{"id":182,"date":"2015-11-18T00:00:00","date_gmt":"2015-11-17T23:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/bodizs-r-fabich-k-a-megorzesi-intervallumban-adagolt-imipramin-hatasai-az-alkoholindukalt-allapotfuggo-memoriara-eme-orvostudomanyi-ertesito-kolozsvar-70-124-125-1997\/"},"modified":"2015-11-23T11:55:08","modified_gmt":"2015-11-23T10:55:08","slug":"bodizs-r-fabich-k-a-megorzesi-intervallumban-adagolt-imipramin-hatasai-az-alkoholindukalt-allapotfuggo-memoriara-eme-orvostudomanyi-ertesito-kolozsvar-70-124-125-1997","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/18\/bodizs-r-fabich-k-a-megorzesi-intervallumban-adagolt-imipramin-hatasai-az-alkoholindukalt-allapotfuggo-memoriara-eme-orvostudomanyi-ertesito-kolozsvar-70-124-125-1997\/","title":{"rendered":"B\u00f3dizs R, Fabich K : A meg\u0151rz\u00e9si intervallumban adagolt imipramin hat\u00e1sai az alkoholinduk\u00e1lt \u00e1llapotf\u00fcgg\u0151 mem\u00f3ri\u00e1ra. EME Orvostudom\u00e1nyi \u00c9rtes\u00edt\u0151, Kolozsv\u00e1r 70: 124-125 (1997)"},"content":{"rendered":"
\n\n\n
\n

Bevezet\u00e9s<\/h3>\n

A REM-alv\u00e1snak az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerepe [1, 6], ak\u00e1rcsak a tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 REM-depriv\u00e1ci\u00f3nak az eml\u00e9kezeti konszolid\u00e1ci\u00f3t g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sai j\u00f3l al\u00e1t\u00e1masztottak [2, 7, 8]. A REM-depriv\u00e1ci\u00f3ra \u00e9rz\u00e9keny ingerek [3, 4] \u00e9s az ember eset\u00e9ben az \u00e1llapotf\u00fcgg\u0151 hat\u00e1sra (\u00e1h) \u00e9rz\u00e9keny ingerek [3,4] r\u00e9szleges hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, valamint az \u00e1h-nak a meg\u0151rz\u00e9si intervallum n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel val\u00f3 eit\u0171n\u00e9s\u00e9nek tendenci\u00e1jara [3] alapozva felt\u00e9telezt\u00fck, hogy a REM-alv\u00e1s alatti inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s az \u00e1h-t cs\u00f6kkenti.<\/p>\n

Hipot\u00e9zis\u00fcnk szerint a tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 REM-depriv\u00e1ci\u00f3 nem csak az eml\u00e9kezeti konszolid\u00e1ci\u00f3t k\u00e1ros\u00edtja, hanem az eml\u00e9kezeti \u00e1llapotf\u00fcgg\u0151 hat\u00e1st (\u00e1h) is fokozza.<\/p>\n

M\u00f3dszerek<\/h3>\n

E k\u00e9t hipot\u00e9zis ellen\u0151rz\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l 16 Wistar patk\u00e1nyt intragasztrikus alkohol (A) adagol\u00e1snak vetett\u00fcnk al\u00e1 (konc: 40%; d\u00f3zis: 5 ml\/kg), majd egy T-labirintus elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1si pr\u00f3b\u00e1ja k\u00f6vetkezett. Az eml\u00e9kezeti teljes\u00edtm\u00e9nyeket 30 perc m\u00falva \u00e9s 4 nap m\u00falva m\u00e9rt\u00fck, el\u0151bbit \u00fajabb 2.5 ml\/kg 40%-os A hat\u00e1sa alatt, ut\u00f3bbit pedig a csoport fel\u00e9n\u00e9l 5 ml\/kg-os A hat\u00e1sa alatt, m\u00e1sik fel\u00e9n\u00e9l pedig A hat\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban. REM-depriv\u00e1ci\u00f3 c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l egy farmakol\u00f3giai m\u00f3dszert alkalmaztunk, amely a tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 48 \u00f3r\u00e1s id\u0151tartam\u00fa intragasztrikus imipramin (Im) adagol\u00e1sb\u00f3l \u00e1llt (20 mg\/kg\/nap, napi 3x), a csoportok fel\u00e9n\u00e9l (8 egyed).<\/p>\n

Eredm\u00e9nyek<\/h3>\n

A meg\u0151rz\u00e9si \u00e9rt\u00e9kek (a 30 perces \u00e9s a 4 napos eml\u00e9kezeti teljes\u00edtm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek) 2×2-es varianciaanal\u00edzise egy er\u0151teljes \u00e1h-t (F = 30, 34; p < 0,01 az \u00e1tfut\u00e1si id\u0151kre \u00e9s F = 47, 71; p < 0,01, az hibasz\u00e1mokra vonatkoz\u00f3an), \u00e9s az Im-nak az eml\u00e9kezeti teljes\u00edtm\u00e9nyekre gyakorolt negat\u00edv hat\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtja. Ez ut\u00f3bbi hat\u00e1s a hibasz\u00e1mok tekintet\u00e9ben szignifik\u00e1ns (F = 16, 24; p<0,01), az \u00e1tfut\u00e1si id\u0151kre vonatkoz\u00f3an azonban nem sz\u00e1mottev\u0151. A statisztikai szignifikancia szintj\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u0151 interakci\u00f3t tal\u00e1ltunk az \u00e1h \u00e9s az Im hat\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt, a hibasz\u00e1mok tekintet\u00e9ben (F = 3, 89; p<0,01), az \u00e1h megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ban, ami ellent\u00e9tben \u00e1ll kezdeti hipot\u00e9zis\u00fcnkkel. Felt\u00e9telezt\u00fck, hogy ez az interakci\u00f3 az A anxiolitikus hat\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, ami fokozhatja a hibasz\u00e1mot egy r\u00e9szben elfelejtett labirintuson val\u00f3 \u00e1tfut\u00e1s eset\u00e9n.<\/p>\n

Ezen alternativ hipot\u00e9zis ellen\u0151rz\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l a kis\u00e9rletet olyan form\u00e1ban ism\u00e9telt\u00fck meg, amelyben a labirintus megtanul\u00e1sa alkoholmentes \u00e1llapotban t\u00f6rt\u00e9nt. Minden m\u00e1s felt\u00e9tel az I. k\u00eds\u00e9rletbeliekkel megegyez\u0151 volt. Az Im ism\u00e9t szignifik\u00e1nsan rontotta az eml\u00e9kezeti teljesitm\u00e9nyeket (F= 7,49 \u00e9s 7,15; mindk\u00e9t esetben p<0,05), viszont az \u00e1h (felid\u00e9z\u00e9si felt\u00e9telek) nem bizonyultak szignifik\u00e1nsnak. Az Im az I. k\u00eds\u00e9rletben tapasztaltakhoz k\u00e9pest ford\u00edtottan interakcion\u00e1lt a felid\u00e9z\u00e9si felt\u00e9telekkel, ami az \u00e1h cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t, illetve megfordul\u00e1s\u00e1t jelenti (F = 5,61 \u00e9s 4,49; mindk\u00e9t esetben p<0,05).<\/p>\n

Ezen eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n 3 k\u00f6vetkeztet\u00e9s vonhat\u00f3 le:<\/p>\n

    \n
  1. Az A az eml\u00e9kezeti m\u0171k\u00f6d\u00e9s er\u0151teljes \u00e1h-t k\u00e9pes el\u0151id\u00e9zni, a hat\u00e1s azonban aszimmetrikus.<\/li>\n
  2. Az Im-al v\u00e9grehajtott farmakol\u00f3giai REM-depriv\u00e1ci\u00f3 mark\u00e1nsan interfer\u00e1l az eml\u00e9kezeti konszolid\u00e1ci\u00f3val.<\/li>\n
  3. Nem siker\u00fcIt al\u00e1t\u00e1masztani az \u00e1h REM-depriv\u00e1ci\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tti fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak hipot\u00e9zis\u00e9t, s\u0151t mi t\u00f6bb, \u00fagy t\u0171nik, ennek \u00e9ppen az ellenkez\u0151je igaz.<\/li>\n<\/ol>\n

    A kis\u00e9rleteket a kolozsv\u00e1ri Biol\u00f3giai Kutat\u00f3int\u00e9zetben v\u00e9gezt\u00fck. K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck Dr. Madar J\u00f3zsernek \u00e9s Dr Nina Sildannak a kutat\u00e1s vegrehajt\u00e1s\u00e1ban ny\u00fajtt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen seg\u00edts\u00e9g\u00fcket.<\/p>\n

    Irodalom<\/h3>\n

    1. DeKonick. J.: SRS Bulletin, 1996 1 (2) on the Intemet<\/p>\n

    2. Dotto, L. : Cnn. Med. Ass. Jour., 1996, 154 (8). 1193-96<\/p>\n

    3. Eich. E.: Macaulay, D. & Ryan, L. Jour. Exp. Psych. Gon., 1994, 123 (2). 201- 251<\/p>\n

    4. Eich, E.: Psych. Scien., 1995. 6(2), 67-75<\/p>\n

    5. Gricser. C., Greenberg. R & Harrison, R. H.: J. of Abnor. Psych. 1972, 80 (3), 280-286<\/p>\n

    6. Hennevin, E., Hars, B. & Maho, C.: SRS Bulletin, 1996, l (3) on the Internet<\/p>\n

    7. McGrarh, M. J. & Cohen, D B.: Psych. Bull., 1978, 85 (I). 24-57<\/p>\n

    8 Smith, C.: Beh. Brain.Res. 1995, 69 (I- 2), 137- 145<\/p>\n

    \u00a0<\/p>\n

    EFECTELE ADMINISTR\u0102RII DE IMIPRAMIN\u0102 ASUPRA MEMORIEI DEPENDENTE DE STARE INDUS E CU ALCOOL<\/h3>\n

    lpoteza noastr\u0103 era c\u0103 depriva\u0163ia somnului REM dup\u0103 \u00eenv\u0103\u0163are nu produce numai o deteriorare a performan\u0163elor mnezice ci \u0219i o accentuare a fenomenului de dependen\u0163\u0103 de stare (ds) a memoriei. Pentru a testa aceste ipoteze 16 \u0219obolani Wistar au fost supusi unei administ\u0103ri intragastrice de alcool (A) 40% intr-o doza de 5 ml\/kg; dup\u0103 5 minute au fost \u00eenv\u0103\u0163a\u0163i s\u0103 parcurg\u0103 un labirint tip T. Perfoman\u0163ele mnezice erau m\u0103surate dup\u0103 30 minute \u0219i dup\u0103 4 zile, prima testare fiind efectuat\u0103 sub influen\u0163a a 2.5 ml\/kg A 40%, iar a doua sub influen\u0163a a 5 ml\/kg A 40% la jum\u0103tate din Ioturi, cu scopul detect\u0103rii ds a memoriei . Am optat pentru o procedur\u0103 farmacologic\u0103 de deprivare a somnului REM, const\u00eend din administrarea prin gavaj intragastric a imipraminei (Im), timp de 48 ore dupa \u00eenv\u0103\u0163are (20 mg\/Kg\/zi , in 3 prize), la 8 indivizi.<\/p>\n

    Baz\u00e2ndu-ne pe rezultate, putem s\u0103 tragem trei concluzii:<\/p>\n

      \n
    1. Ds a memoriei indus\u0103 cu A poate fi puternic\u0103, dar este asimetric\u0103. <\/li>\n
    2. Depriva\u0163ia farmacologic\u0103 a somnului REM cu imipramina deterioreaz\u0103 consolida\u0163ia mnezic\u0103. <\/li>\n
    3. Nu s-a validat ipoteza accentu\u0103rii efectului ds in condi\u0163ii de depriva\u0163ie REM, ba chiar se pare a fi o rela\u0163ie invers\u0103. <\/li>\n<\/ol>\n

      Cercetarea a fost realizat\u0103 \u00een Institutul de Cercetari Biologice, Cluj-Napoca. Mul\u0163umim d-Iui Dr. Madar J\u00f3zsef \u0219i d-nei Dr. Nina Sildan pentru ajutorul lor indispensabil \u00een realizarea acestor experimente.<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n

      <\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Bevezet\u00e9s A REM-alv\u00e1snak az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1sban j\u00e1tszott szerepe [1, 6], ak\u00e1rcsak a tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 REM-depriv\u00e1ci\u00f3nak az eml\u00e9kezeti konszolid\u00e1ci\u00f3t g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sai j\u00f3l al\u00e1t\u00e1masztottak [2, 7, 8]. A REM-depriv\u00e1ci\u00f3ra \u00e9rz\u00e9keny ingerek [3, 4] \u00e9s az ember eset\u00e9ben az \u00e1llapotf\u00fcgg\u0151 hat\u00e1sra (\u00e1h) \u00e9rz\u00e9keny ingerek [3,4] r\u00e9szleges hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, valamint az \u00e1h-nak a meg\u0151rz\u00e9si intervallum n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel val\u00f3 eit\u0171n\u00e9s\u00e9nek tendenci\u00e1jara [3] alapozva …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-182","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-conference-abstracts"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=182"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":223,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182\/revisions\/223"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=182"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=182"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=182"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}