Levelez\u00e9si c\u00edm: Harmat L\u00e1szl\u00f3, Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, H-1089 \u201eNem hiszem, hogy a tudom\u00e1nyban l\u00e9teznek koherens elj\u00e1r\u00e1sok. Ha van az \u00e9letnek olyan tartom\u00e1nya, ahol t\u00f6bb szabads\u00e1got kellene hagyni, mint m\u00e1sutt, az minden bizonnyal a kutat\u00e1s ter\u00fclete.\u201d A fent eml\u00edtett id\u00e9zet term\u00e9szetesen minden tudom\u00e1nyter\u00fcletre vonatkozhat, de most els\u00f4sorban azokr\u00f3l a neh\u00e9zs\u00e9gekr\u00f4l \u00e9s ellentmond\u00e1sokr\u00f3l lesz sz\u00f3, amelyek az emberi alv\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1nak m\u00f3dszertani neh\u00e9zs\u00e9geit t\u00fckr\u00f6zik. Nehez\u00edti a helyzetet, ha az alv\u00e1s vizsg\u00e1lata olyan ter\u00fclettel ker\u00fcl kapcsolatba, mint a zeneter\u00e1pia. A zeneter\u00e1pia sz\u00e9les k\u00f6r\u00fb alkalmaz\u00e1s\u00e1nak lehet\u00f4s\u00e9gei j\u00f3l ismertek a modern gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sban. Az alv\u00e1smedicin\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s, b\u00e1r a fejl\u00f4d\u00e9s gyors \u00fctemben halad el\u00f4re, nem minden esetben v\u00e1ltja be a hozz\u00e1juk f\u00fbz\u00f6tt \u00edg\u00e9reteket, ez\u00e9rt az alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9se sor\u00e1n egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben alkalmazz\u00e1k a nem gy\u00f3gyszeres elj\u00e1r\u00e1sokat. \u00c9rdemes ennek kapcs\u00e1n megeml\u00edteni az alv\u00e1shigi\u00e9n\u00e9t \u00e9s az alv\u00e1seduk\u00e1ci\u00f3t, a kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1t, az alv\u00e1smegszor\u00edt\u00e1s alkalmaz\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u00f4 kezel\u00e9seket, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 relax\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k, valamint n\u00e9h\u00e1ny klasszikus pszichoter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1s\u00e1t, v\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban a zeneter\u00e1pi\u00e1t (1).<\/p>\n Hogyan alkalmazhat\u00f3 a zeneter\u00e1pia az alv\u00e1smedicina ter\u00fclet\u00e9n? Hogyan m\u00e9rhet\u00f4k az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gben bek\u00f6vetkez\u00f4 v\u00e1ltoz\u00e1sok? Vajon a lass\u00fa klasszikus zene hallgat\u00e1sa seg\u00edthet-e abban, hogy megel\u00f4zz\u00fck a komolyabb alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1t?<\/p>\n Miel\u00f4tt ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre v\u00e1laszoln\u00e1nk, \u00e9rdemes n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t sz\u00f3lni, mit is \u00e9rt\u00fcnk zeneter\u00e1pi\u00e1n. A zeneter\u00e1pia fogalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa nem egyszer\u00fb, mert egy dinamikusan fejl\u00f4d\u00f4, sz\u00e9les k\u00f6r\u00fb tudom\u00e1ny\u00e1gat \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszert foglal mag\u00e1ban. Koll\u00e1r J\u00e1nos egy kor\u00e1bbi cikk\u00e9ben, amely a zeneter\u00e1pia alkalmaz\u00e1s\u00e1t ismerteti a daganatos betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9ben, az Amerikai Zeneter\u00e1pi\u00e1s Egyes\u00fclet (AMTA) 2005-ben megfogalmazott defin\u00edci\u00f3j\u00e1t id\u00e9zi, amely szerint a zeneter\u00e1pia \u201ea zenei eszk\u00f6z\u00f6k klinikai \u00e9s tapasztalatokon alapul\u00f3 alkalmaz\u00e1sa ter\u00e1pi\u00e1s keretek k\u00f6z\u00f6tt, szem\u00e9lyre szabott c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Zeneter\u00e1pi\u00e1t csak hivatalos zeneterapeuta-k\u00e9pz\u00e9sben k\u00e9pes\u00edt\u00e9st nyert szem\u00e9lyek v\u00e9gezhetnek\u201d (2). Az alv\u00e1smedicina ter\u00fclet\u00e9n a zeneter\u00e1pi\u00e1nak els\u00f4sorban a recept\u00edv form\u00e1j\u00e1t alkalmazz\u00e1k, vagyis a zenehallgat\u00e1st, b\u00e1r fenn\u00e1ll a lehet\u00f4s\u00e9ge annak, hogy az akt\u00edv hangszeres j\u00e1t\u00e9k vagy \u00e9nekl\u00e9s, zenei \u00e9s mozg\u00e1simproviz\u00e1ci\u00f3, valamint az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 emocion\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyfeldolgoz\u00e1s ne lehetne ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1ssal az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gre. A legt\u00f6bb esetben a ter\u00e1pia nem f\u00fcgg k\u00f6zvetlen\u00fcl egy szakk\u00e9pzett zeneterapeuta szem\u00e9ly\u00e9t\u00f4l, \u00edgy tal\u00e1n megfelel\u00f4bb, ha ink\u00e1bb a zene ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sainak alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk \u00e9s nem a klasszikus \u00e9rtelemben vett zeneter\u00e1pi\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n Az elalv\u00e1s vagy \u00e1talv\u00e1s zavar\u00e1nak okair\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 elm\u00e9letek sz\u00fclettek, amelyek megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k mind fiziol\u00f3gia, mind pedig kognit\u00edv szinten magyar\u00e1zni az alv\u00e1szavar okait. Az egyik legn\u00e9pszer\u00fbbb elm\u00e9let az \u00fagynevezett \u201ehyperarousal-elm\u00e9let\u201d, amely szerint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 hat\u00e1sokra (napi gondok, az elalv\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem, szorong\u00e1s stb.) a fiziol\u00f3giai arousalszint megemelkedik, ami inkompatibilis az alv\u00e1ssal (1). Az egyik fontos c\u00e9l teh\u00e1t r\u00e9szben a fiziol\u00f3giai arousalszint cs\u00f6kkent\u00e9se lenne elalv\u00e1s el\u00f4tt, amely a sz\u00edvritmus, a l\u00e9gz\u00e9s \u00e9s term\u00e9szetesen a v\u00e9rnyom\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r. M\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben Standley egy h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt vizsg\u00e1latban bizony\u00edtotta, hogy a lass\u00fa klasszikus zene hallgat\u00e1sa cs\u00f6kkenti a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek arousalszintj\u00e9t \u00e9s n\u00f6veli a paraszimpatikus idegrendszer aktivit\u00e1s\u00e1t (3). K\u00e9s\u00f4bb joggal felt\u00e9telezt\u00e9k, a szed\u00e1l\u00f3 vagy m\u00e1s sz\u00f3val relax\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa zene hallgat\u00e1sa \u00e1ltal kiv\u00e1ltott fiziol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sok seg\u00edthetnek az elalv\u00e1sban.<\/p>\n \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban v\u00e9ve az a zene seg\u00edtette el\u00f4 a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek ellazults\u00e1g\u00e1t (sedativ music), amely a lass\u00fa temp\u00f3j\u00fa (40\u201372 k\u00f6z\u00f6tti metrummal rendelkez\u00f4) dallamos, harmonikus, kiss\u00e9 romantikus hangv\u00e9telben sz\u00f3lalt meg. Ellenben az a zene stimul\u00e1lta a vizsg\u00e1lati alanyokat, amely feszes ritmussal \u00e9s gyors temp\u00f3val rendelkezett (100-as metrum felett), valamint a hangerej\u00e9vel \u00e9s dinamikuss\u00e1g\u00e1val fesz\u00fclts\u00e9get v\u00e1ltott ki a hallgat\u00f3s\u00e1gb\u00f3l (4). N\u00e9h\u00e1ny vizsg\u00e1lat azonban nem er\u00f4s\u00edtette meg a szedat\u00edv zen\u00e9nek az auton\u00f3m idegrendszer m\u00fbk\u00f6d\u00e9s\u00e9re gyakorolt, alv\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l is el\u00f4ny\u00f6s hat\u00e1sait, mert sem a sz\u00edvritmus, sem pedig a v\u00e9rnyom\u00e1s tekintet\u00e9ben nem tal\u00e1ltak \u00e9rt\u00e9kelhet\u00f4 v\u00e1ltoz\u00e1st a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyekn\u00e9l a zenehallgat\u00e1st k\u00f6vet\u00f4en (5, 6). Hasonl\u00f3 ellentmond\u00e1s fesz\u00fcl a szubjekt\u00edv alv\u00e1stesztekkel k\u00e9sz\u00fclt vizsg\u00e1latok, valamint az objekt\u00edv m\u00fbszeres mutat\u00f3kon alapul\u00f3 alv\u00e1sfiziol\u00f3gia vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00f6tt. Nos, ezen az ellentmond\u00e1sok okai felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak ered\u00fcnk a nyom\u00e1ba.<\/p>\n Ami a szubjekt\u00edv alv\u00e1stesztekkel v\u00e9gzett vizsg\u00e1latokat illeti, meglep\u00f4en j\u00f3 eredm\u00e9nyeket mutatnak fel az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g javul\u00e1s\u00e1t illet\u00f4en. K\u00e9t vizsg\u00e1lat a gyermekek alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9t tanulm\u00e1nyozta. Field \u00f3vod\u00e1sokat vizsg\u00e1lt, akikkel a d\u00e9lut\u00e1ni pihen\u00f4 ideje alatt, k\u00e9t napon kereszt\u00fcl klasszikus git\u00e1rzen\u00e9t hallgattak, majd az ezt k\u00f6vet\u00f4 k\u00e9t alkalommal zene n\u00e9lk\u00fcl aludtak el. A vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nye szerint, amikor a gyerekek zen\u00e9t hallgattak, sokkal hamarabb elaludtak, mint zene n\u00e9lk\u00fcl, vagyis szignifik\u00e1nsan cs\u00f6kkent az elalv\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u00f4, az \u00fagynevezett alv\u00e1slatencia (7). Tan (2004) 86 \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s gyereket vizsg\u00e1lt, ahol a vizsg\u00e1lati csoport tagjai h\u00e1rom h\u00e9ten kereszt\u00fcl lass\u00fa klasszikus zen\u00e9t (48\u201372 k\u00f6z\u00f6tti metrummal) hallgatta Az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g roml\u00e1sa az \u00e9letkor el\u00f4rehalad\u00e1s\u00e1val sajnos egyre ink\u00e1bb jellemz\u00f4, \u00edgy az alv\u00e1ssal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1k igen gyakoriak az id\u00f4s emberek k\u00f6r\u00e9ben. T\u00f6bb vizsg\u00e1lat is kifejezetten az id\u00f4skori popul\u00e1ci\u00f3ra fokusz\u00e1lt. Morhinweg \u00e9s Voigner (9), valamint Johnson (10) s\u00falyos alv\u00e1szavarban szenved\u00f4 id\u00f4skor\u00fa betegeket vizsg\u00e1ltak \u00e9s mindk\u00e9t vizsg\u00e1latban pozit\u00edv eredm\u00e9nyt mutatott a zenehallgat\u00e1s mint ter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1s. Lai 60 id\u00f4s szem\u00e9lyt vizsg\u00e1lt (\u00e9letkor 60\u201383), akik enyh\u00e9bb alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u00f6ttek. A vizsg\u00e1lati csoport tagjai k\u00ednai n\u00e9pzene \u00e9s klasszikus zenei darabok k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthattak, majd h\u00e1rom egym\u00e1st k\u00f6vet\u00f4 h\u00e9ten minden este 45 percen kereszt\u00fcl az \u00e1ltaluk kiv\u00e1lasztott zenem\u00fbveket hallgatt\u00e1k. A kontrollcsoport tagjain\u00e1l nem t\u00f6rt\u00e9nt beavatkoz\u00e1s, de mind a h\u00e1rom h\u00e9ten egy alkalommal vel\u00fck is felvett\u00e9k az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 tesztet (Pittsburg Sleep Quality Index, PSQI). A vizsg\u00e1lati csoportban az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g szignifik\u00e1ns javul\u00e1st mutatott, cs\u00f6kkent az elalv\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u00f4 (alv\u00e1slatencia) \u00e9s az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1ma, valamint megn\u00f4tt a t\u00e9nyleges alv\u00e1sid\u00f4 a kontrollcsoporthoz k\u00e9pest. Mindezeken t\u00fal az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g h\u00e9tr\u00f4l h\u00e9tre er\u00f4teljesebb javul\u00e1st mutatott a zenehallgat\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra, ez\u00e9rt egyfajta addit\u00edv hat\u00e1sra lehetett k\u00f6vetkeztetni (11).<\/p>\n A probl\u00e9ma az eml\u00edtett vizsg\u00e1latok tekintet\u00e9ben egyr\u00e9szt az, hogy a teszteken alapul\u00f3 m\u00e9r\u00e9sek nem voltak al\u00e1t\u00e1masztva objekt\u00edv fiziol\u00f3giai m\u00e9r\u00e9sekkel, m\u00e1sr\u00e9szt a kontrollcsoport ezekben a vizsg\u00e1latokban nem volt megfelel\u00f4en kidolgozva. Ha nem alkalmazunk beavatkoz\u00e1st a kontrollcsoportn\u00e1l, akkor felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy val\u00f3ban a zene seg\u00edti-e el\u00f4 az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, vagy a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyeknek b\u00e1rmilyen m\u00e1s beavatkoz\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 esetleges pozit\u00edv elv\u00e1r\u00e1sa is javul\u00e1st okoz az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gben? A fent eml\u00edtett probl\u00e9m\u00e1nak a kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9re a k\u00f6zelm\u00faltban egy olyan, szint\u00e9n teszteken alapul\u00f3 vizsg\u00e1latot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk (PSQI), amelyben a zen\u00e9t hallgat\u00f3 csoport mell\u00e9 egy m\u00e1sik vizsg\u00e1lati csoportot is fel\u00e1ll\u00edtottunk, amely magyar szerz\u00f4k v\u00e1logatott novell\u00e1ib\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott hangos k\u00f6nyvet hallgatott, a harmadik (kontroll)csoportn\u00e1l, pedig nem t\u00f6rt\u00e9nt beavatkoz\u00e1s csak az alv\u00e1steszteket t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki. A vizsg\u00e1lathoz 96 egyetemist\u00e1t v\u00e1lasztottunk ki, akiknek az el\u00f4zetesen felvett Pittsburg Sleep Quality (PSQI) tesztje az 5-\u00f6s diagnosztikai \u00e9rt\u00e9k felett volt (a teszt magyar v\u00e1ltozat\u00e1nak valid\u00e1l\u00e1sa folyamatban van) \u00e9s enyh\u00e9bb alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u00f6ttek (poor sleepers). A vizsg\u00e1latb\u00f3l egy\u00e9rtelm\u00fben kider\u00fclt, hogy a hangosk\u00f6nyv hallgat\u00e1sa nem jav\u00edtja szignifik\u00e1nsan az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get, \u00e9s eredm\u00e9nyeik szinte megegyez\u00f4ek voltak a kontrollcsoport eredm\u00e9nyeivel, ahol nem t\u00f6rt\u00e9nt beavatkoz\u00e1s. Ellenben a lass\u00fa klasszikus zene hallgat\u00e1sa szignifik\u00e1nsan jav\u00edtotta az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get m\u00e1r az els\u00f4 h\u00e9t ut\u00e1n, \u00e9s ez a tendencia a m\u00e1sodik \u00e9s a harmadik h\u00e9ten is folytat\u00f3dott (12). \u00cdgy elmondhat\u00f3, hogy val\u00f3ban a lass\u00fa klasszikus zene hallgat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u00f4 az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g javul\u00e1sa, s\u00f4t, a zen\u00e9t hallgat\u00f3 csoport tagjainak t\u00f6bbs\u00e9ge a \u201enorm\u00e1lis alv\u00e1s\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba ker\u00fclt, vagyis elgondolkodtat\u00f3 a zenehallgat\u00e1s szerepe az alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak megel\u00f4z\u00e9s\u00e9ben, vagyis a primer prevenci\u00f3ban.<\/p>\n Az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g \u00e9s zene t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 standard poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s alv\u00e1svizsg\u00e1latok sajnos m\u00e1r nem mutatnak ennyire egy\u00e9rtelm\u00fb k\u00e9pet. Az alv\u00e1s \u00e9s \u00e9brenl\u00e9t le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz minim\u00e1lisan h\u00e1rom v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00fcks\u00e9ges: az\u00a0agyi elektromos aktivit\u00e1st m\u00e9r\u00f4 elektroencefalogram (EEG), a szemmozg\u00e1s detekt\u00e1l\u00e1s\u00e1ra az okulogram (EOG) \u00e9s az izomfesz\u00fclts\u00e9gi \u00e1llapotot vizsg\u00e1l\u00f3 elektromiogram (EMG). Term\u00e9szetesen az alv\u00e1sanal\u00edzis k\u00f6zponti param\u00e9tere az EEG (13). Levin \u00e9s munkat\u00e1rsai 58 insomni\u00e1s beteget vizsg\u00e1lt, \u00e9s az alv\u00e1sukat EEG-vel r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, majd az elektronikus jeleket egy speci\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel zenei hangokk\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. \u00cdgy minden egyes EEG-felv\u00e9tel t\u00f6bb\u00f3r\u00e1s zenei anyagot tett ki. A vizsg\u00e1lati csoportba tartoz\u00f3 betegek 15 napon kereszt\u00fcl minden este a saj\u00e1t EEG-felv\u00e9tel\u00fck zenei v\u00e1ltozat\u00e1t hallgatt\u00e1k, m\u00edg a kontrollcsoport tagjai egy m\u00e1sik szem\u00e9lyhez tartoz\u00f3t. Pszichol\u00f3giai k\u00e9rd\u00f4\u00edvet \u00e9s EEG-t vettek fel a 15 napos vizsg\u00e1lati peri\u00f3dus el\u00f4tt \u00e9s ut\u00e1na is. Az eredm\u00e9nyek meglep\u00f4ek voltak. A vizsg\u00e1lati csoport tagjainak mind a szubjekt\u00edv (teszt), mind az objekt\u00edv mutat\u00f3k (EEG) egy\u00e9rtelm\u00fb szignifik\u00e1ns javul\u00e1st jeleztek az alv\u00e1sban elt\u00f6lt\u00f6tt teljes id\u00f4 (sleep duration), tov\u00e1bb\u00e1 a m\u00e9lyalv\u00e1s tekintet\u00e9ben (14).<\/p>\n Gitanjali egy klasszikus indiai r\u00e1g\u00e1t (Neelambari) hallgattatott az alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u00f4 betegeivel, amir\u00f4l az a monda j\u00e1rta Indi\u00e1ban, hogy hallgat\u00e1sa jav\u00edtja az alv\u00e1st. A kontrollcsoport egy m\u00e1sik r\u00e1g\u00e1t hallgatott, de sem a szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gben, sem az EEG-regisztr\u00e1tumokban nem mutattak szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a zenehallgat\u00e1s ut\u00e1n. Igaz, a vizsg\u00e1latban mind\u00f6ssze nyolc ember vett r\u00e9szt, ami meglehet\u00f4sen kev\u00e9s a komoly k\u00f6vetkeztet\u00e9sek levon\u00e1s\u00e1hoz, mindenesetre \u00fagy t\u00fbnik, a Neelambari r\u00e1g\u00e1nak az alv\u00e1sban j\u00e1tszott j\u00f3t\u00e9kony szerepe puszt\u00e1n anekdot\u00e1n alapult (15).<\/p>\n Lasic (16) a k\u00f6zelm\u00faltban megjelent cikk\u00e9ben k\u00eds\u00e9rletet tett arra, hogy kvantitat\u00edv EEG-anal\u00edzis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1lja a zenehallgat\u00e1s akut hat\u00e1s\u00e1t az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gre. T\u00edz fiatal egyetemista l\u00e1ny vett r\u00e9szt a vizsg\u00e1latban. A vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek n\u00e9gy \u00e9jszak\u00e1t t\u00f6lt\u00f6ttek az alv\u00e1slaborat\u00f3riumban. Az els\u00f4 \u00e9jszaka az \u00fagynevezett adapt\u00e1ci\u00f3t szolg\u00e1lta az \u00faj k\u00f6rnyezethez, ugyanis\u00a0egy idegen helyen elt\u00f6lt\u00f6tt els\u00f4 \u00e9jszaka (first night effect) hat\u00e1ssal van az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gre. A m\u00e1sodik \u00e9jszaka elalv\u00e1s el\u00f4tt a vizsg\u00e1lati alanyok zen\u00e9t hallgattak (Delta Sleep System) (17), a harmadik \u00e9jszaka egyfajta monoton auditorikus stimul\u00e1ci\u00f3nak voltak kit\u00e9ve (tones). Az utols\u00f3 \u00e9jszaka nem t\u00f6rt\u00e9nt beavatkoz\u00e1s. A szerz\u00f4k el\u00f4zetes hipot\u00e9zise nem igazol\u00f3dott, a vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei ugyanis nem mutattak szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get sem az elalv\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u00f4 (alv\u00e1slatencia), sem az \u00e9jszakai \u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se, sem pedig a m\u00e9lyalv\u00e1s (lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s) sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek tekintet\u00e9ben a kontroll\u00e9jszak\u00e1khoz k\u00e9pest.<\/p>\n Az alv\u00e1stesztekkel v\u00e9gzett m\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n jelent\u00f4s t\u00e1mogatotts\u00e1got \u00e9lvez az a t\u00e9ny, hogy a szedat\u00edv zene pozit\u00edvan befoly\u00e1solja a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9t, azonban az eredm\u00e9nyeket alv\u00e1sfiziol\u00f3giai vizsg\u00e1latokkal nem siker\u00fclt al\u00e1t\u00e1masztani. Levin vizsg\u00e1lata (Brain Music) nagyon \u00e9rdekes eredm\u00e9nyekkel szolg\u00e1lt ugyan, de nem magyar\u00e1zza meg, mi\u00e9rt is javul az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g, ha valaki a saj\u00e1t EEG- felv\u00e9teleib\u00f4l k\u00e9sz\u00fclt zen\u00e9t hallgatja. Elk\u00e9pzelhet\u00f4, hogy zenehallgat\u00e1s csak a szubjekt\u00edve \u00e9szlelt alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get v\u00e1ltoztatja meg, vagy a bek\u00f6vetkez\u00f4 pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1st valamilyen m\u00f3dszertani probl\u00e9ma folyt\u00e1n eddig m\u00e9g nem siker\u00fclt megragadni objekt\u00edv m\u00fbszeres vizsg\u00e1latokkal. V\u00e9gs\u00f4 soron az is eredm\u00e9nyes ter\u00e1pi\u00e1nak bizonyulhat, ha a beteg szubjekt\u00edve \u00fagy \u00e9rz\u00e9keli, hogy jobban alszik \u00e9s pihentebben \u00e9bred, ha elalv\u00e1s el\u00f4tt zen\u00e9t hallgat, de vajon el\u00e9g-e ez a tudom\u00e1nynak? Nyilv\u00e1nval\u00f3an nem, ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9gesnek tal\u00e1lom olyan korrekt, m\u00f3dszertanilag \u00e1t Ugyanakkor az alv\u00e1steszteken alapul\u00f3 vizsg\u00e1latok t\u00f6bbs\u00e9ge azt mutatta, hogy a zenehallgat\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra az a szubjekt\u00edve \u00e9szlelt alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g jelent\u00f4s m\u00e9rt\u00e9kben javult, s\u00f4t, az enyh\u00e9bb alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u00f4 vizsg\u00e1lati alanyok panaszai gyakorlatilag megsz\u00fbntek. Ha val\u00f3ban siker\u00fcl bebizony\u00edtani objekt\u00edv m\u00e9r\u00e9sekkel is a zenehallgat\u00e1s alv\u00e1st seg\u00edt\u00f4 szerep\u00e9t, ez nemcsak az alv\u00e1smedicin\u00e1ban nyithat \u00faj ter\u00fcletet az alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re, de a primer prevenci\u00f3ban is jelent\u00f4s szerepet j\u00e1tszhat.<\/p>\n 1. Purebl Gy, Nov\u00e1k M. Az insomni\u00e1k nem gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si m\u00f3dszerei. In: Az alv\u00e1s \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja. (szerk: Nov\u00e1k M.) Budapest: Okker kiad\u00f3; 2000; p. 275-294.<\/p>\n 2. Koll\u00e1r J. Zeneter\u00e1pia a daganatos betegek kezel\u00e9s\u00e9ben. Lege Artis Medicinae 2007; 17(11):828-32.<\/p>\n 3. Standley JM. Music research in medical\/dental treatmant: meta-analysis and clinical application. Journal of Music Therapy 1986; 23(2):56-122.<\/p>\n 4. Iwanaga M, Moroki Y. Subjective and physiological responses to music stimuli controlled over activity and preference. Journal of Music Therapy 1999; 36:26-38.<\/p>\n 5. Davis WB, Thaut M. The influence of preffered relaxing music on measures of state anxiety, relaxation, and physiological responses. Journal of Music Therapy 1989; 26: 168-87.<\/p>\n 6. Vanderark S, Ely D. University biology and music majors\u2019 emotional ratings of musical stimuli and their physiological correlates of heart rate, finger temperature, and blood pressure. Perceptual and Motor Skills 1994; 79:1391-7.<\/p>\n 7. Field T. Music enhances sleep in preschool children. Early Child development and Care 1999; 150:65-8.<\/p>\n 8. Tan LP. The effects of background music on quality of sleep in elementary school children. J Music Ther 2004; 41(2):128-50.<\/p>\n 9. Mornhigweg GC, Voigner RR. Music for sleep disturbance in the elderly. Journal of Holistic Nursing 1995; 13(3):248-54.<\/p>\n 10. Johnson JE. The use of music to promote sleep in older women. Journal of Community Health Nursing 2003; 20(1):27-35.<\/p>\n 11. Lai LH, Good M. Music improves sleep quality in older adults. Journal of Advanced Nursing 2004; 49(3):234-44.<\/p>\n 12. Harmat L, Tak\u00e1cs J, B\u00f3dizs R. Music improves sleep quality in students. Journal of Advanced Nursing 2008; 62(3):327-35.<\/p>\n 13. K\u00f6ves P. Poligr\u00e1fia, poliszomnogr\u00e1fia. Ideggy\u00f3gy\u00e1szati Szemle 2000; 53(9-10):353-68.<\/p>\n 14. Levin IY. \u201eBrain Music\u201d in the treatment of patient with insomnia. Neuroscience and Behavioral Psychology 1998; 28(3):330-5.<\/p>\n 15. Gitangali B. Effects of the Karnatic music raga \u201eNeelembari\u201d on sleep architecture. Indian journal of Physiology and Pharmacology 1998; 42:119-22.<\/p>\n 16. Lasic SE, Ogilvie RD. Lack of efficacy of music to improve sleep: polysomnographic and quantitave EEG analysis. International Journal of Psychophysiology 2007; 63(3): 232-9.<\/p>\n 17. Thompson J. Delta sleep system (CD). New York: The Relaxation Company; 1999.<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n <\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" <\/a> Levelez\u00e9si c\u00edm: Harmat L\u00e1szl\u00f3, Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, H-1089 Budapest, Nagyv\u00e1rad t\u00e9r 4. E-mail: laszloharmat@yahoo.com<\/a> \u201eNem hiszem, hogy a tudom\u00e1nyban l\u00e9teznek koherens elj\u00e1r\u00e1sok. Ha van az \u00e9letnek olyan tartom\u00e1nya, ahol t\u00f6bb szabads\u00e1got kellene hagyni, mint m\u00e1sutt, az minden bizonnyal a kutat\u00e1s ter\u00fclete.\u201d (Michel Jouvet: Az alv\u00e1s \u00fatveszt\u00f4j\u00e9ben) A fent eml\u00edtett id\u00e9zet term\u00e9szetesen minden tudom\u00e1nyter\u00fcletre vonatkozhat, de …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-165","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/165","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=165"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/165\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":492,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/165\/revisions\/492"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=165"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=165"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=165"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/0pdf_icon.jpg\"){kind=icon}
<\/a><\/p>\n
Budapest, Nagyv\u00e1rad t\u00e9r 4.
E-mail: laszloharmat@yahoo.com<\/a> <\/em><\/small><\/em><\/p>\n
(Michel Jouvet: Az alv\u00e1s \u00fatveszt\u00f4j\u00e9ben)<\/em><\/p>\nZene \u00e9s ter\u00e1pia<\/h3>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk22_fig01.png\")
<\/p>\nHogyan befoly\u00e1solhatja a zene az alv\u00e1st?<\/h3>\n
Szubjekt\u00edv teszteken alapul\u00f3 alv\u00e1svizsg\u00e1latok<\/h3>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk22_fig02.png\")
<\/p>\n
\nk a d\u00e9lut\u00e1n pihen\u00f4 alatt \u00e9s este elalv\u00e1s el\u00f4tt. A kontrollcsoport tagjain\u00e1l nem t\u00f6rt\u00e9nt beavatkoz\u00e1s. A Pittsburg Sleep Quality Index (PSQI) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gzett felm\u00e9r\u00e9s szerint, amely egy n\u00e9pszer\u00fb alv\u00e1sdiagnosztikai teszt, az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g szignifik\u00e1nsan javult a vizsg\u00e1lati csoportban a kontrollcsoporthoz k\u00e9pest (8)<\/p>\nAlv\u00e1sfiziol\u00f3giai vizsg\u00e1latok<\/h3>\n
Mi az igazs\u00e1g?<\/h3>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/gen_sleeplab\/cikk22_fig03.png\")
<\/p>\n
\ngondolt \u00e9s j\u00f3l fel\u00e9p\u00edtett alv\u00e1sfiziol\u00f3giai vizsg\u00e1latok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t, amelyek elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n sokkal tiszt\u00e1bban l\u00e1thatunk.<\/p>\nIrodalom<\/h3>\n