B\u00f3dizs R\u00f3bert: Az alv\u00e1s \u00e9s az \u00e1lmod\u00e1s pszichobiol\u00f3gi\u00e1ja. IN: Nov\u00e1k M (szerk.) Az alv\u00e1s \u2013 \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja, Budapest, Magyarorsz\u00e1g: OKKER Kiad\u00f3, 2000. pp. 67-86.<\/p>\n
Bevezet\u00e9s<\/strong><\/p>\n E fejezet az alv\u00e1st megel\u0151z\u0151, k\u00eds\u00e9r\u0151 \u00e9s k\u00f6vet\u0151 szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s azok egyes kiemelt \u00e9lettani vonatkoz\u00e1sair\u00f3l, valamint az alv\u00e1s \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s komplex kapcsolat\u00e1r\u00f3l ny\u00fajt r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9st.<\/p>\n Az \u00e1lmoss\u00e1g \u00e1llapot\u00e1nak szubjekt\u00edv, pszich\u00e9s teljes\u00edtm\u00e9nybeli, viselked\u00e9ses \u00e9s kronobiol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai vannak. Ezek egy r\u00e9sze az alv\u00e1s szubjekt\u00edv ig\u00e9nyl\u00e9s\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi, m\u00e1sik r\u00e9sze pedig – az \u00e1lmoss\u00e1g el\u0151rehaladottabb fok\u00e1n – a delta-hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s kimarad\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 front\u00e1lis diszfunkci\u00f3 jele.<\/p>\n Az elalv\u00e1s m\u00e1sodperceit \u00e9l\u00e9nk, irrealisztikus, \u00e9rzelemmentes, vizu\u00e1lis hallucin\u00e1ci\u00f3 k\u00eds\u00e9rik. Ez a hypnagog hallucin\u00e1ci\u00f3k \u00e9pp\u00fagy fiziol\u00f3gi\u00e1s jelens\u00e9g, mint a k\u00e9s\u0151bbi, realisztikusabb, nem hallucinatorikus eml\u00e9kek, gondolatok \u00e9s k\u00e9pek, amelyek a nonREM-alv\u00e1st k\u00eds\u00e9r\u0151 szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyeknek felelnek meg.<\/p>\n A REM-alv\u00e1sf\u00e1zisokban az agym\u0171k\u00f6d\u00e9s gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1son megy kereszt\u00fcl, amelynek f\u0151 \u00e1ramvonala a kolinerg transzmisszi\u00f3 fokoz\u00f3d\u00e1sa \u00e9s a monoaminerg transzmisszi\u00f3 felf\u00fcggeszt\u0151d\u00e9se. Ennek megfelel\u0151en megv\u00e1ltoznak az alv\u00f3 szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyei is: bizarr, hallucinatorikus, mozg\u00e1sos \u00e9s vizu\u00e1lis k\u00e9pzetekben gazdag, szem\u00e9lyes jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s k\u00e9pek tolulnak a tudatba. Az alv\u00e1st k\u00eds\u00e9r\u0151 ment\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gek tartalm\u00e1nak k\u00e9tharmada egy \u00e9jszak\u00e1n bel\u00fcl azonos vagy egym\u00e1ssal szorosan kapcsol\u00f3d\u00f3 dolgokra vonatkozik.<\/p>\n A leggyakrabban a REM-f\u00e1zisokban bek\u00f6vetkez\u0151 reggeli \u00e9bred\u00e9st \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1ni \u00e1lmoss\u00e1g \u00e9s mikroalv\u00e1si epiz\u00f3dok k\u00f6vetik. Az alv\u00e1s szubjekt\u00edv hat\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl a \u03b4-hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 cs\u00f6kkent konf\u00fazi\u00f3 \u00e9s a REM-alv\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra fokoz\u00f3d\u00f3 pozit\u00edv \u00e9rzelmi sz\u00ednezet\u0171 hangulat \u00e9rdemel eml\u00edt\u00e9st.<\/p>\n Alv\u00e1s k\u00f6zben az eml\u00e9kez\u00e9s k\u00e9t folyamata – a meg\u0151rz\u00e9s \u00e9s valamelyest a felid\u00e9z\u00e9s is – akt\u00edv, a bev\u00e9s\u00e9s viszont nagyon alacsony szinten m\u0171k\u00f6dik. Az explicit<\/em> (deklarat\u00edv) eml\u00e9knyomok alv\u00e1s k\u00f6zben fokozottabban meg\u0151rz\u0151dnek, mint \u00e9brenl\u00e9t k\u00f6zben, \u00e9s ebben \u00fagy a nonREM-, mint a REM-alv\u00e1snak szerepe van. Az implicit <\/em>(procedur\u00e1lis) mem\u00f3riafolyamatok meg\u0151rz\u00e9si \u00e9s\/vagy remineszcencia szakasza \u00e9brenl\u00e9t \u00e9s alv\u00e1s k\u00f6zben egyar\u00e1nt akt\u00edv. Az alv\u00e1s k\u00f6zbeni aktivit\u00e1s viszont a REM-f\u00e1zisokra korl\u00e1toz\u00f3dik, ez\u00e9rt a REM-f\u00e1zis k\u00eds\u00e9rleti befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1val a meg\u0151rz\u00e9s \u00e9s\/vagy remineszcencia is befoly\u00e1solhat\u00f3.<\/p>\n Az alv\u00e1s \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s kapcsolat\u00e1nak evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9lete szerint, az alv\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba hat\u00f3 evol\u00faci\u00f3s nyom\u00e1s, az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt \u00e9s a szerzett (tanult) inform\u00e1ci\u00f3kat k\u00f3dol\u00f3 nagysz\u00e1m\u00fa neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat folyamatos \u00e9letben tart\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye volt. Eszerint alv\u00e1s k\u00f6zben olyan spont\u00e1n oszcill\u00e1ci\u00f3s neur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g zajlik, amelynek hat\u00e1s\u00e1ra az \u00e9brenl\u00e9t k\u00f6zben ritk\u00e1n ig\u00e9nybe vett szinapszisokon alapul\u00f3 neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok aktiv\u00e1l\u00f3dnak, \u00e9s ennek hat\u00e1s\u00e1ra \u00fczemk\u00e9pesek maradnak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" B\u00f3dizs R\u00f3bert: Az alv\u00e1s \u00e9s az \u00e1lmod\u00e1s pszichobiol\u00f3gi\u00e1ja. IN: Nov\u00e1k M (szerk.) Az alv\u00e1s \u2013 \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja, Budapest, Magyarorsz\u00e1g: OKKER Kiad\u00f3, 2000. pp. 67-86. Bevezet\u00e9s E fejezet az alv\u00e1st megel\u0151z\u0151, k\u00eds\u00e9r\u0151 \u00e9s k\u00f6vet\u0151 szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s azok egyes kiemelt \u00e9lettani vonatkoz\u00e1sair\u00f3l, valamint az alv\u00e1s \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s komplex kapcsolat\u00e1r\u00f3l ny\u00fajt r\u00f6vid …<\/p>\n","protected":false},"author":101277,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-1605","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-books-and-book-chapters"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1605","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101277"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1605"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1605\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1606,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1605\/revisions\/1606"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1605"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1605"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1605"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}