Bevezet\u00e9s<\/h3>\n
Az \u00e1lmokkal val\u00f3 tudom\u00e1nyos foglalatoss\u00e1g utolj\u00e1ra az 1950-es \u00e9vekben kapott jelent\u0151s \u00e9s egyben m\u00e1ig hat\u00f3 l\u00f6k\u00e9st, amikor Eugene Aserinsky \u00e9s Nathaniel Kleitman (1953) j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l ismertt\u00e9 v\u00e1lt az alv\u00e1s \u00e9s ezzel egy\u00fctt az \u00e1lmod\u00e1s viszonylag nagy megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ggal el\u0151re jelezhet\u0151 ciklikuss\u00e1ga (1. \u00e1bra). Az \u00e1lmod\u00e1snak \u00e9s a gyors szemmozg\u00e1sokkal jellemezhet\u0151, \u00fan. REM (rapid eye movement) alv\u00e1sf\u00e1zisnak a gyakori egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1s\u00e1t a k\u00e9s\u0151bbi alv\u00e1slaborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok is al\u00e1t\u00e1masztott\u00e1k. A REM szakaszokb\u00f3l \u00e9bresztett k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyek az esetek t\u00f6bb mint 80%-\u00e1ban sz\u00e1molnak be \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyekr\u0151l, m\u00edg ugyanez az ar\u00e1ny a szemmozg\u00e1sokkal nem k\u00eds\u00e9rt, \u00fan. non-REM (NREM) szakaszokban alig t\u00f6bb mint 40%-os. A REM alv\u00e1sb\u00f3l \u00e9s a NREM alv\u00e1sb\u00f3l val\u00f3 \u00e9breszt\u00e9st k\u00f6vet\u0151 besz\u00e1mol\u00f3k r\u00e1ad\u00e1sul min\u0151s\u00e9gileg is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek: a REM alv\u00e1st ink\u00e1bb a term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt felid\u00e9zett \u00e1lmokhoz hasonl\u00f3 \u00e9l\u00e9nk, \u00e9rz\u00e9kletes k\u00e9pek, er\u0151teljes \u00e9rzelmi \u00e9lm\u00e9nyek, bizarrs\u00e1g \u00e9s t\u00f6bbnyire bonyolult t\u00f6rt\u00e9netekk\u00e9 szervez\u0151d\u0151 v\u00e1ltozatos tartalmak jellemzik. Ezzel szemben a NREM alv\u00e1sb\u00f3l \u00e9bresztett szem\u00e9lyek besz\u00e1mol\u00f3i ink\u00e1bb gondolati \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9s jelleg\u0171ek, kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e9piek, kisebb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 bizarrs\u00e1g jellemzi \u0151ket, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 emocion\u00e1lisak is az el\u0151bbiekn\u00e9l (Nielsen, 2000). Az \u00e9brenl\u00e9t \u00e9s az \u00e1tmenet hat\u00e1r\u00e1n szint\u00e9n \u00e1t\u00e9l\u00fcnk a REM alv\u00e1sban tapasztaltakhoz hasonl\u00f3 \u00e9l\u00e9nks\u00e9g\u0171 \u00e1lomk\u00e9peket (\u00fan. hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3kat), ezeket azonban rendszerint elfeledj\u00fck az \u0151ket k\u00f6vet\u0151 hossz\u00fa alv\u00e1s miatt (1. \u00e1bra).<\/p>\n
![\"1.\u00e1bra.\"](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk10_fig01.png\" "\\"1.")
<\/p>\n
1.\u00e1bra.<\/strong><\/small><\/p>\n Egy \u00e1tlagos \u00e9jszakai alv\u00e1s lefoly\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 diagram a t\u00e1rsul\u00f3 \u00e1lomsaj\u00e1toss\u00e1gok v\u00e1zlatos felt\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel. Az \u00e1lmod\u00e1s \u00e9s az alv\u00e1s ciklikus folyamatok, melyeknek peri\u00f3dusa kb. 90 perc. Az \u00e1lmod\u00e1s jellemz\u0151en az alv\u00e1sciklusok REM f\u00e1zis\u00e1ban jelentkezik, vagy akkor a legintenz\u00edvebb. Az elalv\u00e1skor fell\u00e9p\u0151 tudat\u00e1llapot-v\u00e1ltoz\u00e1st t\u00f6bbnyire gyorsan feled\u00e9sbe mer\u00fcl\u0151, de igen \u00e9rz\u00e9kletes vizu\u00e1lis hallucin\u00e1ci\u00f3k (hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3k) k\u00eds\u00e9rik. Az \u00e1lmod\u00e1s \u00f6sszideje egy emberi \u00e9letre kivet\u00edtve \u00e9vekben m\u00e9rhet\u0151.<\/small><\/p>\n Mindent egybevetve megc\u00e1folhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az a kor\u00e1bbi \u00e1ll\u00e1spont, amely szerint az \u00e1lmod\u00e1s esetleges jelens\u00e9g \u00e9s a megzavart alv\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Az ember sokkal t\u00f6bbet \u00e1lmodik, mint azt kor\u00e1bban gondolt\u00e1k. Egy \u00e1tlagosnak mondhat\u00f3 70 \u00e9ves \u00e9lettartamba mintegy 23 \u00e9vnyi alv\u00e1s, ezen bel\u00fcl kb. 6 \u00e9vnyi, azaz 2000 napra r\u00fag\u00f3 vagy nagyj\u00e1b\u00f3l 50 ezer \u00f3r\u00e1nyi REM f\u00e1zis f\u00e9r bele. Az \u00e1lmod\u00e1s teh\u00e1t mindenk\u00e9ppen \u00e9veket tesz ki, ez\u00e9rt a vele val\u00f3 foglalatoskod\u00e1s term\u00e9szettudom\u00e1nyos munkak\u00e9nt foghat\u00f3 f\u00f6l, mely els\u0151sorban az agykutat\u00e1s eredm\u00e9nyeire alapozva igyekszik megv\u00e1laszolni a f\u00f6lmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket (B\u00f3dizs, 2000). Az al\u00e1bbiakban az \u00e1lomk\u00e9pek eredet\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re keress\u00fck a v\u00e1laszt az agykutat\u00e1s \u00e9s a pszichol\u00f3gia jelen ismeretei \u00e1ltal meghat\u00e1rozott \u00e9s az ezek \u00e1ltal behat\u00e1rolt \u00faton.<\/p>\n Vegy\u00fcnk egy lehets\u00e9ges \u00e1lomk\u00e9pet: egy \u00edvben meghajl\u00f3 horg\u00e1szbotot tart\u00f3 fiatalember szalmakalapban, ingben \u00e9s nadr\u00e1gban der\u00e9kig v\u00edzben \u00e1ll, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e9ppen egy m\u00e9retes hal kif\u00e1raszt\u00e1s\u00e1n \u00fcgyk\u00f6dik! Az \u00e1lomk\u00e9pet mai ismereteink szerint h\u00e1romf\u00e9lek\u00e9ppen hozhatja l\u00e9tre az alv\u00f3 agy. Egyr\u00e9szt az agy \u00f6nn\u00f6n als\u00f3bb (els\u0151sorban agyt\u00f6rzsi) k\u00f6zpontjai \u00e1ltal gerjesztett alv\u00e1s k\u00f6zbeni ingerl\u00e9st \u201ct\u00e9vesztheti \u00f6ssze\u201d a val\u00f3s\u00e1ggal, egyfajta t\u00e9ves \u00e9szlel\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt. Vagyis az agyt\u00f6rzs REM f\u00e1zisra jellemz\u0151, mai ismereteink szerint t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 kaotikus ingereit az agyk\u00e9reg, kor\u00e1bbi tapasztalatai \u00e9s \u00e9szlel\u00e9si s\u00e9m\u00e1i alapj\u00e1n legink\u00e1bb egy der\u00e9kig v\u00edzben horg\u00e1sz\u00f3 fiatalember k\u00e9p\u00e9nek tudja megfeleltetni. Egy der\u00e9kig v\u00edzben \u00e1ll\u00f3 fiatalember vizu\u00e1lis ingere a val\u00f3s\u00e1gban elvileg hasonl\u00f3 agyk\u00e9rgi aktiv\u00e1ci\u00f3t hozna l\u00e9tre, igaz, ezt a retin\u00e1kon kereszt\u00fcl \u00e9s az agyt\u00f6rzs assziszt\u00e1l\u00e1s\u00e1val, nem pedig az agyt\u00f6rzs \u00f6n\u00e1ll\u00f3sod\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n, mint az \u00e1lomk\u00e9p eset\u00e9ben. Ez azt jelenti, hogy az agyk\u00e9reg, k\u00fcls\u0151 ingerek \u00e9s t\u00e1mpontok h\u00edj\u00e1n val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt \u201c\u00e9szleli\u201d a k\u00e9reg alatti ingereket. Eszerint teh\u00e1t az \u00e1lmod\u00e1s t\u00e9ves \u00e9szlel\u00e9s. M\u00e1sr\u00e9szt lehets\u00e9ges, hogy az \u00e9brenl\u00e9t sor\u00e1n t\u00e1rolt eml\u00e9kek k\u00e9pi feleleven\u00edt\u00e9se zajlik, amelynek sor\u00e1n az egyes esem\u00e9nyek az eredeti kontextusukkal r\u00f6gz\u00fclv\u00e9n alv\u00e1s k\u00f6zben mintegy \u00fajraaktualiz\u00e1l\u00f3dnak. Ezeket az eml\u00e9keket pszichol\u00f3giai terminusokkal \u00e9lve epizodikus eml\u00e9keknek nevezik, amely kifejez\u00e9s arra utal, hogy az egyes esem\u00e9nyek epiz\u00f3dszer\u0171en r\u00f6gz\u00fclnek az eredeti t\u00e9r- \u00e9s id\u0151beli kontextusukkal egy\u00fctt. Ez esetben egy kor\u00e1bban l\u00e1tott horg\u00e1szkaland k\u00e9pei eleven\u00edt\u0151dnek fel \u00fajra \u00e1lmunkban, a t\u00f3 sz\u00e9les perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1val \u00e9s kiss\u00e9 z\u00f6ldmoszatos viz\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9vel egy\u00fctt. Ebben az olvasatban az \u00e1lmod\u00e1s k\u00e9pi, epizodikus eml\u00e9kez\u00e9s. V\u00e9g\u00fcl harmadr\u00e9szt, az \u00e1lomk\u00e9pek az absztrakt, kontextusf\u00fcggetlen\u00fcl \u0151rz\u00f6tt szemantikus eml\u00e9kek, elgondol\u00e1sok k\u00e9pekk\u00e9 alakul\u00e1s\u00e1nak (elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek) eredm\u00e9nyei is lehetnek. A fenti \u00e1lomk\u00e9p itt a horg\u00e1szatr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ismeretek (hajl\u00e9kony botv\u00e9g, a f\u00e1raszt\u00e1s technik\u00e1ja, a ny\u00e1ri pontyid\u00e9ny stb.) elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nyei. Eszerint az \u00e1lmod\u00e1s tulajdonk\u00e9ppen k\u00e9pzelet, pontosabban az absztrakt szemantikus eml\u00e9kek, elgondol\u00e1sok elk\u00e9pzel\u00e9se. Tekints\u00fck az els\u0151 k\u00e9t mechanizmus szerint keletkez\u0151 \u00e1lomk\u00e9peket perceptu\u00e1lisaknak, hiszen k\u00f6zvetlen kapcsolatban \u00e1llnak a konkr\u00e9t \u00e9rz\u00e9kszervi \u00faton szerezett tapasztalatokkal; \u00e9s tekints\u00fck az ut\u00f3bbi mechanizmust konceptu\u00e1lisnak, mivel ez els\u0151sorban a fogalmi tud\u00e1s \u00e9s gondolatis\u00e1g \u00e1ltal vez\u00e9relt k\u00e9pis\u00e9g (\u00e1lom)vil\u00e1ga!<\/p>\n Az agyi aktiv\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t f\u0151 ir\u00e1nya egyfajta keretet \u00e9s kiindul\u00e1si pontot ad a fenti lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sban. Ezek az aktiv\u00e1ci\u00f3s ir\u00e1nyok az agyk\u00e9reg alatti ter\u00fcletei \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mozg\u00f3s\u00edt\u00e1snak a lehets\u00e9ges \u00fatjai, amelyek k\u00f6z\u00fcl az egyik az \u00fan. h\u00e1ts\u00f3 vagy dorz\u00e1lis \u00fatvonal, a m\u00e1sik pedig az el\u00fcls\u0151 vagy ventr\u00e1lis \u00fatvonal. A dorz\u00e1lis \u00fatvonal a t\u00e9ves \u00e9szlel\u00e9s \u00fatja, mivel ezen az \u00fatvonalon t\u00f6rt\u00e9nik meg a val\u00f3s\u00e1gos \u00e9szlel\u00e9s is az \u00e9brenl\u00e9t ideje alatt. Ez az \u00fatvonal az agyt\u00f6rzs, a k\u00f6ztiagyban a thalamus bizonyos agyanat\u00f3miai k\u00e9pletei \u00e9s az agyk\u00e9reg k\u00f6z\u00f6tt teremtenek felsz\u00e1ll\u00f3 kapcsolatot. A ventr\u00e1lis ir\u00e1ny ezzel szemben ink\u00e1bb az eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s\/vagy az absztrakt eml\u00e9kek talaj\u00e1n nyug 2. \u00e1bra<\/strong><\/small><\/strong><\/p>\n Az agyi aktiv\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t \u00fatja: a h\u00e1ts\u00f3 vagy dorz\u00e1lis \u00e9s az el\u00fcls\u0151 vagy ventr\u00e1lis \u00fatvonal. A dorz\u00e1lis \u00fatvonal a t\u00e9ves \u00e9szlel\u00e9snek, a ventr\u00e1lis az eml\u00e9kekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 \u00e1lomk\u00e9peknek az \u00fatvonala lehet. A dorz\u00e1lis \u00fatvonal s\u00e9r\u00fcl\u00e9sei (szaggatott vonalak) nem sz\u00fcntetik meg az \u00e1lmod\u00e1st, m\u00edg a ventr\u00e1lis \u00fatvonalak s\u00e9r\u00fcl\u00e9sei (folytonos vonalak) az \u00e1lmod\u00e1st megsz\u00fcntethetik.<\/small><\/p>\n Az els\u0151 f\u00f6lmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t az, hogy melyik \u00fatvonalat k\u00f6vetik az \u00e1lmok, vagyis melyik \u00fat az \u00e1lmod\u00e1s \u00fatja? Mivel \u00e1lmok legnagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel \u00e9s egyben jellemz\u0151 m\u00f3don a REM alv\u00e1sban j\u00f6nnek l\u00e9tre, logikusnak l\u00e1tszik a REM alv\u00e1s alatti agym\u0171k\u00f6d\u00e9st megvizsg\u00e1lni ilyen szempontb\u00f3l. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 n\u00e9gyf\u00e9le bizony\u00edt\u00e9k mindegyike arra utal, hogy REM alv\u00e1s alatt az agyi aktiv\u00e1ci\u00f3, illetve az \u00e1lmod\u00e1s \u00fatja az el\u00fcls\u0151 \u00fatvonal \u00e9s nem a h\u00e1ts\u00f3. Ezt t\u00e1mogatj\u00e1k az agyi elektromos tev\u00e9kenys\u00e9get m\u00e9r\u0151 vizsg\u00e1latok (Buzs\u00e1ki \u00e9s mtsai, 1988), a REM alv\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 agyi ideginger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyagok \u00fatvonalainak nyomon k\u00f6vet\u00e9se \u00e9s hat\u00e1saik elemz\u00e9se (Dringenberg \u00e9s Olmstead, 2003), az agyi v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s REM alv\u00e1sra jellemz\u0151 mint\u00e1zata (Braun \u00e9s mtsai, 1997), valamint az agyi k\u00e1rosod\u00e1sok \u00e1lmod\u00e1sra gyakorolt hat\u00e1sainak elemz\u00e9se (Solms, 1997). Ut\u00f3bbi elemz\u00e9sek \u00e9rvel\u00e9s\u00fcnk szempontj\u00e1b\u00f3l kiemelt jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek, mivel azokra alapozva kimutathat\u00f3, hogy az el\u00fcls\u0151 \u00fatvonal k\u00e1rosod\u00e1sai egy\u00e9b ideggy\u00f3gy\u00e1szati t\u00fcnetek mellett az \u00e1lmod\u00e1s megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezetnek, m\u00edg a h\u00e1ts\u00f3 \u00fatvonal k\u00e1rosod\u00e1sait szenvedett p\u00e1ciensekre az \u00e1lmod\u00e1s megsz\u0171n\u00e9se nem jellemz\u0151 (2. \u00e1bra). Mindent egybevetve elmondhat\u00f3, hogy az \u00e1lmod\u00e1s ink\u00e1bb eml\u00e9kez\u00e9s vagy absztrakt eml\u00e9keken \u00e9s elgondol\u00e1sokon alapul\u00f3 k\u00e9pzeleti tev\u00e9kenys\u00e9g, mint t\u00e9ves \u00e9szlel\u00e9s. K\u00e9rd\u00e9s persze, hogy konkr\u00e9t, \u00e9rz\u00e9kszervi tapasztalatokra vonatkoz\u00f3 epizodikus eml\u00e9kek vagy az absztrakt lexik\u00e1lis tud\u00e1shoz hasonl\u00f3 szemantikus eml\u00e9kek \u00e1llnak a folyamat m\u00f6g\u00f6tt? E k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g m\u00e9g mindig jelenthet perceptu\u00e1lis vagy konceptu\u00e1lis folyamatokat is. A k\u00e9rd\u00e9s tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz az \u00e1lomtartalmak k\u00f6zelebbi szem\u00fcgyre v\u00e9tele sz\u00fcks\u00e9geltetik<\/p>\n Epizodikus mem\u00f3ria alatt egy konkr\u00e9t esem\u00e9ny t\u00e9r-id\u0151beli kontextussal r\u00f6gz\u00fclt eml\u00e9k\u00e9t \u00e9rtj\u00fck. Pl. tudom, hogy mit tettem tavaly ny\u00e1ron akkor, amikor adott helyen \u00e9s id\u0151ben nagy kap\u00e1som volt. Az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3k elemz\u00e9se \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyeknek az \u00e1lmaikkal kapcsolatos eml\u00e9kei arra utalnak, hogy ezek az eml\u00e9kek ritk\u00e1n jelennek meg ezen \u00e1lmokban. Az \u00e1lmokban fellelhet\u0151 eml\u00e9kezeti utal\u00e1sok csak kb. 5%-a, m\u00e1skor ann\u00e1l is kisebb ar\u00e1nya epizodikus (az eredeti helysz\u00ednnel egy\u00fctt megjelen\u0151 t\u00e9nyszer\u0171) eml\u00e9k. Sokkal gyakoribb a napk\u00f6zbeni gondolatokkal kapcsolatos \u00e1lomelemek megjelen\u00e9se, mint a napk\u00f6zben \u00e9szlelt esem\u00e9nyek feleleven\u00edt\u00e9se (Fosse \u00e9s mtsai, 2003). Az \u00e1lom ideg\u00e9lettani m\u00f3dszerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nyomon k\u00f6vet\u00e9sekor l\u00e1ttuk, hogy az \u00e1lom valamik\u00e9ppen az eml\u00e9kez\u00e9sre \u00e9p\u00edt. Most, hogy nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az epizodikus eml\u00e9kek csek\u00e9ly \u00e1lombeli szerepv\u00e1llal\u00e1sa, az \u00fan. szemantikus eml\u00e9kekre helyez\u0151dik a hangs\u00faly. A szemantikus mem\u00f3ria az \u00e1ltal\u00e1nos ismeretrendszer, ami kontextust\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl t\u00e1rol\u00f3dik, \u00e9s m\u00e1s ismeretekkel integr\u00e1lt rendszert k\u00e9pez. Ilyen elvont ismeretrendszere is lehet valakinek a horg\u00e1szat olyan mozzanatair\u00f3l, amib\u0151l fel tud \u00e9p\u00edteni egy, a fenti p\u00e9ld\u00e1ban le\u00edrt \u00e1lomk\u00e9pet an\u00e9lk\u00fcl, hogy azt, konkr\u00e9tan, olyan elrendez\u00e9sben kor\u00e1bban b\u00e1rmikor l\u00e1tta volna. A szemantikus mem\u00f3riarendszer ezen \u201chorg\u00e1sz\u201d-k\u00f6r\u00e9be t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 burkoltan olyan fogalmak is bekapcsol\u00f3dhatnak, mint a v\u00e1gy, a v\u00e1rakoz\u00e1s, a szerencse, a furfang, a kitart\u00e1s stb.<\/p>\n Az \u00e1lomelemek elemz\u00e9se teh\u00e1t arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juttatta a pszichol\u00f3gusokat, hogy az \u00e1lmok ink\u00e1bb a szemantikus, mint az epizodikus mem\u00f3ri\u00e1b\u00f3l mer\u00edtenek. Figyelemrem\u00e9lt\u00f3 tov\u00e1bb\u00e1 a napk\u00f6zbeni gondolatokkal val\u00f3 meglep\u0151en szoros kapcsolat is. Kiv\u00e9telt tulajdonk\u00e9ppen csak a poszttraum\u00e1s stresszt\u0151l szenved\u0151 szem\u00e9lyekn\u00e9l figyeltek meg, akik \u00e9veken \u00e1t, \u00fajra \u00e9s \u00fajra ugyanannak a r\u00e9miszt\u0151 vagy sokkol\u00f3 epizodikus eml\u00e9kk\u00e9szletnek a r\u00e9m\u00e1lmok form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9lik meg ism\u00e9tl\u0151d\u0151 r\u00e9m\u00e1lmaikban. Ez a jelens\u00e9g tulajdonk\u00e9ppen egy sikertelen dekontextualiz\u00e1l\u00f3d\u00e1si folyamatk\u00e9nt is felfoghat\u00f3, amelynek sor\u00e1n az \u00e1lom nem tudja ell\u00e1tni a feladat\u00e1t, azaz nem tudja beilleszteni az eml\u00e9kk\u00e9szletet a megl\u00e9v\u0151 szemantikus ismeretrendszerbe vagy mem\u00f3riat\u00e1rba (Stickgold \u00e9s mtsai, 2002). Mindez egy sz\u00e9tt\u00f6redezett REM alv\u00e1ssal t\u00e1rsul, amit a gyakori t\u00f6k\u00e9letlen \u00e9bred\u00e9sek miatt az \u00e9brenl\u00e9t-alv\u00e1s \u00e1tmenethez hasonl\u00f3 \u00e1llapotok sokas\u00e1ga jellemez.<\/p>\n Visszatekintve \u00e9s a fentieket \u00f6sszegezve a REM alv\u00e1s alatti \u00e1lmod\u00e1s konceptu\u00e1lis term\u00e9szete rajzol\u00f3dik ki. Az agyi aktiv\u00e1ci\u00f3 \u00fatvonalainak elemz\u00e9se az epizodikus (konkr\u00e9t) vagy szemantikus (absztrakt) eml\u00e9knyomok meghat\u00e1roz\u00f3 befoly\u00e1s\u00e1ra, az \u00e1lomtartalmak pszichol\u00f3giai term\u00e9szete pedig e kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl az ut\u00f3bbi, az absztrakt eml\u00e9knyomok \u00e9s ismeretrendszer k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra utal. A REM alv\u00e1s alatti \u00e1lmod\u00e1s teh\u00e1t nagyobbr\u00e9szt konceptu\u00e1lis folyamatnak tekinthet\u0151, ami \u00e9rz\u00e9kletess\u00e9ge ellen\u00e9re, elm\u00e9leti \u00e9rtelemben meglehet\u0151sen t\u00e1vol van \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcggetlen a konkr\u00e9t \u00e9rz\u00e9kszervi tapasztalatok befoly\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n Az \u00e1lmok konceptu\u00e1lis term\u00e9szete egyben arra utal, hogy a pszichoanal\u00edzisnek van n\u00e9mi helye az alv\u00e1slaborat\u00f3riumok rideg, m\u0171szeres vil\u00e1g\u00e1ban. Az \u00e1lomgondolatok pszichoanalitikus fogalma ugyanis \u00e9ppen azt jelenti, hogy az \u00e1lmok k\u00e9pi vil\u00e1ga tulajdonk\u00e9ppen gondolati s\u00edkon kezdem\u00e9nyez\u0151dik, \u00e9s az eml\u00e9kek k\u00e9pekk\u00e9 alakul\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye (Freud, 1900\/1986). Erre utal\u00f3 megfigyel\u00e9seket tal\u00e1lunk Greenberg \u00e9s mtsai (1992) tanulm\u00e1ny\u00e1ban is, akik pszichoanalitikus interj\u00fak \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s besz\u00e9lget\u00e9sek alapj\u00e1n a szem\u00e9lyes konfliktusokr\u00f3l \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtettek r\u00e9szletes jegyz\u0151k\u00f6nyveket, hogy azut\u00e1n ezeknek a konfliktusoknak \u00e9s probl\u00e9m\u00e1knak a szem\u00e9lyek alv\u00e1slaborat\u00f3riumban, REM alv\u00e1sb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9breszt\u00e9se nyom\u00e1n elmes\u00e9lt \u00e1lmaival val\u00f3 kapcsolat\u00e1t tanulm\u00e1nyozhass\u00e1k. Az interj\u00faalanyokkal nem \u00e9rintkez\u0151 pszichol\u00f3gusok puszt\u00e1n a jegyz\u0151k\u00f6nyvekre t\u00e1maszkodva sikeresen t\u00e1rs\u00edtott\u00e1k az \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3kat a szem\u00e9lyes probl\u00e9m\u00e1kkal, pedig mind az \u00e1lmod\u00f3, mind pedig a ter\u00e1pi\u00e1s besz\u00e9lget\u00e9sben r\u00e9szt vev\u0151 alanyok kil\u00e9te rejtve maradt sz\u00e1mukra. Az interj\u00fak sor\u00e1n r\u00e9szletesen felt\u00e1rt szem\u00e9lyes probl\u00e9m\u00e1k metaforikus megjelen\u00e9s\u00e9t, valamint az \u00faj \u00e9lm\u00e9nyek r\u00e9giek k\u00f6z\u00e9 val\u00f3 beilleszt\u00e9s\u00e9t tapasztalt\u00e1k az \u00e1lmokban. K\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fck, hogy a szem\u00e9lyeket foglalkoztat\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k metaforikus megjelen\u00e9se nem felt\u00e9tlen\u00fcl a tudattalan gondolatok rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9se, hanem egyszer\u0171en a vizu\u00e1lis-narrat\u00edv, szimbolikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1suk term\u00e9szetszer\u0171 mik\u00e9ntje. Tov\u00e1bbi \u00e9rdemleges meg\u00e1llap\u00edt\u00e1suk, hogy az \u00e1lmok sor\u00e1n metaforikusan megoldott probl\u00e9m\u00e1k elt\u0171nnek a k\u00f6vetkez\u0151 napi interj\u00fak anyag\u00e1b\u00f3l, mintha a szimbolikus megold\u00e1s egyfajta lelki feldolgoz\u00e1st \u00e9s a probl\u00e9majelleg megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t is jelenten\u00e9 egyben. P\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edtik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt annak a f\u00e9rfinak az eset\u00e9t, aki az apja hal\u00e1l\u00e1val ka Az \u00e1lmok elvont gondolati eleme teh\u00e1t meglehet\u0151sen k\u00e9zenfekv\u0151 a pszichoanal\u00edzisben, \u00e9s mint l\u00e1ttuk, ezt \u00fajabban m\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek is t\u00e1mogatni l\u00e1tszanak.<\/p>\n Term\u00e9szetesen a konceptu\u00e1lis jelleg mellett az \u00e1lmok \u00e9rzelmi t\u00f6ltete, helyenk\u00e9nt emocion\u00e1lis t\u00falf\u0171t\u00f6tts\u00e9ge sem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl. Ennek ideg\u00e9lettani vonatkoz\u00e1sai a modern k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok alkalmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n ker\u00fcltek a felsz\u00ednre. Az agyi v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s vizsg\u00e1lata nyom\u00e1n kimutathat\u00f3, hogy az \u00e9rzelmi \u00e9let \u00e9s az \u00e9rzelmi eml\u00e9kezet folyamataiban kiemelked\u0151 szerepet j\u00e1tsz\u00f3 agyi magcsoport, az amygdala (az agy mandul\u00e1ja) REM alv\u00e1sban rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don \u00e9l\u00e9nk v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1ssal jellemezhet\u0151. S\u0151t, a k\u00f6rnyez\u0151 agyi r\u00e9gi\u00f3k, tulajdonk\u00e9ppen a teljes hal\u00e1nt\u00e9klebeny v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s\u00e1nak intenzit\u00e1sa is az amygdala v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, mintegy annak az al\u00e1rendeltje. Mindez arra utalhat, hogy az \u00e9rzelmi t\u00e9nyez\u0151k meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszanak az \u00e1lomtartalmak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban (Maquet, 2000).<\/p>\n F\u00f6lmer\u00fcl term\u00e9szetesen a k\u00e9pek \u00e9s a jelent\u00e9sek viszony\u00e1nak bonyolult \u00e9s ellentmond\u00e1sos k\u00e9rd\u00e9se. A k\u00e9pb\u0151l ugyanis nem k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk k\u00f6zvetlen\u00fcl a tartalomra. Azonban alaposabb \u00f6nvizsg\u00e1lat ut\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy ez nem csak az \u00e1lomk\u00e9pekre jellemz\u0151 probl\u00e9ma. Vajon egy asztalon g\u0151z\u00f6lg\u0151 k\u00e9t teli k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sze \u00e9s egy szendvics k\u00e9pe mit jelenthet a val\u00f3s\u00e1gban? T\u00e1pl\u00e1l\u00e9kfelv\u00e9telt? Folyad\u00e9kfelv\u00e9telt? Koffein ab\u00fazust? Szakmai konzult\u00e1ci\u00f3t? Szoci\u00e1lis interakci\u00f3t? Vagy valami m\u00e1st? Mindezek a jelent\u00e9sek term\u00e9szetesen egy \u00e1lomk\u00e9p eset\u00e9ben is \u00e9rv\u00e9nyesek lehetnek. A k\u00e9t k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sze \u00e9s egy szendvics \u00e1lomk\u00e9pe lehet a szomj\u00fas\u00e1g, az \u00e9hs\u00e9g vagy ak\u00e1r a t\u00e1rs\u00e9hs\u00e9g \u00e1lma is. De lehet ak\u00e1r m\u00e1s is. A val\u00f3s\u00e1g sem egy\u00e9rtelm\u0171, az \u00e1lom mi\u00e9rt lenne az? A val\u00f3s\u00e1g is t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s jelent\u00e9ssel b\u00edr, az \u00e1lom mi\u00e9rt ne b\u00edrhatna? A val\u00f3s\u00e1g is individu\u00e1lis jelent\u00e9st\u00f6ltet\u0171, az \u00e1lom mi\u00e9rt lenne univerz\u00e1lis?<\/p>\n Az \u00e1lomk\u00e9peket azonban, mint l\u00e1ttuk, nemcsak REM alv\u00e1s k\u00f6zben l\u00e1tunk. Az elalv\u00e1s sor\u00e1n \u00e9l\u00e9nk, vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyekben gazdag, \u00e1lomk\u00e9pek, \u00fan. hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3k lepik el az alv\u00f3 ember tudat\u00e1t. T\u00f6bb arra utal\u00f3 jel van, hogy ezek a k\u00e9pek a perceptu\u00e1lis komponens viszonylagos t\u00fals\u00faly\u00e1val jellemezhet\u0151ek, legal\u00e1bbis a REM alv\u00e1sban tapasztalhat\u00f3 \u00e9s az eddigiekben t\u00e1rgyalt \u00e1lomk\u00e9pekhez k\u00e9pest. Ezek a k\u00e9pek t\u00f6bb perceptu\u00e1lis torz\u00edt\u00e1st tartalmaznak, mint a REM alv\u00e1s \u00e1lmai. Ez arra utal, hogy \u00e9p\u00edt\u0151 k\u00f6veik, alapegys\u00e9geik perceptu\u00e1lis term\u00e9szet\u0171ek. Ezek az \u00e1lomk\u00e9pek ugyanakkor t\u00f6bb \u00f6n\u00e9letrajzi jelleg\u0171, epizodikus form\u00e1ban t\u00e1rolt szabad asszoci\u00e1ci\u00f3t h\u00edvnak el\u0151, mint a REM alv\u00e1s \u00e1lomk\u00e9pei (Cavallero \u00e9s mtsai, 1990). Ez szint\u00e9n az \u00e9rz\u00e9kszervi tapasztal\u00e1ssal val\u00f3 szoros kapcsolatra utal\u00f3 adat. A REM alv\u00e1s alatti \u00e1lmokban \u00e1ltal\u00e1ban akt\u00edv szerepl\u0151i vagyunk \u00e1lomt\u00f6rt\u00e9neteinknek, ezzel szemben a hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3k k\u00f6zben gyakran csak passz\u00edv szeml\u00e9l\u0151i, befogad\u00f3i vagyunk a k\u00e9peknek. Ez a szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s is egyfajta \u00e9szlel\u0151 helyzetbe hozza az \u00e1lmod\u00f3t, vagyis mag\u00e1t az \u00e1lomk\u00e9pet is mintha ink\u00e1bb \u00e9szleln\u00e9nk, mint \u00e1t\u00e9ln\u00e9nk. V\u00e9g\u00fcl a csek\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g (narrativit\u00e1s) is a konceptu\u00e1lis szervez\u00e9s gyenges\u00e9geire utal, azaz a k\u00e9pek kaleidoszk\u00f3pszer\u0171ek, gyakran nem fogja \u00f6ssze \u0151ket m\u00e9g egy laz\u00e1n szervez\u0151d\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti keret sem (Foulkes, 1985). A perceptu\u00e1lis tapasztalatok dominanci\u00e1j\u00e1nak legjobb bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t az a k\u00eds\u00e9rlet adja, amelyben a k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyek elalv\u00e1s el\u0151tt hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9kot (Tetrist) j\u00e1tszottak, majd elalv\u00e1skor hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3ikban a j\u00e1t\u00e9kra jellemz\u0151 k\u00e9pek visszat\u00e9rtek tudatuk sz\u00ednpad\u00e1ra. Ez azokn\u00e1l a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyekn\u00e9l is \u00edgy volt, akik amn\u00e9zi\u00e1ban szenvedtek, azaz m\u00e1r mag\u00e1ra a j\u00e1t\u00e9kra sem eml\u00e9keztek, \u00e9s fogalmuk sem volt a k\u00e9pek eredet\u00e9r\u0151l (Stickgold \u00e9s mtsai, 2000). Vagyis, itt a perceptu\u00e1lis tapasztalatok a maguk em\u00e9sztetlen, nyers val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6sz\u00f6ntek vissza az elalv\u00e1s k\u00e9peiben.<\/p>\n De, ez nem jelenti a fogalmis\u00e1g teljes hi\u00e1ny\u00e1t \u00e9s mindenkori hi\u00e1ny\u00e1t sem. Az \u00e9brenl\u00e9t gondolatai megsz\u00e1llhatj\u00e1k az elalv\u00e1s k\u00e9peit. Ilyenkor a Silberer-jelens\u00e9gnek nevezett \u00e9lm\u00e9ny keret\u00e9ben az elalv\u00e1s el\u0151tti gondolatok szimbolikus form\u00e1ban jelennek meg az elalv\u00e1s k\u00e9peiben. Vagyis a gondolati, konceptu\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151 behatolhat az elalv\u00e1s els\u0151 m\u00e1sodperceibe (3. \u00e1bra).<\/p>\n 3. \u00e1bra <\/strong><\/small><\/p>\n Az elalv\u00e1s el\u0151tti gondolatok szimbolikus vagy autoszimbolikus megjelen\u00e9se a hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3kban, avagy a Silberer-jelens\u00e9g. <\/small><\/p>\n Az egyik legjobb p\u00e9lda tal\u00e1n mag\u00e1t\u00f3l Herbert Silberert\u0151l ered, aki a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n t\u00fcrelmes \u00f6nmegfigyel\u00e9sei \u00e9s \u00f6n\u00e9breszt\u00e9sei nyom\u00e1n \u00edrta le a jelens\u00e9get. Silberer egyik nap elalv\u00e1s el\u0151tt azon gondolkodott, hogy ki kell jav\u00edtania egy d\u00f6ccen\u0151s r\u00e9szt az egyik essz\u00e9j\u00e9ben. Nemsok\u00e1ra \u00e1lomba zuhant, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n az \u00e9brenl\u00e9t \u00e9s az alv\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n l\u00e1tta \u00f6nmag\u00e1t, amint egy darab f\u00e1t gyalul. \u00c1lomk\u00e9p\u00e9t szimbolikusan az essz\u00e9 d\u00f6ccen\u0151s r\u00e9sz\u00e9nek kijav\u00edt\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezi (Silberer, 1909). A fenti p\u00e9ld\u00e1ban a hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3t nemcsak a konceptu\u00e1lisabb jelleg, hanem az \u00e1lmod\u00f3 akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151k\u00e9nt val\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa is jellemzi, ami arra utalhat, hogy a k\u00e9t jelens\u00e9g egy\u00fctt v\u00e1ltozik az \u00e1lomk\u00e9pek vil\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n A konceptu\u00e1lis elem azonban egy m\u00e1sik \u00faton, a REM alv\u00e1snak az \u00e9brenl\u00e9t-alv\u00e1s \u00e1tmenetbe val\u00f3 behatol\u00e1sa eredm\u00e9nyek\u00e9nt is l\u00e9trej\u00f6het. Ezeket az \u00e9lm\u00e9nyeket alv\u00e1sparal\u00edzis jelens\u00e9gek\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon a szakirodalomban. Az alv\u00e1sparal\u00edzis az \u00e9brenl\u00e9t \u00e9s a REM alv\u00e1s jegyeinek kevered\u00e9se (4. \u00e1bra).<\/p>\n 4. \u00e1bra <\/strong><\/small><\/p>\n A REM alv\u00e1s \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9t tudati saj\u00e1toss\u00e1gainak kevered\u00e9se avagy az alv\u00e1sparal\u00edzis jelens\u00e9ge. <\/small><\/p>\n Az \u00e9brenl\u00e9tbeli saj\u00e1toss\u00e1gok lehetnek a r\u00e9szben megtartott tudat vagy a mozg\u00e1sra ir\u00e1nyul\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k. A REM alv\u00e1s \u00e1ltal mozg\u00f3s\u00edtott saj\u00e1toss\u00e1gok, az \u00e9rz\u00e9kletes k\u00e9pek megtapasztal\u00e1sa: a felfokozott \u00e9rzelmek \u00e1t\u00e9l\u00e9se \u00e9s a mozg\u00e1sk\u00e9ptelens\u00e9g. Ez a kett\u0151ss\u00e9g \u00e1ltal\u00e1ban nagyon er\u0151s szorong\u00e1ssal, \u00e9s egyes esetekben az \u00fan. jelenl\u00e9t \u00e9rz\u00e9s\u00e9vel t\u00e1rsul. Ut\u00f3bbi egy rendk\u00edv\u00fcli er\u0151vel vagy hatalommal b\u00edr\u00f3, \u00e1ltal\u00e1ban term\u00e9szetfelettinek hitt entit\u00e1s jelenl\u00e9t\u00e9nek \u00e9rz\u00e9se, \u00e9szlelete \u00e9s\/vagy tudata. Gyakoriak emellett az egyens\u00faly\u00e9rz\u00e9kel\u00e9sen alapul\u00f3 (vesztibul\u00e1ris) hallucin\u00e1ci\u00f3k, mint a rep\u00fcl\u00e9s, az es\u00e9s, a s\u00fcllyed\u00e9s vagy ak\u00e1r a testen k Az \u00e1lomk\u00e9pek eredet\u00e9re vonatkoz\u00f3 elemz\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt az egyes alv\u00e1s\u00e1llapotokra jellemz\u0151 k\u00e9pek egy felt\u00e9telezett perceptu\u00e1lis-konceptu\u00e1lis dimenzi\u00f3 ment\u00e9n helyezhet\u0151ek el. A REM alv\u00e1sban keletkez\u0151 \u00e1lomk\u00e9pek \u00e9rz\u00e9kletess\u00e9ge alapj\u00e1n v\u00e1ratlan eredm\u00e9nynek mondhat\u00f3 ezen k\u00e9pek konceptu\u00e1lis eredete. Az alv\u00e1s ideje alatt a tudat moziv\u00e1szn\u00e1t ural\u00f3 k\u00e9pek azonban igen v\u00e1ltozatosak. Az elalv\u00e1skor \u00e1t\u00e9lt, majd rendszerint feled\u00e9sbe mer\u00fcl\u0151 hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3k a \u201chagyom\u00e1nyos\u201d \u00e1lmokkal ellent\u00e9tben az \u00e9rz\u00e9kszervi tapasztalatok dominanci\u00e1j\u00e1t mutatj\u00e1k, vagyis a fent v\u00e1zolt dimenzi\u00f3 perceptu\u00e1lis v\u00e9g\u00e9hez \u00e1llnak k\u00f6zelebb. Az \u00e1lmod\u00e1s e k\u00e9t form\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt azonban kevered\u00e9sek is megfigyelhet\u0151k, amikor a perceptu\u00e1lis elemekre konceptu\u00e1lis mechanizmusok szervez\u0151dnek r\u00e1 (Silberer-jelens\u00e9g, alv\u00e1sparal\u00edzis) \u00e9s viszont (poszttraum\u00e1s stressz). Az \u00e1lmok t\u00f6bbnyire olyanok, mint a gondolatok, csak k\u00e9pk\u00e9nt \u00e9lj\u00fck meg \u0151ket.<\/p>\n Aserinsky, E., Kleitman, N. Regularly occuring periods of eye motility and concomitent phenomena during sleep. Science, 1953., 118: 173-274.<\/p>\n B\u00f3dizs R. Alv\u00e1s, \u00e1lom, bioritmusok. Budapest: Medicina, 2000.<\/p>\n Braun, A.R., Balkin, T.J., Wesensten, N.J., Carson, R.E., Varga, M., Baldwin, P., Selbie, S., Belenky, G., Herscovitch, P. Regional cerebral blood flow throughout the sleep\u2013wake cycle: An H215O PET study. Brain, 1997., 120: 1173-97.<\/p>\n Buzs\u00e1ki, G., Bickford, R.G., Ponomareff, G., Thal, L.J., Mandel, R., Gage, F.H. Nucleus basalis and thalamic control of neocortical activity in the freely moving rat. Journal of Neuroscience, 1988., 8: 4007-26.<\/p>\n Cavallero, C., Foulkes, D., Hollifield, M., Terry, R. Memory sources of REM and NREM dreams. Sleep, 1990., 13: 449-455.<\/p>\n Cheyne, J.A., Newby-Clark, I.R., Rueffer, S.D. Relations among hypnagogic and hypnopompic experiences associated with sleep paralysis. Journal of Sleep Research, 1999., 8: 313-7.<\/p>\n Conesa, J. Geomagnetic, cross-cultural and occupational faces of sleep paralysis: an ecological perspective. Sleep and Hypnosis, 2000., 2: 105-11.<\/p>\n Dringenberg, H.C., Olmstead, M.C. Integrated contributions of basal forebrain and thalamus to neocortical activation elicited by pedunculopontine tegmental stimulation in urethane-anesthetized rats. Neuroscience, 2003., 119: 839-53.<\/p>\n Fosse, M.J., Fosse, R., Hobson, J.A., Stickgold, R. Dreaming and Episodic Memory: A Functional Dissociation? Journal of Cognitive Neuroscience, 2003., 15(1):1-9.<\/p>\n Foulkes D. Dreaming: A cognitive-psychological analysis. Hillsdale, N.J.: Lawrence Erlbaum, 1985.<\/p>\n Greenberg, R., Katz, H., Schwartz, W., Pearlman, C. A research-based reconsideration of the psychoanalytic theory of dreaming. Journal of the American Psychoanalytic Association, 1992., 40: 531-50.<\/p>\n Maquet P. Functional neuroanatomy of normal human sleep. In: A.A. Borb\u00e9ly, O. Hayaishi, T.J. Sejnowski, J.S. Altman. (Eds): The regulation of sleep. HFSP, Strasbourg, 2000., pp. 86-93.<\/p>\n Nielsen, T.A. A review of mentation in REM and NREM sleep: “covert” REM sleep as a possible reconciliation of two opposing models. Behavioral and Brain Sciences, 2000., 23: 851-866.<\/p>\n Silberer, H. Bericht \u00fcber eine Methode, gewisse symbolische Halluzinations-Erscheinungen hervorzurufen und zu beobachten. Jahrbuch f\u00fcr Psychoanalytische und Psychopathologische Forschung, 1909., 1: 513-25.<\/p>\n Solms, M. The neuropsychology of dreams: a clinico-anatomical study. New Jersey: Lawrence Erlbaum, 1997.<\/p>\n Stickgold, R., Malia, A., Maguire, D., Roddenberry, D., O’Connor, M. Replaying the game: hypnagogic images in normals and amnesics. Science, 2000., 290: 350-3.<\/p>\n Stickgold R. EMDR: a putative neurobiological mechanism of action. Journal of Clinical Psychology, 2002., 58: 61-75.<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n <\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Bevezet\u00e9s Az \u00e1lmokkal val\u00f3 tudom\u00e1nyos foglalatoss\u00e1g utolj\u00e1ra az 1950-es \u00e9vekben kapott jelent\u0151s \u00e9s egyben m\u00e1ig hat\u00f3 l\u00f6k\u00e9st, amikor Eugene Aserinsky \u00e9s Nathaniel Kleitman (1953) j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l ismertt\u00e9 v\u00e1lt az alv\u00e1s \u00e9s ezzel egy\u00fctt az \u00e1lmod\u00e1s viszonylag nagy megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ggal el\u0151re jelezhet\u0151 ciklikuss\u00e1ga (1. \u00e1bra). Az \u00e1lmod\u00e1snak \u00e9s a gyors szemmozg\u00e1sokkal jellemezhet\u0151, \u00fan. REM (rapid eye movement) alv\u00e1sf\u00e1zisnak …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-172","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/172","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=172"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/172\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":441,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/172\/revisions\/441"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=172"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=172"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=172"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}Az \u00e1lomk\u00e9pek lehets\u00e9ges forr\u00e1sai<\/h3>\n
Az agyi aktiv\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t \u00fatja<\/h3>\n
\nv\u00f3 k\u00e9pzelet \u00fatja lehet, mivel ez megker\u00fcli az \u00e9szlel\u00e9s \u00fatj\u00e1t, \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl az eml\u00e9kez\u00e9s epizodikus \u00e9s szemantikus t\u00e1rh\u00e1zai ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l mozg\u00f3s\u00edtja az agyk\u00e9rget. Ez a mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s nagy vonalakban az agyt\u00f6rzs, a baz\u00e1lis el\u0151agy \u00e9s az agyk\u00e9reg h\u00e1rmas\u00e1val jellemezhet\u0151 (2. \u00e1bra).<\/p>\n![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk10_fig02.png\")
<\/p>\nEpizodikus vagy szemantikus mem\u00f3ria?<\/h3>\n
A REM alv\u00e1s \u00e9s az \u00e1lmok a percepci\u00f3 \u00e9s a koncepci\u00f3 t\u00fckr\u00e9ben<\/h3>\n
Pszichoanal\u00edzis az alv\u00e1slaborat\u00f3riumban<\/h3>\n
\npcsolatos \u00e9rz\u00e9seivel k\u00fczd\u00f6tt, \u00e9s att\u00f3l tartva, hogy gyeng\u00e9nek l\u00e1tszik, igyekezett megf\u00e9kezni er\u0151teljes szomor\u00fas\u00e1g\u00e1t. Az \u00e9jszakai \u00e9breszt\u00e9sek sor\u00e1n r\u00f6gz\u00edtett els\u0151 \u00e1lombesz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban k\u00e9t f\u00e9rfi rabjak\u00e9nt apja hagyat\u00e9kait kellett \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtania valahov\u00e1. A hagyat\u00e9kokat a h\u0171t\u0151szekr\u00e9nyb\u0151l vett\u00e9k ki. Az \u00e1lom sor\u00e1n \u0151 \u00e9s fogva tart\u00f3i hat\u00e9konyan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve val\u00f3s\u00e1gos fut\u00f3szalagg\u00e1 v\u00e1lnak a hagyat\u00e9kok \u00e1tsz\u00e1ll\u00edt\u00e1si folyamat\u00e1ban. Az \u00e1lom Greenberg \u00e9s munkat\u00e1rsai (1992) szerint egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e1br\u00e1zolja az \u00e1lmod\u00f3 nappali probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Az apja hal\u00e1la miatti szomor\u00fas\u00e1g \u00e9s az ennek meg\u00e9l\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos kellemetlens\u00e9g az apja hagyat\u00e9kaival val\u00f3 foglalatoskod\u00e1sban \u00e9s fogolyk\u00e9nt mutatkoz\u00f3 tehetetlens\u00e9g\u00e9ben is \u00e1br\u00e1zol\u00f3dik. A h\u0171t\u0151szekr\u00e9nyben tartott hagyat\u00e9kok is utalnak az \u00e9rz\u00e9sek kontrollj\u00e1ra, h\u0171v\u00f6sen tart\u00e1s\u00e1ra. A szerz\u0151k szerint a metaforikus megold\u00e1s is felsejlik az \u00e1lomban, hiszen a kezdeti fogolyst\u00e1tust felv\u00e1ltotta az \u0151t fogva tart\u00f3 er\u0151kkel val\u00f3 hat\u00e9kony egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s helyzete.<\/p>\nK\u00e9pek \u00e9s jelent\u00e9sek<\/h3>\n
Amikor a percepci\u00f3 el\u0151ret\u00f6r<\/h3>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk10_fig03.png\")
<\/p>\n![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk10_fig04.png\")
<\/p>\n
\n\u00edv\u00fcli \u00e9lm\u00e9nyek (Cheyne \u00e9s mtsai, 1999). Mivel a REM alv\u00e1st a konceptu\u00e1lis folyamatok dominanci\u00e1j\u00e1t mutat\u00f3 \u00e1llapotk\u00e9nt jellemezt\u00fck, az alv\u00e1sparal\u00edzisben pedig \u00e9ppen a REM alv\u00e1s mechanizmusai sz\u00e1llj\u00e1k meg az elalv\u00e1st, f\u00f6lmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy hol a koncepci\u00f3 az alv\u00e1sparal\u00edzisben? A v\u00e1lasz tal\u00e1n \u00e9ppen a jelenl\u00e9t \u00e9rz\u00e9s\u00e9ben rejlik. Az \u00e9rz\u00e9s egyetemes, a k\u00e9p viszont kultur\u00e1lis. \u00edgy Jap\u00e1nban Kanashibari-\u00e9lm\u00e9nyr\u0151l sz\u00e1molnak be, az eur\u00f3pai folkl\u00f3rb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 emberek r\u00e9gebben gyakran a v\u00e9n boszorka jelenl\u00e9t\u00e9t \u00e9rezt\u00e9k \u00e9s\/vagy l\u00e1tt\u00e1k az alv\u00e1sparal\u00edzis f\u00e9lelmetes pillanataiban, m\u00edg a posztmodern folkl\u00f3ron nevelkedett emberek mostan\u00e1ban f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fclieket v\u00e9lnek felfedezni alv\u00e1sparal\u00edzis k\u00f6zben (Conesa, 2000). Vagyis a tudat \u00e9s\/vagy az \u00e1lomk\u00e9p tartalma a kultur\u00e1lis tapasztalatok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott elvont tud\u00e1sanyagon alapul. A REM mechanizmusok teh\u00e1t f\u00f6ler\u0151s\u00edthetik az elvont, gondolati, szemantikus mem\u00f3ri\u00e1ra \u00e9p\u00edt\u0151 \u00f6sszetev\u0151t a hipnag\u00f3g hallucin\u00e1ci\u00f3kban, ami ezekben az esetben gyakran kultur\u00e1lis tapasztalat \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett.<\/p>\n\u00d6sszefoglal\u00f3<\/h3>\n
Hivatkoz\u00e1sok<\/h3>\n