B\u00f3dizs R\u00f3bert: Az \u00e9letmin\u0151s\u00e9ggel kapcsolatos jelens\u00e9gek ideg\u00e9lettani vonatkoz\u00e1sai. IN: Kopp M\u00e1ria, Kov\u00e1cs M\u00f3nika E (szerk.) A magyar n\u00e9pess\u00e9g \u00e9letmin\u0151s\u00e9ge az ezredfordul\u00f3n, Budapest, Magyarorsz\u00e1g: Semmelweis Kiad\u00f3, 2006. pp. 37-47.<\/p>\n
Bevezet\u00e9s<\/strong><\/p>\n Az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9ttel \u00e9s hangulattal kapcsolatba hozhat\u00f3 vonatkoz\u00e1sainak ideg\u00e9lettani alapjait a depresszi\u00f3, a t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s mag\u00e1nyoss\u00e1g, az alv\u00e1s \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9t, valamint a szem\u00e9lyis\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l elemezz\u00fck. A depresszi\u00f3 \u00e9lettani mechanizmusai a stresszreakci\u00f3k alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 rendszer kr\u00f3nikus t\u00falm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel kapcsolatosak. A klinikai depresszi\u00f3n\u00e1l enyh\u00e9bb hangulati m\u00f3dosul\u00e1sok sok tekintetben a depresszi\u00f3 eset\u00e9ben tapasztalthoz hasonl\u00f3 agyi folyamatokat mozg\u00f3s\u00edtanak. A t\u00e1rsas\u00e1g jutalmaz\u00f3 hat\u00e1sa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az euforiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3 hat\u00e1sukr\u00f3l ismert endog\u00e9n opioidok felszabadul\u00e1s\u00e1val magyar\u00e1zhat\u00f3 a korai \u00e9letkorban \u00e9s feln\u0151ttkorban egyar\u00e1nt. B\u00e1r az alv\u00e1s egyes szakaszai enyhe hangulatjav\u00edt\u00f3 hat\u00e1ssal rendelkeznek, a rendszeres hossz\u00fa alv\u00e1s sem hangulatilag sem az elhal\u00e1loz\u00e1si mutat\u00f3k viszonylat\u00e1ban nem tekinthet\u0151 kedvez\u0151nek. Ut\u00f3bbi eredm\u00e9ny f\u00f6lveti a hangulati elemeken nyugv\u00f3 szubjekt\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9s \u00e9s az objekt\u00edv eg\u00e9szs\u00e9g-mutat\u00f3k kor\u00e1ntsem teljes p\u00e1rhuzam\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, ami k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 megfontol\u00e1sokra inti az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g-kutat\u00f3kat \u00e9s teoretikusokat. V\u00e9g\u00fcl az egyes szem\u00e9lyis\u00e9gdimenzi\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 agyi saj\u00e1toss\u00e1gok \u00e9s jellegzetes tapasztal\u00e1si m\u00f3dok alkalmasabb\u00e1 tesznek egyes embereket a nagyobb fok\u00fa szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9t meg\u00e9l\u00e9s\u00e9re, mint m\u00e1sokat, akiket kev\u00e9sb\u00e9 jellemeznek ezek a szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sok.<\/p>\n Kulcsszavak<\/strong>: hangulat, depresszi\u00f3, t\u00e1rsas\u00e1g, mag\u00e1ny, alv\u00e1s, szem\u00e9lyis\u00e9g<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" B\u00f3dizs R\u00f3bert: Az \u00e9letmin\u0151s\u00e9ggel kapcsolatos jelens\u00e9gek ideg\u00e9lettani vonatkoz\u00e1sai. IN: Kopp M\u00e1ria, Kov\u00e1cs M\u00f3nika E (szerk.) A magyar n\u00e9pess\u00e9g \u00e9letmin\u0151s\u00e9ge az ezredfordul\u00f3n, Budapest, Magyarorsz\u00e1g: Semmelweis Kiad\u00f3, 2006. pp. 37-47. Bevezet\u00e9s Az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9ttel \u00e9s hangulattal kapcsolatba hozhat\u00f3 vonatkoz\u00e1sainak ideg\u00e9lettani alapjait a depresszi\u00f3, a t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s mag\u00e1nyoss\u00e1g, az alv\u00e1s \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9t, valamint a szem\u00e9lyis\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l …<\/p>\n","protected":false},"author":101277,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8,1],"tags":[184,181,180,183,185,182],"class_list":["post-1601","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-books-and-book-chapters","category-egyeb","tag-alvas","tag-depresszio","tag-hangulat","tag-magany","tag-szemelyiseg","tag-tarsasag"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1601","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101277"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1601"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1601\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1603,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1601\/revisions\/1603"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1601"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1601"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1601"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}