{"id":343,"date":"2015-11-24T13:10:14","date_gmt":"2015-11-24T12:10:14","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/?page_id=343"},"modified":"2015-11-24T13:36:33","modified_gmt":"2015-11-24T12:36:33","slug":"purebl-gy-pilling-j-konkoly-thege-b-bodizs-r-kopp-m-van-e-a-nyomaszto-almoknak-indikatorszerepuk-a-gyaszban-ideggyogy-sz-657-8261-265-2012","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/24\/purebl-gy-pilling-j-konkoly-thege-b-bodizs-r-kopp-m-van-e-a-nyomaszto-almoknak-indikatorszerepuk-a-gyaszban-ideggyogy-sz-657-8261-265-2012\/","title":{"rendered":"Purebl Gy, Pilling J, Konkol\u00ff Thege B, B\u00f3dizs R, Kopp M: Van-e a nyomaszt\u00f3 \u00e1lmoknak indik\u00e1torszerep\u00fck a gy\u00e1szban? Ideggyogy Sz 65(7\u20138):261\u2013265. (2012)"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\"\"<\/a><\/p>\n

Szerz\u0151k:<\/h3>\n

Gy\u00f6rgy PUREBL, J\u00e1nos PILLING, Barna KONKOLY THEGE, R\u00f3bert B\u00d3DIZS, M\u00e1ria KOPP<\/p>\n

Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest<\/p>\n

Absztrakt<\/h3>\n

H\u00e1tt\u00e9r, c\u00e9lok<\/strong> \u2013 Sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt az a v\u00e9lem\u00e9ny, hogy a gy\u00e1szol\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben gyakoribbak a nyomaszt\u00f3 \u00e1lmok, a r\u00e9m\u00e1lmok, mindeddig azonban nem k\u00e9sz\u00fcltek tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latok ebben a t\u00e9mak\u00f6rben. Tanulm\u00e1nyunk c\u00e9lja r\u00e9szben a gy\u00e1szol\u00f3k \u00e1lommin\u00f4s\u00e9g\u00e9nek, r\u00e9szben a negat\u00edv \u00e1lomtartalmak medi\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u00f4inek a vizsg\u00e1lata.
\n M\u00f3dszer <\/strong>\u2013 A Hungarostudy Eg\u00e9szs\u00e9g Panel (HEP) 2006 orsz\u00e1gos reprezentat\u00edv felm\u00e9r\u00e9s (n=4329) adatb\u00e1zis\u00e1b\u00f3l a nem gy\u00e1szol\u00f3k adatait 473 gy\u00e1szol\u00f3 adataival hasonl\u00edtottuk \u00f6ssze. Az \u00e1lombeli \u00e9rzelmeket az \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edvvel (DQQ), a depresszi\u00f3s t\u00fcneteket a r\u00f6vid\u00edtett Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edvvel (BDI-S), a szorong\u00e1st pedig c\u00e9lzott k\u00e9rd\u00e9ssel vizsg\u00e1ltuk.
\n Eredm\u00e9nyek<\/strong> \u2013 Az egy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt a negat\u00edv \u00e9rzelmi t\u00f6ltetu \u00e1lmok szignifik\u00e1nsan gyakoribbak voltak (f\u00e9rfiak: F=17,525, p<0,001; n\u00f4k: F=8,291, p=0,004), valamint szignifik\u00e1ns \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1lltak a szorong\u00e1ssal (F=37,089, p<0,001) \u00e9s a depresszi\u00f3val (F=50,562, p<,001).
\nMegbesz\u00e9l\u00e9s<\/strong> \u2013 A negat\u00edv \u00e1lom\u00e9rzelmek szignifik\u00e1nsan gyakoribbak a gy\u00e1sz els\u00f4 \u00e9v\u00e9ben, \u00e9s indik\u00e1torszerepet t\u00f6lthetnek be a gy\u00e1sz olyan, klinikai figyelmet ig\u00e9nyl\u00f4, a gy\u00e1sz t\u00fc- netei \u00e1ltal elfedett sz\u00f6v\u00f4dm\u00e9nyei eset\u00e9n, mint a szorong\u00e1s \u00e9s a depresszi\u00f3. El\u00f4zetes eredm\u00e9nyeink kiindul\u00f3pontot jelenthetnek a negat\u00edv \u00e1lomtartalmak, a szorong\u00e1s \u00e9s a depreszszi\u00f3 gy\u00e1szban megfigyelhet\u00f4 kapcsolat\u00e1nak pontos tiszt\u00e1z\u00e1- s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 k\u00e9s\u00f4bbi vizsg\u00e1latainkhoz.<\/p>\n

Objectives<\/strong> \u2013 It is widely believed that oppressive dreams are frequent in bereavement \u2013 despite the lack of scientific investigations of the subject. The aims of our study were the analysis of dream quality as well as the correlates of oppressive dreams in bereavement.
\nMethod <\/strong>\u2013 Participants with (N=473) and without bereavement were compared upon the database of a national representative study (Hungarostudy Epidemiological Panel Survey 2006, N=4329). Dream contents were assessed with the Dream Quality Questionnaire (DQQ). Depressive symptoms (BDI-S) and the presence anxiety were also investigated.
\nResults <\/strong>\u2013 Oppressive dreams occurred significantly higher frequency in the first year of bereavement (men: F=17.525, p<0.001, women: F=8.291, p=0.004). Oppressive dreams were significantly associated with anxiety (F=37.089, p<0.001) and with depressive symptoms (F=50.562, p<0.001).
\nDiscussion<\/strong> \u2013 Oppressive dreams are significantly more frequent in the first year of bereavement, and may act as indicators of bereavement-linked mental health consequences like depression and anxiety. These are often masked by the symptoms of grief and therefore remain untreated. Our preliminary results could be a starting point for the development of further research aiming to clarify the relationship amongst dream contents, anxiety, and depression in bereavement.<\/p>\n

Kulcsszavak:<\/h3>\n

gy\u00e1sz, r\u00e9m\u00e1lmok, szorong\u00e1s, depresszi\u00f3 \/ bereavement, oppressive dreams, anxiety, depression<\/p>\n

1. Bevezet\u0151<\/h3>\n

Az \u00e1lmok \u00e9s ezen bel\u00fcl a r\u00e9m\u00e1lmok patognosztikus \u00e9rtelmez\u00e9se a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1k eset\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl hossz\u00fa m\u00faltra tekint vissza. A modern alv\u00e1smedicina \u00e9rtelmez\u00e9si tartom\u00e1ny\u00e1ban v\u00e9gzett kutat\u00e1sok idiopathi\u00e1s \u00e9s poszttraum\u00e1s r\u00e9m\u00e1lmokat k\u00fcl\u00f6n\u00edtenek el, \u00e9s alv\u00e1szavark\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u00f4 azonos\u00edt\u00e1suk mellett els\u00f4sorban a stressz, egyes stresszhez k\u00f6t\u00f6tt \u00e9rzelmek (harag, szomor\u00fas\u00e1g), valamint saj\u00e1tos pszichol\u00f3giai konstruktumok (neuroticizmus, alacsony mindfulness) szerep\u00e9t hangs\u00falyozz\u00e1k1, 2 <\/sup>. Mivel az \u00e1lmok negat\u00edv aspektusai korrel\u00e1lnak a szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9ttel3 <\/sup>, \u00edgy a nyomaszt\u00f3 \u00e1lmok, r\u00e9m\u00e1lmok egyfajta \u00e1ltal\u00e1nos riaszt\u00f3cseng\u00f4k\u00e9nt jelezhetik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 szomatikus betegs\u00e9gek vagy pszich\u00e9s zavarok kialakul\u00e1s\u00e1t.
\nVizsg\u00e1lataink a r\u00e9m\u00e1lmoknak a gy\u00e1sz folyamat\u00e1ban j\u00e1tszott predikt\u00edv indik\u00e1torszerep\u00e9t igyekeznek tiszt\u00e1zni, vagyis azt, hogy a r\u00e9m\u00e1lmok mennyire k\u00e9pesek el\u00f4re jelezni a gy\u00e1sz kapcs\u00e1n bek\u00f6vetkez\u00f4 testi\/lelki betegs\u00e9geket. Mivel a gy\u00e1sz n\u00f6veli sz\u00e1mos vesz\u00e9lyes testi \u00e9s lelki betegs\u00e9g kock\u00e1zat\u00e1t, a korai felismer\u00e9snek \u00e9s beavatkoz\u00e1snak jelent\u00f4s kock\u00e1zatcs\u00f6kkent\u00f4 hat\u00e1sa lehet4<\/sup>. B\u00e1r a gy\u00e1szol\u00f3k \u00e1lmainak gazdag szakirodalma van, az e t\u00e9mak\u00f6rben megjelent cikkek d\u00f6nt\u00f4 t\u00f6bbs\u00e9ge az \u00e1lmok szimbolik\u00e1j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppontba, s els\u00f4sorban arra keres v\u00e1laszt, hogyan haszn\u00e1lhat\u00f3ak az \u00e1lmok a gy\u00e1szol\u00f3k ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1ban. B\u00e1r t\u00f6bb tanulm\u00e1nyban is hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy a gy\u00e1sz id\u00f4szak\u00e1ban (f\u00f4leg balesetet, \u00f6ngyilkoss\u00e1got, gyilkoss\u00e1got k\u00f6vet\u00f4 gy\u00e1sz eset\u00e9n) a r\u00e9m\u00e1lmok gyakoris\u00e1ga n\u00f6vekedhet5<\/sup>, nem k\u00f6z\u00f6lnek ezzel kapcsolatos kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket. A m\u00e1r kor\u00e1bban hivatkozott, r\u00e9m\u00e1lmokkal kapcsolatos \u00e1ttekint\u00f4 tanulm\u00e1nyban1 <\/sup>hangs\u00falyozz\u00e1k ugyan, hogy a r\u00e9m\u00e1lmok h\u00e1tter\u00e9ben gy\u00e1sz is \u00e1llhat, hivatkoz\u00e1sul azonban a szerz\u00f4k csup\u00e1n egy konferencia-el\u00f4ad\u00e1st adnak meg. A t\u00e9mak\u00f6r teh\u00e1t v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint \u2013 a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatos, a kult\u00far\u00e1ban \u00e9s a pszichol\u00f3gi\u00e1ban egyar\u00e1nt gyakori k\u00f6zbesz\u00e9d ellen\u00e9re \u2013 nem el\u00e9gg\u00e9 kutatott, \u00e9s nagyobb figyelmet ig\u00e9nyelne.<\/p>\n

2. M\u00f3dszerek<\/h3>\n

2.1. Minta
\n<\/strong>A Hungarostudy Eg\u00e9szs\u00e9g Panel vizsg\u00e1lat r\u00e9sztvev\u00f4i (4329 f\u00f4, 1694 f\u00e9rfi \u00e9s 2635 n\u00f4) orsz\u00e1gos reprezentat\u00edv mint\u00e1t alkotnak, amely lek\u00e9pezi a hazai lakoss\u00e1got \u00e9letkor, iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g \u00e9s ter\u00fcleti eloszl\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l. A vizsg\u00e1lat az orsz\u00e1gos, reprezentat\u00edv Hungarostudy vizsg\u00e1latok k\u00f6vet\u00e9se, s\u00fa- lyozott mintav\u00e9tellel6<\/sup> . Vizsg\u00e1latunkban a gy\u00e1szol\u00f3k csoportj\u00e1ba az a 473 f\u00f4 ker\u00fclt be, akik az elm\u00falt h\u00e1- rom \u00e9vben elvesztett\u00e9k valamilyen k\u00f6zeli hozz\u00e1tartoz\u00f3jukat (h\u00e1zast\u00e1rsukat, \u00e9lett\u00e1rsukat, \u00e9desanyjukat vagy \u00e9desapjukat). A vesztes\u00e9g id\u00f4tartama szempontj\u00e1b\u00f3l a minta elemsz\u00e1mai a k\u00f6vetkez\u00f4k: egy \u00e9ven bel\u00fcli vesztes\u00e9g: 185 f\u00f4 (76 f\u00e9rfi, 109 n\u00f4), k\u00e9t \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k: 129 f\u00f4 (57 f\u00e9rfi, 72 n\u00f4), h\u00e1rom \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k: 159 f\u00f4 (60 f\u00e9rfi, 99 n\u00f4). A gy\u00e1szol\u00f3k 85,7%-a \u00e9desapj\u00e1t vagy \u00e9desanyj\u00e1t vesz\u00edtette el, 14,3%-a pedig h\u00e1zast\u00e1rs\u00e1t vagy \u00e9lett\u00e1rs\u00e1t. A gy\u00e1szol\u00f3kat vizsg\u00e1latunkban a nem gy\u00e1szol\u00f3k 3856 f\u00f4s csoportj\u00e1val hasonl\u00edtottuk \u00f6ssze (1501 f\u00e9rfi, 2355 n\u00f4).
\nA gy\u00e1szol\u00f3k \u00e9s a nem gy\u00e1szol\u00f3k csoportjait a nemi megoszl\u00e1s, az \u00e1tlag\u00e9letkor \u00e9s az iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l ? 2 – \u00e9s Mann\u2013Whitney-pr\u00f3b\u00e1kkal hasonl\u00edtottuk \u00f6ssze \u00e9s csup\u00e1n k\u00e9t ter\u00fcleten tal\u00e1ltunk statisztikailag jelent\u00f4s elt\u00e9r\u00e9st: a k\u00e9t \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3 n\u00f4k \u00e9letkor\u00e1ban (ami magasabb, mint a nem gy\u00e1szol\u00f3k\u00e9) \u00e9s a h\u00e1rom \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3 n\u00f4k iskol\u00e1zotts\u00e1- g\u00e1ban (a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa v\u00e9gzetts\u00e9guek ar\u00e1nya magasabb, a fels\u00f4fok\u00faak\u00e9 alacsonyabb, mint a nem gy\u00e1- szol\u00f3k\u00e9). Minden egy\u00e9b demogr\u00e1fiai ter\u00fcleten \u00e9s minden m\u00e1s csoportban a gy\u00e1szol\u00f3k \u00e9s a kontrollcsoport k\u00f6z\u00f6tt nem mutathat\u00f3 ki szignifik\u00e1ns k\u00fc- l\u00f6nbs\u00e9g. A vizsg\u00e1lati minta demogr\u00e1fiai jellemz\u00f4it r\u00e9szletesen az 1. t\u00e1bl\u00e1zat mutatja be.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
1. t\u00e1bl\u00e1zat. A vizsg\u00e1lati minta szociodemogr\u00e1fiai jellemz\u00f4i<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\nEgy \u00e9ve
\ngy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\n		K\u00e9t \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\nH\u00e1rom \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\nNem gy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\nTeljes minta<\/td>\n<\/tr>\n
n<\/td>\n185<\/td>\n129<\/td>\n159<\/td>\n3856<\/td>\n4329<\/td>\n<\/tr>\n
F\u00e9rfiak<\/td>\n76 (41,1%)<\/td>\n57 (44,2%)<\/td>\n60 (37,7%)<\/td>\n1501 (38,9%)<\/td>\n1694 (39,1%)<\/td>\n<\/tr>\n
N\u00f4k<\/td>\n109 (58,9%)<\/td>\n72 (55,8%)<\/td>\n99 (62,3%)<\/td>\n2355 (61,1%)<\/td>\n2635 (60,9%)<\/td>\n<\/tr>\n
?^2<\/td>\n0,344<\/td>\n1,450<\/td>\n0,091<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,557<\/td>\n0,228<\/td>\n0,763<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c9letkor<\/em><\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
F\u00e9rfiak<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1tlag<\/td>\n47,2<\/td>\n47,5<\/td>\n45,6<\/td>\n46,0<\/td>\n46,4<\/td>\n<\/tr>\n
SD<\/td>\n(14,11)<\/td>\n(11,47)<\/td>\n(13,90)<\/td>\n(17,14)<\/td>\n(16,65)<\/td>\n<\/tr>\n
Z<\/td>\n\u20131,084<\/td>\n\u20131,245<\/td>\n\u20130,478<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,278<\/td>\n0,213<\/td>\n0,633<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
N\u00f4k<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1tlag<\/td>\n49,9<\/td>\n55,3<\/td>\n48,1<\/td>\n49,8<\/td>\n49,9<\/td>\n<\/tr>\n
SD<\/td>\n(13,95)<\/td>\n(13,02)<\/td>\n(13,45)<\/td>\n(18,59)<\/td>\n(17,94)<\/td>\n<\/tr>\n
Z<\/td>\n\u20130,189<\/td>\n\u20133,139<\/td>\n\u20130,362<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,850<\/td>\n0,002<\/td>\n0,717<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g
\n<\/em><\/td>\n		<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
F\u00e9rfiak<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Alapfok\u00fa<\/td>\n23,1%<\/td>\n16,8%<\/td>\n12,3%<\/td>\n18,8%<\/td>\n18,8%<\/td>\n<\/tr>\n
k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa<\/td>\n66,9%<\/td>\n68,9%<\/td>\n66,2%<\/td>\n67,7%<\/td>\n67,6%<\/td>\n<\/tr>\n
fels\u00f4fok\u00fa<\/td>\n10,0%<\/td>\n14,3%<\/td>\n21,5%<\/td>\n13,5%<\/td>\n13,6%<\/td>\n<\/tr>\n
?^2<\/td>\n1,373<\/td>\n0,060<\/td>\n4,353<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,503<\/td>\n0,970<\/td>\n0,113<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
N\u00f4k<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Alapfok\u00fa<\/td>\n35,2%<\/td>\n32,6%<\/td>\n24,8%<\/td>\n32,9%<\/td>\n32,8%<\/td>\n<\/tr>\n
K\u00f6z\u00e9pfok\u00fa<\/td>\n56,0%<\/td>\n55,1%<\/td>\n65,2%<\/td>\n51,5%<\/td>\n52,4%<\/td>\n<\/tr>\n
Fels\u00f4fok\u00fa<\/td>\n8,8%<\/td>\n12,3%<\/td>\n10,0%<\/td>\n15,6%<\/td>\n14,8%<\/td>\n<\/tr>\n
?^2<\/td>\n3,353<\/td>\n0,547<\/td>\n6,726<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,187<\/td>\n0,761<\/td>\n0,035<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

2.2. M\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6k<\/strong><\/p>\n

\u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edv
\nAz \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edvet (Dream Quality Questionnaire, DQQ) B\u00f3dizs \u00e9s munkat\u00e1rsai kor\u00e1bbi kutat\u00e1si \u00e9s klinikai tapasztalatok figyelembev\u00e9tel\u00e9vel megfogalmazott k\u00e9rd\u00e9sekre alapozva fejlesztett\u00e9k ki3<\/sup> . Haszn\u00e1lat\u00e1val az \u00e1lmok sz\u00e1mos fontos jellemz\u00f4je retrospekt\u00edv m\u00f3don vizsg\u00e1lhat\u00f3 (\u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fck, \u00e9l\u00e9nks\u00e9g\u00fck, gyakori r\u00e9m\u00e1lmok, az \u00e1lmok hat\u00e1sa a nappali hangulatra stb.). A k\u00e9rd\u00f4\u00edv t\u00e9telei h\u00e1rom faktorba rendez\u00f4dtek, melyek az \u00e1lmod\u00e1s negat\u00edv, pozit\u00edv \u00e9s semleges \u00e9rzelmi aspektusait fedt\u00e9k le. A negat\u00edv \u00e1lom\u00e9rzelmek faktorba \u00e9s az annak alapj\u00e1n l\u00e9trehozott sk\u00e1l\u00e1ba a kellemetlen \u00e9s nyomaszt\u00f3 \u00e1lmok gyakori meg\u00e9l\u00e9se, az \u00e1lmok napk\u00f6zbeni hangulatra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak \u00e9rz\u00e9se, az \u00e9bred\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 r\u00e9m\u00e1lmok gyakori meg\u00e9l\u00e9se, valamint az \u00e9jszakai f\u00e9lelemteli \u00e9bred\u00e9s tartoztak. A pozit\u00edv \u00e1lom\u00e9rzelmek faktort\u00e9telei a kellemes \u00e9s a kifejezetten \u00f6r\u00f6mteli \u00e1lmok gyakori meg\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u00f4l \u00e1llt. A semleges \u00e1lom\u00e9rzelem-faktorba az \u00e1lmok semleges \u00e9rzelmi t\u00f3nusa \u00e9s \u00e9l\u00e9nk jellege sorol\u00f3dott. A sk\u00e1la egyes t\u00e9teleinek konvergens validit\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatj\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seik a demogr\u00e1fiai, pszichometriai \u00e9s pszichopatol\u00f3giai t\u00e9nyez\u00f4kkel2<\/sup> .<\/p>\n

Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edv
\nA depresszi\u00f3s t\u00fcnetegy\u00fcttes m\u00e9r\u00e9s\u00e9re a Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edv (Beck Depression Inventory, BDI) kilenct\u00e9teles, n\u00e9gyfok\u00fa Likert-sk\u00e1l\u00e1val rendelkez\u00f4 r\u00f6vid\u00edtett, magyar v\u00e1ltozat\u00e1t haszn\u00e1ltuk7<\/sup>. A sk\u00e1la alapj\u00e1n a k\u00f6vetkez\u00f4 s\u00falyoss\u00e1gi fokozatok k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u00f4ek el: 0\u20139 norm\u00e1ltartom\u00e1ny, 10\u201318 enyhe depresszi\u00f3, 19\u201325 k\u00f6zepesen s\u00falyos depresszi\u00f3, 26 \u00e9s f\u00f6l\u00f6tte s\u00falyos depresszi\u00f3s \u00e1llapot.<\/p>\n

A szorong\u00e1s vizsg\u00e1lata
\nA szorong\u00e1st az elm\u00falt k\u00e9t h\u00e9tre vonatkoz\u00f3an a k\u00f6vetkez\u00f4 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1ssal vizsg\u00e1ltuk: \u201eFesz\u00fclt \u00e9s ideges vagyok\u201d. A v\u00e1laszkateg\u00f3ri\u00e1k a k\u00f6vetkez\u00f4k voltak: 0 = egy\u00e1ltal\u00e1n nem jellemz\u00f4, 1 = alig jellemz\u00f4, 2 = jellemz\u00f4, 3 = teljesen jellemz\u00f4.<\/p>\n

2.3. Statisztikai elemz\u00e9s<\/strong>
\nA statisztikai elemz\u00e9st az SPSS szoftver 15.0 verzi\u00f3j\u00e1val v\u00e9gezt\u00fck. T\u00f6bbv\u00e1ltoz\u00f3s vizsg\u00e1lataink (general linear model) sor\u00e1n az eredm\u00e9nyeket korrig\u00e1ltuk az \u00e9letkor \u00e9s az iskol\u00e1zotts\u00e1g szerint, ami kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6li az ezeken a ter\u00fcleteken mutatkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek hat\u00e1sait.<\/p>\n

3. Eredm\u00e9nyek<\/h3>\n

3.1. A gy\u00e1szol\u00f3k \u00e1lommin\u0151s\u00e9ge
\n<\/strong>Az \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edvvel v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok az egy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k csoportj\u00e1ban jeleztek szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, a k\u00e9t \u00e9s h\u00e1rom \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k eset\u00e9ben nem. Az egy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k adatait a 2. t\u00e1bl\u00e1zat mutatja be. A negat\u00edv \u00e1lmok ter\u00fclet\u00e9n a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u00f4k eset\u00e9ben egyar\u00e1nt szignifik\u00e1ns k\u00fc- l\u00f6nbs\u00e9g figyelhet\u00f4 meg (f\u00e9rfiak: F=17,525, p<0,001; n\u00f4k: F=8,291; p=0,004), ez\u00e9rt ennek a faktornak az elemeit r\u00e9szletesebben is vizsg\u00e1ltuk. Az egy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3 f\u00e9rfiak k\u00f6r\u00e9ben szignifik\u00e1nsan gyakoribb, hogy \u00e1lmaikat legt\u00f6bbsz\u00f6r nyomaszt\u00f3nak tartj\u00e1k (OR=13,54, p<0,001, 95%-os CI: 5,155\u201335,590) \u00e9s gyakrabban vannak r\u00e9m\u00e1lmaik (OR=3,67, p<0,001, 95%-os CI: 1,944\u20136,949). Az egy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3 n\u00f4k k\u00f6r\u00e9ben szignifik\u00e1nsan gyakoribb, hogy \u00e1lmaikat gyakran \u00e9rzik nyomaszt\u00f3nak (OR=2,50, p=0,007, 95%-os CI: 1,293\u20134,861), valamint az, hogy alv\u00e1sukb\u00f3l gyakran \u00e9brednek felriadva, heves sz\u00edvver\u00e9ssel (OR=1,85, p=0,005, 95%- os CI: 1,207\u20132,840). Mindk\u00e9t nemre jellemz\u00f4, hogy ezek az \u00e1lmok befoly\u00e1solj\u00e1k a nappali hangulatot is, f\u00e9rfiak eset\u00e9ben r\u00f6videbb ideig, n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl (OR=3,47, p=0,002, 95%-os CI: 1,565\u2013 7,679), n\u00f4k eset\u00e9ben azonban hosszasan, ak\u00e1r napokon \u00e1t (OR=9,65, p=0,001, 95%-os CI=2,615\u2013 35,601).<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
2. t\u00e1bl\u00e1zat. A gy\u00e1szol\u00f3i st\u00e1tus \u00e9s az \u00e1lomjellemz\u00f4k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se (az \u00e9letkor \u00e9s az iskol\u00e1zotts\u00e1g kontroll\u00e1l\u00e1sa mellett)<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\nF\u00e9rfiak<\/td>\nN\u00f4k<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\nEgy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\nNem gy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\nEgy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\nNem gy\u00e1szol\u00f3k<\/td>\n<\/tr>\n
Negat\u00edv<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1tlag<\/td>\n4,33<\/td>\n3,56<\/td>\n4,36<\/td>\n3,94<\/td>\n<\/tr>\n
SD<\/td>\n2,06<\/td>\n1,29<\/td>\n1,73<\/td>\n1,42<\/td>\n<\/tr>\n
F<\/td>\n17,525<\/td>\n<\/td>\n8,291<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
?^2<\/td>\n0,014<\/td>\n<\/td>\n0,004<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,000<\/td>\n<\/td>\n0,004<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Semleges<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1tlag<\/td>\n3,16<\/td>\n3,10<\/td>\n3,08<\/td>\n3,12<\/td>\n<\/tr>\n
SD<\/td>\n0,87<\/td>\n0,84<\/td>\n0,73<\/td>\n0,84<\/td>\n<\/tr>\n
F<\/td>\n0,357<\/td>\n<\/td>\n0,167<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
?^2<\/td>\n0,000<\/td>\n<\/td>\n0,000<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,550<\/td>\n<\/td>\n0,535<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Pozit\u00edv<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c1tlag<\/td>\n3,43<\/td>\n3,75<\/td>\n3,67<\/td>\n3,73<\/td>\n<\/tr>\n
SD<\/td>\n1,23<\/td>\n1,09<\/td>\n1,57<\/td>\n1,07<\/td>\n<\/tr>\n
F<\/td>\n3,908<\/td>\n<\/td>\n0,220<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
?^2<\/td>\n0,003<\/td>\n<\/td>\n0,000<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
p<\/td>\n0,048<\/td>\n<\/td>\n0,639<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

3.2. A negat\u00edv t\u00f6ltet\u0171 \u00e1lmok \u00e9s a gy\u00e1szol\u00f3i st\u00e1tus k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat medi\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151i
\n<\/strong>Felt\u00e9telezt\u00fck, hogy a szorong\u00e1s \u00e9s a depresszi\u00f3 \u00f6szszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll a negat\u00edv t\u00f6ltetu \u00e1lmok gyakoris\u00e1- g\u00e1val, ez\u00e9rt a tov\u00e1bbiakban t\u00f6bbv\u00e1ltoz\u00f3s elemz\u00e9ssel (general linear model) vizsg\u00e1ltuk a kapcsolatok er\u00f4ss\u00e9g\u00e9t. Mivel a gy\u00e1sz els\u00f4 \u00e9ve volt az, amikor mindk\u00e9t nemben szignifik\u00e1nsan emelkedett a negat\u00edv t\u00f6ltetu \u00e1lmok gyakoris\u00e1ga, ez\u00e9rt a tov\u00e1bbiakban csak az egy \u00e9ve gy\u00e1szol\u00f3kat (n=185, 76 f\u00e9rfi, 109 n\u00f4) vizsg\u00e1ltuk. Eredm\u00e9nyeinket a 3. t\u00e1bl\u00e1zatban foglaljuk \u00f6ssze, melyek szerint mind a szorong\u00e1s, mind pedig a depresszi\u00f3 r\u00e9szleges medi\u00e1l\u00f3 szerepet t\u00f6lthet be a negat\u00edv t\u00f6ltetu \u00e1lmok gyakoris\u00e1ga \u00e9s a gy\u00e1sz k\u00f6zti kapcsolat szempontj\u00e1b\u00f3l, f\u00e9rfiak \u00e9s n\u00f4k eset\u00e9ben egyar\u00e1nt. A depresszi\u00f3 medi\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sa azonban mindk\u00e9t nemben er\u00f4teljesebb, mint a szorong\u00e1s\u00e9.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
3. t\u00e1bl\u00e1zat. A negat\u00edv t\u00f6ltetu \u00e1lmok gyakoris\u00e1ga \u00e9s a gy\u00e1szol\u00f3i st\u00e1tus k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s medi\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u00f4inek vizsg\u00e1lata<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\nF\u00e9rfiak<\/td>\nN\u00f4k<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\nM sq.<\/td>\nF<\/td>\np<\/td>\n?2<\/td>\nM sq.<\/td>\nF<\/td>\np<\/td>\n?2<\/td>\n<\/tr>\n
\u00c9letkor<\/td>\n0,231<\/td>\n0,151<\/td>\n0,697<\/td>\n<0,001<\/td>\n18,422<\/td>\n11,067<\/td>\n0,001<\/td>\n0,05<\/td>\n<\/tr>\n
Iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g<\/td>\n0,103<\/td>\n0,68<\/td>\n0,795<\/td>\n<0,001<\/td>\n1,495<\/td>\n0,898<\/td>\n0,343<\/td>\n<0,001<\/td>\n<\/tr>\n
Depresszi\u00f3<\/td>\n77,250<\/td>\n50,562<\/td>\n<0,001<\/td>\n0,040<\/td>\n193,075<\/td>\n115,990<\/td>\n<0,001<\/td>\n0,051<\/td>\n<\/tr>\n
Szorong\u00e1s<\/td>\n56,666<\/td>\n37,089<\/td>\n<0,001<\/td>\n0,030<\/td>\n93,853<\/td>\n56,383<\/td>\n<0,001<\/td>\n0,025<\/td>\n<\/tr>\n
Gy\u00e1szol\u00f3i st\u00e1tus<\/td>\n13,506<\/td>\n8,840<\/td>\n0,003<\/td>\n0,007<\/td>\n3,910<\/td>\n2,349<\/td>\n0,126<\/td>\n0,001<\/td>\n<\/tr>\n
A modell eg\u00e9sze<\/td>\n73,585<\/td>\n48,163<\/td>\n<0,001<\/td>\n0,167<\/td>\n174,945<\/td>\n105,098<\/td>\n<0,001<\/td>\n0,196<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

4. Megbesz\u00e9l\u00e9s<\/h3>\n

Vizsg\u00e1latunkban igazoltuk, hogy a gy\u00e1sz els\u00f4 \u00e9v\u00e9ben az \u00e1lmok negat\u00edv aspektusai f\u00e9rfiak \u00e9s n\u00f4k k\u00f6r\u00e9ben egyar\u00e1nt szignifik\u00e1nsan gyakoribbak. Mindk\u00e9t nemre jellemz\u00f4 volt a nyomaszt\u00f3 \u00e1lmok gyakoribb\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, f\u00e9rfiak k\u00f6r\u00e9ben a r\u00e9m\u00e1lmok is szignifik\u00e1nsan gyakoribbak voltak a nem gy\u00e1szol\u00f3khoz k\u00e9pest. Mindezek alapj\u00e1n teh\u00e1t elfogadhat\u00f3 a kor\u00e1bban tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel nem vizsg\u00e1lt, de a gy\u00e1szol\u00f3kkal v\u00e9gzett munka sor\u00e1n sokszor felmer\u00fcl\u00f4 tapasztalat, hogy a gy\u00e1szol\u00f3k egyes csoportjaiban megn\u00f6vekedhet a nyomaszt\u00f3 \u00e1lmok, a r\u00e9m\u00e1lmok gyakoris\u00e1ga.
\nVizsg\u00e1latunk eredm\u00e9nye azt is igazolta, hogy a gy\u00e1sz kapcs\u00e1n tapasztalt negat\u00edv \u00e1lom\u00e9rzelmek \u00f6szszef\u00fcggenek a szorong\u00e1ssal \u00e9s a depresszi\u00f3val is. A szorong\u00e1ssal kapcsolatos adatokat \u00e9rdemes \u00f3vatosan kezelni, hiszen \u00e1ltal\u00e1nosan \u00e9szlelhet\u00f4, gyakori \u00e9rzelemr\u00f4l van sz\u00f3, amely kapcsol\u00f3dhat a gy\u00e1sz kapcs\u00e1n felmer\u00fcl\u00f4 m\u00e1s t\u00e9nyez\u00f4kh\u00f6z (p\u00e9ld\u00e1ul anyagi neh\u00e9zs\u00e9gekhez) is. Pontos jelent\u00f4s\u00e9ge teh\u00e1t mindenk\u00e9ppen tiszt\u00e1z\u00e1st ig\u00e9nyel a j\u00f6v\u00f4ben.
\nA depresszi\u00f3val kapcsolatban az adatok j\u00f3val figyelemrem\u00e9lt\u00f3bbnak tunnek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert a gy\u00e1sz, illetve az ennek kapcs\u00e1n sz\u00f6v\u00f4dm\u00e9nyk\u00e9nt kialakul\u00f3 depresszi\u00f3 elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se fontos differenci\u00e1ldiagnosztikai feladat. A depresszi\u00f3, amely gyakran kapcsol\u00f3dik negat\u00edv \u00e9letesem\u00e9nyekhez, gyakori sz\u00f6v\u00f4dm\u00e9nye a gy\u00e1sznak. A depresszi\u00f3 ugyanakkor az \u00e9letmin\u00f4s\u00e9get ront\u00f3 \u00e9s sz\u00f6v\u00f4dm\u00e9nyekkel fenyeget\u00f4 betegs\u00e9g, amelyet sokszor maszk\u00edroznak a gy\u00e1sz t\u00fcnetei (a depresszi\u00f3s t\u00fcneteket a gy\u00e1szol\u00f3k, a hozz\u00e1tartoz\u00f3k \u00e9s sokszor a szakemberek is a gy\u00e1sz term\u00e9szetes r\u00e9sz\u00e9nek tartj\u00e1k), \u00edgy kezeletlen marad. Hasznos lehet teh\u00e1t egy olyan indik\u00e1tor, amely felh\u00edvhatja a figyelmet a k\u00fcls\u00f4 seg\u00edts\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re, \u00e9s vizsg\u00e1latunk eredm\u00e9nyei szerint a negat\u00edv \u00e1lomtartalmak gyakoris\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se alkalmas lehet erre.
\nFontos tov\u00e1bb\u00e1 felh\u00edvnunk a figyelmet arra, hogy irodalmi adatok szerint a gyakori r\u00e9m\u00e1lmok az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi kock\u00e1zat megb\u00edzhat\u00f3 indik\u00e1torai5 , \u00edgy a r\u00e9m\u00e1lmok jelenl\u00e9te felh\u00edvhatja a gyakorl\u00f3 orvosok figyelm\u00e9t a suicid vesz\u00e9lyre.
\nA vizsg\u00e1latunkban felt\u00e1rt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t k\u00f6zvetetten t\u00e1mogathatja az a megfigyel\u00e9s is, miszerint a gy\u00e1sz \u00e9s a r\u00e9m\u00e1lmok ideg\u00e9lettani h\u00e1tter\u00e9t k\u00e9pez\u00f4 REM-alv\u00e1s egyik k\u00f6z\u00f6s funkcion\u00e1lis neuroanat\u00f3miai korrel\u00e1tuma az \u00e9rzelemregul\u00e1ci\u00f3ban kiemelked\u00f4 jelent\u00f4s\u00e9gu fokozott el\u00fcls\u00f4 cingularis k\u00e9rgi aktivit\u00e1s. Nielsen \u00e9s Levin modellje \u00e9rtelm\u00e9ben az el\u00fcls\u00f4 cingularis k\u00e9regnek az amygdal\u00e1ra gyakorolt g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ban kell keresni a r\u00e9m\u00e1lmok keletkez\u00e9s\u00e9nek kulcs\u00e1t8<\/sup> . Eszerint a cinguloamygdalaris g\u00e1tl\u00e1s hat\u00e1stalans\u00e1ga a REM sor\u00e1n vezet r\u00e9m\u00e1lmokhoz.
\nVizsg\u00e1latunk egyik korl\u00e1tja, hogy a kutat\u00e1s keresztmetszeti jellege nem ad lehet\u00f4s\u00e9get az ok-okozati kapcsolatok elemz\u00e9s\u00e9re. Vizsg\u00e1latunk m\u00e1sik limit\u00e1ci\u00f3ja, hogy a szorong\u00e1st csak egy k\u00e9rd\u00e9ssel vizsg\u00e1ltuk. Ugyanakkor ez a m\u00f3dszer elfogadott az epidemiol\u00f3giai vizsg\u00e1latokban9<\/sup> , tov\u00e1bb\u00e1 a Hungarostudy 2002 vizsg\u00e1lat alapj\u00e1n ez a k\u00e9rd\u00e9s er\u00f4s korrel\u00e1ci\u00f3t mutat a K\u00f3rh\u00e1zi Szorong\u00e1s \u00e9s Depresszi\u00f3 Sk\u00e1la (HADS) szorong\u00e1st m\u00e9r\u00f4 alsk\u00e1l\u00e1j\u00e1val (0,79; p<0,001) \u2013 egy teljesebb k\u00e9rd\u00f4\u00edv azonban pontosabb k\u00e9pet adhatna a szorong\u00e1sr\u00f3l.
\nVizsg\u00e1latunk er\u00f4ss\u00e9ge, hogy orsz\u00e1gos reprezentat\u00edv mint\u00e1n alapul. Eredm\u00e9nyeink kiindul\u00f3pontot jelenthetnek a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatos c\u00e9lzottabb kutat\u00e1sokra. A j\u00f6v\u00f4ben hosszmetszeti elrendez\u00e9sben szeretn\u00e9nk elemezni a negat\u00edv \u00e1lomtartalmak, valamint a szorong\u00e1sos \u00e9s depressz\u00edv t\u00fcnetek megjelen\u00e9s\u00e9nek id\u00f4rendis\u00e9g\u00e9t gy\u00e1szban, s azt, hogy \u00f6sszef\u00fcgg-e a negat\u00edv \u00e1lomtartalmak gyakoris\u00e1ga az esetleges testi betegs\u00e9gek kock\u00e1zat\u00e1val. Mindezek \u00fajabb adatokkal j\u00e1rulhatnak hozz\u00e1 a negat\u00edv \u00e1lomtartalmak, illetve a r\u00e9m\u00e1lmok poszttraum\u00e1s elm\u00e9let\u00e9nek tudom\u00e1nyos igazol\u00e1s\u00e1hoz.
\nEredm\u00e9nyeink felh\u00edvhatj\u00e1k a figyelmet arra, hogy a r\u00e9m\u00e1lmokra \u00e9s az ezek gyakoris\u00e1g\u00e1ra r\u00e1k\u00e9rdezve mint egyszeru, a h\u00e9tk\u00f6znapokban haszn\u00e1lhat\u00f3 param\u00e9ter seg\u00edthet benn\u00fcnket azoknak a gy\u00e1szol\u00f3knak a megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, akik a szorong\u00e1s \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a depresszi\u00f3 miatt fokozott figyelmet, illetve kezel\u00e9st ig\u00e9nyelhetnek. A negat\u00edv \u00e1lomtartalmak tal\u00e1n seg\u00edthetnek olyan (a tov\u00e1bbiakban r\u00e9szletesen vizsg\u00e1land\u00f3) t\u00e9nyez\u00f4k el\u00f4rejelz\u00e9s\u00e9ben, mint az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi vesz\u00e9ly \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot.<\/p>\n

K\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s<\/h3>\n

A szerz\u00f4k tisztelettel eml\u00e9keznek szerz\u00f4t\u00e1rsukra, a Hungarostudy vizsg\u00e1latok l\u00e9trehoz\u00f3j\u00e1ra, Kopp M\u00e1ri\u00e1ra<\/p>\n

Irodalom<\/h3>\n

1. Spoormaker VI, Schredl M, van den Bout J. Nightmares: from anxiety symptom to sleep disorder. Sleep Med Rev 2006;10:19-31.
\n2. Simor P, K\u00f6teles F, S\u00e1ndor P, Petke Z, B\u00f3dizs R. Mindfulness and dream quality: the inverse relationship between mindfulness and negative dream affect. Scand J Psychol 2011;52:369-75.
\n3. B\u00f3dizs R, Simor P, Cs\u00f3ka Sz, B\u00e9rdi M, Kopp M. Dreaming and health promotion. Eu J Mental Health 2008;3:35-62.
\n4. Stroebe M, Schut H, Stroebe W. Health outcomes of bereavement. Lancet 2007;370:1960-73.
\n5. Tanskanen A, Tuomilehto J, Viinamaki H, Vartiainen E, Lehtonen J, Puska P. Nightmares as predictors of suicide. Sleep 2001;24:844-7.
\n6. Sus\u00e1nszky \u00c9, Sz\u00e9kely A, Szab\u00f3 G, et al. A Hungarostudy Eg\u00e9szs\u00e9g Panel (HEP) felm\u00e9r\u00e9s m\u00f3dszertani le\u00edr\u00e1sa. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika 2007;8:259-76.
\n7. R\u00f3zsa S, Sz\u00e1d\u00f3czky E, F\u00fcredi J. A Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edv r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1nak jellemz\u00f4i hazai mint\u00e1n. Psychiat Hung 2001;16:384-402.
\n8. Nielsen T, Levin R. Nightmares: A new neurocognitive model. Sleep Med Rev 2007;11:295-310.
\n9. Bowling A. Just one question: If one question works, why ask several? J Epidemiol Comm Health 2005;59:342-5.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n