e1nyokban. In: Pl\u00e9h Cs., Kov\u00e1cs Gy., Guly\u00e1s B (szerk.).: Kognit\u00edv Idegtudom\u00e1ny, Osiris kiad\u00f3, Budapest, 81-97.<\/p>\n

    Moscovitch, C., Kapur, S., Kohler, S., Houle, S. (1995) Distinct neural correlates of visual long-term memory for spatial location and object identity: a positron emission tomography study in humans. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 92, 3721\u20133725<\/p>\n

    Peters K., Ray, L., Smith, V., Smith, C., (2008): Changes in the density of stage2 sleep spindles following motor learning in young and older adults, J.SleepRes.17, 23-33.<\/p>\n

    Raine, A., Reynolds, C., Mednick, A S., Venables H., P. (2002): Stimulation Seeking and Intelligence: A Prospective Longitudinal Study, Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 82, No. 4, 663\u2013674.<\/p>\n

    S\u00e1ndor P., N\u00e9met O., L\u00e1z\u00e1r A. S., Rig\u00f3 P., G\u00e9mes K., B\u00f3dizs R. (2010): \u00dajdons\u00e1gkeres\u00e9s \u00e9s intelligencia az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1s egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geinek t\u00fckr\u00e9ben, Psychiatria Hungarica, Supplementum, A MPT VII. Nemzeti Kongresszus\u00e1nak eload\u00e1skivonatai.<\/p>\n

    Schabus,M., Hoedlmoser,K., Gruber,G., Sauter,C., Anderer,P, Kl\u00f6sch,G., Parapatics S.,.Saletu B,.Klimesch W.,Zeitlhofer, J (2006): Sleepspindle-related activity in the humanEEG and its relation to general cognitive and learning abilities, European Journal of Neuroscience,Vol.23, pp.1738-1746.<\/p>\n

    Schabus, M., Hoedlmoser,, K., Pecherstorfer, T., Anderer, P.,Gruber, G., Parapatics, S., Sauter, C., Kloesch, G., Klimesch, W., Saletu, B, Zeitlhofer, J. (2008): Interindividual sleep spindle differences and their relation to learning-related enhancements, Brain Research, 1191, 127-135.<\/p>\n

    Sternberg, J.S. (1981): Novelty-Seeking, Novelty-Finding, and the Developmental Continuity of Intelligence, Intelligence, 5, 149-155.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n