![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/0pdf_icon.jpg\")
<\/a><\/p>\nMinden embernek van tapasztalata arr\u00f3l, hogy az alv\u00e1s milyen fontos szerepet j\u00e1tszik az \u00e9let\u00fcnkben. Alv\u00e1sunk min\u0151\u00ads\u00e9ge komoly befoly\u00e1ssal b\u00edr a nappal folytatott tev\u00e9kenys\u00e9geinkre, a k\u00f6z\u00e9rzet\u00fcnkre, amit csak ideig-\u00f3r\u00e1ig lehet befoly\u00e1solni k\u00e1v\u00e9, tea vagy m\u00e1s serkent\u0151szerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k \u00e1tmenetileg minden embern\u00e9l el\u0151fordulhatnak, hiszen gondjaink, aggodalmaink, a mindennapi stressz gyakran r\u00e1nyomj\u00e1k b\u00e9lyeg\u00fcket \u00e9jszakai pihen\u00e9s\u00fcnkre.<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
INSZOMNIA<\/h3>\n
Az alv\u00e1szavarok egyik vezet\u0151 t\u00fcnete az inszomnia. L\u00e9nyege, hogy az alv\u00e1s nem felel meg alapvet\u0151 funkci\u00f3j\u00e1nak, folyamata megzavart, tartalma megr\u00f6vid\u00fclt, \u00e9s nem vezet a szellemi-fizikai \u00e1llapot restaur\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. Az inszomnia h\u00e1tter\u00e9ben nagyon sok v\u00e1ltoz\u00f3 h\u00faz\u00f3dhat meg, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt fizikai, fiziol\u00f3gi\u00e1s, pszichol\u00f3giai, pszichi\u00e1triai, valamint farmakol\u00f3giai okok. A primer – vagy m\u00e1s n\u00e9ven pszichofiziol\u00f3giai inszomnia – eset\u00e9ben az elalv\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9ge, az \u00e1talv\u00e1s zavara \u00e1ll. Sajnos a gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pi\u00e1k nem k\u00f6vetkezm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcliek, gyakran megzavarj\u00e1k a nappali aktivit\u00e1st, \u00e9s m\u00e9g nagyobb torzul\u00e1sokat okozhatnak az alv\u00e1sszerkezetben. A gy\u00f3gyszerek kr\u00f3nikus alkalmaz\u00e1sa sor\u00e1n el\u0151bb-ut\u00f3bb tolerancia, megvon\u00e1suk eset\u00e9n elvon\u00e1si t\u00fcnetek alakulhatnak ki. \u00c9ppen ez\u00e9rt a kezel\u00e9s sor\u00e1n min\u00e9l el\u0151bb javasolt az alkalmazott gy\u00f3gyszerek adagj\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se, illetve v\u00e9gleges elhagy\u00e1sa. A nem farmakol\u00f3giai ter\u00e1pi\u00e1k k\u00f6z\u00fcl, els\u0151sorban az inszomni\u00e1k kezel\u00e9se kapcs\u00e1n, a legismertebbek az alv\u00e1shigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s alv\u00e1seduk\u00e1ci\u00f3, kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pia, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 relax\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszerek, a biofeedback, a kronoter\u00e1pia, a f\u00e9nyter\u00e1pia, az alv\u00e1smegszor\u00edt\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kezel\u00e9s, valamint n\u00e9h\u00e1ny klasszikus pszichoter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszer. (1.)<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
\u00d6SSZEFOGLAL\u00c1S<\/h3>\n
A cikk ismerteti azokat a kutat\u00e1sokat, amelyek arra szolg\u00e1inak bizony\u00edt\u00e9kul, hogy a zene, mint term\u00e9szetes \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 forr\u00e1s, rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1llhat az alv\u00e1ssal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9ben. A sikeres kezel\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben javasolt a farmakol\u00f3giai ter\u00e1pi\u00e1k mellett egy\u00e9b, nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9sek alkalmaz\u00e1sa is, melyek k\u00f6z\u00fcl egyre figyelemrem\u00e9lt\u00f3bb szerepet v\u00edv ki mag\u00e1nak a zeneter\u00e1pia. A zenehallgat\u00e1s pozit\u00edv hat\u00e1sait az alv\u00e1s min\u0151s\u00e9\u00adg\u00e9re t\u00f6bb tanulm\u00e1ny is meger\u0151s\u00edtette, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az id\u0151s\u00ad kori alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k tekintet\u00e9ben. A vizsg\u00e1latokb\u00f3l az is kider\u00fcl, hogy a lefekv\u00e9s el\u0151tt hallgatott zene cs\u00f6kkenti az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t, \u00e9s r\u00f6vid\u00fcl az alv\u00e1s latenci\u00e1ja. Az alv\u00e1szavarok nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si m\u00f3dszerei k\u00f6z\u00f6tt azonban egyre figyelemrem\u00e9lt\u00f3bb szerepet v\u00edv ki mag\u00e1nak a zeneter\u00e1pia.<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
ZENE \u00c9S GY\u00d3GY\u00cdT\u00c1S<\/h3>\n
A zen\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s m\u00e1r az \u00f3kori iratokb\u00f3l is j\u00f3l ismert. A modern szeml\u00e9let\u0171 kezel\u00e9si m\u00f3dok alkalmaz\u00e1sa azonban a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n jelent meg, amikor is kezdem\u00e9nyez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek a zene testre \u00e9s l\u00e9lekre egyar\u00e1nt hat\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1gainak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra. P. J. Schneider k\u00f6nyvet \u00edrt az “Az orvosi zene rendszere” c\u00edmen, majd K. Lange \u00e9s W. James kutat\u00e1sai bizony\u00edtott\u00e1k, hogy a zenei stimul\u00e1ci\u00f3kkal testi funkci\u00f3v\u00e1ltoz\u00e1sok id\u00e9zhet\u0151k el\u0151, \u00fagymint a v\u00e9rnyom\u00e1s emelked\u00e9se, v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sa, pulzussz\u00e1m cs\u00f6kken\u00e9se, izomfesz\u00fclts\u00e9g stb.<\/p>\n
Az I. \u00e9s II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakokban Amerika-szerte szinte minden k\u00f3rh\u00e1zban veter\u00e1n zenekarok j\u00e1tszottak a visszat\u00e9rt, testileg \u00e9s lelkileg megrokkant katon\u00e1knak. \u00dagy tal\u00e1lt\u00e1k, ez j\u00f3 hat\u00e1ssal van a betegek ked\u00e9ly\u00e1llapot\u00e1ra, ez\u00e9rt az orvosok k\u00e9s\u0151bb tudatosan is alkalmazni kezdt\u00e9k a zen\u00e9t a gy\u00f3gyul\u00e1si folyamatok el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A zen\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s k\u00e9s\u0151bb egyfajta pszichoter\u00e1pi\u00e1s ir\u00e1nyzatt\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t, napjainkban azonban egyre t\u00f6bb kutat\u00e1s foglalkozik a zene gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1saival a medicina k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein.<\/p>\n
A klinikumban v\u00e9gzett sz\u00e1mos vizsg\u00e1lat bizony\u00edtja, hogy a zen\u00e9t hallgat\u00f3 betegeknek javul az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9ge, jobb az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6z\u00e9rzete, cs\u00f6kken a f\u00e1jdalom\u00e9rzete, kev\u00e9sb\u00e9 szoronganak, \u00e9s mentesek a stresszt\u0151l. M\u0171t\u00e9tek ut\u00e1ni f\u00e1jdalmak csillap\u00edt\u00e1s\u00e1ra, daganatos betegs\u00e9gekben szenved\u0151k \u00e9s sz\u00edvprobl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u0151 betegekn\u00e9l is hat\u00e9konyan alkalmazhat\u00f3 a zene mint ter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1s. Zimmerman \u00e9s munkat\u00e1rsai bypassm\u0171t\u00e9t ut\u00e1n vizsg\u00e1lt\u00e1k a betegeket. A vizsg\u00e1lati csoport a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1ni napokban zen\u00e9t hallgatott, vagy zen\u00e9s vide\u00f3t n\u00e9zett, m\u00edg a kontrollcsoport csak pihent. A m\u0171t\u00e9t ut\u00e1ni m\u00e1sodik \u00e9s harmadik napra a zen\u00e9t hallgat\u00f3 csoport szignifik\u00e1nsan alacsonyabb f\u00e1jdalom\u00e9rzetr\u0151l adott jelent\u00e9st, mint a kontrollcsoport \u00e9s az alv\u00e1ssal is kevesebb probl\u00e9m\u00e1juk volt. (2.)<\/p>\n
\u00c1ltal\u00e1nos tapasztalat, hogy a s\u00falyos, k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1pol\u00e1sra szorul\u00f3 betegekn\u00e9l nagy hat\u00e9konys\u00e1ggal alkalmazz\u00e1k a zene j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sait a betegek jobb alv\u00e1s\u00e1nak el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re a relax\u00e1ci\u00f3s massz\u00e1zs mellett, mivel ez a beavatkoz\u00e1s vesz\u00e9lytelenebb, mint a gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pi\u00e1k. (3.)<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
ALV\u00c1S, ZENE, SZORONG\u00c1S<\/h3>\n
A primer inszomni\u00e1t magyar\u00e1z\u00f3 egyik te\u00f3ria a hyperarousal-elm\u00e9let, amely szerint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hat\u00e1sokra az alv\u00e1st megel\u0151z\u0151en megemelkedik a fiziol\u00f3gi\u00e1s arousalszint. Ez a jelens\u00e9g inkompatibilis az alv\u00e1ssal, amelyhez a k\u00f6zponti idegrendszer \u00e1ltal szab\u00e1lyzott arousalszint cs\u00f6kken\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges. Az arousaln\u00f6veked\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00f6tt igen gyakoriak p\u00e9ld\u00e1ul a napi gondok, t\u00f6preng\u00e9sek, vagy az \u00e1lmatlans\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem. (4.)<\/p>\n
Az elalv\u00e1s el\u0151tt hallgatott zene meggyors\u00edtja az elalv\u00e1st, \u00e9s cs\u00f6kkenti az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t. Ennek egyik oka, hogy el\u0151re meghat\u00e1rozott felt\u00e9telek mellett a zenehallgat\u00e1s a fizikai arousal, ezzel egy\u00fctt a szorong\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t v\u00e1ltja ki. Term\u00e9szetesen ennek a h\u00e1tter\u00e9ben is fiziol\u00f3giai jelens\u00e9gek \u00e1llnak, hiszen a lass\u00fa, percenk\u00e9nti 60-80 metrum\u00fa zene cs\u00f6kkenti a neuroendokrin rendszer \u00e9s a szimpatikus idegrendszer aktivit\u00e1s\u00e1t, a sz\u00edvritmust \u00e9s a v\u00e9rnyom\u00e1st. (5.) El\u0151re meghat\u00e1rozott felt\u00e9telek mellett a zenehallgat\u00e1s a fizikai arousal \u00e9s ezzel egy\u00fctt a szorong\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t v\u00e1ltja ki. A leghat\u00e9konyabban akkor k\u00f6vetkezik be a megnyugv\u00e1s, ha a kliens maga v\u00e1lasztja ki az \u00e1ltala kedvelt zen\u00e9t. A klasszikus zene hallgat\u00e1sa sor\u00e1n a szisztol\u00e9s \u00e9s diasztol\u00e9s nyom\u00e1s szignifik\u00e1ns cs\u00f6kken\u00e9se mutathat\u00f3 ki az esetben, ha a kllens az \u00e1ltala prefer\u00e1lt zen\u00e9t hallgatja, szemben azzal, amikor sz\u00e1m\u00e1ra kev\u00e9sb\u00e9 kedvelt zen\u00e9t hall. Rockzene hallgat\u00e1sa eset\u00e9n ez nem mondhat\u00f3 el, ugyanis a Salamon \u00e9s mtsai \u00e1ltal v\u00e9gzett vizsg\u00e1lat szerint a rockzen\u00e9t hallgat\u00f3k csoportja ink\u00e1bb m\u00e9g izgatottabb\u00e1
\n v\u00e1lt. (6.)<\/p>\n
Term\u00e9szetesen az arousalcs\u00f6kken\u00e9s nem els\u0151dlegesen a zenei m\u0171faj\u00adt\u00f3l f\u00fcgg, de sz\u00e1mos kutat\u00e1s tekintet\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy klasszikus zen\u00e9t, els\u0151sorban von\u00f3s hangszereken bemutatott m\u0171veket alkalmaztak a legnagyobb hat\u00e9konys\u00e1ggal a vizsg\u00e1latok sor\u00e1n. Ezen bel\u00fcl is javallott a kev\u00e9sb\u00e9 dinamikus, lass\u00fa temp\u00f3j\u00fa zene hallgat\u00e1sa, mivel a muzsika ritmusa \u00e9s a sz\u00edvritmus egy id\u0151 ut\u00e1n szinkroniz\u00e1l\u00f3dhat. Egy vizsg\u00e1lat szerint a percenk\u00e9nti 42 \u00e9s 48 k\u00f6z\u00f6tti metrum stabilan 2:3 ar\u00e1ny\u00fa szinkroniz\u00e1ci\u00f3t hoz l\u00e9tre a zenei ritmus \u00e9s a sz\u00edvritmus k\u00f6z\u00f6tt, emellett a k\u00eds\u00e9rletben r\u00e9szt vev\u0151 k t\u00f6k\u00e9letes ellazults\u00e1g \u00e9rz\u00e9sr\u0151l sz\u00e1moltak be. (7.) A csendes, halk, lass\u00fa metrum\u00fa zene hallgat\u00e1sa sor\u00e1n reduk\u00e1l\u00f3dik a szimpatikus idegrendszer aktivit\u00e1sa, cs\u00f6kken a sz\u00edvritmus \u00e9s a v\u00e9rnyom\u00e1s. Mindez term\u00e9szetesen egy\u00fctt j\u00e1r a fizikai arousal \u00e9s a szorong\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel is. (8.)<\/p>\n
Mindezeken t\u00fal az sem mindegy, hogy milyen hanger\u0151vel hallgatjuk a kiv\u00e1lasztott zenem\u0171vet. Fontos, hogy a kliensek a vizsg\u00e1lat el\u0151tt el\u0151ze\u00adtesen maguk m\u00e9rj\u00e9k fel, mi a sz\u00e1mukra optim\u00e1lis hanger\u0151, majd az \u00e1ltaluk v\u00e1lasztott k\u00fcsz\u00f6b alatt \u00e1ll\u00edtsuk be a hanger\u0151t, mert ez az \u00e9rzelmi \u00e9s fizikai arousal cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t id\u00e9zheti el\u0151. Ellenkez\u0151 esetben, ha hangosabb zen\u00e9t kapnak, mint a saj\u00e1t k\u00fcsz\u00f6b\u00fck, ez arousaln\u00f6veked\u00e9ssel j\u00e1r. Geen vizsg\u00e1lat\u00e1ban ennek kapcs\u00e1n azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az extrovert\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9g\u0171 emberekn\u00e9l ez a hanger\u0151k\u00fcsz\u00f6b magasabban van, mint az introvert\u00e1ltakn\u00e1l. (9.)<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
A ZENE \u00c9S AZ ID\u0150SKORI ALV\u00c1SZAVAROK<\/h3>\n
Az alv\u00e1szavarok kialakul\u00e1s\u00e1nak es\u00e9lye az \u00e9letkor n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel egyenes ar\u00e1nyban n\u00f6vekszik, id\u0151skorban ugyanis az alv\u00e1s fiziol\u00f3gi\u00e1s jellemz\u0151i jelent\u0151sen megv\u00e1ltoznak, cs\u00f6kken a mennyis\u00e9ge \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1ga, megn\u0151 az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9ssz\u00e1m \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ttartam, \u00e9s az elalv\u00e1s latenci\u00e1ja gyakran meghosszabbodik. Gyakoriak a nappali elalv\u00e1sok \u00e9s f\u00e1zis-el\u0151hozatal t\u00f6rt\u00e9nik, ami annyit jelent, hogy az id\u0151s szem\u00e9lyek kor\u00e1bban \u00e9brednek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban kor\u00e1bban t\u00e9rnek nyugov\u00f3ra. Nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy az id\u0151sek igen gyakran szorulnak altat\u00f3szerekre. Monjan \u00e9s Foley 1997-ben v\u00e9gzett vizsg\u00e1lata szerint a 65 \u00e9vn\u00e9l id\u0151\u00adsebbek 28 %-a elalv\u00e1si zavarban szenved vagy hajnali \u00e9bred\u0151, 16 %-a \u00e1lmatlans\u00e1gra panaszkodik, ezt k\u00f6vet\u0151en a leggyakoribb panaszok k\u00f6z\u00f6tt szerepel az alv\u00e1s alatti l\u00e9gz\u00e9szavar \u00e9s l\u00e1bmozg\u00e1s. (10.)<\/p>\n
Az eddig elv\u00e9gzett vizsg\u00e1latok szerint a zene j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1ssal van az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9gre az id\u0151sekn\u00e9l. 1995-ben Mornhinweg \u00e9s Voigner 25, alv\u00e1szavarokkal k\u00fczd\u0151 id\u0151s embert vizsg\u00e1lt meg, akik klasszikus \u00e9s new age-zen\u00e9t hallgattak elalv\u00e1s el\u0151tt. A vizsg\u00e1lat v\u00e9g\u00e9re a vizsg\u00e1lati csoportnak 96 %-a szubjekt\u00edve \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy javult az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9ge. (11.) Johnson \u00e9s mtsai 70 id\u0151s embert vizsg\u00e1ltak. A r\u00e9sztvev\u0151k maguk v\u00e1lasztott\u00e1k az elalv\u00e1s el\u0151tt hallgatott zen\u00e9t. A vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nye szerint cs\u00f6kkent az elalv\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151 \u00e9s az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1ma, tov\u00e1bb\u00e1 a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek el\u00e9gedettebbek voltak az \u00e9jszakai alv\u00e1suk hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val. (12.)<\/p>\n
A Mornhinweg \u00e9s a Johnson \u00e1ltal elv\u00e9gzett vizsg\u00e1latokban nem \u00e1ll\u00edtottak kontrollcsoportot, \u00edgy nem tudni, hogy val\u00f3ban a zenehallgat\u00e1s vagy egy\u00e9b hat\u00e1sok (el\u0151zetes elv\u00e1r\u00e1sok, a vizsg\u00e1latot v\u00e9gz\u0151 szem\u00e9lyek odafigyel\u00e9se, t\u00f6r\u0151d\u00e9se stb.) k\u00f6vetkezt\u00e9ben javult-e az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g. Lai vizsg\u00e1lat\u00e1ban (13.) m\u00e1r szerepel kontrollcsoport, de itt sincs egy\u00e9rtelm\u0171en kidolgozva a szerepe. Tajvanon vizsg\u00e1lt 60 \u00e9s 83 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti id\u0151s szem\u00e9lyeket (n = 60), akiket randomiz\u00e1lva sorolt be a zen\u00e9t hallgat\u00f3, illetve a kontrollcsoportba. Olyan szem\u00e9lyeket v\u00e1lasztottak, akiknek az el\u0151zetes Pittsburg Sleep Quality- (PSQI-) tesztje az 5-\u00f6s diagnosztikai \u00e9rt\u00e9k felett van, azaz “poor sleep” jelz\u0151vel jellemezhet\u0151. A 21 pontos PSQI- sk\u00e1l\u00e1n a 15-\u00f6s \u00e9rt\u00e9k volt a legmagasabb, ami el\u0151fordult a vizsg\u00e1latban r\u00e9szt vev\u0151 szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tt. Kiz\u00e1rt\u00e1k azokat, akik altat\u00f3t szednek, s\u00falyos nappali alusz\u00e9konys\u00e1gban szenvednek, illetve akikn\u00e9l ment\u00e1lis zavar \u00e1llt fenn.<\/p>\n
A vizsg\u00e1lati csoport az elalv\u00e1s el\u0151tt 3 h\u00e9ten kereszt\u00fcl minden este 45 perc lass\u00fa klasszikus vagy new age-zen\u00e9t hallgatott, tov\u00e1bb\u00e1 r\u00f6vid relax\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1t is elsaj\u00e1t\u00edtottak, amit a zenehallgat\u00e1shoz kapcsoltak. A vizsg\u00e1lati csoport ellenben semmif\u00e9le instrukci\u00f3t nem kapott, csak annyit, hogy 3 h\u00e9ten kereszt\u00fcl hetente felvesznek vel\u00fck egy alv\u00e1stesztet. A beavatkoz\u00e1s el\u0151tt egy alkalommal pretesztet, majd a vizsg\u00e1lat alatt 3 alkalommal PSQI-tesztet vettek fel az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9gre vonatkoz\u00f3an. A vizsg\u00e1lati csoportban szignifik\u00e1nsan javult az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g, cs\u00f6kkent az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1ma, az elalv\u00e1s ideje, megn\u0151tt a t\u00e9nyleges alv\u00e1sid\u0151 \u00e9s annak hat\u00e9konys\u00e1ga, tov\u00e1bb\u00e1 cs\u00f6kkentek a nappali diszfunkci\u00f3k, vagyis a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek a nappali aktivit\u00e1suk sor\u00e1n jobban tudtak koncentr\u00e1lni a feladataik elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 voltak f\u00e1rad\u00e9konyak. A vizsg\u00e1latb\u00f3l az is kider\u00fclt, hogy a zenehallgat\u00e1snak addit\u00edv hat\u00e1sa van az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9get illet\u0151en, mert a beavatkoz\u00e1s alatt hetenk\u00e9nt felvett tesztekben fokozatosan javult a vizsg\u00e1lati csoportban.<\/p>\n
Az eredm\u00e9nyek b\u00e1r \u00f6nmaguk\u00e9rt besz\u00e9lnek, nem szabad figyelmen k\u00edv\u00fcl hagynunk azt a t\u00e9nyt, hogy a szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u0151s\u00e9gr\u0151l adott jelent\u00e9s nem biztos, hogy egy\u00fctt j\u00e1r az alv\u00e1sstrukt\u00far\u00e1ban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sokkal. Mivel az alv\u00e1slatencia, a t\u00e9nyleges alv\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 \u00e9s az alv\u00e1ssal val\u00f3 szubjekt\u00edv el\u00e9gedetts\u00e9g voltak a vizsg\u00e1lati csoport eredm\u00e9nyeit legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 komponensek, ezek szubjekt\u00edv becsl\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1solhatt\u00e1k a beavatkoz\u00e1ssal kapcsolatos el\u0151ze\u00adtes elv\u00e1r\u00e1sok is.<\/p>\n
A j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g komolyabb bizony\u00edt\u00e9kokat nyerhet\u00fcnk az alv\u00e1smin\u0151\u00ads\u00e9g \u00e9s a zene kapcsolat\u00e1r\u00f3l, ha poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s felv\u00e9teleket k\u00e9sz\u00edt\u00fcnk, \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek EEG-felv\u00e9teleit a beavatkoz\u00e1s el\u0151tt \u00e9s a beavatkoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en. Amennyiben objekt\u00edv adatokkal is siker\u00fcl al\u00e1t\u00e1masztani a zene ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g\u00adre, ez \u00faj utat nyithat az alv\u00e1smedicin\u00e1ban, \u00e9s a nem gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pi\u00e1k sor\u00e1ban tal\u00e1n el\u0151kel\u0151bb helyet foglalhat el a zeneter\u00e1pia …<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
IRODALOMJEGYZ\u00c9K:<\/p>\n
1. Nov\u00e1k M., Purebl. Gy. (2000): Az inszomni\u00e1k nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si m\u00f3dszerei. In: Az alv\u00e1s- \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja. Nov\u00e1k M. (szerk.) (2000): Okker Kiad\u00f3, Budapest. 275-295<\/p>\n
2. Zimmermann L. M., Nieveen J. Barnason S., Schmaderer M. (1996): The effects of music intervetions on posperative pain and sleep in coronary artery bypass graft (CAGB) patient. Scholarly Inquiry for Nursing practice 10(2), 153-170.<\/p>\n
3. Richards K., Nagel C, Markie M., Elwell L., Barone C. (2003): Use of complementary and alternative therapies to promote sleep in critically ill patients. Crit. Care Nurs. Clin. North. Am. Sep;15(3):329-40.<\/p>\n
4. B\u00f3dizs R\u00f3bert (2000): Alv\u00e1s, \u00e1lom, bioritmusok. Medicina Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n
5. Stanley J. M. (1986): Music research in medical\/dental treatment: meta-analysis and clinical application. journal of Music Therapy 23 (2), 56-122.<\/p>\n
6. Salamon E., Bernstein SR., Kim SA., Kim M., Stefano GB. (2003): The effects of auditory perception and musical preference on anxiety in naive human subj
\nects. Med. Sci. Monit, 9(9)CR396-399<\/p>\n
7. Reinhardt U. (1999): Investigations into synchronisation of heart rate and musical rhythm in a relaxation therapy in patients with cancer pain [Article in German] Forsch Komplementarmed. jun; 6 (3): 135-41.<\/p>\n
8. Zimmerman L. M. Pierson M. A. (1988): Effects of music on patient anxiety in coronary care units. Heart and Lung 17 (5) 560-566.<\/p>\n
9. Geen, R. G. (1984): Preffered stimulation levels in introverts and extroverts: Effects on arousal and performance. journal of Personality and Social Psychology, 46, 1303-1312.<\/p>\n
10. Sz\u0171cs A. (2000): Az id\u0151skori alv\u00e1s \u00e9s zavarai. In: Az alv\u00e1s- \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja. Nov\u00e1k M. (szerk.) (2000): Okker Kiad\u00f3, Budapest. 357-364.<\/p>\n
11. Mornhigweg G. C., Voigner R. R. (1995): Music for sleep disturbance in the elderly. J. Holist Nurs. Sep. 13(3):248-54.<\/p>\n
12. Johnson JE. (2003): The use of music to promote sleep in older women. J. Community Health Nurs. Spring; 20(1):27-35.<\/p>\n
13. Lai H.-Good M. (2004): Music improves sleep quality in older adults. J. Adv Nurs. 2005 Feb; 49(3):234-44.<\/p>\n
\u00a0<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n
<\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<\/a> Minden embernek van tapasztalata arr\u00f3l, hogy az alv\u00e1s milyen fontos szerepet j\u00e1tszik az \u00e9let\u00fcnkben. Alv\u00e1sunk min\u0151\u00ads\u00e9ge komoly befoly\u00e1ssal b\u00edr a nappal folytatott tev\u00e9kenys\u00e9geinkre, a k\u00f6z\u00e9rzet\u00fcnkre, amit csak ideig-\u00f3r\u00e1ig lehet befoly\u00e1solni k\u00e1v\u00e9, tea vagy m\u00e1s serkent\u0151szerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k \u00e1tmenetileg minden embern\u00e9l el\u0151fordulhatnak, hiszen gondjaink, aggodalmaink, a mindennapi stressz gyakran r\u00e1nyomj\u00e1k b\u00e9lyeg\u00fcket \u00e9jszakai pihen\u00e9s\u00fcnkre. \u00a0 INSZOMNIA Az …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-167","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/167","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=167"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/167\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":244,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/167\/revisions\/244"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=167"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=167"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=167"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}