{"id":348,"date":"2015-11-24T13:18:12","date_gmt":"2015-11-24T12:18:12","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?p=348"},"modified":"2019-01-23T17:07:46","modified_gmt":"2019-01-23T16:07:46","slug":"simor-p-koteles-f-bodizs-r-elmerules-az-elmenyben-a-tellegen-fele-abszorpcio-skala-vizsgalata-egyetemista-mintan-mentalhigiene-es-pszichoszomatika-122-101-123-2011","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/24\/simor-p-koteles-f-bodizs-r-elmerules-az-elmenyben-a-tellegen-fele-abszorpcio-skala-vizsgalata-egyetemista-mintan-mentalhigiene-es-pszichoszomatika-122-101-123-2011\/","title":{"rendered":"Simor P, K\u00f6teles F, B\u00f3dizs R: Elmer\u00fcl\u00e9s az \u00e9lm\u00e9nyben: A Tellegen-f\u00e9le abszorpci\u00f3 sk\u00e1la vizsg\u00e1lata egyetemista mint\u00e1n. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika 12(2), 101\u2014123. (2011)"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\n

\"\"<\/a>DOI: 10.1556\/Mental.12.2011.2<\/a><\/p>\n

Authors:<\/h3>\n

P\u00e9ter Simor1<\/sup>, Ferenc K\u00f6teles2<\/sup>, and R\u00f3bert B\u00f3dizs3,4<\/sup><\/p>\n

1<\/sup>BME-GTK Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k, Budapest
\n2<\/sup> ELTE PPK Eg\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u00e9si \u00e9s Sporttudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest
\n3<\/sup> MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport, Budapest
\n4<\/sup>Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest<\/em><\/small><\/p>\n

Absztrakt<\/span><\/h3>\n

A Tellegen Abszorpci\u00f3 Sk\u00e1la (TAS) egy saj\u00e1tos inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si m\u00f3dra val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1got m\u00e9r, melynek meghat\u00e1roz\u00f3 eleme az \u00e9lm\u00e9nyben val\u00f3 teljes elmer\u00fcl\u00e9s oly m\u00f3don, hogy a figyelem f\u00f3kusz\u00e1ban tartott k\u00fcls\u00f4 vagy bels\u00f4 inger teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u201ekit\u00f6lti\u201d a reprezent\u00e1ci\u00f3s rendszert. M\u00edg a TAS-t eredetileg a szuggesztibilit\u00e1s \u00e9s hipn\u00e1bilit\u00e1s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re fejlesztett\u00e9k ki, t\u00f6bb \u00e9vtizedes p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n sz\u00e1mos szem\u00e9lyis\u00e9gjeggyel, pszichopatol\u00f3giai \u00e9s pszichoszomatikus jellemz\u00f4vel hozt\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. A jelen tanulm\u00e1nyban els\u00f4sorban amellett \u00e9rvel\u00fcnk, hogy az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g csak k\u00f6zvetetten k\u00f6t\u00f4dhet pozit\u00edv vagy negat\u00edv ment\u00e1lis jelens\u00e9gekhez. M\u00edg az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g az inger feldolgoz\u00e1si m\u00f3dj\u00e1t hat\u00e1rozza meg, az \u00e9lm\u00e9ny min\u00f4s\u00e9ge (pozit\u00edv vagy negat\u00edv jellege) els\u00f4sorban mag\u00e1t\u00f3l az ingert\u00f4l, azaz a reprezent\u00e1ci\u00f3s tartalomt\u00f3l f\u00fcgg. Az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g \u00edgy pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek intenzit\u00e1s\u00e1t egyar\u00e1nt fokozhatja. A jelen k\u00e9rd\u00f4\u00edves vizsg\u00e1latban 567 egyetemista adata alapj\u00e1n bemutatjuk a TAS magyar nyelvu v\u00e1ltozat\u00e1nak pszichometriai jellemz\u00f4it, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t egyes szem\u00e9lyis\u00e9gjellemz\u00f4kkel, pszichopatol\u00f3giai \u00e9s pszichoszomatikus \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get vizsg\u00e1l\u00f3 mutat\u00f3kkal, tov\u00e1bb\u00e1 megvizsg\u00e1ljuk az abszorpci\u00f3 t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9sben j\u00e1tszott szerep\u00e9t. Eredm\u00e9nyeink arra utalnak, hogy a 34-t\u00e9teles TAS magyar v\u00e1ltozata megfelel\u00f4 bels\u00f4 konzisztenci\u00e1val b\u00edr, ugyanakkor a gyakorlatban az egyes alsk\u00e1l\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1t\u00f3l az alacsony bels\u00f4 konzisztencia miatt \u00e9rdemesebb eltekinteni. A sk\u00e1la konvergens validit\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata sor\u00e1n az abszorpci\u00f3 a szakirodalomban dokument\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket mutatta a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9gjellemz\u00f4kkel, mint p\u00e9ld\u00e1ul a fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1sra val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s az \u00e9rzelmi nyitotts\u00e1ggal, illetve ugyancsak pozit\u00edvan korrel\u00e1lt a disszociat\u00edv t\u00fcnetekkel, a szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1ggal, a szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3val, a szubjekt\u00edv testi t\u00fcnetekkel, a pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv affektivit\u00e1ssal, tov\u00e1bb\u00e1 kapcsolatban \u00e1llt az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9ssel \u00e9s az \u00e1lmok \u00e9brenl\u00e9tre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1val. Tov\u00e1bbi eredm\u00e9nyeink szerint az abszorpci\u00f3 szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9sre val\u00f3 hajlammal. Mivel n\u00e9zet\u00fcnk szerint az abszorpci\u00f3 az inger feldolgoz\u00e1si m\u00f3dj\u00e1t jellemzi, felt\u00e9telezz\u00fck, hogy amennyiben a magas abszorpci\u00f3s hajlammal jellemezhet\u00f4 szem\u00e9lyek figyelm\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a szomatikus ingerek (k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 test\u00e9rzetek) ker\u00fclnek, az abszorpci\u00f3s tendenci\u00e1k jelent\u00f4sen fokozhatj\u00e1k egyes szomatikus t\u00fcnetek kialakul\u00e1s\u00e1t.<\/span><\/p>\n

Kulcsszavak:<\/span><\/h3>\n

abszorpci\u00f3, TAS, affektus, t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9s, szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3<\/span><\/p>\n

1. Bevezet\u0151<\/span><\/h3>\n

Az emberi szem\u00e9lyis\u00e9gjellemz\u00f4k fenomenol\u00f3giai v\u00e1ltozatait vizsg\u00e1l\u00f3, m\u00e1r szinte klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9gtipol\u00f3gi\u00e1k (pl. Costa & McCrae, 1992) mellett elhanyagolhatatlan jelent\u00f4s\u00e9ggel b\u00edrnak az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gait, p\u00e9ld\u00e1ul a figyelmi folyamatok, illetve a kognit\u00edv \u00e9s emocion\u00e1lis strat\u00e9gi\u00e1k egy\u00e9ni elt\u00e9r\u00e9seit vizsg\u00e1l\u00f3 m\u00e9r\u00f4elj\u00e1r\u00e1sok. A k\u00fcls\u00f4 \u00e9s bels\u00f4 ingerek \u00e9szlel\u00e9s\u00e9nek, feldolgoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e9lm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1mos egy\u00e9ni v\u00e1ltozata l\u00e9tezhet, melyek vizsg\u00e1lata el\u00f4seg\u00edti a pszichol\u00f3gia l\u00e1tsz\u00f3lag t\u00e1vol \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcleteinek, p\u00e9ld\u00e1ul az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek helyett els\u00f4sorban az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s funkcion\u00e1lis aspektusaira f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 kognit\u00edv pszichol\u00f3gi\u00e1nak \u00e9s a funkcion\u00e1lis mechanizmusokat kev\u00e9ss\u00e9 szem el\u00f4tt tart\u00f3, ink\u00e1bb az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket tanulm\u00e1nyoz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gpszichol\u00f3gi\u00e1nak a term\u00e9keny tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t.
\nAz 1974-ben szerkesztett, \u00e9s az\u00f3ta nagy karriert befutott Tellegen Abszorpci\u00f3 Sk\u00e1la (tov\u00e1bbiakban TAS; Tellegen & Atkinson, 1974) szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 ir\u00e1nyzatok hat\u00e1rter\u00fclet\u00e9n sarjadt ki, majd egyar\u00e1nt gazdag\u00edtotta klinikai, szem\u00e9lyis\u00e9g- \u00e9s kognit\u00edv pszichol\u00f3giai ismereteinket. Az abszorpci\u00f3 konstruktuma a hipnotikus szuszceptibilit\u00e1s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u00f4\u00edvb\u00f4l n\u00f4tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6zz\u00e9. A 34-k\u00e9rd\u00e9ses, \u00f6nkit\u00f6lt\u00f4s k\u00e9rd\u00f4\u00edv a tudat \u00e1llapot\u00e1nak radik\u00e1lis megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 nyitotts\u00e1got, a szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyben val\u00f3 elmer\u00fcl\u00e9s, a k\u00fcls\u00f4 \u00e9s bels\u00f4 ingerekbe val\u00f3 intenz\u00edv bevon\u00f3d\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, a f\u00f3kusz\u00e1lt figyelem szintj\u00e9t m\u00e9ri. Az abszorpci\u00f3 \u00edgy egyfajta tot\u00e1lis figyelem \u00e1llapota, melynek sor\u00e1n a reprezent\u00e1ci\u00f3s rendszert teljesen kit\u00f6lti a figyelem t\u00e1rgya, legyen az egy t\u00e1j, egy mualkot\u00e1s, egy fant\u00e1ziak\u00e9p vagy ak\u00e1r egy nyomaszt\u00f3 gondolat (Wolfradt & Meyer, 1998; Roche & McConkey, 1990).
\nA TAS k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 sk\u00e1l\u00e1kkal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t sz\u00e1mos kutat\u00e1s vette g\u00f3rcs\u00f4 al\u00e1, els\u00f4sorban az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vizsg\u00e1lata c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Az eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy a TAS szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat a k\u00e9pzeleti tev\u00e9kenys\u00e9ggel, a fant\u00e1zia \u00e9l\u00e9nks\u00e9g\u00e9vel (Hilgard, Sheenan, Monteiro, & MacDonald, 1981; Lynn & Rhue, 1986), az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel (Schredl, Jochum, & Souguenet, 1997) \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4, alv\u00e1s alatt tapasztalhat\u00f3 szokatlan jelens\u00e9gekkel (\u00fan. REM \u00e9s NREM parasomni\u00e1kkal; Fassler, Knox, & Lynn, 2006). Ami a f\u00f6l\u00e9rendelt szem\u00e9lyis\u00e9gdimenzi\u00f3kat illeti, a TAS k\u00f6zepesen korrel\u00e1lt a Big Five Nyitotts\u00e1g-faktor\u00e1val, de azon bel\u00fcl kiz\u00e1r\u00f3lag annak a fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1sra val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1got \u00e9s \u00e9rzelmi bevon\u00f3d\u00e1st m\u00e9r\u00f4 alfaktoraival, m\u00edg a liber\u00e1lis t\u00e1rsadalompolitikai \u00e9rt\u00e9krendet m\u00e9r\u00f4 alfaktorokkal nem mutatott szignifik\u00e1ns kapcsolatot (Glisky & Kihlstrom, 1993). Mindez arra utal, hogy a TAS els\u00f4sorban az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si m\u00f3d saj\u00e1tos, stabil, egy\u00e9ni diszpoz\u00edci\u00f3j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, mely f\u00fcggetlen a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok \u00e1ltal befoly\u00e1solhat\u00f3bb t\u00e1rsadalmi attitud\u00f6kt\u00f4l. Mindezzel \u00f6sszhangban van Kremen \u00e9s Block (2002) longitudin\u00e1lis vizsg\u00e1lata, melynek sor\u00e1n a TAS-pontsz\u00e1mok k\u00f6zepesen er\u00f4s\/er\u00f4s (f\u00e9rfiakn\u00e1l r = 0,66, n\u00f4kn\u00e9l r = 0,53) egy\u00e9neken bel\u00fcli korrel\u00e1ci\u00f3t mutattak a 18 \u00e9ves kori vizsg\u00e1lat \u00e9s az 5 \u00e9vvel k\u00e9s\u00f4bbi eredm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.
\nMivel a TAS igen \u00f6sszetett kapcsolatban \u00e1ll az \u00e9rzelmi muk\u00f6d\u00e9st vizsg\u00e1l\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokkal, az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g vizsg\u00e1lata az egyes pszichopatol\u00f3giai k\u00f3rk\u00e9pekr\u00f4l val\u00f3 gondolkod\u00e1sunkat is tov\u00e1bb \u00e1rnyalta. Egyes kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy a szkizot\u00edpi\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9gzavar magas abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ggel j\u00e1r egy\u00fctt (Laidlaw, Dwivedi, Naito, & Gruzelier, 2005), tov\u00e1bb\u00e1 hogy a s\u00falyos patol\u00f3gi\u00e1s \u00e1llapotokat is eredm\u00e9nyez\u00f4 disszociat\u00edv t\u00fcnetek k\u00f6zeli rokons\u00e1got mutatnak az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ggel. Ezen k\u00edv\u00fcl a szem\u00e9lyis\u00e9gzavarok jelenl\u00e9t\u00e9re utal\u00f3 alacsony \u00f6nir\u00e1ny\u00edtotts\u00e1g (TCI, Cloninger, Svrakic, & Przybeck, 1993) \u00e9s a STAI-val (Spielberger, Gorsuch, & Lusgene, 1970) m\u00e9rt von\u00e1sszorong\u00e1s is magasabb TAS-pontsz\u00e1mmal korrel\u00e1lt (Wolfradt & Meyer, 1998; Laidlaw \u00e9s mtsai, 2005; Murray, Fox & Pettifer, 2007).
\nMivel az abszorpci\u00f3 a szuggesztibilit\u00e1ssal, az imagin\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9ggel \u00e9s a disszoci\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9g\u00e9vel is kapcsolatban \u00e1ll (Witth\u00f6ft, Rist, & Bailer, 2008), felmer\u00fclt a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9ssel val\u00f3 kapcsolat lehet\u00f4s\u00e9ge is. Az abszorpci\u00f3ban lev\u00f4 szem\u00e9ly az \u00f4t \u00e9r\u00f4 k\u00fcls\u00f4-bels\u00f4 ingerek jelent\u00f4s r\u00e9sz\u00e9t kiz\u00e1rja, mik\u00f6zben a figyelme k\u00f6zpontj\u00e1ban lev\u00f4 ingereket jelent\u00f4s m\u00e9rt\u00e9kben feler\u00f4s\u00edti \u2014 mindez a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9s kontextus\u00e1ban nagyfok\u00fa hasonl\u00f3s\u00e1got mutat a szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3, illetve a katasztrofiz\u00e1l\u00e1s konstruktumaival is (Kulcs\u00e1r, 2004).
\nChallis \u00e9s Stam vizsg\u00e1lat\u00e1ban (1992) kemoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9st kap\u00f3 betegek eset\u00e9ben a fokozott abszorpci\u00f3s hajlam el\u00f4seg\u00edtette az anticip\u00e1toros h\u00e1nyinger \u00e9s h\u00e1ny\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t, aminek h\u00e1tter\u00e9ben a szerz\u00f4k szerint az averz\u00edv helyzet pontosabb elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge \u00e1llt. A kapcsolatot egy k\u00e9s\u00f4bbi vizsg\u00e1latban (Zachariae \u00e9s mtsai, 2007) is siker\u00fclt kimutatni.
\nBarsky \u00e9s munkat\u00e1rsai (1999) egy reumatoid artritiszes betegeken v\u00e9gzett prospekt\u00edv vizsg\u00e1latban az eredeti sk\u00e1la m\u00f3dos\u00edtott v\u00e1ltozat\u00e1t, az \u00fan. Testi Abszorpci\u00f3 Sk\u00e1l\u00e1t (Bodily Absorption Scale) haszn\u00e1lt\u00e1k, amely az artritisz s\u00falyoss\u00e1g\u00e1nak kontroll\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n is szignifik\u00e1ns (r = 0,37; p<0,01) kapcsolatban maradt a vizsg\u00e1lat kezdet\u00e9n m\u00e9rt t\u00fcnetekkel, ugyanakkor nem jelezte el\u00f4re a t\u00fcnetek k\u00e9s\u00f4bbi alakul\u00e1s\u00e1t.
\nA fokozott abszorpci\u00f3s hajlamot k\u00e9t rokon t\u00e9mak\u00f6r, a szomatoform panaszok \u00e9s az orvosilag megmagyar\u00e1zatlan t\u00fcnetek (Medically Unexplained Symptoms, MUS) rizik\u00f3faktor\u00e1nak is tartj\u00e1k (Kirmayer, Robbins, & Paris, 1994; Witth\u00f6ft \u00e9s mtsai, 2008). N\u00e9h\u00e1ny vizsg\u00e1latban (Gick, McLeod, & Hulhan, 1997; Watten, Vassend, Myhrer, & Syversen, 1997) val\u00f3ban siker\u00fclt kimutatni az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st egy magatart\u00e1sorvosl\u00e1si klinika betegein, illetve frissen toborzott katon\u00e1k mint\u00e1j\u00e1n, b\u00e1r az egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1sok meglehet\u00f4sen alacsonynak bizonyultak (pl. az ut\u00f3bbi esetben r = 0,15; p<0,01).
\nBrown elk\u00e9pzel\u00e9se szerint (2004, 2006) a k\u00fcl\u00f6nleges ingerekben val\u00f3 fokozott elmer\u00fcl\u00e9s hajlama facilit\u00e1lja a t\u00fcnetekkel kapcsolatos nem-adekv\u00e1t kognit\u00edv reprezent\u00e1ci\u00f3k el\u00f4h\u00edv\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ez\u00e1ltal a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9st, illetve a t\u00e9ves t\u00fcnetattrib\u00faci\u00f3t is.
\nForsth\u00f6vel, Kaspers \u00e9s Bailer (2007) keresztmetszeti vizsg\u00e1latban, egyetemista mint\u00e1n mutatta ki az abszorpci\u00f3 \u00e9s a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s k\u00e9miai szenzitivit\u00e1s (Multiple Chemical Sensitivity, MCS, \u00fajabb nev\u00e9n idiopatikus k\u00f6rnyezeti intolerancia, Idiopathic Environmental Intolerance, IEI) k\u00f6zti kapcsolatot. Vizsg\u00e1latukban a kis koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa vegyszernek tulajdon\u00edtott t\u00fcnetek a vegyszer koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l nem f\u00fcggtek; egyes pszichol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00f3kkal (az abszorpci\u00f3 mellett a k\u00f6rnyezeti \u00e1rtalmakkal kapcsolatos gondolatokkal, az eg\u00e9szs\u00e9gszorong\u00e1ssal \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos szorong\u00e1ssal) viszont szignifik\u00e1ns kapcsolatban \u00e1lltak. Witth\u00f6ft \u00e9s munkat\u00e1rsai (2008) longitudin\u00e1lis vizsg\u00e1latban mutatt\u00e1k ki azt, hogy a magasabb abszorpci\u00f3-pontsz\u00e1m alapj\u00e1n j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u00f4k az IEI-betegek a szomatoform zavarokban szenved\u00f4kt\u00f4l, illetve az eg\u00e9szs\u00e9ges kontrollcsoportt\u00f3l is. Elm\u00e9let\u00fck szerint az abszorpci\u00f3 egyr\u00e9szt fokozza az IEI-vel kapcsolatos meggy\u00f4z\u00f4d\u00e9sek (szuggeszti\u00f3k) \u00e1tv\u00e9tel\u00e9re val\u00f3 hajlamot, m\u00e1sr\u00e9szt a kognit\u00edv-imaginat\u00edv reprezent\u00e1ci\u00f3k feler\u00f4s\u00edt\u00e9s\u00e9vel a nem-specifikus t\u00fcnetek \u00e9s a v\u00e9lt kiv\u00e1lt\u00f3 okok \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t is (ut\u00f3bbi, \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fck szerint, a klasszikus kondicion\u00e1l\u00e1s egy saj\u00e1tos eset\u00e9nek is felfoghat\u00f3). M\u00e1sk\u00e9ppen megfogalmazva, az abszorpci\u00f3s hajlam itt is l\u00e9nyeg\u00e9ben a hib\u00e1s t\u00fcnetattrib\u00faci\u00f3t er\u00f4s\u00edti fel, \u00edgy egyfajta s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9gi faktornak tekinthet\u00f4 (Witth\u00f6ft \u00e9s mtsai, 2008). Ha mindezek mellett m\u00e9g sz\u00e1mba vessz\u00fck azt az eredm\u00e9nyt, mely az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s a hipochondri\u00e1s t\u00fcnetek (McClure & Lilienfeld, 2002) k\u00f6zt fenn\u00e1ll\u00f3 kapcsolatra h\u00edvta fel a figyelmet, akkor levonhatjuk azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy TAS kor\u00e1ntsem egy minden esetben adapt\u00edv inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00f3 mechanizmus muk\u00f6d\u00e9s\u00e9t m\u00e9ri.
\nA k\u00e9p azonban enn\u00e9l \u00e1rnyaltabb, ugyanis \u00fagy tunik, hogy az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g, els\u00f4sorban a fant\u00e1zia, a kreativit\u00e1s \u00e9s a k\u00e9pi gondolkod\u00e1shoz val\u00f3 k\u00f6zels\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n egyfajta megk\u00fczd\u00e9si m\u00f3d is lehet a szorong\u00f3bb \u2014 vagy hartmanni fogalommal a \u201ev\u00e9kony hat\u00e1r\u00fa\u201d \u2014 szem\u00e9lyek sz\u00e1m\u00e1ra (Hartmann, 1991). Egyes kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g a tudat \u00e1llapot\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val \u00e9s a figyelem f\u00f3kusz\u00e1l\u00e1s\u00e1val el\u00f4seg\u00edtheti a f\u00e1jdalom\u00e9rzet cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t vagy ak\u00e1r annak teljes kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9t is (Marino, Gwynn, & Spanos, 1989). Ahogy az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g elm\u00e9ly\u00edtheti a negat\u00edv t\u00fcneteket, ugyan\u00fagy fokozhatja a pozit\u00edv em\u00f3ci\u00f3k \u00e9s ezek szomatikus korrel\u00e1tumainak intenzit\u00e1s\u00e1t is. Ezzel \u00f6sszhangban van Hyland, Geraghty, Joy \u00e9s Turnet (2006) kutat\u00e1sa, mely az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s a placebo-reaktivit\u00e1s k\u00f6zti kapcsolatra h\u00edvta fel a figyelmet. Ami az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g pozit\u00edv vonatkoz\u00e1sait illeti, k\u00e9zenfekv\u00f4nek tunik az \u00e1ramlat\/flow \u00e9lm\u00e9nnyel val\u00f3 kapcsolat. Kulcs\u00e1r, R\u00f3zsa \u00e9s Reinhardt (2006) szerint k\u00e9t rokon, de egym\u00e1st\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetend\u00f4 konstruktumr\u00f3l van sz\u00f3, \u00e9s megjegyzik azt is, hogy a v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9gbe val\u00f3 intenz\u00edv bevon\u00f3d\u00e1st t\u00f6bb szerz\u00f4 az \u00e1ramlat-\u00e9lm\u00e9ny egyik komponens\u00e9nek tekinti, \u00e1m m\u00e1s (b\u00e1r a TAS-\u00e9hoz hasonl\u00f3) t\u00e9telekkel m\u00e9ri.
\nMinthogy az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9gnek kedvez\u00f4 \u00e9s kedvez\u00f4tlen hat\u00e1sa egyar\u00e1nt lehet, \u00e9rdemes \u00fagy tekinteni r\u00e1, mint az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s egy saj\u00e1tos munkam\u00f3dj\u00e1ra, egy von\u00e1sjellegu, de felt\u00e9telezhet\u00f4en fejleszthet\u00f4 kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gre, mely kataliz\u00e1tork\u00e9nt hathat a negat\u00edv \u00e9s pozit\u00edv affektus intenzit\u00e1s\u00e1ra, feler\u00f4s\u00edthet eredetileg \u00e1rtalmatlan szomatikus t\u00fcneteket, ugyanakkor a tudat \u00e1llapot\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00e9s els\u00f4sorban egyfajta vizu\u00e1lis-szimbolikus munkam\u00f3dra val\u00f3 \u00e1tkapcsol\u00e1s r\u00e9v\u00e9n \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00f3, megk\u00fczd\u00e9si funkci\u00f3k szolg\u00e1lat\u00e1ba is \u00e1ll\u00edthat\u00f3. E jellegzetess\u00e9ge miatt az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g figyelembev\u00e9tele k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 vizsg\u00e1latokban sz\u00e1mos ellentmond\u00e1sosnak tun\u00f4 eredm\u00e9nyt tiszt\u00e1zhat. Ez\u00e9rt a TAS a szem\u00e9lyis\u00e9g- \u00e9s klinikai pszichol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n k\u00edv\u00fcl olyan izgalmas hat\u00e1rter\u00fcleteken is alkalmaz\u00e1sra tal\u00e1lt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a paranorm\u00e1lis jelens\u00e9gek kutat\u00e1sa (French, Santomauro, Hamilton, Fox & Thalbourne, 2008; Granquist \u00e9s mtsai, 2005), a hamis eml\u00e9kek gener\u00e1l\u00e1s\u00e1nak paradigm\u00e1ja (Eisen & Carlson, 1998) vagy a krimin\u00e1lpszichol\u00f3gia hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3, h\u00edress\u00e9gek ir\u00e1nti megsz\u00e1llott rajong\u00e1s (Sheridan, Maltby, & Gillet, 2006).
\nT\u00f6bb \u00e9vtizedes, sikeres p\u00e1lyafut\u00e1sa ellen\u00e9re a TAS pszichometriai jellemz\u00f4it m\u00e9g nem vizsg\u00e1lt\u00e1k meg magyar anyanyelvu mint\u00e1n. A jelen vizsg\u00e1lattal ezt a hi\u00e1nyt igyekezt\u00fcnk p\u00f3tolni, tov\u00e1bb\u00e1 a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9s \u00e9s az abszorpci\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 irodalmi adatok alapj\u00e1n felt\u00e9telezt\u00fck, hogy a magasabb abszorpci\u00f3-pontsz\u00e1mmal b\u00edr\u00f3 szem\u00e9lyek t\u00f6bb t\u00fcnetr\u00f4l sz\u00e1molnak majd be.<\/span><\/p>\n

2. M\u00f3dszerek<\/span><\/h3>\n

2.1. Minta<\/span><\/h4>\n

A k\u00e9rd\u00f4\u00edvcsomagot \u00f6sszesen 567 egyetemista (56,9% f\u00e9rfi; \u00e1tlag\u00e9letkor 20,2 \u00b1 1,86 \u00e9v) t\u00f6lt\u00f6tte ki. A vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek a Budapesti Muszaki Egyetem egy k\u00f6zismereti pszichol\u00f3giai t\u00e9m\u00e1j\u00fa kurzus\u00e1nak hallgat\u00f3i k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. A k\u00e9rd\u00f4\u00edvcsomagot kit\u00f6lt\u00f4 szem\u00e9lyek az \u00e9v v\u00e9gi jegy\u00fcket alkot\u00f3 \u00f6sszpontsz\u00e1mhoz ad\u00f3d\u00f3 plusz pontokban r\u00e9szes\u00fcltek.<\/span><\/p>\n

2.2. M\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6k<\/span><\/h4>\n

2.2.1. <\/span>Tellegen Abszorpci\u00f3 Sk\u00e1la<\/em><\/span> (Tellegen Absorption Scale \u2014 TAS; Tellegen & Atkinson, 1974)
\nAz abszorpci\u00f3 a szenzoros (szagok, hangok, k\u00e9pek stb.) vagy misztikus \u00e9lm\u00e9nyekbe val\u00f3 belemer\u00fcl\u00e9s, illetve a m\u00f3dosult tudat\u00e1llapotokba val\u00f3 ker\u00fcl\u00e9s hajlam\u00e1t jelenti (Tellegen & Atkinson, 1974). A sk\u00e1la 34 eld\u00f6ntend\u00f4 \u00e1ll\u00edt\u00e1st (igaz\u2014hamis) tartalmaz. <\/span><\/p>\n

1. t\u00e1bl\u00e1zat.<\/strong> A TAS faktoranal\u00edzissel kapott alsk\u00e1l\u00e1i (Tellegen, 1992)<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
Alsk\u00e1la<\/td>\n\u00a0<\/td>\nT\u00e9telek<\/td>\n<\/tr>\n
1. Lebilincsel\u00f4 \u00e9lm\u00e9nyekre val\u00f3 fog\u00e9konys\u00e1g (Responsiveness to Engaging Stimuli), pl. “A sz\u00e9p k\u00f6lt\u00f4i szavak nagy hat\u00e1ssal vannak r\u00e1m”.<\/td>\n\u00a0<\/td>\n2, 6, 8, 15, 23, 24, 34<\/td>\n<\/tr>\n
2. Szineszt\u00e9zia (Synesthesia), pl. “\u00dagy \u00e9rzem, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 szagoknak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 a sz\u00edn\u00fck”.<\/td>\n\u00a0<\/td>\n10, 17, 25, 26, 27, 30, 33<\/td>\n<\/tr>\n
3. Kiterjesztett kogn\u00edci\u00f3 (Enhanced Cognition), pl. “Gyakran tudom, hogy mit fog valaki mondani, miel\u00f4tt megsz\u00f3lal”.<\/td>\n\u00a0<\/td>\n13, 14, 22, 28, 29, 31, 32<\/td>\n<\/tr>\n
4. Tev\u00e9kenys\u00e9gekben val\u00f3 teljes elmer\u00fcl\u00e9s (Oblivious\/Dissociative Involvement), pl. “Ha zen\u00e9t hallgatok, k\u00e9pes vagyok annyira belemer\u00fclni, hogy \u00e9szre sem veszek m\u00e1st”.<\/td>\n\u00a0<\/td>\n3, 7, 12, 16, 18, 21<\/td>\n<\/tr>\n
5. Az eml\u00e9kek \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge (Vivid Reminiscence), pl. “N\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzek \u00e9s \u00fagy \u00e9lem \u00e1t a dolgokat, mint gyerekkoromban”.<\/td>\n\u00a0<\/td>\n1, 4, 19<\/td>\n<\/tr>\n
6. Kiterjesztett tudatoss\u00e1g (Enhanced Awareness), pl. “N\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzem, mintha gondolataim magukba z\u00e1rn\u00e1k az eg\u00e9sz vil\u00e1got”.<\/td>\n\u00a0<\/td>\n5, 9, 11, 20<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

A sk\u00e1la faktoranal\u00edzisekor a t\u00e9telek 6 faktorba rendez\u00f4dtek (1. t\u00e1bl\u00e1zat; Tellegen, 1992). Emellett egy tartalomelemz\u00e9sen alapul\u00f3 felbont\u00e1s is sz\u00fcletett (Tellegen, 1982), \u00e1m a gyakorlatban ezeket az alsk\u00e1l\u00e1kat nem szok\u00e1s k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n haszn\u00e1lni. A teljes sk\u00e1la bels\u00f4 konzisztenci\u00e1ja nemzetk\u00f6zi vizsg\u00e1latokban kifejezetten j\u00f3nak bizonyult (pl. Cronbach-alfa = 0,89; Watten \u00e9s mtsai, 1997). A k\u00e9rd\u00f4\u00edv \u2014 jelen kutat\u00e1sban is haszn\u00e1lt \u2014 magyar verzi\u00f3j\u00e1t Varga Katalin (2004) alkalmazta a hipn\u00f3ziskutat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n, tov\u00e1bb\u00e1 R\u00f3zsa, Reinhardt \u00e9s Kulcs\u00e1r (2006) is haszn\u00e1lt\u00e1k kor\u00e1bban, \u00e9s vizsg\u00e1latukban kifejezetten j\u00f3 bels\u00f4konzisztencia-\u00e9rt\u00e9ket kaptak (Cronbach-alfa = 0,85).<\/p>\n

2.2.2. <\/span>Disszociat\u00edv \u00c9lm\u00e9nyek K\u00e9rd\u00f4\u00edv<\/em><\/span> (Dissociative Experiences Scale \u2014 DES; Bernstein & Putnam, 1986)
\nA 28-t\u00e9teles \u00f6nkit\u00f6lt\u00f4s k\u00e9rd\u00f4\u00edv a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letben el\u00f4fordul\u00f3 disszociat\u00edv t\u00fcnetek gyakoris\u00e1g\u00e1t m\u00e9ri. A kit\u00f6lt\u00f4knek az egyes \u00e9lm\u00e9nyek el\u00f4fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t egy t\u00edzpontos (0\u2014100%-ig terjed\u00f4) sk\u00e1la alapj\u00e1n kell meg\u00edt\u00e9lni\u00fck. A sk\u00e1l\u00e1t gyakorta haszn\u00e1lj\u00e1k eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s klinikai mint\u00e1n egyar\u00e1nt. Carlson \u00e9s Outnam (1993) a DES 3 faktor\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u00e9k el: az amnesztikus t\u00fcneteket, az abszorpci\u00f3s\/k\u00e9pzeleti bevon\u00f3d\u00e1st \u00e9s a deperszonaliz\u00e1ci\u00f3s\/derealiz\u00e1ci\u00f3s t\u00fcneteket. A sk\u00e1la validit\u00e1s- \u00e9s reliabilit\u00e1smutat\u00f3i igen j\u00f3nak bizonyultak, de hazai, sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt pszichi\u00e1triai alkalmaz\u00e1sa ellen\u00e9re a magyar verzi\u00f3 pszichometriai adataira vonatkoz\u00f3an tudom\u00e1sunk szerint m\u00e9g nincsenek publik\u00e1lt adatok. A jelen vizsg\u00e1latban a sk\u00e1la bels\u00f4 reliabilit\u00e1sa j\u00f3nak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,88).<\/span><\/p>\n

2.2.3. <\/span>NEO-PI-R \/ Fant\u00e1zia \u00e9s \u00c9rzelmek Sk\u00e1la<\/em><\/span> (NEO Personality Inventory \u2014 Revised \/ Fantasy and Feelings Scale; Fruyt, McCrae, Szirm\u00e1k, & Nagy, 2004)
\nA jelen vizsg\u00e1latban haszn\u00e1lt 8-8 t\u00e9teles, 5-pontos Likert-sk\u00e1l\u00e1j\u00fa Fant\u00e1zia \u00e9s \u00c9rzelmek Sk\u00e1la, a NEO-PI-R 5 Big Five szem\u00e9lyis\u00e9gfaktort m\u00e9r\u00f4 k\u00e9rd\u00f4\u00edv\u00e9nek Nyitotts\u00e1g faktor\u00e1n bel\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00e9t alsk\u00e1l\u00e1ja. A Fant\u00e1zia Sk\u00e1la a k\u00e9pzeleti tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9l\u00e9nks\u00e9g\u00e9t, \u00e1lmodoz\u00e1sra, ment\u00e1lis \u201eid\u00f4utaz\u00e1sra\u201d, kreat\u00edv k\u00e9pzelg\u00e9sre val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1got m\u00e9r, m\u00edg az \u00c9rzelmek Sk\u00e1la az \u00e9rzelmi \u00e9let intenzit\u00e1s\u00e1t, az \u00e9rzelmek sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1ra val\u00f3 nyitotts\u00e1got, a saj\u00e1t \u00e9rzelmi \u00e1llapotokra \u00e9s m\u00e1sok \u00e9rzelmeire val\u00f3 fokozott odafigyel\u00e9st, bevon\u00f3d\u00e1st hivatott m\u00e9rni. A NEO-PI-R magyar verzi\u00f3j\u00e1nak reliabilit\u00e1s- \u00e9s validit\u00e1smutat\u00f3i j\u00f3nak bizonyultak (Fant\u00e1zia: Cronbach-alfa = 0,81; \u00c9rzelmek: Cronbach-alfa = 0,79; Fruyt \u00e9s mtsai, 2004). A jelen vizsg\u00e1latban a Fant\u00e1zia \u00e9s az \u00c9rzelmek Sk\u00e1la bels\u00f4 megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga szint\u00e9n megfelel\u00f4 volt (Cronbach-alfa rendre 0, 83 \u00e9s 0,76).<\/span><\/p>\n

2.2.4. <\/span>Pozit\u00edv \u00e9s Negat\u00edv Affektivit\u00e1s Sk\u00e1la<\/em><\/span> (Positive and Negative Affectivity Schedule \u2014 PANAS; Watson, Clark, & Tellegen, 1988)
\nA PANAS 20-t\u00e9teles k\u00e9rd\u00f4\u00edv, amit a pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv \u00e9rzelmi \u00e1llapotok m\u00e9r\u00e9s\u00e9re dolgoztak ki. Az eredeti m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6z 10-10 pozit\u00edv (pl. lelkes, figyelmes), illetve negat\u00edv (pl. zaklatott, ingerl\u00e9keny) \u00e9rzelmi \u00e1llapotot le\u00edr\u00f3 t\u00e9telt tartalmaz, amit 5-pontos Likert-sk\u00e1l\u00e1n kell \u00e9rt\u00e9kelni. A sk\u00e1l\u00e1k az instrukci\u00f3 v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val \u00e1llapot-, illetve von\u00e1st\u00edpus\u00fa jellemz\u00f4ket is m\u00e9rhetnek, jelen vizsg\u00e1latban az ut\u00f3bbi jellemz\u00f4kre k\u00e9rdezt\u00fcnk r\u00e1 (\u201e\u00e1ltal\u00e1ban hogyan \u00e9rzi mag\u00e1t\u201d). A k\u00e9t sk\u00e1la t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 f\u00fcggetlennek tekinthet\u00f4 egym\u00e1st\u00f3l. A k\u00e9rd\u00f4\u00edvet R\u00f3zsa \u00e9s K\u00f4 ford\u00edtotta magyarra (R\u00f3zsa \u00e9s mtsai, 2008), ebben a verzi\u00f3ban a Negat\u00edv Affektivit\u00e1s Sk\u00e1la Gijsbers van Wijk \u00e9s Kolk (1996) aj\u00e1nl\u00e1sa alapj\u00e1n egy tov\u00e1bbi t\u00e9tellel (\u201ed\u00fch\u00f6s\u201d) kib\u00f4v\u00fclt. A k\u00e9t sk\u00e1la Cronbach-alfa mutat\u00f3i az irodalmi adatok alapj\u00e1n 0,85 \u00e9s 0,9 k\u00f6z\u00f6tt helyezkednek el (R\u00f3zsa \u00e9s mtsai, 2008), jelen vizsg\u00e1latban ehhez hasonl\u00f3 eredm\u00e9ny sz\u00fcletett (0,86 a Negat\u00edv \u00e9s 0,82 a Pozit\u00edv Affektivit\u00e1s eset\u00e9ben).<\/span><\/p>\n

2.2.5.<\/span> Szubjekt\u00edv Testi T\u00fcnet Sk\u00e1la<\/em><\/span> (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale \u2014 PHQ-15; Kroenke, Spitzer, & Williams, 2002)
\nA Kroenke \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott \u00e9s valid\u00e1lt, 15-t\u00e9teles sk\u00e1la l\u00e9nyeg\u00e9ben a szomatiz\u00e1ci\u00f3val (is) kapcsolatba hozhat\u00f3, gyakori testi t\u00fcnetek (pl. der\u00e9k- vagy h\u00e1tf\u00e1j\u00e1s; fejf\u00e1j\u00e1s; f\u00e1radts\u00e1g; alv\u00e1szavarok) el\u00f4fordul\u00e1s\u00e1nak gyakoris\u00e1g\u00e1t sz\u00e1mszerus\u00edti 1 \u00e9s 3 k\u00f6z\u00f6tt, a tesztfelv\u00e9telt megel\u00f4z\u00f4 n\u00e9gy h\u00e9t vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. A m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6z nem k\u00e9pes elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni az orvosilag megmagyar\u00e1zott \u00e9s meg nem magyar\u00e1zott t\u00fcneteket, s nem tekinthet\u00f4 a szomatoform zavarok diagnosztikus eszk\u00f6z\u00e9nek sem. Kroenke (2006) ugyanakkor javasolja egy t\u00e1gabb \u00e9s a gyakorlatban jobban haszn\u00e1lhat\u00f3 diagnosztikus kateg\u00f3ria (PSD \u2014 Physical Symptom Disorder) fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, aminek egyik diagnosztikai eszk\u00f6ze e sk\u00e1la lehetne. Mindezek ismeret\u00e9ben ezt a nemzetk\u00f6zi \u00e9s hazai gyakorlatban j\u00f3l bev\u00e1lt, sokat haszn\u00e1lt m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6zt haszn\u00e1ltuk a szomatiz\u00e1ci\u00f3s tendencia, mint nem felt\u00e9tlen\u00fcl patol\u00f3gi\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00f4 m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. A tesztet Magyarorsz\u00e1gon kor\u00e1bban Stauder \u00e9s Konkoly Thege (2006), Salavecz, Neculai, R\u00f3zsa \u00e9s Kopp (2006), valamint Szemerszky, K\u00f6teles \u00e9s B\u00e1rdos (2009), tov\u00e1bb\u00e1 K\u00f6teles \u00e9s B\u00e1rdos (2009) haszn\u00e1lt\u00e1k. Bels\u00f4 konzisztenci\u00e1ja jelen vizsg\u00e1latban j\u00f3nak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,77).<\/span><\/p>\n

2.2.6. <\/span>Szomatoszenzoros Amplifik\u00e1ci\u00f3 Sk\u00e1la<\/em><\/span> (Somatosensory Amplification Scale \u2014 SSAS; Barsky, Wyshak, & Klerman, 1990)
\nA sk\u00e1la eredeti form\u00e1j\u00e1ban (Barsky, Goodson, Lane, & Cleary, 1988) \u00f6t t\u00e9telb\u00f4l \u00e1llt, amit k\u00e9s\u00f4bb (Barsky \u00e9s mtsai, 1990) \u00fajabb \u00f6ttel eg\u00e9sz\u00edtettek ki, \u00edgy j\u00f6tt l\u00e9tre a ma ismert \u00e9s haszn\u00e1lt t\u00edzt\u00e9teles verzi\u00f3. Szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3 alatt defin\u00edci\u00f3 szerint a testi \u00e9rzetek intenz\u00edvk\u00e9nt, k\u00e1rosk\u00e9nt \u00e9s zavar\u00f3k\u00e9nt val\u00f3 meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek tendenci\u00e1j\u00e1t \u00e9rtj\u00fck. A sk\u00e1la t\u00e9teleit 5-pontos Likert-sk\u00e1l\u00e1n kell \u00e9rt\u00e9kelni, ford\u00edtott t\u00e9telek nincsenek. A sk\u00e1la magyar verzi\u00f3j\u00e1t K\u00f6teles \u00e9s munkat\u00e1rsai (2009) k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el, illetve valid\u00e1lt\u00e1k. A magyar verzi\u00f3 bels\u00f4 konzisztenci\u00e1ja egyetemista mint\u00e1kon m\u00e9g elfogadhat\u00f3nak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,6 \u00e9s 0,7 k\u00f6z\u00f6tt; K\u00f6teles \u00e9s B\u00e1rdos, 2009; K\u00f6teles \u00e9s mtsai, 2009), ezt er\u00f4s\u00edtett\u00e9k meg a jelen vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei is (Cronbach-alfa = 0,65).<\/span><\/p>\n

2.2.7. <\/span>Szem\u00e9lyes \u00c9ntudatoss\u00e1g Alsk\u00e1la<\/em><\/span> (Private Self-Consciousness Scale; Fenigstein, Scheier, & Buss, 1975)
\nA Szem\u00e9lyes \u00c9ntudatoss\u00e1g Sk\u00e1la a Fenigstein \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ltal kifejlesztett, 3 alsk\u00e1l\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 (Szem\u00e9lyes \u00e9s T\u00e1rsas \u00c9ntudatoss\u00e1g, T\u00e1rsas Szorong\u00e1s) m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6z egyik alsk\u00e1l\u00e1jak\u00e9nt a figyelem befel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az \u00f6nmegfigyel\u00e9sre val\u00f3 hajlamot m\u00e9ri t\u00edz, 5-pontos Likert-sk\u00e1l\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelend\u00f4 t\u00e9tel seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6z magyar verzi\u00f3j\u00e1t R\u00f3zsa \u00e9s munkat\u00e1rsai (2006) haszn\u00e1lt\u00e1k, vizsg\u00e1latukban a Szem\u00e9lyes \u00c9ntudatoss\u00e1g Alsk\u00e1la bels\u00f4 konzisztenci\u00e1ja j\u00f3nak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,75), amit jelen vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei is al\u00e1t\u00e1masztottak (Cronbach-alfa = 0,83).<\/span><\/p>\n

2.2.8. <\/span>\u00c1lomfelid\u00e9z\u00e9s Sk\u00e1la<\/em><\/span> (Dream Recall Scale; Schredl, 2004)
\nAz \u00e1lmokra val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1nak egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit m\u00e9r\u00f4, 7-pontos sk\u00e1la (\u00c1lmaira \u00e1ltal\u00e1ban: 7 \u2014 majdnem minden reggel, 6 \u2014 hetente t\u00f6bbsz\u00f6r, 5 \u2014 hetente egyszer, 4 \u2014 havonta 2-3-szor, 3 \u2014 havonta egyszer, 2 \u2014 k\u00e9t-h\u00e1rom havonta, 1 \u2014 soha nem eml\u00e9kszik), az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s von\u00e1s jellegu elt\u00e9r\u00e9seit vizsg\u00e1lja. A magyar nyelvu adapt\u00e1ci\u00f3t B\u00f3dizs, Simor, Cs\u00f3ka, B\u00e9rdi \u00e9s Kopp (2008) v\u00e9gezt\u00e9k el egy 2682 f\u00f4t mag\u00e1ban foglal\u00f3, reprezentat\u00edv minta adatai alapj\u00e1n. A sk\u00e1la megb\u00edzhat\u00f3 eszk\u00f6znek bizonyult az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s egy\u00e9ni vari\u00e1ci\u00f3inak vizsg\u00e1lat\u00e1ra (B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008).<\/span><\/p>\n

2.2.9.<\/span> \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edv \u00e1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hat\u00e1s\u00e1t m\u00e9r\u00f4 k\u00e9rd\u00e9se<\/em><\/span> (Dream Quality Questionnaire \/ The effect of dreams on daytime mood; B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008)
\nAz \u00e1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hangulatra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t 5-pontos Likert-sk\u00e1l\u00e1val vizsg\u00e1l\u00f3 (Befoly\u00e1solj\u00e1k-e \u00e1lmai napk\u00f6zbeni hangulat\u00e1t? 1 \u2014 nem jellemz\u00f4, 2 \u2014 \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1n r\u00f6vid ideig (5\u201410 percig), 3 \u2014 n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl, 4 \u2014 eg\u00e9sz nap, 5 \u2014 ak\u00e1r napokon kereszt\u00fcl] t\u00e9tel az \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edv (B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008) egyik t\u00e9tele. Az \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edv olyan, az \u00e1lmod\u00e1ssal kapcsolatos, klinikailag fontos jelens\u00e9gekre k\u00e9rdez r\u00e1, mint amilyen az \u00e1lmok \u00e9rzelmi t\u00f6ltete, a r\u00e9m\u00e1lmok gyakoris\u00e1ga, a visszat\u00e9r\u00f4 tartalm\u00fa, ijeszt\u00f4 \u00e1lmok \u00e9s a f\u00e9lelmetes, \u00e9jszakai felriad\u00e1sok jelenl\u00e9te, az \u00e1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hangulatra gyakorolt hat\u00e1sa, valamint az \u00e1lmok \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge \u00e9s bizarrs\u00e1ga. Az \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edv felt\u00e1rt faktorai: \u201eaz \u00e1lmod\u00e1s negat\u00edv aspektusai\u201d, \u201eaz \u00e1lmod\u00e1s pozit\u00edv aspektusai\u201d \u00e9s az \u201eaz \u00e1lmod\u00e1s semleges aspektusai\u201d. A reprezentat\u00edv magyar popul\u00e1ci\u00f3n vizsg\u00e1lt k\u00e9rd\u00f4\u00edv konvergens validit\u00e1si jellemz\u00f4i megfelel\u00f4ek voltak. A sk\u00e1la faktori\u00e1lis strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak vizsg\u00e1lata szerint az \u00e1ltalunk haszn\u00e1lt t\u00e9tel az \u201e\u00e1lmod\u00e1s negat\u00edv aspektusai\u201d k\u00f6z\u00e9 sorol\u00f3dott (B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008).<\/span><\/p>\n

2.3. Statisztikai elemz\u00e9sek<\/span><\/h4>\n

A statisztikai vizsg\u00e1latokat az SPSS 15.0-\u00f6s, illetve az AMOS 4.01-es (meger\u00f4s\u00edt\u00f4 faktorelemz\u00e9s) verzi\u00f3j\u00e1val v\u00e9gezt\u00fck. Az egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1sokat a nem eset\u00e9ben pont-biszeri\u00e1lis, a disszociat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s a szubjekt\u00edv testi t\u00fcnetek eset\u00e9ben nem-param\u00e9teres (Kendall-tau), a t\u00f6bbi esetben param\u00e9teres (Pearson) m\u00f3dszerrel sz\u00e1moltuk. A v\u00e1ltoz\u00f3k egy\u00fcttes hat\u00e1s\u00e1t line\u00e1ris regresszi\u00f3elemz\u00e9ssel vizsg\u00e1ltuk, t\u00f6bbf\u00e9le bel\u00e9ptet\u00e9si m\u00f3dszerrel (Enter, Stepwise, Forward).<\/p>\n

3. Eredm\u00e9nyek<\/span><\/h3>\n
\n

 <\/p>\n

3.1. Bels\u0151 konzisztencia<\/span><\/h4>\n

 <\/p>\n<\/div>\n

A TAS alsk\u00e1l\u00e1inak bels\u00f4konzisztencia-\u00e9rt\u00e9kei a vizsg\u00e1lt mint\u00e1n meglehet\u00f4sen alacsonynak bizonyultak (2. t\u00e1bl\u00e1zat), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 5. alsk\u00e1la eset\u00e9ben (ebben az esetben ugyanakkor \u00e9rdemes figyelembe venni az alacsony t\u00e9telsz\u00e1mot is). Ezzel szemben a teljes sk\u00e1la 0,86-os Cronbach-alfa \u00e9rt\u00e9ke kifejezetten j\u00f3nak tekinthet\u00f4. \u00c9rdemes megjegyezni azt, hogy a t\u00e9tel-marad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3k \u00e9rt\u00e9kei meglehet\u00f4sen alacsonyak, n\u00e9h\u00e1ny alsk\u00e1la eset\u00e9ben tal\u00e1lunk 0,2 alatti \u00e9rt\u00e9keket is, mik\u00f6zben a legnagyobb \u00e9rt\u00e9kek sem \u00e9rik el a 0,5-\u00f6t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen feltun\u00f4 ez a 4. \u00e9s 5. alsk\u00e1la eset\u00e9ben, ahol a teljes tartom\u00e1ny a 0,33-as \u00e9rt\u00e9k alatt marad.<\/span><\/p>\n

2.t\u00e1bl\u00e1zat.<\/strong> A TAS \u00e9s alsk\u00e1l\u00e1inak le\u00edr\u00f3 statisztik\u00e1ja \u00e9s bels\u00f4konzisztencia-\u00e9rt\u00e9kei<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
(Al)sk\u00e1la [t\u00e9telek sz\u00e1ma]<\/td>\nPonttartom\u00e1ny<\/td>\n\u00c1tlag \u00b1 sz\u00f3r\u00e1s<\/td>\nT\u00e9telmarad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3k<\/td>\nCronbach-alfa<\/td>\n<\/tr>\n
1. alsk\u00e1la: Lebilincsel\u00f4 \u00e9lm\u00e9nyekre val\u00f3 fog\u00e9konys\u00e1g [7]<\/td>\n0\u20147<\/td>\n3,43 \u00b1 1,89<\/td>\n0,23\u20140,39<\/td>\n0,64<\/td>\n<\/tr>\n
2. alsk\u00e1la: Szinezt\u00e9zia [7]<\/td>\n0\u20147<\/td>\n3,30 \u00b1 1,86<\/td>\n0,26\u20140,48<\/td>\n0,65<\/td>\n<\/tr>\n
3. alsk\u00e1la: Kiterjesztett kogn\u00edci\u00f3 [7]<\/td>\n0\u20147<\/td>\n4,18 \u00b1 1,75<\/td>\n0,18\u20140,38<\/td>\n0,59<\/td>\n<\/tr>\n
4. alsk\u00e1la: Tev\u00e9kenys\u00e9gekben val\u00f3 teljes elmer\u00fcl\u00e9s [6]<\/td>\n0\u20146<\/td>\n3,25 \u00b1 1,61<\/td>\n0,24\u20140,32<\/td>\n0,54<\/td>\n<\/tr>\n
5. alsk\u00e1la: Az eml\u00e9kek \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge [3]<\/td>\n0\u20143<\/td>\n1,64 \u00b1 1,00<\/td>\n0,15\u20140,33<\/td>\n0,40<\/td>\n<\/tr>\n
6. alsk\u00e1la: Kiterjesztett tudatoss\u00e1g [4]<\/td>\n0\u20144<\/td>\n1,62 \u00b1 1,18<\/td>\n0,24\u20140,49<\/td>\n0,61<\/td>\n<\/tr>\n
Abszorpci\u00f3 sk\u00e1la [34]<\/td>\n0\u201434<\/td>\n17,42 \u00b1 6,81<\/td>\n0,24\u20140,48<\/td>\n0,86<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

3.2. Meger\u00f4s\u00edt\u00f4 faktoranal\u00edzis<\/span><\/h4>\n

A sk\u00e1la faktorszerkezet\u00e9t meger\u00f4s\u00edt\u00f4 faktoranal\u00edzisekkel ellen\u00f4rizt\u00fck. Az els\u00f4 esetben azt vizsg\u00e1ltuk, hogy az adatok mennyire illeszkednek egy hat els\u00f4rendu faktort tartalmaz\u00f3 strukt\u00far\u00e1hoz. Az illeszked\u00e9si mutat\u00f3k alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy az adatok meglehet\u00f4sen j\u00f3 illeszked\u00e9st mutattak (CMIN\/df = 1,42; NFI = 0,919; TLI = 0,97; CFI = 0,974; RMSEA = 0,04). A modellt egy m\u00e1sodrendu faktorral (teljes pontsz\u00e1m) kieg\u00e9sz\u00edtve az illeszked\u00e9si mutat\u00f3k \u00e9rt\u00e9ke l\u00e9nyeg\u00e9ben nem v\u00e1ltozott (CMIN\/df = 1,45; NFI = 0,916; TLI = 0,968; CFI = 0,972; RMSEA = 0,041). Mivel ez a modell \u00edrja le legjobban a k\u00e9rd\u00f4\u00edv eredeti szerz\u00f4inek koncepci\u00f3j\u00e1t, a sztenderdiz\u00e1lt faktors\u00falyokat is ehhez a modellhez adjuk meg (3. t\u00e1bl\u00e1zat). Emellett egy egyetlen faktort felt\u00e9telez\u00f4 anal\u00edzist is lefuttattunk, ebben az esetben margin\u00e1lisan rosszabb illeszked\u00e9st kaptunk (CMIN\/df = 1,61; NFI = 0,906; TLI = 0,957; CFI = 0,962; RMSEA = 0,048).<\/p>\n

3. t\u00e1bl\u00e1zat.<\/strong> A meger\u00f4s\u00edt\u00f4 faktorelemz\u00e9s eredm\u00e9nyei: az egyes t\u00e9telek sztenderdiz\u00e1lt faktors\u00falya a megfelel\u00f4 alsk\u00e1l\u00e1kon, illetve az alsk\u00e1l\u00e1k faktors\u00falya a teljes sk\u00e1l\u00e1n<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
Alsk\u00e1la -> Sk\u00e1la \/
\nT\u00e9tel -> Alsk\u00e1la<\/td>\n		Sztenderdiz\u00e1lt
\nfaktors\u00faly<\/td>\n<\/tr>\n
1 -> teljes sk\u00e1la<\/td>\n0,794<\/td>\n<\/tr>\n
2 -> teljes sk\u00e1la<\/td>\n0,757<\/td>\n<\/tr>\n
3 -> teljes sk\u00e1la<\/td>\n0,918<\/td>\n<\/tr>\n
4 -> teljes sk\u00e1la<\/td>\n1,029<\/td>\n<\/tr>\n
5 -> teljes sk\u00e1la<\/td>\n0,948<\/td>\n<\/tr>\n
6 -> teljes sk\u00e1la<\/td>\n0,735<\/td>\n<\/tr>\n
2 -> 1<\/td>\n0,395<\/td>\n<\/tr>\n
6 -> 1<\/td>\n0,445<\/td>\n<\/tr>\n
8 -> 1<\/td>\n0,352<\/td>\n<\/tr>\n
23 -> 1<\/td>\n0,585<\/td>\n<\/tr>\n
15 -> 1<\/td>\n0,551<\/td>\n<\/tr>\n
24 -> 1<\/td>\n0,429<\/td>\n<\/tr>\n
34 -> 1<\/td>\n0,410<\/td>\n<\/tr>\n
10 -> 2<\/td>\n0,599<\/td>\n<\/tr>\n
17 -> 2<\/td>\n0,401<\/td>\n<\/tr>\n
25 -> 2<\/td>\n0,310<\/td>\n<\/tr>\n
26 -> 2<\/td>\n0,456<\/td>\n<\/tr>\n
27 -> 2<\/td>\n0,527<\/td>\n<\/tr>\n
30 -> 2<\/td>\n0,402<\/td>\n<\/tr>\n
33 -> 2<\/td>\n0,556<\/td>\n<\/tr>\n
13 -> 3<\/td>\n0,392<\/td>\n<\/tr>\n
14 -> 3<\/td>\n0,432<\/td>\n<\/tr>\n
22 -> 3<\/td>\n0,386<\/td>\n<\/tr>\n
28 -> 3<\/td>\n0,261<\/td>\n<\/tr>\n
29 -> 3<\/td>\n0,418<\/td>\n<\/tr>\n
31 -> 3<\/td>\n0,557<\/td>\n<\/tr>\n
32 -> 3<\/td>\n0,440<\/td>\n<\/tr>\n
3 -> 4<\/td>\n0,340<\/td>\n<\/tr>\n
7 -> 4<\/td>\n0,431<\/td>\n<\/tr>\n
12 -> 4<\/td>\n0,264<\/td>\n<\/tr>\n
16 -> 4<\/td>\n0,510<\/td>\n<\/tr>\n
18 -> 4<\/td>\n0,448<\/td>\n<\/tr>\n
21 -> 4<\/td>\n0,348<\/td>\n<\/tr>\n
1 -> 5<\/td>\n0,449<\/td>\n<\/tr>\n
4 -> 5<\/td>\n0,381<\/td>\n<\/tr>\n
19 -> 5<\/td>\n0,496<\/td>\n<\/tr>\n
5 -> 6<\/td>\n0,689<\/td>\n<\/tr>\n
9 -> 6<\/td>\n0,555<\/td>\n<\/tr>\n
11 -> 6<\/td>\n0,540<\/td>\n<\/tr>\n
20 -> 6<\/td>\n0,368<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

3.3. Egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1sok<\/span><\/h4>\n

A k\u00e9rd\u00f4\u00edves valid\u00e1l\u00e1sra haszn\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00f3k \u00e9s az abszorpci\u00f3-pontsz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tti korrel\u00e1ci\u00f3kat a 4. t\u00e1bl\u00e1zat foglalja \u00f6ssze. Az egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1sok minden esetben szignifik\u00e1nsak voltak, viszonylag magasnak tekinthet\u00f4 (0,5 k\u00f6r\u00fcli) korrel\u00e1ci\u00f3t kaptunk a Fant\u00e1zia, az \u00c9rzelmek, valamint a Szem\u00e9lyes \u00c9ntudatoss\u00e1g Sk\u00e1la eset\u00e9ben. Eredm\u00e9nyeink arra utalnak, hogy az abszorpci\u00f3s hajlam kifejezettebb a n\u00f4k eset\u00e9ben, tov\u00e1bb\u00e1 az abszorpci\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll a disszociat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek gyakoris\u00e1g\u00e1val, a fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1sra val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s az \u00e9rzelmekre val\u00f3 nyitotts\u00e1ggal. Az abszorpci\u00f3 ezen t\u00fal fokozottabb szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1ggal \u00e9s szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3ra val\u00f3 hajlammal is egy\u00fctt j\u00e1r. Magasabb abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9gu szem\u00e9lyek gyakrabban eml\u00e9keznek az \u00e1lmaikra, illetve \u00e1lombeli \u00e9lm\u00e9nyeik jelent\u00f4sebben befoly\u00e1solj\u00e1k a nappali hangulatukat. V\u00e9gezet\u00fcl az abszorpci\u00f3s hajlam egy\u00fctt j\u00e1rt mind a negat\u00edv, mind a pozit\u00edv \u00e9rzelmi \u00e1llapotok gyakoris\u00e1g\u00e1val.<\/p>\n

4. t\u00e1bl\u00e1zat.<\/strong> A valid\u00e1l\u00e1sra haszn\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00f3k \u00e9s az abszorpci\u00f3-pontsz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tti korrel\u00e1ci\u00f3k. A nem eset\u00e9ben pont-biszeri\u00e1lis, a disszociat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s a szubjekt\u00edv testi t\u00fcnetek eset\u00e9ben Kendall-tau, a t\u00f6bbi sk\u00e1la eset\u00e9ben Pearson korrel\u00e1ci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3k<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
 <\/td>\nKorrel\u00e1ci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3<\/td>\n<\/tr>\n
Nem<\/td>\n0,25***<\/td>\n<\/tr>\n
Disszociat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek<\/td>\n0,32***<\/td>\n<\/tr>\n
Fant\u00e1zia<\/td>\n0,48***<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c9rzelmek<\/td>\n0,53***<\/td>\n<\/tr>\n
Szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1g<\/td>\n0,49***<\/td>\n<\/tr>\n
Szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3<\/td>\n0,26***<\/td>\n<\/tr>\n
Szubjekt\u00edv testi t\u00fcnetek<\/td>\n0,19***<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1lomfelid\u00e9z\u00e9s<\/td>\n0,14*<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hat\u00e1sa<\/td>\n0,32***<\/td>\n<\/tr>\n
Negat\u00edv affektivit\u00e1s<\/td>\n0,15*<\/td>\n<\/tr>\n
Pozit\u00edv affektivit\u00e1s<\/td>\n0,19**<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

*p<0,05; **p<0,001; ***p<0,001<\/p>\n

Mivel a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3dszerekkel v\u00e9gzett regresszi\u00f3anal\u00edzisek eredm\u00e9nyei l\u00e9nyeg\u00e9ben megegyeztek egym\u00e1ssal, csak a Forward-m\u00f3dszerrel v\u00e9gzett anal\u00edzis utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9s\u00e9t ismertetj\u00fck (5. t\u00e1bl\u00e1zat). Ennek alapj\u00e1n a vizsg\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl az \u00e9rzelmek, a fant\u00e1zia, a disszociat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek, a szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1g, a pozit\u00edv affektivit\u00e1s, valamint az \u00e1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hat\u00e1sa bizonyult az abszorpci\u00f3-pontsz\u00e1m szignifik\u00e1ns el\u00f4rejelz\u00f4j\u00e9nek (a v\u00e9gs\u00f4 egyenlet a teljes variancia 48,3%-\u00e1t magyar\u00e1zta, p<0,001).<\/p>\n

5. t\u00e1bl\u00e1zat.<\/strong> Az abszorpci\u00f3-pontsz\u00e1mot szignifik\u00e1ns m\u00e9rt\u00e9kben el\u00f4rejelz\u00f4 v\u00e1ltoz\u00f3k param\u00e9terei<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
V\u00e1ltoz\u00f3<\/td>\nSztenderdiz\u00e1lt B\u00e9ta<\/td>\np<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c9rzelmek<\/td>\n0,260<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Disszociat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek<\/td>\n0,218<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Fant\u00e1zia<\/td>\n0,214<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1g<\/td>\n0,182<\/td>\n0,001<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hat\u00e1sa<\/td>\n0,122<\/td>\n0,01<\/td>\n<\/tr>\n
Pozit\u00edv affektivit\u00e1s<\/td>\n0,095<\/td>\n0,04<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

3.4. T\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9s<\/span><\/h4>\n

Az abszorpci\u00f3 \u00e9s a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9s kapcsolat\u00e1t szint\u00e9n t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s line\u00e1ris regresszi\u00f3elemz\u00e9ssel vizsg\u00e1ltuk, ebben az esetben a szubjekt\u00edv testi t\u00fcnetek pontsz\u00e1m\u00e1t haszn\u00e1lva kimeneti v\u00e1ltoz\u00f3k\u00e9nt. Az els\u00f4 l\u00e9p\u00e9sben a TAS-pontsz\u00e1mot, majd (2. l\u00e9p\u00e9s) a nemet, (3. l\u00e9p\u00e9s) a negat\u00edv affektivit\u00e1s pontsz\u00e1m\u00e1t, (4. l\u00e9p\u00e9s) a szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1got \u00e9s v\u00e9g\u00fcl (5. l\u00e9p\u00e9s) a szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3 pontsz\u00e1m\u00e1t l\u00e9ptett\u00fck be az egyenletbe (6. t\u00e1bl\u00e1zat). Az eredm\u00e9nyekb\u00f4l l\u00e1that\u00f3, hogy az abszorpci\u00f3 pontsz\u00e1ma az els\u00f4 n\u00e9gy egyenletben a t\u00fcnetpontsz\u00e1m szignifik\u00e1ns el\u00f4rejelz\u00f4j\u00e9nek bizonyult, ami csak az \u00f6t\u00f6dik l\u00e9p\u00e9sben, a szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3 bel\u00e9ptet\u00e9s\u00e9vel v\u00e1ltozott meg (az itt kapott p = 0,059-es \u00e9rt\u00e9k m\u00e9g mindig tendenciaszintu kapcsolatot jelez).<\/p>\n

6. t\u00e1bl\u00e1zat.<\/strong> Az abszorpci\u00f3 \u00e9s a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9s (PHQ-pontsz\u00e1m) kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 line\u00e1ris regresszi\u00f3s egyenletek (a v\u00e1ltoz\u00f3k bel\u00e9ptet\u00e9se Enter-m\u00f3dszerrel t\u00f6rt\u00e9nt)<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
 <\/td>\nSztenderdiz\u00e1lt B\u00e9ta<\/td>\np<\/td>\n<\/tr>\n
1. l\u00e9p\u00e9s (p<0,001; R2<\/sup> = 0,072)<\/td>\n<\/tr>\n
Abszorpci\u00f3<\/td>\n0,269<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
2. l\u00e9p\u00e9s (p<0,001; R2<\/sup> = 0,206)<\/td>\n<\/tr>\n
Abszorpci\u00f3<\/td>\n0,176<\/td>\n0,002<\/td>\n<\/tr>\n
Nem<\/td>\n0,377<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
3. l\u00e9p\u00e9s (p<0,001; R2<\/sup> = 0,346)<\/td>\n<\/tr>\n
Abszorpci\u00f3<\/td>\n0,134<\/td>\n0,010<\/td>\n<\/tr>\n
Nem<\/td>\n0,309<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Negat\u00edv affektivit\u00e1s<\/td>\n0,384<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
4. l\u00e9p\u00e9s (p<0,001; R2<\/sup> = 0,346)<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
Abszorpci\u00f3<\/td>\n0,125<\/td>\n0,035<\/td>\n<\/tr>\n
Nem<\/td>\n0,309<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Negat\u00edv affektivit\u00e1s<\/td>\n0,381<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1g<\/td>\n0,021<\/td>\n0,358<\/td>\n<\/tr>\n
5. l\u00e9p\u00e9s (p<0,001; R2<\/sup> = 0,374)<\/td>\n<\/tr>\n
Abszorpci\u00f3<\/td>\n0,109<\/td>\n0,059<\/td>\n<\/tr>\n
Nem<\/td>\n0,279<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Negat\u00edv affektivit\u00e1s<\/td>\n0,327<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1g<\/td>\n\u20140,019<\/td>\n0,744<\/td>\n<\/tr>\n
Szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3<\/td>\n0,191<\/td>\n0,001<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

4. Megbesz\u00e9l\u00e9s<\/span><\/h3>\n

Vizsg\u00e1latunk els\u00f4 sz\u00e1m\u00fa c\u00e9lja a magyar nyelvre adapt\u00e1lt Tellegen Abszorpci\u00f3 Sk\u00e1la (TAS) pszichometriai jellemz\u00f4inek felt\u00e1r\u00e1sa volt. A sk\u00e1la bels\u00f4 reliabilit\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se v\u00e9gett megvizsg\u00e1ltuk az eg\u00e9sz sk\u00e1la, illetve a sk\u00e1la egyes alsk\u00e1l\u00e1inak Cronbach-alfa mutat\u00f3it. M\u00edg a teljes sk\u00e1la kifejezetten j\u00f3 bels\u00f4 konzisztenci\u00e1val b\u00edr, az egyes alsk\u00e1l\u00e1k Cronbach-alfa mutat\u00f3i kifejezetten alacsonynak bizonyultak. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben ugyanez igaz a t\u00e9tel-marad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3k \u00e9rt\u00e9k\u00e9re is. Mint\u00e1nkon felder\u00edt\u00f4 faktoranal\u00edzissel nem siker\u00fclt a hat alsk\u00e1l\u00e1s (lebilincsel\u00f4 \u00e9lm\u00e9nyekre val\u00f3 fog\u00e9konys\u00e1g, szinezt\u00e9zia, kiterjesztett kogn\u00edci\u00f3, tev\u00e9kenys\u00e9gben val\u00f3 teljes elmer\u00fcl\u00e9s, eml\u00e9kek \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge, kiterjesztett tudat) szerkezetet reproduk\u00e1lni. A hat alsk\u00e1l\u00e1t felt\u00e9telez\u00f4 meger\u00f4s\u00edt\u00f4 faktoranal\u00edzisek illeszked\u00e9si mutat\u00f3i j\u00f3nak tekinthet\u00f4k, \u00e1m az alsk\u00e1l\u00e1kat nem felt\u00e9telez\u00f4 anal\u00edzis mutat\u00f3i sem l\u00e9nyegesen rosszabbak. Mindent \u00f6sszevetve \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy a magyar nyelvu TAS alsk\u00e1l\u00e1inak tudom\u00e1nyos c\u00e9l\u00fa haszn\u00e1lat\u00e1t\u00f3l tal\u00e1n \u00e9rdemesebb eltekinteni, \u00e9s e helyett a k\u00fclf\u00f6ldi gyakorlathoz hasonl\u00f3an a teljes, 34 t\u00e9teles sk\u00e1la \u00f6sszpontsz\u00e1m\u00e1nak alkalmaz\u00e1s\u00e1t javasoljuk az abszorpci\u00f3 m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Tal\u00e1n \u00e9rdemes lenne ugyanakkor elgondolkodni a mai m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rve igen hossz\u00fa sk\u00e1la 10\u201412-t\u00e9telesre val\u00f3 ler\u00f6vid\u00edt\u00e9s\u00e9nek lehet\u00f4s\u00e9g\u00e9n is. Erre a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alacsony t\u00e9tel-marad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3t mutat\u00f3 itemek t\u00f6rl\u00e9se j\u00f3 lehet\u00f4s\u00e9get k\u00edn\u00e1lna.
\nEredm\u00e9nyeink \u2014 a szakirodalmi adatokkal \u00f6sszhangban \u2014 arra utalnak, hogy az abszorpci\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll a disszociat\u00edv t\u00fcnetekkel. Ugyanakkor az abszorpci\u00f3 a NEO-PI-R \u00e9l\u00e9nk k\u00e9pzeleti tev\u00e9kenys\u00e9get, \u00e1lmodoz\u00e1sra val\u00f3 hajlamot m\u00e9r\u00f4 alsk\u00e1l\u00e1j\u00e1val (Fant\u00e1zia Sk\u00e1la) a disszoci\u00e1ci\u00f3n\u00e1l er\u00f4sebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatott. Mivel az abszorpci\u00f3 els\u00f4sorban egy megv\u00e1ltozott inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si munkam\u00f3dot t\u00fckr\u00f6z, melynek sor\u00e1n a konvencion\u00e1lis, verb\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyfeldolgoz\u00e1s hely\u00e9t \u00e1tveszi egy emocion\u00e1lis, szimbolikus, fant\u00e1ziavez\u00e9relt \u00fczemm\u00f3d (Fassler \u00e9s mtsai, 2006), nem meglep\u00f4, hogy egyar\u00e1nt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat a fant\u00e1zi\u00e1val \u00e9s a k\u00f3rosan megv\u00e1ltozott, dezintegr\u00e1lt tudati \u00e9lm\u00e9nyekkel. Egyes szerz\u00f4k szerint magas \u00f6nir\u00e1ny\u00edtotts\u00e1ggal jellemezhet\u00f4, integr\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9gek eset\u00e9ben az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g fokozhatja a kreat\u00edv, alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get is an\u00e9lk\u00fcl, hogy az \u00e9lm\u00e9nyfeldolgoz\u00e1s k\u00f3ros form\u00e1kat \u00f6ltene (Laidlaw \u00e9s mtsai, 2005). Eszerint az abszorpci\u00f3s \u00e9lm\u00e9nyre val\u00f3 fokozott hajlam els\u00f4sorban a szkizot\u00edpi\u00e1s szervez\u00f4d\u00e9su, dezintegr\u00e1lt \u00e1llapotokban vagy s\u00falyos negat\u00edv affektus eset\u00e9n fon\u00f3dhat \u00f6ssze szorosan a disszociat\u00edv t\u00fcnetekkel.
\nAz abszorpci\u00f3 er\u00f4s korrel\u00e1ci\u00f3t mutatott a NEO-PI-R \u00c9rzelmek Alsk\u00e1l\u00e1j\u00e1val, amely az \u00e9rzelmi \u00e9let gazdags\u00e1g\u00e1t, az \u00e9rzelmi \u00e1llapotokra val\u00f3 nyitotts\u00e1got m\u00e9ri. Ezen a ponton ism\u00e9t felmer\u00fclhet a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az abszorpci\u00f3 vajon puszt\u00e1n az \u00e9rzelmi \u00e9let intenzit\u00e1s\u00e1val f\u00fcgg \u00f6ssze, vagy a magas abszorpci\u00f3s szint ink\u00e1bb a negat\u00edv affektus, a pszichopatol\u00f3giai \u00e9rtelemben vesz\u00e9lyeztetettebb \u00e1llapotok fel\u00e9 sodorja a szem\u00e9lyeket? Eredm\u00e9nyeink szerint az abszorpci\u00f3s pontsz\u00e1m, hab\u00e1r viszonylag alacsonyan, de pozit\u00edvan korrel\u00e1lt a PANAS Negat\u00edv- \u00e9s Pozit\u00edvaffektus-mutat\u00f3ival. Ugyanakkor a Pozit\u00edv Affektivit\u00e1s eset\u00e9ben ez az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s n\u00e9mileg er\u00f4sebbnek bizonyult, tov\u00e1bb\u00e1 a t\u00f6bbl\u00e9pcs\u00f4s regresszi\u00f3s elj\u00e1r\u00e1s eredm\u00e9nye szerint a pozit\u00edv affektivit\u00e1s predikt\u00edv t\u00e9nyez\u00f4nek bizonyult az abszorpci\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u00e9re, szemben a negat\u00edv affektivit\u00e1ssal. Elk\u00e9pzelhet\u00f4, hogy a jelen vizsg\u00e1latban a TAS pozit\u00edv affektussal val\u00f3 szorosabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se a s\u00falyos pszichopatol\u00f3giai jellemz\u00f4kt\u00f4l v\u00e9lhet\u00f4en mentes, eg\u00e9szs\u00e9ges egyetemista mint\u00e1nk jelleg\u00e9b\u00f4l fakad. Gyan\u00edthat\u00f3, hogy egy klinikai mint\u00e1n a TAS szorosabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatna a Negat\u00edv Affektivit\u00e1s mutat\u00f3ival.
\nAz abszorpci\u00f3-pontsz\u00e1m h\u00e1rom, a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9sben jelent\u00f4s szerepet j\u00e1tsz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00f3, a nem, a negat\u00edv affektivit\u00e1s \u00e9s szem\u00e9lyes \u00e9ntudatoss\u00e1g kontroll\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u00f4en is szignifik\u00e1ns kapcsolatban maradt a h\u00e9tk\u00f6znapokban tapasztalt t\u00fcnetekkel, ami csak a szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3 bel\u00e9ptet\u00e9s\u00e9vel v\u00e1ltozott meg. Mindez arra utal, hogy a felsorolt t\u00e9nyez\u00f4kt\u00f4l r\u00e9szben f\u00fcggetlen m\u00f3don j\u00e1rul hozz\u00e1 a t\u00fcnetek kialakul\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s\/vagy fenntart\u00e1s\u00e1hoz. \u00c9rz\u00e9s\u00fcnk szerint a irodalomban felsorolt mechanizmusok mellett itt az az egyszeru lehet\u00f4s\u00e9g is sz\u00f3ba j\u00f6het, hogy az abszorpci\u00f3ra val\u00f3 hajlam seg\u00edti a patol\u00f3gi\u00e1s vagy a norm\u00e1lis \u00e9lettani muk\u00f6d\u00e9sb\u00f4l fakad\u00f3an megjelen\u00f4 t\u00fcnetekre val\u00f3 koncentr\u00e1ci\u00f3t, az azokra val\u00f3 \u201er\u00e1tapad\u00e1st\u201d, \u00e9s \u00edgy v\u00e9gs\u00f4 soron azok fenntart\u00e1s\u00e1t, esetleg feler\u00f4s\u00edt\u00e9s\u00e9t is. Ebb\u00f4l a szempontb\u00f3l a vizsg\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl a szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3val mutatja a legnagyobb rokons\u00e1got, amit nagyon j\u00f3l al\u00e1t\u00e1maszt az a t\u00e9ny, hogy az abszorpci\u00f3 \u00e9s a t\u00fcnetpontsz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat \u00e9ppen az ut\u00f3bbi bel\u00e9ptet\u00e9s\u00e9vel vesz\u00edtette el szignifikanci\u00e1j\u00e1t. Az abszorpci\u00f3 \u00e9s a szomatoszenzoros amplifik\u00e1ci\u00f3 rokons\u00e1g\u00e1nak tov\u00e1bbi vizsg\u00e1lat\u00e1ra kiv\u00e1l\u00f3 terep lenne a nocebo-effektus szem\u00e9lyenk\u00e9nti ingadoz\u00e1s\u00e1nak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa. Minderre megfelel\u00f4 terepk\u00eds\u00e9rletet biztos\u00edtan\u00e1nak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 klinikai gy\u00f3gyszervizsg\u00e1latok. Sajn\u00e1latos m\u00f3don azonban a klinikofarmakol\u00f3giai vizsg\u00e1latokban a szem\u00e9lyis\u00e9gjellemz\u00f4k hat\u00e1sa alig szerepel a statisztikai elemz\u00e9sekben. Hab\u00e1r az egyes gy\u00f3gyszerek lehets\u00e9ges mell\u00e9khat\u00e1sainak feler\u00f4s\u00edt\u00e9se \u00e9s az ebb\u00f4l fakad\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul az orvossal val\u00f3 egy\u00fcttmuk\u00f6d\u00e9s hi\u00e1nya jelent\u00f4s terhek az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, a gy\u00f3gyszerek hat\u00e1s\u00e1t esetleg modul\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gjellemz\u00f4k \u2014 ak\u00e1rcsak az abszorpci\u00f3 \u2014 egyel\u00f4re m\u00e9g k\u00edv\u00fcl esnek a hagyom\u00e1nyos orvosl\u00e1s l\u00e1t\u00f3mezej\u00e9n.
\nA jelen vizsg\u00e1latban a TAS j\u00f3val kisebb m\u00e9rt\u00e9ku egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1st mutatott az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1val, mint azt a kor\u00e1bbi adatok alapj\u00e1n v\u00e1rhattuk volna (Schredl \u00e9s mtsai, 1997). Hab\u00e1r Schredl \u00e9s munkat\u00e1rsai (1997) szint\u00e9n egyetemista popul\u00e1ci\u00f3n vizsg\u00e1lt\u00e1k meg a TAS \u00e9s \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t, vizsg\u00e1latukban pszichol\u00f3gushallgat\u00f3k vettek r\u00e9szt, szemben a jelen vizsg\u00e1lat muszaki ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa hallgat\u00f3ival. Elk\u00e9pzelhet\u00f4, hogy az \u00f6nreflexi\u00f3ra hajlamosabb pszichol\u00f3gushallgat\u00f3k eset\u00e9ben az abszorpci\u00f3ra val\u00f3 hajlam ink\u00e1bb a bels\u00f4 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek megfigyel\u00e9s\u00e9ben bontakozik ki. Mivel az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1ban jelent\u00f4s szerepet j\u00e1tszanak az \u00e1lmod\u00e1ssal kapcsolatos attitud\u00f6k, els\u00f4sorban az \u00e1lmokra val\u00f3 nyitotts\u00e1g (Schredl, Wittman, Ciric, & G\u00f6tz, 2003), az abszorpci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g a l\u00e9lektani folyamatok ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u00f4d\u00f4 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben egyfajta bels\u00f4 kataliz\u00e1tork\u00e9nt hathat az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9s fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1ra.
\nAz \u00e1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hangulatra gyakorolt hat\u00e1sa k\u00f6zepes er\u00f4ss\u00e9gu, pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3s \u00e9rt\u00e9ket mutatott az abszorpci\u00f3 szintj\u00e9vel, amely egyr\u00e9szt \u00f6sszhangban van az alv\u00e1s alatt tapasztalhat\u00f3 szokatlan \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s az abszorpci\u00f3 k\u00f6zt fenn\u00e1ll\u00f3, dokument\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9ssel (Fassler \u00e9s mtsai, 2006), m\u00e1sr\u00e9szt ki is b\u00f4v\u00edti azt, jelezve, hogy nem puszt\u00e1n az alv\u00e1s alatt tapasztalhat\u00f3 intenz\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek, hanem azok \u00e9brenl\u00e9ti hangulatra gyakorolt hat\u00e1sa is szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll az abszorpci\u00f3s tendencia szintj\u00e9vel. Mivel az \u00e1lmok \u00e9brenl\u00e9ti hangulatra gyakorolt hat\u00e1sa els\u00f4sorban az \u00e1lmod\u00e1s negat\u00edv aspektusaihoz k\u00f6t\u00f4dik (mint p\u00e9ld\u00e1ul a nyomaszt\u00f3 \u00e1lmok \u00e9s r\u00e9m\u00e1lmok gyakoris\u00e1g\u00e1hoz; B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008), eredm\u00e9ny\u00fcnk ez esetben az abszorpci\u00f3 kedvez\u00f4tlen oldal\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit er\u00f4s\u00edti.
\nHab\u00e1r vizsg\u00e1latunkat meglehet\u00f4sen nagy elemsz\u00e1m\u00fa mint\u00e1n v\u00e9gezt\u00fck el, eredm\u00e9nyeink csup\u00e1n a 19\u201422 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti egyetemista popul\u00e1ci\u00f3ra \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3k. \u00cdgy a tov\u00e1bbiakban a TAS magyar nyelvu adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak teljess\u00e9g\u00e9hez a sk\u00e1la m\u00e1s (pl. klinikai, vagy reprezentat\u00edv, nagyobb \u00e9letkori sz\u00f3r\u00e1s\u00fa) mint\u00e1kon val\u00f3 felv\u00e9tele is sz\u00fcks\u00e9ges. A fentiekben amellett \u00e9rvelt\u00fcnk, hogy az abszorpci\u00f3 egy saj\u00e1tos inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1si \u00fczemm\u00f3dot t\u00fckr\u00f6z, amely fokozza a figyelem f\u00f3kusz\u00e1ban l\u00e9v\u00f4 inger intenzit\u00e1s\u00e1t, m\u00edg m\u00e1s ingerek jelent\u00f4s figyelmi szur\u00e9s al\u00e1 eshetnek. Mivel az abszorpci\u00f3 mark\u00e1ns hat\u00e1ssal lehet az \u00e9rzelmi inform\u00e1ci\u00f3k feldolgoz\u00e1s\u00e1ra, \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy a TAS haszn\u00e1lata nem csup\u00e1n a szem\u00e9lyis\u00e9gpszichol\u00f3giai kutat\u00e1sokban, hanem az inform\u00e1ci\u00f3feldogoz\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gait, a kognit\u00edv-affekt\u00edv interakci\u00f3k mechanizmusait vizsg\u00e1l\u00f3 neuropszichol\u00f3giai, illetve kognit\u00edv pszichol\u00f3giai vizsg\u00e1latokban is hasznos eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lhat.<\/span><\/p>\n

F\u00fcggel\u00e9k<\/span><\/h3>\n

A Tellegen Abszorpci\u00f3 Sk\u00e1la (1974)<\/strong>
\nA k\u00f6vetkez\u00f4 kijelent\u00e9sek arra szolg\u00e1lnak, hogy attitudjeit, v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, \u00e9rdekl\u00f4d\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u00e1s jellemz\u00f4it le\u00edrja val\u00fck. Mindegyik kijelent\u00e9st k\u00e9t v\u00e1laszt\u00e1s k\u00f6vet, “igaz” vagy “nem igaz”. Olvassa el a kijelent\u00e9st \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelje, hogy melyiket tal\u00e1lja jellemz\u00f4nek mag\u00e1ra! K\u00e9rem, hogy minden kijelent\u00e9sre v\u00e1laszoljon, m\u00e9g akkor is, ha nem teljesen biztos a v\u00e1laszban! Olvassa el figyelmesen az \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, de ne gondolkozzon t\u00fals\u00e1gosan sokat a v\u00e1laszon!<\/span><\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
 <\/td>\nIGAZ<\/td>\nNEM IGAZ<\/td>\n<\/tr>\n
1. N\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzek \u00e9s \u00fagy \u00e9lem \u00e1t a dolgokat, mint gyerekkoromban.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
2. A sz\u00e9p k\u00f6lt\u00f4i szavak nagy hat\u00e1ssal vannak r\u00e1m.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
3. Ha filmet, tv-t vagy egy sz\u00edndarabot n\u00e9zek, annyira bele tudok mer\u00fclni, hogy eg\u00e9szen elfeledkezem magamr\u00f3l \u00e9s k\u00f6rnyezetemr\u00f4l, \u00e9s \u00fagy \u00e9lem \u00e1t a t\u00f6rt\u00e9netet, mintha az val\u00f3s lenne \u00e9s \u00e9n is r\u00e9szt venn\u00e9k benne.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
4. Ha mereven n\u00e9zek egy k\u00e9pet \u00e9s ezut\u00e1n m\u00e1sfel\u00e9 ford\u00edtom a tekintetem, n\u00e9ha magam el\u00f4tt l\u00e1tom a k\u00e9pet, majdnem \u00fagy, mintha mindig azt n\u00e9zn\u00e9m.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
5. N\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzem, mintha gondolataim magukba z\u00e1rn\u00e1k az eg\u00e9sz vil\u00e1got.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
6. Szeretem n\u00e9zni, ahogyan a felh\u00f4k alakja v\u00e1ltozik az \u00e9gen.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
7. Ha akarom, olyan \u00e9lesen magam el\u00e9 tudom k\u00e9pzelni a dolgokat, hogy az \u00fagy lek\u00f6ti a figyelmem, mint egy j\u00f3 film vagy t\u00f6rt\u00e9net.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
8. Azt hiszem, tudom, hogy mit \u00e9rtenek az emberek misztikus \u00e9lm\u00e9nyek alatt.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
9. N\u00e9ha kil\u00e9pek a szok\u00e1sos \u00e9nemb\u00f4l \u00e9s a l\u00e9t teljesen m\u00e1s \u00e1llapot\u00e1t \u00e9lem \u00e1t.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
10. Az anyagok \u2014 pl. gyapj\u00fa, homok, fa \u2014 n\u00e9ha sz\u00ednekre vagy zen\u00e9re eml\u00e9keztetnek.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
11. N\u00e9ha \u00fagy \u00e9lem \u00e1t a dolgokat, mintha azoknak k\u00e9t realit\u00e1sa lenne.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
12. Ha zen\u00e9t hallgatok, k\u00e9pes vagyok annyira belemer\u00fclni, hogy \u00e9szre sem veszek m\u00e1st.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
13. Ha akarom, el tudom k\u00e9pzelni, hogy a testem olyan neh\u00e9z, hogy k\u00e9ptelen lenn\u00e9k mozd\u00edtani, ha akarn\u00e1m.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
14. N\u00e9ha k\u00e9pes vagyok valahogyan meg\u00e9rezni a m\u00e1sik ember jelenl\u00e9t\u00e9t, miel\u00f4tt val\u00f3j\u00e1ban l\u00e1tn\u00e1m vagy hallan\u00e1m \u00f4t.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
15. Az \u00e9g\u00f4 f\u00e1klya l\u00e1ngja \u00e9s pattog\u00e1sa megind\u00edtja a k\u00e9pzeletemet.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
16. N\u00e9ha k\u00e9pes vagyok annyira belemer\u00fclni a term\u00e9szetbe vagy a muv\u00e9szetbe, hogy \u00fagy \u00e9rzem, mintha egy id\u00f4re az eg\u00e9sz tudatom megv\u00e1ltozna.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
17. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 sz\u00edneknek elt\u00e9r\u00f4 jelent\u00e9se van a sz\u00e1momra.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
18. K\u00e9pes vagyok arra, hogy egy rutinfeladat v\u00e9gz\u00e9se k\u00f6zben annyira elkalandozzak, \u00e9s gondolataimba mer\u00fcljek, hogy elfeledkezzem arr\u00f3l, hogy v\u00e9gzem a feladatot \u00e9s azt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva veszem \u00e9szre, hogy befejeztem.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
19. N\u00e9ha k\u00e9pes vagyok r\u00e9gi \u00e9lm\u00e9nyeimet olyan tiszt\u00e1n \u00e9s \u00e9lesen felid\u00e9zni, hogy olyan \u00e9rz\u00e9sem van, mintha \u00fajra \u00e1t\u00e9ln\u00e9m.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
20. Gyakran hat\u00e1ssal vannak r\u00e1m olyan dolgok, melyek m\u00e1soknak jelent\u00e9ktelenek.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
21. Ha egy darabban j\u00e1tszan\u00e9k, azt hiszem, val\u00f3ban \u00e9rezn\u00e9m a szerepl\u00f4 \u00e9rz\u00e9seit \u00e9s teljesen azonosuln\u00e9k vele, megfeledkezn\u00e9k magamr\u00f3l \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u00f4l egyar\u00e1nt.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
22. Gondolataim n\u00e9ha nem szavak, hanem k\u00e9pek form\u00e1j\u00e1ban j\u00f6nnek.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
23. N\u00e9ha csod\u00e1lattal n\u00e9zek olyan apr\u00f3 dolgokat is, mint egy csillagform\u00e1t a f\u00e9lbev\u00e1gott alma k\u00f6zep\u00e9n, vagy egy szappanbubor\u00e9k v\u00e9kony fal\u00e1t, sz\u00edn\u00e9t.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
24. Ha orgonazen\u00e9t vagy m\u00e1s er\u00f4teljes zen\u00e9t hallgatok, n\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzem, mintha a leveg\u00f4be emelkedn\u00e9k.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
25. N\u00e9ha, ahogy hallgatom a zajokat, k\u00e9pes vagyok zen\u00e9t tal\u00e1lni benn\u00fck.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
26. N\u00e9h\u00e1ny eg\u00e9szen \u00e9l\u00e9nk eml\u00e9kemet illatok, szagok id\u00e9zik fel.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
27. Bizonyos zener\u00e9szletek k\u00e9pekre vagy mozg\u00f3 sz\u00ednfoltokra eml\u00e9keztetnek.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
28. Gyakran tudom, hogy mit fog valaki mondani, miel\u00f4tt megsz\u00f3lal.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
29. Gyakran “fizikai eml\u00e9keim” vannak, pl. \u00fasz\u00e1s ut\u00e1n \u00fagy \u00e9rzem n\u00e9ha, mintha v\u00edzben lenn\u00e9k.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
30. Az emberi hang olyan csod\u00e1latos tud lenni a sz\u00e1momra, hogy n\u00e9ha ak\u00e1rmeddig elhallgatn\u00e1m.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
31. N\u00e9ha valahogyan \u00e9rzem a jelenl\u00e9t\u00e9t valakinek, aki fizikailag nincs ott.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
32. N\u00e9ha a legkisebb er\u00f4fesz\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is j\u00f6nnek el\u00f4 gondolatok, k\u00e9pek.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
33. \u00dagy \u00e9rzem, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 szagoknak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 a sz\u00edn\u00fck.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n
34. A naplemente nagy hat\u00e1ssal van r\u00e1m.<\/td>\n <\/td>\n <\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Irodalom<\/span><\/h3>\n

Barsky, A.J., Goodson, J.D., Lane, R.S., & Cleary, P.D. (1988). The amplification of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 50, 510\u2014519.
\nBarsky, A.J., Orav, E.J., Ahern, D.K., Rogers, M.P., Gruen, S.D., & Liang, M.H. (1999). Somatic style and symptom reporting in rheumatoid arthritis. Psychosomatics, 40, 396\u2014 403.
\nBarsky, A.J., Wyshak, G., & Klerman, G.L. (1990). The Somatosensory Amplification Scale and its relationship to hypochondriasis. Journal of Psychiatric Research, 24, 323\u2014334.
\nBernstein, E.M., & Putnam, F.W. (1986). Development, reliability, and validity of a dissociation scale. The Journal of Nervous and Mental Disease, 174, 727\u2014735.
\nB\u00f3dizs, R., Simor, P., Cs\u00f3ka, Sz., B\u00e9rdi, M., & Kopp, M.S. (2008). Dreaming and health promotion: A theoretical proposal and some epidemiological establishments. European Journal of Mental Health, 3, 35\u201472.
\nBrown, R.J. (2004). Psychological mechanisms of medically unexplained symptoms: An integrative and conceptual model. Psychological Bulletin, 130, 793\u2014812.
\nBrown, R.J. (2006). Medically unexplained symptoms: A new model. Psychiatry, 5, 43\u201447.
\nCarlson, E.B., & Outnam, F.W. (1993). An update on the Dissociative Experiences Scale. Dissociation, 6, 16\u201427.
\nChallis, G.B., & Stam, H.J. (1992). A longitudinal study of the development of anticipatory nausea and vomiting in cancer chemotherapy patients: The role of absorption and autonomic perception. Health Psychology, 11, 181\u2014189.
\nCloninger, C.R., Svrakic, D.M., & Przybeck, T.R. (1993). A psychobiological model of temperament and character. Archives of General Psychiatry, 50(12), 975\u2014990.
\nCosta, P.T., & McCrae, R.R. (1992). NEO PI-R. Professional Manual. Odessa: Psychological Assessment Resources Inc.
\nEisen, M.L., & Carlson, E.B. (1998). Individual differences in suggestibility: Examining the influence of dissociation, absorption, and a history of childhood abuse. Applied Cognitive Psychology, 12, 47\u201461.
\nFassler, O., Knox, J., & Lynn, J.S. (2006). The Iowa Sleep Experiences Survey: Hypnotizability, absorption, and dissociation. Personality and Individual Differences, 41, 675\u2014684.
\nFenigstein, A., Scheier, M.F., & Buss, A.H. (1975). Public and private self-consciousness: Assessment and theory. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 43, 522\u2014527.
\nForsth\u00f6vel, C., Kaspers, F.A., & Bailer, J. (2007). Psychologische Korrelate des Multiple Chemical Sensitivity (MCS). Zeitschrift f\u00fcr Klinische Psychologie und Psychotherapie, 36, 198\u2014206.
\nFrench, C.C., Santomauro, J., Hamilton, V., Fox, R., & Thalbourne, M.A. (2008). Psychological aspects of the alien contact experience. Cotex, 44, 1387\u20141395.
\nFruyt, F., McCrae, R.R., Szirm\u00e1k, Zs., & Nagy, J. (2004). The Five-Factor Personality Inventory as a Measure of the Five-Factor Model. Belgian, American and Hungarian comparisons with the NEO-PI-R. Assessment, 11(3), 207\u2014215.
\nGick, M., McLeod, C., & Hulhan, D. (1997). Absorption, social desirability, and symptoms in a behavioral medicine population. Journal of Nervous and Mental Disease, 185, 454\u2014 458.
\nGijsbers van Wijk, C.M.T., & Kolk, A.M. (1996). Psychometric evaluation of symptom perception related measures. Personality and Individual Differences, 20(1), 55\u201470.
\nGlisky, M.L., & Kihlstrom, J.F. (1993). Hypnotizability and facets of openness. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 41, 112\u2014123.
\nGranquist, P., Fredrikson, M., Unge, P. Hagenfeldt, A., Valind, S., Larhammar, D., et al. (2005). Sensed presence and mystical experiences are predicted by suggestibility, not by the application of transcranial weak complex magnetic fields. Neuroscience Letters, 379, 1\u20146.
\nHartmann, E. (1991). Boundaries in the mind. New York: Basic Books
\nHilgard, E.R., Sheenan, P.W., Monteiro, K.P., & MacDonald, H. (1981). Factorial structure of the Creative Imagination Scale as a measure of hypnotic responsiveness: An international comparative study. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 29, 66\u201476.
\nHyland, M.E., Geraghty, A.W.A., Joy, O.E.T., & Turnet, S.I. (2006). Spirituality predicts outcome independently of expectancy following flower essence self-treatment. Journal of Psychosomatic Research, 60, 53\u201458.
\nKirmayer, L.J., Robbins, J.M., & Paris, J. (1994). Somatoform disorders: Personality and the social matrix of somatic distress. Journal of Abnormal Psychology, 103(1), 125\u2014136.
\nK\u00f6teles, F., & B\u00e1rdos, Gy. (2009). Tablett\u00e1k perceptu\u00e1lis jellemz\u00f4i \u00e1ltal gener\u00e1lt mell\u00e9khat\u00e1s-elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s pszichol\u00f3giai h\u00e1tter\u00fck. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 10, 47\u201462.
\nK\u00f6teles, F., G\u00e9mes, H., Papp, G., T\u00far\u00f3czi, P., P\u00e1sztor, A., Freyler, A., et al. (2009). A Szomatoszenzoros Amplifik\u00e1ci\u00f3 Sk\u00e1la (SSAS) magyar v\u00e1ltozat\u00e1nak valid\u00e1l\u00e1sa. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 10, 321\u2014335.
\nKremen, A.M., & Block, J. (2002). Absorption: Construct explication by Q-sort assessments of personality. Journal of Research in Personality, 36, 252\u2014259.
\nKroenke, K. (2006). Physical symptom disorder: A simpler diagnostic category for somatization-spectrum conditions. Journal of Psychosomatic Research, 60, 335\u2014339.
\nKroenke, K., Spitzer, R.L., & Williams, J.B. (2002). The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 64, 258\u2014266.
\nKulcs\u00e1r, Zs. (2004). Szomatiz\u00e1ci\u00f3. In Zs. Kulcs\u00e1r, S. R\u00f3zsa, & Gy. K\u00f6k\u00f6nyei (szerk.), Megmagyar\u00e1zhatatlan testi t\u00fcnetek (209\u2014223). Budapest: ELTE E\u00f6tv\u00f6s Kiad\u00f3
\nKulcs\u00e1r, Zs., R\u00f3zsa, S., & Reinhardt M. (2006). A poszttraum\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s felt\u00e9telei. In Zs. Kulcs\u00e1r, S. R\u00f3zsa, & M. Reinhardt (szerk.), A poszttraum\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s felt\u00e9telei \u00e9s empirikus vizsg\u00e1lata (7\u201451). Budapest: Trefort Kiad\u00f3
\nLaidlaw, T.M., Dwivedi, P., Naito, A., & Gruzelier, J.H. (2005). Low self-directedness (TCI), mood, schizotypy and hypnotic susceptibility. Personality and Individual Differences, 39, 469\u2014480.
\nLynn, S.J., & Rhue, J.W. (1986). The fantasy-prone person: Hypnosis, imagination, and creativity. Journal of Personality and Social Psychology, 48, 125\u2014132.
\nMarino, J., Gwynn, M.I., & Spanos, N.P. (1989). Cognitive mediators in the reduction of pain: The role of expectancy, strategy use, and self-presentation. Journal of Abnormal Psychology, 98, 256\u2014262.
\nMcClure, E.B., & Lilienfeld, S.O. (2002). The dark side of absorption: Empirical associations between an experimental response style and hypochondriacal concerns. Journal of Research in Personality, 36, 573\u2014579.
\nMurray C.D., Fox J., & Pettifer, S. (2007). Absorption, dissociation, locus of control and presence in virtual reality. Computers in Human Behavior, 23, 1347\u20141354.
\nRoche, S.M., & McConkey, K.M. (1990). Absorption: Nature, assessment, and correlates. Journal of Personality and Social Psychology, 59, 91\u2014101.
\nR\u00f3zsa, S., K\u00f4, N., Krek\u00f3, K., Unoka, Zs., Csorba, B., Fecsk\u00f3, E., et al. (2008). A mindennapos testi t\u00fcnetek attrib\u00faci\u00f3ja: a T\u00fcnetinterpret\u00e1ci\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edv hazai adapt\u00e1ci\u00f3ja. Pszichol\u00f3gia, 28(1), 53\u201480.
\nR\u00f3zsa, S., Reinhardt, M., & Kulcs\u00e1r, Zs. (2006). A poszttraum\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s felt\u00e9teleinek emp\u00edrikus vizsg\u00e1lata. In Zs. Kulcs\u00e1r, S. R\u00f3zsa, & M. Reinhardt (szerk.), A poszttraum\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s felt\u00e9telei \u00e9s emp\u00edrikus vizsg\u00e1lata (53\u201471). Budapest: Trefort Kiad\u00f3
\nSalavecz, Gy., Neculai, K., R\u00f3zsa, S., & Kopp, M. (2006). Az Er\u00f4fesz\u00edt\u00e9s\u2014Jutalom Egyens\u00falytalans\u00e1g K\u00e9rd\u00f4\u00edv magyar v\u00e1ltozat\u00e1nak megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 7, 231\u2014246.
\nSchredl, M. (2004). Reliability and stability of a dream recall frequency scale. Perceptual and Motor Skills, 98, 1422\u20141426.
\nSchredl, M., Jochum, S., & Souguenet, S. (1997). Dream recall, visual memory and absorption in imaginings. Personality and Individual Differences, 22, 291\u2014292.
\nSchredl, M., Wittman, L., Ciric, P., & G\u00f6tz, S. (2003). Factors of home dream recall: A structural equation model. Journal of Sleep Research, 12, 1\u20149.
\nSheridan, L., Maltby, J., & Gillet, R. (2006). Pathological public figure preoccupation: Its relationship with dissociation and absorption. Personality and Individual Differences, 41, 525\u2014535.
\nSpielberger, C., Gorsuch, R., & Lusgene, R. (1970). Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto: Consulting Psychologyst Press
\nStauder, A., & Konkoly Thege, B. (2006). Az \u00c9szlelt Stressz K\u00e9rd\u00f4\u00edv (PSS) magyar verzi\u00f3j\u00e1nak jellemz\u00f4i. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 7, 203\u2014216.
\nSzemerszky, R., K\u00f6teles, F., & B\u00e1rdos, Gy. (2009). A k\u00f6rnyezeti elektrom\u00e1gneses terhel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtott nem-specifikus t\u00fcnetek \u00e9s a t\u00fcnetk\u00e9pz\u00e9s pszichol\u00f3giai h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u00f4i. Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle, 64, 553\u2014571.
\nTellegen, A. (1982). Content categories: Absorption Items (Revised). Unpublished manuscript, University of Minnesota
\nTellegen, A. (1992). Note on structure and meaning of the MPQ Absorption Scale. Unpublished manuscript, University of Minnesota
\nTellegen, A., & Atkinson, G. (1974). Openness to absorbing and self-altering experiences (\u201cabsorption\u201d), a trait related to hypnotic susceptibility. Journal of Abnormal Psychology, 83, 268\u2014277.
\nVarga, K. (2004). A hipnotikus kapcsolat \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1nak interakci\u00f3s szeml\u00e9letu elemz\u00e9se. Habilit\u00e1ci\u00f3s \u00e9rtekez\u00e9s. Let\u00f6ltve: 2010. 07. 27-\u00e9n: http:\/\/www.apik.hu\/files\/varga\/varga_katalin_habil.pdf
\nWatson, D., Clark, L.A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS Scales. Journal of Personality and Social Psychology, 47, 1063\u20141070.
\nWatten, R.G., Vassend, O., Myhrer, T., & Syversen, J.-L. (1997). Personality factors and somatic symptoms. European Journal of Personality, 11, 57\u201468.
\nWitth\u00f6ft, M., Rist, F., & Bailer, J. (2008). Evidence for a specific link between the personality trait of absorption and idiopathic environmental intolerance. Journal of Toxicology and Environmental Health, Part A, 71, 795\u2014802.
\nWolfradt, U., & Meyer, T. (1998). Interrogative suggestibility, anxiety and dissociation among anxious patients and normal controls. Personality and Individual Differences, 25, 425\u2014432.
\nZachariae, R., Paulsen, K., Mehlsen, M., Jensen, A.B., Johansson, A., & von der Maase, H. (2007). Anticipatory nausea: The role of individual differences related to sensory perception and autonomic reactivity. Annals of Behavioral Medicine, 33, 69\u201479.
\n<\/span><\/p>\n

Absztrakt<\/span><\/h3>\n

SUBMERSION IN THE EXPERIENCE: THE EXAMINATION OF THE TELLEGEN ABSORPTION SCALE IN AN UNDERGRADUATE UNIVERSITY SAMPLE<\/strong><\/p>\n

The Tellegen Absorption Scale (TAS) measures the tendency for a specific information processing style, characterized by intensified immersion in the experience, where the representational system seems to be entirely dedicated to model the internal or external stimulus held in the focus of attention. Originally the TAS was developed to measure suggestibility and hypnotizability, but in the last decades it was associated with several personality dimensions, psychopathological and psychosomatic variables. Here we argue that absorption is only indirectly related to positive or negative mental phenomena. While absorption determines the mode of stimulus processing, the quality of the experience (positive or negative) depends fundamentally on the nature of the representational content. Hence, absorption can equally amplify the intensity of positive and negative experiences. In this study, using the questionnaire based data of 567 university students, we evaluate the psychometric properties of the Hungarian version of the TAS, we investigate its relationship with personality dimensions, and variables measuring psychopathological and psychosomatic vulnerability and finally we investigate its role in somatic symptom generation. Our results suggest that the Hungarian version of the 34-item TAS has adequate internal consistency; however, due to the low consistency of the subscales we suggest to use only the whole scale, setting aside from its documented subscale structure. The examination of the convergent validity of the scale \u2014 in concordance to previous findings \u2014 showed Absorption to be related to such personality dimensions as fantasy and emotional opennes. Moreover, absorption correlated positively with dissociative experiences, private self-conciousness, somatosensory amplification, somatic symptom severity, positive and negative affect, dream recall frequency and the effect of dreams on daytime mood. Our further results indicate that absorption is intimately related to the tendencies of symptom generation. Since in our view absorption reflects the information processing style of a stimuli, we hypothesize that if individuals characterized by higher levels of absorption focus on somatic, bodily sensations, enhanced symptom generation may occur.<\/p>\n

Keywords:<\/strong> absorption, TAS, affect, symptom generation, somatosensory amplification<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n