B\u00f3dizs R\u00f3bert: Sz\u00e9p \u00e1lmok, rossz \u00e1lmok, r\u00e9m\u00e1lmok: az \u00e1lmod\u00e1s epidemiol\u00f3giai \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai. IN: Sus\u00e1nszky, \u00c9va; Sz\u00e1nt\u00f3, Zsuzsa (szerk.) Magyar Lelki\u00e1llapot 2013, Budapest, Magyarorsz\u00e1g: Semmelweis Kiad\u00f3 \u00e9s Multim\u00e9dia St\u00fadi\u00f3, 2013. pp. 105-119.<\/p>\n
<\/p>\n
Bevezet\u00e9s<\/strong><\/p>\n Am\u00edg az \u00e1lmok ir\u00e1nti tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s szinte kiz\u00e1r\u00f3lagosan a pszichoanal\u00edzis fels\u00e9gter\u00fclete volt, addig az \u00e1lmok kutat\u00e1sa is els\u0151sorban az analitikus be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gnak megfelel\u0151 k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sek ment\u00e9n, a pszichoanalitikus gondolkod\u00e1sm\u00f3dban gy\u00f6kerez\u0151 fogalmi konstrukci\u00f3kb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott. Ennek megfelel\u0151en a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek is “foglyai voltak” ennek a fogalomrendszernek. \u00cdgy rejtve maradtak azok a viszonylag k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k, amelyek birtok\u00e1ban az \u00e9jszakai \u00e1lmokr\u00f3l szerzett tud\u00e1s a nappali-\u00e9brenl\u00e9ti viselked\u00e9s, eg\u00e9szs\u00e9g, pszich\u00e9s j\u00f3ll\u00e9t szempontj\u00e1b\u00f3l is els\u0151rend\u0171 indik\u00e1torszereppel b\u00edrnak. A pszichoanal\u00edzist k\u00f6vet\u0151 pszichofiziol\u00f3giai, majd neurobiol\u00f3giai ihletetts\u00e9g\u0171 \u00e1lomkutat\u00e1s sor\u00e1n \u00f6sszegy\u0171lt ismeretek (B\u00f3dizs 2000) v\u00e9g\u00fcl teret adtak \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get teremtettek az epidemiol\u00f3giai-eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3giai, illetve magatart\u00e1sorvosl\u00e1si megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dnak (B\u00f3dizs 2008). Ez term\u00e9szetesen nem jelenti a pszichoanal\u00edzisben fogant valamennyi eredm\u00e9ny \u00e9s megfigyel\u00e9s automatikus c\u00e1folat\u00e1t (Solms 2000; B\u00f3dizs 2005), ink\u00e1bb egy b\u0151v\u00fcl\u0151 horizont gyarapod\u00f3ban \u00e9s \u00e1talakul\u00f3ban l\u00e9v\u0151 tud\u00e1st\u00e1r\u00e1t (B\u00f3dizs \u00e9s mtsai 2008), aminek empirikus \u00e9s parktikus vonatkoz\u00e1sair\u00f3l al\u00e1bb igyekszem r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9st adni, majd a Hungarostudy 2013-as felm\u00e9r\u00e9s tanuls\u00e1gaival kieg\u00e9sz\u00edteni azt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" B\u00f3dizs R\u00f3bert: Sz\u00e9p \u00e1lmok, rossz \u00e1lmok, r\u00e9m\u00e1lmok: az \u00e1lmod\u00e1s epidemiol\u00f3giai \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai. IN: Sus\u00e1nszky, \u00c9va; Sz\u00e1nt\u00f3, Zsuzsa (szerk.) Magyar Lelki\u00e1llapot 2013, Budapest, Magyarorsz\u00e1g: Semmelweis Kiad\u00f3 \u00e9s Multim\u00e9dia St\u00fadi\u00f3, 2013. pp. 105-119. Bevezet\u00e9s Am\u00edg az \u00e1lmok ir\u00e1nti tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s szinte kiz\u00e1r\u00f3lagosan a pszichoanal\u00edzis fels\u00e9gter\u00fclete volt, addig az \u00e1lmok kutat\u00e1sa is els\u0151sorban az analitikus be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gnak …<\/p>\n","protected":false},"author":101277,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-1594","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-books-and-book-chapters"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1594","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101277"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1594"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1594\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1595,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1594\/revisions\/1595"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1594"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1594"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1594"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}