| \n Horv\u00e1th Kl\u00e1ra1<\/sup>, Martos J\u00e1nos2<\/sup>, Mihalik B\u00e9la2<\/sup>, B\u00f3dizs R\u00f3bert1,3<\/sup><\/small><\/p>\n 1 Semmelweis Egyetem Budapest, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet Kutat\u00e1sunk c\u00e9lja, hogy neuroanat\u00f3miai m\u00e9r\u00e9sekkel er\u0151s\u00edts\u00fck meg Zuckerman Szociabilit\u00e1s dimenzi\u00f3j\u00e1nak alapfaktor jelleg\u00e9t. Az alapfaktorok azon kvantitat\u00edv m\u00f3don m\u00e9rhet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gdimenzi\u00f3kat foglalj\u00e1k magukban, melyek a lehet\u0151 legegyszer\u0171bben, de m\u00e9gis teljes k\u00f6r\u0171en \u00edrj\u00e1k le az egy\u00e9n szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t. Viszonylag nagy az egyet\u00e9rt\u00e9s abban, hogy az \u00f6tfaktoros modellek felelnek meg legjobban az el\u0151bbi krit\u00e9riumoknak, viszont kor\u00e1ntsem egy\u00e9rtelm\u0171, hogy ez az \u00f6t dimenzi\u00f3 pontosan milyen tartalommal rendelkezzen. Eysenck (1992) \u00e9s Zuckerman (1992) is \u00fagy v\u00e9li, hogy az alapfaktor jelleg meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9hez biol\u00f3giai von\u00e1smarkerekkel val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges. Vizsg\u00e1latunkban a Szociabilit\u00e1s dimenzi\u00f3 alapfaktor jelleg\u00e9nek meger\u0151s\u00edt\u00e9se sor\u00e1n ilyen biol\u00f3giai von\u00e1smarkerk\u00e9nt haszn\u00e1ltuk azon agyi strukt\u00far\u00e1k t\u00e9rfogat\u00e1t, melyeket a szem\u00e9lyis\u00e9ggel kapcsolatba hozhat\u00f3nak gondoltunk. A Szociabilit\u00e1s dimenzi\u00f3 neuroanat\u00f3miai korrel\u00e1tumait tudom\u00e1sunk szerint eddig nem vizsg\u00e1lt\u00e1k, viszont a NEO-PI-R Extraverzi\u00f3 faktor\u00e1\u00e9t igen. Ezen eredm\u00e9nyek nem konzekvensek, mely val\u00f3sz\u00edn\u0171 okak\u00e9nt gondoljuk az Extraverzi\u00f3 faktor komplexit\u00e1s\u00e1t, kevered\u00e9s\u00e9t egy\u00e9b lehets\u00e9ges alapfaktorokkal (Aktivit\u00e1s, Szenzoros \u00c9lm\u00e9nykeres\u00e9s, Impulzivit\u00e1s).<\/p>\n A Szociabilit\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1st a ZKPQ magyar v\u00e1ltozat\u00e1val m\u00e9rt\u00fck. Az agyi strukt\u00far\u00e1k t\u00e9rfogat\u00e1t MRI felv\u00e9telek alapj\u00e1n egy automatiz\u00e1lt morfometri\u00e1s elj\u00e1r\u00e1ssal, a HAMMER (Shen \u00e9s Davatzikos, 2002) programcsomag seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hat\u00e1roztuk meg. 25 eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9ly adataib\u00f3l a statisztikai elemz\u00e9s sor\u00e1n Pearson-f\u00e9le korrel\u00e1ci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3kat sz\u00e1moltunk, melyet Benjamini-Hochberg-f\u00e9le korrekci\u00f3nak vetett\u00fcnk al\u00e1.<\/p>\n Eredm\u00e9nyeink: 0,1 % szinten szignifik\u00e1ns, pozit\u00edv ir\u00e1ny\u00fa korrel\u00e1ci\u00f3kat kaptunk a tempor\u00e1lis lebenyek (r=0,66), a jobb gyrus parahippocampalis (r=0,636) t\u00e9rfogat\u00e1val; 1 %-os szinten pedig a teljes nagyagyt\u00e9rfogattal (r=0,605), a front\u00e1lis lebenyek (r=0,546) \u00e9s a nagyagy feh\u00e9r\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak (r=0,52) t\u00e9rfogat\u00e1val.<\/p>\n A t\u00e1rsas agy hipot\u00e9zis (Dunbar, 1998) szerint a f\u0151eml\u0151s\u00f6k t\u00f6bbi faj\u00e9hoz k\u00e9pest nagy agym\u00e9rete a t\u00e1rsas helyzetekben felmer\u00fcl\u0151 probl\u00e9mamegold\u00e1sra fejl\u0151d\u00f6tt ki a szoci\u00e1lis k\u00f6rnyezet bonyolults\u00e1ga miatt. Ha a fajok k\u00f6z\u00f6tti agym\u00e9ret k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g oka a szoci\u00e1lis komplexit\u00e1sban leledzik, akkor elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az egy\u00e9nek k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is a szoci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gekben \u00e9szlelhet\u0151 elt\u00e9r\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151ek. Ez magyar\u00e1zatul szolg\u00e1lhat a Szociabilit\u00e1ssal kapott eredm\u00e9nyeinkre, hiszen felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a szoci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s a Szociabilit\u00e1s von\u00e1s egym\u00e1st el\u0151seg\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151k.<\/p>\n P\u00e1ly\u00e1zati t\u00e1mogat\u00e1s: NKFP1B\/020\/2004<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n <\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Horv\u00e1th Kl\u00e1ra1, Martos J\u00e1nos2, Mihalik B\u00e9la2, B\u00f3dizs R\u00f3bert1,3 1 Semmelweis Egyetem Budapest, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet 2 Orsz\u00e1gos Idegtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Neuroradiol\u00f3gia Oszt\u00e1ly 3 MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport Kutat\u00e1sunk c\u00e9lja, hogy neuroanat\u00f3miai m\u00e9r\u00e9sekkel er\u0151s\u00edts\u00fck meg Zuckerman Szociabilit\u00e1s dimenzi\u00f3j\u00e1nak alapfaktor jelleg\u00e9t. Az alapfaktorok azon kvantitat\u00edv m\u00f3don m\u00e9rhet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gdimenzi\u00f3kat foglalj\u00e1k magukban, melyek a lehet\u0151 legegyszer\u0171bben, de m\u00e9gis teljes k\u00f6r\u0171en \u00edrj\u00e1k …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-150","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-conference-abstracts"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/150","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=150"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/150\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":212,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/150\/revisions\/212"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=150"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=150"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=150"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}} |